1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról1

Átírás

1 1995. évi LVII. törvény vízgzdálkodásról1 Az Országgyűlés vizek hsznosításávl, hsznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításávl összefüggő lpvető jogok és kötelezettségek meghtározásár környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel következő törvényt lkotj: I. Fejezet Áltlános rendelkezések 1. A törvény htály ) felszín ltti és felszíni vizekre ( továbbikbn: vizek), felszín ltti vizek természetes víztrtó képződményeire, illetőleg felszíni vizek medrére és prtjár; b) rr létesítményre, mely vizek lefolyási és ármlási viszonyit, mennyiségét, minőségét, medrét, prtját vgy felszín ltti vizek víztrtó képződményeit befolyásolj vgy megváltoztthtj; c) rr tevékenységre, mely vizek lefolyási és ármlási viszonyit, mennyiségét, minőségét, medrét, prtját vgy felszín ltti vizek víztrtó képződményeit befolyásolj vgy megváltoztthtj; d) vizek hsznosításár, hsznosíthtóságánk megőrzésére és vízkészletekkel vló gzdálkodásr; e) vizek megismeréséhez, állpotánk feltárásához szükséges mérésre, dtok gyűjtésére, feldolgozásár, szolgálttásár és felhsználásár ( továbbikbn: vízrjzi tevékenység), vlmint vizek állpotánk értékelésére, kuttásár; f) vízkárok elleni védelemre és védekezésre, továbbá c) f) pontokbn megjelölt tevékenységeket folyttó természetes és jogi személyekre, ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gzdsági társságir terjed ki. (2) A nemzetközi együttműködésből dódó vízgzdálkodási feldtok ellátásár e törvény htály nnyibn terjed ki, mennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. (3) A vizek védelmével összefüggő e törvényben nem szbályozott követelményekről és feldtokról külön törvény rendelkezik. (4) A külön meghtározást igénylő foglmk jegyzékét z 1. számú melléklet trtlmzz. 2. Az állmi feldtok: II. Fejezet A vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő feldtok )2 vízgzdálkodás országos koncepciójánk és ezen koncepció egyes részterületeit érintő, vizek külön jogszbálybn megfoglmzott jó állpotánk elérését szolgáló intézkedések progrmjánk, vlmint vízkészletek védelmét és fenntrthtó hsználtát szolgáló finnszírozási és költséggzdálkodási politikánk, z árpolitikánk kilkítás, továbbá Nemzeti Környezetvédelmi Progrmml összhngbn lévő nemzeti progrmok kilkítás, jóváhgyás; b)3 z állmi vízgzdálkodási közfeldtok tekintetében z ) pontbn említettek végrehjtásánk megszervezése; c) nemzetközi együttműködésből dódó vízügyi feldtok ellátás; d) lehetséges víznyerő területek távlti ivóvízbázissá nyilvánítás, és ezen vízbázisok vízkészletének felhsználhtó állpotbn trtás;

2 e) vízimunkák és vízilétesítmények műszki tervezésével, kivitelezésével, továbbá üzemeltetésével összefüggő szbályozási feldtok ellátás; f) vízügyi igzgtási és ennek keretében htósági feldtok szbályozás; g) z állmi htósági feldtok ellátás; h) z állmi tuljdonbn lévő közcélú vízilétesítmények működtetése, koncessziós pályázt kiírás, elbírálás és koncessziós szerződés megkötése; i) vízgzdálkodáshoz szükséges dtgyűjtés elrendelése; j) vízrjzi tevékenység ellátás és szbályozás, vízkészletek mennyiségi és minőségi számbvétele; k) vizek kártételei elleni védelem érdekében vízkár-elhárítási tevékenység szbályozás, szervezése, irányítás, ellenőrzése, helyi közfeldtokt meghldó védekezés; l)4 vízgyűjtő-gzdálkodási terv készítése. (2)5 Az bekezdésben felsorolt feldtok közül z ), z f) és z i) pontbn említetteket Kormány; b), c), d), k) és z l) pontbn említetteket vízgzdálkodásért felelős miniszter ( továbbikbn: miniszter) és Kormány áltl meghtározott munkmegosztás szerinti rendben z érdekelt miniszter együttesen; z e), g), h) és j) pontokbn említetteket miniszter látj el A vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő állmi feldtok körében z igzgtási tevékenységeket ( továbbikbn: vízügyi igzgtás) 2. (2) bekezdésében megjelölt munkmegosztásr is figyelemmel vízügyi igzgtási szerv végzi. (2)7 (3)8 A vízügyi igzgtási szervezet látj el mezőgzdsági vízgzdálkodási célokt szolgáló vizek és vízilétesítmények kivételével zoknk z állm tuljdonábn lévő vizeknek és vízilétesítményeknek kezelését, melyek nem minősülnek z állm válllkozói vgyonánk, és így más gzdálkodó szervezet hsználtáb nem dhtók. A mezőgzdsági vízgzdálkodási célokt szolgáló vizek és vízilétesítmények tekintetében kezelésről mezőgzdsági vízszolgálttás és vízkárelhárítás feldtit ellátó miniszter útján gondoskodik. (4) A települési önkormányzt feldt: ) helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vontkozó vízgzdálkodás országos koncepciójávl és jóváhgyott nemzeti progrmokkl összehngolt tervek kilkítás és végrehjtás; b) helyi víziközművek működtetése, koncessziós pályázt kiírás, elbírálás és koncessziós szerződés megkötése; c) közműves vízellátás körében települési közműves vízszolgálttás korlátozásár vontkozó terv jóváhgyásáról és vízfogysztás rendjének megállpításáról vló gondoskodás; d) vízgzdálkodási feldtokkl kpcsoltos önkormányzti htósági feldtok ellátás; e) természetes vizek fürdésre lklms prtszkszink és zzl összefüggő vízfelületének kijelölése; f) helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, z árvíz- és belvízelvezetés. (2)11 A települési önkormányzt vízgzdálkodási tevékenységek, mint közfeldtok (közszolgálttások) körében köteles gondoskodni: ) települések lkott területén z ivóvízminőségű vízre vontkozó előírásoknk megfelelő ivóvízellátásról; b) 2000 lkosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvízelvezetési gglomerációt lkotó településeken keletkező hsznált vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel vló összegyűjtéséről, tisztításáról, tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg más módon összegyűjtött szennyvíz, továbbá szennyvíziszp ártlommentes elhelyezésének megszervezéséről;

3 c) b) pontbn meghtározott feldtok ellátásáról lkosegyenértéktől függetlenül zokon területeken, melyeket vízbázisok, távlti vízbázisok, vlmint z ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, továbbá felszín ltti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feldtokról szóló jogszbályok htároznk meg; d) hulldékgzdálkodásról szóló külön törvény szerint nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártlommentes elhelyezésének szervezéséről és ellenőrzéséről. (3)12 Az bekezdésben felsorolt feldtok külön jogszbályokbn polgármester, illetve jegyző htáskörébe utlt feldtok kivételével képviselő-testület, főváros esetében fővárosi önkormányzt képviselő-testületének htáskörébe trtoznk Külön jogszbálybn meghtározottknk megfelelően területi jelentőségű vízgzdálkodási, vízvédelmi feldtok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Területi és Részvízgyűjtő szintű, z országos jelentőségű vízgzdálkodási feldtok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Országos Vízgzdálkodási Tnácsot ( továbbikbn együtt: vízgzdálkodási tnácsok) kell létrehozni. (2) A vízgzdálkodási tnácsok munkájábn külön jogszbálybn meghtározott szervek, szervezetek képviselői és tárgylt témábn érintettek képviselői vesznek részt. 5/A. 14 H jogszbály vízgzdálkodási szkkérdésben szkértő igénybevételét írj elő, vgy z ilyen szkértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állpít meg, z igzságügyi szkértőkről szóló törvény szerint igzságügyi szkértői tevékenység végzésére jogosult szkértő kivételével szkértőként kizárólg tervező- és szkértő mérnökök, vlmint építészek szkmi kmráiról szóló törvényben meghtározott területi mérnöki kmr ( továbbikbn: kmr) engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, vlmint jogszbálybn meghtározott jogkövetkezmények csk z ilyen személy igénybevételéhez fűződnek. (2)15 Az bekezdés szerinti szkértői tevékenység folyttását kmr nnk engedélyezi, ki büntetlen előéletű, nem áll vízgzdálkodási szkértői tevékenység folyttását kizáró fogllkozástól eltiltás htály ltt, vlmint rendelkezik Kormány rendeletében meghtározott szkmi képesítéssel, és megfelel z ott meghtározott egyéb feltételeknek. A kérelemben meg kell jelölni kérelmező természetes személyzonosító dtit. (3) A kmr szkértői tevékenység folyttásár engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántrtást vezet, mely szolgálttási tevékenység megkezdésének és folyttásánk áltlános szbályiról szóló törvényben meghtározott dtokon túl trtlmzz szkértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyzonosító dtit. A nyilvántrtásból kizárólg szkértői tevékenység végzésére vló jogosultság igzolás céljából szolgáltthtó dt. (4)16 Az bekezdés szerinti szkértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásávl egyidejűleg kérelmező htósági bizonyítvánnyl igzolj zt tényt, hogy büntetlen előéletű, vlmint nem áll vízgzdálkodási szkértői tevékenység folyttását kizáró fogllkozástól eltiltás htály ltt, vgy kéri, hogy e tények fennállásár vontkozó dtokt bűnügyi nyilvántrtó szerv kmr részére nnk szkértői tevékenység gykorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálás céljából benyújtott dtigénylése lpján továbbíts. Az dtigénylés során Kmr z (5) bekezdésben meghtározott dtokt igényelheti bűnügyi nyilvántrtó szervtől. (5)17 A Kmr vízgzdálkodási szkértői tevékenység időtrtm ltt lefolyttott htósági ellenőrzés keretében ellenőrzi zt is, hogy szkértő büntetlen előéletű, és nem áll vízgzdálkodási szkértői tevékenység folyttását kizáró fogllkozástól eltiltás htály ltt. A kmr htósági ellenőrzés céljából dtot igényelhet bűnügyi nyilvántrtási rendszerből. Az dtigénylés kizárólg zon dtr irányulht, hogy szkértő büntetlen előéletű-e, vlmint, hogy vízgzdálkodási szkértői tevékenység folyttását kizáró fogllkozástól eltiltás htály ltt áll-e.

