A BUDAPESTI EVANGÉLIKUS LEÁNYGIMNÁZIUM AZ ISKOLAI ÉVRŐL. KÖZZÉTETTE: DR. BÁNKÚTI DEZSŐ TANÜGYI FŐTANÁCSOS. IGAZGATÓ. BUDAPEST, 1942.

Átírás

1 A BUDAPESTI EVANGÉLIKUS LEÁNYGIMNÁZIUM ÉVKÖNYVE AZ ISKOLAI ÉVRŐL. Az iskola fennállásának 5 8. évében. KÖZZÉTETTE: DR. BÁNKÚTI DEZSŐ TANÜGYI FŐTANÁCSOS. IGAZGATÓ. BUDAPEST, KIADJA AZ ISKOLA IGAZGATÓSÁGA: BUDAPEST, IV., DEÁK-TÉR 4. TELEFON :

2

3 G L.O C K K L Ä R E T A BUDAPESTI EVANGÉLIKUS LEÁNYGIMNÁZIUM ÉVKÖNYVE AZ ISKOLAI ÉVRŐL. Az iskola fennállásának 5 8. évében. KÖZZÉTETTE: DR. BÁNKÚTI DEZSŐ TANÜGYI FŐTANÁCSOS. IGAZGATÓ. BUDAPEST KIADJA AZ ISKOLA IGAZGATÓSÁGA: BUDAPEST. IV., DEÁK-TÉR 4. TELEFON :

4 > Felelős kiadó: Dr. B án k ú ti Dezső. G arab József könyvnyom dája, Cegléd.

5 Télessy Dalma. E redm ényekben és főként szeretettben gazdag tanári pálya zárul le ez évvel. Télessy Dalma, m indenki Dalma nénije fejezte be m űködését s kezdi meg az iskolai év végével m eg érd em elt pihenését ban kezdett tanítani a szarvasi születésű tanár Iglón, az evangélikus p olgári iskolában. A szepesi családból származó ifjú tanár szülőföldjén in d u lt nevelői ú tjá ra. Sokoldalú tehetsége már ott érvényesült: nyelvtudás, kézügyesség, m inden szép és jó iránt fogékony lelke tanulm ányútra sokszor vitte külföldre. Hosszabb ideig élt így P árizsban s utazott egész az északi országokig. De sohasem hivalkodott m ű veltségével, m ert igazi értéke éppen az a nagy szreénység, m ely m indenben jel lemez fa. S még az utolsó időkig is legtöbbet utazó tagja volt tanári testületünknek. Csodáltuk, m ilyen m estere volt az utazásnak. Rügen szigetén még élő nagynénjeit éppen olyan könnyű elhatározással kereste fel, m int felvidéki, vagy erdélyi rokonait, testvéreit. Az Isten jósága testi erővel áldotta meg. Pedig em lékezünk rá, hogy 17 évvel ezelőtt m ilyen súlyos beteg volt, két évig pihennie kellett. A kkor nem rem éltük, hogy ilyen teljes felgyógyulást ér el az orvosi tudom ány és szervezete, s nem utolsó sorban saját kitartása. Közel 40 évi működésből 34-et töltött itt a Deák-téren. Tanított szaktárgyain, a m agyaron és ném eten kívül m indenfélét de nem is a tanítás v o lt legnagyobb érdem e, hanem a nevelés. Kis g y e r m ekeket olyan szeretettel és mégis következetes szigorúsággal senkisem tu dott a középiskolai életbe belevezetni. Télessy Dalm a m indig szívesen kezdte az I. osztályosok nevelését, s m ikor a IV. osztály után átad ta őket, nem csak tudással jól ellátott tanítványokat adott továbbnevelésre, hanem egyúttal erkölcsi tőkével legjobban felszerelt m agyar leányokat. S akiket ő nevelt, nemcsak m aguk jötték m indig szívesen vissza iskolánkba, hanem gyerm ekeiket is bizalom m al hozzák ide nevelésbe. T anártársai jólelkű irán y ító t vesztettek nyugalom ba vonulásáv al: az összetartás oszlopát, áldozatkész lelkét. S ha m űködéséből el is bocsátjuk, azt a szellem et, m elyet te r jesztett, itt tartju k, és hálát adunk érte a M indenhatónak. Télessy Dalma, m indnyájunk kedves Dalma nénije, életére pedig Isten áldását kérjük!

6 Dr. Reuss Endréné, Harmath Ilona. Tizenkét évi tanári működés u tá n kezd más pályát: kizárólag családjának, kis gyerm ekeinek él ezentúl az a lelkes fiatal tanár, ki pályája kezdetétől fogva iskolánk m unkása volt. M ikor a D eák-téri polgári leányiskola középiskolává kezdett alakulni s egyházunk bölcsesége tanári állásokat szervezett, m ár itt volt m int óraadó H arm ath Ilona. Modern testnevelési tanári nevelésben részesült, s azt valósitotta m eg itt ebben az iskolában is. A három elsőnek szervezett tanári állás egyike volt az övé, s ezzel is igazolta egyházunk, m ilyen fontosnak tartja azt, hogy leányai nem csak szellem iekben, hanem testben is ép és kitartó tagjai legyenek a társadalom nak. Egyházi iskolába vágyott, s m agyarázza ezt az a tény, hogy nagy atyja a pozsonyi evangélikus líceum neves tan á ra volt: az ősi szellem m indig visszavonz és szinte kényszerít egyházi szolgálatra. Szervező m u n k át végzett: sz ertára t, to rn aterm et, öltözőberendezést szerzett az egyház és állam által rendelkezésre bocsátott pénzből. S a m it a D eák-téri ép ü let szűk k eretei m egengednek, az m ind te s t nevelésünk szolgálatában áll és ebben nem kis része van Reuss E ndrénének. C éltudatos ta n á r volt, ki sz eretettel vezette a tan u ló sá got, s sokszor több ered m én y t é rt el így, m in t m ások szigorú fegyelem m el. V ersenyképes is volt ez az ifjúság, s öröm et szerzett m in d nyájunknak, ha iskolaközi m egjelenéskor sikere volt. Az iskolában rendezett háziversenyek és tornaünnepélyek értékes nevelő m unkáját bizonyították. Testi ereje azonban nem tudott lépést tartani lelki kitartásával,, ezért szánta rá m agát a rra a nagy áldozatra, ami egy igazi tanári lélek szám ára a legnehezebb: lem ondott m inden feltétel nélkül tan ári állásáról, s hazatért két kis leánykájához, hogy ezentúl őket nevelje olyan szeretettel és kitartással, kizárólag őket, m int eddig tanítványait. K ívánjuk, hogy most m ár otthon legyen neki m inél több öröme és boldogsága kedves családi körében. Iskolánkban pedig a ragaszkodó szeretet fogja őt m indig visszavárni.

7 Dr. Kring Miklós. Nem hosszú ta n á ri pályájából hat évet töltött csupán iskolánkban. Egész ittléte alatt örömmel láttuk tudományos fejlődését, de éreztük azt is, hogy em ellett teljes szívvellélekkel végzi középiskolai ta nári m unkáját is. Nem is csoda, hogy olyan áldozatkész szolgája volt egyházi iskolánknak, hiszen ősei négy nem zedéken á t evangélikus egyházi szolgálatban állottak, édesatyja pedig gim názium unk növendéke volt s egyházunk buzgó m unkása. Ö maga is m indig közel állott az egyházhoz, s belekapcsolódott m ár fiatalon annak m unkájába. Tulajdonképpen csak itt tanított középiskolai tanulókat. Előbb a Pázm ány P é te r Tudom ányegyetem tö rténelm i proszem inárium át vezette, s itte n i ta n á r sága alatt is híven dolgozott professzora, Domanovszky Sándor m ellett. Tudom ányát azonban aprópénzre is fel tudta váltani. Történelem szeretete fellelkesitette az ifjúságot, nem egyszer szem inárium szerű összejövetelekben is nevelte őket. De lelkesen vezette be a rábízottakat a latin irodalom és róm ai kultúra szellemébe; sikert is értek el tanítványai a tanulm ányi versenyen pedig a leányok négy évi tan u lás u tá n állanak o tt ki a fiúkkal szem ben. K ötelességtelj esitése legkisebb érdem e. Egyszerűsége, tiszta gon dolkozása su gárzott m inden ténykedéséből. A tan á ro k kedves k a r tá rs a t vesztettek el távozásával: jó b arát, m egértő tám ogató m unkatá rs volt, s m elegszívű fiatal b a rá tja az ifjúságnak. S ha most m agasabb célok felé bocsátjuk őt, rem éljük, hogy vissza-vissza fog m indig térni közénk, ha örömünk, bánatunk lesz. S így távozásával iskolánk és általa egyházunk is egy külső jó baráttal többet fog m agáénak m ondhatni. Adja Isten, hogy sokszor mondhassuk még büszkeséggel: K ring Miklós itt m űködött s itt n y e rte továbbfejlődése alapjait.

