Betegadherencia az antihipertenzív terápiában
|
|
- Attila Fekete
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Betegadherencia az antihipertenzív terápiában Simonyi Gábor dr. Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Anyagcsere Központ, Budapest A hypertonia a fejtett országokban az egyik leggyakoribb krónikus betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás célértékre történő kezelésével jelentősen csökkenthető a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulásának a kockázata, illetve a mortalitás. A vérnyomáskontroll különösen a nagy kockázatú betegségekben játszik alapvető szerepet. A hypertonia kezelésében az életmódkezelésen kívül a gyógyszeres terápia játszik meghatározó szerepet. Az antihipertenzív terápia során is meghatározó jelentőségű a betegadherencia. A vérnyomáscsökkentő kezelés során a gyógyszer-perzisztencia csak mintegy 50%-os a kezelés első évére. A rezisztens hypertonia egyik fontos oka a nonadherencia. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek napi adagolási gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Orv. Hetil., 2013, 154, Kulcsszavak: hypertoniakezelés, adherencia, perzisztencia, kockázat Patient adherence in antihypertensive treatment Hypertension is one of the most frequent chronic diseases as well as most important cardiovascular risk factors in developed countries. Blood pressure control to target levels can significantly decrease the risk for development of coronary artery disease, stroke, chronic renal disease and mortality. Adequately maintained blood pressure is very important in high risk patients. In the treatment of hypertension, life style therapy and drug treatment have essential roles. Further, patient adherence plays a significant part of the treatment, too. Importantly, about half of the patients only become adherent to antihypertensive therapy by the end of the first year treatment. Hence, non-adherence of patients is an important cause for resistant hypertension. Adherence is influenced by the complexity of drug regimen and characteristic of drug class, as well as age and gender of patients. Keywords: hypertension, therapy, adherence, persistence, risk Simonyi, G. (2013). [Patient adherence in antihypertensive treatment]. Orv. Hetil., 154 (40), (Beérkezett: július 1.; elfogadva: július 25.) Rövidítések ACE = angiotenzinkonvertáló enzim; ARB = angiotenzin- 1-receptor-blokkoló; CAPE = Circadian Anti-ischemia Program in Europe; CCB = kalciumcsatorna-blokkoló; NHANES = National Health and Nutrition Examination Survey; PACE = Pennsylvania s Pharmaceutical Assistance Contract for the Elderly; RH = rezisztens hypertonia Jól ismert, hogy a magas vérnyomás az egyik leggyakoribb betegség a világon. A hazai adatok szerint a felnőtt lakosság mintegy felét érinti. Az elmúlt években elvégzett vizsgálatok eredményei, illetve a Hypertonia Regiszter adatai szerint az antihipertenzív terápiában részesülő betegek közel fele nem éri el a célvérnyomást [1]. Ennek számos oka lehet, azonban az egyik legfontosabb tényező a beteg együttműködésének a kérdése. Amennyiben nem megfelelő a beteg-együttműködés, akkor elmarad az antihipertenzív terápia haszna, amely főleg a cardiovascularis betegségek kockázatának csökkenésében jelentkezik. Mindezek azt eredményezik, hogy a nem megfelelően együttműködő betegekben miközben úgy hisszük, megfelelően kezeljük őket nő a cardiovascularis betegségek kialakulásának kockázata és a célszervkárosodások (például krónikus vesebetegség, balkamrahypertrophia, stroke, szívelégtelenség stb.) kialakulásának esélye. A különböző vizsgálatok szerint a stroke kialakulásának a kockázata háromszor gyakoribb határértékhypertoniában, viszont definitív hypertonia esetén a koc- DOI: /OH évfolyam, 40. szám
2 kázat nyolcszorosára(!) emelkedik [2, 3]. Becslések szerint az akut myocardialis infarctusok 40%-ának hátterében hypertonia áll [4]. Nem mellékes szempont az sem, hogy a terápia látszólagos hatástalansága további gyógyszerrendelésre ösztönöz. A terápia hiányából adódó járulékos költségek emelkedése a beteg egészségi állapotromlásának lesz a következménye, amelyek mind az egyénre, mind a társadalomra nagy terheket hárítanak (például stroke miatt kialakuló rokkantság) [5]. Perzisztencia az antihipertenzív terápiában Egy holland, retrospektív, 10 évet átívelő perzisztenciavizsgálatban [6] egy beteg adatait tartalmazó adatbázisban (PHARMO) olyan betegeket követtek, akik 1992-ben kezdték az antihipertenzív terápiát. A megadott időszakban (1992-ben) összesen 8035 beteg kezdett újonnan antihipertenzív terápiát, és közülük 2325 felelt meg az összes bevonási kritériumnak. (A többi beteg más, az adherenciát erősen befolyásoló készítményt is kapott, például digitáliszt, antiaritmiás szereket, rövid hatású nitrátokat, antikoagulánsokat stb.) Az antihipertenzív kezelés 10 éve alatt a betegek 39%-a volt valamilyen vérnyomáscsökkentő terápián. A betegek 22%-a időlegesen megszakította a kezelést, majd újra elkezdte azt. Ezzel szemben a betegek 39%-a egyáltalán nem folytatta a korábban megszakított kezelést. Megfigyeléseik szerint a diuretikum- és a béta-blokkoló terápiát kezdők közül jóval nagyobb arányú volt a lemorzsolódás, mint az ACE-gátlót, illetve a kombinációs terápiát kezdők esetében. Az adherenciában szerepet játszott az életkor is, mivel az idősebbek terápiahűsége nagyobb volt a fiatalokéhoz képest. Azt is igazolták, hogy a gyógyszerszedést újra kezdők adherenciája rosszabb volt, mint a folyamatosan gyógyszert szedőké. A gyógyszerelhagyás és a rebound hatás Az antihipertenzív gyógyszerek megszakítással történő szedése is fontos kérdés, mivel vannak olyan készítmények, amelyeknek hirtelen elhagyása rebound hatással jár. Psaty és mtsai egy eset-kontroll vizsgálatban tanulmányozták hypertoniás betegekben a béta-blokkoló kihagyásának cardiovascularis következményeit [7], akut kardiális eseményen átesett és korábban béta-blokkolót szedő betegek gyógyszerelési előzményeit elemezve. Elektronikus adatbázisból verifikálták azokat a hypertoniásokat, akik esetében a compliance 80%-nál kisebbnek bizonyult. Az adatok elemzése után azt találták, hogy a béta-blokkoló kezelést aktuálisan elhagyók esetében 4,5-szeresére nőtt átmenetileg a coronariabetegség kialakulásának relatív kockázata. A béta-blokkoló terápia elhagyását követően a korábban coronariabetegségben nem szenvedőkben angina, illetve akut myocardialis infarctus jelentkezett. A vizsgálat megfontolásra érdemes eredménye szerint a béta-blokkoló terápián lévők esetében még a magasnak számító 80 99%-os compliance is kétszeresére emelte a coronariabetegség kialakulásának relatív kockázatát. Mindezek azt jelenthetik, hogy egyegy adag kihagyása is súlyos következményekhez vezethet. Rangno és mtsai azt vizsgálták, hogy a propranolol, metoprolol és