4 (6)18 A (4) és (5) bekezdés lpján megismert személyes dtokt kmr ) vízgzdálkodási szkértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig, b) vízgzdálkodási szkértői tevékenység engedélyezése esetén htósági ellenőrzés időtrtmár vgy z engedély visszvonásár irányuló eljárásbn z eljárás jogerős befejezéséig kezeli. III. Fejezet A tuljdonr és tuljdon működtetésére vontkozó rendelkezések 6. Az állm kizárólgos tuljdonábn vnnk: ) felszín ltti vizek és zok természetes víztrtó képződményei; b) természetes tvk közül Blton ( Kis-Blton Vízvédelmi Rendszerrel együtt), Velencei-tó, Fertő tó és Hévízi-tó, vlmint zok medre; c) z állmhtárt lkotó vgy metsző folyók, ptkok, törvény 2. számú melléklete szerinti egyéb folyók, ptkok, holtágk, mellékágk és zok medre; d) folyóvízben újonnn keletkezett szigetek; e) z állmhtárt lkotó vgy metsző cstornák, továbbá törvény 3. számú melléklete szerinti cstornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonlk és egyéb vízilétesítmények. (2) A 2. és 3. számú melléklet szerinti vízfolyások és vízilétesítmények jegyzékét miniszter rendeletben teszi közzé.19 (3)20 A helyi önkormányzt tuljdonábn vnnk törzsvgyonként külön törvények rendelkezése lpján helyi önkormányztoknk átdott vizek és vízilétesítmények (ideértve víziközműveket is). (4) Az ingtln tuljdonosánk tuljdonábn vnnk: ) z ingtln htárin belül keletkező és ott befogdób torkolló vízfolyások; b) z ingtln htárin belül levő természetes állóvizek ( tó, holtág), melyek más ingtlnon elhelyezkedő vizekkel közvetlen kpcsoltbn nincsenek; c) z ingtlnr lehulló és z ingtlnon mrdó cspdékvíz; d) jogszbály eltérő rendelkezése hiányábn z ingtln htárin belül levő és sját célt szolgáló vízilétesítmények. (5) Az állmi tuljdonbn lévő természetvédelmi szempontból védett, fokozottn védett, illetve védelemre tervezett területeken lévő vizek forglomképtelenek. (6) Az, (3), (4) és (5) bekezdésben nem említett vizek és vízilétesítmények állmi tuljdonbn vnnk, de forglomképesek. Elidegenítés esetén z érintett helyi önkormányzt (önkormányzti társulás) több önkormányzt esetében z érintettség rányábn elővásárlási joggl rendelkezik. Az elővásárlási jog szempontjából érintett z helyi önkormányzt, melynek közigzgtási területén vgy htárán vn víz, illetve vízilétesítmény. (7) A természetes úton létrejött meder részét már nem képező feliszpolódáson (prti növedék) csk prti ingtln tuljdonos szerezhet tuljdont Az állmi tuljdonbn lévő vizekről és vízilétesítményekről okbn és 13. -bn foglltkr is figyelemmel, közérdek mértékéig, központi költségvetés ideértve fejezeti kezelésű Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzt pénzeszközeinek felhsználásávl, illetve külön törvényben szbályozott vízitársult útján kell gondoskodni. (2) Az bekezdésben megjelölt feldt:

5 c)25 e)27 f)28 ) vízbázisvédelem ellátás, vízkészletek átcsoportosítását szolgáló vízelosztó rendszerek ideértve cstornákt is létesítése, fenntrtás és üzemeltetése, továbbá többes rendeltetésű rendszerek fenntrtás és üzemeltetése; b) vízfolyások medrében (így például kis-, közép-, ngyvízi mederben és mellékágkbn) víz, hordlék, jég zvrtln levonulási lehetőségének megteremtése, folyószbályozási, mederfenntrtási munkáltok elvégzése, vlmint hjózhtó folyószkszokon, természetes tvkon, cstornákon hjóút kijelölése, kitűzése és fenntrtás; c) természetes állóvizek, holtágk, ptkok vgy ptkszkszok szbályozás, fenntrtás, prtvédelme és üzemeltetése, vizek kártételeinek megelőzése, mérséklése; d) z elsőrendű árvízvédelmi létesítmények (így például töltések, műtárgyk) fejlesztése és fenntrtás, zokon védekezés ellátás, z árvízmentesítés h z kettőnél több települést érint védelmi szkfelszerelés krbntrtás és fejlesztése; e) vízépítési műtárgyk (vízlépcsők) fenntrtás és üzemeltetése jogszbályok, üzemeltetési szbályztok szerinti működtetése; f) belvízelvezető művek (így például belvízcstornák, szivttyútelepek, belvíztározók) létesítése, fenntrtás, bővítése, belvízvédekezés irányítás és végrehjtás; g) víziközműrendszerek és vízkészlet-gzdálkodási célú feldtokt ellátó vízátvezető cstornák bővítése és üzemeltetése. (3)22 A helyi önkormányzt tuljdonábn lévő vizekről és vízilétesítményekről okbn és 13. -bn foglltkr is figyelemmel központi és z önkormányzti költségvetésben meghtározott pénzeszközök felhsználásávl, illetve külön törvényben szbályozott vízitársult útján lehet gondoskodni. (4) A (3) bekezdésben megjelölt feldt: 3 )2 4. (2) bekezdésének ) pontjábn meghtározott feldt ellátását szolgáló létesítmények megvlósítás, bővítése, működtetése, fenntrtás, vlmint ennek hiányábn z előbbiekben hivtkozottk szerinti ivóvízminőségű víz egyéb módon történő biztosítás és vízbázisvédelmi feldtok ellátás; b) (2) bekezdésének b) pontjábn meghtározott feldt ellátásához szükséges szennyvízelvezető, -tisztító és -elhelyezést biztosító létesítmények megvlósítás, bővítése, működtetése és fenntrtás; természetes állóvizek és holtágk, ptkok vgy ptkszkszok szbályozás, fenntrtás, prtvédelme és üzemeltetése, vizek kártételeinek megelőzése, mérséklése; d)2 6 belvízelvezető művek (így például belvízcstornák, szivttyútelepek, belvíztározók) létesítése, fenntrtás, bővítése és belvízvédekezés végrehjtás; víz, hordlék, jég zvrtln levonulási lehetőségének megteremtése, szbályozási és mederfenntrtási munkáltok elvégzése; település belterületén ptkok, cstornák árdás, továbbá cspdék- és egyéb vizek kártételének megelőzése, kül- és belterületen ptkszbályozás, árvízvédelmi létesítmények építése, fenntrtás, fejlesztése, z árvízmentesítés, z árvízvédekezés szervezése, irányítás, végrehjtás, védelmi szkfelszerelés krbntrtás és fejlesztése. (5)-(6)29 7/A. 30 A települési önkormányztok 4. (2) bekezdés b) pontjábn meghtározott feldtikt szennyvízelvezetési gglomerációk keretében látják el. (2) A 4. (2) bekezdés b) pontjábn foglltk végrehjtásár Kormány nemzeti progrmot készít, és nnk keretében htárolj le és jelöli ki szennyvízelvezetési gglomerációkt. (3) Meglévő szennyvízelvezetési gglomerációnk kell tekinteni függetlenül ttól, hogy egyetlen vgy több kpcsolt települési szennyvízcstornázási lrendszer vizsgált tárgy szennyvízelvezetési gglomerációk lehtárolásáról és települési jegyzékéről szóló

