A vízkészletekkel való gazdálkodás. V. Fejezet
|
|
- Júlia Budai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A vízkészletekkel való gazdálkodás Vízkészlet (vízkincs): meghatározott térrészben, adott időpontban található vízmennyiség (m 3 ). Az alapvető rendelkezéseket a Vgtv. V. Fejezete, a Gazdálkodás a vízkészletekkel cím alatt tartalmazza. A vízkészletgazdálkodás: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vizek használatára irányuló igények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be és a vízkészlethez való hozzáférés lehetősége ne csökkenjen. Az alapvető rendelkezéseket a Vgtv. V. Fejezte, a Gazdálkodás a vízkészletekkel cím alatt tartalmazza. Ezek a következők: V. Fejezet Gazdálkodás a vízkészletekkel 14. (1) A vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére a) a természetes vizek hasznosíthatósági feltételeinek rendszeres ellenőrzésével, b) a vízszennyezések megakadályozásával, c) a vizek védelmét, illetve szabályozását szolgáló vízilétesítmények létesítésével és működtetésével, d) a vízhasználatot akadályozó vízminőségi károk megelőzésével, csökkentésével, illetve elhárításával, e) a vizek medrének és a vízilétesítmények vízvédelmi célú karbantartásával, f) a vizek, azok jellemzőinek megfigyelésével, állapotának értékelésével, g) az emberi beavatkozások, a felszíni és felszín alatti vizek állapotára gyakorolt hatások elemzésével, h) a vízhasználatok gazdasági elemzésével, i) a vízkészletek ésszerű használatára ösztönző jogi és közgazdasági eszközrendszer kialakításával kell törekedni. (2) Az ivóvízellátást, az ásvány- és gyógyvíz hasznosítást szolgáló vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel védőidomainak, védőterületének külön jogszabályban meghatározott mértékű kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani (vízbázisvédelem)
2 2 (3) A távlati ivóvízbázis vagy az elvi vízjogi engedéllyel már lekötött vízkészlet védelme érdekében a vízügyi hatóság e törvény alapján, külön jogszabály szerinti tulajdoni és használati korlátozást rendelhet el. (4) Aki a vízkészlet hasznosítására jogot szerzett, köteles a hasznosításba vont vízkészlet a hasznosítás mértékének arányában biztonságban tartani, továbbá gondoskodni a szennyvizek összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezésről. (5) Aki a szennyvízelvezető és- tisztító közműve a meghatározott mértéket meghaladó károsító anyagot bocsát be, csatornabírságot köteles fizetni. (6) Az (5) bekezdésben említett károsító anyagok fajtáit, a csatornabírság kiszabásával kapcsolatos szabályokat, valamint a csatornabírság mértékét a Kormány, a bebocsátási küszöbértéket a miniszter rendeletben állapítja meg. (7) Az állam kizárólagos tulajdonában lévő természetes vizek medrében található nádasok vízminőség-védelmi nádgazdálkodásáról a meder kezelője köteles gondoskodni. 15. (1) A felszín alatti vizet az e törvényben foglaltak figyelembevételével csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. (2) A vízigények a felhasználható vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmére is tekintettel elsősorban a vízhasználat céljára még le nem kötött vízkészletből elégíthetők ki. (3) Az ásvány gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot. A kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint vissza kell táplálni. (4) A vízigények kielégítésének sorrendje az (1) (3) bekezdésekben foglaltak is figyelemmel: a) létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztófa-elhárítási, b) gyógyászati, valamint a lakosság ellátást közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó, c) állatitatási, haltenyésztési, d) természetvédelmi, e) gazdasági,
3 3 f) egyéb (így pl. sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú) vízhasználat. (5) Ha a vízhasználat korlátozása szükségessé válik, a korlátozás sorrendje a (4) bekezdésben meghatározott a kielégítési sorrend fordítottja. (6) Ha a felhasználható vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízhasználat a létfenntartási vízhasználat kivételével az (5) bekezdés szerinti sorrendben kártalanítás nélkül korlátozható, szüneteltethető, vagy a biztonsági követelmények megtartása mellett megszüntethető. (7) Az árpolitika kialakítása során érvényesíteni kell a vízszolgáltatások, a vízigénybevétel céljából függő költségek megtérülésének elvét (megkülönböztetve legalább a háztartási, ipari, mezőgazdasági igényeket), figyelembe véve a környezetés vízkészletvédelemmel összefüggő költségeket, a szennyező fizet elvet. Az árak megállapítása során figyelemmel kell lenni a megtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira. E rendelkezésekből az alábbiakat kell kiemelni: - a törvény rendelkezik a vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére (14. ) - külön is intézkedik a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló létesítmények fokozott védelméről (123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet), ahol cél a megelőzésen alapuló védelem, - a törvény egyik legjelentősebb környezetvédelmi, vízkészlet-gazdálkodási rendelkezése a 14. (4) bekezdésben került megfogalmazásra, mely kimondja: Aki a vízkészlet hasznosítására jogot szerzett, köteles a hasznosításba vont vízkészletet a hasznosítás mértékének arányában biztonságban tartani, továbbá gondoskodni a szennyvizek összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről. - Jelentős környezetvédelmi szempont érvényesül a törvény 15. (1) (3) bekezdéseiben, melyek szerint: 15. (1) A felszín alatti vizet az e törvényben foglaltak figyelembevételével csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül fennmaradjon. (2) A vízigények a felhasználható vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmére is tekintettel elsősorban a vízhasználat céljára még le nem kötött vízkészletből elégíthetők ki.
4 4 (3) Az ásvány-, termál- és gyógyvízkészletek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot. - Külön jogszabály került kiadásra a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól. - Első ízben rendelkezik a törvény a vízigénykielégítő sorrendről, mely használatok fordított sorrendben vízkorlátozás esetén kártalanítás nélkül korlátozhatóak, szüneteltethetőek vagy a biztonsági követelmények megtartása mellett meg is szüntethetők. A vízigénykielégítési sorrend az alábbi: - létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófaelhárítási, - gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó, - állatitatási, haltenyésztési, - természetvédelmi, - gazdasági, - egyéb (sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi). - Ha a vízhasználat korlátozása szükségessé válik, a korlátozás sorrendje az előzőekben meghatározott kielégítési sorrend fordítottja. Ha a felhasználható vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízhasználat a létfenntartási vízhasználat kivételével az előzőek szerinti sorrendben kártalanítás nélkül korlátozható, szüneteltethető, vagy a biztonsági követelmények megtartása mellett megszüntethető. A vízhasználó a vízjogi engedélyben lekötött, vagy egyéb engedély nélkül felhasznált vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni, a Vgtv. 15/A 15/E -ai szerint. A vízkészletjárulék kiszámításáról a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet szól. A vízkészletek, mint a nemzeti vagyon stratégiai elemeként kerültek szabályozásra azzal, hogy a gazdálkodásnál az infrastruktúrális szolgáltatásnál érvényesül a piaci szemlélet, az integrált szemléletű vízgazdálkodás. A vízgazdálkodásról szóló törvény biztosítja, hogy a vízkészletekbe minden beavatkozás csak ellenőrzött módon, az ökológiai viszonyok káros megbontása nélkül valósuljon meg. A Vgtv.-nek a vízkészletjárulékra vonatkozó rendelkezései a következők:
5 5 Vízkészletjárulék 15/A. (1) A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti a) vízhasználó az, aki vízjogi engedély alapján vízhasználatot gyakorol vagy vízjogi engedélyben vízkészletet köt le, b) üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi m 3 -nél nagyobb vízmennyiséget használ fel. 15/B. (1) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot a) 4,50 ft/m alapjárulék, b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel 10 %-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 9,00 ft/m 3 alapjárulék, c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 28,90 ft/m 3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt az igénybe vett vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítania. (2) A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni. (3) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 %-a után köteles az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mennyisége a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80 %-át nem éri el. (4) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 14,0 ft/m 3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania. 15/C. (1) Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető vízmennyiség után,
