PEDAGÓGIAI PROGRAM Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Miskolc Szeles u

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Miskolc Szeles u március

2 2 Az intézmény vezetőjének köszöntője Senki sem különálló sziget. Minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja. Ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod. Minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel. John Donne Köszöntöm az Olvasót! John Donne sorai a gyógypedagógiai nevelés-oktatás igazi humanista mottójának is tekinthetők. A gyógypedagógia felelősséget alakít ki mindenkiben önmagáért s a többiekért a közösség minden egyes tagjáért. Intézményünk pedagógiai programja a gyógypedagógiai nevelés-oktatás több területét is bemutatja. Pedagógiai programunk összeállítása során közösen kerestünk új utakat, lehetőségeket, de nem vetettük el eddigi tapasztalatainkat, melyeket nevelő-oktató munkánk során, szakmai tanácskozásokon, rendezvényeken szereztünk. A reális lehetőségekből kiindulva arra törekszünk, hogy neveltjeink képességeit minél teljesebben kibontakoztassuk. A mi tanítványaink tudásban és ismeretekben nem érhetik el ép társaikat, de pontosságban, figyelmességben, udvariasságban, testi erőben, ügyességben, házimunkában lehetnek ugyanolyanok vagy különbek is. Intézményünkben a nevelési feladatok mindig kiemelt szerepet kaptak, hiszen a mi közösségünk felelőssége: hogyan neveljük sérült gyermekeinket úgy, hogy a későbbiek során az életben minél kevesebb segítségre szoruljanak. Pedagógiai programunkat szeretettel kínáljuk az intézmény fenntartójának és betekintésre a szülőknek. Köszönöm munkatársaimnak, pedagógus kollektívánknak a munkáját, hozzájárulásukat pedagógiai programunk elkészítéséhez, módosításához. Intézményvezető

3 3 1. Intézményünk rövid bemutatása Intézményünk sok éves múlttal rendelkezik a miskolci tanulásban és értelmileg akadályozott, valamint a halmozottan sérült gyermekek nevelésében-oktatásában. Tevékenységünk óta bővült az autista tanulók fejlesztésével. Intézményünk legnagyobb erőssége az, hogy 78 pedagógusunk jelentős része szakképzett gyógypedagógus, akik különböző speciális képességeket is megszereztek annak érdekében, hogy ne csupán a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekeket tudják fejleszteni, hanem mozgássérült, autista, látásés hallássérült, illetve halmozottan sérült tanulókat is. Birtokában vannak a több évtizedes hagyományokkal rendelkező szegregált gyógypedagógiai nevelésoktatás minden értékének, de nyitottak az integráció új szemléletére is. Az intézményünk minden dolgozója elkötelezett a partnerközpontú felfogás mellett. A tanulásban akadályozott tanulók integrált oktatásának elterjedése esetén veszélybe kerülhet intézményünk hosszú távú működése, mivel jelentősen csökkenhet tanulóink száma. A tanulói létszám csökkenése következtében, intézményi feladatbővítéssel gazdaságilag is indokolt a felszabaduló szakemberek és megüresedő helyiségek jobb kihasználása május 5-től létrehoztunk egy módszertani és fejlesztő központot, mellyel egy olyan szolgáltató központ jött létre, amelyben minden speciális nevelési igényű gyermek a szükséges fejlesztést megkaphatja. Így nyitottabbakká váltunk, mert a megszerzett speciális módszertani tudással nem csupán a szegregáltan oktatott gyermekeket tudjuk segíteni hanem a többségi általános iskolában integráltan oktatottakat is. Munkánkról, tanulóink elért eredményeiről széles körben tájékoztatást adunk azért, hogy partnereink megismerjék értékeinket. Folytatjuk a többségi óvodák és általános iskolák nevelőivel kialakított partneri viszony erősítését. Arra törekszünk, hogy mint gyakorló óvoda, iskola és módszertani fejlesztő központ segíthessük a gyógypedagógusokat, a többségi óvodák és általános iskolák nevelőit az átlagtól eltérő fejlődésmenetet mutató óvodás- és iskoláskorú gyermekek hatékonyabb foglalkoztatásában, a speciális nevelési igény kategóriájának szakszerű differenciálásában, és az integráció térhódításában egyaránt július 1-jétől intézményünk összevonásra került a Tüskevár Óvoda és Általános Iskolával, így egy többfunkciós, komplex alapfokú nevelési-oktatási intézmény jött létre városunkban. A szeptember 1-jétől intézményünk bővítette szolgáltatásait az egységes gyógypedagógiai módszertani központ keretein belül, a 0-5 éves korú sérült gyermekek korai fejlesztésének ellátásával. Anyaiskolánkról A jelenleg Éltes Mátyás nevét viselő intézmény ezelőtt 59 évvel, 1948-ban alakult Kisegítő Iskola néven, Miskolc belvárosában, a Budai József úton. Egy megüresedett, 3 szintes villa épületben kaptak helyet az akkor még debilisnek nevezett értelmileg sérült gyermekek. Szinte az alapítás évében bebizonyosodott, hogy több a beiskolázásra váró gyermek, mint a hely az iskolában. Az épületet nem lehetett bővíteni, így többségi általános iskolák vagy óvodák mellé kihelyezett osztályokat hozott létre az akkori Fenntartó. A város több pontján, teljesen elszigetelve egymástól és az anyaintézménytől működtek ezek az osztályok.