pindolol kihagyásának milyen hemodinamikai következményei lehetnek. A metoprolol hirtelen elhagyását követően kettő kilenc napig, propranolonnál 3 13 napig, míg pindolol esetében kettő hat napig figyeltek meg fokozott kardiális reaktivitást, amely tachycardiában, vérnyomás-emelkedésben és az isoprenalinra adott fokozott béta-adrenerg-szenzitivitásban nyilvánult meg a coronariabetegségben nem szenvedő, enyhe és mérsékelt hypertoniás betegekben [8]. A szerzők felhívják a figyelmet, hogy coronariabetegségben szenvedőkben a béta-blokkoló elhagyását követően kialakuló rebound hatások súlyos kardiális következményeket okozhatnak. A fenti eredmények arra utalnak, hogy a béta-blokkolók esetében igen fontos az adherencia kérdése. Johnson és mtsai az atenolol kihagyása esetében figyeltek meg rebound hypertoniát [9]. Egy másik gyógyszercsoportot, a rövid és a hosszú hatású kalciumcsatorna-blokkoló (CCB) diltiazemet és amlodipin elhagyásának következményeit hasonlították össze Leenen és mtsai [10]. A kettős vak, randomizált vizsgálatban a betegek egy része 2 90 mg diltiazemet, míg másik részük napi egyszer 5 mg amlodipint kapott, majd négy hat hét múlva szükség esetén megduplázták a napi dózist. A kezelés kilencedik vagy tizedik hetén a betegek két napig csak placebót kaptak, és ekkor 24 órás vérnyomás-monitorozást végeztek. Az eredmények azt igazolták, hogy az amlodipinterápia mellett még az aktív kezelés kihagyásának második napján sem emelkedett meg a betegek vérnyomása, míg a rövid hatású diltiazem esetében vérnyomás-emelkedést tapasztaltak. Mindezek azt jelentették, hogy a hosszú felezési idejű amlodipin esetében még egy-két napos gyógyszerkihagyás sem veszélyezteti a beteget. Hasonló következtetésre jutottak Deanfield és mtsai is [11], akik a betegcompliance hatását vizsgálták a kalciumcsatorna-kezelés során a CAPE (Circadian Antiischemia Program in Europe) II tanulmányban, ahol a hosszú hatású amlodipin antianginás hatása előnyösebbnek bizonyult az extended release diltiazemhez képest a silent ischaemiás epizódok és az angina gyakoriságának (Holter-monitorozással és ergometriával igazolva) csökkentésében olyan betegekben, akik a napi gyógyszeradagot nem az előírt módon szedték. Eredményeik szerint a hosszú felezési idejű amlodipin védőhatása akkor is jelen volt, amikor a betegek nem teljesen azonos időben (akár többórás eltéréssel) szedték gyógyszereiket. Az ACE-gátló perindopril rövid távú kihagyásának hatását vizsgálták Tan és mtsai [12]. Eredményeik szerint a 4 8 mg perindopril kihagyását követő napon is megtartott volt az antihipertenzív hatás évfolyam, 40. szám 1588
3 Hasonlóképpen, a ramipril elhagyását követően sem jelentkezett rebound hypertonia, mivel a gyógyszer elmaradását követően fokozatosan emelkedett a vérnyomás a 15 napos megfigyelési időszakban [13]. Leenen és mtsai szerint több gyógyszercsoportot elemeztek ebből a szempontból, és azt találták, hogy a diuretikumok, az ACE-gátlók és az angiotenzin-i-receptorblokkolók esetében nem alakul ki a terápia kihagyását követően rebound hypertonia [14]. A rebound hypertonia elmaradását igazolták rilmenidinszedőkben a clonidinnel szemben Velasco és munkatársainak vizsgálatában [15]. A mellékhatások szerepe a betegadherenciában A betegadherenciára ható számos tényező közül az egyik leglényegesebb az antihipertenzív terápia során kialakuló mellékhatások megjelenése. Tekintettel arra, hogy a vérnyomáscsökkentő kezelés megkezdése előtt a betegek legnagyobb része nem érzékeli, hogy magas lenne a vérnyomása, ezért a terápia során kialakuló kedvezőtlen mellékhatások mélyen érinthetik a terápiahűségüket. A mellékhatásokkal ugyanis az a fő probléma, hogy azt a beteg megérzi, míg a jövőbeli kedvező cardiovascularis hatások csak évekkel, évtizedekkel később jelentkeznek [16]. Az Egyesült Királyságban, a háziorvosi praxisokban végzett felmérés szerint az antihipertenzív kezelés során az esetek 42%-ában a mellékhatások miatt kellett terápiát váltani [17]. A betegek által kitöltött kérdőíves vizsgálatokban 36 42%-ban jeleztek az antihipertenzív terápiához köthető mellékhatásokat [18, 19]. A gyógyszerek száma és az adherencia A hypertoniás betegek többségében kettő vagy több hatóanyag szükséges a megfelelő vérnyomáskontroll elérésére [20, 21]. A tabletták számának növelése csökkenti a betegadherenciát. A két hatóanyagot egy tablettában tartalmazó fix kombinációk a hatóanyagot két külön tablettában tartalmazó terápiás megoldáshoz képest viszont hat és 12 hónap elteltével is jelentős előnnyel járnak a betegadherencia vonatkozásában. A 12. hónapra a fix kombinációk perzisztenciája szignifikánsan (p<0,05), mintegy 20%-kal meghaladta a nem fix kombinációs terápiás ágak eredményeit [22]. Hasonlóan fontos kérdés a tabletták bevételének napi elosztása. Claxton és munkatársai metaanalízisében az elektronikus gyógyszeradagolókkal (electronic event monitoring system) végzett betegadherencia-vizsgálatok eredményeit összegezték [23]. Megállapításaik szerint a napi dózisok száma fordított összefüggésben volt a betegadherenciával. A napi egyszeri gyógyszerbevétel esetén az adherencia 79%, a napi kétszeri bevételkor 69%, a napi háromszori gyógyszeradagoláskor 65%, míg a naponta négyszeri bevételkor 51%-ra csökkent (p<0,001, minden adagolási séma között). Szignifikáns különbséget találtak a napi egyszeri és a háromszori (p=0,008), a napi egyszeri és négyszeri (p<0,001) adagolási mód között, azonban nem volt szignifikáns különbség a napi egyszeri és kétszeri, illetve a kétszeri és háromszori bevételi mód között. Az életkor szerepe az adherenciában A 65 év felettiekben végzett vizsgálatok szerint e betegek esetében csak mintegy 20%-os volt az adherencia a vérnyomáscsökkentők szedése vonatkozásában [24]. E betegekben a legjobb adherencia az ACE-gátlókat és a CCB-t szedők körében volt a béta-blokkolót és a diuretikumokat szedőkhöz képest [25, 26]. Egy keresztmetszeti vizsgálatban azt találták, hogy a vérnyomáscsökkentők száma az életkorral emelkedik [27], azonban 80 éves kor után számuk csökkeni kezd, miközben a vérnyomáskontroll is romlik. A vérnyomáskontroll hiánya viszont ebben az életkorban jelentősen fokozza a szívelégtelenség kialakulásának a kockázatát [28], és a nonadherencia az időskori szívelégtelenség legnagyobb kockázati tényezője. A nem szerepe az adherenciában Egy eset-kontrollos vizsgálatban az újonnan antihipertenzív kezelésben részesült nőkben volt nagyobb a nonadherencia kockázata (OR=1,64), a férfiakhoz (OR=1,14) képest [29]. A PACE vizsgálatban a 65 év feletti nők esetében észlelték az adherencia csökkenését [30]. A gyógyszer-adherencia és a rezisztens hypertonia kérdése A rezisztens hypertonia (RH) jelenlétét a definíció szerint akkor mondhatjuk ki, ha legalább három vagy több különböző hatásmechanizmusú (ennek egyike diuretikum) és a maximális dózisban alkalmazott antihipertenzív készítménnyel sem érhető el a célvérnyomás [31]. A National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) adatai szerint az RH gyakorisága az közötti időszaktól a as időszakig 15,9%-ról 28%-ra emelkedett, azaz csaknem megduplázódott a magas vérnyomás miatt kezelt betegekben [32]. A valódi rezisztens hypertoniától el kell különíteni a pszeudorezisztenciát, amelynek egyik kiemelkedő jelentőségű, talán leggyakoribb oka a rossz beteg-együttműködés. Burnier és mtsai elektronikus gyógyszeradagolóval vizsgálták, hogy a korábban rezisztens hypertoniásnak tartott betegekben milyen arányban fordult elő a nem megfelelő adherencia [33]. A vizsgálatban részt vevő 41 beteg vérnyomásának átlaga a bevonáskor 156/ évfolyam, 40. szám
