Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája. Gyakorlati jegy
|
|
- Aurél Szabó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája Gyakorlati jegy
2 Tartalom: Folyamattervezés az integrált oktatásban Tanulásszervezés az integrált tanulócsoportokban Értékelés az integrált tanulócsoportban Együttnevelés az anyanyelvi és idegen nyelvi tanórákon Integrált tanórák a természettudományi tantárgyakban Integrált tanórák a társadalomtudományi tantárgyakban Együttnevelés a gyakorlati, művészeti és manuális tárgyak tanóráin Sérülés-specifikus fejlesztési módszerek alkalmazása az inkluzív nevelés során
3 Kooperatív technikák
4 Történeti előzm zmények Csoport = kooperáció Hatékonys konyság g iránti igény Sikerorientáci ció Piacgazdaság Versenyképess pesség g a tudásban Menedzsment technikák Individualizáci ció az oktatásban Kollektív v tanulás Csoportkohézi zió Tutoriális tanítás = kooperáció Francis Parker USA XIX.szd. Dewey -munkaiskola Helen Purkhurts- Dalton terv Makarenko közösség K.Lewin -csoportdinamika
5 Szakmai feltételei telei Empátia Türelem Odafigyelés Önfegyelem Együttm ttműködési készsk szség Szervezőkészs szség Tervezőkészs szség Kreativitás
6 Optimális tanulási módszer Egyéni munka Versenype dagógia gia Koop.tech nika Speciális ismeretek megtanulása adott területekr letekről X Egyszerű készségek elsajátítása (helyesírás, s, techn. eszközök k használata) X Gyakorlatot igényl nylő ismeretek els. X Bizonyos mennyiségű munka gyors ellenőrz rzése X Ismeretek, elvek alkalmazása, átadása X Komplex fogalmak megért rtése X Problémamegold mamegoldás X Kreativitás, máskm sként gondolkodás X Perspektívák k megért rtése X Társadalmi, kulturális, lis, etnikai különbsk nbségek elfogadása X Előítélet, let, elfogultság g csökkent kkentése X Pozitív v beáll llítottság g az iskolával, tanulással szemben X Pozitív v beáll llítottság önmagával szemben X
7 Különbségek Kooperatív technikák Pozitív interdependencia Egyéni beszámoltat moltatás Heterogén n csoportösszet sszetételtel Megosztott vezetés Megosztott felelőss sség A feladat és s támogatt mogatás hangsúlyozott Szociális ismereteket közvetlenül l tanítanak tanak A tanár r felügyel és s beavatkozik Hagyományos csoportmunka Nincs interdependencia Nincs egyéni beszámoltat moltatás Homogén n csoportösszet sszetételtel Egy kijelölt lt vezető Az egyén n csak önmagáért felel Csak a feladat hangsúlyozott Szociális ismereteket feltételezik, telezik, vagy elhanyagolják A tanár r a csoport működését m nem kíséri k figyelemmel
8 A tanulók k egymásra gyakorolt hatása A gyerekek az iskolát t nem a pedagógusokon gusokon vagy a tananyagon keresztül, hanem tanulótársaikon, kortárscsoportokon rscsoportokon keresztül értelmezik. Vegyes csoport esetében magasabb a relatív teljesítm tménynövekedés,, aminek oka a fokozott interakció ( a jobb teljesítm tményűek többszt bbszöri értelmezésre kényszerk nyszerülnek alapos megért rtés; tudatos stratégiai gondolkodás-,, a gyengébbekhez pedig közelebb k áll a laikus nem pedagógus gus végzettsv gzettségű egyén gondolkodásm smódja)
9 Individualizált lt vagy versenypedagógia gia Az individualizált lt oktatás programozott oktatás tanulógép digitalizált lt tudás függőség g a tananyagtól Verseny - elkülönült lt egyének a másik m túlszárnyalása- úgy leszek eredményes, ha a másik kevesebbet vagy gyengébben teljesít - csoportromboló hatás- egy ideig fokozza a teljesítm tményt- amint kiderül, hogy kik az állandó nyertesek, gyengül l a teljesítm tmény- ha az egyik csoport sikeres, a másik m nem, az fokozza a a feszülts ltséget, előítéletet letet szül.