4 4 Hosszú évekig folyt ilyen módon az oktatás, mivel a gyermeklétszám folyamatosan emelkedett. Miskolc város vezetése egy új iskola építését kezdte el, amely a tervek szerint a kisegítő iskola értelmi fogyatékos gyermekeit fogadta volna be. A folyamatos gyermeklétszám emelkedés azonban azt indokolta, hogy az új épület átadásával megszülessen a városban a második kisegítő iskola, ezzel egyszerre az elsőnek alapított az I. számú Kisegítő Iskola nevet kapta. Beiskolázási körzetet bontottak, az intézmény zsúfoltsága azonban így sem szűnt meg. Továbbra is működtek a kihelyezett osztályok ben az intézmény megkapta a Csabai kapuban lévő szintén régi, üressé vált villa épületet. Ekkor nyílt lehetőség rá, hogy a kihelyezett osztályok beköltözzenek az újonnan kapott ingatlanba, illetve ekkor történt az alsó és felső tagozat kettéválasztása is. A hely azonban még így is kevésnek bizonyult. A magas gyermeklétszám megkövetelte, hogy váltott műszakban tanítsanak az akkori kollégák. A Megyei Pedagógiai Intézet mellett működő Szakértői Bizottság egyre több enyhe értelmi fogyatékos gyermeket diagnosztizált, így 1986-ban a Hejőcsabán lévő Mész, majd Futónak átkeresztelt utcán működő, nemrégiben átadott, új általános iskolában egy egész emeletet kapott a gyógypedagógiai intézmény. Kihelyezett tagozatként működött, különálló igazgató helyettes vezetésével, és teljes nyolc osztályos képzés folyt a közelben lakó, beiskolázási körzet szerint ide tartozó értelmi fogyatékos gyermekek részére. Nagy örömmel fogadta az egész tantestület, amikor 1996-ban végre egy helyre, a jelenlegi Szeles utcai, több mint 100 éves kiürített iskolaépületbe költözött az anyaiskola és a tagozat. A költözés előtt pár évvel történt, hogy a törvényhozás pejoratív jelentése miatt eltörölte a kisegítő iskola megnevezést, így a többi miskolci iskolához hasonlóan csak egy szám jelölte az intézményt. 46. számú Általános Iskola lett a gyógypedagógiai intézmény, mivel a városban 45 többségi általános iskola működött ebben az időben. Ekkor már Miskolcon három gyógypedagógiai intézményben dolgoztak gyógypedagógusok, időközben a sok értelmi fogyatékos gyermek miatt az állomás mellett, a Váltó utcán is megindult 8 osztállyal a gyógypedagógiai oktatás. A régi 2. számú Kisegítő Iskola a 47. számot kapta, a Váltó utcai 3. számú Kisegítő Iskola pedig a 48-ast. A tagozattal való összeköltözés miatt a gyermeklétszám látványosan megemelkedett, évfolyamonként két-három osztály volt abban az időben. A többségi általános iskolák tanuló létszáma viszont fokozatosan csökkent, az intézmény vezetése is félve figyelte az újonnan beiratkozók létszámát. Ezekben az években még nem történt lényeges csökkenés, évfolyamonként legalább két osztályt tudtak indítani, és az elballagottak helyére ugyanannyi elsős iratkozott be. Az évek során a Fenntartó költségvetése egyre szűkösebbé vált, nem volt gazdaságos egymáshoz közeli, vagy azonos profilú általános iskolákat külön-külön fenntartani, elkezdődtek az iskola-összevonások. Az 1999/2000-es tanévben összevonták a 46. számú Általános Iskolát az akkor már Éltes Mátyás nevét viselő 48. számú Általános Iskolával. A 46. számú Általános Iskola igazgatói posztjára nem írtak ki újabb pályázatot, az Éltes Mátyás Általános Iskola igazgatónője lett az immár egy intézmény vezetője. A telephely a Szeles utca maradt, a tagozat pedig a Váltó utcán lett. Az ekkor már Éltes Mátyás Általános Iskola néven ismert intézmény új profillal is gazdagodott az összevonás által, ugyanis a Váltó utcai iskolának volt egy tagozata, ahol autista gyermekeket neveltek, oktattak. Ez

5 5 szakmailag teljesen ismeretlen volt az eddig csak enyhe értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkozó gyógypedagógusoknak. Két évvel az összevonás után a Váltó utcai épület összes diákja és dolgozója átköltözött a Szeles utcára, a két iskola egyesítése teljessé vált májusában új feladattal bővült intézményünk, hiszen létre hoztunk egy fejlesztő, módszertani intézményt. Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő foglalkoztatása a 2006/2007. tanévtől történik. Az iskola-összevonások azonban folytatódtak, mivel a Fenntartó úgy határozott, hogy Miskolcon egy alapfokú gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény maradjon a sérült gyermekek számára nyarán így a Tüskevár Óvoda és Általános Iskola - a másik gyógypedagógiai intézmény összevonásra került intézményünkkel. Az új nevünk Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény lett. Óvodáinkról 1968-ban indult két csoporttal. Ez volt az első vidéki szegregált gyógypedagógiai óvoda. A budapesti Csalogány utcai intézet után országosan a másodikként hozták létre. Köszönet az alapítóknak! Több mint 35 év gyakorlati tapasztalatával elmondhatjuk, hogy óvodánk szakmailag elismert és ismert szakmai műhellyé vált. Kiválóan felkészült gyógypedagógusok, gyógypedagógus-óvónők nevelik értelmileg akadályozott gyermekeinket. Minden gyerek egyéni fejlesztő terápiában is részesül, melyet logopédus végez. A zeneterápia és a mozgásfejlesztés szervesen beépül nevelési programunkba. Az óvoda az örömök vára, a gyermek itt boldognak, elégedettnek érezheti magát. Nem múlhat el nap sikerélmény, dicséret, simogatás nélkül. Így gyermekeink értelmi képességeinek hiányosságai ellenére is képesek a gyermeki élet minden örömét és boldogságát átélni. Az óvoda épületében kapott helyet a 2006/2007. tanévtől az értelmileg akadályozott tanulók 1-3. csoportja. Az autista tagozaton szeptemberétől működik autista gyermekek számára óvodás csoport. A Rónai Ferenc Általános Iskola házmesteri lakását sikerült iskolai és alapítványi forrásból úgy átalakítani, hogy lehetőség nyílt egy óvodás csoport elindítására 6 fővel. Jelen tanévben nyolc autista kisgyermek komplex fejlesztése folyik, autizmus specifikus módszerek (augmentatív kommun ikáció, napirend, tér-idő struktúra) alkalmazásával. Minden autizmus spektrumzavarban diagnosztizált, három év feletti miskolci gyermeket felveszünk, illetve a kistérségből is, ha van még helyünk. Foglalkoztató iskolánkról 1973-ban indult egy foglalkoztató csoport. Az óvodából nőtt ki, az ott végzett gyermekeket tartotta meg védő szárnyai alatt. Sokáig a régió egyetlen bejárásos iskolájaként működött a Petőfi utcai épületben. Itt az óvodások és iskolások barátságos, családias légkörben töltötték el napjaikat. Majd az óvoda különvált, új épületbe költözött, s új épületet kapott az iskola felső tagozata is. Kilenc év telt el, míg végre egy épületbe kerülhetett az alsó és felső tagozat. Alaptevékenységünk közé tartozik a tartósan kórházi kezelést igénylő tanulók fejlesztése is.