8 A latin nyelvtanítás és Horatius a középiskolában. (Részlet dr. Gömöri Pálné, M argitay-becht Magda tanár székfoglaló előadásából.)... H oratius a róm ai szellem és a császárság korának legjellem zőbb kifejezője. A tanuló legáltalánosabb vádja az. hogy H oratius nem lírikus. Felületes tanulm ányok után ez első m egállapítása. H ogy H oratius öregedő kispolgár, aki bölcs szentenciáival, józanságával, a term észeti szépségek kényelm es élvezésével nem szám íthat arra, hogy a fiatalság költője legyen. Azt m ondják, hiányzik belőle a nagy érzések, szenvedélyek átélése, nincs meg benne a Vates m isztikus lendülete, csak tan ít és prédikál. Egyszer hazafiságról, a ra n y középútról, erkölcsökről beszél, m áskor viszont m enekül a nagy dolgoktól, úgy látszik, érzi, nem illik ez játszi lantjához. Tele van teh át ellentétekkel. Ezek azok a kifogások, m elyek a latin órákon el szoktak hangzani, lévén a vélem ény nyilvánítása szabad. Nem rag ad ja meg a tanulót általában a forma sem; ma, a szabad vers k orában a versm értéknek a legnagyobb m esterei, m int Horatius és Ovidius, hidegen hagviák őt. Pedig H oratiusról m ondhatunk le mégis legkevésbbé. Egy elm últ kort könnyebb m egism erni egy em ber világnézetén keresztül, különösen, amikor ez az em ber korát oly tö k életesen fejezte ki, m in t éppen Horatius. M ondják, hogy H oratius nem eléggé lírikus. Azok szám ára, akik a lírá t a féktelenben, a vadban, a túlzottban keresik, idegen fog m aradni a horatiusi szinte m űvészetté em elt életbölcseség. Nem szeretik megbocsátani a költőnek a nyugodt fegyelm ezettséget, azt a k icsit talán öreges n y u g alm at, m ellyel a világi dolgokról gúnyolódik. Egy fáradt, kifinom ult kultúrának rezignált képviselője ő, aki nem akar m ár Pindaros-szal versenyezni. A napsütötte Hellas élő isteneivel társalgó Pindaros messze van m ár tőle. Bevallja, hogy m in t a méh, gyűjtögeti az istenek asztaláról lehulló m orzsákat; b e v a llja és nem szégyeli, hogy tanítvány, hiszen a görögség ta n ítványának lenni m inden róm ai számára büszkeség volt. Ezeket a görög form ákat tette m agáévá és alakította át izig-vérig róm aivá H oratius. Hazafias költem ényeiben a római im périum eszméihez való tö rh etetlen ragaszkodás nyilvánul meg, az az érthető büszkesége m inden rómainak, am ely őt az akkori világ urává tette. Nézzük pl. V ergiliust: a m űvészetet ő is átengedi a görögöknek, nem is k ív án

9 velük versenyezni: a mi tudom ányunk törvényt szabni a legyőzőiteknek, békét adni a népeknek. Ebben hisz és ebből nem enged Horatius sem. Ha Rómáról van szó, úgy tekint a görögökre, m int játszó gyerm ekekre, m int egy boldog gyerm ekkorra, am elybe m indig visszavágyik, m elyet m in dennél szebbnek ta rt; de ha kom oly dologról van szó, akkor az ő példaképei, éppen úgy, m int Vergiliuséi, a fiatal respublika p uritán hősei m aradnak. Pedig ez a kemény, józan gyakorlati em ber végeredm ényben mégis lírikus: határozott egyéni állásfoglalás ko rán ak m inden eszm éjével szem ben. Egész m od ern n ek ta lá lju k őt abban a közvetlenségben és egyszerűségben, ahogy saját m agáról ír. A görögök közül egyetlen költő sem beszél annyit és olyan közvetlenül m agáról, m int ő. A görög költő még jobban érzi, hogy ő V ates, az istenek kiválasztottja és a jobb v ilágnak tolm ácsolója. De am ikor nem a Cívis Rom anus beszél Horatiusból, akkor m egism erhetjük benne a m inden nagyképűség nélküli kellem es embert, a jó barátot, a gúnyolódó bölcset, aki valóban nem prédikál, csak egyszerűen szórakozik és az em beri gyöngeségek eme tárházában magát sem véve ki ; szeretne tanácsot adni, de hát hiába. Horatius, az em ber az, akit keresni kell és akit keressen meg a tanuló is. Az ő m űveiben ism erhetjük meg a császárkor róm aiát a maga közvetlen elevenségében. Hogy hogyan él H oratius a fórum on, a fűzfapoétákkal hogyan veszekszik; barátait m eghívja egyszerű vacsorára, néha villájának hátsó kapuján szökik meg a tolakodók elől; látjuk őt a m indennapi életben, apró gondokkal küszködve, apró örömökkel szórakozva. M ert hiszen az örömök m indig kicsik, ne várjunk sokat, m inden elm úlik. Villájai kertjében heverészik és gondolkodik, hogy vájjon hány napot ju ttatn ak még neki a kegyelm es égiek; pedig m ég gondolkodni sem érdem es, m ert hisz az is h iáb a való. Ez a jókedvű epikureista érzékeny leikével m egérezte az árnyakat, a láthatatlan felhőket, m elyek kezdték a római eget akkor m ár elhomályosítani. A birodalom soha ilyen hatalm as nem volt még, de az enyészet levegőjét érzi m ár a költő, a hite m ár m egingott: A gyászba borult H esperiának sok bajt okoztak az elhanyagolt istenek. A tem plom ok és az istenek képm ásai leom lottak. És Róm ának elég ereje van a világot meghódítani, de az isteneknek tem plom ot építeni nem tu d többé m ert az istenek halottak. Magára m aradt az ember az elhagyott szentélyben. Nem vallja be, hanem mint a sötétségben botorkáló, hogy félelm ét elűzze, hangosan kiáltozza Ju p p iter Optimus M axim us nevét, de nem bízik abban, hogy m eghallják szavát, és keresi a vigaszt és rem éli, hogy m egtalálja a filozófiában. A mai középiskolai tanterv, sajnos, nem engedi meg, hogy Horatius életét, fejlődését és ugyanakkor a vele kapcsolatban élő em berekét és az egész akkori R óm áét m inden közvetítő nélkül m egism erhessük. H a nem a róm ai ódák és a bölcs rezignáltság é le t költőjét ism ernék meg először a tanulók, hanem végig kísérhetnék egész életén keresztül, valószínűleg más lenne a vele való barátságuk. A philippi csata után, m elyről H oratius bevallja, hogy nem nagyon 7

