16/2016. (V. 12.) BM rendelet

Átírás

1

2 16/2016. (V. 12.) BM rendelet 16/2016. (V. 12.) BM rendelet a közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról A rendelet hatálya a közcélú ivóvízművek és közcélú szennyvízelvezető, - tisztító művek (a továbbiakban együtt: víziközművek) üzemeltetőjével, mint víziközmű-szolgáltatóval ideértve a víziközművek üzemeltetéséhez kapcsolódó részfeladatot kiszervezett tevékenységként ellátó szervezeteket is szemben a vízjogi engedélyezés és a vízügyi felügyelet során támasztott szakmai követelményekre, a területi vízügyi igazgatási szerv részére teljesítendő adatszolgáltatás tartalmára, valamint az üzemeltetés során elvégzendő vízügyi és vízvédelmi vizsgálatok körére terjed ki. A rendelet június 11. napján lépett hatályba (egyes rendelkezései július 01. napján).

3 100/2016. (V. 13.) Korm. rendelet az egyes vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról 8 jogszabály módosítása - A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása Nem szükséges az ingatlan tulajdonosának (vagyonkezelőjének) hozzájárulása a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 101. (4) bekezdésében foglaltak végrehajtását szolgáló, a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti környezeti kármentesítési célú vízilétesítmény vízjogi engedélyezési eljárása során. Ebben az esetben a vízjogi létesítési engedély idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönti el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól.

4 100/2016. (V. 13.) Korm. rendelet az egyes vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról A vízjogi engedélyek között külön szabályozásra került a vízilétesítmény megszüntetéséhez szükséges vízjogi megszüntetési engedély (korábban a létesítési engedély elnevezés alatt volt említve). Két évre adható, bizonyos esetekben egy évvel meghosszabbodhat. A vízjogi üzemeltetési engedély tartalmában változás: (Az eljárás tárgyától és a létesítmény jellegétől függően a vízjogi üzemeltetési engedélyben rendelkezni kell, különösen:) a vízhasználat gyakorlása vonatkozásában a vízkészletjárulék fizetési kötelezettség fennállására, a fizetési mentességre vagy a részleges mentesség feltételeire vonatkozó jogszabályi követelményekről. A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági hatáskörök pontosítása.

5 100/2016. (V. 13.) Korm. rendelet az egyes vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról - A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítása Saját célú ivóvízellátás szabályaival való kiegészítés. - A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet módosítása A nagyvízi mederkezelési terv és a nagyvízi mederkezelési tervdokumentáció fogalmának pontosítása, szóhasználat egységesítése.

6 100/2016. (V. 13.) Korm. rendelet az egyes vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról - A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet módosítása A rendelet kiegészült a vízügyi őrszemélyzet feladatainak meghatározásával. - Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet módosítása A működési területével érintett vízügyi igazgatóság a szennyvíz-elvezetési agglomeráció lehatárolásának felülvizsgálatára vonatkozó szakmai véleményét az illetékes Területi Vízgazdálkodási Tanács illetékes szakmai bizottságának állásfoglalására figyelemmel alakítja ki. Korábban: A területileg illetékes vízügyi igazgatóság amennyiben a 2. (2) bekezdés nem alkalmazható (A szennyvíz-elvezetési agglomeráció központja az a település, amelynek a közigazgatási területén található a szennyvíztisztító telep.) a szennyvíz-elvezetési agglomeráció központjára, és csatlakozó rendszer esetén a csatlakozó településrészekre vonatkozó szakmai véleményét az illetékes Területi Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: TVT) illetékes szakmai bizottságának állásfoglalására figyelemmel alakítja ki. A rendelet június 15. napján lépett hatályba.

7 2016. évi XLI. törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról - Vízigény kielégítési sorrend változása: A vízigények kielégítésének sorrendje a Vgtv. 15. (1) (3) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel: a) létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási, b) gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó, c) állatitatási, haltenyésztési, d) természetvédelmi, e) öntözési, f) gazdasági, g) egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú) vízhasználat. Korábban: A vízigények kielégítésének sorrendje a Vgtv. 15. (1) (3) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel: a) létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási, b) gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó, c) állatitatási, haltenyésztési, d) természetvédelmi, e) gazdasági, f) egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú) vízhasználat.

8 2016. évi XLI. törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról - A vízgazdálkodási bírságra vonatkozó szabályok kiegészítése Alapeset: kivitelezővel szemben kell kiszabni. Létesítővel szemben kell kiszabni, ha a) a kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való felelősség nem őt terheli, vagy b) a kivitelező személye nem ismert. Nem szabható ki vízgazdálkodási bírság a) a vizeket érő balesetszerű szennyezés azonnali elhárítása érdekében szükséges, valamint b) a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti rendkívüli védekezés műszaki feladataihoz kötődő, vízjogi engedély hiányában létesített vízilétesítmények, vagy végzett vízimunka esetében, ha az egyébként engedélyezhető lett volna.