6 6 A kötelező órákon túl logopédia, zeneterápia, mozgásterápia, gyógyúszás segíti tanulóinkat képességeik kibontakoztatásában. Fontos, hogy védő-szerető környezetet teremtsünk, s minden tanulót sikerélményhez jutassunk. Autista iskolánkról Az iskola 1992-ben alakult. Miskolc város önkormányzata a szülők ösztönzésére hozta létre a kassai úti bölcsőde épületében. Ekkor a 10-es számú Általános Iskola tagiskolájaként működött től lett az Éltes Mátyás Általános Iskola tagiskolája. Kezdetben mindössze 6 tanulója volt az intézménynek. Később, mivel Miskolc és vonzáskörzetéből is fogadta a tanulókat, a létszám egyre nőtt. A 2004/2005-ös tanévben 35 beírt tanulóval működött. A megnövekedett létszám miatt költöztek a Görgey úti épületbe. A gyermekeknél az autizmus mellé gyakran társul még valamilyen más érzékszervi fogyatékosság is (pl.: mozgássérülés). Az iskola a 2007/2008-as tanévtől a Rónai Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában működik, mint az Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény telephelye. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményünkről E tevékenység beindulásával, az intézmény 0-18 éves korig vállalja fel a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. Az integrált oktatásban részesülő sajátos nevelési igényű tanulók a többségi általános iskolában maradva folytathatják tanulmányaikat a tanulási folyamatok speciális módszerekkel való megsegítésével, melyeket a módszertani központ biztosít számukra a többségi általános iskolákban szeptember 1-jétől szolgáltatásaink bővültek a 0-5 éves korú sérült gyermekek korai fejlesztésének ellátásával, melynek ellátási körzete Miskolc Megyei Jogú Város. A központ felvállal még más egyéb szak- és szakmai jellegű szolgáltatásokat is. 2. Az intézmény önmeghatározása Az intézmény hivatalos elnevezése: Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Címe, telefonszáma: 3526 Miskolc, Szeles u. 65. sz. 46/ , fax.: 46/ Tagozat: Tüskevár Óvoda és Általános Iskola Miskolc, Károly u. 10. Telephelyek: Miskolc, Gagarin út 50. Miskolc, Kassai út 15. Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézményünk óvodai és 8 évfolyammal működő gyógypedagógiai nevelési-oktatási részleggel, valamint egységes gyógypedagógiai módszertani intézményi részleggel rendelkezik.

7 Az intézmény alapfeladata Intézményünk alapfeladata azon sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése és általános iskolai nevelése-oktatása, akik részére az illetékes szakértői bizottság a különleges bánásmódot e célra létrehozott intézményben vagy csoportban/osztályban javasolja biztosítani. Alapfeladataink: Sajátos nevelési igényű (középsúlyosan értelmi fogyatékos) gyermekek óvodai nevelése 3 éves kortól. Iskolai nevelésük oktatásuk 1-8 évfolyamon, önálló életvitelre való felkészítésük. A kórházi kezelés alatt álló középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelése-oktatása. Sajátos nevelési igényű (súlyos, halmozottan fogyatékos) gyermekek iskolai nevelése, az életminőség javítása, elemi szükségletek kielégítése céljából. Sajátos nevelési igényű (autizmus spektrumzavarral küzdő) gyermekek óvodai nevelése 3 éves kortól. Iskolai nevelésük oktatásuk 1-8 évfolyamon. Sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos) tanulók nevelése, oktatása 1-8 évfolyamon, felkészítésük az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére és továbbtanulásra. Sajátos nevelési igényű (halmozottan sérült érzékszervi fogyatékos) tanulók nevelése-oktatása 1-8 évfolyamon, felkészítésük az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére és a továbbtanulásra. Sajátos nevelési igényű (a pszichés fejlődés egyéb zavarával küzdő) tanulók nevelése-oktatása 1-8 évfolyamon, felkészítésük az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére és a továbbtanulásra. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül felvállaljuk azon 0-18 éves korú sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének segítését, akik nevelése, nevelése-oktatása a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, vagy iskolai osztályban zajlik. Pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatásokat nyújtunk szüleik, valamint az őket fejlesztő pedagógusok részére. Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül felvállaljuk Miskolcon élő 0-5 éves korú, sérült kisgyermekek ambuláns fejlesztését, speciális terápiák biztosítását, valamint a szülőknek nyújtott tanácsadás kapcsán családok segítését. A tanulók részére napközi otthonos ellátás biztosítása. Szervezett intézményi étkeztetés. A kizárólag magyar nyelven szervezett roma kisebbségi, nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatás. Bejáró tanulók ellátása Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai Alapelvek Intézményünk legfontosabb alapelve a gyermekközpontúság, a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő bánásmód, a tanuló autonómiájának tiszteletben tartása. Fontosnak tartjuk a gyermeki személyiség tudatos megismerését és