10 8 hősködött benne, a kem ény szegénység kényszeríti az ifjút, hogy v erseket írjon és szerény írnoki állását társadalm ilag magasabb pozícióval cserélje fel. Jó barátja, Vergilius beajánlja M aecenasnak. L e írja az első találkozást: M aecenas hidegen fogadja, H oratius zavarb a n van, dadog, szerényen visszahúzódik. Ez a találkozás és későbbi barátság H oratius egész életét m egpecsételi. Az ő M aecenashoz és m ajdan A ugustushoz való viszonya r e á és környezetére is nagyon jellem ző volt; a róm ai em ber végte le n tisztelete a költővel, a művésszel szemben. Maecenas, aki m űvész volt baráti körének m egválasztásában m ert hiszen ez is m űvészet valóban jól választott. Csak az egyéni értékeket kereste és semmi sem adhatott neki több és tisztább üdülést, m int a libertin u s f iával való barátság. A társadalm i korlátok eltűntek és M aecenas előtt első h e ly re k e rü lt az egyén értékelése. A Maecenastól kapott kisbirotk m egszabadítja a m indennapi gondoktól, és lehetővé teszi életideáljának m egvalósítását: távol élni a profanum vulgus -tól. Maecenashoz való barátsága m indhalálig ta rt; egyszerű, komoly, m ély érzés. Nyoma sincs benne az alázatnak vagy a hízelgésnek. Első levelében m egm ondja barátjának, hogy életén ek legértékesebb kincse a szabadság. Egyetlen m ester szavaira sem esküszik, és nem teh e t eleget a kérésnek, hogy verseket írjon akkor, mikor m ár érzi, hogy fáradt erre. Békét akar: nem akarok ra b ja lenni a körülm ényeknek, uralkodni akarok ra jtu k. Betegségében így vigasztalja lelkének felét: Nem szabad m eghalnod a végzet szerint, nem fogsz nélkülem távozni. M ajd később és velem együtt. V alóban igaza is lett. Az ős királyok sarja valóban királyi ajándékot kapott bölcs választásáért: 2000 évre m egem lékezést és azt, hogy a neve tovább él, m int a m indenkori m űpártolóé. Ha így áll előttünk az em ber é s a jó barát, könnyebb M aecenas-verseit m egérteni és értékelni. Szabadságát H oratius még A ugustusnak sem áldozza fel. A caesar közelében felajánlott állást nem fogadja el, a fórum zajos életétől való irtózása m indennél erősebb. A respublika híve, tiszteli a Caesart, m ert ha el is veszett a köztársaság, m egm aradt az im perium, Róma nagysága. A polgárháborúknak vége, Róma állni fog és az esztelen őrjöngés m ég sem fogja vesztébe sodorni. A Janus-kaput b ecsu k ták és végre béke van. A rep ublikánus m egbékél az egyeduralom m al. Nem gyávaságból és elvhűtlenségből, m int ahogy sokan szívesen szemére vetik, hanem józanságból. És itt van m egint valami, am it csak római szem m el nézve lehet m egérteni: H oratiusnak több a róm ai birodalom, m in t a respublica eszm éje. Ezek után azt hiszem, helyes lenne röviden összefoglalni, hogy hogyan lehetne talán az iskolákban H oratiust a tanulókkal megism ertetni, úgy, hogy abból valóban átélés, em lék m aradjon. Talán inkább m egértenék akkor, hogy nem véletlen az, hogy ez a költő 2000 évig élt. Ügy gondolom, hogy szem elvények alapján először azokkal a költem ényeivel foglalkoznánk, m elyek m agánéletére vo n atkoznak. A szatírákból és episztulákból részleteket lehetne venni, m elyekben gyerm ekkorára, apjára em lékezik vissza. M ajd a philippi

11 csata utáni idők nehézségeit kellene bővebben tárgyalni, ami nagyon jól m egm agyarázza a költő végtelen sóvárgását.az otium, a nyugalom után. Itt fordításban inkább elolvashatnánk V ergilius h asonlóhangulatú költem ényeit. M iután M aecenasnak b a rá ti segítő keze m egváltoztatja a költő egész életét, következhetnének hozzá írt meleg, bensőséges költeményei. M ikor m ár ennyire ism erik az em bert, könnyebb lesz az egyéniségében rejlő látszólagos e llen tétek et m egmagyarázni. A költő lehet az em beri vágyak kifejezője és lehet a kötelességek szószólója is és m indkettőben őszinte. Ha alkalm unk volna és itt talán segítségül vehetnénk m űfordításokat is őt korának többi költőjével összehasonlítani, H oratius alakja sokkal teljesebbé válnék. Jobban m egértenék, m iért éppen ő róla nem m ondhatnánk le. Hogy m ennyiben több ő kortársainál, és hogy mi az, amit benne m egtalálhatunk és m ásban nem. Ha a legjellem zőbb római tulajdonságokat keressük, mindig hozzá térünk vissza, és ha a m odern szellem történet m ódszerében akarná valaki a róm ai szellem et vázolni, őt venné alapul. V an nála nagyobb lírikus, szenvedélyesen szárnyaló, érzőbb lélek, m in t pl. Catullus de ő csak lírikus. Az érzékenylelkű Vergilius, az északitáliai álmodozó költő típusa, m int isteni kinyilatkoztatásban hisz a birodalom és a gens Julia örökkévalóságában, de hiányzik belőle a róm aira annyira jellem ző keménység, a gúnyolódó hajlam, a realitások iránt való érzék. Horatius az egészen római m ű fa j, a szatira tökéletesítő je. Vergilius megálmodja azt a jobb világot, m elyben H oratius alig m er m ár hinni, és ezért lesz sokkal kem ényebb kortársaihoz. Ovidius, a nagy mesélő, a hajlékonnyá vált latin nyelvvel m esteri módon játszik, de Róma erejéből nincs m ár benne sok. Tibullus és Propertius meg sem kísérlik, hogy költem ényeikkel szolgálják a nem zet ügyét. Ök m ár valóban nem em lékeztetnek a liviusi hősökre. P ro p e rtiu s b e vallja, hogy a szép Cynthia több neki, m int Augustus m inden diadalaival. Ök m ár a közösség eszméjéből kiváló individualizm us képviselői. Ezekkel a költőkkel összehasonlítva m egértenék talán, hogy H oratius az egyetlen, akiben megvolt még Róma ereje, és akiben m egvolt m ár Itália lágysága. Művész volt, egyéniség volt, róm ai volt. Tehát a róm ai irodalom aranykora, Horatius és Vergilius kora, két kultúra m esgyéjén, találkozóján áll. Ez volt a hanyatlás kezdete és a keresztyénség hajnala. M ert hiszen a hanyatlás akkor kezdődik, m ikor valam i a legtökéletesebbé válik és az új világ m ég sokáig lá t hatatlan, am ikor m ár nagy u ta t te tt meg a sötétben, a szívekben és az em beriség derengő lelkében. A mi keresztyén anyaszentegyházunk első nyelvi kifejezője a latin nyelv. Gondoljon arra a tanuló ifjúság, hogy ez volt a küszködő, fiatal keresztyénség nyelve, ezen a nyelven érintkeztek a távoli országok lakói, akik egy közös, egy nem földi király gyerm ekeinek vallották m agukat. Horatius n y e lv é n szállottak fel először a keresztyén himnuszok és szent Á goston Isten O rszágának, a Civita D ei -nek állam nyelve a latin le tt. A régi nem es form a m egtelt új, 9

12 10 szent tartalom m al. Az egyházatyák bűnbánóan, bocsánatkérően ugyan, de m indig v isszatérnek a nagy pogányhoz. A régi köntösben m egjelent az új kultúra. Az első századok írástudása nem tu d szabadulni az antik világ bűvöletéből. Gondoljon a rra a tanuló, hogy nem lehet haszon és érték nélküli az a nyelv, m ely jóform án ezred év ek et köt össze. És el fog jönni m ajd az az idő, am ikor sok m indent, amit most sem m éltányolni, sem m egérteni nem tud, m ajdan az érettebb korban term észetesnek fog találni. Talán, ha m ajd érettebb ésszel, megbocsátóbb lélekkel olvassa gyerm ekével együtt Horatiust, akkor m egérti azt, ami a tizennyolcéves nagy egyéniségek előtt még rejtv e m aradt. Ez valóság, ezt nem latinellenes szülőktől gyakran hallottam. Nem vagyok túlságosan optimista, de ha m inden osztályban csak néhány tanuló van, aki megérzi a latin nyelv és irodalom kultúrértékét, azt hiszem, akkor mégsem tan ítju k hiába.

