A ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE Az iskola helyi tanterve

Átírás

1 A ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE B. Az iskola helyi tanterve 0

2 A Zipernowsky Károly Helyi Tanterve Tartalomjegyzék: I. Az iskola helyi óraterve 1. Kötelező tanórai foglalkozások, nem kötelező tanórai foglalkozások és szabadon felhasználható órakeret elosztása 2. Az iskolaotthonos és tanulószobai foglalkozások szervezése A tanórai foglalkozások és a napközis foglalkozások egymásra épüléséből adódó feladatok az egész napos formában működő osztályaink számára II. 1. A tantárgyak helyi tantervei Magyar nyelv és irodalom 1-8. évf. Történelem és állampolgári ismeretek (Hon- és népismeret) 5-8. évf. Angol nyelv 1-8.évf. Matematika 1-8. évf. Informatika 4-8. évf. Környezetismeret 1-4. évf. Természetismeret, egészségtan 5-6. évf. Fizika 7-8. évf. Biológia és egészségtan 7-8. évf. Kémia 7-8. évf. Földrajz 6-8. évf. Ének-zene 1-8. évf. Rajz 1-8. évf. Mozgóképkultúra és médiaismeret 8.évf. Technika és életvitel 1-8. évf. Testnevelés és sport 1-8. évf. Ember és társadalomismeret, etika 7-8. évf. Osztályfőnöki 5-8. évf. 1

3 II. 2. Közoktatási típusú sportosztályok tanterve Bevezetés Magyar nyelv és irodalom 1-8. évf. Történelem és állampolgári ismeretek (Hon- és népismeret) 5-8. évf. Angol nyelv 4-8.évf. Matematika 1-8. évf. Informatika 4-7. évf. Természetismeret 1-4. évf. Természetismeret, egészségtan 5-6. évf. Fizika 7-8. évf. Biológia és egészségtan 7-8. évf. Kémia 7-8. évf. Földrajz 7-8. évf. Ének-zene- ritmus 1-8. évf. Rajz 1-8. évf. Technika és életvitel 1-8. évf. Testnevelés és sport (tánc) 1-8. évf. Osztályfőnöki 5-8. évf. Küzdelem és játék modul 1-7. évf. Tanulásmódszertan modul 5. évf. Emberismeret- etika modul 7. évf. III. IV. A beiratkozás, a magasabb évfolyamba lépés feltételei, az évfolyamismétlés eljárásrendje Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei, korlátai V. A tanulók ellenőrzése és értékelése VI. VII. VIII. A tanulók szöveges értékelése 1-4. évfolyamon A nem szakrendszerű oktatás megszervezésének programja A tanulók fizikai állapotának mérése IX. A tankönyvek, tanulmányi segédletek, és taneszközök kiválasztásának elvei X. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismertetését szolgáló tevékenység XI. XII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések Záradék: A nevelési program elfogadásáról és jóváhagyásáról. 2

4 I. AZ ISKOLA HELYI ÓRATERVE 1. Kötelező tanórai foglalkozások, nem kötelező tanórai foglalkozások és szabadon felhasználható órakeret felhasználása. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: HK2003 =a szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv; H2004 =a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített szeptemberétől érvényes helyi tanterv. TANÉV ÉVFOLYAM Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 3

5 Óratervi táblázatok 4

6 Óratervi táblázat az 1-4. évfolyamra vonatkozóan 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Bevezető szakasz Kezdő szakasz TANTÁRGY a b s a b s a b s a b s K NK K NK K NK K NK K NK K NK K NK K NK K NK K NK K NK K NK Magyar nyelv és irodalom Matematika 4,5 4, ,5 4, Környezetismeret, természetismeret Angol nyelv Ének- zene, ritmus ,5 1, Rajz 1,5 1, ,5 1, ,5 1, ,5 1,5 1 1 Technika és életvitel Informatika 1 1 0,5 Testnevelés és sport Küzdelem és játék modul Kötelező óraszám a törvény szerint ,5 22,5 22,5 Nem kötelező óraszám felhasználása Délutáni sportági edzések Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre és az alapozásra jusson több idő. A nem kötelező (választható) tantárgyak az 1-4. évfolyamon az angol (heti 2 órában) a mindenkori a osztályban. Ugyancsak az 1-4. évfolyamon a b osztályokban a választható tantárgyak a matematika és a rajz. A közoktatási típusú s osztályokban az 1-4. évfolyamon értelem szerűen a testnevelés órák számát emeltük meg 2-2 órával. Az első a és első s osztályok beindítás alaptervként szerepel a programban, az első b osztály indítása megfelelő létszámú beiratkozó esetén valósul meg. 5

7 Óratervi táblázat az 5-8. évfolyamra vonatkozóan 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz TANTÁRGY a b s a b s a b s a b s K NK K NK K NK K NK K NK K NK K NK N NK K NK K NK K NK K NK Magyar nyelv és irodalom (dráma) ,5 3,5 4 3,5 3,5 4 Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) 2 2 1, , , Angol nyelv Matematika Informatika 0,5 0, Természetismeret, egészségtan Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Biológia és egészségtan 1,5 1, ,5 1,5 1 1,5 Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Földrajz 1 1 1,5 1,5 2 1,5 1,5 1,5 Ének- zene, ritmus , Rajz 1,5 1,5 1 1,5 1, ,5 0,5 1,5 Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 1 Technika és életvitel ,5 0,5 1 Testnevelés és sport (tánc) 2,5 0,5 2,5 0, ,5 0,5 2,5 0, ,5 0,5 2,5 0, ,5 0,5 2,5 0,5 2 1 Ember és társadalomismeret, etika 0,5 0,5 0,5 0,5 Osztályfőnöki 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Küzdelem és játék modul 1 1 0,5 Tanulásmódszertan modul 0,5 Emberismeret, etika modul 0,5 Kötelező óraszám a törvény szerint 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22, Nem kötelező óraszám felhasználása 2,5 2,5 2 2,5 2,5 2 2,5 2,5 1 2,5 2,5 1 Délelőtti sportági edzések Délutáni sportági edzések Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott nem kötelező órák számával az 5-8. évfolyamon az a és b osztályokban a testnevelés óraszámot emeltük meg 0,5 órával, az s osztályokban 5-6. évfolyamon 2 órával, a 7-8. évfolyamon 1 órával, továbbá az a osztályban az angol nyelvi óraszámot 2-2 órával, míg a b osztályban a természetismeret (5-6. évfolyam), biológia (7-8. évfolyam) és a matematika óraszámot 1-1 órával. 6