10 A harmadik út
11 Individualizáló egyéni képessk pességek szerinti tempó 1. Elkülönített munkahelyek, 2. Külön segédeszközök 3. A tanár vagy a könyv az információ forrása 4. Előre meghatározott feltételek szerinti (normatív) értékelés Versenyelvű ki a jobb? 1. Kis létszámú, homogén csoportok; 2. Jórészt objektív, személytelen információforrások 3. A győztesek számának maximalizálása 4. Versengés azonos képességszintű tanulók között 5. Szociális értékelés Kooperatív kiscsoportok együttes munkája 1. Kis létszámú, heterogén csoportok 2. A teljesítményhez szükséges információ a csoporttagoktól származik 3. A tanár konzulensként dolgozik 4. Pozitív interdependencia a csoportagok között 5. Előzetes feltételek alapján történő kiértékelés
12 A kooperatív v tanulás alapelemei Pozitív interdependencia Közvetlen interakciók Egyéni beszámol molás Interperszonális és s kiscsoportos készsk szség Csoportélm lmény
13 Pozitív interdependencia Cél- interdependencia (együtt úszunk vagy süllyeds llyedünk = a siker feltétele tele a közös k s munka) Krízis interdependencia (verseny a másik m csoporttal = belső kohézi zió) Feladat interdependencia (természetes vezető; munkamegosztás; s; adekvát t feladatok) Forrás interdependencia (a tananyag különbk nböző részeit más más tanuló kapja;mozaik módszer; m puzzle módszer; ; csillag módszer; m páros p módszer; m pókhp kháló módszer) Szerep interdependencia (formális szerepek kiosztása:csendfelel sa:csendfelelős;időfelelős;szóvivő;ellenőr;jegyző;f;f elolvasó;anyagkezel ;anyagkezelő;bátorító;dícsérő) Jutalom interdependencia (a csoport kap elismerést; st; dolgozz, számítunk rád) r
14 Mozaik módszerm 1. A feladat eldarabolása 2. Előkész szítő párok A nekik jutott tananyag megtanulása A csoporttagok tanítása 3. Gyakorló párok alakítása 4. Kooperatív v csoport A csoporttagok tanítása Tanulás 5. Értékelés
15 Puzzle módszer Minden csoporttag saját t anyagának nak elsajátításával teljesíti ti a feladatot Külön n cédulc dulák k (tilos átadni) Szóbeli tanítás
16 Közvetlen interakciók Szóbeli vélemv leménycsere Aktív v figyelem (Gordon) Metakommunikáci ció Természetes vezetőket termel ki Szimmetrikus kommunikáci cióra van szüks kség; az aszimmetrikus kommunikáci ció gyengíti a gyengébbek teljesítm tményét A tanár r kerülje a szemkontaktust, hogy a tanulók k ne vele akarjanak kommunikálni
17 Egyéni beszámol molás Célja, hogy a csoport minden tagja érje el a maximumot a tananyag elsajátításában Szúrópr próbaszerű beszámoltat moltatása a csoport tagjainak A túl t l hosszú beszámoltat moltatás s veszélye, hogy a többi csoport megunja Helyette küldjk ldjünk vendéget a másik m csoportokba! A házigazda h beszél, forgósz színpadszerűség A tanár r is bekéredzkedik egy csoportba
18 Interperszonális és kiscsoportos készsk szség A vezető háttérbe vonul A csoport ön- irány nyítja saját t dolgait Hatékony vezetői i stratégia A tanár r szerepe dominánsan nsan feladatorientált lt A csoport érettsége határozza meg a vezetői i intenzitást
19 Csoportélm lmény Időt és s irányt kell adni a tanulóknak az elemzésekhez Minden csoporttagot erősít és munkakapcsolatot biztosít t közöttk ttük Felszínre kerülnek az érzések (hogyan érzed magad?) Mi törtt rtént? Mit figyeltem meg? Hogyan éreztem magam? Mit tennék k máskm sként?
20 Döntési pontok a tervezésben Kooperativitás s szintje Tárgyi feladatok Koop.. tanulási feladatok meghatároz rozása Sikerkritériumok riumok Csoportnagyság Csoport típusat Tanterem berendezése Szüks kséges anyagok
21 Tanórai feladatok Szereposztás Személyi felelőss sség g meghatároz rozása Pozitív interdependencia megszervezése se Csoportközi kooperáci ció megszervezése se A kívánt k viselkedésm smód d ismertetése se Feladatorientált lt segíts tség g biztosítása sa A hatékony működés m s biztosítása sa A feladat befejezés s biztosítása sa Csoportélm lmény közös k s feldolgozása Egyes tanulók k jutalmazása
22 Követő tevékenys kenységek A tanulók k eredményeinek kvalitatív és kvantitatív v kiért rtékelése A tanulók k viselkedésének megfigyelése A kooperatív v képessk pességfejlesztés eredményeinek megfigyelése Tanulói i megfigyelők k alkalmazása A kooperatív v csoportok demonstráci ciója szakmai körbenk
23 Gyakorlat 1. A kooperatív v tanulás s elsajátításának módja, m A tanár r szerepe a kooperatív v tanulásban; A folyamat értékelése; ntéshozatal 2. Dönt 3. Megfigyelés, beavatkozás 4. Kooperatív v csoportok indítása; Gyakorlatok Horváth Attila: Kooperatív technikák (Hatékonyság a nevelésben) Altern füzetek OKI Iskolafejlesztési Központ ÉN
24 Beszámol moló Csoportszerkezet koópos technika típusat Felelősök Munkamegosztás- megvalósítás s módja m (szervezési si feladatok) Tananyag- téma összefoglalása sa Értékelés s (munka minősége a csoportban)
25 A kooperatív v technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív v technikák Altern füzetek) Mozaik módszerm Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszerm Csillag módszerm Puzzle módszerm Pókháló mődszer NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
26 A Mozaik módszer m algoritmusa 1. A feladat eldarabolása 2. Előkész szítő párok A nekik jutott tananyag megtanulása A csoporttagok tanítása 3. Gyakorló párok alakítása 4. Kooperatív v csoport A csoporttagok tanítása Tanulás 5. Értékelés
27 M O Z A I K M Ó D S Z E R
28 Páros mozaik
29 Kereszt mozaik
30 Csillag módszerm
31 Pókháló módszer
32 Puzzle módszerm Minden csoporttag saját tananyagának nak elsajátításával teljesíti ti a feladatot Külön n cédulc dulák (tilos átadni) Szóbeli tanítás
33
34 Kerekasztal módszerm
35 Közvetlen interakciók Szóbeli véleménycsere Aktív v figyelem (Gordon) Metakommunikáci ció Természetes vezetőket termel ki Szimmetrikus kommunikáci cióra van szüks kség; az aszimmetrikus kommunikáci ció gyengíti a gyengébbek teljesítm tményét A tanár r kerülje a szemkontaktust,, hogy a tanulók k ne vele akarjanak kommunikálni
36 Egyéni beszámol molás Célja, hogy a csoport minden tagja érje el a maximumot a tananyag elsajátításában Szúrópr próbaszerű beszámoltat moltatása a csoport tagjainak A túl l hosszú beszámoltat moltatás veszélye, hogy a többi csoport megunja Helyette küldjk ldjünk vendéget a másik m csoportokba! A házigazda beszél,, forgósz színpadszerűség A tanár r is bekéredzkedik egy csoportba
37 Interperszonális és kiscsoportos készsk szség A vezető háttérbe vonul A csoport ön- irány nyítja saját t dolgait Hatékony vezetői i stratégia A tanár r szerepe dominánsan nsan feladatorientált lt A csoport érettsége határozza meg a vezetői i intenzitást
38 Csoportélm lmény Időt és s irányt kell adni a tanulóknak az elemzésekhez Minden csoporttagot erősít és munkakapcsolatot biztosít t közöttk ttük Felszínre kerülnek az érzések (hogyan( érzed magad?) Mi törtt rtént? Mit figyeltem meg? Hogyan éreztem magam? Mit tennék k máskm sként?