13 1. Az iskola története. A leánygim názium a D eák-téri polgári leányiskolából fejlődött. A z elemivel közös igazgatás alatt őszén nyílt meg. M ár a kilencvenes években gondolt az egyház továbbfejlesztésére; 1903-ban elhatározta, hogy mikor a fiúgim názium új épületbe költözik, helyén felsőbb leányiskolát létesít. A terv nem valósult meg, s hasonló sors érte az 1917-ben hozott határo zato t, m ely leánygim názium szervezését tervezte ben külön igazgatás alá került az elemi, 1920-ban a pesti magyar egyház D. Raffay Sándor püspök kezdeményezésére tizenöt évre kezelésbe vette az Országos Nőképzö E gyesülettől a IV., Veres P á ln é-u tc a 36. szám ú épületet. I tt a m eglevő bennlakás mellé hároméves továbbképzőt állított olyan leányok számára, akik a polgári iskola elvégzése után m odern nyelveket kívántak tan u ln i, irodalmi és m űvészeti általános m űveltséget a k a r ta k szerezni, de oklevélre n e m törekedtek ban a két em lített iskola a jelenlegi igazgató közös vezetése alá került, s belőlük alak u lt szeptem berében az évi XXIV. t.-c. értelm ében az ország egyetlen leánykollégiuma. Ennek tan ítási anyaga a továbbképzőéhez hasonló volt, azonban állam érvényes bizonyítványt és főiskolára képesítő érettségi bizonyítványt adott ben lett a kollégium nyolcosztályúvá és ugyanez évben volt első érettségi vizsgálata. Végre szeptem berétől leá nygim názium ként fo ly ta tja m u n k áját. így a ré g i terv valósággá vált: m ost m ár m indenki m egszerezheti ez iskolában a szükséges m űveltség m ellett a m inden pályára, egyetem re is képesítő érettségi bizonyítványt. A D eák-téri polgári leányiskola igazgatói voltak: Falvay Antal, Scholtz Lajos, Mikolik Kálm án, 1926-tól dr. Bőhm Dezső; a V eres Pálné-intézet igazgatói: ben dr. Szigethy Lajos, 1921-től dr. Bőhm (most Bánkúti) Dezső, ki a kollégium nak, illetőleg a gim názium nak alapítása óta vezetője. 2. Az intézet hatóságai. A leánygim názium a bányai evangélikus egyházkerületbe ta r tozik és D. D. Raffay Sándor titkos tanácsos, püspök főhatósága alatt működik. F enntartója a pesti evangélikus m agyar és ném et egyház. (Deákté ri evangélikus testvéregyházak.) Az iskola ügyeit a képviselőtestü let és ennek keretén belül az iskolai és gazdasági bizottság intézi. A képviselőtestület egyházi elnöke D. D. Raffay Sándor püspök: világi elnöke dr. Tomcsányi Vilm os Pál, K árpátalja korm ányzói biztosa, közfelügyelő. Az iskolai bizottság elnöke dr. H ittrich Ödön c. főigazgató, iskolai I. felügyelő, helyettese dr. Renk Ernő főorvos, iskolai II. felügyelő. A gazdasági bizottság elnöke Becht A lbert korm ányfőtanácsos, ny. ta k a rék p é n z tári igazgató, közgondnok; iskolánk gondnoka Szalágyi E gyed ny. min. tanácsos. Az állami felügyeletet v ité z Fraknóy József budapesti tanker, kir. főigazgató végzi; megbízásából dr. Em ber István, főigazgatói szakelőadó, c. igazgató láto g ato tt ez évben.

14 3. Tantestület és tantárgyfelosztás, (ii félév) "CO V} u o Ifi NÉV A lkalm azás m inősége S zak tárg y ai T a n íto tt tá rg y a k H eti óra Iskolai m unka Szolgálati év einek szám a ebben az iskolában L akás a) Az iskola igazgatója : 1 Dr. B ánkúti Dezső tan. főtan., igazgató m agyar, ném et, latin L atin V illa (5) N ém et V illa (3) éve igazgató IV., D e ák -tér 4. II. 11. b) A tanári testületnek a rendes órarend keretén belül működő ta g ja i: 2 Dr. Bánki Lászlóné 3 Dr. Bereczky Margit 4 Bohár Gabriella 5 Dr. Dömötör M iklósné N őtel Elza 6 Dörmer Olga 7 Filarszky Erzsébet 8 Filarszky Zoltánné Lersch Margit 9 Glock Klára 10 Dr. Gömöri Pálné M argitay-b echt M agda 11 Dr. Győry Aranka ó raadó ta n á r ó raadó ta n á r hely ettes tan ár ren d es ta n á r ének term, rajz, földr. m agyar, latin ném et, angol É nek la. (2), Ilb (2). K é zim u n k a la (2), Ib (2), H a (2), Ilb (2). Szépírás la (1), Ib (1). 14 Ifj. k ö n y v tár őre Alsógöd, XV. u. 14. F ö ld ra jz la (3), Ib (3). Term, rajz Va (5). 11 F öldrajzi szert, őre 2 2 M agyar Illb ((4), V H Ib (3), L atin Illb (4), IV (4). Olasz V. (4). N ém et Ilb (4), III. (3), IV. (3). A ngol VI. (4), V illa (2), V liib. (2). 19 Illb o. főn.. K ö telező olv. könyvt. őre, ifj. előadások jegykezelője. 4 4 II., Á b rán y i E m il u tca 3. I., Lógody-u. 51. I Ilb o. főnöke. 9 9 XI., Z som bolyaiu. 20. I. ó raadó ta n á r ném et, íra n c ia N ém et H a (4). * ren d es ta n á r ó raadó ta n á r rendes ta n á r rendes ta n á r rendes ta n á r m ennyiségtan, term észettan testnevelés rajz, k ézim u n k a ném et, fran cia, latin m agyar, latin, m üv. tö rt. M ennytan Ilb (5), Va (3), Vb (3). T erm, tan V illa (4), V liib (4) gyak. (6). 25 Vb o. főnöke. T erm észettani sz e rtá r őre T estnev. la b (5), H a b (5). 10 IV s l'/2 R ajz la, Ib, Ha, Ilb, Illa, Illb. K ézim unka Illa, Illb, IV (2 2 ó.) L atin Vb (5), V liib (5). N ém et la (4), III. (3). T ört. IV (3). Oszt. fő la (1). M agyar Va (3), Vb (3), VI (3). L atin Va (5), VI (5). M űv. alk. V II (1). 20 R ajzszertár őre la o. főnöke. Tan. k ö n y v tá r őre. 7 7 VI o. főnöke. Müv. tö rt. szert., ifj. segélyegyl., k ö n y v tá r őre, ö n k. m űv. tö rt. szakosztály elnöke. 8 8 II., K apás-u. 41. III. 4. XI., H o rth y M ikló s-ú t 39. I. 1. XIV. 93. A m e rik a i-ú t VII., D am jan ich -u. 28b. II. 18. V., W urm -u. 3. IV. 18. XII., M aros-u. 23. IV. 1.