6 6 b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után, c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m 3 -t meg nem haladó vízmennyiség után, d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik, e) az ár- s belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után, f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre, g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta, h) a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt, i) a felszíni vízből törtnő vízkivétel esetén, ha az hatósági kötelezés vagy engedély alapján történt, j) öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználatok vonatkozásában. (2) A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesítés nem érinti a vízhasználatra vonatkozó bejelentési kötelezettséget. (3) A vízhasználónak az (1) bekezdés b) és f) pontjaiban megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet. (4) Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség, több mint 50 %-ára ivóvízminőséget határoznak meg. (5) A vízkészletjárulék fizetésére kötelezett köteles fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak az e célra készített nyomtatványon bejelenteni (bejelentkezés). (6) A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség vízhasználónál a jogerős vízjogi engedély kézhezvételével, üzemi vízfogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésével keletkezik. (7) Azt, hogy a vízkészletjárulék az államháztartás mely szervezete javára számolható fel, továbbá annak mértékét külön jogszabály állapítja meg.
7 7 15/D. (1) A vízhasználó és az üzemi vízfogyasztó a (2) és (3) bekezdésekben megállapított kivételekkel a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság által megjelölt számlára befizetni. (2) A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni, a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m 3 /nap mennyiséget (kisfogyasztó), b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet (időszakos vízhasználó), c) a többletmennyiség után, ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget az egyes külön időszakokra is tekintettel 10 %-nál nagyobb mértékben túllépi. (3) Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészlet-járulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni. (4) A vízkészlet-járulék fizetésre kötelezett a járulék késedelmes megfizetése esetén, a késedelem okától függetlenül, a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. (5) A járulék fizetésre kötelezett által befizetett összeget ha az összes tartozásnál kisebb sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a készletjárulék tartozásra kell elszámolni. (6) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást ellátó vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott adás-vételre vagy kisajátításra fordított pénzösszeg a befizetett vízkészlet-járulékból visszaigényelhető. 15/E. (1) A vízkészlet-járulék fizetésre kötelezett a bejelentkezésen és befizetésen túl köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni. a) a tényleges vízigénybevételéről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 15/B. (1) (3) bekezdéseiben előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hót 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig a teljesítés (átutalás) bizonylatán,
8 8 b) az üzemi fogyasztó részére lekötött vízmennyiségekről, a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon. (2) A vízkészletjárulék- fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon vízügyi hatóságot kell érteni. (3) Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény a (3) bekezdése első fordulatában a pótlékbefizetés kezdő napjának elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja. A vízkészlet-gazdálkodással összefüggésben meg kell említeni a bírságolás intézményét. A vízgazdálkodásban kirótt bírságok két fő csoportba sorolhatók. Mindkettő alapját egyes veszélyes anyagok határértékeinek meghatározása képezi. A határérték túllépése esetén a szennyvizet bevezető üzemet bírsággal sújtják. A határérték ismételt túllépése esetén progresszív bírság róható ki. Folyamatos, hosszabb időn keresztül állandó határérték túllépés esetén az adott tevékenységből való eltiltás is lehetséges a bírságolási eljárás keretében. - a szennyvízbírság közvetlenül a befogadóba bocsájtott szennyvizek esetén szabható ki. A szennyvízbírság nagysága függ a befogadó jellegétől (terhelhetőségétől) és a közegészségügyi veszélyeztetés mértékétől, - a csatornabírság a közcsatornába bocsájtott szennyvizekre vonatkozik és hasonlít a szennyvízbírságra. A határértékek, amelyek túllépése esetén a bírságot kiróják kevésbé szigorúak, mint a szennyvízbírság esetén, érzékeltetve, hogy a befogadó vizek érzékenyebbek a szennyvízcsatornáknál. - A bírságolással összefüggésben az alábbi jogszabályok rendelkezései az irányadóak: - 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet: a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, - 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet: a felszín alatti vizek védelméről A vízgazdálkodás alapvető szempontjai A vízhasználat a vízigények kielégítésének folyamata. Magában foglalja: - a vízkivételt, - a víz fogyasztókhoz történő szállítását, - a felhasználást, - a használt víz elhelyezését.