8 heti óraszám Zipernowsky Károly Óraterv felépítése Évfolyam Osztály a b s a b s a b s a b s a b s a b s a b s a b s Tantárgyak Kötelező óraszám + nem kötelező óraszám A fennmaradó nem kötelező óraszám felhasználása 1. osztálybontás K + NK K + NK K + NK 3. Diákkörök, szakkörök foci 2 ének 2 informatika 2 filmklub- 2 újság szerk. tánc, dráma 2 felk. tov.tan. 2 angol konyhaművészet 2 informatika 1 1 0,5 0,5 0, Sportköri foglalkozás kosárlabda röplabda 1 1 fitnessz Diákkörök szakkörök Egyéni (1-3 fős) foglalkozások időkerete Egyéb óraszám (a fenntartó által biztosított) 52. (11) c (2006. IX. 1. től 8%) A fenntartóval történő egyeztetés alapján 7

9 8 Zipernowsky Károly ÖSSZESEN 1. Kötelező óraszám 2. nem kötelező óraszám 3. sportági edzések ,5 2 22,5 2 22, ,5 2,5 22,5 2,5 22, ,5 2,5 22,5 2,5 22, ,5 25 2, ,5 25 2,

10 Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. A nem kötelező (választható) tantárgyak az 1-4. évfolyamon az angol (heti 2 órában) a mindenkori a osztályban. Ugyancsak az 1-4. évfolyamon a b osztályokban a választható tantárgyak a matematika és a rajz. A közoktatási típusú s osztályokban az 1-4. évfolyamon értelemszerűen a testnevelés órák számát emeltük meg 2-2 órával. Szabadon felhasználható órakeret elosztása A nem tanítási órák céljára fennmaradó időkeretet a következőképpen használjuk fel: - csoportbontásokra: angol nyelv 5-8. évfolyam informatika 4-8. évfolyam /2009 tanévtől felmenő rendszerben az első a osztályokban angol nyelv /2009 tanévtől felmenő rendszerben az első b osztályokban a természettudományos orientáció megvalósítására matematika, rajz, természetismeret, biológia - sportköri foglalkozásokra (kosárlabda, röplabda, fittnesz, foci) - szakköri és sportköri foglalkozásokra: az éves tantárgyfelosztásokon feltüntetve foci ének informatika filmklub-újság szerkesztés tánc, dráma felkészítés továbbtanulásra konyhaművészet - biztosítjuk az osztályfőnökök számára a tevékenységük elvégzéséhez szükséges heti 1 órát - a fenntartó által biztosított időkeretből egyéni foglalkozásra Tantestületi határozat a modulok tantárgyakba építéséről Tánc és dráma - a magyar nyelv és irodalom keretében dráma - a testnevelés és sport keretében tánc Hon és népismeret - a történelem keretében Ember és társadalomismeret, etika (önálló tantárgy 2010/2011- től, addig a történelem tantárgynál) Mozgóképkultúra és médiaismeret (önálló tantárgy 2011/2012- től, addig a magyar nyelv és irodalom tantárgynál) Egészségtan a természetismeret és a biológia keretében A modulokat azoknál a tantárgyaknál értékeljük, amelyekbe beépítettük őket, az önálló modulokat pedig külön érdemjeggyel osztályozzuk. 9

11 2. Az iskolaotthonos és tanulószobai foglalkozások szervezése. A tanórai foglalkozások és a napközis foglalkozások egymásra épüléséből adódó feladatok az egész napos (iskolaotthonos-napköziotthonos) formában működő osztályaink számára Iskolánk 1-4. évfolyamán iskolaotthonos osztályokat működtetünk a szülői igények alapján. Tanulószobai csoportot a felső tagozaton szülői igények figyelembe vételével szervezünk. Az iskolaotthonos és tanulószobai foglalkozások órakerete a törvényben meghatározott óraszám. A családoknak és a gyermekeknek egyre nagyobb szükségük van erre a biztonságot adó, a gyermekek fejlesztésében aktívan részt vevő nevelési területre. Célok, feladatok Az iskolaotthon napközi otthon céljai, feladatai: Az iskolánkban működő iskolaotthon napközi otthon feladata, hogy a maga speciális lehetőségeivel segítse az iskolánk Helyi Pedagógiai programjában meghatározott célok megvalósítását. A napközis nevelő feladata: Minden nevelőnek készítenie kell foglalkozási tervet. A hagyományos napközi otthon nevelési területei: 1. az önálló tanulásra nevelés 2. a szabadidő önálló felhasználására nevelés 3. a társkapcsolatok irányítása 4. az egészséges életmódra nevelés A foglalkozási terv készítésének szempontjai: Helyzetelemzés készítése az iskola cél és a négy nevelési terület szempontjai szerint. A helyzetelemezés tartalmazza a csoport, illetve a gyermekek 1. tanuláshoz való viszonyát, önállóságuk szintjét, a tanulásszervezés gyakorlatát, a hatékony tanulási technikák ismeretének, gyakorlatának szintjét 2. egymáshoz való viszonyát, magatartásuk szintjét, az elsődleges csoportokat és baráti kapcsolatokat 3. a szabadidő szokásait, a legkedvezőbb szabadidős technikákat, magatartásukat a szabadidőben 4. életmódszokásaiknak ismereteit és szintjét A foglalkozási terveket érdemes egész év helyett rövidebb időszakokra készíteni (3-3 hónapos ciklusok), mert a gyermekek fejlődésének üteme nehezen számítható ki előre. 10