15 12 Jablonow sky Piroska 13 Jeszenszky Ilona 14 K api-k rálik Jenő 15 Káply Elemér 16 Kozma Gabriella 17 Dr. Levius Ernőné Agárdy Ilona 18 Lovas Sarolta 19 Poppé Béla ig. hely ettes, rend. tan. rendes ta n á r rendes én ek tan ár rendes ta n á r rendes ta n á r ren d es ta n á r rendes ta n á r 20 íiezessy Zoltán rendes ta n á r 21 Ruzicska László 22 Dr. Siffár K am illa 23 Dr. Steinert K atalin m agyar, tö rt. m agy., földi*., tö rt., szcs. ének, orgona m eny tan, term. tan. m enyt., term t., szcs., to rn a, sz épírás testnevelés ném et, angol M agyar Ilb (5), V illa (3). T ört. V illa (3), V H Ib (3). 14 F ö ld ra jz H a (4), Ilb (4), I lla (2). I llb (2), V II (2), T örténelem Illa (3). É nek Ib, H a, Illa, Illb, IV (2 2 ó). E gyh. ének V, VI, V II V ili, zenet. VII, V III (1 1 ó). M enny, ta n Ilb (5), VI (3), V II (3). T erm, ta n VII (4), G yak. (6). M enny, ta n la (4), Ib (4), I lla (3). T erm. r. la, Ib, (2 2 ó). Oszt. fő Ib (1 ó). T estnev. I lla b (5), IV (3), Va, Vb, VI, VII, V illa V H Ib (2 2 ó). N ém et Ib (4), Va (3), Vb (3), VI (3). A ngol V (4), V II (4). 17 beoszto tt áll. h. ta n á r olasz, francia Olasz VI (4). 4 T ört. Illb, Va, Vb, VI latin, tö rté n e (3 3 ó), V II (2). L atin lem, ev. lelkész 18 VII (4). rendes ta n á r ev. h ittan I V III (2 2) V illa o. főnöke. T ört. sz e rtá r őre. ö n k. k ö r vezetője Illa o. főnöke, Szem be vezetője Z en esze rtár őre. É nek- és zen ek a r vezetője D iá k k a p tá r vez Ib o. főnöke. B ibliaó rák vezetője T o rn a szertá r őre. S p o rtk ö r vezetője. 7 7 Va o. főnöke. F ilm okt. int., iro d. sz ertár őre. Olasz társ. gyak. vezetője. 2 1 Tan. értek ezleti jegyző. 13 */2 X II., G y ő ri-ú t 4. I. 4. XI., K anizsai-u. 5. I. 4. IV., D e á k -té r 4. I. 8. X II., M árto n h eg y i- ú t 32. VII., D am jan ich - u. 25a. I. 8b. VI., A rad i-u. 63. I II., Fő-u. 4. III. 2. VII., D am jan ich -u. 28b. Ev. int. V III., S zen tk irály i- u. 51. II. D iákszöv. vezetője. T andíjkezelő XI. V áli-út 4. II. 2. ren d. isk o laorvos egészségtan IV (1). 1 Orvosi szert. őre. 9 9 IV., H avas-u. 6. II. ren d es ta n á r 7» 24 Sztrokay Piroska ó raadó ta n á r 25 T élessy Dalma 26 Dr. Veress Lászlóné U lm er Hona 27 Dr. Zelenka M argit c. igazgató, r. tan ár rendes ta n á r rendes ta n á r term tan, vegytan, földrajz, sz épírás m agyar, latin T erm. r. IV (3), Vb (5), Földr. V illa (2), V H Ib (2). V egytan VI (3). G yak. (4). 19 M agyar la, Ib, H a (5 5 ó) L atin Illa (4 ó). 19 IV o. főnöke. Term, rajz-v e g y ta n i szertá r őre. lg. iroda vezetője, tan d íjk e zelő, ö n k. k ö r term. tud. szakosztály vezetője. Ha o. főnöke. T a lá lt tárg y ak, ifj. előadások jeg y kezelője m ag y ar, ném et, szcs. A II. félévben szabadságon m ennyiségtan, term észettan m agyar, ném et, b ö lcselet M enny, tan I llb (3), IV (3), V illa (2), V H Ib (2). T erm, ta n I lla (2), I llb (2). G yak. (4). G yorsírás IV (2). Gazd. ta n VI (2). M agyar I lla (4), IV (3), V II (3). N ém et V II (3). V H Ib (3). Bölcs. V illa (2) V H Ib (2) V H Ib o. főnöke. B a jtá rs S egítő Egy. vezetője. VII o. főnöke. L é lek tan i szert, őre, Szem be őre, ö n k. bölcs szakosztály vezetője. P estszen tlő rin c, F oerster-u. 8b. 1 1 IX., M ester-u XIV., A m erik ai-ú t 72. fsz. 3. XI., H o rth y M ikló s-ú t 35. I. 1. XI., E szék-u II. 5.

16 14 M ásvallásúak hittanórái. A reform átus növendékeket dr. Tunyogi-C sapó András vallástan ár, m ajd dr. V árady Kálmánná, S o ly m á r Gabriella, a róm ai katolikusokat Galambos János belvárosi segédlelkész, majd Túrm ezei Ferenc, az izraelitákat dr. Hahn István v a llástan ár tanította részben a rendes órarend keretén belül, részben a hatodik órában. Az unitáriusok egyházközségükben tan u lták a h ittan t. A ltisztek: Bánlaki Lajos és Pecznik P ál rendes iskolaszolga; T ó th Istv á n kapus és fütő; M onori-kiss Istv á n szertári szolga; B án la k i L ajosné és Jakubecz Ferencné tak arító n ő k. 4. A tanárok irodalmi és társadalmi működése. Dr. Bánkúti Dezső tanügyi főtanácsos, az Orsz. Evang. T anáre g y e sü le t és a D eák-téri L uther-s zövetség kultúrális szakosztályán a k elnöke, a Sajtókam ara tagja, az O ktatófilm -K irendeltség és végelbánási ötös bizottság kinevezett tagja, a penci evangélikus egyház tb. presbitere, az egyházegyetem presbitérium ának pót-, a budapesti egyházm egye presbitérium ának rendes tagja és törvényszékének b írá ja, stb. A Protestáns Tanügyi Szem le és az Ifjú É vek főszerkesztője. Cikkeket írt evangélikus lapokba. Előadást ta rto tt a D eák -téri Luther-Szövetségben (D eák-téri dísztermünk, képek a g y ü lek e z e t életéből), a zuglói egyház szeretetvendégségén (Evangélik u s zenészeink) és Szarvason (Tessedik S ám uel emlékezete). Glock Klára, a M agyar Képzőm űvésznők Egyesületének örökös tag ja, a leánycserkészcsapat szervezőbizottságának tagja. Cikkeket ír t a P rotestáns T anügyi Szemlébe és az Ifjú Évekbe. Jablonow sky Piroska, az OETE választm ányának tagja, a tan ári k a r képviselője a képviselőtestületben és iskolai bizottságban. Jeszenszky Ilona a tanári kar kiküldöttje a Sim onyi-bizottságban, a M agyar Cserkészleányszövetség nagytanácsának tagja; a FÉBE Ev. Diakonissza-Egyesület leánynépfőiskolájának öthónapos tanfolyam án h eti két órában m agyar történelm i és m űvelődéstörténeti előadássorozatot tartott. Kapi-Králik Jenő orgonamüvész és zeneszerző, a D eák-téri tem p lom és a Lutíheránia-Vegyeskar karnagya, a budai zeneakadém ia ta n á ra, a székesfőváros népm űvelési tan fo ly am án az orgona előadótan á ra, a bányakerületi és az egyetem es énekügyi bizottság, a pesti ev an g élik u s egyház képviselőtestületének, a Zeneszerzők Szövetkezetének tagja. Egyházzenei előadást ta rto tt a kántori továbbképző tanfolyam on a rögtönzésről. Egyházi zenem űvei budapesti és vidéki isten tiszteletek en és hangversenyeken szerepeltek. Önálló orgonaestje volt Szarvason, Győrben. A rádió orgonajátékát három szor közvetítette a D eák-téri templomból: június 6. (egyházzenei hang