8 8 fejlesztését. Speciális helyzetünkből adódóan pedagógiai munkánk során különös hangsúlyt kell helyeznünk a következő alapelvekre: Az intézmény nyitottságának elve - Az intézmény bevonja a szülőket, az intézményeket a pedagógiai tevékenységébe. - A nevelés oktatás színtere nem csak az óvoda és az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is. Az iskolai élet demokratizmusának elve - A jogok és kötelességek mértékének rendszere igazodik a gyermekek életkorához és fejlettségi szintjéhez. - A színes sokoldalú iskolai élet légköre segíti a nevelő és növendék közötti demokratikus kapcsolat létrejöttét. A differenciáltság elve A pedagógiai sokszínűség megengedhető, amely feltételezi az összehangolt oktatási programot a tanterv, a tankönyv, a taneszköz, a pedagógus továbbképzést illetően. Így a tanulók képességüknek megfelelő jellegű és ütemű nevelésben oktatásban vehetnek részt, megvalósítva a korrekciós, terápiás személyiségfejlesztést. A képesség és tudás relevanciájának elve A tananyag, a követelmények a modern társadalom és gazdaság, illetve az ezekben való egyéni boldogulás igényének kell, hogy megfeleljen. Aktív felelős cselekvés elve - Az intézményi élet színterein megvalósul a tevékenység központúság, amely megalapozza a gyermekek önállóságot. - A tanulókat fokozatosan arra kell ösztönözni, hogy tevékenységüket saját maguk is meg tudják szervezni Az intézmény általános nevelési-oktatási céljai, feladatai Az intézmény általános célkitűzéseit meghatározza a fogyatékos gyermekek különleges gondozási és nevelési-oktatási igénye, a biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságok együttese, amely az életkori sajátosságokhoz hasonlóan a gyermekek nevelhetőségének, oktathatóságának jellegzetes különbségeit fejezi ki. Az intézményi nevelés-oktatás legfőbb célja gyermekeink mind teljesebb beillesztése a társadalomba, ennek érdekében hiányosságaik lehetőséghez mért kompenzálása, képességeik, készségeik és ismereteik optimális fejlesztése a nevelési-oktatási folyamat során, miközben biztosítjuk számukra a gyermeki lét örömeit és a mind teljesebb emberi életre való felkészülés lehetőségét.

9 9 Célok Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembe vételével A tanulók jól működő képességeinek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése A sérült funkciók működőképességének megnyugtató módon való javítása érdekében a gyermek képességfejlesztése a kötelező egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások keretében, a tanulók egyéni fejlődési igényei és szükségletei szerint Az önálló tanulás képességének kialakítása, fejlesztése Testi és lelki egészség megóvása, állóképesség, erőnlét fejlesztése Alapvető tanulási képességek fejlesztése, az ismeretek megszerzése a továbbtanulás érdekében Önálló vagy minél kevesebb segítséget igénylő életmód kialakítására nevelés A rendszeres és állandó munkavégzés iránti igény felébresztése A gyermekek szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása a teljesebb társadalmi beilleszkedés érdekében Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek megfelelően Értékeink, kultúránk, szülőföldünk és népünk gyökereinek megismertetése, megbecsülése, kötődések, azonosulások kiépítése Feladatok Az egyéni adottsághoz mért ismeretközvetítés, minden gyermeknél a legközelebbi fejlődési zóna elérésére való törekvés Valamennyi tanuló képességeinek reális feltérképezése az első pedagógiai szakaszban Megfelelő szintű képességek, készségek kialakítása Egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése a tanulóknál Rendszeres testmozgás iránti igény felkeltése és fenntartása. A lelki egészség megóvását elősegítő pedagógiai eljárások tervszerű, tudatos alkalmazása Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás nyújtása az egyéni adottságokhoz, a sérüléshez viszonyítottan, felkészítés a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre. A reális tervek kialakítása Kitartó munka vállalása, illetve a monotónia tűrésének kialakítása. Állóképesség, kitartás, akaraterő fejlesztése A magántulajdon tiszteletének tudatosítása A szabadidő hasznos eltöltésére, a társadalom nyújtotta lehetőségek felismerésére és felhasználására való nevelés A szokások, hagyományok megismertetése, elfogadtatása a tanulókkal, más értékek tiszteletére nevelés, az erkölcsös viselkedés, önzetlenség, szeretet, segítőkészség, szorgalom, rend megkövetelése Az élő és az épített környezetünk értékeinek felismertetése, védő óvó cselekedet, viselkedés kialakítása. A népcsoport, a gyökerek elfogadása szégyen nélkül. Az értékek felismerésére, óvására nevelés

10 10 Az itt megjelölt célok és feladatok a nevelőtestületnek azt a törekvését mutatják, hogy minden gyermeknek a lehetőségeihez mért legteljesebb fejlődését kívánja biztosítani. Az általános célok megvalósítását lehetővé tevő feladatrendszer a sajátosságokat tekintve különbözik a fogyatékosságok típusa szerint. 3. Az intézmény működési egységei Óvodák Óvodáink a szocializációs folyamat első színterei. Nevelésünk legfőbb szellemisége a gyermekközpontú, biztonságot és védelmet nyújtó családias szellemű nevelés, az érzelmi biztonság megteremtése. Óvodáink Nevelési Programja egy külön dokumentumban található A középsúlyosan értelmi fogyatékosok iskolai részlege A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók igen eltérő egyéni adottságokkal bírnak, fejlesztésük során egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A fejlesztés szokásos útjait, módszereit jelentősen módosítja a kommunikáció és a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő funkciók késleltetettsége, a lassúbb tanulási tempó, a figyelem ingadozása, az alacsonyabb fokú terhelhetőség. Mindezek konkrétan megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői A testi és a lelki fejlődés közötti ütembeli eltérés az iskoláskort elért gyermeknél szükségessé teszi a korai fejlesztés és óvodai nevelés során alkalmazott fejlesztő eljárások folytatását. A tanulók eredményes fejlesztése - együttműködve a szülői házzal - folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai tevékenységet igényel. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. A sikeres tanítás-tanulás feltétele a jól átlátható, tagolt és ösztönző tanulási környezet, a kis lépésekben történő haladás, a gyakori ismétlés. Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely arra törekszik, hogy a tanulók képességeik maximumát érjék el. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók meglévő képességeire, pozitív tulajdonságaikra és érzelmi kötődéseik gazdagságára. Ezek folyamatos fejlesztése, aktivizálása valamennyi nevelési helyzetben az alábbiak figyelembevételével történik: Az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. A tanulók fogékonyabbak a szenzorikus és mozgásos közlések befogadására, ezért a fejlesztés eredményesebb szemléletes képi rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel.