12 Szervezési kérdések Az iskolaotthonos osztályainkban két nevelő dolgozik. Mindketten végeznek tanórai munkát, és ellátják a tanórán kívüli nevelési feladatokat is. Iskolánk célja, lehetőségei és a szülői igények ismeretében, intézményünkben iskolaotthonos osztályok (1-4. évfolyam) és tanulószobai ellátás (5-8. évfolyam) működik. Az iskolaotthonos- napközis nevelés tárgyi feltételei: Az iskolaotthonos napközi otthonos ellátás megszervezése iskolánk alapfeladatai közé tartozik. A foglalkoztatott gyermekek napi 8 órát töltenek az iskolában. A feltételek biztosításával elsődlegesen a gyermekek egészséges fejlődést kell szem előtt tartani. Foglalkoztatásuk megszervezéséhez iskolánk a következőket biztosítja: 1. Saját terem minden csoport számára a foglalkoztatás teljes időszakára. Termeink világosak, a különböző foglalkozásokra alkalmasak. 2. Állandó könnyen kezelhető, rendet biztosító hely a tanszerek és egyéb felszerelések, játékok, tisztálkodási eszközök számára. 3. Kézikönyvtár iskolai könyvtár, ami az önálló tanuláshoz és önműveléshez (tehetséggondozáshoz) szükséges. 4. Kedvezőtlen időjárás esetén a csoportok használhassák a tornatermet, ahol a sportjátékokhoz és az alapvető mozgás kielégítéséhez legyenek sporteszközök (labda, ugrókötél, tollaslabda). 5. A termi játékokhoz legyenek társasjátékok, valamint a kézműves tevékenységhez szükséges anyagok (papír, festékek, agyag, gyöngy, fonal) és eszközök. A napközis nevelő feladatai: A csoport ismeretében, nevelési tervének megfelelően 1. képviselje a csoport érdekeit 2. legyen terve a hiányzó tárgyi feltételek pótlására, kiegészítésére, beszerzésére 3. a rendelkezésre álló feltételeket használja ki. Gondolja végig, melyek azok a tárgyi feltételek, amelyek a csoport rendelkezésére állnak, de nem használta fel nevelőmunkájában. Tervezze meg, hogy mi az, amin változtatni fog. Tartalmi munka Az iskolaotthonban napköziben dolgozó nevelő pedagógiai és pszichológiai feladatai sok szempontból megegyezik a tanító nevelő feladataival. Elsősorban a biztonságot adó nevelői légkört kell biztosítania a gyermekek fejlődéséhez. Tudnia kell, honnan indul csoportjával, és munkája eredményeként hova szeretne eljutni. Mit, mikor, hogyan akar tenni. A legfontosabb feladat, hogy minden gyermekről legyen pontos ismerete a különböző szituációkban. A gyermekek ismerete segíti a feladatok kijelölését, a megfelelő módszerek kiválasztását, a fejlesztés irányának átlátását, a fejlesztésre fordítandó időmennyiség lemérését. 11

13 Az önálló tanulásra nevelés: Az önálló tanulás célja: az önálló ismeretszerzés kialakítása elérése. Nevelői feladatok: 1. Megteremteni az önálló munkához szükséges szervezési, tárgyi, mentális feltételeket. 2. Megismertetni a gyermekekkel a követelményeket. Mindenki önmaga jegyzi meg a feladatát, fegyelmezetten, folyamatosan dolgozik, és úgy kér segítséget, hogy azzal másokat nem zavar. Rendszeresen végez önellenőrzőst, részt vesz a feladatok ellenőrzésében. 3. Megismertetni és gyakoroltatni az önálló tanulás technikáit. 4. Folyamatosan ellenőrizni a szokások szintjét. 5. Szükség szerint korrigálni a folyamatot. A szabadidő: A szabadidő közvetlen (rövid távú) célja a gyermek szervezetének pihentetése, regenerálása. Hosszútávú célja, hogy a gyermek megismerje a szabadidő eltöltésének sokféle technikáját, és legalább egy iránt alakuljon ki különleges érdeklődése. A szabadidő technikák közül kiemelt helyen szerepel a szabadban végezhető, sok mozgást igénylő tevékenység. Alapvető mozgásformák: a járás, a futás, az ugrás, a mászás, a dobás, az elkapás, valamint a gurítás. A mozgásos játékok más fejlesztési lehetőséget is kínálnak. A mozgásos, szabadban szervezett programokon kívül, nevelői feladat a sokféle szabadidős technikák tanítása. Lehetséges tevékenységi körök: 1. kézműves tevékenység, melynek anyagai: papír, fonal, textil, agyag, gyöngy, fa, fém, termések, a természetben megtalálható anyagok. technikái: tépés, vágás, szabás, hajtogatás, szövés, fonás, festés, mintázás, sokszorosító technikák 2. kulturális tevékenység, melyben szerepeljenek mondókák, versek, dalok, zene, népi gyermekjátékok, bábozás, dramatizálás, múzeum, színház, mozi, kiállítás A napirendben a szabadidőős sávot legcélszerűbb az ebéd és az önálló tanulás közé szervezni. Az ebéd után közvetlen időszakban kerülni kell a sok, nagy mozgással járó tevékenységet. A társkapcsolatok Minden nevelési szituációban kiemelkedő szerepe van az emberi (tanár diák, gyermekgyermek) kapcsolatnak. Az iskolaotthonban napköziben ennek megnő a szerepe, hiszen sokféle helyzetben, szituációban vagyunk együtt a gyermekekkel. 12

14 A nevelő feladata: 1. az önálló személyiség megismerése 2. a csoporton belüli viszonyok felderítése Kapcsolatok alakítására javasolt tevékenységek: 3. szabadidős tevékenységek 4. a csoportszokások és hagyományok kialakítása és gyakorlása 5. az önálló tanulás tevékenységei Az egészséges életmód Az iskolaotthoni-napközi otthoni nevelésben az életmód kialakításának célja az egészséges életmód iránti igény felkeltése, szokásainak kialakítása. Feladat: az egészséges életmód szokásainak kialakítása, melyek az étkezés, a személyi higiénia az öltözködés és a mozgás szokásai. A napközis nevelő feladata, hogy az iskolai lehetőségek és gyakorlat ismeretében a gyermekek számára a legjobb napirendet állítsa össze. Kapcsolatok: Kapcsolat a családdal: A pedagógus-szülő kapcsolatának alakításához kiválóan alkalmas az év elején megszervezett szülői értekezlet. A kapcsolat másik formája a családlátogatás. A szülőkkel való kapcsolattartás legegyszerűbb módja a közvetlen napi találkozás. Kapcsolat a kollégákkal: Az együtt dolgozó nevelők egyenrangú társak a nevelésben. Akkor eredményesek, ha a gyermekekkel való bánásmódjuk, követelményeik, attitűdjük között nincs lényegi különbség. Eredményeiket növelhetik: 1. a rendszeres, kölcsönös megbeszélésekkel, 2. a foglalkozások (óra-napközis foglalkozás) kölcsönös látogatásával, 3. a közös szülői értekezletek megszervezésével, 4. ha az osztályprogramokban mindketten részt vesznek, 5. ha megszervezik a munka- és feladatmegosztást, 6. ha elismerik, tisztelik egymás munkáját, erőfeszítéseit. 13

