A Z E X C E L T Á B L Á Z A T K E Z E LŐ HASZNÁLA T A H A L A D Ó K N A K

Átírás

1 A Z E X C E L T Á B L Á Z A T K E Z E LŐ HASZNÁLA T A H A L A D Ó K N A K TARTALOM FÜGGVÉNYEK HASZNÁLATA... 1 A FÜGGVÉNYEK FELÉPÍTÉSE... 1 A FONTOSABB FÜGGVÉNYEK KATEGÓRIA SZERINT CSOPORTOSÍTVA... 2 ADATBÁZISFÜGGVÉNYEK... 4 FELTÉTELES FORMÁZÁS... 5 EGYÉNI SZÁMFORMÁTUM LÉTREHOZÁSA... 6 SZÖVEG ÉS TÉRKÖZ... 6 TIZEDESJEGYEK, SZÓKÖZÖK, SZÍNEK ÉS FELTÉTELEK... 6 PÉNZNEM, SZÁZALÉK ÉS TUDOMÁNYOS JELÖLÉS... 7 DÁTUMOK ÉS IDŐK MEGADÁSA... 8 Függvények használata A függvények olyan előre definiált képletek, amelyek az argumentumnak nevezett értékek használatával számításokat hajtanak végre adott sorrendben vagy felépítés szerint. A függvények segítségével egyszerű vagy összetett számításokat végezhetünk. Például az alábbi KEREK függvény az A10 cella értékét kerekíti 2 tizedes jegyre. A függvények felépítése 1. Minden függvény egyenlőségjellel (=) kezdődik, ezt követi a függvény neve, a nyitó zárójel, a függvény argumentumai egymástól pontosvesszővel elválasztva és a záró zárójel. 2. A függvény neve. A függvények listáját kapjuk, ha rákattintunk a szerkesztőléc bal szélén található f x gombra. 3. Az argumentumok. Az argumentum lehet szám, szöveg, logikai érték (IGAZ és HAMIS), tömb, hibaérték (például #HIÁNYZIK) vagy cellahivatkozás. Az argumentumok lehetnek képletek vagy más függvények is. 4. Argumentummagyarázat. A függvény beírásakor megjelenik a függvény szintaxisát (helyesírását) és argumentumait összefoglaló leírás. Egymásba ágyazott függvények Bizonyos esetekben szükség lehet arra, hogy az egyik függvényt a másik függvény egyik argumentumaként használjuk. A következő képlet például beágyazott ÁTLAG függvényt használ, és az eredményt az 50 értékkel hasonlítja össze. Amikor beágyazott függvényt argumentumként használunk, annak ugyanolyan típusú értéket kell adnia, amilyet az argumentum használ. Ha például az argumentum IGAZ vagy HAMIS értéket használ, a beágyazott függvénynek is IGAZ vagy HAMIS értéket kell visszaadnia. Ha nem ezt teszi, a Microsoft Excel az #ÉRTÉK! hibaértéket jeleníti meg. Egy képlet legfeljebb hét egymásba ágyazott függvényszintet tartalmazhat. Amikor a B függvényt az A függvény argumentumaként használjunk, akkor a B függvény második szintű függvény. Például az ÁTLAG és a SZUM függvény második szintű, mivel mindkettő a HA függvény argumentuma. Az ÁTLAG függvénybe ágyazott újabb függvény harmadik szintű függvény lenne, és így tovább. 1

2 A fontosabb függvények kategória szerint csoportosítva Logikai függvények HA(logikai_vizsgálat;érték_ha_igaz;érték_ha_hamis) Amennyiben a logikai vizsgálat IGAZ eredményt ad, akkor az első értéket adja vissza a függvény, különben a másodikat. (A programozásban az IF THEN ELSE szerkezetnek felel meg.) ÉS(logikai1;logikai2;...) Eredménye IGAZ, ha minden argumentuma IGAZ. VAGY(logikai1;logikai2;...) Eredménye IGAZ, ha valamelyik argumentuma IGAZ. NEM(logikai) Argumentuma értékének ellentettjét adja eredményül. Szövegfüggvények ÖSSZEFŰZ (szöveg1;szöveg2;...) Több karaktersorozatot (cellát) egyetlen szöveggé fűz össze. HOSSZ(szöveg) Szöveg karakterekben mért hosszát adja