11 11 Az ismeretszerzés tervezésénél számolni kell a tanulók rövid idejű odafordulásával és tevékenységi kedvével, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével, az alacsony motiváltsággal. A tanulási tempó, a bevésés jelentős változása, a tanulási helyzetekhez való kötődés, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a fokozott mennyiségű és eltérő helyzetekben végzett gyakorlást. A fejlesztés, nevelés során folyamatosan szem előtt kell tartani a szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének zavara, a kooperatív készségek és az önfegyelem hiánya, a kommunikációs zavarok, a kritikátlanság) korrekcióját. A fejlesztést nehezítő külső tényezők (hospitalizáció, nem elfogadó szülői magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar stb.) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre. Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia, autisztikus magatartás) befolyásolják az egész személyiség fejlődését. A felnőttkori élet - egyénileg különböző - behatárolt lehetőségei. A nagymértékű egyéni különbségek miatt a tanulócsoportok összetétele rendkívül heterogén lehet. Ez a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programok, pedagógiai többletszolgáltatások (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytorna, logopédia, különféle terápiák) biztosítását teszi szükségessé. A pedagógiai folyamat során tág teret kap a hátrányok leküzdése, az egyéni bánásmód A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a szociális beilleszkedés megvalósítása. Ennek érdekében a nevelés-oktatás feladata: a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása, a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása, gyakorlatorientált képzés, az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása, a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában, egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére, az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése, a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés, az eredményes társadalmi integrációra törekvés.

12 12 A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak. A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. Ezért fontos az alkalmazása a képzés minden területén A középsúlyosan és enyhén értelmi fogyatékos tanulók közös tanulócsoportban zajló oktatásával kapcsolatos pedagógiai feladatok Megfelelő testi, lelki és értelmi fejlettségi szint elérése esetén a középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló oktatása-nevelése elképzelhető enyhén értelmi fogyatékos társaikkal közös csoportban, osztályban is. Ebben az esetben a befogadó intézménynek rendelkeznie kell a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló hátrányainak leküzdéséhez megfelelő eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal és szakemberekkel. A vonatkozó jogszabályokban előírt szolgáltatásokon túl a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló számára lehetőséget kell teremteni a tanteremben a testi fejlettségnek megfelelő bútorzat használatára, habilitációs foglalkozásokon történő részvételre, tartalmi, módszerbeli differenciálásra a célok és követelmények terén, a differenciált segítségadásra. A fejlesztés alapja az alkalmazkodás az egyéni tanulási tempóhoz, az állandó megerősítés, gyakorlás, pozitív visszajelzés biztosításával. Fontos a tanuló folyamatos aktivizálása, a figyelem, az érdeklődés felkeltése és fenntartása. Az integrált oktatás megvalósítását nagymértékben segíti a támogató szülői házzal történő kapcsolattartás. Az integrált képzésben részt vevő tanuló értékelésénél elsődleges a tanuló önmagához képest elért fejlődése Az enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók közös tanulócsoportban zajló nevelésének-oktatásának célja Kialakítani és fejleszteni a középsúlyosan értelmi fogyatékos akadályozott gyermekek személyes kompetenciáját, alapvető szociális, mentális, emocionális, kommunikációs adottságait, képességeit, készségeit, s mindehhez minél hatékonyabban felhasználni az integrációban rejlő lehetőségeket, inspirációkat. Kialakítani és fejleszteni a tanulásban akadályozott tanulók empatikus készségét, a másság toleranciáját, elfogadását, s ezen keresztül beláttatni saját különbözőségüket az akadályozottság nélkül élőkhöz viszonyítva. Mindezen keresztül igyekezve eloszlatni a többségi társadalomba való beilleszkedés, az elfogadottság kivitelezhetetlenségének misztikus gondolatát A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, hogy az iskolai fejlesztés során jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést. Az egyéni fejlesztéshez

13 13 szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálásának, az egyéni fejlesztési program kidolgozásának alapja a pedagógiai diagnózis. A rehabilitációs célú foglalkozások célja - a meglévő képességelőnyökre építve - az eredményes személyiségfejlesztés, a képességek, készségek terápiás fejlesztése. Kiemelten: az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros ügyesség, tájékozódás, gondolkodás, vizuomotoros koordináció fejlesztése, a bazális stimuláció, a logopédia, a szociális és kommunikációs tevékenységek segítése, a művészeti foglalkozások során a dráma, a zene, a tánc, az ábrázolás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése, a mozgásállapot javítása, sporttevékenység Értékelés, ellenőrzés A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek iskolai értékelése során a tanulók tudását, attitűdjét, magatartását figyeljük meg, az egyénre szabott követelményekhez viszonyítunk és az önmagukhoz mért fejlődésük alapján teszünk megállapításokat. Az értékelésnek kiemelt funkciója van a középsúlyosan értelmi fogyatékos diákok esetében. Készségeik, képességeik folyamatos diagnosztikus felmérése az alapja a tanulók személyes jellemzőihez leginkább igazodó fejlesztési eljárások kiválasztásának. Ezért nem lehet az értékelés csupán minősítés. Együtt kell járnia a kitűzött célok, feladatok és a meghatározott eszközök hatásának, a tanulói teljesítmények, a nevelési eredmények vizsgálatával. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekeknél a jelentkező nevelési nehézségek miatt rendkívül fontos, hogy az értékelés ösztönző hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek kibontakozását, továbbfejlődését. A diagnosztikus és a segítő célú, folyamatos értékelésnek a teljes képzési időszakban kiemelkedő fontosságúnak kell lennie. Mit értékeljünk? Szociális képességek, magatartási megnyilvánulások alakulását Személyiségjellemzők fejlődését Tanuláshoz, munkához való viszonyulást Cselekvőképességet, pszichomotoros fejlődést A tanult ismeretek alkalmazásának képességét Tantárgyi követelmények teljesítését Alkalmazott értékelési formák: szóbeli értékelés (dicséret, helyeslés, figyelmeztetés stb.)