9 9 Alapvetően három probléma jelentkezhet: - a vízkivétel és a használt víz elhelyezése, (mennyiségi vagy minőségi beavatkozást jelentenek a vizek természetes állapotába) - a vízigények és a hasznosítható vízkészletek gyakran területileg és/vagy időben nem esnek egybe, és a közvetlenül hozzáférhető víz mennyisége pedig gyakran nem megfelelő, - a készletek időbeli és térbeli áthelyezése és a tisztítás komoly költségekkel jár. Környezetvédelmi gondokat a vízhasználatokhoz kapcsolódó vízkészletcsökkenés és a beavatkozások okozhatnak. A vízkészlet- gazdálkodás mindenkori célkitűzései a mennyiség, a minőség és a költségek rendszerén belüli, a társadalmi és a gazdasági fejlettségi szint által meghatározott prioritásokat tükrözik. Hogy mi a fontosabb ez mindenkor túlmegy a szakmapolitikai döntéseken. A felszíni és a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi alakulásáról hazánknak két évenként jelentést kell készítenie az OECD-nek és az EU Statisztikai Hivatalának. (Magyarországon 78 db távlati vízbázis, 643 db üzemelő vízbázis található). II. Víz Világfórum (Hága, 2000.) Közös cél: a XXI. században biztosítani kell a víz biztonságát. A legfontosabb kihívások: - alapvető igények kielégítése, - az élelmiszer ellátás biztosítása, (biztonsága), - ökoszisztémák védelme, - vízkészletek megosztása, - kockázatkezelés, kockázatelemzés, - a víz értékelése, - bölcs irányítás (integrált vízkészletgazdálkodás) Néhány érdekesség a vízminőség védelem történetéből. Vízminőségvédelem - Ókori Róma Kr. e. 39-ben: tv. (a vízvezetékek szennyezéséért sestercius pénzbüntetés, - királyi dektérumok: Tripartitum (1517. közcélú vízmunkálatok érdekében a magántulajdon bizonyos korlátai, - török idők: fürdőkultúra,
10 10 - reformkor: évi X. törvény, hazai vízszennyezés: a vizek vagy csatornák ágyaiba földelt vagy trágyát hordani, kendert áztatni 100 forint vagy egy hónapi aristom terhe mellett tiltották. - fertőző betegséggel: víz útján való terjedése (vízkémiai vizsgálatok), - tifusz: Elberth (1880-ban fedezte fel, - kolera: Koch (1883-ban fedezte fel.) budapesti Pasteur Intézet (2 évvel a párizsi után) évi XXIII. tv. tiltja a vizek szennyvízzel való fertőzését, felhívja a figyelmet a vízhasználati értékekre (a tiltás mellett), egyedi elbírálás lehetősége megjelenik, (hatósági kötelezés), üzem tevékenységének beszüntetéséig is, Arad: első szennyvíztisztító telep, - Nyugat-Európához, Magyarországot hidrológiai nagyhatalomnak tekintik, (nagyszerű kultúrmérnöki hagyományok, gondolkodás; műszaki természettudományokon, alapuló kémiai és biológiai szakismeretek. A vízkészletekkel való gazdálkodással való témakörnél az alábbi jogszabályokra kell felhívni még a figyelmet: - 221/2004. (VII. 21.) Korm. rend.: a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól, - 239/2000. (XII. 23.) Korm. rend.: a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, évi LIII. tv.: a környezet védelmének általános szabálya II. fejezet: a környezeti elemek védelme és az elemeket veszélyetető tényezők, 13. : a környezeti elemek egységes védelméről egységben és az egymással való kell védeni a víz védelméről Gondolatok: - a víz összeköt és nem megoszt, - a hidrológiai körfolyamat felgyorsul (vízfogyás?, klímaváltozás-vallás), - cél: egy lakható, biztonságos ország, megbízható, működő vízrendszerekkel, - új magatartást, értéken alapuló cselekvést, - egyre nő az ökológiai lábnyom, - a víz misztikum (megtisztulás, keresztelés, rituális fürdés, pl.: a Gangeszban vagy a mohamedánoknál), - a költség-haszon elemzések ne csak szigorú racionalitásokon alapuljanak,
11 11 Környezetvédelmi felelősség 1.) Közigazgatási jogi felelősség (kötelezés, tiltás, bírság) - alanya bárki - független attól, hogy felróható-e (Ktv ) 2.) Szabálysértési felelősség - csak természetes személy, évi LXIX. tv. a szabálysértésekről, - az egyes szabálysértésekről külön kormányrendelet rendelkezik. 3.) Polgári jogi felelősség - fokozott veszéllyel járó tevékenység (a Ktv. visszamutat a Ptk-ra: Ptk ), - mentesülés, elháríthatatlan külső ok, - annyiban nem, amelyikben a másik fél, a károsult felróható magatartásának a következménye, - korlátozni nem lehet (csak a dologban) 4.) Büntető jogi felelősség - vétkes alapon felelősség, - szándékos, - Btk. 3 tényállás (280., 281. ; 281/A. ), - környezetkárosítás, - természetkárosítás, - környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése. Natura /2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10/A. - kizárólag kiemelt fontosságú közérdekből fogadható el, engedélyezhető, - az emberi élet és egészség védelme, - a közbiztonság fenntartása, - a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése.