eredményül. KISBETŰ(szöveg) Szöveget kisbetűssé alakít át. NAGYBETŰS(szöveg) Szöveget nagybetűssé alakít át. BAL(szöveg;hány_karakter) Szöveg bal szélső karaktereit adja eredményül. JOBB(szöveg;hány_karakter) Szöveg jobb oldali karaktereit adja eredményül. KÖZÉP(szöveg;honnantól;hány_karakter) Eredményként megadott számú karaktert ad vissza szöveg adott pozíciójától kezdve. CSERE(régi_szöveg;honnantól;hány_karakter;új_szöveg) A szöveg adott részét másik szövegre cseréli. HELYETTE(szöveg;régi_szöveg;új_szöveg;melyiket) Egy szövegben a régi_szöveg előfordulásait az új_szövegre cseréli ki. A melyiket argumentum megadja, hogy a szövegben a régi_szöveg hányadik előfordulását cserélje ki a függvény az új_szövegre. Ha a melyiket értékét megadjuk, akkor a régi_szövegnek csak a megadott előfordulása cserélődik le. Ha a melyiket argumentum nem szerepel, akkor a régi_szöveg összes előfordulása lecserélődik. A HELYETTE függvényt akkor használjuk, amikor a szövegben egy bizonyos szöveget akarunk kicserélni, a CSERE függvényt pedig akkor, ha a szövegben egy bizonyos pozíción elhelyezkedő szövegrészt akarunk kicserélni, függetlenül annak tartalmától. Információs függvények ÜRES(érték) Eredménye IGAZ, ha az érték (cella) üres. Statisztikai függvények ÁTLAG(szám1;szám2;...) Argumentumai átlagát (számtani középértékét) számítja ki. A függvény a tömbben vagy hivatkozásban szereplő értékek közül csak a számokat használja, az üres cellákat, logikai értékeket, szöveget és hibaüzeneteket figyelmen kívül hagyja, de a nullát tartalmazó cellákat számításba veszi. MÉRTANI.KÖZÉP (szám1;szám2;...) Pozitív számhalmaz mértani középértékét számítja ki. MAX(szám1;szám2;...) Az argumentumai között szereplő legnagyobb számot adja meg. MIN(szám1;szám2;...) Az argumentumai között szereplő legkisebb számot adja meg NAGY(tömb;k) Egy adathalmaz k-adik legnagyobb elemét adja eredményül; KICSI(tömb;k) Egy adathalmaz k-adik legkisebb elemét adja eredményül; DARABTELI(tartomány;kritérium) Egy tartományban összeszámolja azokat a nem üres cellákat, amelyek eleget tesznek a megadott kritériumnak (feltételnek). DARAB(érték1;érték2;...) Az argumentumlistában szereplő számokat és számokat tartalmazó cellákat számlálja meg. A logikai értékeket, a dátumokat, a szövegként megadott számokat, az üres cellákat, a hibaértékeket és a számokká nem konvertálható szövegeket figyelmen kívül hagyja. DARAB2(érték1;érték2;...) Az argumentumlistában szereplő nem üres cellákat és értékeket számlálja össze. DARABÜRES(tartomány) Egy tartományban összeszámolja az üres cellákat. MEDIÁN(szám1;szám2;...) Adott számhalmaz mediánját számítja ki. (A medián a számhalmaz középső értéke, a számok fele ennél kisebb, másik fele pedig nagyobb.) MÓDUSZ(szám1;szám2;...) Egy adathalmazból kiválasztja a leggyakrabban előforduló számot. SZÓRÁSP(szám1;szám2;...) Egy statisztikai sokaság egészéből kiszámítja annak szórását. A szórás azt méri, hogy az értékek a várható értéktől (középértéktől) milyen mértékben térnek el. 2