4 Hgmm volt. Ezt követően a betegeket elektronikus gyógyszerdobozzal látták el, miközben a betegek gyógyszerelésén nem változtattak. A vizsgálat második hónapjára a betegek vérnyomása azonos gyógyszerelés mellett 145/97 Hgmm-re csökkent (p<0,001), és a betegcompliance is kiválónak bizonyult (93%). Ezt követően a betegeknek felajánlották, hogy az elektronikus gyógyszerdoboz használata mellett optimalizálják a terápiát. E betegek esetében a vérnyomás a negyedik hónapra 143/94 Hgmm-re, míg a hatodik nyolcadik hónapra 133/89 Hgmm-re csökkent (p<0,001, a monitorozás előtti értékhez képest). A vizsgálat első szakaszában (változatlan gyógyszerelés és elektronikus gyógyszerdoboz használata) a korábban rezisztensnek tartott hypertoniások mintegy harmada érte el a célvérnyomást. A vizsgálat jelentősége az volt, hogy rezisztens hypertoniások esetében igen nagyarányú az adherencia hiányából adódó pszeudorezisztencia. Egy másik módszerrel vizsgálták a terápiahűséget a rezisztensnek tartott hypertoniásokban Jung és mtsai [34] és 2011 között a háziorvosok által beküldött terápiarezisztens hypertoniások vizeletmintájában az antihipertenzívumok metabolitjait folyadékkromatográfiás vizsgálattal elemezték. Az előzetes kritériumoknak megfelelt betegek esetében a vizeletben ürített gyógyszermetabolitok vizsgálatával 52,6%-ban találtak nonadherenciát, azaz nem mindegyik előírt gyógyszert szedték. A nonadherens betegek között 30%(!) volt a teljesen nonadherensek aránya (semmilyen antihipertenzívumot nem szedtek). A részlegesen adherens betegek 17,5%-a a gyógyszerek kevesebb mint 25%-át szedte, 40%-uk a gyógyszereknek csak 26 50%-át alkalmazta, míg a betegek 7,5%-a a készítmények 51 75%-át, és a betegek maradék 5%-a szedte csak az előírt gyógyszerek több mint 75%-át. Mindez azt jelentette, hogy a részlegesen nonadherens betegek mintegy 85%-a a gyógyszereknek csak kevesebb mint 50%-át szedte! Ugyanakkor ebben a vizsgálatban az adherencia nem függött az alkalmazott készítmény hatástani csoportjától. Adherencia és a gyógyszercsoportok Kronish és mtsai metaanalízisében vizsgálták a betegadherenciát a különböző antihipertenzív gyógyszercsoportokhoz [35]. A vizsgálat eredménye azt igazolta, hogy az antihipertenzív kezelés adherenciáját az alkalmazott gyógyszercsoport szignifikánsan befolyásolta. Az elemzésben két gyógyszercsoporthoz viszonyították az adherenciát, az egyik az angiotenzin-1-receptor-blokkolók (ARB-k), míg a másik a diuretikumok voltak. Az eredmények azt mutatták, hogy a diuretikumokkal szemben az összes többi vizsgált gyógyszercsoport (ARB, ACEgátlók, CCB-k, béta-blokkolók) adherenciája jobbnak bizonyult. Az ARB-k adherenciája jobb volt, mint a többi gyógyszercsoporté. A diuretikumokhoz és a bétablokkolókhoz képest az ARB-k és az ACE-gátlók adherenciáját lényegesen jobbnak találták. Az ACE- gátló-adherenciát találták a második legjobbnak, megelőzve a CCB-ket, a béta-blokkolókat és a diuretikumokat. Az ARB-k és az ACE-gátlók között adherencia vonatkozásában külön is megvizsgálták azokat a tanulmányokat, amelyekben e gyógyszercsoportok perzisztenciáját vették górcső alá, és arra a megállapításra jutottak, hogy nem volt szignifikáns különbség a két gyógyszercsoport perzisztenciája között. Következtetések A hypertonia gyakorisága világszerte növekvő tendenciát mutat. A hypertonia felismerésének és kezelésének jelentősége az, hogy a megfelelő vérnyomáskontrollal csökkenthető a cardiovascularis betegségek kialakulásának a kockázata. Törekedni kell az egyénre szabott célvérnyomás elérésére. A betegek kezelése során számos nehézséggel kell szembenéznünk, amelynek egyik legfontosabb eleme a betegadherencia. A különböző vizsgálatok szerint az antihipertenzív gyógyszerelés egyéves perzisztenciája csak mintegy 50%. A rossz adherenciának számos oka lehet, amelyekben az életkori és a nemek szerinti tényezőkön túlmenően szerepet játszanak a gyógyszerelés jellemzői is. A gyógyszerelés vonatkozásában jobb adherencia érhető el a fix kombinációkkal, és fontos, hogy az adott gyógyszermennyiséget minél kevesebb napi adagra osszuk el. Ebben a vonatkozásban a napi egyszeri, illetve kétszeri gyógyszerszedés között (bár számszerűleg a napi egyszeri volt a kedvezőbb) nem volt szignifikáns különbség. Az alkalmazott készítmények hatóanyagcsoportja is alapvetően befolyásolja a betegadherenciát (a mellékhatások miatt), és ebben a vonatkozásban az ARB-k és az ACE-gátlók szerepeltek a legjobban. Irodalom [1] Kiss, I. (ed.): Professional and organizational guideline for the treatment of hypertension in children and adults. [A hypertoniabetegség felnőttkori és gyermekkori kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei.] Hypertonia és Nephrologia, 2009, 13 (Suppl. 2), [Hungarian] [2] Marmot, M. G., Poulter, N. R.: Primary prevention of stroke. Lancet, 1992, 339, [3] Thompson, D. W., Furlan, A. J.: Clinical epidemiology of stroke. Neurol. Clin., 1996, 14, [4] Thaker, D., Frech, F., Suh, D., et al.: Prevalence of hypertension and ethnic differences in sociodemographic and cardiovascular health characteristics of US hypertensives. Am. J. Hypertens., 2005, 18 (Suppl. 1), A117. [5] Simonyi, G., Kollár, R.: Significance of patient adherence in cardiovascular therapy. [A beteg-együttműködés jelentősége a cardiovascularis terápiában.] Orv. Hetil., 2013, 154, [Hungarian] [6] Van Wijk, B. L., Klungel, O. H., Heerdink, E. R., et al.: Rate and determinants of 10-year persistence with antihypertensive drugs. J. Hypertens., 2005, 23, [7] Psaty, B. M., Koepsell, T. D., Wagner, E. H., et al.: The relative risk of incident coronary heart disease associated with recently stopping the use of beta-blockers. JAMA, 1990, 263, évfolyam, 40. szám 1590