6 z kormányrendelet htályblépésekor már üzemelő, vgy vízjogi létesítési engedély lpján épülő rendszereket. (4) A szennyvízelvezetési gglomeráció lehtárolás során z lábbi szempontok iránydók: ) környezetvédelmi és közegészségügyi, járványügyi (vízbázisvédelmi, befogdó vízminőségvédelmi), b) természet- és tájvédelmi, c) domborzti, d) klimtikus hidrológii és hidrogeológii, e) gzdsági (településszerkezeti, településfejlesztési), f) műszki, g) üzemeltetési, h) társdlmi, i) idegenforglmi dottságok. (5) A kijelölt szennyvízelvezetési gglomerációk szükség szerinti módosítását Kormány kétévente (2) bekezdésben említett progrm felülvizsgált keretén belül végzi el. (6)31 Az Európi Közösségek Tnács 91/271/EGK számú, települési szennyvíz tisztításáról szóló Irányelve 15. cikkében előírt információszolgálttási (jelentéstételi) tgállmi kötelezettség teljesítéséhez víziközmű-szolgálttók kötelesek szolgálttni vízügyi igzgtási és htósági feldtokt ellátó szervek áltl kért dtokt és információkt, illetve helyszínen biztosítni ezek megbízhtóságánk vízügyi htósági ellenőrzését. 8. A közérdek mértékét meghldó, illetve 7. -bn nem említett tevékenység vízimunk, vízilétesítmény építése többletköltségeit z igénylők kötelesek megtéríteni. (2)32 A területi közcélú vízilétesítmények, illetve közcélú vízimunkák költségeit, vízitársult esetén tgok külön törvény szerint, vízitársult hiányábn z érdekeltek érdekeltségük rányábn kötelesek viselni (közcélú érdekeltségi hozzájárulás). A közcélú érdekeltségi hozzájárulás hektáronként fizetendő mértékét vízgzdálkodásért felelős miniszter évente rendeletben állpítj meg. (3)33 Vízitársult hiányábn (2) bekezdés szerinti költségeket közigzgtási htósági eljárás és szolgálttás áltlános szbályiról szóló törvény34 rendelkezései szerint lefolyttott eljárásbn hozott htároztávl érdekeltségük rányábn z érdekeltekre települési önkormányzt jegyzője veti ki Az állm kizárólgos tuljdonábn, vlmint z önkormányzt (önkormányzti társulás) törzsvgyonábn lévő víziközmű létesítmények létesítéséről, fenntrtásáról, üzemeltetéséről ( továbbikbn együttesen: működtetés) következő módokon gondoskodht: ) olyn gzdálkodó szervezetet hoz létre, melyben kizárólgos részesedéssel rendelkezik ide nem értve munkválllói résztuljdont, b) z állm és z önkormányzt együttesen olyn gzdálkodó szervezetet hoz létre, melyben kizárólgos közös részesedéssel rendelkezik ide nem értve munkválllói résztuljdont, c) működtetés gykorlásánk időleges jogát koncessziós szerződésben átengedi. (2) Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek: ) 3. számú melléklet szerinti cstornák közül zoknk működtetése, melyek nem lklmsk egyidejűleg mezőgzdsági, ipri és ivóvíz-ellátási, továbbá hjózási célr; b) víziközmű-társultok áltl végzett közműlétesítés vgy -fejlesztés; c) z üzemi vízilétesítmények működtetése bbn z esetben sem, h külön htósági engedély lpján közműves vízszolgálttást is végeznek; d)3 6 állm kizárólgos tuljdonáb vgy helyi önkormányzt törzsvgyonáb trtozó vízilétesítmények közül víziközművek működtetése, h szerződésre vontkozó áltlános

7 e)37 z előírások lpján kizárólg tuljdonos állm vgy helyi önkormányzt(ok) áltl e célr lpított gzdálkodó szervezetnek ide nem értve munkválllói résztuljdont, illetőleg kizárólg e gzdálkodó szervezetek áltl ugyncsk e célr lpított gzdálkodó szervezetnek engedik át tevékenység gykorlását; állm kizárólgos tuljdonáb vgy helyi önkormányzt törzsvgyonáb trtozó vízilétesítmények közül víziközművek működtetése, h kizárólgos tuljdonos állm és z önkormányzt(ok) áltl közösen lpított gzdálkodó szervezetnek ide nem értve munkválllói résztuljdont, illetőleg kizárólg e gzdálkodó szervezetek áltl ugyncsk e célr lpított gzdálkodó szervezetnek engedik át tevékenység gykorlását. 10. A kizárólgos állmi tuljdonbn, illetve önkormányzti törzsvgyonbn lévő közcélú vízilétesítmények működtetését végző gzdálkodó szervezetnek létesítmény közművgyonát z állm nevében miniszter, z önkormányzt nevében képviselő-testület dj szerződéssel hsználtb. (2) A szerződésnek trtlmzni kell: ) közművgyon működtetésének jogi és pénzügyi feltételeit; b) kötelezően ellátndó feldtokt; c) teljesítés jogi grnciáit. (3) A hsználtb dhtó közművgyon körét, szerződés előkészítésével és megkötésével kpcsoltos feldtokt Kormány rendeletben állpítj meg A koncessziós pályáztot ) z állmi tuljdon működtetésére miniszter; b) helyi önkormányzti tuljdon működtetésére képviselő-testület írj ki. (2) A pályázti kiírásnk trtlmzni kell, hogy z vízi közüzemi tevékenységekre [13. bekezdés] együttesen vgy külön-külön vontkozik. (3) A koncessziós pályáztot kkor lehet kiírni, h koncessziós szerződés lpján végzendő tevékenység összhngbn vn jóváhgyott terület- és településfejlesztési, - rendezési tervekkel, környezet és természet védelmével, vlmint vízbázisvédelmi előírásokkl. (4) A pályázti kiírásnk koncesszióról szóló törvényben foglltkon kívül trtlmzni kell: ) koncessziós társság áltl nyújtott szolgálttássl kpcsoltbn jogszbálybn, illetve szbványbn meghtározott követelményeket; b) szolgálttási díjk megállpításánk, illetve megváltozttásánk módját és feltételeit, ideértve htósági árkr vontkozó tájékozttást is; c) folymtos vízszolgálttáshoz szükséges eszközöket és egyéb feltételeket; d) koncesszióvl érintett ingtlnok megjelölését, koncessziós társságot terhelő szolglmkt, illetve társság áltl nyújtndó hsználti és egyéb jogokt; e) koncessziós társság dtszolgálttási kötelezettségét; f) koncessziós társságot koncessziós tevékenység ellátásávl kpcsoltbn, hrmdik személyekkel szemben terhelő kártlnítási, kártérítési és egyéb kötelezettségeket; g) koncessziós tevékenység környezet-, természet- és vízbázisvédelmi követelményeit; h) pályázton vló részvétel feltételeit (így például részvételi díj, biztosíték, pályázó gzdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékozttás); i)39 j) koncessziós társság induló vgyonánk megkívánt mértékét. (5) Nem kell koncessziós társságot lpítni koncessziós pályázt nyertesének, h z állm vgy helyi önkormányzt áltl z állm vgy z önkormányzt többségi részesedésével közcélú vízilétesítmény működtetésére létrehozott gzdálkodó szervezet. 12. A koncesszió időtrtm ltt koncessziós társság jogosult koncessziób dott vízilétesítmények területén hlászti, üdülési, sportcélú, idegenforglmi, fürdő- és

8 f)41 i)44 z kereskedelmi szolgálttások végzésére, z ezeket szolgáló létesítmények megvlósításár, illetve működtetésére, cstornán létesített hjózási célú infrstruktúr működtetésére. IV. Fejezet Víziközművekkel végzett közüzemi tevékenység 13. A víziközművek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, - elhelyezés és -tisztítás, vlmint egyesített rendszer esetén cspdékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység. A víziközművek működtetőit közüzemi tevékenység keretében z ivóvízellátás és szennyvízelvezetés szolgálttásár szerződéskötési kötelezettség terheli. (2) Az bekezdésben említett közüzemi tevékenységre Polgári Törvénykönyvnek szerződésre vontkozó áltlános szbályit és közüzemi szerződésre vontkozó rendelkezéseit kell lklmzni. (3) A közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgálttásért díjt kell fizetni. A díjfizetés elmulsztás mitt vízellátást közüzem korlátozhtj termelési célú vízfelhsználásnál szüneteltetheti zonbn létfenntrtási ivó- és közegészségügyi, ktsztróf-elhárítási vízigények kielégítéséhez szükséges vizet ebben z esetben is szolgálttni kell. (4) A közüzemi szolgálttás minőségi követelményeit, feleket szerződés lpján megillető lpvető jogokt és kötelezettségeket ideértve szerződéskötési kötelezettség 40 korlátozásánk feltételeit is Kormány rendeletben állpítj meg. V. Fejezet Gzdálkodás vízkészletekkel 14. A vizek hsznosítási lehetőségeinek megőrzésére ) természetes vizek hsznosíthtósági feltételeinek rendszeres ellenőrzésével, b) vízszennyezések megkdályozásávl, c) vizek védelmét, illetve szbályozását szolgáló vízilétesítmények létesítésével és működtetésével, d) vízhsználtot kdályozó vízminőségi károk megelőzésével, csökkentésével, illetve elhárításávl, e) vizek medrének és vízilétesítmények vízvédelmi célú krbntrtásávl, vizek, zok jellemzőinek megfigyelésével, állpotánk értékelésével, g)4 2 emberi bevtkozások, felszíni és felszín ltti vizek állpotár gykorolt htások elemzésével, h)4 3 vízhsználtok gzdsági elemzésével, vízkészletek ésszerű hsználtár ösztönző jogi és közgzdsági eszközrendszer kilkításávl kell törekedni. (2) Az ivóvízellátást, z ásvány- és gyógyvíz hsznosítást szolgáló vgy erre kijelölt vizeket vízkivétel védőidomink, védőterületének külön jogszbálybn meghtározott mértékű kijelölésével és fenntrtásávl fokozott védelemben és biztonságbn kell trtni (vízbázisvédelem). (3) A távlti ivóvízbázis vgy z elvi vízjogi engedéllyel már lekötött vízkészlet védelme érdekében vízügyi htóság e törvény lpján, külön jogszbály szerinti tuljdoni és hsználti korlátozást rendelhet el. (4) Aki vízkészlet hsznosításár jogot szerzett, köteles hsznosításb vont vízkészletet hsznosítás mértékének rányábn biztonságbn trtni, továbbá gondoskodni szennyvizek összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és környezetvédelmi előírásoknk megfelelő elhelyezéséről.