3 SZÓRÁS(szám1;szám2;...) Minta alapján becslést ad a szórásra. A függvény a szórást a torzítatlan vagy n- 1 módszerrel számítja ki! (Nagyméretű mintáknál a SZÓRÁS és a SZÓRÁSP megközelítőleg azonos eredmény ad.) Matematikai függvények ABS(szám) Egy szám abszolút értékét adja eredményül. KEREKÍTÉS(szám;hány_számjegy) Egy számot adott számú számjegyre kerekít. Ha a hány_számjegy nagyobb nullánál, akkor a szám a megadott számú tizedesjegyre lesz kerekítve. Ha a hány_számjegy 0, akkor a program a számot a legközelebbi egész számra kerekíti. Ha a hány_számjegy kisebb nullánál, akkor a számot tizedesvesszőtől balra kerekíti. (Tízesekre, százasokra, stb.) KEREK.LE(szám;hány_számjegy) Egy számot lefelé, a nulla felé kerekít. KEREK.FEL(szám;hány_számjegy) Egy számot felfelé, a nullától távolabbra kerekít. SZORZAT(szám1;szám2;...) Argumentumai szorzatát számítja ki. SZUM(szám1;szám2;...) Összeadja az argumentumlistájában lévő számokat. SZUMHA(tartomány;kritérium;összeg_tartomány) A megadott feltételnek eleget tevő cellákhoz tartozó értékeket adja össze. Ha az összeg_tartomány argumentumot nem adjuk meg, akkor a tartomány celláit összegzi. HATVÁNY(szám;hatvány) Egy szám adott kitevőjű hatványát számítja ki. Hatványozásra a HATVÁNY függvény helyett a "^" operátor is használható! GYÖK(szám) Egy szám pozitív négyzetgyökét számítja ki. LOG(szám;alap) Egy szám adott alapú logaritmusát számítja ki. Ha nem adunk meg alapot, a 10-es alappal számol. FAKT(szám) Egy szám faktoriálisát számítja ki. (Pl: FAKT(5)= =120) MARADÉK(szám;osztó) Egy szám osztási maradékát adja eredményül. (Pl: MARADÉK(5;3)=2) PI( ) A pi matematikai állandó 15 számjegy pontosságú értékét (3, ) adja eredményül. RADIÁN(szög) Fokot radiánná alakít át. FOK(szög) Radiánban kifejezett szögértéket fokra számít át. FAKT(szám) Egy szám faktoriálisát számítja ki. COS(szám) / SIN(szám) / TAN(szám) Egy adott szög koszinuszát / szinuszát / tangensét adja eredményül. A szöget radiánban kell megadni! VÉL( ) Egy 0 és 1 közötti véletlen számot ad eredményül. Egy a és b közötti valós véletlen szám a következő képlettel állítható elő: VÉL()*(b a)+a Dátum és idő MA( ) Az aktuális napi dátum dátumértékét adja eredményül. MOST( ) Az atuális napi dátum dátumértékét és a pontos idő időértékét adja eredményül. ÉV(dátumérték) A dátumértéknek megfelelő évet adja eredményül. A visszaadott érték 1900 és 9999 közötti egész szám. HÓNAP(dátumérték) A dátumérték argumentumnak megfelelő hónap értéket adja eredményül. A hónap értékét az tartományba eső egész értékként kapjuk. NAP(dátumérték) A dátumérték argumentumnak megfelelő napot adja vissza. A nap 1 és 31 közé eső számként jelenik meg. ÓRA(időérték) Időértéket órákká alakít 0 és 23 közötti egész szám formájában. PERC(időérték) Időértéket percekké alakít 0 és 59 közötti egész szám formájában. MPERC(időérték) Időértéket másodpercekké alakít át 0 és 59 közötti egész szám formájában. Kereső és hivatkozási függvények (mátrix függvények) FKERES(keresési_érték;tábla;oszlop_szám;tartományban_keres) A függvény egy tömb bal szélső oszlopában keres egy megadott értéket, és az így kapott sorból veszi az oszlop_szám argumentummal kijelölt cellát, és ennek tartalmát adja eredményül. A függvény negyedik paramétere logikai típusú, amellyel az FKERES függvény pontos vagy közelítő keresését adhatjuk meg. Ha az argumentum értéke HAMIS, akkor az FKERES pontos egyezést keres, és ha ilyen nincs, akkor a #HIÁNYZIK hibaértéket adja eredményül. Ha értéke IGAZ (vagy nem adjuk meg), akkor a visszaadott érték közelítő lehet, azaz ha pontos egyezést nem talált a függvény, akkor a következő legnagyobb, de a keresési_érték argumentumnál kisebb értéket adja vissza. Ebben 3