12 12 6. Környezetvédelmi Program Riói környezet és fejlődés című konferencia. - fenntartható fejlődés életminőség javítása, program 5 területe direkt 1.) meglévő jogszabályok végrehajtásának erősítése, bővített 2.) a környezetvédelmi szempontok más közösségi politikába integrálása, 3.) a piac ösztönzése a környezeti érdekek figyelembevételére, (gazdasággal, fogyasztókkal való együttműködés), 4.) az állampolgárok bevonása és szokásaik megváltoztatásának ösztönzése, 5.) nagyobb fegyelem a területhasználati, földhasználati tervezés és megvalósítás során.
VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS
VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ 2018. december 31. TÁJÉKOZTATÁS Hazánk ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik, ezért nagyon fontos hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya
RészletesebbenTájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19.
Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
RészletesebbenZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.
ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi
Részletesebben1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1
1995. évi LVII. törvény 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek meghatározására a
RészletesebbenPÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1994. (VI. 1.) rendelete a közműves vízellátásról és a közműves csatornázásról*
PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1994. (VI. 1.) rendelete a közműves vízellátásról és a közműves csatornázásról* Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi
RészletesebbenVízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén
Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK
Részletesebben1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek
Részletesebben1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek
Részletesebben1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek
RészletesebbenVízgazdálkodás vízvédelem november 28.
1 Vízgazdálkodás vízvédelem 2018. november 28. 2 Főbb jogszabályok - 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról - 220/2004. (VII.
Részletesebben1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek
Részletesebben1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek
Részletesebben1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek
Részletesebben1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :47. Parlex azonosító: 18Q17QZ90004
Iromány száma: T/15373. Benyújtás dátuma: 2017-04-26 17:47 Miniszterelnökség Parlex azonosító: 18Q17QZ90004 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
Részletesebben1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek
Részletesebben1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek
Részletesebben1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések
Hatály: 2017.III.16. - 2018.XII.31. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő
Részletesebben1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek
RészletesebbenNEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI
NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,
Részletesebben1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány. Korm. rendelete
1 A Kormány /2016. (.) Korm. rendelete a hatékony víz-ár politika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott
Részletesebbena január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási
Tájékoztató a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
RészletesebbenA helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem
A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem (a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
Részletesebben1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek
RészletesebbenA Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási
RészletesebbenTájékoztató. Készült: Budapest, szeptember 30.