15 II. A TANTÁRGYAK HELYI TANTERVEI Külön linken! 14

16 III. A BEIRATKOZÁS, A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI Az első évfolyamra történő beiratkozáskor az osztályba sorolásról az óvodai szakvélemény alapján, valamint a szülő kérésének lehetőség szerinti figyelembe vételével az igazgató dönt. A gyermekeket első sorban abba az általános iskolába kell felvenni, amelynek körzetében lakik. Amennyiben a szülő gyermekét másik iskolába kívánja átíratni, azt a körzeti iskolába be kell jelenteni. A következő évfolyamra lépés feltétele: - Az előző tanévet eredményesen fejezte be a tanuló. - A javítóvizsgára, ill. osztályozóvizsgára kötelezett tanuló augusztus 31-ig vizsgáit eredményesen letette, de ha más intézményből jött, végzettségét bizonyítvánnyal igazolja. Indokolt esetben a javító, ill. az osztályozóvizsgát a tanuló a következő tanév október 31- ig teljesítheti. - Külföldről hazatérő tanuló osztályozóvizsgát tesz, s ennek eredménye alapján az iskola igazgatója a szakmai munkaközösség vezetőjének véleménye alapján, a szülővel egyeztetve dönt az évfolyamba kerülésről. - A második- nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. - A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második- nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi érdemjegyeket kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. - A második- nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, illetve egy adott tantárgyból igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák harminc százalékát meghaladja magántanuló volt 15

17 - Az első évfolyamon a Közoktatási Törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az évfolyamon a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. Egyéb esetben évfolyamot csak a szülővel való egyeztetés alapján ismételhetnek a tanulók. Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat a Közoktatási Törvény szerint. Ha a tanuló a tanév végén a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Az évfolyam megismétlése: - Évfolyamismétlésre kötelezettnek tekintjük a tanulót az iskola tantestületének határozata szerint, amennyiben a tantervi követelményeket nem teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén -a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. - Szülő kérésére a Közoktatási törvény szerint. IV. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI. AZ ISKOLA ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSÁNAK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képesség fejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Alapelvünk, hogy a tananyagot a tanuló a tanórán sajátítsa el. Minden évfolyamunkon érvényesítjük azt az elvet, hogy a tanulók a hét végére és a tanítási szünetek idejére ne kapjanak se szóbeli, se írásbeli házi feladatot. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy- egy osztállyal csak egy témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A pedagógusok a felmérők időpontját előre bejelentik a tanulóknak (ez alól legfeljebb a röpdolgozatok képezhetnek kivételt). V. A TANULÓK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az ellenőrzés történhet szóban és írásban. a./ Szóban: - kérdésekre adott válaszok, - összefüggő szóbeli felelt, - egy-egy témakörhöz tartozó kiselőadás, - a tanuló aktivitása az órai munkában 16

18 b./ Írásban: - házi feladatok ellenőrzése - a tanuló füzetvezetése az órán és otthoni munkája során - tesztlapok, feladatlapok kitöltése - diagnosztikus írásbeli felmérések - témazáró dolgozatok c./ Gyakorlati tevékenység: Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretanyagok elsajátítása során a gyakorlatban elvégezhető feladatok otthoni, vagy tanórai végrehajtását a szaktanár ellenőrzi és értékeli. d./ A viselkedés kultúra folyamatos ellenőrzése az iskola minden dolgozója részére. Az értékelés szóban és írásban történik. Szóban: dicséret, biztatás, elmarasztalás Írásban: szöveges értékeléssel: szaktanári, ill. tantestületi dics. elmarasztalás Első- negyedik évfolyamon a szöveges értékelés félévkor a tájékoztató füzetbe kerül. Az osztályzatok tartalma: Jeles, ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a tanultakat. Tud szabadon, önállóan beszélni, bátran mer visszakérdezni. Jeles helyett kitűnő osztályzat kerül tanév végén a bizonyítványba, ha a tanuló a jeles kritériumainak megfelel, teljesítménye a tanév folyamán egyenletesen kiváló, társai számára mindenkor példamutató. Jó, ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló a jeleshez, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat ejt. Közepes, ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször szorul nevelői segítségre. Ismeretei felszínesek. Nem tud önállóan dolgozni. Csak segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. rövid mondatokat mond. (a tanárnak többször kell kérdezni) Elégséges, ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Nem érti a fogalmakat. Képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen, ha a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az érdemjegyeket az ellenőrzőben, naplóban, bizonyítványban rögzítjük. A szülő köteles aláírásával jelezni a tudomásul vételt. A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését, elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett 17

19 azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak (fejlődtek, vagy hanyatlottak) az előző értékelés óta. A szülőket novemberben és áprilisban tájékoztatjuk gyermekük előrehaladásáról. (tájékoztató füzet, ellenőrző könyv) A tájékoztatás jellege: tantárgyi dicséret, ill. figyelmeztetés. Az érdemjegyek megállapításának szempontjai: - Milyen mértékben sikerült a tanulónak a tantárgy tananyagát, az ehhez kapcsolódó ismereteket elsajátítani? - Mennyit fejlődtek a tanuló képességei az előző értékelés óta? - Milyen a tanuló szorgalma, aktivitása a tantárgy tanulása során? - A tanév végén az előírt követelményeknek milyen mértékben felet meg? A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Ha a szülő nem ért egyet gyermeke tanév végi osztályzatával, írásban kérheti az iskola igazgatójától, hogy gyermeke független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése Magatartás Példás (5) érdemjegyet kap az a tanuló, aki példát mutat iskolai és iskolán kívüli viselkedésével, a rend megtartásával és megtartatásával. Kötelességeit lelkiismeretesen teljesíti. Önként és szívesen dolgozik a közösségért, s másokat is erre ösztönöz. Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, akinek iskolai és iskolán kívüli viselkedése kifogástalan, a legfontosabb iskolai rendszabályokat következetesen megtartja. Kötelességeit teljesíti, szívesen dolgozik a közösségért. Változó (3) érdemjegyet kap az a tanuló, akinek iskolai és iskolán kívüli viselkedése gyakran kifogásolható, de figyelmeztetésre még igyekszik kijavítani a hibákat. Kötelességeinek teljesítésére figyelmeztetni kell. A közösségi munkában kérésre vesz részt. Osztályfőnöki intője vagy fegyelmi fokozata van. Rossz (2) érdemjegyet kap az a tanuló, akinek viselkedése hátráltatja a közösség munkáját, rontja eredményeit. Kötelességeit nem teljesíti. Figyelmeztetés ellenére sem javul a magatartása. Igazgatói fegyelmi fokozata is van. Értékelés: Havonta egy osztályzattal a naplóban és az ellenőrző könyvben történik. A félévi és tanév végi magaviselet osztályzatról a tantestületi értekezlet dönt. Szorgalom Példás (5) a tanuló szorgalma, ha a képességei szerinti legjobb eredményt éri el a tanulásban. Rendszeresen figyel és dolgozik az órákon. Felszereléseit rendben tartja. A tanórán kívüli tanulmányi tevékenységekben, versenyeken, vetélkedőkön aktívan részt vesz. 18