9 2016. évi XLI. törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról szóló évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. A törvény kifejezetten rögzíti, hogy a vízgazdálkodási előírás megszegésének minősül a vízgazdálkodási adatszolgáltatási, nyilvántartás-vezetési kötelezettség megszegése is, ennek következménye is bírság fizetés.

10 2016. évi XLI. törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról - Víziközmű társulatok szabályainak pontosítása. - Felhatalmazó rendelkezések pontosítása, kiegészítése: Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter a vízkészletjárulék kiszámításának, a 15/C. (1a) bekezdésére alapított kedvezményeknél a mérlegelési szempontoknak, a számításnál alkalmazott szorzószámoknak és a befizetés rendjének rendeletben történő megállapítására. Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy amennyiben a beruházás műszaki átadása már megtörtént a víziközmű beruházással érintett területre kiterjedő hatállyal önkormányzati rendeletben állapítsa meg az utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeit, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékét. Az önkormányzati rendeletben fizetési kötelezettség nem írható elő abban az esetben, ha az érintett érdekeltségi egység után társulati érdekeltségi hozzájárulás már megállapításra került, de annak befizetése nem történt meg. A fentiek június 04. napján léptek hatályba.

11 2016. évi XLI. törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról - Vízkészletjárulékkal kapcsolatos rendelkezések Pontosításra és kiegészítésre került a vízkészletjárulék alóli mentesség, új eset: Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie: - a tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után, - a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedélyben megadott vízmennyiségből a tél végi többletvizek felszíni vizek, ár- és belvizek visszatartásából és tározásából származó hasznosított vízkészlet után, amennyiben a vízügyi igazgatási szerv igazolja, hogy a vízkivételi ponton a többlet felszíni víz mennyisége rendelkezésre áll. A tartósan vízhiányos időszak várható kezdetét és végét a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével a vízgazdálkodásért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben közleményben közzéteszi. A vízkészletjárulék fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéstől az állam szociális, környezeti és gazdasági hatásokra, valamint a földrajzi és éghajlati jellemzőkre alapított okból a vízhasználó javára eltérhet az alábbi mentességi esetben : az öntözési célú vízhasználat esetében vízhasználónként az évi m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízhasználónként az évi m3-t meg nem haladó vízmennyiség. A fentiek október 01. napján léptek hatályba.

12 19/2016. (VI. 8.) BM rendelet egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 4 jogszabály módosítása - A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet módosítása A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet rendelkezéseivel összhang megteremtése (hozzájárulások csatolása). Vízjogi megszüntetési engedély iránti kérelem tartalmi elemeinek és mellékleteinek meghatározása, megszüntetési engedélyezési tervdokumentáció tartalmi elemeinek meghatározása. Kút engedélyezésével kapcsolatos előírások pontosítása.

13 19/2016. (VI. 8.) BM rendelet egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról - Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosítása A védekezési tervek elkészítésére, továbbá módosítására kizárólag az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet alapján területi vízgazdálkodás építmények tervezési részszakterületen tervezői jogosultsággal rendelkező személy vehető igénybe, aki köteles a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés részterületre vonatkozó szakértőt a tervezésbe bevonni. A védekezési terveket a VIZIG-ek esetében az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok esetében a működési területével érintett VIZIG hagyja jóvá. A rendelet június 15. napján lépett hatályba.

14 22/2016. (VI. 15.) BM rendelet 22/2016. (VI. 15.) BM rendelet a távlati ivóvízbázisok megnevezéséről, valamint az egyes távlati ivóvízbázisokkal érintett települések jegyzékének megállapításáról A távlati ivóvízbázisok megnevezését, védendő kapacitását, valamint az egyes távlati ivóvízbázisokkal érintett települések jegyzékét tartalmazza. A rendelet július 15. napján lépett hatályba.

15 220/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet 220/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program szennyvízelvezetési agglomerációinak részletes jegyzékét tartalmazza. A rendelet július 30. napján lépett hatályba.

16 232/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet a hatékony vízárpolitika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról - A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet módosítása A hatály és a fenntartási feladatok pontosítása. Az állam tulajdonában álló vizek medrében és azok csatlakozó szárazulatain nádaratás, nádégetés és nádirtás csak a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulásával végezhető. - A mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása A rendelet október 01. napján lépett hatályba.

17 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet a hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról - A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet módosítása Kút létesítésével kapcsolatos előírások pontosítása. - A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet módosítása Öntözési, rizstermelési és halgazdálkodási célú vízhasználatra vonatkozó előírásokkal kapcsolatos pontosítás, kiegészítés. Vízkészletjárulék számításával kapcsolatos előírások pontosítása, vizek besorolása, VKJ kiszámításának szempontjai. - A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet módosítása Öntözés céljából történő vízkivételekkel, öntözőtelepekkel kapcsolatos előírások pontosítása, kiegészítése. A rendelet október 01. napján lépett hatályba.