5 [8] Rangno, R. E., Langlois, S.: Comparison of withdrawal phenomena after propranolol, metoprolol, and pindolol. Am. Heart J., 1982, 104 (2 Pt 2), [9] Johnson, B. F., Whelton, A.: A study design for comparing the effects of missing daily doses of antihypertensive drugs. Am. J. Ther., 1994, 1, [10] Leenen, F. H., Fourney, A., Notman, G., et al.: Persistence of antihypertensive effect after missed doses of calcium antagonist with long (amlodipine) vs. short (diltiazem) elimination half-life. Br. J. Clin. Pharmacol., 1996, 41, [11] Deanfield, J. E., Detry, J. M., Sellier, P., et al.: Medical treatment of myocardial ischemia in coronary artery disease: effect of drug regime and irregular dosing in the CAPE II trial. J. Am. Coll. Cardiol., 2002, 40, [12] Tan, K. W., Leenen, F. H.: Persistence of anti-hypertensive effect after missed dose of perindopril. Br. J. Clin. Pharmacol., 1999, 48, [13] Stephan, D., Grima, M., Welsch, M., et al.: Interruption of prolonged ramipril treatment in hypertensive patients: effects on the renin-angiotensin system. Fundam. Clin. Pharmacol., 1996, 10, [14] Leenen, F. H.: Intermittent blood pressure control: potential consequences for outcome. Can. J. Cardiol., 1999, 15 (Suppl. C), 13C 18C. [15] Velasco, M., Soltero, I., Sukerman, M., et al.: Double-blind, randomized study of the efficacy, tolerance and rebound effects of the antihypertensive drug rilmenidine: comparative evaluation with clonidine. Cir. Ther. Res., 1993, 54, [16] Krousel-Wood, M., Thomas, S., Muntner, P., et al.: Medication adherence: a key factor in achieving blood pressure control and good clinical outcomes in hypertensive patients. Curr. Opin. Cardiol., 2004, 19, [17] Lip, G. Y., Beevers, D. G.: Doctors, nurses, pharmacists and patients the Rational Evaluation and Choice in Hypertension (REACH) survey of hypertension care delivery. Blood Press. Suppl., 1997, 1, [18] Wallenius, S. H., Vainio, K. K., Korhonen, M. J., et al.: Self-initiated modification of hypertension treatment in response to perceived problems. Ann. Pharmacother., 1995, 29, [19] Benson, J., Britten, N.: Patients views about taking antihypertensive drugs: questionnaire study. BMJ, 2003, 326, [20] Bakris, G. L., Williams, M., Dworkin, L., et al.: Preserving renal function in adults with hypertension and diabetes: a consensus approach. National Kidney Foundation Hypertension and Diabetes Executive Committees Working Group. Am. J. Kidney Dis., 2000, 36, [21] Williams, B.: Drug treatment of hypertension. Most patients will need a treatment cocktail-including a thiazide diuretic. BMJ, 2003, 326, [22] Dezii, C. M.: A retrospective study of persistence with single-pill combination therapy vs. concurrent two-pill therapy in patients with hypertension. Manag. Care, 2000, 9 (Suppl.), 2 6. [23] Claxton, A. J., Cramer, J., Pierce, C.: A systematic review of the associations between dose regimens and medication compliance. Clin. Ther., 2001, 23, [24] Monane, M., Bohn, R. L., Gurwitz, J. H., et al.: Compliance with antihypertensive therapy among elderly Medicaid enrollees: the roles of age, gender, and race. Am. J. Public Health, 1996, 86, [25] Monane, M., Bohn, R. L., Gurwitz, J. H., et al.: The effects of initial drug choice and comorbidity on antihypertensive therapy compliance: results from a population-based study in the elderly. Am. J. Hypertens., 1997, 10, [26] Rizzo, J. A., Simons, W. R.: Variations in compliance among hypertensive patients by drug class: implications for health care costs. Clin. Ther., 1997, 19, [27] Borzecki, A. M., Glickman, M. E., Kader, B., et al.: The effect of age on hypertension control and management. Am. J. Hypertens., 2006, 19, [28] Ghali, J. K., Kadakia, S., Copper, R., et al.: Precipitating factors leading to decompensation of heart failure. Traits among urban blacks. Arch. Intern. Med., 1988, 148, [29] Van Wijk, B. L., Klungel, O. H., Heerdink, E. R., et al.: The association between compliance with antihypertensive drugs and modification of antihypertensive drug regimen. J. Hypertens., 2004, 22, [30] Fischer, M. A., Avorn, J.: Economic implications of evidencebased prescribing for hypertension: Can better care cost less? JAMA, 2004, 291, [31] Kaplan, N. M.: Resistant hypertension. J. Hypertens., 2005, 23, [32] Egan, B. M., Zhao, Y., Axon, R. N., et al.: Uncontrolled and apparent treatment resistant hypertension in the United States, 1988 to Circulation, 2011, 124, [33] Burnier, M., Schneider, M. P., Chioléro, A., et al.: Electronic compliance monitoring in resistant hypertension: the basis for rational therapeutic decisions. J. Hypertens., 2001, 19, [34] Jung, O., Gechter, J. L., Wunder, C., et al.: Resistant hypertension? Assessment of adherence by toxicological urine analysis. J. Hypertens., 2013, 31, [35] Kronish, I. M., Woodward, M., Sergie, Z., et al.: Meta-analysis: impact of drug class on adherence to antihypertensives. Circulation, 2011, 123, (Simonyi Gábor dr., Budapest, Tétényi út , bmbel3@gmail.com) KIADÓ orvosi rendelőnek is alkalmas földszinti 2,5 szobás zuglói lakás Örs vezér tér 5 perc vagy trolival 1 megálló. Érdeklődni az alábbi elérhetőségeken lehet: nebulosus@citromail.hu telefon: évfolyam, 40. szám
A ramipril/amlodipin és a lisinopril/ amlodipin fix kombinációk a terápiahűség tükrében
EREDETI KÖZLEMÉNY A ramipril/amlodipin és a lisinopril/ amlodipin fix kombinációk a terápiahűség tükrében Simonyi Gábor dr. 1 Ferenci Tamás dr. 2 1 Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Anyagcsere Központ,
RészletesebbenHipertóniás betegek terápiás együttműködése hazai adatok alapján
Hipertóniás betegek terápiás együttműködése hazai adatok alapján Dr. Doró Péter Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézet Közös nevezőn compliance, adherence a gyógyításban II. Klinikum
RészletesebbenB ENCZÚR B ÉLA DR. Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Preventív Kardiológiai (Hypertonia-Lipid) Ambulancia, Szolnok
2006. FEBRUÁR IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 43 X M E T A B O L I Z M U S B ENCZÚR B ÉLA DR. Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Preventív Kardiológiai (Hypertonia-Lipid) Ambulancia, Szolnok BÉTA-BLOKKOLÓT HIPERTÓNIÁBAN
RészletesebbenA ramipril/amlodipin fix kombinációs kezelés előnyei
ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY A ramipril/amlodipin fix kombinációs kezelés előnyei Mikor válasszuk a kombinációt? Simonyi Gábor dr. Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Anyagcsere Központ, Budapest A hypertonia
RészletesebbenKEZELÉSI ALGORITMUS. CÉLVÉRNYOMÁS: < 140/90 Hgmm vagy < 130/80 Hgmm (diabetes) amlodipine 5-10 mg. perindopril 4-8 mg
KEZELÉSI ALGORITMUS CÉLVÉRNYOMÁS: < 140/90 Hgmm vagy < 130/80 Hgmm (diabetes) 19,257 hipertóniás beteg kezeletlen beteg RR>160/100 Hgmm kezelt beteg RR>140/90 Hgmm amlodipine 5-10 mg perindopril 4-8 mg
RészletesebbenFIX KOMBINÁCIÓK SZEREPE A HYPERTONIA KEZELÉSÉBEN
medicus universalis XXXVIII/1. 2005. ORSZÁGOS ALAPELLÁTÁSI INTÉZET, BUDAPEST FIX KOMBINÁCIÓK SZEREPE A HYPERTONIA KEZELÉSÉBEN DR. BALOGH SÁNDOR Szokásos dózis, vérnyomáscsökkenés Nagy esetszámú populációk