9 (5) Aki szennyvízelvezető és -tisztító közműbe meghtározott mértéket meghldó károsító nygot bocsát be, cstornbírságot köteles fizetni. (6)45 Az (5) bekezdésben említett károsító nygok fjtáit, cstornbírság kiszbásávl kpcsoltos szbályokt, vlmint cstornbírság mértékét Kormány, bebocsátási 6 küszöbértékeket miniszter rendeletben állpítj meg.4 (7) Az állm kizárólgos tuljdonábn lévő természetes vizek medrében tlálhtó nádsok vízminőség-védelmi nádgzdálkodásáról meder kezelője köteles gondoskodni A felszín ltti vizet z e törvényben foglltk figyelembevételével csk olyn mértékben szbd igénybe venni, hogy vízkivétel és vízutánpótlás egyensúly minőségi károsodás nélkül megmrdjon, és teljesüljenek külön jogszbály szerinti, vizek jó állpotár vontkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. (2) A vízigények felhsználhtó vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmére is tekintettel elsősorbn vízhsznált céljár még le nem kötött vízkészletből elégíthetők ki. (3)48 Az ásvány-, gyógy-, és termálvizek felhsználásánál előnyben kell részesíteni gyógyászti, illetve gyógyüdülési hsználtot. A kizárólg energi hsznosítás céljából kitermelt termálvizet külön jogszbálybn megfoglmzottk szerint vissz kell táplálni. A vízügyi htósági feldtokt ellátó szerv szeptember 30-án jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, energi hsznosítási célú termálvíztermelés esetében kérelemre engedélyezi vissztáplálás mellőzését, h kérelemmel érintett kitermelés megfelel z bekezdésben meghtározott szempontok érvényesülését szolgáló, Kormány áltl rendeletben meghtározott feltételeknek. (4) A vízigények kielégítésének sorrendje z (3) bekezdésekben foglltkr is figyelemmel: ) létfenntrtási ivó és közegészségügyi, ktsztróf-elhárítási, b) gyógyászti, vlmint lkosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgálttó tevékenységgel járó, c) álltittási, hltenyésztési, d) természetvédelmi, e) gzdsági, f) egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforglmi célú) vízhsznált. (5) H vízhsznált korlátozás szükségessé válik, korlátozás sorrendje (4) bekezdésben meghtározott kielégítési sorrend fordítottj. (6) H felhsználhtó vízmennyiség természeti vgy egyéb elháríthttln okból csökken, vízhsznált létfenntrtási vízhsznált kivételével z (5) bekezdés szerinti sorrendben kártlnítás nélkül korlátozhtó, szüneteltethető, vgy biztonsági követelmények megtrtás mellett megszüntethető. (7)49 Az árpolitik kilkítás során érvényesíteni kell vízszolgálttások, vízigénybevétel céljától függő költségek megtérülésének elvét (megkülönböztetve leglább háztrtási, ipri, mezőgzdsági igényeket), figyelembe véve környezet- és vízkészlet-védelemmel összefüggő költségeket, szennyező fizet elvet. Az árk megállpítás során figyelemmel kell lenni megtérülés társdlmi, környezeti és gzdsági htásir. (8)50 (9)51 Vízkészletjárulék 15/A. 52 A vízhsználó vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vgy engedély nélkül felhsznált, z üzemi fogysztó ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni. (2) Az bekezdés szerinti

10 54 ) vízhsználó z, ki vízjogi engedély lpján vízhsználtot gykorol vgy vízjogi engedélyben vízkészletet köt le, b) üzemi vízfogysztó z, ki ivóvizet szolgálttó közműről sját gzdsági célú vízhsználtához településenként évi m 3 -nél ngyobb vízmennyiséget hsznál fel. 15/B. 53 A vízhsználónk vízkészletjárulékot ) 4,50 forint/m 3 lpjárulék, b) h vízjogi engedélyben meghtározott vízmennyiséget z egyes külön megjelölt időszkr is tekintettel 10%-nál ngyobb mértékben túllépi, teljes többletmennyiség után 9,00 forint/m 3 lpjárulék, c) h vízjogi engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül folyttj ( továbbikbn: engedély nélküli vízhsznált), 28,90 forint/m 3 lpjárulék figyelembevételével, befizetés összegét meghtározó, külön jogszbálybn előírt z igénybe vett vízmennyiség meghtározásánk módjától, vízhsznosítás és vízkészlet jellegétől, továbbá z dott térség vízkészlet-gzdálkodási helyzetétől függő szorzószámok lklmzásávl, ténylegesen igénybe vett vízmennyiség lpján kell kiszámítni. (2) A vízmennyiség meghtározását z engedély nélküli vízhsználtnál külön jogszbálybn foglltk szerint kell elvégezni. (3) A vízhsználó vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%- után köteles z bekezdés ) pontjábn meghtározott lpjárulék figyelembevételével -bn meghtározottk szerint vízkészletjárulékot kiszámítni, h z áltl igénybe vett víz mennyisége vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el. (4)55 Az üzemi fogysztónk vízkészletjárulékot 14,10 forint/m 3 járulék lpján ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítni. 15/C. 56 Nem kell vízhsználónk vízkészletjárulékot fizetnie ) felszín ltti vízkivételnél vízjogi engedély szerinti víztrtó rétegbe visszsjtolt felszín ltti vizeket nem veszélyeztető vízmennyiség után, b) tűzivízellátás, polgári védelmi készenléti célokt szolgáló vízmennyiség, továbbá z életveszélyt okozó bányászti vízbetörés esetén z életmentés időtrtmár kiemelt vízmennyiség után, c) vízjogi engedélyenként évi 500 m 3 -t meg nem hldó vízmennyiség után, d) tljvízdúsításr betáplált vízmennyiséggel zonos vízmennyiség kitermelése után, h z tljvízdúsítássl igénybe vett vízdó rétegből történik, e) z ár- és belvíz befogdásár kijelölt cstornák, hlstvk, tározók védekezési célból történő feltöltésére hsznált és főműveken átvezetett, vízjogi engedélyben meghtározott vízmennyiség után, f) vízjogi engedély szerinti vízmennyiség zon része után, mely nem vehető igénybe, mert vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre, g) h htóság vízkivételt korlátozt, h) hsznált víz ismételt felhsználás vgy átdás után, kivéve kettősműködésű cstornákból történő vízkivételt, i) felszíni vízből történő ökológii célú vízhsznált vízmennyisége után, j) h vízkészletjárulék tárgyévre vontkozó összege nem hldj meg z 1000 forintot, k) kármentesítés céljából történő vízkivétel esetén, h z htósági kötelezés vgy engedély lpján történt, l) öntözési, rizstermelési és hlgzdsági vízhsználtok vontkozásábn. (2) A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség lóli mentesítés nem érinti vízhsználtr vontkozó bejelentési kötelezettséget.