20 Jó (4) a tanuló szorgalma, ha képességeinek megfelelően teljesíti kötelességeit, a tanórákon figyel, teljesítménye folyamatos munkát mutat. Felszerelése naprakész. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha nem teljesíti kötelességeit rendszeresen, gyakran kell figyelmeztetni. Munkája és eredményei a képességei alatt maradnak. Szaktanári figyelmeztetése van. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha kötelességeit többszöri figyelmeztetésre sem végzi rendszeresen, munkájában megbízhatatlan. Eredménye egy, vagy több tárgyból elégtelen. Értékelés: Havonta egy osztályzattal a naplóban és az ellenőrző könyvben történik. A félévi és tanév végi szorgalom osztályzaton a nevelőtestületi határozat változtathat. VI. A TANULÓK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE 1-2. ÉVFOLYAMON A 2003-ban módosított Közoktatási törvény 70. -ának 3. bekezdésének IX. 1-től hatályos állapota előírja, hogy az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. (71. (1). A törvény módosítása választási lehetőséget biztosít az intézmények számára a tekintetben, hogy második évfolyam végétől a szöveges illetve az érdemjeggyel történő minősítés gyakorlatát választja-e. Intézményünk nevelőtestülete a hagyományos, érdemjegyekkel történő minősítés mellett foglalt állást, amelyet a 2010/2011. tanév végétől alkalmaz. A bevezető szakaszban a szöveges értékelés fejlesztésközpontú pedagógiai törekvéseinket erősíti. Tanítói munkaközösségünk egyetért abban, hogy akkor jó az értékelés, ha árnyaltan fejezi ki a tanulói teljesítménnyel kapcsolatos véleményt, ha tartalma hozzájárul a személyiség épüléséhez, ha irányt, távlatot tud mutatni a tanulónak a továbblépéshez, és megerősíti benne azt, amit jól csinált. A legnagyobb segítséget akkor nyújtjuk tanítványainknak, ha felhívjuk figyelmüket a legfontosabb tennivalóikra. Természetesen szöveges értékelésünk is csak akkor jó, ha tartalmát jól építjük fel. Ezért kidolgoztuk rendszerének elemeit. A szöveges értékelési rendszerünk összetevői 1. A helyi értékelés alapelvei (ki, mikor, miért, hogyan, mit értékel) 2. Az értékelési funkciók meghatározása (diagnosztikus, formatív, szummatív értékelés) 3. Az értékelés módjai (szóbeliség, írásbeliség aránya) 19

21 Helyi értékelési rendszerünk célja és alapelvei Iskolánk értékelési rendszerének célja, hogy alapelvei szellemében a tanítás, tanulás egész rendszerét folyamatosan javíthassa, a pedagógiai folyamat minél átfogóbb vizsgálata, ellenőrzése, minősítése segítségével. A különböző értékelési formák alapján kapott információk egyrészt a nevelőtestület, a tanulók, a szülők, a fenntartó és a tágabb környezet tájékoztatására szolgálnak, másrészt szembesítve a célkitűzésekkel, feladatokkal, kritériumokkal, azok állandó kontrollját, esetleges korrekcióját segítik elő. Pedagógiai alapelveinknek megfelelően az értékelés és minősítés rendszere is a segítő, alkotó légkört erősíti. Ezért törekszünk arra, hogy a szöveges értékelésünk is 1. személyre szóló 2. tárgyszerű 3. érthető (szülőnek, gyermeknek) 4. ösztönző hatású 5. nyilvános, folyamatos és kiszámítható, 6. az önállóságot, önértékelést erősítő legyen. Ehhez képest és az életkori sajátosságok figyelembe vételével fogalmazzuk meg, hogy az adott gyermek hova jutott az év során. Fontos szempontok: 1. a gyermek készségei, képességei, kompetenciái és ezek fejlődése 2. feladattudata, feladattartása 3. az iskolai és az otthoni munka intenzitása 4. tanulási motivációja 5. a gyermek tantárgyi fejlődése; eszköztudásra vonatkozó minősítése (olvasás, írás, számolás) 6. együttműködés a tanítóval és az osztálytársakkal 7. a figyelem, emlékezet, koncentráció-képesség, gondolkodás 8. a gyermek személyiségének (pszichikus funkcióinak fejlődése), kognitív-, emocionális -, szociális intelligenciájának fejlődése 9. a munkák, a füzetek külalakja 10. miben a legjobb a gyermek (ismeretkör, képesség) 11. miben vannak nehézségei 12. hogyan lehet segíteni 13. mi kell ahhoz, hogy tovább tudjon lépni 14. szembesítés; mit tett ebben az évben 15. értékelés, bíztatás A tanulókat az osztályban tanító vagy tanítók értékelik félévben és tanév végén szövegesen. Elvi követelmény, hogy fejlesztőközpontúság jellemezze, rendszeres és folyamatos legyen. Formája előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg. Ez a forma rugalmas, hiszen nem kell automatikusan minden szempontról írni, ki lehet választani az aktuálisan legfontosabbat az osztály vagy adott gyerek szempontjából, így kellően személyes, de ugyanakkor strukturált is lehet. Módot adunk arra is, hogy a tanulók, szülők véleményt 20