39 Döntési pontok a tervezésben Kooperativitás s szintje Tárgyi feladatok Koop.. tanulási feladatok meghatároz rozása Sikerkritériumok riumok Csoportnagyság Csoport típusat Tanterem berendezése Szüks kséges anyagok
40 Tanórai feladatok Szereposztás Személyi felelőss sség meghatároz rozása Pozitív interdependencia megszervezése se Csoportközi kooperáci ció megszervezése se A kívánt viselkedésm smód ismertetése se Feladatorientált lt segíts tség biztosítása sa A hatékony működésm biztosítása sa A feladat befejezés s biztosítása sa Csoportélm lmény közös s feldolgozása Egyes tanulók jutalmazása
41 Követő tevékenys kenységek A tanulók eredményeinek kvalitatív és kvantitatív kiért rtékelése A tanulók viselkedésének megfigyelése A kooperatív v képessk pességfejlesztés eredményeinek megfigyelése Tanulói i megfigyelők alkalmazása A kooperatív v csoportok demonstráci ciója szakmai körbenk
42 Tanári kompetenciák Szakmai tudás Szakmai képessk pességek Szakmai szerepvállal llalás és elkötelezetts telezettség
43 1.- a tanulói személyis lyiség g fejlesztésére re: : az egyéni igényekre és s fejlődési feltételekre telekre tekintettel előseg segíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és s erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi t értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális lis és s az egyetemes emberi értékek elsajátítását; t; 2.- tanulói i csoportok, közösségek alakulásának segítésére re, fejlesztésére: a tanulói i közössk sségekben rejlő pedagógiai giai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti k különbsk nbségek megért rtésének előseg segítésére, az interkulturális lis nevelési programok alkalmazására, az együttm ttműködés s készsk szségeinek fejlesztésre; sre; 3.- a pedagógiai giai folyamat tervezésére re: : pedagógiai giai munkáját t a feltételek telek árnyalt elemzése alapján átfogóan és s részletekbe r menően megtervezni, tapasztalatait reflektív v módon m elemezni és értékelni;
44 4.- a szaktudományi tudás s felhasználásával a tanulók k műveltsm veltségének, készségeinek és s képessk pességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását t tantervi, műveltsm veltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján n a tanulók k tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését t előseg segíteni, az egyes tudományter nyterületek szemléletm letmódját, értékeit és s kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tott tudás s alkalmazásához szüks kséges készségeket kialakítani, szakterület letének az egészs szség g védelmv delmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és s ezzel a tanulók egészs szségfejlesztését t előseg segíteni; 5.- az egész életen át t tartó tanulást megalapozó kompetenciák k hatékony fejlesztésére re: : a kereszttantervi kompetenciák, k, különösen k az olvasás- szöveg vegértés, informáci ciófeldolgozás, a tanulási szokások sok és s készsk szségek, az alapvető gondolkodási műveletek, m a problémamegold mamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók k előzetes tudásának, iskolán n kívül k megszerzett ismereteinek és s készsk szségeinek, valamit az iskolában elsajátított tott tudásának integrálására, ra, az önálló tanulás s képessk pességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók k testi-lelki lelki-szellemi egészs szségének fejlesztésére; 6.- a tanulási folyamat szervezésére re és s irány nyítására: : változatos v tanítási si- tanulási formák k kialakítására, a tudásforr sforrások sok célszerc lszerű kiválaszt lasztására, az új j informáci ciós-kommunikációs s technológi giák k alkalmazására, hatékony tanulási környezet k kialakítására;
45 7.- a pedagógiai giai értékelés s változatos v eszközeinek zeinek alkalmazására ra: : a tanulók k fejlődési folyamatainak, tanulmányi nyi teljesítm tményeinek és személyis lyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különbk nböző értékelési formák és s eszközök k használat latára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére; 8.- szakmai együttm ttműködésre és s kommunikáci cióra: : a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közössk sséggel, a társszervezetekkel t és s kutató- fejlesztő intézm zményekkel törtt rténő együttm ttműködésre, a velük k való hatékony kommunikáci cióra; 9.- szakmai fejlődésben elkötelezetts telezettségre, önművelésre: : a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követk vetésére, önálló ismeretszerzésre, sre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, ra, a neveléstudom studományi kutatások fontosabb módszereinek, m elemzési eljárásainak alkalmazására, saját t munkájának nak tudományosan megalapozott eszközöket ket felhasználó értékelésére.
NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenA HATÉKONY TANULÁS. Differenciális pedagógia. gia
A HATÉKONY TANULÁS Differenciális pedagógia gia A HATÉKONY TANULÁS S MÓDJAIM A feladatrendszeres oktatás, mely a gondolkodás rugalmas fejlesztésében mutatkozik hatékonynak. A kiscsoportos tanulás, mely
RészletesebbenZSIBRIKI DROGTERÁPIÁS INTÉZET Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány
ZSIBRIKI DROGTERÁPI PIÁS S INTÉZET Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítv tvány Szenvedélybetegek kezelési programja Kanadai módszer m alapján Egyedi és s megújított program Reintegrálja a szenvedélybetegeket
Részletesebbenció Innováci ció kontra renováci Dr Litter Adrienn
Innováci ció kontra renováci ció Dr Litter Adrienn Környezettudatos magatartásra nevelő témahét Olyan lesz a világ, amilyenné te teszed ( Légy te is ÖKO-llégista! gista! ) TÁMOP 3.1.4 TÁMOP 3.1.7 TÁMOP
RészletesebbenA kompetencia alapú oktatás 2009.
A kompetencia alapú oktatás 2009. Kompetencia alapú okt. Hunyadi Stratégia Hunyadi János J KözoktatK zoktatási Intézm zmény Stratégi giájának ismertetése, se, prezentálása Az előzmények (1) Miért tudunk
RészletesebbenFoglalkoztatási. és s Szociális Hivatal lat ltató Iroda
FIATALOK A KÖZÉLETBENK CIVIL ARÉNA AZ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVR SZVÉTEL FEJÉR MEGYÉBEN C. MŰHELYKONFERENCIAM 2009.SZEPTEMBER 25. Foglalkoztatási és s Szociális Hivatal Mobilitás s Országos Ifjúsági Szolgálat
RészletesebbenDR. VENTER GYÖRGY Siófok, 2008. szeptember 1.
A KODOLÁNYI JÁNOS J FŐISKOLÁN N FOLYÓ KÉPZÉS EGYSÉGES GES PEDAGÓGIAI GIAI ELVEI DR. VENTER GYÖRGY Siófok, 2008. szeptember 1. VÍZIÓ A Kodolányi János J Főiskola F küldetk ldetését megfogalmazó dokumentum
Részletesebbenmint forrás Hálózati munka Pataki Éva
A szociális hálóh mint erőforr forrás Hálózati munka Pataki Éva A képzk pzés s az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Teoretikus hátterekh Szociálökol kológiai elv (Germain( Germain/Gitterman):
RészletesebbenAz eredményess és s szakmai ellenőrz. Barcziné Horváth Márta iskolaigazgató, IPR szakértő Kocsis Gáborné IPR szakértő
Az eredményess nyesség g mérésem és s szakmai ellenőrz rzés Összeállította: Barcziné Horváth Márta iskolaigazgató, IPR szakértő Kocsis Gáborné IPR szakértő Várható eredmények 27 480/2003. Az oktatási miniszter
Részletesebbengyakorlati készsk módszere
A Bázis-intézmény rendszer, mint a gyakorlati készsk szségfejlesztés módszere Általános VállalkozV llalkozási FőiskolaF Alkalmazott Magatartástudom studományi Tanszék 1996-2009 Bánfalvi Mária és Dr Szakács
RészletesebbenTÁMOP / MOLÓ NYEIRŐL EREDMÉNYEIR
BESZÁMOL MOLÓ A TÁMOP T 3.1.4. PÁLYP LYÁZAT KERETÉBEN ZAJLÓ KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS EREDMÉNYEIR NYEIRŐL KÖZÉPISKOLA A pályp lyázat célja: c Az egész életen át t tartó tanulás s megalapozását t szolgáló
RészletesebbenPROJEKTTERVEZÉS. Page 1. A program definíci. A projekt definíci. Olyan egymásra melynek minden eleme, 1Art. 2Art. 3Art 2009.02.16. 2009.02.16.
PROJEKTTERVEZÉS Art A program definíci ciója Olyan egymásra épülő projektekből álló tevékenys kenységi lánc, l melynek minden eleme, mérhető hozzáadott érékkel viszi közelebb k a szélesebb közössk sséget
RészletesebbenProgramzáró Konferencia Székesfeh
Elkötelezettség g a Kiválóságért rt Közép-dunántúli KözoktatK zoktatási Kiválóság g Mintaprojekt 2008 Programzáró Konferencia Székesfeh kesfehérvár, r, 2009. január r 28. Mottó: : A minıség g felemel,
RészletesebbenA konfliktus -Csepeli György. -Eric. Berne
A konfliktus -Csepeli György -Buda BélaB -Eric Berne A konfliktus fogalma A konfliktus a latin confictus szóból származik, ami fegyveres összeütközést jelent, de a mindennapi szóhaszn használatban az emberi
RészletesebbenMatematika kompetenciaterület
Matematika kompetenciaterület MONDD EL, ÉS S ELFELEJTEM, TANÍTSD TSD MEG, ÉS S EMLÉKEZEM RÁ, R LEHESSEK RÉSZESE, R ÉS S MEGTANULOM. (KÍNAI BÖLCSESSB LCSESSÉG) A matematikai kompetenciáról Olyan felkész
RészletesebbenVáltozás. Tanulás és tanítás. Mások
Együttm ttműködés, nyilvánoss nosság, tájékoztatás Csak amennyire az ember a természetet ismeri, annyira ismeri önmagát. t. (Hebbel) Természet szet- és s környezettudatos k magatartásra nevelő komplex
RészletesebbenA választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1
A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A
RészletesebbenSum István. zpontvezet. Miskolc, 2007. április 12.