Tájékoztató a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó - 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító - vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési
Részletesebben1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :02. Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001
Iromány száma: T/18816. Benyújtás dátuma: 2017-12-08 14:02 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
Részletesebben1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2016.07.29.) hatályos állapota. A jelek
Részletesebben1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek
RészletesebbenA víz stratégiai jelentőségű erőforrás
soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki
Részletesebben16/2016. (V. 12.) BM rendelet
16/2016. (V. 12.) BM rendelet 16/2016. (V. 12.) BM rendelet a közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai
RészletesebbenGyakran ismételt kérdések a kutak fennmaradási/üzemeltetési engedélye tárgyában
Gyakran ismételt kérdések a kutak fennmaradási/üzemeltetési engedélye tárgyában 1. Milyen kút engedélyezése tartozik a jegyző hatáskörbe? Az adott kútból az éves vízkivétel nem haladhatja meg az 500 m
RészletesebbenGEOTERMÁLIS WORKSHOP IZLANDON ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA
GEOTERMÁLIS WORKSHOP IZLANDON ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA Készítette: Dr. Puskásné dr. Szeghy Petra Nóra I. Pályázati keretek Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus (EGT Alap) 2009-2014 Megújuló
RészletesebbenÚtmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
RészletesebbenKörnyezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30
JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA 2011. TÉMAKÖR: 1 / 30 Hulladékgazdálkodás Levegővédelem Termékdíj Természetvédelem Vízvédelem, vízgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem 2 / 30 TÖRVÉNYEK
RészletesebbenZalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2004. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1 a talajterhelési díjról
Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2004. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1 a talajterhelési díjról (egységes szerkezetben a módosítással) Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testülete
RészletesebbenKatona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
RészletesebbenTájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Budapest, március
Tájékoztató a vízgazdálkodási törvény 2018. december 21. napjától hatályos módosulását megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító
RészletesebbenKistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium
Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK
RészletesebbenSzajol Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
Szajol Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelete a szajoli Holt-Tisza védelméről és a vízgazdálkodási tevékenységről Szajol Községi Önkormányzat az Alaptörvény
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése
RészletesebbenA hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
RészletesebbenA HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLYÁNAK MÁSODFOKÚ HATÓSÁGI ÜGYKÖREI
A HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLYÁNAK MÁSODFOKÚ HATÓSÁGI ÜGYKÖREI Ssz. Főosztály Osztály II. fokú hatósági ügytípus megnevezése A jogkört megállapító jogszabályhely pontos megjelölése
RészletesebbenBelügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
Kiegészítés az adategyeztetésre vonatkozó tájékoztatóhoz a vízhasználói adategyeztető űrlap online kitöltésének részletes bemutatása, valamint a kapcsolódó kitöltési útmutató Belügyminisztérium Országos
RészletesebbenAz Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:
RészletesebbenVízjogi engedélyezési eljárások
Vízjogi engedélyezési eljárások SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS 2018. november 07. Schoblocher József szakmai tanácsadó Általános jogi szabályozás Keret szabályozás 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási
Részletesebbena talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról
BIRI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2004. (XII.15.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Biri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenKörnyezetvédelmi tárgyú ügyek
Önkormányzat/Közérdekű adatok/ii/4. menüpontba Környezetvédelmi tárgyú ügyek Zajvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete
RészletesebbenVízminőségvédelem km18
Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek
RészletesebbenAZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 7/2006. (III. 29.) _R E N D E L E T E_ A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. (egységes szerkezetben)
AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 7/2006. (III. 29.) _R E N D E L E T E_ A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL (egységes szerkezetben) 1.) A rendelet hatályba lép: 2007. január 1-jén. 2.) A 19/2006. (XII. 13.) számú rendelet hatályba
RészletesebbenBelügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