4 az esetben a tábla első oszlopában lévő értékeknek növekvő sorrendben kell elhelyezkedniük, mert különben az FKERES hibás eredményt adhat! VKERES(keresési_érték;tábla;sor_szám;tartományban_keres) A megadott tömb felső sorában adott értékű elemet keres, majd a megtalált elem oszlopából az adott sorban elhelyezkedő értékkel tér vissza. A függvény harmadik (logikai típusú) paraméterével lehet jelezni, hogy rendezett-e a keresési vektor. (Lásd FKERES) HOL.VAN(keresési_érték;tábla;egyezés_típus) A függvény egy olyan elem tömbben elfoglalt relatív pozícióját adja vissza, amely megadott értékkel megadott módon egyezik. A HOL.VAN abban különbözik a többi kereső függvénytől, hogy a megtalált elem helyét adja meg, és nem magát az elemet. Ha az egyezés_típus értéke 1, akkor a HOL.VAN azt a legnagyobb értéket keresi meg, amely egyenlő vagy kisebb, mint a keresési_érték. A táblának emelkedő sorrendbe rendezettnek kell lennie. Ha az egyezés_típus értéke 0, akkor a HOL.VAN az első olyan értéket keresi meg, amely pontosan egyenlő a keresési_értékkel. A táblának nem kell rendezettnek lennie. Ha az egyezés_típus értéke -1, akkor a HOL.VAN azt a legkisebb értéket keresi meg, amely egyenlő vagy nagyobb, mint a keresési_érték. A táblának csökkenő sorrendben rendezettnek kell lennie. Ha az egyezés_típus argumentumot nem adjuk meg, akkor feltételezett értéke 1! INDEX(tömb;sor_szám;oszlop_szám) Táblázat (tömb) azon elemének értékét adja vissza, amelyet a sorszám és oszlopszám mint index meghatároz. Ha a tömb egyetlen sorból vagy oszlopból áll, akkor a megfelelő sor_szám, illetve oszlop_szám argumentum elhagyható. Ha a tömb egynél több sorból és egynél több oszlopból áll, és csak a sor_szám vagy csak az oszlop_szám argumentumot adjuk meg, akkor az INDEX függvény eredménye a tömb teljes sorából, illetve oszlopából álló tömb lesz. Adatbázisfüggvények A Microsoft Excel 12 olyan munkalapfüggvénnyel rendelkezik, amely listákban vagy adatbázisban tárolt adatok elemzésére szolgál. Az AB függvények három argumentumot tartalmaznak: adatbázis, mező és kritérium. Az argumentumok az adatbázisfüggvényekben használt munkalaptartományokra vonatkoznak. Szintaxis: AB függvény(adatbázis;mező;kritérium) Adatbázis: Az adatbázist alkotó cellatartomány. A Microsoft Excelben az adatbázis összetartozó adatok sorokba (rekordokba) és oszlopokba (mezőkbe) rendezett listája. Mező: Azt jelzi, hogy melyik oszlopot használjuk a függvényben. A listában az adatoszlopokat az első sorban levő név alapján lehet azonosítani. A mező argumentum megadható szövegként (az alábbi példában "Kor", "Termés" stb.) vagy mezőszámként: 1 az első mezőre (az alábbi példában Fa), 2 a másodikra (Magasság) és így tovább. Kritérium: Hivatkozás olyan cellatartományra, amely feltételeket tartalmaz a függvényhez. A függvény olyan adatokat ad vissza a listából, amelyek megfelelnek az ebben a tartományban megadott feltételeknek. A kritériumtartomány tartalmazza azon oszlop feliratának másolatát, amelyben a függvénnyel az összesítést végrehajtjuk. AB.