A felhasználók k igényeinek megfelelen en alakítani a szakképz pzést! Sum István Magyar Posta Zrt.. Oktatási KözpontvezetK zpontvezet Stratégiai Bizottság, elnök Miskolc, 2007. április 12. 1 Tartalom A
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenMOTTÓ: ABBAN, AMIBEN JÓ, J ÉS SEGÍTENI ABBAN, AMIBEN TÁMOGATÁSRA SZORUL.
MOTTÓ: MEGERŐSÍTENI A TANULÓT ABBAN, AMIBEN JÓ, J ÉS SEGÍTENI ABBAN, AMIBEN TÁMOGATÁSRA SZORUL. Nevelőtest testületünk nk megfogalmazta jój hagyományokra épülő pedagógiai giai hitvallását Célunk: hitet,
Részletesebbenösszetevıi 2007. október 4.
A teljesítm tmény összetevıi 2007. október 4. Készítette: Farkas Katalin Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar Sportteljesítm tmény fogalma: Az az összegezı és kiegyenlítési lehetıséget
RészletesebbenCogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány
Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés
RészletesebbenLáthatatlan veszély a munkahelyeken, avagy a munkahelyi stressz
Láthatatlan veszély a munkahelyeken, avagy a munkahelyi stressz A módszerek, válságkezelési megoldások a munkáltatói oldalon 2010. március 23 Az egészs szség g fogalma Az egészs szség g olyan állapot,
RészletesebbenKomplex munkaerőpiaci integráci. ciós s programok magyarországi gi tapasztalatai. Kellermann Éva csadó 2006. január r 31.
Komplex munkaerőpiaci integráci ciós s programok magyarországi gi tapasztalatai Kellermann Éva tréner, pályp lyázati tanácsad csadó 2006. január r 31. Komplex munkaerőpiaci integráci ciós programok Kifejezetten
Részletesebbenés se tréning program depressziós s gyermekek számára Kiss Enikő SZTE Gyermekpszichiátria Osztály
PASCET Az elsődleges és másodlagos kontroll erősítése se Kognitív-behavior tréning program depressziós s gyermekek számára Kiss Enikő SZTE Gyermekpszichiátria Osztály 1 A depresszió készség-gondolat gondolat
Részletesebbenpzés s szerepe a FOKON KONFERENCIA BIHALL TAMÁS Magyar Kereskedelmi és s Iparkamara OKTATÁSI MAGYAR KERESKEDELMI ÉS S IPARKAMARA
A duális képzk pzés s szerepe a gazdaság g versenyképess pességének növelésében VÁLLALATIRÁNYÍTÁS S FELSŐFOKON FOKON KONFERENCIA BIHALL TAMÁS OKTATÁSI ÉS S KÉPZK PZÉSI ALELNÖK MAGYAR KERESKEDELMI ÉS S
RészletesebbenAz informatika alkalmazása a logopédiai gyakorlatban
Az informatika alkalmazása a logopédiai gyakorlatban Szabóné Vékony Andrea XXII. Kerületi Logopédiai Szakszolgálat lat avekony@freemail.hu Az informatika sokoldalú alkalmazási lehetőségei a logopédi diában
RészletesebbenTÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú. zményekben
TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív v intézm zményekben Mezőkov Közoktatás s tartalomfejlesztése se A megújul juló lisszaboni stratégia a növekedn vekedésre és s a foglalkoztatás
RészletesebbenTÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012. INTER- Studium. Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel
TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 INTER- Studium Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel Az egész életen át t tartó tanulás fejlesztése se az intézm zmények
RészletesebbenTanulásmódszertan. MA- tanár
Tanulásmódszertan MA- tanár A tanulás Elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok, képességek elsajátítása, valamint érzelmi, akarati magatartás formálás. Tapasztalat hatására végbemenő tartós magatartás
RészletesebbenOVI SULI és s amit egy ilyen helyzetben érdemes elmondani Szarka JúliaJ 2010. 05. 05. Szombathely A helyzet Bemutatkozás: kettıs s helyzet Óvónıi Tanítói i elkötelezetts telezettség Aktualitás: új ÓNOAP!