17 versenyen) jan u á r 20. (mai m agyar szerzők új orgonam űvei és m ájus 11. (francia szerzők és új saját műve: Gondviselő édes Atyám). Orgonáit a kelenföldi templomból közvetített B ach-kantáta esten és a kelenföldi énekkar jubiláris hangversenyén. Tagja a budapesti tizenhárom nak (fiatal m agyar szerzők). Világi kórusai a vidéki Éneklő ifjúság hangversenyein, vonósnégyese pedig a rádió m űsorán szerepeltek. K ozm a Gabriella a FÉBE Év. D iakonissza-egyesület választm á nyának tagja. Tizennyolc év óta ír a Bibliából részeket B raille-írással a vakok szám ára és 17 év óta leírja részükre a F énysugár c. h itm élyítő folyóiratot. Bibliamagyarázó jegyzeteket és fordításokat terjeszt gépírással. Rezessy Zoltán tartalékos tábori lelkész, az erdélyi em lékérem tulajdonosa. R észtvett az egyház belmissziós m u n k ájáb an isten tiszteletek, bibliaórák tartásával. Ünnepi istentiszteletet tarto tt István király napján. Előadást tarto tt a tiszai evangélikus lelkészegyesület egyházmegyei (nyíregyházi) és egyházkerületi (rozsnyói) gyűlésén. (Bekapcsolódás az iskolánkívüli népm űvelésbe); a nyíregyházi tem p lomban a reform áció-héten (A hívő Luther); a KIE-ben (Aggeus próféta), az ózdi evangélikus napokon (Vallás és élet); a nyíregyházi népfőiskolái tanfolyam on (M agyar parasztsors a történelem folyamán); az iskola szülői értekezletlén (Gazdag nemzet, boldog nemzet). Cikkei jelentek meg az Evangélikus Életben, a Protestáns Tanügyi Szemlében, az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlönyben, a L elkipásztorban és az Ifjú Években. R észtvett a vallástan i ta n könyvpályázaton. Ruzicska László a pesti evangélikus egyházközség tanácsának és képviselőtestületének tagja, az Országos Évang. T an áreg y esü letnek választm ányi tagja, a budapesti ev. egyházm egye belmissziói bizottságának, a D eák-téri Luther-Szövetség választm ányának tagja, az Ifjú Évek k iadóhivatalának vezetője, a Szarvasi ö re g d iá kok Egyesülete választm ányának tagja. Rendes beosztásán kívül több alkalommal prédikált, előadásokat tartott, egyházi szolgálatot végzett. Cikkeket, b írá la to t írt a H arangszóba, az Ifjú Évekbe. Dr. Steinert K atalin az OETE választm ányának tagja. Dr. Veress Lászlóné előadást tartott) az O ETE-ben a gazdaságtanórákról. Dr. Zelenka Margit a tan ári kar kiküldöttje a Sim onyi-bizottságban, az OKTE választm ányi tagja, az OETE Böhm Károly-szakosztályának jegyzője, az Ifjú Évek szerkesztőbizottságának tagja, a Volt Növendékek Egyesületének tiszteleti tagja, az ENOSz alapító tagja. M egem lékezett Rem ényik Sándorról az ENOSz leányotthonában. Tankönyvbírá'latokat írt, cikkeket a Protestáns Tanügyi Szemlébe és az Ifjú Évekbe. Az evangélikus tantervi utasítás m unkabizottságának tagja, a gim názium i b ö lcselettan-tanításának előkészítésén dolgozott. 15

18 16 5. Az iskolai év története. Az év m egnyitása. Augusztus 30-án v o lta k a javító- és különbözeti-, továbbá írásbeli magánvizsgák, szeptem ber 1-én a szóbeli magánvizsgák; 4-én az írásbeli, 6-án a szóbeli érettségi vizsgálatok. Szeptem ber 1 2-án pótló beíratásokat végeztünk, szeptem ber 9-én nyitottuk meg ünnep ély esen a tanévet, 10-én kezdettük a rendes tan ítást. Öröm és gyász. Január elején öröm m el köszöntöttük testvér fiúgim názium unk érdem es igazgatóját, dr. Koch Istvánt abból az alkalomból, hogy a korm ányzó úr tan ü g y i főtanácsosi cím m el tü n te tte ki. M ély részv éttel vettünk részt D. Kovács Sándor püspök április 2-i terúetésén. B enne tanárságunk szerető és m egértő főpásztort vesztett. Emléke áldott! Tanári kar. k Sok személyi változás tette nehézzé az iskola m unkáját. Még a m ú lt tanév végével lem ondott tanári állásáról dr. Reuss Endréné, r. testnevelési tanár. Ö v o lt intézetünk m egszervezett állásán első ta n á runk, 12 évig nevelte szeretettel és lelkesedéssel ifjúságunkat. Helyét az iskolafenntartó egyház dr. Levius Ernőné, Agárdy Ilona, eddigi óraadó testnevelési ta n á rra l töltötte be. H at évi ittm üködése biztosíték további sikeres m unkájára. Dr. Kring M iklós tanárunkat a budapesti Pázm ány Péter-Tudom ányegyetem bölcsészeti kara Középkori gazdaság- és társadalom - történelerm -szakból m ag án tan áráv á fogadta. Ö röm ünk és büszkeségünk volt ez. Sajnos, jan u ár 1-ével m eg kellett tőle válnunk, mivel a vallás- és közoktatásügyi m iniszter őt az újonnan alakult Gróf Teleki Pál-Tudom ányos Intézet tanárává nevezte ki, s így állásáról 6V2 évi lelkes működés u tán lemondott. Á llását az iskolafenntartó január 28-án tartott képviselőtestületi ülésében Rezessy Zoltán, nyíregyházi evang. Geduly H enrik-leánygim názium i rendes tanár, evangélikus lelkésszel tö ltö tte b e pályázat' útján. Új k a rtá rsu n k szeretettel kapcsolódott bele iskolánk m unkájába, és sokoldalúságával értékes tagja testületünknek. Isten áldását k érjü k m unkájára! Álivei Rezessy csak február 16-án fo g la lta el állását, K rin g óráit ja n u á r 1-től ideiglenes helyettesítés ú tjá n tö ltöttük be; a VI. és VII. osztályban tö r ténelem óráit dr. K é k é n András, D eák-téri evangélikus lelkész, középiskolai tanár volt szíves vállalni. Tanítványai szeretettel gondolnak a vele együtt töltött kedves órákra, egyházunk vezetősége és iskolánk pedig hálás lelkes m u n k ájá ért. Végül még egy m unkatársunktól kellett év közben megválnunk: dr. Zom hory L ászlóné, Gyáros Erzsébet, óraadó ta n á r kérte egyházunkat, hogy negyedik éve végzett óraadói m unkája alól február l-é v e l családi okokból m entse fel. Fájdalom m al búcsúztunk eltávozott m u n k atársain k tó l, kik olyan

19 szépen beleilleszkedtek iskolánk és tanári karunk életébe, és áldásunk kíséri őket további életükben. Február 1-ével félévi szabadságot engedélyezett egyházunk Télessy Dalma c. igazgatónak. Szolgálati idejét teljesen betöltötte, neve összeforrt a D eák-téri intézettel, s m unkája m indig hálára kötelezi az iskolafenntartót és tanárokat, de elsősorban tanítványait, kiknek szerető nevelőjük volt. Ezen kívül betegség m iatt ősszel Bohár Gabriella 4 hétig, Kapi- Králik Jenő október novem ber hónapban, dr. Bánki Lászlóné pedig január február hónapban volt kénytelen m ulasztani. Végül m ájus 1-től részleges, m ájus 15-től teljes szabadságra m ent családi okokból dr. Dömötör Miklósné. Ó ráit a tanári kar tagjain kívül dr. Kam ocsay Dezsőné, Lévai Ágnes oki. középisk. tanár segített ellátni nagy lelkesedéssel. A refo rm átu s v allástan ítást dr. Tunyogi-C sapó András v allásta n á r végezte, áprilistól pedig dr. Várady K álm ánná, Solym ár E rzsébet; a róm ai k ato lik u st Galambos János belvárosi segédlelkész, m á r cius közepétől Túrm ezei Ferenc vallástanár; m indkét változás oka hadbavonulás volt. M indezeket a zökkenőket csak az egész tanári testület nagy áldozatkészsége és önzetlen m unkavállalása tu d ta á t hidalni. Részt vettek ebben a m unkában új óraadó tanáraink is: Sztrokay Piroska, ki a m ásodik félévben m ár teljes óraszám ban ta n í tott m agyar latin nyelvet; Filarszky Zoltánná, Lersch Margit egész évben kisegítő tesnevelési tanár volt az első négy osztályban; Poppé Béla, beosztott áll. heyettes tanár, avi. osztályban az olasz nyelvet tanította, végül Dörmer Olga, gyakorlatra beosztott állami r. tan ár a II. félévben egy osztály ném et nyelvi ó ráit vállalta. Tanári gyakorlatra püspöki engedéllyel a VKM. Ritter Magdolna m ennyiségtan term észettan-szakos és a m ár em lített Dörmer Olga ném et francia-szakos tanárokat osztotta be; előbbi m árcius 7-ig látogatta dr. Veress Lászlóné Illb. osztályos m ennyiségtan óráit és önállóan is tanított, utóbbi január végéig Lovas Sarolta Va. osztályos ném et óráit láto g atta és v e tte át önálló ta n ítá sra is. Poppé Béla január 20-án bemutató órát tarto tt a VI. osztályban az olasz nyelvből, b írá lta B ohár G abriella. Az igazgatói iroda vezetését dr. Steinert Katalin vette át, a tanári kar jegyzője dr. K ring M iklós, m ajd Rezessy Zoltán lett, a tan ári könyvtár őre dr. Gömöri Pálné, a földrajzi szertáré dr. B ereczky M argit lett. Végül itt em lítjük meg, hogy a m últ nyár folyam án M argitay Becht Magda tanárunk házasságot kötött dr. Gömöri Pál orvossal, egyetem i tanársegéddel. Öröm mel em lítjü k meg, hogy a vallás- és közoktatásügyi m in iszter január 1-ével újabb rendes tanári álláshoz ju tta to tt 44 /«-os állam segélyt, erre az egyház Káply Elemér tan árt jelölte. így iskolánknak m ár 17 tanári álláshoz van államsegélye, ezenkívül három állást ta rt fenn az é n e k ta n á rin és iskolaorvos-egészségtantanárin kívül állam segély nélkül; így összes állandó alkalm azottjainak szám a