RészletesebbenAmagas vérnyomásról széleskörûen bizonyított,
Cardiologia Hungarica 2008; 38 : D11 15 2008 Locksley Hall Media Indapamid SR (Pretanix) vagy candesartan és amlodipin magas vérnyomásban: Az X-CELLENT-tanulmány Az ismertetés az alábbi közlemény alapján
RészletesebbenHYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE
HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE Dr. Páll Dénes Debreceni Egyetem OEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Debrecen, 2012. május 31. HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE 1. Jelentőség 2. Komplex megközelítés
RészletesebbenMiért a Lisonorm? Dr. Vértes András
Miért a Lisonorm? Dr. Vértes András A hypertonia egy komplex, több szervrendszert érintõ rendellenesség, melyben számos egymással összefüggõ tényezõ játszik szerepet a magas vérnyomás kialakulásában. Az
RészletesebbenA krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata
A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata Dr. Kiss István Fıv. Önk. Szent Imre Kórház, Belgyógyászati Mátrix Intézet, Nephrologia-Hypertonia Profil 1 2 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI KOCKÁZAT ÉS BETEGSÉG
RészletesebbenKombinációs kezeléssel és jobb adherenciával az új vérnyomás-céltartományok felé. Az MHT (2018) új szakmai irányelve a hipertóniabetegség ellátásáról
Összefoglaló közlemény 2019; 49: 193 197. DOI: 10.26430/CHUNGARICA.2019.49.3.193 Kombinációs kezeléssel és jobb adherenciával az új vérnyomás-céltartományok felé. Az MHT (2018) új szakmai irányelve a hipertóniabetegség
Részletesebben5.3 A hypertoniabetegség gyógyszeres kezelése
200 A MAGYAR HYPERTONIA TÁRSASÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSA HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA 5.3 A hypertoniabetegség gyógyszeres kezelése A gyógyszeres terápia alapelvei A vérnyomáscsökkentõ készítmények alkalmazásának
RészletesebbenII. melléklet. Az Alkalmazási előírás és Betegtájékoztató vonatkozó fejezeteinek módosítása
II. melléklet Az Alkalmazási előírás és Betegtájékoztató vonatkozó fejezeteinek módosítása 7 Az angiotenzin kovertáló enzim gátló (ACE-gátló) benazepril, kaptopril, cilazapril, delapril, enalapril, fozinopril,
RészletesebbenCukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése. Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest
Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest Hypertonia diabetesben 1-es típusú diabetes 2-es típusú diabetes Nephropathia diabetica albuminuria (intermittáló
RészletesebbenAntihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában
Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában Dr. Szapáry László PTE KK Neurológiai Klinika A stroke leghatékonyabb prevenciója a hypertonia felismerése és kezelése Rizikófaktorok
RészletesebbenIII. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai
III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai Megjegyzés: Ezek az alkalmazási előírásnak és a betegtájékoztatónak a bizottsági határozat idején érvényes módosításai. A
RészletesebbenMiért volt szükséges ez a vizsgálat?
CARMELINA: A linagliptin hatása a kardiovaszkuláris egészségre és a veseműködésre kardiovaszkuláris kockázattal rendelkező, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél Ez egy 2-es típusú diabéteszben
RészletesebbenAz obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban. Doktori tézisek. Dr.
Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban Doktori tézisek Dr. Torzsa Péter Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola
RészletesebbenMagyar Hypertonia Regiszter
Magyar Hypertonia Regiszter Kiss István dr. 1, 2, 3, 4 Kékes Ede dr. 5 1 Magyar Hypertonia Társaság, Budapest 2 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai
RészletesebbenBeteg-együttműködést befolyásoló tényezők; az együttműködés elősegítésének lehetőségei
Beteg-együttműködést befolyásoló tényezők; az együttműködés elősegítésének lehetőségei Dr. Mészáros Ágnes SE Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet more health benefits worldwide would
RészletesebbenMilyen vérnyomáscsökkentőt válasszunk a dohányzó hipertóniás betegnek? Benczúr Béla Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok
Milyen vérnyomáscsökkentőt válasszunk a dohányzó hipertóniás betegnek? Benczúr Béla Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok 2007-es európai ajánlás 1 alapján a kezelés egyre inkább
RészletesebbenIII. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre.
III. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak módosításai Megjegyzés: Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral
RészletesebbenKardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor
Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú
RészletesebbenPARADIGMA VÁLTÁS AZ ASZTMA BRONCHIALE MEGÍTÉLÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN. Dr. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika Budapest
PARADIGMA VÁLTÁS AZ ASZTMA BRONCHIALE MEGÍTÉLÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN Dr. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika Budapest ASZTMA GONDOZÁS SZEMPONTJAI Triggerek Aktuális tünetek Légzésfunkció KONTROLLÁLTSÁG
RészletesebbenCélvérnyomás elérésének jelentősége a cardiovascularis prevencióban
Célvérnyomás elérésének jelentősége a cardiovascularis prevencióban DR. de CHÂTEL RUDOLF A magas vérnyomás definíciója a 20. század folyamán szélsőséges értékek között változott. A hazai irodalomból kiemelném,
RészletesebbenA TERÁPIAREZISZTENS HIPERTÓNIA
1/6 A TERÁPIAREZISZTENS HIPERTÓNIA EPIDEMIOLÓGIA A terápiarezisztens hipertónia (RHT) prevalenciája a kezelt hipertóniás beteg között 5-30% között mozog, de a valódi gyakorisága igazából nem ismert, mert
RészletesebbenMAGYARORSZÁGON a betegegyüttmûködés
Orvostovábbképzõ Szemle XVII. évf. 4. szám, 2010. április A beteg-együttmûködés a terápiás siker záloga Dr. Molnár Márk Péter Dankó Dávid MAGYARORSZÁGON a betegegyüttmûködés nemzetközi összehasonlításban
RészletesebbenA CARDIOVASCULARIS AUTONÓM NEUROPATHIA KORAI KIMUTATHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A EWING-FÉLE REFLEXTESZTEKKEL
Egészségtudományi Közlemények, 5. kötet, 1. szám (2015), pp. 44 49. A CARDIOVASCULARIS AUTONÓM NEUROPATHIA KORAI KIMUTATHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A EWING-FÉLE REFLEXTESZTEKKEL KOVÁCS KITTI PROF. DR. BARKAI
RészletesebbenFIX KOMBINÁCIÓJÚ ANTIHYPERTENZÍVUMOK A BETEG ÉS AZ ORVOS SZOLGÁLATÁRA
1 FIX KOMBINÁCIÓJÚ ANTIHYPERTENZÍVUMOK A BETEG ÉS AZ ORVOS SZOLGÁLATÁRA Benczúr Béla dr. Hetényi Géza Kórház-Rendelõintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok Az Európai Hypertonia Társaság (ESH) 2007. június
RészletesebbenAlkalmazás engedély jogosultja. 2,5 mg ramipril. 2,5 mg ramipril. 2,5 mg ramipril. 2,5 mg ramipril. 2,5 mg ramipril. 2,5 mg ramipril.
