ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

Átírás

1 ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 3. számú függelék SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS 2011 Mihálovics Ferenc ÁMK igazgató ÁMK SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2 A 220/2011. (V.25.) Kth. számú határozat szerinti Együttműködési Megállapodás kiegészül az Autista Tagozat szakmai vezetőjének feladata és hatáskörével, az ÚÁMK vezetőjének és az Autista Tagozat szakmai vezetőjének feladat meghatározásával. Az intézmény szervezeti felépítése szeptember 01.-i változása ÁMK Igazgató Közművelődési intézményegység Óvoda intézményegység Általános Iskola intézményegység Gazdasági szolgáltató egység Autista tagozat Autista tagozat Felsővárosi Tagintézmény I/6/4. Az intézményegység vezetők és a tagintézmény vezető feladata, hatásköre A tagozat szakmai vezetője speciális program alapján szervezi és irányítja az Autista Tagozat munkáját. Felelős a tagozat működésével összefüggő tanügyigazgatási feladatok teljesítéséért. I/6/7. Az intézményi helyettesítés rendje o Az autista tagozaton a helyettesítést a tagozat vezetője szervezi meg külön szabályzat alapján. I/6/8. Vagyonbevallási kötelezettek, eljárásrend Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény 3. és 4. -a rendelkezik a vagyon-nyilatkozat tételre kötelezettek köréről. Ennek megfelelően vagyonnyilatkozat megtételére kötelezettek: ÁMK igazgató, gazdasági vezető. A vagyonnyilatkozattétel szervezeti és formai követelményeit, eljárásrendjét a évi CLII. törvény szabályozza. I/9. Kapcsolattartás rendje I/9.1. Az intézményegységek együttműködésének szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: Az ÚÁMK vezető testülete az Igazgató Tanács. o Az Igazgató Tanács ülésén napirend függvényében részt vesz az Autista Tagozat szakmai vezetője. o A tanév során az intézmény évnyitó, félévi és évzáró értekezletein szintén részt vesz a Tagozat szakmai vezetője és beszámol az Autista Tagozat munkájáról.

3 o Napirend függvényében esetenként a Tagozat szakmai vezetője részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken. o Az Autista Tagozat értekezleteink az aktuális esetek, esetmegbeszélések kapcsán részt vesznek az intézményegység-vezetők. o A Tagozat szakmai vezetője éves munkatervet készít, amelyet az intézményegység-vezetők saját egységű dokumentumaihoz csatolnak. o Az Autista Tagozat szakmai vezetője elkészíti a tantárgyfelosztást, melyet az intézményegység-vezetők saját egységű dokumentumai csatolnak. o A Tagozat gyermekeiről, tanulóiról készült félévi és tanév végi értékeléseket Tagozat szakmai vezetője leadja az intézményegység-vezetőknek. o Az Autista Tagozat szülői értekezletein napirend függvényében részt vesz az igazgató és az intézményegység-vezető. o A Tagozat szakmai vezetője szintén napirend függvényében részt vesz az óvodai és az általános iskolai intézményegységek szülői értekezletein. I./9.2. A szülői szervezetekkel Az Autista Tagozaton a szülőkkel való találkozás, kapcsolattartás folyamatos. A tagozaton szülői munkaközösség működik, amely a pedagógusokkal szoros kapcsolatot tart, képviseli a többi szülő érdekeit. Az Autista Tagozaton működő szülői munkaközösség részére az igazgató évente legalább 1 alkalommal tájékoztatást ad az intézmény működéséről. I/9.3. Külső kapcsolatok rendszere o Folyamatos szakmai együttműködés a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal, autistákat nevelő más intézményekkel. o Az autista tagozat szakmai munkáját ellátó Bajai Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadóval. I/10. A működés rendje; a nyitva tartás Az Autista Tagozaton a nyitva tartás: A nyitva tartás rendjét a Házirend tartalmazza. I./10.1. A tanulói felvétel rendje A Tagozatra a Tanulási Kép. Vizsg. Szakértői Bizottság javaslata alapján felvehetők azok a tanulók, akik képességeik alapján közösségbe való részvételre alkalmasak, és rendelkeznek Pervazív fejlődési zavar, Autisztikus zavar diagnózissal és az autizmus súlyossága miatt többségi intézményben, integrált keretek között a felvételkori állapotban oktatásuk, nevelésük nem lenne a Közoktatási törvényben meghatározottak szerint biztosítható. Az Alapítók Okirat szerint azok a tanulók vehetők fel, akiknek értelmi képességeik legfeljebb a tanulásban akadályozottak körébe tartozik. Az Alapító Okiratban meghatározott létszámot nem haladhatja meg a gyermek/tanulói létszám. Amennyiben több a tanuló a megengedettnél várólistára kerülnek a gyerekek. I/10.2. Mérés és értékelés formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei I/ A mérések Az autisztikus spektrumban élő tanulók ellenőrzésének, mérésének, értékelésének és minősítésének alapfunkciója eltérő attól, amely az oktatásban megszokott.