14 14 különböző szimbólumok, tárgyjutalmak o (pontozás, csillag, dicsérő kártyák stb.) 1-4. csoportban írásban, szövegesen értékelünk minden tevékenységi területen (A szöveges értékelést átváltjuk érdemjegyre abban az esetben, ha intézményváltás miatt a fogadó intézmény ezt igényli.) 5-8. csoportban szintén írásban, szövegesen értékelünk, kivéve az olvasásírás, valamint a számolás-mérés elemei tantárgyak esetében. Ez érdemjeggyel történik. (A szöveges értékelést átváltjuk érdemjegyre abban az esetben, ha intézményváltás miatt a fogadó intézmény ezt igényli.) Értékelés, minősítés megjelenése tanév közben, félévkor tájékoztató füzetben tanév végén az értelmileg akadályozott tanulók nevelését-oktatását ellátó iskolák számára rendszeresített bizonyítványban, értékelő lapokon Ellenőrzés Az ellenőrzés az értékelés részművelete, minek során adatokat gyűjtünk össze a tanulók teljesítményéről, viselkedéséről, munkavégzéséről. Értelmileg akadályozott gyerekek esetében nem minden ellenőrzési forma alkalmazható. Javasolt ellenőrzési formák: folyamatos megfigyelés értelmi teljesítőképesség mérése egyszerű feladatlapokkal a tanév végén (esetleg félévkor is) képességmérés tevékenységvizsgálatok személyiségfejlődés megfigyelése A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók tantárgyi értékelését az 5. számú melléklet tartalmazza Az autizmus spektrumzavarral küzdők iskolai részlege Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, feltehetően veleszületett (genetikai) ártalmának következményei. Az iskoláskorig vagy tovább kezeletlenül maradt fejlődési zavar és deviancia gyógyító és fejlesztő célú ellátása a növekvő korral egyre nehezebbé válhat, bár a nevelhetőség, taníthatóság időszaka belenyúlik a felnőttkorba, így sosem túl késő a fejlesztést elkezdeni. Az autisztikus állapot lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képesség minőségi károsodása, amely a jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képesség-profil és a következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. Új helyzetben, váratlan események, körülmények

15 15 hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik. Az alapvető deficitek egész életen át megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. A deficitek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentesig változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek. A halmozottan sérült autisztikus tanuló Az autisztikus szindrómák gyakran társulnak egyéb problémákkal, amelyek az ellátási szükségletet, taníthatóságot és prognózist jelentősen befolyásolják. Ezek a következőképpen csoportosíthatók: Értelmi fogyatékosság (mint a leggyakoribb társuló fejlődési zavar), Beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, vagy más fogyatékosság, Viselkedésproblémák (főleg, ha azok súlyosak, pl. agresszió, autoagresszió). A halmozottan sérült autisztikus tanuló fejlesztésénél szem előtt kell tartani, hogy a tanítás lehetséges módszertanát illetően autizmusa a limitáló tényező. Általában a szükségletek egyéni kombinációjához kell a járulékos zavar speciális szempontjait és az autizmus-specifikus pedagógiai módszereket igazítani Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása és fejlesztése. Szükség van a fogyatékos készségek kompenzációs-habilitációs fejlesztésére, a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés -) problémák kezelésére, a mindennapi gyakorlati készségek és az (adaptált) tananyag speciális módszerek segítségével való tanítására. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a különböző tanulásiszociális és munkahelyzetekben való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt - a továbblépés előtt - külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, problémamegoldási módszerek tanítása. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének

16 16 elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autisztikus gyermek számára nehéz tananyagot jelent. A kognitív viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell a tervekbe iktatni. Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a szociális adaptáció kialakításához (az egyén fejlettségi szintén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó, vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési periódusból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Egy példa: a veszélyeztető viselkedések kezelése, alternatív viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával, a célok hierarchikus rendjében: - ön- (esetleg -) veszélyes viselkedések kezelése, - családi életet akadályozó viselkedések kezelése, - taníthatóság és csoportba való beilleszkedés kialakítása, - iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei Az autizmus spektrumzavarral küzdő jellemzése tanulók pedagógiai szempontú Gyakorlati célból szociális viselkedés szerint három típusra oszthatjuk az autisztikus spektrumon elhelyezhető, sokféle személyiségű, szintű és viselkedésű gyermekeket. Elkülönülő (izolált) típus : szociálisan nem kezdeményez, kezdeményezést, társas kapcsolatot kerül, elutasít, illetve nem ért. Általában értelmi fogyatékos, gyakoribbak a szenzoros ingerfeldolgozási zavarai is, legrosszabb prognózisú, legnehezebben tanítható. Passzív típus: szociálisan nem kezdeményező, de a közeledést passzívan fogadja, gyakran jól irányítható. A legjobban tanítható, legjobb prognózisú a távoli adaptáció szempontjából is. Passzivitása, kooperációs készsége miatt könnyű nem észrevenni, amikor már nem követi a tananyagot, csak jelen van, illetve formálisan tanul. Aktív, bizarr típus: szociálisan aktívan, gyakran inadekvátan, szokatlan módon, esetleg sokat kezdeményező, általában jobb képességű autisztikus tanuló, kapcsolatteremtése egyoldalú, a partner személyiségét, szándékát nem veszi tekintetbe, saját érdeklődési körbe tartozó témákra, kérdésekre szorítkozik, egyesek formális, merev, bizarr viselkedésűek. Merev, formális típus: Főként a serdülő- és felnőtt korban a legjobb értelmű és beszédszintű autisztikus személyekben alakulhat ki a jellegzetes viselkedés, amelynek hátterében erős kompenzációs igyekezet áll. A gyermekek fejlődésük során típust válthatnak.