I. MELLÉKLET AZ ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEK NEVEINEK, GYÓGYSZERFORMÁJÁNAK ÉS HATÁSERŐSSÉGÉNEK, AZ ÁLLATFAJNAK, AZ ADAGOLÁS MÓDJÁNAK ÉS AZ EGYES TAGÁLLAMOKBAN A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJAINAK
RészletesebbenGyógyszerészi kommunikáció
Gyógyszerészi kommunikáció Előadás vázlat Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Hibás feltételezések a betegek gyógyszerhasználatával kapcsolatban 1. Az orvos már megbeszélte
RészletesebbenNemekre szabott terápia: NOCDURNA
Nemekre szabott terápia: NOCDURNA Dr Jaczina Csaba, Ferring Magyarország Kft. Magyar Urológus Társaság XXI. Kongresszusa, Debrecen Régi és új megfigyelések a dezmopresszin kutatása során 65 év felett megnő
RészletesebbenA TERÁPIA KÉRDÉSEI. Komplex célszerv-védelem korszerû vérnyomáscsökkentôkkel. Páll Dénes dr., Katona Éva dr., Juhász Mária dr. és Paragh György dr.
A TERÁPIA KÉRDÉSEI Komplex célszerv-védelem korszerû vérnyomáscsökkentôkkel Páll Dénes dr., Katona Éva dr., Juhász Mária dr. és Paragh György dr. Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum,
RészletesebbenA TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Páll Dénes egyetemi docens Debreceni Egyetem OEC Belgyógyászati Intézet A HYPERTONIA SZÖVŐDMÉNYEI Stroke (agykárosodás) Szívizom infarktus
Részletesebben1 A PRAC általi tudományos értékelés átfogó összegzése
I. melléklet Tudományos következtetések és a forgalomba hozatali engedélyek feltételei módosításának indoklása, valamint a PRAC ajánlástól való eltérések tudományos indoklásának részletes magyarázata 1
RészletesebbenEz az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre.
II. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató módosítása az Európai Gyógyszerügynökség előterjesztésére Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye
RészletesebbenAsthma bronchiale és krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenése
CSALÁDORVOSI GYAKORLAT Asthma bronchiale és krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenése Müller Veronika dr. Gálffy Gabriella dr. Tamási Lilla dr. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi
RészletesebbenCardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat
Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő
RészletesebbenPolyák J., Moser Gy. A centralis támadáspontú antihipertenzív terápia elméleti alapjai Háziorvos Továbbképző Szemle 1998.(3):6; 384-391.
Dr. Polyák József Egyetem:1980-86 Szegedi Orvostudományi Egyetem Szakdolgozat: az immunreaktív gastrointestinális peptidek ( gastrin, CCK és CCK analógok ) szerepe a stress intracerebrális mediációjában
RészletesebbenJárai Zoltán. Hypertonia kezelése metabolikus syndromában. Általános Kardiológiai Profil Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Budapest
Járai Zoltán Hypertonia kezelése metabolikus syndromában Általános Kardiológiai Profil Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Budapest Jones et al. NEJM, 2012;366:25 Első 10 halálok: 1900 vs. 2010 Jones et
RészletesebbenHypertonia gondozás a háziorvosi gyakorlatban TERÁPIÁS STRATÉGIA. Princz János PTE ÁOK Alapellátási Intézet
Hypertonia gondozás a háziorvosi gyakorlatban TERÁPIÁS STRATÉGIA Princz János PTE ÁOK Alapellátási Intézet Kezelés célja Optimális vérnyomás (cél)érték elérése Vérnyomás és CV mortalitás Minden 20/10 Hgmm
RészletesebbenV. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia évi eredmények, összefüggések. Dr.habil Barna István MAESZ Programbizottság
V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia 2010-2011-2012-2013.évi eredmények, összefüggések Dr.habil Barna István MAESZ Programbizottság 2014.02.20. Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja (MÁESZ)
RészletesebbenHipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása
Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása Vincze Ferenc, Bárdos-Csenteri Orsolya, Kovács Nóra, Nagy Attila, Poráczkiné Pálinkás Anita, Szőllősi Gergő József, Vinczéné Sipos Valéria,
RészletesebbenÚjonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban
Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi
RészletesebbenA beteg pszichológiai támogatása a megfelelő együttműködés elérése érdekében
dr. Molnár Márk Péter Budapesti Corvinus Egyetem mark.molnar@uni-corvinus.hu A beteg pszichológiai támogatása a megfelelő együttműködés elérése érdekében Budapest, 2015. február 26. Gyógyszerkommunikációs
RészletesebbenSzénhidrát-anyagcsere kontroll pajzsmirigy betegségekben
Szénhidrát-anyagcsere kontroll pajzsmirigy Dr. Putz Zsuzsanna Újdonságok a pajzsmirigy betegségek gyakorlatában 2018. október 6. SEMMELWEIS EGYETEM Általános Orvostudományi Kar Semmelweis Egyetem Pajzsmirigy
RészletesebbenAcardiovascularis betegségek kezelésére használt
2016;20(3) ÁTTEKINTÉS A CARDIOVASCULARIS RENDSZERRE HATÓ KÉSZÍTMÉNYEK FELHASZNÁLÁSÁNAK VÁLTOZÁSÁRÓL 109 EREDETI KÖZLEMÉNY Áttekintés a cardiovascularis rendszerre ható készítmények felhasználásának változásáról
RészletesebbenDr. Balogh Sándor PhD.
Szekunder prevenció: Hipertónia Dr. Balogh Sándor PhD. A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Oki összefüggés a 10 leggyakoribb kockázati tényező és betegség között a
RészletesebbenMEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMA, GYÓGYSZER HATÁSERŐSSÉG, ALKALMAZÁSI MÓD, A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY KÉRELMEZŐI ÉS JOGOSULTJAI A TAGÁLLAMOKBAN
I. MELLÉKLET MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMA, GYÓGYSZER HATÁSERŐSSÉG, ALKALMAZÁSI MÓD, A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY KÉRELMEZŐI ÉS JOGOSULTJAI A TAGÁLLAMOKBAN Tagállam Forgalomba hozatali engedély jogosultja
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenEr teljes és tartós vérnyomáscsökkentés 1,2 Kett s kardiovaszkuláris védelem 3 Javuló beteg-együttm ködés 4 Flexibilis alkalmazhatóság 5
Mesteri kombinációk Er teljes és tartós vérnyomáscsökkentés 1,2 Kett s kardiovaszkuláris védelem 3 Javuló beteg-együttm ködés 4 Flexibilis alkalmazhatóság 5 Rövidített alkalamazási előírás Covercard 5
RészletesebbenTapasztalataink súlyos pikkelysömör adalimumab kezelésével* Adalimumab treatment of severe psoriasis
BÔRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE 85. ÉVF. 6. 283 288. Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Bôrgyógyászati és Allergológiai Klinika (igazgató:
RészletesebbenINVITATION. The cost of adherence: quality of life and health economic impacts. Corvinus Health Policy and Health Economics Conference Series 2014/3
Corvinus Health Policy and Health Economics Conference Series 2014/3 Health Economics Study Circle, Health and Health Care Economics Section of the Hungarian Economic Association in cooperation with: Semmelweis
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban
A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban Dr. Nagy Attila, Dr. Sándor János, Dr. Ádány Róza (Debreceni Egyetem, NK, Megelőző Orvostani Intézet.) Az Országos Egészségbiztosítási
RészletesebbenCML: A KEZELÉS MELLÉKHATÁSAI
CML: A KEZELÉS MELLÉKHATÁSAI 2 MILYEN MELLÉK- HATÁSOK JELENTKEZ- HETNEK? KÖZELMÚLTBAN DIAGNOSZTIZÁLT, CML- ES BETEGKÉNT KEZDETBEN MILYEN MELLÉKHATÁSOKRA SZÁMÍTHATOK? A krónikus mieloid leukémiás (CML-es)
RészletesebbenRhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között
Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között Ovárdics Andrea Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás:
RészletesebbenAlacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.