4 Az ellenőrzés, mérés célja kettős: o a tanulók személyiségének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjének folyamatos alakulását o adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlődését A tanulók ellenőrzésének, mérésének, értékelésének alapelvei: o helyi pedagógiai programra épül o folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciáló o egyénre szabott, konkrét, és az egész személyiséget figyelembe veszi o a személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére irányul o pontosan feltárja a pozitívumokat, és hiányosságokat a képességek és készségek területén o megoldási módokat ad A nevelés oktatás egész folyamatát végigkíséri az ellenőrzés, mérés, értékelés és ennek dokumentálása - mindezek alapját képezik a tanuló minősítésének. A mérések A mérések elsősorban diagnosztikus értékűek. Tájékoztatnak: a tanulók állapotáról, a fejlesztés eredményességéről, meghatározzák annak további irányát. A mérések ideje: tanév eleje, évvége. A tanév folyamán bármikor a helyzetfeltárás céljából, új tanuló érkezésekor, illetve eredménytelen fejlesztés esetén. A mérések formái: o a tanuló személyiségfejlődésének, szocializációjának, attitűdjének mérése - a tanuló megfigyelése fejlesztések alatt, strukturált és strukturálatlan szabadidőben - a családdal folytatott megbeszélések o a tanulók tantárgyi tudásának mérése Szempontjai: - a feladatok begyakorolt, megerősített ismeretanyagra épüljenek - a feladatok az ismereteken túl mérjék a tanulók önállóságát, tevékenységének szintjét, viszonyulását, attitűdjét, munkatempóját - a mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat, tanulási módokat, és eszközhasználatot kérje számon - minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget. Eszköze: Az Autista Kutatócsoport fejlesztési kérdőívének adaptációja. A mérések idejét, körülményeit, eredményeit dokumentálni kell, és ezekről mérési jegyzőkönyvet kell vezetni. I/ Értékelés, minősítés

5 Az értékelés és minősítés a tananyagban való előrehaladásról szolgál tájékoztatásul, elsősorban a szülők számára. A tanulók énképük és önismeretük fejlesztése érdekében szembesíthetők elért, konkrét eredményeikkel. Ez különösen akkor hasznos, ha nincsenek tudatában annak, hogy milyen készségeik és ismereteik vannak. Ugyanakkor a tanulók elért teljesítménye ritkán tudatos törekvés eredménye, megjelenésük sokszor a természetes érésnek, a jól szervezett környezetnek, tudatosan és lépésről-lépésre megtervezett pedagógiai beavatkozásnak, a jól működő motivációs bázisnak köszönhető. Sérülés specifikus probléma, hogy az értékelés és minősítés közösségi megegyezésen alapuló, elvont szociális elvárásokat tartalmazó formája számukra nem motiváló és nem információs értékű. A konkrét, azonnali és folyamatos visszajelzés viszont jól érthető, informatív számukra. Ezért az egyéni képességeknek megfelelő szintű értékelési rendszer hatékony az önértékelés és az önkontroll kialakításában. A visszajelzés lehetőleg pozitív tartalmú legyen, fogalmazódjék meg benne a tanuló számára, miként lehetne sikeresebb. Az értékelésnél minden esetben legfontosabb szempont, hogy a tanuló önállóbbá vált-e és milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni. Az értékelés, minősítés az egyéni fejlesztési tervekre épül. Az autisztikus spektrumban élő enyhe értelmi fogyatékos tanulók értékelése 1-4. évfolyam Az értékelés, minősítés az egyéni fejlesztési tervekre épül. A tanulók havonta szöveges minősítést, félévkor és év végén szöveges minősítést és részletes szöveges értékelést kapnak minden tantárgyból. Szöveges értékelést alkalmazunk 1-4. évfolyamon A szöveges minősítés félévkor a tájékoztató füzetben, évvégén a bizonyítványban történik. A bizonyítványba a szöveges minősítés mellett részletes pedagógiai jellemzésben kell összefoglalni a fejlesztés tartalmát és eredményeit. A szöveges minősítés formái: - Sokat fejlődött - Fejlődött - Részterületeken fejlődött - Változatlan - Hanyatlott A fokozatok a legutolsó minősítéshez viszonyított állapotot, valamint a tantárgyi tantervekben meghatározott tartalmak elsajátításának mértékét tükrözik. Az ének-zene tantárgyat szövegesen értékeljük valamennyi évfolyamon, minősítést nem kapnak a tanulók évfolyam A tanuló teljesítményének értékelése évközben érdemjeggyel, félévkor, évvégén osztályzattal történik. A fokozatok a legutolsó minősítéshez viszonyított állapotot, valamint a tantárgyi tantervekben meghatározott tartalmak elsajátításának mértékét tükrözik. Jeles az, aki: sokat fejlődött, a minimális teljesítményeknél sokkal többet teljesített. Jó az, aki: fejlődött, a minimális teljesítményeknél többet teljesített.