ÁTLAG(adatbázis;mező;kritérium) Az adatbázis megadott feltételeknek eleget tevő rekordjai közül a mező argumentummal megadott oszlopában lévő értékeket átlagolja. AB.DARAB(adatbázis;mező;kritérium) Az adatbázis megadott feltételeknek eleget tevő rekordjai közül a mező argumentummal megadott oszlopában megszámolja a számot tartalmazó cellákat. AB.DARAB2(adatbázis;mező;kritérium) Az adatbázis megadott feltételeknek eleget tevő rekordjai közül a mező argumentummal megadott oszlopában megszámolja a nem üres cellákat. (Hasonlít a DARABTELI függvényhez) AB.MEZŐ(adatbázis;mező;kritérium) Az adatbázis megadott feltételeknek eleget tevő rekordjának a mező argumentummal megadott oszlopában lévő érték visszaadása. (Ha 0 vagy több mint 1 rekord felel meg a kritériumnak, akkor hibajelzést kapunk! (Hasonlít az FKERES függvényhez.) AB.MAX(adatbázis;mező;kritérium) Az adatbázis megadott feltételeknek eleget tevő rekordjai közül a mező argumentummal megadott oszlopából a legnagyobb értéket adja eredményül. AB.MIN(adatbázis;mező;kritérium) Az adatbázis megadott feltételeknek eleget tevő rekordjai közül a mező argumentummal megadott oszlopából a legkisebb értéket adja eredményül. AB.SZORZAT(adatbázis;mező;kritérium) Az adatbázis megadott feltételeknek eleget tevő rekordjai közül a mező argumentummal megadott oszlopában lévő értékek szorzatát adja eredményül. 4

5 AB.SZUM(adatbázis;mező;kritérium) Az adatbázis megadott feltételeknek eleget tevő rekordjai közül a mező argumentummal megadott oszlopában lévő értékek szorzatát adja eredményül. (Hasonlít a SZUMHA függvényhez) Példák Az alábbi példa egy kis gyümölcsöskert adatait mutatja be. Minden rekord egy gyümölcsfa adatait tartalmazza. AB.DARAB(A5:E11; "Kor"; B1:B2) Ez a függvény a 10 méternél nagyobb magasságú fák rekordjait összesíti és megszámolja, hogy a rekordok Kor mezőiben mennyi tartalmaz számot. AB.DARAB2(A5:E11; "Hozam"; B1:B2) Ez a függvény a 10 méternél nagyobb magasságú fák rekordjaival foglalkozik és megszámolja, hogy a rekordok Hozam mezőiben mennyi nem üres. AB.MAX(A5:E11; "Nyereség"; A1:A3) az alma- és körtefák által hozott maximális hasznot adja. AB.MIN(A5:E11; "Nyereség"; F1:F2) a 16 méternél kisebb magasságú fák által hozott minimális hasznot adja. AB.SZUM(A5:E11; "Nyereség"; A1:A2) eredménye az almafák által hozott teljes haszon. AB.SZUM(A5:E11; "Hozam"; A1:F2) eredménye a 10 és 16 m közötti magasságú almafák összes hozama. AB.ÁTLAG(A5:E11; "Hozam"; A1:B2) eredménye a 10 méternél magasabb almafák átlagos hozama. AB.