17 A tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából kiemelkedő jelentőségű speciális tulajdonságok a másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak, szempontjának (pl. az információ átadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya, legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint számára a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat a tárgyaktól megkülönböztesse, a szociális megerősítés jutalomértékének, illetve a belső motiváltságnak gyakran teljes hiánya, és hogy a tanulóknak gyakran nagyon kevés, vagy szokatlan dolog okoz örömet, a beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet nehezítenek a beszéd emocionális, szociális sajátosságai, mint például a hanghordozás, az egyenetlen képesség-profil: például ismeretek és önellátás, vagy mechanikus és személyes memória közötti szakadékszerű különbségek, belátás hiánya vagy korlátozott volta egyrészt a saját tudásával kapcsolatban, másrészt a tudás, illetve ismeret megszerzésének forrásával, módjával kapcsolatban. Típusos erősségek, amelyekre egyes autisztikus tanulóknál építeni lehet a megfelelő szintű vizuális információ általában informatív, tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás, jó mechanikus memória, megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témánál kiemelkedő koncentráció, kitartás, egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken relatíve jó képesség (pl. memoriter, nem szöveges számtan, földrajz, zene). Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során szenzoros ingerfeldolgozás zavarai (hallás, látás, fájdalom stb.), figyelemzavar gyakorisága, utánzási képesség kialakulásának deficitje, percepciós, vizuomotoros, koordinációs problémák, analízis (sorrendiség), szintézis műveleteinek problémája, lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás deficitje, általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése, emlékezet-felidézési problémák (speciális szociális tartalmaknál és szemé lyes élményeknél), váratlan nehézség ismert tananyagban szociális elem bevezetésével, vagy új körülmények közötti alkalmazással, a feladat céljának nem-értése, reális jövőre irányultság hiánya, szimbolikus gondolkodás (pl. játék) fogyatékossága, én-kép, én-tudat fejlődésének deficitje,

18 18 a valóság téves értelmezése, felfogása, realitás és fantázia összetévesztése, verbális utasítások félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többrészes utasítások esetén, képességek, ismeretek kreatív (nem idio szinkratikus) alkalmazásának hiánya (még beszédhasználatban is), gyermekközösségben áldozattá, illetve bűnbakká válás, más esetben szociálisan inadekvát viszonyulás a kortársakhoz, strukturálatlan időben passzivitás, reaktív viselkedésproblémák, félelmek, fóbiák, szorongás Speciális módszerek az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók fejlesztésében A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális adaptáció, mentális kor, illetve mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség- és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon, a fejlődés erre alkalmas eszközzel való folyamatos követésével (pl. fejlődési kérdőív). Protetikus jellegű környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális- augmentatív kommunikációs struktúra kialakítása). Speciális, egyéni motivációs rendszer kialakítása. Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő, és szociális vonatkozásoktól mindinkább független módszereket és médiumokat, pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb. Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél. (Pl.: a csoportos, illetve frontális tanítási helyzetben való tanulás). A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a viselkedés-kognitív terápiás megközelítése és módszertan A speciális fejlesztés szervezési feltételei A fejlesztés formái speciális csoportban: egyéni és kiscsoportos formában, többségi iskolában integráltan, A speciális csoport sajátosságai: A szükséges pedagógus létszám függ a csoport létszámától, homogenitásától, a viselkedésproblémák súlyosságától és az egyéni fejlesztési szükséglettől. Az eredményes fejlesztés feltétele, hogy a csoporttal foglalkozó, illetve egyéni fejlesztést nyújtó pedagógusok és más szakemberek az autisták speciális pedagógiai és egyéb szükségleteivel, és

19 19 ellátásuk speciális módszereivel kapcsolatos szakismeretekkel rendelkezzenek. A csoport homogenitására törekedni kell. Az egyéni fejlődési eltérések további csoportbontást tehet szükségessé az általános értelmi, önállósági, beszédképességi szint, illetve a viselkedés-problémák jellege szerint Az autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek enyhén értelmi fogyatékos tanulókkal közös tanulócsoportban zajló nevelése-oktatása A tudatosan tervezett és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció ritkán, csak akkor indokolt, ha egyértelműen az autisztikus gyermek javát szolgálja. Ennek megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan adottak legyenek. Ennek mérlegelése is kizárólag a harmadik szakaszban nevelt tanulók egy részénél reális. Az autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek enyhén értelmi fogyatékos tanulókkal közös tanulócsoportban zajló nevelésének-oktatásának feltételei A tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia, jól kompenzált, enyhe fokú tünetek, autisztikus fogyatékosság, minimális viselkedésproblémák. A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre, és a gyermek intenzív támogatására. Az iskola részéről: a speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens, jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv, speciális eszközök, speciális módszerek és környezet, együttműködés a családdal és/vagy a diákotthonnal, a befogadó gyermekcsoport felkészítése, pozitív hozzáállása, szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás. Szakértői csoport, mely rendelkezésre áll: a szülő felvilágosításában, a pedagógus számára szakmai tanácsadásban, problémakezelésben, a fejlesztés irányának kijelölésében, követésében. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókkal közös tanulócsoportban neveltoktatott autizmus spektrumzavarral küzdő gyermek legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát. A fenti feltételek mellett is szükséges fokozatosság, a szociális, kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevétele, az egyénre szabott mérés, tervezés, fejlesztés, a tananyag szűrése, egyes tantárgyakból felmentés, továbbá az alternatív eszközök, módszerek igénybevétele egyéni szükségletek szerint a fogyatékosságot kompenzálva, pl. kézírás helyett gép használata, szóbeli felelet helyett írásbeli beszámoló A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Céljai és feladatai a kötelező oktatás, fejlesztés minden szakaszában folyamatosan jelen vannak, és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg. Módszertanilag az autizmus-specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytestnevelés alkalmazása szükséges.