18 285/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 285/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében megvalósuló egyes vízgazdálkodási célú beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról A beruházásokkal összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a) a beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához, valamint b) a beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közmű-csatlakozási és - fejlesztési munkák megvalósításához szükségesek. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatóság a hatóság határozatának meghozataláig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki azzal, hogy a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (8) bekezdése szerint használja fel. A közigazgatási hatósági eljárásokban a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági állásfoglalásának kiadása kivételével, illetve ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg tíz nap.

19 285/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet A közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó ügyintézési határidő a környezeti hatásvizsgálati eljárás és a természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárás kivételével, illetve ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg huszonegy nap. A közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A beruházásokkal összefüggésben a) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, b) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni és c) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet szeptember 29. napján lépett hatályba.

20 285/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet A beruházásokkal összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek 1. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások, 2. környezetvédelmi hatósági eljárások, 3. természetvédelmi hatósági eljárások, 4. területrendezési hatósági eljárások, 5. általános építésügyi hatósági engedélyezési, egyszerű bejelentési és tudomásulvételi eljárások, 6. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások, 7. útügyi hatósági eljárások, 8. az ágazati jogszabály alapján a fővárosi és megyei kormányhivatalok műszaki biztonsági hatósági feladat- és hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások, 9. hírközlési hatósági eljárások, 10. telekalakításra irányuló hatósági eljárások, 11. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások, 12. földmérési hatósági eljárások, 13. termőfölddel összefüggő engedélyezésre irányuló hatósági eljárások, 14. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások, 15. erdővédelmi hatósági eljárások, 16. tűzvédelmi hatósági eljárások, 17. műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások, 18. közegészségügyi hatósági eljárások, 19. az pontokban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.

21 285/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot érintő beruházások: - Belvízi szivattyútelepek fejlesztése és rekonstrukciója (KEHOP ) - Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója (KEHOP ) - Felső-dunai mellékág-rendszerek árvízvédelme és vízpótlása I. ütem. (KEHOP ) - Rába-völgy projekt, a térség árvízvédelmének kiépítése (KEHOP ) - Esztergom árvízvédelmének fejlesztése I. ütem (KEHOP )

22 289/2016. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról 4 jogszabály módosítása - A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása Szervezőbizottsággal kapcsolatos rendelkezések pontosítása. Szabályozás kiegészítése az alábbiakkal: -A vízitársulat megalakulására vonatkozó külön rendelkezések -A vízitársulathoz történő csatlakozásra vonatkozó külön rendelkezések -A vízitársulat egyesülésére, szétválására, megszűnésére vonatkozó külön rendelkezések

23 289/2016. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról - A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása A környezetvédelmi hatóságnál, a vízügyi hatóságnál és a VIZIGen állandó ügyeletet kell tartani. A környezetkárosodással kapcsolatos bejelentésről a Vgtv. 15. (2) bekezdés szerinti szervek egymást azonnal értesítik. (vízügyi hatóság, a környezetvédelmi hatóság, a VIZIG és az NPI) Korábban: A környezetvédelmi hatóságnál és a VIZIG-en állandó ügyeletet kell tartani. A környezetkárosodással kapcsolatos bejelentésről a környezetvédelmi hatóság a VIZIG-et, a vízügyi hatóságot és az NPI-t, a VIZIG a környezetvédelmi hatóságot, a vízügyi hatóságot és az NPI-t azonnal tájékoztatja. A rendelet október 01. napján lépett hatályba.

24 Közjogi szervezetszabályozó eszközök /2016. (III. 25.) Korm. határozat Magyarország Árvízi Országos Kockázatkezelési Tervéről A Kormány az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló október 23-i 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt tagállami kötelezettség teljesítése érdekében elfogadta Magyarország Árvízi Országos Kockázatkezelési Tervét, és a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése alapján elrendeli annak Hivatalos Értesítőben történő közzétételét. A Belügyminisztérium közleménye Magyarország Árvízi Országos Kockázatkezelési Tervéről a Hivatalos Értesítő 14. számában április 07. napján jelent meg.

25 Közjogi szervezetszabályozó eszközök 1155/2016. (III. 31.) Korm. határozat Magyarország felülvizsgált, évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről 1. A Kormány elfogadta Magyarország felülvizsgált, évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervét, és elrendeli a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21. (2) bekezdése alapján annak közzétételét a Hivatalos Értesítőben. 2. Hatályát veszti a Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat. A Belügyminisztérium közleménye Magyarország felülvizsgált, évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről a Hivatalos Értesítő 14. számában április 07. napján jelent meg.

26 Köszönöm a figyelmet! dr. Papp Ildikó osztályvezető Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Igazgatási és Jogi Osztály papp.ildiko@eduvizig.hu