11 (3) A vízhsználónk z bekezdés b) és f) pontjibn megjelölt mentesség megállpítását z ok bekövetkezésétől számított htvn npon belül z illetékes vízügyi htóságtól kell kérnie. Htvn np után mentességre hivtkozni nem lehet. (4) Nem kell z üzemi fogysztónk vízkészletjárulékot fizetnie, h közegészségügyi előírások z igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ár ivóvízminőséget htároznk meg. (5) A vízkészletjárulék fizetésére kötelezett köteles fizetési kötelezettségét nnk keletkezésétől vízhsználónál vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogysztónál vízfelhsználás megkezdésétől számított 15 npon belül z illetékes vízügyi htóságnk z e célr készített nyomttványon bejelenteni (bejelentkezés). (6) A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség vízhsználónál jogerős vízjogi engedély kézhezvételével, üzemi vízfogysztónál vízfelhsználás megkezdésével keletkezik. (7) Azt, hogy vízkészletjárulék z állmháztrtás mely szervezete jvár számolhtó fel, továbbá nnk mértékét külön jogszbály állpítj meg. (8)57 A vízhsználó kizárólg energihsznosítás céljából kitermelt termálvíz hsználtár tekintettel áltl fizetendő víz-készletjárulékot legfeljebb vízkészletjárulék összege erejéig csökkentheti termálvíz vissztáplálását biztosító kút kilkításávl, illetve berendezések korszerűsítésével összefüggésben, z dóévben felmerült igzolt és vízügyi htósági feldtokt ellátó szerv áltl elfogdott költségének z összegével. 15/D. 58 A vízhsználó és z üzemi vízfogysztó (2) és (3) bekezdésekben megállpított kivételekkel vízkészletjárulékot tárgynegyedévet követő hónp 15. npjáig köteles z illetékes vízügyi htóság áltl megjelölt számlár befizetni. (2) A tárgyévet követő első hónp 15. npjáig köteles vízhsználó vízkészletjárulékot befizetni, ) h vízjogi engedélyben meghtározott éves vízmennyiség npi átlg (365 np lpján) nem hldj meg 25 m 3 /np mennyiséget (kisfogysztó), b) h z évnek csk meghtározott időszkábn hsznált vizet (időszkos vízhsználó), c) többletmennyiség után, h vízjogi engedélyben meghtározott vízmennyiséget z egyes külön megjelölt időszkokr is tekintettel 10%-nál ngyobb mértékben túllépi. (3) Az engedély nélküli vízhsznált után vízkészletjárulékot jogerős htósági htározt közlését követő hónp 15. npjáig kell kiszámítni és befizetni. (4)59 (5) A járulékfizetésre kötelezett áltl befizetett összeget h z összes trtozásnál kisebb sorrendben (ezen belül nemenként legrégebbi trtozástól kezdve) z dóbírságr, mulsztási bírságr, zt követően késedelmi pótlékr, végül készletjárulék trtozásr kell elszámolni. (6) A vízbázisok, távlti vízbázisok, vlmint z ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben meghtározott dásvételre vgy kisjátításr fordított pénzösszeg befizetett vízkészletjárulékból visszigényelhető. 15/E. 60 A vízkészletjárulék fizetésre kötelezett bejelentkezésen és befizetésen túl köteles z illetékes vízügyi htóság részére nyiltkoztot dni ) tényleges vízigénybevételéről, fizetési kötelezettség lpdtiról, kiszámításáról, 15/B. (3) bekezdéseiben előírt htáridőben, vlmint negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhsználó z éves dtokról összevontn is, tárgyévet követő hó 15. npjáig, z e célr szolgáló dtlpon, befizetett összegek jogcímeiről pedig teljesítés (átutlási) bizonyltán, b) z üzemi fogysztó részére lekötött vízmennyiségekről tárgyévet követő hónp 15. npjáig z e célr szolgáló dtlpon. (2) A vízkészletjárulék-fizetés bizonyltit vízügyi htóság ellenőrzi. H fizetésre kötelezett bejelentkezési, nyiltkozttételi, nyilvántrtási, illetőleg vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, z dózás rendjéről szóló törvényt kell

12 lklmzni zzl z eltéréssel, hogy hol törvény dóhtóságot említ, zon vízügyi htóságot kell érteni. (3) Az dózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (3) bekezdése első fordultábn pótlékfizetés kezdő npjánk eltérő megállpításár 171. bekezdésében, továbbá bn meghtározott, fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vontkozó szbályokt vízügyi htóság nem lklmzhtj. VI. Fejezet A vizek kártételei elleni védelem és védekezés 16. A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feldtok ellátás védőművek építése, fejlesztése, fenntrtás, üzemeltetése, vlmint védekezés z állm, helyi önkormányztok, illetve károk megelőzésében vgy elhárításábn érdekeltek kötelezettsége. (2)61 A Kormány áltl rendeletben kijelölt vízügyi igzgtási szervnek vizek többletéből eredő kockázttl érintett területekre veszély- és kockázti térképet, vlmint kockáztkezelési tervet kell készítenie. (3)62 A vízügyi igzgtási szervezet feldt mezőgzdsági vízgzdálkodási célokt szolgáló vízilétesítmények kivételével folyók vízkárelhárítási célú szbályozás, kettőnél több települést szolgáló vízkárelhárítási létesítmények z árvízvédelmi fővédvonlk, vízkárelhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek ( továbbikbn: védművek) építése, ezek, vlmint z állm kizárólgos tuljdonábn lévő védművek fenntrtás és fejlesztése, továbbá zokon védekezés ellátás. A mezőgzdsági vízgzdálkodási célokt szolgáló vízilétesítmények esetében feldt ellátásáról mezőgzdsági vízszolgálttás és vízkárelhárítás feldtit ellátó miniszter gondoskodik. (4)63 A vízügyi igzgtási szervnek vízkárelhárítássl összefüggő feldt; ) vízkárelhárítás műszki, igzgtási teendőinek irányítás, illetőleg ellátás; b) védőművek építése, fejlesztése, illetve z építés, fejlesztés összehngolás; c) védekezés területi tervezése, szervezése, szkmi irányítás; d) helyi önkormányztok vízkár-elhárítási tevékenységének szkmi irányítás; e) helyi önkormányztok számár vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő, közigzgtási feldtok ellátásához szükséges tervek elkészítéséhez dtok szolgálttás; f) vízitársultok vízkár-elhárítási tevékenységének szkmi irányítás; g) vizek kártételei elleni védelemmel kpcsoltos tájékozttás. (5)64 A helyi önkormányztok feldt: ) legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, helyi önkormányzt tuljdonábn lévő védőművek fenntrtás, fejlesztése és zokon védekezés ellátás; b) település belterületén ptkok, cstornák árdási, továbbá cspdék- és egyéb vizek áltl okozott kártételek megelőzése kül- és belterületi védőművek építésével védőművek fenntrtás, fejlesztése és zokon védekezés ellátás; c) vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő külön jogszbálybn meghtározott feldtok ellátás. (6)65 A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges állmi vgy helyi önkormányzti feldtkörbe nem trtozó tevékenységek ellátás z érdekelt tuljdonosok, illetve z ingtlnt egyéb jogcímen hsználók feldt. 17. Az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítás ) rendkívüli védekezési készültség beálltáig miniszter; 6 b)6 rendkívüli védekezési készültség (veszélyhelyzet) trtm ltt miniszter; c) különösen ngy veszély esetén (szükségállpot) külön jogszbály szerinti kormánybizottság

13 c)71 megtervezi e)72 gondoskodik htáskörébe trtozik. (2)67 (3)68 A sját szervezettel védekező települések áltl fenntrtott műveken z árvíz- és belvízvédekezés műszki feldtit település közigzgtási htárán belül vízügyi igzgtási szervnek szkmi irányításávl polgármester (Budpesten főpolgármester) polgármesteri (főpolgármesteri) hivtl útján látj el. (4) Az árvíz- és belvízvédekezés, vlmint helyi vízkár-elhárítás állmigzgtási feldtés htáskörét külön jogszbálybn meghtározottk szerint megyei közgyűlés elnöke, illetőleg polgármester, fővárosbn főpolgármester látj el. (5)69 A vizek kártételei elleni védekezés részletes feldtit, módját és miniszter jogkörét Kormány rendeletben állpítj meg. (6)70 A főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, illetve polgármester rendeli el z árvízés belvízvédekezéssel, vlmint helyi vízkárelhárítássl kpcsoltos külön jogszbálybn meghtározott állmigzgtási feldtok körében kitelepítést, kimenekítést, vissztelepítést, továbbá közreműködik z ezzel kpcsoltos egyéb feldtok végrehjtásábn. (7) A polgármester (főpolgármester) z árvíz- és belvízvédekezéssel kpcsoltos állmigzgtási feldt- és htáskörében ) közreműködik z árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság jogszbálybn meghtározott feldtink végrehjtásábn; b) gondoskodik közerők, továbbá védekezéshez szükséges nygok, eszközök és felszerelések összeírásáról, nyilvántrtásáról, szükség szerinti mozgósításáról, továbbá közerők áltlános ellátásáról; kitelepítést, kimenekítést, mentést és vissztelepítést, illetőleg ezek elrendelése esetén gondoskodik végrehjtásról; d) gondoskodik z élet- és vgyonbiztonság, vlmint mentés érdekében szükséges egyéb intézkedések megtételéről; védekezésben részt vevők egészségügyi ellátásáról, továbbá kitelepítés, kimenekítés, mentés és vissztelepítés során járványok megelőzésével és elhárításávl kpcsoltos intézkedésekről, z egészségügyi állmigzgtási szerv közreműködésével; f) megteszi z árvíz és belvíz áltl okozott, vlmint védekezéssel kpcsoltbn keletkezett károkkl összefüggésben keletkezett helyreállításhoz szükséges intézkedéseket. (8) A polgármester (főpolgármester) közműves vízellátássl összefüggő állmigzgtási feldt- és htáskörében képviselő-testület áltl jóváhgyott tervnek megfelelően elrendeli vízfogysztás korlátozását Aki tevékenységével vgy mulsztásávl vizeket veszélyezteti vgy károsítj, környezet védelmének áltlános szbályiról szóló évi LIII. törvény szerinti felelősséggel trtozik, illetve vízügyi htóság áltl meghtározott intézkedések megtételére köteles. (2) A vízminőségben jelentkező környezetkárosodás megelőzésének és elhárításánk rendjét Kormány rendeletben állpítj meg A 18. bekezdés lklmzás szempontjából károkozónk minősül hlászti jog gykorlój, h hlpusztulás és z zzl okozott vízminőségi kár hlásztr vontkozó előírások megszegésével és nem vízszennyezés, illetve vízminőségromlás mitt következett be. (2)76 H károkozó ismeretlen, kárelhárítás költségeit z elszennyeződött víz vgy vízilétesítmény tuljdonos viseli. VII. Fejezet A vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő ingtlnokr vontkozó rendelkezések