dr. Simon Attila 1, dr. Tiringer István 2, dr. Berényi István 1, dr. Gelesz Éva 1, Prof. dr. Veress Gábor 1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Alacsony iskolázottság
RészletesebbenEgészségügyi ellátási egyenlőtlenségek hazánkban a rutin adatbázisokra épülő elemzések tükrében
Egészségügyi ellátási egyenlőtlenségek hazánkban a rutin adatbázisokra épülő elemzések tükrében Dr. Sándor János, Debreceni Egyetem XXIV. Magyarországi Egészségügyi Napok, Debrecen 2017. Egyenlőtlenség
RészletesebbenSTUDENT LOGBOOK. 1 week general practice course for the 6 th year medical students SEMMELWEIS EGYETEM. Name of the student:
STUDENT LOGBOOK 1 week general practice course for the 6 th year medical students Name of the student: Dates of the practice course: Name of the tutor: Address of the family practice: Tel: Please read
RészletesebbenKardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István
Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István (Egészségügyi Járóbeteg Központ, Debrecen, Debreceni Egyetem, Kardiológiai Intézet) A kardiovaszkuláris
RészletesebbenA rezisztens hypertonia eszközös kezelése
ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY A rezisztens hypertonia eszközös kezelése Simonyi Gábor dr. 1 Bedros J. Róbert dr. 2 Medvegy Mihály dr. 3 1 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, V. Belgyógyászat,
RészletesebbenAz esmolol használata a sürgősségi osztályon
Az esmolol használata a sürgősségi osztályon Esmolol Szelektív Béta1-adrenerg antagonista Hatáskezdet: 1-2 perc VVT-esterase metabolizmus, eliminációs HL 9 perc Hatástartam 10-20 perc Az esmolol adagolása
RészletesebbenAlsó végtagi perifériás artériás betegségek szűrése családorvosi praxisokban. dr. Tóth-Vajna Zsombor
Alsó végtagi perifériás artériás betegségek szűrése családorvosi praxisokban dr. Tóth-Vajna Zsombor A perifériás artériás betegség (PAD) jelentősége Generalizált atherosclerosis Prevalencia 14% (ÉRV-program,
RészletesebbenHYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA
2008; 12 (4):111 162. Alapító elnök: FARSANG CSABA, NAGY JUDIT Szerkesztõbizottság társelnökei: DE CHÂTEL RUDOLF, TÚRI SÁNDOR Nemzetközi szerkesztõbizottság: Detlev Ganten (Berlin), Gavril Hercz (Toronto),
RészletesebbenNatriuretikus peptidek a sürgősségi Diagnosztikában. Siófok, 2017 november 9 Dr. Rudas László
Natriuretikus peptidek a sürgősségi Diagnosztikában Siófok, 2017 november 9 Dr. Rudas László Stabilabb paraméter! Passzív vesekiválasztás megegyező az NT-proBNP és a BNP esetében, megközelítően 15% 20%
RészletesebbenV. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2014. 2010-2011-2012-2013 eredmények III. Prof. Dr. Kékes Ede
V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2014. 2010-2011-2012-2013 eredmények III. Prof. Dr. Kékes Ede Antropológiai adatok 2010-2013 évek NŐ FÉRFI 2010 9 316 6 014 2011 10 646 9 189 2012 11
RészletesebbenNagy Viktor dr., az előadással kapcsolatos összeférhetetlenség. Gyógyszergyári igazgatósági/szakértői/tanácsadói tagság: -
Kardiológiai Szintentartó Tanfolyam Nagy Viktor dr., az előadással kapcsolatos összeférhetetlenség közzététele, 1 év. Nagy Viktor Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika Hypertonia kezelése,
RészletesebbenVALSARTAN/AMLODIPIN FIX KOMBINÁCIÓ (EXFORGE ) A DIABETOLÓGIAI GYAKORLATBAN
DIABETOLOGIA HUNGARICA XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház, III. Belgyógyászati Osztály VALSARTAN/AMLODIPIN FIX KOMBINÁCIÓ (EXFORGE ) A DIABETOLÓGIAI GYAKORLATBAN Jermendy György dr.
RészletesebbenIII. melléklet Az Alkalmazási előírás és a Betegtájékoztató egyes fejezeteinek módosításai
III. melléklet Az Alkalmazási előírás és a Betegtájékoztató egyes fejezeteinek módosításai 34/42 A. Alkalmazási előírás 4.1 Terápiás javallatok [a jelenleg elfogadott indikációk törlendők és a következőkkel
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke
A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI
RészletesebbenAz autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenA homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban
A homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban Dr.Sal Péter házi gyermekorvos, homeopata Komplementer Medicina szakmai kollégiumi testület tagja Az EU egészségüggyel foglalkozó szakmai intézményeiben
RészletesebbenGyógyszeres kezelés a szekunder cardiovascularis prevencióban
Tényeken Alapuló Orvoslás (TAO) Gyógyszeres kezelés a szekunder cardiovascularis prevencióban DR. CZURIGA ISTVÁN Számos klinikai tanulmány egyértelmûen igazolta a rizikófaktor-intervenciók, valamint bizonyos
RészletesebbenMegoldás kórházi gyógyszertár számára VP485 színes címkenyomtatóval
Megoldás kórházi gyógyszertár számára VP485 színes címkenyomtatóval Gyógyszer adagolási statisztika A statisztikák szerint 44,000 és 98,000 halálesetet okoz orvosi hiba az USA-ban évente. * Több mint 770,000
RészletesebbenVédősisak viselés és a kerékpáros fejsérülések összefüggése gyermekkorban
A Pécsi Tudományegyetem Gyermekklinika, Sebészeti Osztály, Pécs 1 és az LKH Gyermekklinika, Sebészeti Osztály, Graz 2 közleménye Védősisak viselés és a kerékpáros fejsérülések összefüggése gyermekkorban
RészletesebbenAntihipertenzív terápia gyermekkorban. Reusz György Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika
Antihipertenzív terápia gyermekkorban Reusz György Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika A gyermek és serdülőkori hypertonia besorolása és therápiás ajánlása Szisztolés és diasztolés vérnyomás (percentil)
RészletesebbenBeteg-együttműködés és a háttérben meghúzódó tényezők
dr. Molnár Márk Péter Budapesti Corvinus Egyetem mark.molnar@uni-corvinus.hu Beteg-együttműködés és a háttérben meghúzódó tényezők XIV. Betegbiztonsági Fórum Budapest, Az előadás témái A terápiahűség jelentősége,
RészletesebbenI. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS
I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1 1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Edarbi 20 mg tabletta 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 20 mg azilzartán-medoxomil tablettánként (káliumsó formájában). A segédanyagok teljes
RészletesebbenA lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre
A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre KEZÜNKBEN A JÖVŐ KONFERENCIA 2016. február 25. Dr. Biró Krisztina Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős
RészletesebbenRehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok
Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok Csókási Krisztina Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet
RészletesebbenAz gyógyszeripar által fejlesztett inzulin készülékek az éves egészségügyi költségek csökkenését és a terápiahűség javulását eredményezték* -53% +11%
Terápiahűség javulása Teljes éves egészségügyi költség A gyógyszeripar folyamatosan dolgozik olyan új gyógyászati segédeszközök kifejlesztésén, melyek megfelelnek a betegek elvárásainak, javítják a terápiahűséget
Részletesebben4.3 Ellenjavallatok A terhesség második és harmadik trimesztere (lásd 4.4 és 4.6 pont) (Megjegyzés: szoptatásban nem ellenjavallt, lásd: 4.3 pont.