20 20 Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide, a következő területeken: - elemi szociális-kommunikációs készségek, - viselkedésproblémák (dührohamok, auto - és heteroagresszió, sztereotip viselkedések stb.), - figyelem, utánzás, gondolkodási készségek, énkép, önismeret stb., - érzékszervek és testhasználat, nagy- és finommozgások, testtartás, izomhypotonia korrigálása, - elmaradt pszichoszomatikus elemi funkciók, - önkiszolgálás, önellátás, - saját speciális segédeszközeinek mindennapi helyzetekben való rutinszerű használata, - lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása, - szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása, - iskolában, munkahelyen munkavállalóként, illetve hivatalos helyen való viselkedés szabályainak elsajátítása, - a halmozottan fogyatékos autisztikus tanulók speciális ellátása Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók teljesítményének, magatartásának és szorgalmának értékelése, minősítése A mérés és értékelés formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei A mérés, értékelés és minősítés alapfunkciója az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulóknál eltér attól, amely az oktatásban megszokott. A mérések elsősorban diagnosztikus jellegűek. Tájékoztatnak a gyermek állapotáról, mérik a fejlesztés eredményességét, meghatározzák annak további irányát. Az értékelés és minősítés a tananyagban való előrehaladásról szolgál tájékoztatásul, elsősorban a szülők számára. A tanulók énképük és önismeretük fejlesztése érdekében szembesíthetők elért konkrét eredményeikkel. Ez különösen akkor hasznos, ha nincsenek tudatában annak, hogy milyen készségeik és ismereteik vannak. Ugyanakkor a gyermekek elért teljesítménye ritkán tudatos törekvés eredménye, megjelenésük sokszor a természetes érésnek, a jól szervezett környezetnek, tudatosan és lépésről lépésre megtervezett pedagógiai beavatkozásnak, a jól működő motivációs bázisnak köszönhető. Sérülés-specifikus probléma, hogy az értékelés-minősítés közösségi megegyezésen alapuló, elvont szociális elvárásokat tartalmazó formája számukra nem motiváló és információértékű. A konkrét, azonnali és folyamatos visszajelzés viszont jól érthető, informatív, ezért az egyéni képességeknek megfelelő szintű értékelési rendszer hatékony az önértékelés, önkontroll kialakításában. A visszajelzés lehetőleg pozitív tartalmú legyen, fogalmazódjon meg a tanuló számára, hogy miként lehetne sikeresebb. Az értékelésnél minden esetben az a legfontosabb szempont, hogy a gyermek önállóbbá vált-e, és hogy milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni. Ennek mérésére az informális pedagógiai felmérések különböző típusai szolgálnak (pl. Fejlődési Kérdőív, megfigyelés).

21 21 Az "A" és a "B" változatban szöveges értékelést kell készíteni a tanulók teljesítményének minősítésére, félévkor és a tanév végén, mind a 8 évfolyamon. Az 1. évfolyamon az "A" és "B" változat tartalma ugyanaz, és az itt nyújtott teljesítmény alapján dönthető el, hogy a gyermek melyik változat szerint halad tovább. Ezt a tanulócsoportok heterogenitása, az egyenetlen képességprofil, a sajátos oktatási tartalom és az egyéni fejlesztési program teszi szükségessé. A minősítés lehetséges fokozatai az első hat évfolyamon: sokat fejlődött fejlődött részterületen fejlődött változatlan hanyatlott A fokozatok a legutolsó minősítéshez viszonyított állapotot, valamint a tantárgyi tantervekben meghatározott tartalmak elsajátításának mértékét tükrözik. A szöveges értékelés mellett a 7. évfolyamtól kezdődően megjelenik a törvény által előírt érdemjeggyel történő minősítés is a következő módon: Jeles az, aki: sokat fejlődött, a minimális teljesítményeknél sokkal többet teljesített; Jó az, aki: fejlődött, a minimális teljesítményeknél többet teljesített; Közepes az, aki: részterületen fejlődött, a minimális teljesítmények teljesítésével; Elégséges az, aki nem fejlődött, de a minimális teljesítményeket teljesítette; Elégtelen az, aki: nem fejlődött, vagy hanyatlott, a minimális teljesítményeket nem teljesítette; A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt minimális teljesítményeket elérte. Önállónak tekintendő a gyermek teljesítménye akkor is, ha valamely vizuális segédeszköz alkalmazásával éri azt el. A bizonyítványban megfelelő szöveges értékelés mellett minden esetben a gyermek adott félévi előmenetelét tartalmazó részletes pedagógiai jellemzésben kell összefoglalni a fejlesztés tartalmát és eredményeit A magatartás és szorgalom értékelésének formája, minimális teljesítményei Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók számára az iskolai normák, elvárások felismerése és alkalmazása - sérülésükből fakadóan - akadályozott. A magatartás és a szorgalom értékelésének törvénybeli kötelezettsége csak sajátos tartalommal valósulhat meg. A magatartás és szorgalom félévi illetve év végi minősítése szövegesen történik, a 6. évfolyamtól a törvény által előírt formában. Magatartás alatt értjük a gyermek adaptív viselkedésének, környezetéhez való alkalmazkodó képességének szintjét, önkontrolljának mértékét. Kiváló az, aki: a megadott, tanult viselkedési szabályokat betartja. Jó az, aki: a megadott viselkedési szabályokat felnőtt segítségével képes betartani. Változó az, aki: alkalmanként segítséggel sem tartja be a tanult viselkedési szabályokat, ilyenkor inadaptív viselkedést mutat (pl. hipermotilitás, passzivitás, sztereotip viselkedés, esetleg agresszió, autoagresszió).