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
RészletesebbenA FELNŐTTKÉPZÉS TERVEZÉSE ÉS A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS
A FELNŐTTK TTKÉPZÉS TERVEZÉSE ÉS S A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS 2005/2006. tanév őszi félévf 2. részr MUNKAKÖRI KOMPETENCIÁK A munkaköri kompetenciák k három h csoportja: 1. Ismeretek A feladatellátáshoz szüks
RészletesebbenLEADER Program: partnerségben
LEADER Program: partnerségben Kárpát-medencei TérsT rség Rajnai GáborG ECOVAST Egyesület Esztergom 2008.05.14. 1 LEADER Térségi programozás!? Links (Kapcsolat) between Actions for the Development of the
RészletesebbenTematika Tantárgy neve: Mindenki társadalma mindenki iskolája Kreditszáma: 2
Tematika Tantárgy neve: Mindenki társadalma mindenki iskolája Kreditszáma: 2 A tantárgy célja: A tanóra típusa és (heti) óraszáma: szeminárium, 3 óra (2 óra/hét + 10 óra intézménylátogatás/félév) A számonkérés
RészletesebbenHelyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenFelnőtt beszédhibások ellátása Békés megyében
Felnőtt beszédhibások ellátása Békés megyében A Békés B s Megyei KönyvtK nyvtár és s Humán Szolgáltat ltató Centrum modellkísérleti programja Békéscsaba Előadó: Kovács Ágnes Budapest, 2009. június j 19.
RészletesebbenA projekt elméletben. Dr Litter Adrienn
A projekt elméletben Dr Litter Adrienn Projektpedagógia A A projekt egy sajátos tanulási egység,, amelynek a középpontjk ppontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen en a probléma megoldása vagy
Részletesebbenés a Fenntartható Hegyi NóraN 2006.május 3.
A változv ltozás s segítése és a Fenntartható Fejlődés Hegyi NóraN 2006.május 3. Fenntartható Fejlődés Rendszergondolkodás és s FF Tanuló szervezetek és s a FF Alkotó párbeszéd és s dialógus a jövőj alakításának
RészletesebbenMi a Selfness, és s mitől Selfness egy szolgáltat. Lélek. A kód k d neve:
Mi a Selfness, és s mitől Selfness egy szolgáltat ltatás? Alcím: Lélek A kód k d neve: Mi a Selfness? Tudatosságon alapuló,, fájdalmat f és károkozást nélkn lkülöző,, testi, lelki, gasztronómiai, pénzp
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenKlinikai pszichológia alkalmazása gyben
Klinikai pszichológia alkalmazása az igazságügyben gyben Kötelezı szinten tartó továbbk bbképzés Budapest, 2010. április 19. Pataky Ilona Alapkérd rdések A mentális mőködést m érintı kérdésekkel a 80-as
RészletesebbenAz utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS
Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus
RészletesebbenA HEFOP 3. 5. 1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása tanár-továbbképzési szeminárium
A HEFOP 3. 5. 1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása tanár-továbbképzési szeminárium Budapest 2007. november 14-16. Kraiciné Szokoly MáriaM A felnőttk ttképzésben dolgozó tanárok
RészletesebbenAZ ÉRZELMI NEVELÉS. pedagógiai giai folyamatban. Herr Nikoletta Pszichopedagógus. gus rtő
AZ ÉRZELMI NEVELÉS helye és s lehetőségei a pedagógiai giai folyamatban Herr Nikoletta Pszichopedagógus gus Közoktatásai szakért rtő Mi lenne, ha.. Fontosnak tartjuk-e, hogy a ránk r bízott b gyermekek
RészletesebbenDr. Sz. Molnár Anna egyetemi docens ELTE PPK
A HEFOP 3. 5. 1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása elnevezésű, HEFOP-3.5.1-K-2004-10-0001/2.0 EMIR azonosító számú központi program keretében megvalósuló pedagógustovábbképzések
RészletesebbenKulturális lis tudatosság. Tóth Veronika Emberi Erőforr
Kulturális lis tudatosság Tóth Veronika Emberi Erőforr források Minisztériuma 1. Mi a kulturális lis tudatosság? 2. Milyen eszközei zei vannak az oktatásnak a kulturális lis tudatosság g fejlesztésében?
RészletesebbenAz időskor skorú tanulás jellegzetességei gei dr. Striker SándorS 2012. május m 23. Újvárosháza Minőségi öregedés az élethosszig tartó tanulás segítségével - TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR 2010-0003 Minden élettelen
RészletesebbenA MUNKÁLTAT LTATÓ SZTRÁJKKAL KAPCSO- LATOS KOMMUNIKÁCI FELADATAI. Velence, 2008. december 5.
A MUNKÁLTAT LTATÓ SZTRÁJKKAL KAPCSO- LATOS KOMMUNIKÁCI CIÓS FELADATAI Dr. Bóday B PálP ügyvezető elnök Országos Humánpolitikai Egyesület Velence, 2008. december 5. A SZTRÁJKR JKRÓL A dolgozók k körében
Részletesebbenzoktatási rendszerben a korai fejlesztést a szakiskola befejezéséig ARANYHÍD Nevelési Központ gypedagógiai giai Módszertani Intézm Óvoda, Szakiskola
Az autisták k a közoktatk zoktatási rendszerben a korai fejlesztést stıl a szakiskola befejezéséig ARANYHÍD Nevelési Oktatási Integráci ciós Központ Egységes ges Gyógypedag gypedagógiai giai Módszertani
RészletesebbenJegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
RészletesebbenFeladatkörök a kooperatív munkában
SZKb_102_07 A méhek Feladatkörök a kooperatív munkában É N É S A M Á S I K Készítette: Nagy Erika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. ÉVFOLYAM 62 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák
Részletesebbenés adatfeldolgozó rendszer
Közös s adatbázis és adatfeldolgozó rendszer 2009. május m 7. Édes Marianna KSH VállalkozV llalkozás-statisztikai statisztikai főosztály Vázlat Előzm zmények SBS adat-el előállítás Nemzeti száml mlák A
RészletesebbenTerületi gyermekellátás szakfőorvosi beszámol molója és aktuális kérdk rdései Dr. Kovács Julianna országos házi h gyermekorvos szakfelügyel gyelő Csecsemő- és s gyermekgyógy gyász Szakfőorvosok Országos
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenDÉRI MIKSA PROGRAM. magyar részvr DERI_EUREKA_07. Budapest, 2007.