ACE-gátlók és angiotenzin II antagonisták: alkalmazás terhességben és szoptatás alatt A PhVWP által 2008 októberben jóváhagyott alkalmazási előírás és betegtájékoztató szöveg ACE-gátlók Lisinopril, Fosinopril,
RészletesebbenAngiológia. Az ONTARGET és a TRANSCEND vizsgálat eredményei
02-Circulation_1:Layout 1 7/13/11 4:09 PM Page 13 Angiológia Hauser et al Long-Term Survival and Risk 13 Cardiovascularis és renalis kimenetel eredményei a magas renalis kockázatú betegek telmisartan,
RészletesebbenEREDETI KÖZLEMÉNY EREDETI KÖZLEMÉNY. Régi és új orális antikoagulánsok hazai alkalmazása pitvarfibrillációban
EREDETI KÖZLEMÉNY Régi és új orális antikoagulánsok hazai alkalmazása pitvarfibrillációban Tomcsányi János dr. 1 Salfer Balázs 2 Nagy Bence dr. 2 1 Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Kardiológia,
RészletesebbenA pioglitazon + metformin kombináció - Competact 15 mg/850 mg tbl.- helye és szerepe a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében
A pioglitazon + metformin kombináció - Competact 15 mg/850 mg tbl.- helye és szerepe a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében Gyimesi András dr. Kelet-magyarországi Diabetes Hétvége Szeged, 2009 október
RészletesebbenTUDOMÁNYOS ÉLETMÓDTANÁCSOK I. ÉVFOLYAM 52. SZÁM
Tisztelt Olvasó! A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) kiemelt célja, hogy a hazai médiában dolgozó szakembereket folyamatosan forrásanyaggal és hiteles információkkal lássa el az egészséges
RészletesebbenA2-es típusú diabétesz prevalenciája az egész világon
Cardiologia Hungarica 2008; 38 : D6 10 2008 Locksley Hall Media Az indapamid SR hatékonyságának összehasonlítása enalaprillal 2-es típusú cukorbetegségben szenvedõ idõs hipertóniás betegekben Juan Garcia
RészletesebbenA kockázatkezelési terv összefoglalása Termék: Levenor Kombi
A kockázatkezelési terv összefoglalása Termék: Levenor Kombi Hatóanyag(ok) Amlodipin Perindopril Érintett termék(ek) (márkanév/márkanevek): Levenor Kombi A forgalombahozatali engedély jogosultja (MAH)
RészletesebbenAlkalmazási előírás. 4.2 Adagolás és alkalmazás. 4.3 Ellenjavallatok
A Strattera (atomoxetine) hatásai a vérnyomásra és a szívfrekvenciára a forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH) által végzett klinikai vizsgálat adatainak felülvizsgálata alapján. Végleges SPC és
RészletesebbenAz angiotenzinkonvertáz-gátlók hatása a balkamra-hypertrophiára
Az angiotenzinkonvertáz-gátlók hatása a balkamra-hypertrophiára Keltai Mátyás LAM-TUDOMÁNY TOVÁBBKÉPZÉS ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY A szerzô ismerteti a balkamra-hypertrophia kialakulásával kapcsolatos újabb
RészletesebbenA koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban
Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség
RészletesebbenTe mikor használsz folyamatos (citrátos) hemofiltrációt?
Te mikor használsz folyamatos (citrátos) hemofiltrációt? Iványi Zsolt, Valkó Luca Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika Semmelweis Egyetem SZINT 2013. november 15. Mikor? Ideálisan Akut vesesérülés
RészletesebbenA perzisztencia jelentősége a gyulladásos reumatológiai betegségek kezelésében
A perzisztencia jelentősége a gyulladásos reumatológiai betegségek kezelésében Dr. Donáth Judit Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest HALADÁS A REUMATOLÓGIA ÉS OSTEOLÓGIA TERÜLETÉN
RészletesebbenAntitrombotikuskezelés kezelés alsó végtagi intervenció után
Antitrombotikuskezelés kezelés alsó végtagi intervenció után Jassó István dr. ESZSZK I. Belgyógyászat Berencsi Anikó dr. SE VSZÉK Cél: CV rizikócsökkentés restenosis/reocclusio megakadályozása Mivel? TAG:
RészletesebbenA magasvérnyomás-betegségben elõforduló cardiovascularis rizikófaktorok
A magasvérnyomás-betegségben elõforduló cardiovascularis rizikófaktorok Kékes Ede dr. és Berentey Ernő dr. 1 International Medical Services Ltd., Kardiológiai Szakrendelés (vezető: Kékes Ede dr.) Semmelweis
RészletesebbenT S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika
T S O S I Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika A Miért kell beszélni a TIA-ról? Mert TIA után 90 napon belül a betegek 10-20%-a ischaemiás stroke-ot szenved. Mert a stroke betegek 25%-ban
RészletesebbenGyógyszerészi gondozás beadandó projekt feladat október 10.
Gyógyszerészi gondozás beadandó projekt feladat 2016. október 10. Projekt feladat célja Gyógyszerelési áttekintés keretében, valós élethelyzeten alapuló gyógyszerelési probléma feltárása, intervenció javaslata
RészletesebbenTudományos következtetések. A Prevora tudományos értékelésének átfogó összegzése
II. MELLÉKLET AZ EURÓPAI GYÓGYSZERÜGYNÖKSÉG (EMA) ÁLTAL BETERJESZTETT TUDOMÁNYOS KÖVETKEZTETÉSEK, A POZITÍV VÉLEMÉNY, AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS, A CÍMKESZÖVEG, VALAMINT A BETEGTÁJÉKOZTATÓ MÓDOSÍTÁSÁNAK INDOKLÁSA
RészletesebbenA valós életből nyert adatok jelentősége reumatológiai kórképekben
A valós életből nyert adatok jelentősége reumatológiai kórképekben Dr. Donáth Judit Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest HALADÁS A REUMATOLÓGIA ÉS OSTEOLÓGIA TERÜLETÉN 2015-2018 2019.
RészletesebbenHYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA
2008; 12 (S3):157 168. Alapító elnök: FARSANG CSABA, NAGY JUDIT Szerkesztõbizottság társelnökei: DE CHÂTEL RUDOLF, TÚRI SÁNDOR Nemzetközi szerkesztõbizottság: Detlev Ganten (Berlin), Gavril Hercz (Toronto),
Részletesebben