22 nyilváníthassanak értékelésünkről. Ehhez a műfajhoz az egy évfolyamon tanítók meghatározták az értékelés tartalmi kritériumait, szempontjait. Tanulóink teljesítményét félévkor és év végén magatartásból, szorgalomból és a tanult tantárgyakból értékeljük. Tartalmi kritériumok kidolgozása A tanulók személyiségének formálása és az iskolai eredmények tekintetében meghatározó olyan kulcs-kompetenciákra kell elsősorban figyelemmel lennünk, amelyek fejlesztése az alsó tagozat kiemelt feladata. A fejlődés, ill. a fejlettség követésének szempontjai ezen a területen a következők: A kommunikáció 1. Miként tudja követni a tanuló a beszédfolyamatokat? Megért-e a magyarázatokat, a feladatok utasításait, szövegét? Értelmezni tudja-e a környezetből feléje irányuló jelzéseket? 2. Hogyan képes kifejezni saját gondolatait szóban, írásban, mozdulatokkal, egyéb jelekkel? Mennyire értelmes, követhető a közlés? Mekkora a szókincs? - gazdag, az átlagosnál több szót ismer - átlagos, életkorának megfelelő - szegényes Milyen a kifejezés választékossága? Alkalmazkodik-e stílusa a kommunikációs helyzethez? 3. Miféle információs források használatában szerzett gyakorlottságot? 4. Az információ-kiemelésnek milyen a megbízhatósága? Használja-e már a megszerzett tudást? A szabálykövetés 1. Megérti és alkalmazni képes-e a tanuló a szabályokat (pl. közösségi, munkavégzési, feladat-megoldási, védelmi)? Következetes, kialakulatlan, esetleg konformista vagy ellenszegülő az alkalmazásban? 2. Együttműködő-e az iskolai tevékenységekben? Milyen hangnemet használ a felnőttekkel, a kortársakkal?. 3. Hogyan kezeli a konfliktusokat? A gondolkodás 1. A lényegkiemelésre önállóan, segítséggel, szempontokkal irányítva vagy egyáltalán nem képes a tanuló? 2. Milyen a gondolkodási műveletekben való gyakorlottsága? (Pl. az összehasonlításban, az oksági összefüggések felismerésében, az osztályozásban, a rendezésben, a következtetésben, a bizonyításban.) Milyen szintre jutott az önállósága e műveletek alkalmazásában? 3. Felfedezi-e a problémákat? Hogyan oldja meg azokat (konkrét tárgyak, eszközök, modellek, rajz segítségével vagy az elvont gondolkodás szintjén)? 21

23 A tanuláshoz való viszony 1. Mi motiválja a gyermeket a tanulásban? (Pl. külső késztetés, bíztatás, érdeklődés, a feladattal való megküzdés igénye, kíváncsiság?). 2. Mennyire tartósan, folyamatosan végzi a tanulási tevékenységet? 3. Mennyire jellemzi tanulását az elmélyültség? (odafigyelés, összpontosítás). 4. Mennyire önálló, milyen gyakran kér segítséget? 5. Milyen a munkavégzés rendezettsége? 6. Felszerelése, házi feladat megléte? 7. Milyen a munkatempója? 8. Mennyire aktív? A fejlődés követelésének másik nagy területe az egyes tantárgyak tanulásában nyújtott teljesítmény. De mit tekintsünk az értékelés szempontjából mérvadó tudásnak, amikor a tantárgyak oldaláról gondoljuk végig a tanítás tanulás folyamatát? Mivel fő célunknak a képességfejlesztést tartjuk, ezért szöveges minősítésünkben a fejlődést ill. a fejlettséget az alapvető készségek (beszéd, olvasás, íráshasználat, szövegalkotás, eszközhasználat), képességek (szövegértés, megismerés, problémamegoldás, gondolkodás, döntés, együttműködés) szempontjából kívánjuk értékelni, ill. ezek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat adni. Szaktárgyi értékelési szempontok magyar nyelv és irodalom, matematika és környezetismeret tantárgyakból Szempontjainkat a NAT fejlesztési területeinek, valamint a helyi tantervünkben rögzített fejlesztés feltételeinek figyelembevételével állítottuk össze, melynek segítségével könnyebben, gyorsabban, szakmailag pontosabban készíthetők el a szöveges minősítések. Segítségével kiegészíthető, módosítható a tanítók körében használt, OM által kiadott, CD-n tárolt mondatbank. Első osztály első félév MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A tanuló a hangokat tisztán ejti, helyes artikulációval több hangot helytelenül ejt -beszéde nehezen érthető, torzítja a hangokat. A kijelentő mondat hanglejtése beszéd közben helyes helytelen; a mondat végét jelzi a hangjával a mondat végét nem jelzi a hangjával. A kérdő mondat hanglejtése : helyes -- helytelen; a mondat végét helyesen jelzi a mondat végét helytelenül jelzi. Szókincse gazdag, az átlagnál több szót ismer életkorának megfelelő, átlagos szegényes. 22

24 Mondókák, versek ismerete sokat ismer ismerete átlagos keveset ismer. A tanuló beszéde érthető nehezen érthető beszédhibás; gondolatait több mondattal, összefüggően fogalmazza meg mondatokban beszél -- kérdésekre válaszol csak szavakban beszél. Beszédének üteme gyors, hadaró átlagos, megfelelő lassú, akadozva beszél. Szituációs játékokban szívesen részt vesz, alkalmazza köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás szabályait bíztatásra vesz részt, segítséget igényel az előző szabályok betartásában nehezen kapcsolódik be a játékokba. Mondatok bontása szavakra Szavak bontása szótagokra Szavak bontása hangokra Szavak alkotása hangokból Szavak alkotása szótagokból biztos bizonytalan nem tudja. biztos bizonytalan nem tudja. biztos bizonytalan nem tudja. biztos bizonytalan -nem tudja. biztos bizonytalan nem tudja. A tanult betűket felismeri gyakran összekeveri nem ismeri Olvasása néhány mondatos szöveget folyamatosan olvas szólamokban olvas -- - szóképekben olvas szótagolva olvas betűzget. Olvasásának pontossága : ismételt olvasás után pontos ismételt olvasás után pontatlan, kevés hibával olvas - ismételt olvasás után sok hibával olvas gyakorolt szöveget is akadozva olvas - nem tud olvasni. A szöveghez kapcsolódó feladatokat megérti segítséget kér nem érti meg; megoldja.- segítséggel oldja meg- nem tudja megoldani Az írott kisbetűket felismeri nem ismeri fel. 23