DÉRI MIKSA PROGRAM Pályázat az Eureka programban való magyar részvr szvétel támogatt mogatására DERI_EUREKA_07 Pá felhívás Budapest, 2007. A Nemzeti Kutatási és s Technológiai Hivatal nevében a Kutatás-
RészletesebbenA pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy c
A pedagógiai projekt A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy cél által meghatározott tapasztalatgyűjtés,
RészletesebbenHELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE
HELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE Tanulásmódszertan helyi tanterv alapjai A NAT 110/2012. rendelete alapján, valamint az Oktatáskutató
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenA projektek pénzp menedzselése
1 A projektek pénzp nzügyi menedzselése A folyamat tevékenys kenységei 1. A támogatt mogatás s felhasználásához hoz kapcsolódó szabályok megismerése se 2. Pénzügyi elemzés és s tervezés 3. Finanszíroz
RészletesebbenA MEGVÁLTOZOTT PEDAGÓGUS GUS SZEREP
A MEGVÁLTOZOTT PEDAGÓGUS GUS SZEREP A TÉMA AKTUALITÁSA sok a bizonytalan frusztrált pedagógus gus megváltozott szerep és s tekintélyforr lyforrás időszak tanárszerep tekintélyforrás XIX.sz. XX.sz. eleje
RészletesebbenAz OMMF a foglalkoztatás biztonságáé. áért. Politika
1 Az OMMF a foglalkoztatás biztonságáé áért Az új j Nemzeti Munkavédelmi Politika 2008. június j 16. 2 A munkavédelem mint állami feladat A Magyar KöztK ztársaság g Alkotmánya - az állam garantálja a legmagasabb
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenA Magyar Köztársaság kormánya
A Magyar KöztK ztársaság kormánya Roma Integráci ció Évtizede Program elnöks kségének átadása Szűcs Erika miniszter Szociális és s Munkaügyi Minisztérium 2008. június j 24. Roma Integráci ció Évtizede
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenFUX ZRT. H-3527 Miskolc, Vásártéri u. 8. Tel: 36-46-501-850 Fax: 36-46-501-851 www.fux.hu. Aswad Dina
FUX ZRT. H-3527 Miskolc, Vásártéri u. 8. Tel: 36-46-501-850 Fax: 36-46-501-851 www.fux.hu Alapítási év:1991. December Alapítók: December 4. Drótmvek 2 f magánszemély Els üzleti év: 1992 F tevékenység:
RészletesebbenTÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13.
TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK SZOCIÁLIS VÉDELMI V RENDSZEREK MST, Balatonfüred 2006. október 12-13. 13. ÁLTALÁNOS MEGKÖZEL ZELÍTÉS A szociális védelem v meghatároz rozása Társadalmi szüks kségletek Nemzetközi
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
RészletesebbenA Zalai Matematikai Tehetségek tvány komplex tehetségmodellje
A Zalai Matematikai Tehetségek gekért Alapítv tvány komplex tehetségmodellje Dr. Pintér Ferenc 2010.09.09. Ha rossz kedvem van, matematizálok lok,, hogy jój kedvem legyen. Ha jój kedvem van, matematizálok
Részletesebbenpzési forma, intelligens iskola, informatika, kompetencia, digitális oktatás,
Curriculum mese 1 A tudást alkalmazhatósága minısíti! 2 A tudás újabb értelmezése az oktatási rendszer újraértékelése radikális gazdasági gi és s demográfiai változv ltozások a társadalmi, t gazdasági
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra
TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenTovábbképzési tájékoztató 2018.
Együttnevelés: integráció, inklúzió 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 23/145/2015. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2018. 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL
BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0
RészletesebbenA felnőttk szerepe a megváltozott munkaképess foglalkoztatásában
A felnőttk ttképzés s integráci ciós szerepe a megváltozott munkaképess pességűek ek foglalkoztatásában Szocio-Produkt Kft. Miskolc a Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája 2010. november 5-7.
RészletesebbenDROGPREVENCIÓ. nak bemutatása
DROGPREVENCIÓ Általános irányelvek A FÜGE Drogprevenciós Munkacsoport munkájának nak bemutatása Drogprevenció A megelızés s három h szintő modellje (WHO): Elsıdleges megelızés: amikor a megelızés s arra
RészletesebbenHátrányos helyzetû gyermekek integrált fejlesztése 2006.