6 Közepes az, aki: részterületen fejlődött, a minimális teljesítmények teljesítésével. Elégséges az, aki nem fejlődött, de a minimális teljesítményeket teljesítette. Elégtelen az, aki: nem fejlődött, vagy hanyatlott, a minimális teljesítményeket nem teljesítette. I./ A magatartás és szorgalom értékelésének formái Az autisztikus spektrumban élő tanulók számára az iskolai normák, elvárások felismerése és alkalmazása a sérülésből fakadóan akadályozott. A magatartás és szorgalom értékelésének törvénybeli kötelezettsége csak sajátos tartalommal valósulhat meg. Magatartás alatt értjük a gyermek adaptív viselkedésének, környezetéhez való alkalmazkodó képességének szintjét, önkontrolljának mértékét. Magatartás értékelésének formái o A tanult viselkedési szabályokat betartja o A viselkedési szabályokat felnőtt segítségével betartja o A viselkedési szabályokat alkalmanként és segítséggel tartja be o A tanult viselkedési szabályokat segítséggel sem tartja be A szorgalom fogalmával jellemezzük, értékeljük a tanulók motiváltságát, aktivitásának, aktivizálhatóságának mértékét. Szorgalom értékelésének formái o Tanult aktivitásokat önként, külső motiváció nélkül is elvégez, teljesítménye egyenletes o Bizonyos motivációs bázissal rendelkezik, teljesítménye egyenletes o Bizonyos körülmények között aktivizálható o Nem aktív, nem motivált, csak teljes irányítással képes elvégezni aktivitásait I/ A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt minimális teljesítményeket elérte. Önállónak tekintendő a gyermek teljesítménye akkor is, ha valamely vizuális segédeszköz alkalmazásával éri azt el. A bizonyítványban megfelelő szöveges értékelés mellett minden esetben a gyermek adott félévi előmenetelét tartalmazó részletes pedagógiai jellemzésben kell összefoglalni a fejlesztés tartalmát és eredményeit. I/11. A látogatók intézményben tartózkodás rendje A Tagozat szabályzataiban meghatározott módon. I/12. Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományos programok Az ÚÁMK közös rendezvényein az Autista Tagozat tanulói részt vesznek a lehetőségekhez képest. I/15. A belső ellenőrzés rendje Az IMIP tartalmazza az idevonatkozó részeket. LEGITIMÁCIÓ: Az alapdokumentumok módosítását az ÚÁMK szakalkalmazotti értekezlete, i értekezletén megtárgyalta, a SZMK és DÖK támogató véleményének ismeretében elfogadta.

7 Mihálovics Ferenc ÁMK igazgató Baja Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kulturális, Ifjúsági és Oktatási Bizottsága, a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2011. (III.25.) önkormányzati rendelete 3. sz. melléklete III/34. pontjában biztosított átruházott hatáskörében eljárva a /2011.(VIII.. ) KIOB határozatával jóváhagyta az ÚÁMK Szervezeti és Működési Szabályzata módosítását. a fenntartó képviseletében