20 18 Dr. G öm ön Pálnét az egyház novem ber 1-ével, dr. Veress Lászlón é t és dr. Levius Ernőnét jan u ár 1-ével rendes tanárrá választotta; v égül a Fialka Margit elhalálozása folytán m egürült term észetrajz földrajz tanszékre két éve buzgón m űködött óraadó tanárát, dr. B ereczky Margitot választotta meg szeptem ber 1. hatállyal. Az új tanárok közül szokásos székfoglaló előadását dr. Gömöri P álné tartotta meg m árcius 5-én A latin nyelvtanítás és H oratius a középiskolában címen. Az I. félévi m ódszeres értekezlet a tanm enetekkel foglalkozott, a II. félévin Jáblonow sky Piroska ig. h e ly e tte s a m agyar dolgozatokró l értekezett; nevelési tá rg y ú értekezleten az igazgató a tan áro k önm űveléséről szólt. F elügyelet, látogatás. Az állam részéről a Főigazgatóság dr. Em ber István, c. igazgatót, középiskolai szakelőadót küldötte ki. F ebruár 17, 18, 20, 21, 22. napján látogatott, s 25-én ta rto tt értekezletet. K ívüle Balogh Sándor c. igazgató rajz-, Krizsanecné N ém eth Edit testn e v elé si órákat láto g a to tt m int szakfelügyelő. A testnevelési főiskola tanárjelöltjei keddi testnevelési órákon voltak többször jelen püspöki engedéllyel. A reform áus vallástanítást dr. Takáts Károly szakfelügyelő ellenőrizte. Egyházi részről hosszabb látogatást végzett dr. Rell Lajos, ta n ü g y i főtanácsos, bányakerületi középiskolai tanfelügyelő. Április napjain látogatott, vizsgálta meg az iskola teljes m unkáját, s 21-én t a r t o t t értekezletet. Dr. H ittrich Ödön és dr. R enk Ernő iskolafelü g y e lő voltak itt ta n ítá si órákon, ünnepélyeken. Hálás szívvel fogadtu k érdeklődésüket, m elyben az iskola szeretetét és a tanári m unka m egbecsülését ju tta ttá k kifejezésre. Szülői értek ezletet k ét ízben tartottunk. F ebruár 25-én Ruzicska László Az iskola és a szülői ház vallásos n ev elése, m ájus 5-én a gyerm ekhéttel kapcsolatb an Rezessy Zoltán Gazdag nemzet, szabad nem zet címen adott elő. Dr. B ánkúti Dezső igazgató a D eák-téri Luther-Szövetség kultúrába szakosztályában ja n u á r 16-án D eák-téri díszterm ünk (képek a gyülek ezet m últjából) cím en előadást ta rto tt, e rre a szülőket is m eghívtuk; ugyanerről adott elő az Evangélikus Diákszövetségben is és a D eák -téri konfirmációi órákon. Szokásos osztályösszejöveteleinket folytattuk. Ez évben műsoros e stek keretében tea nélkül folytak le. Összesen 8 alkalom m al látták tanulóink vendégül szüleiket, társaikat s m utattak be kedves m űsort. K iem elkedik ezek közül a VlIIb. osztály színielőadása, m elyen Csíki G ergely N agym am áját adták elő sikeresen. A V illa. o. vidám m űsort adott, a VI. m esejeleneteket, a IV. M ikszáth egy novelláját, az Ib. ádventit, az la. kis képeket, az Vb. pedig M aeterlinck Kék m adarából m u ta to tt be részleteket és egy székely népm esét jelenített meg; végül

21 a Illb. osztály Szép volt a nyár cím en fonyódi nyaralási em lékeket ú jíto tt m eg nagy hatással. Az anyagi eredm ény (4500 P) lehetővé tette, hogy osztályaink kirándulásokat rendezzenek, ezenkívül a VlIIb. osztály évvégi kiadásait fedezte; más osztályok szegény tanulókat tám ogattak, nagyobb összeget ju ttattak a Vörös Keresztnek, a D eák-téri Luther-Szövetség iparostanonc-otthona javára, végül saját kiváló szegény osztálytársaik évvégi jutalm azására. Mindez neveli az ifjúságot és rászoktatja arra, hogy ne csak m agával törődjék, hanem m ásokkal is. (Jótékony m u n kánkról más helyen em lékezünk meg.) T anítás és nevelés. I. N övendékeink száma ez évben lényegesen em elkedett s első ízben lépte túl a 600-at. B eírtunk 608 tanulót (tavaly 582), ebből evangélikus 347 (339), protestáns 490 (465), teh át a növendékek több, m int 80% -a. Párhuzam os volt az I., II., III., V., V ili. osztály, különösen népes a IV. II. A tanítás az állami tanterv szerint folyt. Görög nyelvet senki sem kívánt rendes tantárgyként tanulni, így a VKM. felm entést adott ez évre is az V. osztály részére (73.257/1941. V. 1.). Az V. osztályban a tan u ló k fele választotta az olasz, fele az angol nyelvet. A tanításban a rendkívüli háborús körülm ények nem okoztak sem m i zavart, bár Káply Elem ér tan á r katonai beosztásban is dolgozott. F ebruár 1 8-ig azonban püspöki engedéllyel szünetelt a tanítás, te k in te tte l a tan á ri karban beállott változásokra, továbbá a növendékek nagyszám ú m ulasztására. Fertőző betegség m iatt sokkal több tanuló hiányzott, m int más évben. Súlyosabb esetek nem fordultak ugyan elő, azonban kanyaró-, bárányhim lő- és főleg fültőm irígylobbetegedés sok esetben fordult elő. A hatósági kitiltások száma: 9 vörheny, 26 kanyaró. A nagy hidegben is nehezebb volt a tanulók iskolalátogatása, mivel iskolánkba Budapest m inden részéről járnak evangélikusok, sőt. a környező városok is ide küldik őket. K örülbelül 150 tanuló já r be vonaton, helyiérdeküvel, vagy villam ossal a környékről. Ezek szám ára nagy jótétem ény volt az az intézkedés, m ely szerint október 15-től húsvétig Va9 órakor kezdődött a tanítás. A m unka sem vesztett lényegesen erejéből, mivel 45 perces órákban folyt, s a hazautazás ideje is csupán 5 perccel tolódott ki. Az ifjúsági egyesületekben é rv é n y e sü lt az ifjúság önálló te v é kenysége. Az Önképzőkör ez évben felvette Reményik Sándornak, a korán elhúnyt erdélyi evangélikus költőnek nevét és m int R em ényik Sándor-Ö nképzőkör folytatja m űködését. A sokoldalú érdeklődésre hallg ato tt, m ikor irodalm i, m űvészeti és term észettudom ányi szakosztályai m elllé bölcseleti szakosztályt is létesített. Az evangélikus ifjúság G yám inézete Evangélikus D iákszövetség néven végzi egyházépítő és nevelő m unkáját. A Sportkör tagjai különös eredm ényeket értek el az úszásban, iskolaközi versenyekben is több díjat, érm et szereztek és iskolánknak ez által dicsőséget. 19