Körzeti KözoktatK zoktatási Intézm zmény DARÁNY Hátrányos helyzetû gyermekek integrált fejlesztése se 2006. Készítette: Radics József A természeti környezetk A Duna Dráva Nemzeti Park környezetk rnyezetében,
RészletesebbenISMERETEK. Keszmann JánosJ
1 ÁLTALÁNOS MINŐSÉGBIZTOS GBIZTOSÍTÁSISI ISMERETEK Keszmann JánosJ 2 A tantárgy oktatásának a célja: c A hallgatók ismerjék k meg a minőségir girányítás s alapfogalmait, a minőségir girányítási rendszereket,
RészletesebbenA SIKER TITKA. Eredményes módszerek, metódusok, technikák az együttnevelés szolgálatában
A siker titka Eredményes módszerek, metódusok, technikák az együttnevelés szolgálatában Iskolánkról Iskolánk szakképző iskola. Elsődleges feladata a sajátos nevelési igényű fiatalok általános műveltséget
RészletesebbenAz Alapítv. azon belül l a legelesettebb emberek. kséges feltételrendszer. telrendszer
Az Alapítv tvány céljac A Segítő Kéz z Alapítv tvány 1999-ben alakult, így már r 11 éve dolgozik a szociális ellátásban azon belül l a legelesettebb emberek segítésében. Az Alapítv tvány időskor skorúak
RészletesebbenAKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK
AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási
RészletesebbenAszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét
Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét Nemzetközi zi előzm zmények és kapcsolódások sok az aszály és s a szárazod razodás vonatkozásában Prof. Em. Dr. Vermes LászlL szló
RészletesebbenZala megyei kutatási adatok alapján NYME-SEK Ágnes
A tanárok befogadó attitűdjei Zala megyei kutatási adatok alapján 2009.06.28. NYME-SEK Né Problémafelvet mafelvetés A rendszervált ltás óta majdnem 20 év telt el Közel 20 jogszabály változott meg és mindegyik
RészletesebbenBilkei Pál kriminálpszichol. lpszichológus
Erőszakos bűnözésb Bilkei Pál kriminálpszichol lpszichológus Mit mutatnak a statisztikák? k? A legsúlyosabb lyosabb bűncselekmb ncselekmények nyek száma 2012-ben igen alacsony szintre süllyedt: s 221
RészletesebbenMi az élő laboratórium? rium? Dr. Hronszky Imre CHIC kutatásvezet
Mi az élő laboratórium? rium? Dr. Hronszky Imre CHIC kutatásvezet svezető professzor emeritus BME 2011. február r 22. Energiahatékony épületek és s városrv rosrészek szek kialakítási módszerei és s technológi
RészletesebbenA TANÁRI SZAKDOLGOZAT 1 2 3 4 5
A TANÁRI SZAKDOLGOZAT 1 2 3 4 5 I. A TANÁRI SZAKDOLGOZAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE, ELŐFELTÉTELEI ÉS LEÍRÁSA A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 60. -a 6 rendelkezik a záróvizsgáról, mely a tantervben
RészletesebbenIskolai hírekh. rek. zményben. Gyermekközpont. let Komplex, rugalmas modellprogram
Osztályt lytámogató program az ANK-ban Miért?! Iskolai hírekh rek Jelenség g kezelése, problémák megelőzése az Intézm zményben Gyermekközpont zpontú szemlélet let Komplex, rugalmas modellprogram Egy kis
RészletesebbenCIÓ FUNKCIÓI I A SZERVEZETBEN
A KOMMUNIKÁCI CIÓ FUNKCIÓI I A SZERVEZETBEN Fogalma: A dó Ü zenet Ü zenet V evő K üldő (fogadó) K ódoló C satorna D ekódoló Fogadó Encoding D ecoding visszacsatolás A dó V evő Érzelmi funkció Motivációs
RészletesebbenPedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.
1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos
Részletesebbentelepülés Regisztrált szervezet 31,9% közszféra 37,3% civil szervezet 30,8% vállalkozó Lakosságszám: 44.000 fı
60 település 185 Regisztrált szervezet A lehatárolt térst rség 31,9% közszféra 37,3% civil szervezet 30,8% vállalkozó Lakosságszám: 44.000 fı Stratégiai vázlatv Balaton-felvid felvidéki Akciócsoport csoport
RészletesebbenHolisztikus megközelítésben
Holisztikus megközelítésben Lehoczky János nyomán Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos,
Részletesebbennbiológiai Szakosztály zlekedési Szakcsoport Rektor Mihály Szigeti Ferenc
Felvételi Oktatási és s Minősítő Szakbizottság Matók Attila Humánbiol nbiológiai Szakosztály dr Kovács JózsefJ Gépjármű,, KözlekedK zlekedési Szakcsoport Rektor Mihály Mérnöki Szakbizottság Szigeti Ferenc
RészletesebbenKonzulensek: Mikó Gyula. Budapest, ősz
Önálló laboratórium rium 2. M.Sc.. képzk pzés Mikrohullámú teljesítm tményerősítők linearizálása adaptív v módszerekkelm Készítette: Konzulensek: Sas Péter P István - YRWPU9 Dr. Sujbert László Mikó Gyula
RészletesebbenA pedagógussá válás és szakmai fejlődés rendszere. Falus Iván TEMPUS november 7.
A pedagógussá válás és szakmai fejlődés rendszere Falus Iván TEMPUS 2011. november 7. A pedagógiai kompetencia A pedagógiai kompetenciák tudás, attitűdök (nézetek, diszpozíciók) és képességek ötvözetei,
Részletesebben8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján. Kaposi József 2014
8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján Kaposi József 2014 8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés
RészletesebbenA céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban
Dr. Zachár László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban A tudás versenyképesség ROP programok zárókonferenciája Budapest 2008. április
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenSAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,
RészletesebbenSzabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea
tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás
Részletesebben