25 Az írott kisbetűket szabályosan alakítja néhány betűje szabálytalan a betűi általában szabálytalanok. Az írott kisbetűket szabályosan kapcsolja kapcsolási hibákat ejt betűkapcsolása szabálytalan. Másolása nyomtatott szövegről szavakat hibátlanul másol szavakat betűcserével másol szavakban betűt hagy ki - szavakban betűt told be sok hibával másol. Másolása írottról szavakat, szókapcsolatokat hibátlanul másol szavakat, szókapcsolatokat kevés hibával másol szavakat, szókapcsolatokat sok hibával másol. Szavak írása tollbamondás után hibátlanul ír kevés hibával ír sok hibával ír. Szavak írása emlékezetből hibátlanul ír kevés hibával ír sok hibával ír. Írásbeli munkáinak jellemzői tiszta, rendezett, jól olvasható rendetlen, maszatos, firkált, olvashatatlan. MATEMATIKA Tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása tudja téveszti nem tudja. Tárgyak, személyek, dolgok szétválogatása tudja- téveszti nem tudja. Halmazok képzése közös tulajdonság alapján tudja téveszti nem tudja. Tárgyak számlálását egyesével Tárgyak számlálását kettesével tudja téveszti nem tudja. tudja téveszti nem tudja. Eszközökkel Eszköz nélkül jól dolgozik segítséget igényel nem képes dolgozni velük. tud dolgozni nem tud dolgozni. 24

26 Számfogalma Számjegyek olvasása Számjegyek írása kialakult bizonytalan kialakulatlan. tudja téveszti -- nem tudja. tudja téveszti nem tudja. Számok nagyság szerinti összehasonlítása tudja téveszti nem tudja. Számok szomszédait Páros páratlan számokat Növekvő számsorozat alkotása tudja téveszti nem tudja. felismeri téveszti nem tudja. tudja téveszti nem tudja. Csökkenő számsorozat alkotása tudja téveszti nem tudja. Matematikai jelek felismerése biztos bizonytalan nem tudja. Műveletek felismerése, értelmezése, fogalma önállóan tudja néha téved gyakran téved. Összeadás a tízes számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel sok segítséget igényel. Kivonás a tízes számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel sok segítséget igényel. Bontás a tízes számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel sok segítséget igényel. Pótlás a tízes számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel sok segítséget igényel. Számok, mennyiségek közötti relációkat tudja téveszti nem tudja. 25

27 Műveletek közötti relációkat tudja téveszti nem tudja. Műveletek közötti összefüggéseket felismeri nem ismeri fel. Szöveges feladatot rajzzal, tárgyi tevékenységgel megjeleníti segítséget igényel nem tudja. Szövegről számfeladatot tud alkotni segítséggel alkot nem tud alkotni. Számfeladatról szöveget tud alkotni segítséggel alkot nem tud alkotni. Szöveges feladatot művelettel meg tudja oldani segítséget igényel nem tudja megoldani. A szabályjátékok szabályát a tízes számkörben felismeri segítséggel felismeri nem ismeri fel. Szabályjátékokat önállóan megoldja segítséggel oldja meg nem tudja megoldani. Munkavégzésére jellemző önálló kevés segítséggel tud dolgozni sok segítséggel tud dolgozni. Logikus gondolkodása fejlett átlagos, életkorának megfelelő fejletlen KÖRNYEZETISMERET Megfigyeléseit, tapasztalatait szóban önállóan ki tudja fejezni kérdések segítségével tudja nem tudja. Megfigyeléseit, tapasztalatait rajzban ki tudja fejezni nem tudja kifejezni. Az időjárás elemeit (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, felhőzet) ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. A víz különböző formáit felismeri ismeretei hiányosak nem ismeri fel. Az évszakok sorrendjét tudja nem tudja. 26

28 A hónapok neveit A napszakok neveit A napszakok sorrendjét tudja nem tudja. tudja nem tudja. tudja keveri nem tudja. Az évszakok jellemző időjárásáról ismeretei gazdagok ismeretei hiányosak. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeket ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri.. Az időjárás okozta veszélyhelyzetekről vannak ismeretei ismeretei hiányosak. Az élő és élettelen természet közötti különbséget ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. Környezetében előforduló növények jellemzőit ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. Növények gondozásában az iskolában részt vesz nem vesz részt. Az állatmesék és a valóság közötti különbségeket ismeri nem ismeri. Testünk főbb részeit ismeri ismereti hiányosak nem ismeri. Érzékszerveink szerepét ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. A helyes öltözködés szabályait ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. A helyes tisztálkodás szabályait ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. Balesetek, betegségek megelőzései módjait ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. Irányokat (előtte, mögötte, alatta, fölötte, jobbra, balra) helyesen használja gyakran összekeveri nem használja helyesen. 27

29 Az iskola nevét, épületét ismeri nem ismeri. Az iskola épületének helyiségeit rendeltetésének megfelelően használja nem megfelelően használja. A gyalogos közlekedés szabályait ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. Lakóhelyének nevét Saját lakóhelyének pontos címét Az iskola pontos címét tudja nem tudja. tudja nem tudja. tudja nem tudja. Lakóhelyének nevezetes épületei közül sokat ismer néhányat ismer keveset ismer. Megfigyeléseket végez folyamatosan, rendszeresen rendszertelenül -- nem végez. Gyűjtőmunkát végez rendszeresen rendszertelenül nem végez. A tanult ismeretekről beszámol önállóan segítséggel nem tud. Első osztály tanév vége MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A tanuló beszéde érthető, értelmes nehezen érthető; - mondatokban beszél szavakban beszél. Szókincse gazdag, az átlagnál több szót ismer a tanév folyamán bővült a szókincse - az életkorának megfelelő a szókincse az átlagnál szegényebb a szókincse. 28