ÁTLAG(A5:E11; 3; A1:A2) eredménye az almafák átlagos kora. AB.MEZŐ(A5:E11; "Kor"; A1:F2) Ez a függvény a 10 és 16 m közötti magasságú almafa korát adja eredményül. AB.MEZŐ(A5:E11; "Kor"; A1:B2) Ez a függvény hibát jelez, mivel a kritériumnak több rekord is megfelel! (Két olyan almafa is van, amelynek magassága nagyobb, mint 10 méter.) Feltételes formázás A feltételes formázás azt jelenti, hogy a cella formátuma a cella tartalmától függően megváltozik. (Például a negatív értékek kék színnel, a pozitívak pirossal jelennek meg.) Arra is van lehetőség, hogy egy cella formátumát egy vagy több másik cella értéke határozza meg. Jelöljük ki a cellákat, amelyekben feltételes formázást szeretnénk megadni, módosítani vagy törölni. Válasszuk a Formátum menü Feltételes formázás parancsát. Hajtsuk végre a megfelelő műveletet! A feltételes formátum megadása 1 Ha a kijelölt cellákban lévő értékeket szeretnénk formázási feltételként használni, válasszuk A cella értéke elemet, jelöljük ki az összehasonlító kifejezést, és írjunk be egy állandó értéket vagy egy képletet. Ha képletet adunk meg, elé egyenlőségjelet (=) kell tennünk. Ha formázási feltételként képletet használunk (amely nem a cellaértékeket, hanem valamely más adatot vagy feltételt vizsgál), válasszuk A képlet értéke elemet, majd adjuk meg a képletet, melynek eredménye logikai érték lesz, mégpedig Igaz vagy Hamis. 2 Kattintsunk a Formátum gombra. 3 Válasszuk ki a formátumot, amelyet a cellának fel kell vennie, ha értéke megfelel a megadott feltételeknek vagy a képlet eredménye Igaz. 5

6 További feltételek megadásához kattintsunk a Bővítés gombra, majd ismételjük meg az 1 3. lépéseket. Legfeljebb három feltételt adhatunk meg. Ha egyik feltétel sem teljesül, a cellák megtartják eredeti formátumukat. Megjegyzés: Habár a megadott feltételek közül több is teljesülhet, a Microsoft Excel mindig csak az első igaz feltételhez kapcsolódó formátumot alkalmazza. A feltételes formátum módosítása vagy törlése A formátum módosításához kattintsunk a Formátum gombra. Ha a Cellák formázása párbeszédpanel aktuális lapján új formátumokat szeretnénk kijelölni, kattintsunk a Törlés gombra, majd jelöljük ki az új formátumokat. Egy vagy több feltétel eltávolításához kattintsunk a Törlés gombra, majd jelöljük be a törölni kívánt feltételek négyzetét. Ha szeretnénk eltávolítani a kijelölt cellák összes feltételes formátumát, valamint az összes többi cellaformátumot, akkor válasszuk a Szerkesztés menü Tartalom törlése, majd Formátumot parancsát. Egyéni számformátum létrehozása 1. Jelöljük ki a formázni kívánt cellákat. 2. Válasszuk a Formátum menü Cellák parancsát, majd a Szám lapot. 3. A Kategória listában kattintsunk arra a kategóriára, amely leginkább hasonlít a kívántra, majd állítsuk be a beépített formátumait tetszés szerint. (Ezzel nem módosítjuk a beépített formátumot, csak létrehozunk egy másolatot, amelyet testreszabhatunk.) 4. Válasszuk a Kategória lista Egyéni elemét. 5. A kívánt formátum létrehozásához szerkesszük a Formátumkód mezőben a formátumkódot. Legfeljebb négy szakaszból álló formátumkódot adhatunk meg. A pontosvesszővel elválasztott formátumkódok határozzák meg a pozitív számok, negatív számok, nulla értékek és szövegek formátumát, ebben a sorrendben. Amennyiben csak két szakaszt adunk meg, az első vonatkozik a pozitív számokra és a nullára, a második pedig a negatív számokra. Ha csak egy szakaszt adunk meg, az vonatkozik az összes számra. Egy szakasz kihagyása esetén írjuk be a részt lezáró pontosvesszőt. Szöveg és térköz Szöveg és szám együttes kiírása: Ha szöveget és számokat egyaránt írunk a cellába, foglaljuk