14 Az ingtln tuljdonos (hsználój) köteles tűrni, hogy vízügyi igzgtási szervnek htározt lpján közcélú vízilétesítményt z ingtlnán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve z ehhez szükséges vízimunkákt elvégezzék, feltéve, h z ingtln rendeltetésszerű hsználtát nem zárj ki (vízvezetési szolglmi jog). (2)78 A vízügyi igzgtási szerv kérelemre engedélyezi meglévő és vízjogi engedély lpján üzemelő vízilétesítményhez történő cstlkozást, h vízilétesítmény z eredeti rendeltetésének, vlmint cstlkozó céljánk együttesen megfelel, illetve rr lklmssá tehető (vízhsználti szolglmi jog). (3) A prti ingtln tuljdonos (hsználój) köteles tűrni, hogy meder tuljdonos, illetve megbízotti szkfeldtik ellátásához szükséges mértékben z ingtlnhoz fűződő érdekek figyelembevételével ) z ingtlnon keresztül víz prtjár bejárjnk; b) mederből vízgzdálkodási feldtik végrehjtás során kiemelt, vlmint vízgzdálkodási feldtik elvégzéséhez szükséges nygokt z ingtlnon keresztül szállítsák, vgy zokt, illetve munkák elvégzéséhez szükséges eszközöket, átmeneti jellegű létesítményeket z ingtlnon elhelyezzék; c) vízrjzi észleléshez, hjóút kitűzéséhez, vlmint z egyéb szkfeldtok ellátásához szükséges jeleket, létesítményeket z ingtlnon elhelyezzék és krbntrtsák. (4)79 Az ingtln tuljdonosát (hsználóját) z és (3) bekezdés szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártlnítás illeti meg. H korlátozás következtében z ingtln hsznált, z ingtlnnl kpcsoltos jog vgy fogllkozás gykorlás lehetetlenné, illetve számottevően költségessé válik, tuljdonos z ingtln kisjátítását kérheti Vízkárelhárítási célú tározónk minősül záportározó, z árvízcsúcs-csökkentő tározó, szükségtározó, vésztározó és belvíztározó. (2) Az ingtln tuljdonos, illetve hsználój köteles tűrni, hogy z ingtlnát vízügyi htóság vízkárelhárítási célú tározóként kijelölje. (3) A záportározó, z árvízcsúcs-csökkentő tározó, szükségtározó és belvíztározó kijelölése közérdekből történik. (4) Az ingtln, vgy nnk területi mértékben meghtározott része vízkárelhárítási célú tározóvá történő kijelöléséről vésztározó kivételével z ingtln fekvése szerint illetékes vízügyi htóság htároz. A vízügyi htóság jogerős htározttl megkeresi vízkárelhárítási célú tározó jogi jelleg feljegyzése iránt z ingtln fekvése szerint illetékes ingtlnügyi htóságot. H vízkárelhárítási célú tározó jogi jelleg nem z egész ingtlnt érinti, htározthoz mellékelni kell z ingtln érintett részét ábrázoló ingtlnügyi htóság áltl zárdékolt vázrjzot is. (5) A vízügyi htóság dönt vízkárelhárítási célú tározób történő sorolás megszüntetéséről, h nnk feltételei már nem állnk fenn. A vízügyi htóság jogerős htároztot megküldi z ingtlnügyi htóságnk vízkárelhárítási célú tározó jogi jelleg ingtln-nyilvántrtásból történő törlése céljából. 21/A. 81 H záportározóhoz, z árvízcsúcs-csökkentő tározóhoz, szükségtározóhoz, illetve belvíztározóhoz kpcsolódó vízilétesítmény elhelyezése, vgy 21/E. szerinti hsználti korlátozás z ingtln rendeltetésszerű hsználtát megszünteti vgy jelentős mértékben kdályozz, tuljdonos z ingtln megvásárlását beruházótól kérheti, illetve z ingtln kisjátításánk kérését beruházónál kezdeményezheti. (2) A záportározó, z árvízcsúcs-csökkentő tározó, szükségtározó, illetve belvíztározó gykori igénybevételének szükségessége esetén z ránytlnul mgs kártlnítási költségek elkerülése érdekében beruházó tározó területének megvásárlását, illetve kisjátítását kezdeményezheti. 21/B. 82 A záportározó, z árvízcsúcs-csökkentő tározó, szükségtározó és belvíztározó területéhez trtozó ingtln ingtln-nyilvántrtásbn bejegyzett tuljdonosát

15 A rendelkezésre állássl és hsználttl, illetve 21/E. szerinti hsználti korlátozássl összefüggő értékcsökkenés mitt, zok ellenértékeként tuljdoni illetőségének rányábn egyszeri térítés illeti meg. H z ingtln már eredetileg is állmi vgy önkormányzti tuljdonbn volt, vgy 21/A. vgy (2) bekezdése lpján állmi vgy önkormányzti tuljdonb kerül, z egyszeri térítés kifizetésére nem kerül sor. (2) A vízkárelhárítási célú tározó árvíz-szbályozási célból történő igénybevétele esetén z okozott tényleges kárért z ingtln hsználóját kártlnítás illeti meg, kivéve, h tározó területe 21/A. lpján megvásárlásr vgy kisjátításr került, és ezután kötöttek bérleti vgy hszonbérleti szerződést. (3) A vízkárelhárítási célú tározó területén lévő ingtlnok árvízi szbályozási célból történő igénybevételével kpcsoltos kártlnításr e törvény eltérő rendelkezése hiányábn Polgári Törvénykönyv szbályit kell lklmzni. (4) Az ingtln tuljdonosánk bérleti vgy hszonbérleti szerződés megkötésekor bérlő vgy hszonbérlő tudomásár kell hozni 21/E. szerinti hsználti korlátozásokt. (5) H hszonbérlő (2) bekezdés lpján kártlnításbn részesült, egyidejűleg ezen címen nem jogosult termőföldről szóló törvény szerinti hszonbér-fizetési kedvezmény igénybevételére. 21/C. 83 A 21/B. bekezdése szerinti egyszeri térítés megfizetéséről vízügyi htóság htároztábn dönt, és beruházó gondoskodik z egyszeri térítés kifizetéséről. (2) Az egyszeri térítés lpj termőföld ingtln-nyilvántrtás szerinti rnykoron-értéke ( továbbikbn: AK). Az egyszeri térítés mértéke e rendelkezés htályblépésekor 8000 forint AK-ként. Az egyszeri térítés mértéke évente, jnuár 1-jével növekszik Központi Sttisztiki Hivtl áltl közölt, tárgyévre érvényes fogysztói árindex mértékével. 21/D. 84 vízügyi htóság vízkárelhárítási célú tározó kijelölése során csk tényállás tisztázás érdekében trt közmeghllgtást. 21/E. 85 A záportározó, z árvízcsúcs-csökkentő tározó, szükségtározó és belvíztározó területén lévő termőföldön: ) kémii tljjvításr, öntözési, meliorációs célú beruházásr, b) fiskol létesítésére, vetőmgtermesztésre, szporítónyg előállításár, c) ültetvények és gyenge víztűrő képességű évelő kultúrák telepítésére, d) gyepfeltörésre állmi támogtás nem vehető igénybe, illetve ilyen esetekben tározó árpsztási célú igénybevételekor keletkező kárért kártlnítás nem jár. (2) A záportározó, z árvízcsúcs-csökkentő tározó, szükségtározó és belvíztározó területén nem lehet: ) bejelentéshez vgy engedélyhez kötött építési tevékenységet folyttni, b) kezelő hozzájárulás nélkül tározó kpcitáscsökkenésével járó, vgy vizek lefolyási viszonyát megváltozttó tereprendezést végezni. (3) Nem jár kártlnítás kár zon része után, mely (2) bekezdésben meghtározott rendelkezések megszegése mitt keletkezett. (4) A vízkárelhárítási célú tározó területén lévő termőföld művelési ágát megváltozttni kizárólg tározó kezelőjének előzetes hozzájárulásávl lehet. 22. Az ingtln tuljdonos (hsználój): ) z ingtlnt csk úgy hsznosíthtj, művelheti, hogy ezáltl vizek természetes lefolyását ne kdályozz; meder, vlmint prti és prt menti létesítmények és egyéb közcélú vízilétesítmények állpotát, üzemeltetését, fenntrtását ne veszélyeztesse, továbbá víz minőségét ne károsíts; b) meder hsználtát és hsznink szedését csk jogszbálybn meghtározott feltételekkel; vízjogi engedélyköteles tevékenység esetén vízjogi engedély szerint végezheti.