Kiegészítés az adategyeztetésre vonatkozó tájékoztatóhoz az üzemi fogyasztói adategyeztető űrlap online kitöltésének részletes bemutatása, valamint a kapcsolódó kitöltési útmutató Belügyminisztérium Országos
RészletesebbenA vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlati bemutatása különös tekintettel a fúrt kutak engedélyezésére
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlati bemutatása különös tekintettel a fúrt kutak engedélyezésére dr. Fialka Magdolna magdolna.fialka@katved.gov.hu 2016. december A 2016-tól bekövetkező változások
RészletesebbenMagyar joganyagok - 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet - a bányatavak hasznosításá 2. oldal a) a bányató medrére, vízkészletére, valamint az egyéb te
Magyar joganyagok - 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet - a bányatavak hasznosításá 1. oldal 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete szeptember 6-i ülésére
ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. szeptember 6-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete talajterhelési díjról szóló rendelet megalkotása Előadó: Horváth
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a jogerősen kiszabott bírságok, a hozzájárulás, a járulék, az igazgatási szolgáltatási díj, továbbá az egyéb bevételek befizetéseiről
TÁJÉKOZTATÓ a jogerősen kiszabott ok, a hozzájárulás, a járulék, az igazgatási szolgáltatási díj, továbbá az egyéb befizetéseiről B Í R S Á G A hivatásos által kiszabott ot a BM OKF által vezetett meghatározott
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenEgyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2005. (I.27.) rendelete a talajterhelési díjról
1 Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2005. (I.27.) rendelete a talajterhelési díjról Egyek Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
RészletesebbenHatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL
Pacsa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2004. (IX.7.) sz. önkormányzati rendelete / 5/2005.(VI.15.), 4/2012.(II.29.) rendelettel egységes szerkezetbe/ Hatályos 2012. március 1-től A TALAJTERHELÉSI
RészletesebbenA VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2.) 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási
RészletesebbenMagyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 2. oldal 4. (1) Az állam és a helyi önkormányzatok vízgazdálkodás
Magyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 1. oldal 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról A Kormány a vízgazdálkodásról
RészletesebbenKérelem vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyhez
Kérelem vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyhez 1. Kérelmező neve: lakcíme: elérhetősége (tel.szám, email cím):. Illetékbélyeg helye 2. A kérelemmel érintett ingatlan címe: Ófehértó,. utca..szám
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hatósági eljárásaihoz kapcsolódó fizetési kötelezettségek teljesítéséhez
TÁJÉKOZTATÓ a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hatósági eljárásaihoz kapcsolódó fizetési kötelezettségek teljesítéséhez BM OKF Budapest, 2019. május I. B Í R S Á G A hivatásos katasztrófavédelmi szerv
RészletesebbenI. Vízjogi létesítési engedély
I. Vízjogi létesítési engedély Ügyleírás: Környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ügy Vízgazdálkodással kapcsolatos eljárás Vízgazdálkodási hatósági engedélyezési kérelem kút létesítéséhez, használatba
RészletesebbenSzentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
Tájékoztató a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények (kutak) vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról 1 Tisztelt Lakosság! Az idei évben a médiában is többször
RészletesebbenAz európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése
Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes
RészletesebbenNyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete
Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001
RészletesebbenKörnyezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ügy. Vízgazdálkodással kapcsolatos eljárás
Mátyás Ivett Újfehértói Polgármesteri Hivatal Szent I. u. 10.sz. Fsz. 2. iroda. Tel: 290-000, 102-es mellék Fax: 42/290-003 Email: epitesugy@ujfeherto.hu Vízgazdálkodási hatósági engedélyezés Ügyleírás:
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Díjfizetési kötelezettség. 4. Talajterhelési díj alapja
ŐRBOTTYÁN NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2010. (XI. 30.) számú önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról (egységes szerkezetben a 14/2013. (VII. 23.) önkormányzati rendelettel)
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról
RészletesebbenTájékoztatás a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási (jegyzői) engedélyezési eljárásáról
Tájékoztatás a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási (jegyzői) engedélyezési eljárásáról Mint ismeretes, a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vízilétesítményekre az ásott és fúrt kutakra vízjogi
RészletesebbenSom Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról.