a szöveget idézőjelek közé (" "). Helyezzük el a karaktereket a formátumkód megfelelő szakaszában. Írjuk be például a 0,00 Ft" többlet";-0,00 Ft" hiány" formátumot, ha a pozitív számokat "125,74 Ft többlet", a negatív számokat pedig "-125,74 Ft hiány" alakban szeretnénk feltüntetni. Szöveges formátumszakasz: A szöveges formátumszakasz (ha van) mindig a számformátum utolsó szakasza. Írjuk be karaktert a szakaszba, amelyben a cellába beírt valamilyen szöveget meg szeretnénk jeleníteni. Ha a szöveges szakaszban nem szerepel karakter, a beírt szöveg nem jelenik meg. Ha a beírtakkal együtt valamilyen konkrét szöveget is szeretnénk mindig kiírni, azt foglaljuk idézőjelek (" ") közé, teljes bevétele". Ha a formátum nem tartalmaz szöveges szakaszt, akkor a beírt szöveget a formátum nem érinti. Szóköz betoldása: Ha a számformátumba egy karakter szélességű szóközt szeretnénk beiktatni, írjunk be a karakter elé egy aláhúzást (_). Amikor például egy aláhúzás után jobb oldali zárójelet ( _)) írunk be, a pozitív számok a zárójelbe foglalt negatív számokhoz helyesen fognak igazodni. Ismétlődő karakterek: Ha egy karaktert az oszlopszélesség kitöltéséhez szükséges számban ismételni szeretnénk, a számformátumban írjunk elé csillagot (*). Ahhoz például, hogy egy szám után a cellát kötőjelek töltsék ki, írjuk be a 0*- kódot. Tizedesjegyek, szóközök, színek és feltételek Tizedesjegyek és értékes jegyek: Ha törteket vagy tizedesvesszőt tartalmazó számokat formázunk, a szakaszba foglaljuk bele az alább felsorolt helyőrzőket. Ha a szám a tizedesjeltől jobbra több jegyet tartalmaz, mint ahány 6

7 helyet a formátumban megadtunk, a szám annyi tizedesjegyre lesz kerekítve, amennyit számára fenntartottunk. Ha a szám a tizedesjeltől balra több jegyet tartalmaz, mint ahány helyet a formátumban fenntartottunk, a további számok is megjelennek. Ha a formátum a tizedesjeltől balra csak számjeleket (#) tartalmaz, akkor az 1- nél kisebb számok a tizedesjellel kezdődnek. A # csak az értékes jegyeket jeleníti meg, a fölösleges nullákat nem. A 0 (nulla) nullákkal egészíti ki a számot, ha az kevesebb számjegyet tartalmaz, mint ahány 0 szerepel a formátumban. A? a tizedesvessző mindkét oldalán az értéktelen nullák helyén szóközt jelenít meg, így a rögzített szélességű, például Courier New betűtípussal formázott számok a tizedesvesszőhöz igazodnak. Ezt a szimbólumot olyan törtek esetén használjuk, amelyek változó számú jegyet tartalmaznak. Megjelenítés Kód 1234,59 helyett 1234,6 ####,# 8,9 helyett 8,900 #,000 0,631 helyett 0,6 0,# 12 helyett 12,0 és 1234,568 helyett 1234,57 #,0# 44,398, 102,65 és 2,8 igazított tizedesekkel???,??? 5,25 helyett 5 1/4 és 5,3 helyett 5 3/10, igazított osztásjellel #???