16 (2) A prti ingtln tuljdonos prti ingtlnát z elhbolás ellen jogosult megvédeni, illetve z elhbolt részt vízjogi engedély lpján helyreállítni. 23. E törvény htályblépését követően természetes vizek prtját tuljdonos állm, illetve tuljdonos helyi önkormányzt közérdekű célokr trtj fenn, ezért z állmtól, illetőleg z önkormányzttól beépítetlen ingtlntuljdon természetes vizek prtján nem szerezhető. (2) Felhtlmzást kp Kormány, hogy különösen indokolt esetben z bekezdésben fogllt korlátozás lól meghtározott ingtln, illetőleg meghtározott prtszksz tekintetében rendeletben felmentést djon. (3) A helyi önkormányzt forglomképtelen törzsvgyonként tuljdonáb dott természetes vizek prtján levő beépítetlen ingtlnok tekintetében z bekezdésben fogllt korlátozás lól települési érdekekre figyelemmel önkormányzti rendeletben felmentést dht A ngyvízi meder elsődleges rendeltetése mederből kilépő árvíz és jég levezetése. (2) A folyó ngyvízi medrét, továbbá töltésnek z árvíztől mentesített oldlán lévő zon területet, melyen fkdó-, illetve szivárgó víz jelentkezhet, csk z árvízvédelmi előírásoknk megfelelően szbd kezelni, hsználni és hsznosítni. (3) A ngyvízi mederben építményt elhelyezni z érintett folyószksz mederkezelőjének hozzájárulásávl lehet. (4) A ngyvízi mederben fekvő ingtln tuljdonos, illetve hsználój ngyvízi mederben mezőgzdsági művelést, erdőgzdálkodást vgy más tevékenységet kizárólg sját felelősségére, z árvizek levezetésének kdályozás nélkül, környezet- és természetvédelmi, vlmint kulturális örökségvédelmi előírások megtrtásávl folyttht. A ngyvízi mederben termőföld más célú hsznosítását, vlmint művelési ág megváltozttását végrehjtni kizárólg z érintett folyószksz-meder kezelőjének előzetes hozzájárulásávl lehet. (5) A folyók, ptkok, kisvízfolyások, belvíz- és öntözőcstornák, tvk, tározók, holtágk prti sávját, továbbá z árvízvédelmi létesítmények védősávját úgy kell hsználni, hogy zt meder, illetve létesítmény tuljdonos (hsználój) krbntrtási munkák, mérések esetenkénti ellátás céljából feldtihoz szükséges mértékben, illetve védekezési célból kdálytlnul igénybe vehesse. (6) A prti sávbn és védősávbn, vlmint rendszeresen víz lá kerülő területeken építmény meder tuljdonosánk, illetve kezelőjének hozzájárulásávl helyezhető el. Ennek hiányábn z elhelyezőt ért kárért h törvény eltérően nem rendelkezik kártlnítás nem jár. (7) A folyók ngyvízi medrére vontkozón kezelési tervet kell készíteni, mely ngyvízi mederben tevékenységet folyttókr kötelező. A kezelési tervet miniszter rendeletben állpítj meg. A kezelési tervet össze kell hngolni folyók ngyvízi medrére vontkozó, illetve rr kihtássl lévő egyéb tervekkel, így különösen természet védelméről szóló törvény lpján védett természeti területekre vontkozón elkészített természetvédelmi kezelési tervekkel, z európi közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet lpján Ntur 2000 területekre elkészített természetvédelmi kezelési- és fenntrtási tervekkel, illetve z dott területre vontkozó, z európi közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló miniszteri rendelet lpján meghtározott természetvédelmi célkitűzésekkel, vlmint z erdőről, z erdő védelméről és z erdőgzdálkodásról szóló törvény lpján z erdőkre vontkozón elkészített körzeti erdőtervekkel. 25. A prtok védelmére szolgáló munkák folytán ideiglenesen igénybe vett terület hsználtáért prti ingtln tuljdonosánk kártlnítás nem jár, z évelő növényzetben és

17 A függő termésben okozott zöldkárt, vlmint z épületben okozott károkt zonbn meg kell téríteni. (2) A közérdekű mederszbályozáshoz szükséges területet z ingtln tuljdonosától meg kell vásárolni, illetve h dásvételi szerződés nem jön létre zt ki kell sjátítni. (3)87 Az ingtln tuljdonos (hsználój) z ivóvízbázisok, vízkivételi művek védelme érdekében kijelölt védőterületen, védősávon külön jogszbálybn, illetőleg védőterületet megállpító htósági htároztbn meghtározott, vízbázist veszélyeztető tevékenységet nem végezhet, továbbá kártlnításr vontkozó rendelkezések mellett köteles tűrni z ezzel összefüggő közérdekű hsználti jogok gykorlását, illetőleg z ingtlnhsznált meghtározott körű korlátozását. 26. H vizek mennyisége vgy vízilétesítmények teljesítőképessége többletvizek fokoztos leeresztését teszi szükségessé (szükséghelyzet), z érintett ingtln tuljdonos (hsználój) köteles tűrni, hogy vizeket ngyobb kár csökkentése és elhárítás érdekében ideiglenesen z ingtlnon trtsák, odvezessék, ideiglenesen tározzák, illetve z ingtlnon átvezessék és (2) bekezdése lpján megállpított vízvezetési és vízhsználti szolglmi jogot z ingtln-nyilvántrtásb be kell jegyezni, továbbá 21. szerinti vízkárelhárítási célú tározóbn, 25. (3) bekezdése szerinti védőterületen, ngyvízi mederben, illetve prti sávbn vló elhelyezkedés tényét, mint jogi jelleget vízügyi htóságnk z érintett ingtlnr vontkozó jogerős htározt lpján z ingtlnnyilvántrtásb fel kell jegyezni. VIII. Fejezet A vízügyi htósági jogkör Vízjogi engedély szükséges jogszbály áltl bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve vízimunk elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átlkításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá nnk hsználtbvételéhez, üzemeltetéséhez, vlmint minden vízhsználthoz (üzemeltetési engedély). (2) Elvi vízjogi engedély kérhető vízjogi engedélyezési kötelezettség lá trtozó vízhsznált, vízimunk és vízilétesítmény műszki tervezéséhez. 29. Vízjogi engedélyt htóság z előírt feltételek megléte esetén csk bbn z esetben dht ki, h vízilétesítmény, vízimunk, illetve vízhsznált: ) nem veszélyezteti vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket; b) megfelel vízimunkár, vízilétesítmények, víziközművek megvlósításár, átépítésére és megszüntetésére, vlmint üzemeltetésére és vízhsználtok gykorlásár kidott vízgzdálkodási, műszki és biztonsági szbályoknk, vízháztrtás, vízminőség, felszín ltti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szbályozásnk; c) megfelel külön jogszbálybn fogllt előírásoknk. (2) Új vízjogi engedély csk bbn z esetben dhtó ki, h z engedélyesek számár z engedélyben meghtározott vízmennyiség biztosíthtó. (3) H vízimunk elvégzése, illetve vízilétesítmény megépítése vgy átlkítás engedély nélkül vgy z engedélytől eltérően történt, z üzemeltetési engedély kidás megtgdhtó. Amennyiben htóság létesítmény megvizsgálás után z eset összes körülményeire is figyelemmel fennmrdási engedélyt utólg megdj, létesítő bírság fizetésére köteles. A bírság z engedély nélkül létrehozott építmény értékének 20%-áig, engedély nélküli vízimunk vgy vízhsznált esetén mindenkori vízjogi szbálysértési felső értékhtár ötszöröséig terjedhet.