30 A kommunikáció alapformáit (köszönés, kérés, megköszönés) alkalmazza segítséggel használja, alkalmazza nem tudja alkalmazni. Az utasításokat és szóbeli közléseket megérti nem érti meg. Versek ismerete legalább öt-hat verset tud mondani fejből segítséggel tudja elmondani a verseket - nem tud verseket. Mondókák, nyelvtörők, találós kérdések ismerete legalább kettőt hármat fejből tud mondani csak segítséggel tudja nem tudja. A kívülről megtanult szövegeket érthetően, megfelelő hangerővel mondja el nem hangsúlyoz - nem megfelelő hangerővel mondja el. A tanult olvasmányok tartalmát megérti - nem érti meg. Olvasása (felkészülés után) folyamatos, szövegszerű lassú folyamatos, szövegszerű szólamokban olvas - szóképekben olvas szótagol -- betűzi a szavakat. A mondat végét szünettel jelzi figyelmeztetésre jelzi nem jelzi. Olvasási hibáit önállóan kijavítja segítséggel kijavítja nem veszi észre nem tudja kijavítani. Könyveire, füzeteire vigyáz nem vigyáz. A könyvtár könyveit használja tudja mire való a könyvtár nem tudja használni. Az írott kis- és nagybetűket felismeri nem ismeri fel. Az írott betűket szabályosan alakítja egyéni írásmódja kialakulóban van néhány betűje szabálytalan sok betűt szabálytalanul ír. Az írott betűket szabályosan kapcsolja kapcsolási hibákat ejt szabálytalanul kapcsol. Másolás nyomtatott szövegről (szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok) hibátlanul másol kevés hibával másol sok hibával másol betűcserével másol - betűkihagyással másol betűbetoldással másol. Másolás írott szövegről (szavak, mondatok, szókapcsolatok)/ hibátlan kevés hibával sok hibával. Tollbamondás (előkészítés után) 29

31 hibátlan kevés hibával sok hibával,. Emlékezetből való írás (előkészítés után) hibátlan kevés hibával sok hibával. A mondatkezdést A mondatzárást Szókezdő nagybetűit Munkáját jelöli nem jelöli. jelöli nem jelöli alkalmazza nem alkalmazza ellenőrzi, javítja segítséget igényel a javításhoz -- önállóan nem elfogadhatóan ellenőrzi. Írásbeli munkáinak jellemzői : tiszta, rendezett, olvasható rendetlen, maszatos, firkált, olvashatatlan. MATEMATIKA Művelet felismerése, értelmezése, fogalma önállóan tudja néha téved gyakran téved. Számfogalma a húszas számkörben kialakult bizonytalan kialakulatlan. Számok írása, olvasása a húszas számkörben kialakult bizonytalan kialakulatlan. Eszközök nélkül tud dolgozni nem tud dolgozni. Számok, mennyiségek sorba rendezése tudja téveszti nem tudja. Páros-páratlan számok felismerése tudja téveszti nem tudja. Számszomszédok Matematikai jeleket tudja téveszti nem tudja. tudja téveszti nem tudja. Összeadás a húszas számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel sok segítséget igényel. 30

32 Kivonás a húszas számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel sok segítséget igényel Bontás a húszas számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel sok segítséget igényel Pótlás a húszas számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel sok segítséget igényel. Számok, mennyiségek között relációkat tudja téveszti nem tudja. Műveletek közötti relációkat tudja téveszti nem tudja. Növekvő számsorozat folytatása tudja téveszti nem tudja. Csökkenő számsorozat folytatása tudja téveszti nem tudja. Egyenlőtlenségek (nyitott mondatok) megoldása tudja téveszti nem tudja. Műveletek közötti összefüggéseket felismeri nem ismeri fel. Szöveges feladatot rajzzal megjeleníti nem jeleníti meg. Szövegről számfeladatot tud alkotni - segítséggel alkot nem tud alkotni. Számfeladatról szöveget tud alkotni segítséggel alkot nem tud alkotni. Szöveges feladatot művelettel meg tudja oldani segítséget igényel nem tudja megoldani. Szabályjátékok szabályát felismeri segítséggel ismeri fel nem ismeri fel. Szabályjátékokat önállóan megoldja segítséggel oldja meg nem tudja megoldani. Római számok ismerete XX-ig 31

33 tudja téveszti nem tudja. Térbeli alakzatokat azonosít, megkülönböztet segítséget igényel a felismerésben - nem tudja azonosítani, megkülönböztetni. Síkbeli alakzatokat azonosít, megkülönböztet segítséget igényel a felismerésben - nem tudja azonosítani, megkülönböztetni. Tanult mértékegységeket helyesen alkalmazza segítséggel alkalmazza nem tudja alkalmazni. Logikus gondolkodása fejlett átlagos, életkorának megfelelő fejletlen. Írásbeli munkája szép elfogadható hanyag, rendetlen. KÖRNYEZETISMERET Megfigyeléseit, tapasztalatait szóban önállóan ki tudja fejezni kérdések segítségével tudja nem tudja. Megfigyeléseit, tapasztalatait rajzban ki tudja fejezni nem tudja kifejezni. Az időjárás elemeit (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, felhőzet) ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. A víz különböző formáit felismeri ismeretei hiányosak nem ismeri fel. Az évszakok sorrendjét A hónapok neveit A napszakok neveit A napszakok sorrendjét tudja nem tudja. tudja nem tudja. tudja nem tudja. tudja keveri nem tudja. Az évszakok jellemző időjárásáról ismeretei gazdagok ismeretei hiányosak. 32

34 Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeket ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. Az időjárás okozta veszélyhelyzetekről vannak ismeretei ismeretei hiányosak. Az élő és élettelen természet közötti különbséget Ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. Környezetében előforduló növények jellemzőit ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. Növények gondozásában az iskolában részt vesz - nem vesz részt. Az állatmesék és a valóság közötti különbségeket ismeri nem ismeri. Testünk főbb részeit ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. Érzékszerveink szerepét ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. A helyes öltözködés szabályait ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. A helyes tisztálkodás szabályait ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. Balesetek, betegségek megelőzési módjait ismeri ismeretei hiányosak nem ismeri. Irányokat (előtte, mögötte, alatta, fölötte, jobbra, balra) helyesen használja gyakran összekeveri nem használja helyesen. Az iskola nevét, épületét ismeri nem ismeri. Az iskola épületének helyiségeit rendeltetésének megfelelően használja nem megfelelően használja. A gyalogos közlekedés szabályait ismeri ismereti hiányosak nem ismeri. Lakóhelyének nevét tudja nem tudja. 33