22 20 III. R endkívüli tárgyak: a) Görög nyelv. 2 növendék tanulta: Gécs M ária és Vámossy Edit V illa. o. Heti 2 óra, havi tandíj: 5 P. T anár: v ité z dr. D engelegi Lajos, az evangélikus gim názium tan á ra. b) Olasz társalgás. 9 növendék tan u lta a VI. osztályból: Bede Opika, Földes K atalin, Friedrich M arianna, M adocsai Magda, M arczell Ilm a, M arton M ária, P éter Valéria, Raffay Jolán, Szeder Rózsa. Heti 2 óra, havi tandíj 4 P. T anár: Poppé Béla. c) Zenetörténet, m int kötelező rendkívüli tárgy. (VII., V illa b.) H eti 1 óra, d íjtalan. T anár: K api-k rálik Jenő. d) M űvészi rajz. 18 növendék tanulta: Dobó Katalin, M árkus M ária, Rácz Zsuzsanna, Szántó M arika la., Bokody Éva, H orváth Zsuzsa Ib., Achs M árta Ha., Áldor M arianna, F ábry Daisy, Persi Júlia, Pessenlehner K atalin, Weisz Magda Ilb., P in té r K atalin Illa., Liber G izella Illb., Z eisler Zsuzsa IV., Révai E d it Va., Bede Opika, F rie d rich M arianna VI. H eti 2 óra, havi tan d íj 4 P. Tanár: Glock Klára. e) Tánctanfolyam. Szeptem ber novem ber hónapokban kettős óra. két csoportban. Tandíj 12 P. R észtv ett benne 92 növendékünk (tavaly 77), s a fasori evang. fiúgim názium 70 (tavaly 57) növendéke. Tanította ú jra Schuller Valéria tánctanár. A tanári felügyeletet dr. Veress Lászlónéí dr. Dömötör Miklósné és dr. Levius Ernő, fasori tan á r látták el. F eb ru ár 12-én a tánctanfolyam résztvevői és alsóbb osztályaink növendékei részére sikerült össztáncot rendeztünk a fasori gim názium tan u ló in a k részvételével; ezt is S chuller Valéria irá n y í totta, s tanáraink felügyeltek benne. IV. G yakorlatok, a) Term észettant g ya korlatok. Illa. és Illb. osztály. Vezette: dr. Veress Lászlóné. R észtvett: 93 tanuló 4 csoportban K éthetenként lvz órát gyakoroltak, részben a 6. és 7. órában, részben délután. Fizetett: 86 tanuló teljes díjat: évi 6 P -t, 4 féldíjat: évi 3 P -t, tan d íjm en tes volt 3 tanuló. A befolyt összeg: 528 P. Kidolgozott feladatok: A n m eghatározása hosszúságméréssel. Hőm érő alappontjainak kijelölése. Fagyáspont és forráspont m eghatározás. Rugósm érleg megnyúlása. Emelő. Súlypontm eghatározás. Fajsúlym érés A rchim edes törvényével. S árkány készítés. M ágneses alaptünem ények. Elektrom os alaptünem ények. Volta-elem készítése. T ükrök. Lencsék. VII. osztály. V ezette Káply Elemér. R észtvett a VII. o. m inden növendéke, összesen 53 tanuló. A m unkát 3 csoportra osztva végezték heti 2 2 órában. Egy csoport 1 3-ig, egy csoport 3 5-ig, egy csoport 5 7-ig kísérletezett. A gyakorlatok évi díja 12 P. Tizenegy tanuló részleges, két tanuló teljes elengedést kapott a díjfizetés alól. Összesen befolyt 525 P. A befolyt összegeket a gyakorlati felszerelés továbbfejlesztésére fordítottuk. K idolgozott feladatok: P i m eg h atáro zása kerület- és sú ly m éréssel. Szabályos te s t fajsúlyának m eghatározása. Logarléc használata. S íktükörtörvény igazolása, fénytörés, planparallel lemez, teljes visszaverődés vízben, üvegben (m indegyik fénysugárral és gombostűvel) prizm a, hom orú tükör, gyűjtőlencse, optikai eszközök összeállítása, eg y en letes mozgás M ikola-csővel, egy pontban tám adó

23 erők, lejtőre helyezett test, fonálingák, g m eghatározása ingával, súrlódás, em elötörvény igazolása, párhuzam os erők összetétele, sú ly pont m eghatározása, rugalm as m egnyúlás, rugalm as m eghajlás, szabálytalan test fajsúlya túlfolyós edénnyel, Archimedes törvényével, folyadék fajsúlya piknom éterrel, A rchim edes törvényével, b u rettával, Watt-csővel,* rúgó rezgése, húrok rezgései, rezonáló légoszlop, fém ek hőkiterjedése, levegő hőkiterjedése, fajhőm eghatározások, fagyás- és forráspontváltozások, jég olvadáshője, hő m unkaegyenértéke, kísérletek folyékony levegővel. VIII. osztály. Vezette Filarszky Erzsébet. Résztvett a V illa, és V liib. osztály összes tanulója, 72-en, 3 csoportban, heti 2 2 órában. K ét csoport d. e. 1 3-ig, 1 csoport d. u. 3 5-ig dolgozott. Fizetett 47 tanuló évi 12 P-t, 18 tanuló 6 P-t, 7 egész tandíjm entes volt. összesen befolyt 672 P. Kidolgozott feladatok: Skálázatlan hőm érővel való m érés. Meleg test lehűlése. Fém ek hőkiterjedése. Folyadék hőkiterjedése dilatom éte rre l és piknom éterrel. Levegő hőkiterjedése. K ülönböző víztömegek keverése. Magas hőm érséklet m érése. Fajhőm eghatározások. Víz fagyás- és forráspontváltozása. Jég olvadáshője. Víz párolgáshője. Levegő nedvessége. Hő m unkaegyenértéke. Kísérletek folyékony levegővel. Mágnesség alaptünem ényei. Mágnesség mérése. M ágnseek lengése. Elektrom os alaptünem ények. Feszűltségesés törvénye. K irchoff-törvények. Lám pák ellenállásm érése. Ellenállásm érés helyettesítéssel. W heatstone-híd. Á ram forrás elektromos erejének és belső ellenállásának mérése. Áram hőegyenértéke. Elektrolízis. Réz elektrokém iai egyenértéke. G alvánelem ek összeállítása. Á ram m ágneses hatása. Tangensgalvanom eter. Indukció. Mérések váltóáram m al. E lektrolitok ellenállása. K apacitás m érése. K risztály d etek to r m űködésének vizsgálata. D etektor-rádió készülék összeállítása. A m ennyiben a kitűzött feladatok alkalm asok voltak, m egelőzték az erre vonatkozó elm élet órát, de m indig az elméleti oktatással párhuzam osan folytak. A gyakorlatok a m unkaoktatást h e ly e tte sítették. b) V eg yta n i gyakorlatok. V ezette: dr. S teinert K atalin. A vegytan tanítását a VI. osztályban laboratórium i gyakorlatokkal egészítettük ki. Ezeken kevés kivétellel a hatodik osztály növendékei v e tte k részt. A gyakorlatokat heti 4 órában, 2 csoportban ta r tottuk. A gyakorlati díj évi 12 P volt. A résztvevők a gyakorlati díj fejében vizsgálandó anyagot, a kísérletezéshez szükséges felszerelést és kém szereket kaptak. A fennm aradó összeget a term észetrajzi és vegytani szertár beszerzéseire és k a rb a n ta rtá sá ra fordítottuk. A gyakorlatok anyaga a következő volt: a láng, gyakorlatok üvegcsővel, fizikai változás, kémiai változás, kísérletek vízzel, kénnel, kéndioxiddal, kénsavval, a kén vegyületei fém ekkel, kísérletek levegővel, oxigénnel, sósavval, jóddal, szakm ákkal, am m óniákkal, sa lé t rom m al, foszforral, szénnel, víz, üveggel, szódabikarbónáttal, m észkővel, dolomittal, gipsszel, cinkkel, ónnal, ólommal, vassal, rézzel. L ángfestés. K ristály tan i m inták készítése. 21