18 A H A A 30. A vízjogi engedélyt (ideértve z elvi engedélyt is) külön jogszbálybn meghtározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén hivtlból vgy kérelemre htóság módosíthtj, szüneteltetheti és vissz is vonhtj. (2) H vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését, visszvonását meglpozó eseményt tevékenység vgy mulsztás idézte elő, z engedélyest z ebből eredő károkért z köteles kártlnítni, kinek tevékenysége vgy mulsztás mitt vált szükségessé htósági intézkedés. (3) Az bekezdés lpján hivtlból megtett intézkedésekből keletkezett károkért nem jár kártlnítás, h z intézkedéseket ) közérdek, különösen vízgzdálkodási, közegészségügyi, környezet- és természetvédelmi érdek, b) vizek mennyiségének és minőségének természetes vgy egyéb elháríthttln okokból történő megváltozás indokolj. 30/A /B. 91 közigzgtási htósági eljárás során felmerülő mintvételi, lbortóriumi, illetve z egyéb műszeres vizsgáltok költségei, továbbá z eljárás során tényállás tisztázás kpcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek vízügyi htóság áltl lefolyttott egyes közigzgtási eljárásokért (ideértve szkhtósági eljárásokt, z igzgtási jellegű szolgálttásokt, továbbá bejelentéseket) igzgtási szolgálttási díjt kell fizetni vizek mennyiségi védelme, vizek kártételeinek elhárítás, károk megelőzése vgy jogszerűen gykorolt vízhsznált zt egyébként szükségessé teszi, htóság vízhsználót, vgy zt, ki vízviszonyokb jogellenesen bevtkozott káros, illetve károsodás veszélyével fenyegető állpot megszüntetésére, szükséges vízimunk elvégzésére vgy meghtározott módon történő gykorlásár kötelezheti. 33. (2)9 4 (3) A vízügyi htóság z áltl engedélyezett vízimunkákról, vízilétesítményekről és vízhsználtokról vízikönyvet, vízkészletről pedig nyilvántrtást vezet. 33/A. 95 vízügyi htóság jogosult természeti és környezeti veszélyeztetettség megelőzése (így ngyvízi meder vízszállító képességének megőrzése, z árvizek levezetésének biztosítás) érdekében ngyvízi mederben teleklkítási, illetőleg építési tillmt elrendelni. IX. Fejezet A vízgzdálkodási társultok A vízgzdálkodási közfeldtok z e törvényben meghtározott feltételek szerint létrehozott vízgzdálkodási társultok útján is elláthtók. A vízgzdálkodási társult közfeldti jellegétől függően vízitársult, illetve víziközmű társult. (2) A vízitársultról külön törvény rendelkezik A társult közfeldtit szolgáló tevékenységét érdekeltségi területén végzi. (2) A víziközmű társult tgji z érdekeltségi területen ingtlntuljdonnl rendelkező vgy z ingtlnt egyéb jogcímen hsználó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gzdsági társságok. (3) A víziközmű társult tgji kötelesek víziközmű társult részére víziközmű társulti érdekeltségi hozzájárulást ( továbbikbn: hozzájárulás) fizetni. A hozzájárulás dók módjár behjthtó köztrtozás. (4) A víziközmű társult tgj vele szemben megállpított hozzájárulás felülvizsgáltát tggyűlési htározt közlésétől számított 30 npon belül bíróságtól kérheti.

19 A (5) A víziközmű társult feldti ellátás kpcsán feldt ellátásához szükséges mértékig jogosult víziközmű társulti tgok dtink kezelésére. A víziközmű társult hozzájárulás beszedése érdekében jogosult továbbá z ehhez szükséges dtokt htáskörrel rendelkező szervtől bekérni A víziközmű társult meglkulását egyéb jogszbály szerinti szervező bizottság készíti elő. (2) A víziközmű társult legfőbb szerve közgyűlés. (3) A közgyűlés tgjit z lpszbálybn meghtározott eljárásnk megfelelően tgok delegálják. (4) A víziközmű társult ügyvezetését z intézőbizottság látj el. (5) A víziközmű társult ellenőrző szerve z ellenőrző bizottság. (6) A víziközmű társult intézőbizottság elnökből és leglább kettő, legfeljebb hét tgból áll. (7) Az intézőbizottság és z ellenőrző bizottság elnökét és tgjit z lkuló tggyűlés kivételével közgyűlés válsztj meg. Az intézőbizottság elnöke víziközmű társult elnöke. (8) Az intézőbizottság és z ellenőrző bizottság ügyrendjét mg állpítj meg A víziközmű társult csk víziközmű társulttá lkulht át. (2) A víziközmű társult közfeldtok ellátásához szükséges elkülönített vgyonávl gzdsági társságot, nonprofit gzdsági társságot, lpítványt nem hozht létre, gzdsági társságbn, nonprofit gzdsági társságbn érdekeltséget nem szerezhet, lpítvány részére pénzbeli vgy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet. (3) A víziközmű társult trtozásiért sját vgyonávl felel. A tgok víziközmű társult trtozásiért nem felelnek. (4) A víziközmű társult jogutód nélküli megszűnése esetén cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően végelszámolásr kerül sor. Víziközmű társult víziközmű társult közfeldtként település, z együttesen elláthtó települések belterületi, illetve lkott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, belterületi vízrendezést és cspdékvíz elvezetést szolgáló vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt A víziközmű társult törvényességi felügyeletét ideértve közfeldtok ellátásávl kpcsoltos, szkmi követelményeknek megfelelő törvényes meglkulás és működés ellenőrzését is társult székhelye szerint illetékes környezetvédelmi és vízügyi igzgtóság gykorolj. (2) A törvényességi felügyelet kiterjed társult meglkulásánk, működésének, ellenőrzésére, továbbá nnk vizsgáltár, hogy ) lpszbály, vlmint más belső szbályzti, b) szerveinek htározti és testületi szervek működése, c) z érdekeltségi (tgsági) jogviszony keretében jogok gykorlás és kötelezettségek teljesítése megfelel jogszbályoknk, továbbá testületi szervek htároztink és társult lpszbályánk. (3) A közfeldt ellátás állmi ellenőrzésére közigzgtási htósági eljárás és szolgálttás áltlános szbályiról szóló törvény rendelkezései z iránydók. A víziközmű társult meglkulás102

20 A A A víziközmű társult lpításához z szükséges, hogy z érdekeltségi területen ingtlntuljdonnl rendelkező természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gzdsági társságok ( továbbikbn: tgok) z lkuló tggyűlésen ) elhtározzák meglkulását, b) elfogdják lpszbályát, c) megválsszák ügyvezető és ellenőrző szervét. (2) A víziközmű társult cégjegyzékbe vló bejegyzéssel, bejegyzés npjávl jön létre. (3) Az bekezdés ) és b) pontj vontkozásábn tgok kéthrmdánk, z bekezdés c) pontj tekintetében tgok több mint felének szvzt szükséges víziközmű társult lpszbályábn meg kell htározni: ) víziközmű társult nevét, székhelyét; b) víziközmű társult tgjit nevük (cégnevük) és lkóhelyük (székhelyük) feltüntetésével; c) víziközmű társult feldtát; tevékenységi körét; d) érdekeltségi területét (helyszínrjzi ábrázolássl); e) tgok jogit és kötelességeit; f) társulti érdekeltségi egységet, tgok hozzájárulásávl kpcsoltos szbályokt; g) társult gzdálkodásár (üzemi tevékenységére), vezető beosztású dolgozóir, testületi szerveire vontkozó áltlános szervezeti és működési szbályokt; h) víziközmű társult képviseletének módját; i) vezető tisztségviselők nevét, lkóhelyét. A víziközmű társult működése és tevékenysége A közgyűlés évente leglább egyszer ülést trt. (2) A közgyűlést z intézőbizottság hívj össze. H z intézőbizottság ezt elmulsztj, z összehívásr z ellenőrző bizottság jogosult. (3) A tgok leglább 10%-ánk kezdeményezésére közgyűlést össze kell hívni. (4) A npirendet trtlmzó írásbeli meghívót közgyűlés tervezett időpontj előtt leglább 15 nppl ki kell küldeni, és helyben szokásos módon is közzé kell tenni. (5) A közgyűlés kkor htároztképes, h tgjink több mint 50%- jelen vn. (6) Az lpszbály módosításához, víziközmű társult megszüntetéséhez, más víziközmű társulttl történő egyesüléséhez, illetve szétválásához közgyűlés több mint 50%-ánk szvztávl meghozott htároztár vn szükség. (7) H közgyűlés nem htároztképes, z első üléstől számított 8 npon belüli időpontr összehívott második ülés z eredeti npirenden szereplő ügyekben megjelentek számár és z érdekeltségi rányr tekintet nélkül htároztképes víziközmű társult ellenőrző bizottságár e törvény eltérő rendelkezése hiányábn gzdsági társságokról szóló törvény rendelkezéseit kell lklmzni. A víziközmű társult vgyon A víziközmű társult tgok hozzájárulásából, vlmint z érintett helyi önkormányzt és z állm költségvetési, illetve egyéb támogtásiból látj el közcélú feldtit. (2) A hozzájárulás mértékét közgyűlés állpítj meg. A közgyűlés z lpszbálybn meghtározott feltételek szerint hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghtározott időre felfüggesztheti. A hozzájárulást tgok pénzben kötelesek teljesíteni. A közgyűlés áltl elfogdott hozzájárulás közfeldtok teljesítésével nyújtott szolgálttás ellenértéke. A víziközmű társult megszűnése