/??? Ezreselválasztó: Ha ezreselválasztóként vesszőt szeretnénk megjeleníteni, vagy ha egy számot ezresenként szeretnénk megjeleníteni, akkor a számformátumba foglaljunk bele egy vesszőt. Megjelenítés Kód helyett #,### helyett 12 #, helyett 12,2 0,0<szóköz><szóköz> Szín: A formátum egy szakaszának színét úgy állíthatjuk be, hogy a szakaszba szögletes zárójelek között beírjuk a nyolc szín valamelyikének nevét. A színkódnak a szakasz első elemének kell lennie. [Fekete] [Cián] [Bíbor] [Fehér] [Kék] [Zöld] [Piros] [Sárga] Feltételek: Olyan számformátumok megadásához, melyek csak bizonyos feltétel teljesülése esetén érvényesek, a feltételt írjuk szögletes zárójelbe. A feltétel egy összehasonlító operátorból és egy értékből áll. A következő formátum például a 100-at és az annál kisebb számokat pirossal, a 100-nál nagyobb számokat kékkel írja ki. [Piros][<=100];[Kék][>100] Ha feltételes formázást szeretnénk alkalmazni a cellára, például a cella értékétől függő színt, válasszuk a Formátum menü Feltételes formázás parancsát. Pénznem, százalék és tudományos jelölés Pénznemszimbólumok: Ha egy számformátumban meg szeretnénk adni a következő pénznemszimbólumok egyikét, kapcsoljuk be a NUM LOCK billentyűt, és írjuk be a számbillentyűzeten a szimbólum ANSI kódját. Pénznemjel ALT és beírandó kód 0162 Ł 0163 Ą Megjegyzés: Az egyéni formátumokat a munkafüzettel együtt menti a rendszer. Ha azt szeretnénk, hogy a Microsoft Excel mindig egy adott pénznemszimbólumot használjon, az Excel elindítása előtt a Vezérlőpult Területi beállítások párbeszédpanelén módosítsuk a kijelölt pénznemszimbólumot. 7

8 Százalék: A számok százalékként való megjelenítéséhez a számformátumba vegyük bele a százalékjelet (%). A,08 például 8%-ként, a 2,8 pedig 280%-ként jelenik meg. Tudományos jelölés: A számok tudományos alakban történő kiírásához az "E-", az "E+", az "e-" vagy az "e+" hatványkódot kell a megfelelő szakaszba belefoglalnunk. Ha a formátum a hatványkódtól jobbra nullát (0) vagy számjelet (#) tartalmaz, az Excel tudományos formátumban írja ki a számot, és mellé beszúrja az "E" vagy az "e" jelölést. A kódtól jobbra található nullák vagy számjelek száma határozza meg a hatvány számjegyeinek számát. Az "E-" és az "e-" negatív hatványkitevők esetén feltünteti a mínuszjelet. Az "E+" és az "e+" negatív hatványkitevők esetén feltünteti a mínuszjelet, pozitív hatványkitevőknél pedig a pluszjelet. Dátumok és idők megadása Nap, hónap, év: Ha az "ó" vagy "óó" formátumkód után vagy az "mm" kód előtt közvetlenül használjuk a "p" kódot, a Microsoft Excel a hónap helyett percet ír ki. Megjelenítés Hónapok: 1-12 Hónapok: Hónapok: jan.-dec. Hónapok: január-december Hónapok a hónap első betűje szerint Napok: 1-31 Napok: Napok: H-V Napok: hétfő-vasárnap Évek: Évek: Kód h hh hhh hhhh hhhhh n nn nnn nnnn éé éééé Óra, perc, másodperc Megjelenítés Óra: 0-23 Óra: Perc: 0-59 Perc: Másodperc: 0-59 Másodperc: Óra: 4 de. Idő: 4:36 DU Idő: 4:36:03 DU Eltelt idő órákban kifejezve; például: 25:02 Eltelt idő percben kifejezve; például: 63:46 Eltelt idő másodpercben kifejezve Másodperc tört részei Kód Ó óó p pp m mm ó DE ó:pp DE/DU ó:pp:mm DE/DU [ó]:pp [pp]:mm [mm] ó:pp:mm,00 DE vagy DU: Ha a formátum DE vagy DU megjelölést tartalmaz, az idő kiírása a 12 órás rendszer szerint történik, ahol a DE vagy a de az éjfél és dél közötti időpontokat, míg a DU vagy a du a dél és éjfél közötti időpontokat jelzi. Egyébként az időpontok a 24 órás rendszerre alapulnak. A p vagy a pp kódnak közvetlenül az ó vagy az óó kód után, illetve az mm kód előtt kell megjelennie, különben a Microsoft Excel a percek helyett hónapot jelenít meg. 8