1 Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Környezetterhelési
RészletesebbenKÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.
/ 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:
RészletesebbenMagyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya
Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési
RészletesebbenBalatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2005.(II.03.) számú rendelete. a talajterhelési díjról
4 Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2005.(II.03.) számú rendelete a talajterhelési díjról Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló
RészletesebbenJogszabályok listája
Kiadás száma 03 Kiadás dátuma: 2018.07.10. Oldal 1/8. KÖRNYEZETVÉDELEM 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 83/1997. (IX.26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról
RészletesebbenA környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról A környezet
RészletesebbenAz MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola
Az MVA adat- és információ igénye Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Felhasználók Vízhasználók Vízszolgáltatók Igazgatási szervek Hatósági szervek Tudományos szervezetek Alapvetések A vízhasználóknak lényegesen
RészletesebbenKovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.
Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.
RészletesebbenK I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.
SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési
RészletesebbenÁltalános rendelkezések
Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város
Részletesebben239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről
239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről A Kormány a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 26. - ának (13)
Részletesebbenzkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenÉrtelmező rendelkezések
Izmény Község Önkormányzatának 14/2007. (XII. 20.) számú rendelete a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról (a módosításokkal egységes
RészletesebbenA június 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárása
Tájékoztató a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról TARTALOMJEGYZÉK A 2018. június 1. napját
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és
Részletesebben8296 MONOSTORAPÁTI, PETŐFI U TELEFON,FAX: 87/ , ,
1 Monostorapáti Közös Önkormányzati Hivatal 8296 MONOSTORAPÁTI, PETŐFI U. 123. TELEFON,FAX: 87/435-055, 535-005, E-mail: mapatik@hu.inter.net Tájékoztatás az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről
RészletesebbenJÁSZSZENTANDRÁS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 17/2006.(XII.27.) RENDELETE. A talajterhelési díjról. ( egységes szerkezetben)
JÁSZSZENTANDRÁS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 17/2006.(XII.27.) RENDELETE A talajterhelési díjról. ( egységes szerkezetben) Jászszentandrás Község Önkormányzata a környezetterhelési díjról szóló
RészletesebbenJánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (VI. 01.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról
Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (VI. 01.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Jánoshalma település Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenZalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról
Zalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról Zalakomár Község Önkormányzata a környezetterhelési díjról szóló 2003.
RészletesebbenMagyar joganyagok - Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - alapító 2. oldal 5. Létrehozásáról rendelkező határozat: 1060/1953. (IX. 3
Magyar joganyagok - Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - alapító 1. oldal Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
RészletesebbenTISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE A HELYI VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI JOGKÖRBE TARTOZÓ SZENNYVÍZELHELYEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL SZÓLÓ 34/2004.(XII. 23.) RENDELETÉNEK A 2/2005.(I.
RészletesebbenA rendelet hatálya. Talajterhelési díjfizetési kötelezettség
Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő testületének 31/2004. (IX. 14.) Önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról A Solymár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési
RészletesebbenASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének
ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének 32/2008.(XII.15.) ÖR-el módosított 14/2004.(VII.1.) RENDELETE A talajterhelési díjról I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat Képviselı-testülete
RészletesebbenNagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 11/2014. (IV.30.) Önk. r e n d e l e t e
Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (IV.30.) Önk. r e n d e l e t e a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Nagykálló
Részletesebben17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról
17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati
RészletesebbenKővágótöttös község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2007./VII.30./ számú rendelete a talajterhelési díjról
Kővágótöttös község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2007./VII.30./ számú rendelete a talajterhelési díjról Kővágótöttös község Önkormányzatának Képviselő-testülete A környezetterhelési díjról szóló
RészletesebbenMilyen engedély szükséges?
TÁJÉKOZTATÓ a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról A 2016. június 4. napját megelőzően engedély
Részletesebben