0009 Jelentés a Magyar Igazság és Élet Pártja évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 0009 Jelentés a Magyar Igazság és Élet Pártja évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók valódisága 2. Az és évi beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvviteli megállapítások 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések II. ÖSSZEFOGLALÓ megállapítások, FELHÍVÁS a törvényes állapot helyreállítására, Javaslatok 1. Összefoglaló megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 3. Javaslatok A VIZSGÁLAT CÉLJA, MÓDSZERE, IDŐSZAKA, KÖRÜLMÉNYEI Az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 5. -a, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. tv. (továbbiakban: párttörvény) 10. (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. A törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a Magyar Igazság és Élet Pártja (továbbiakban: Párt) évi gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet neve: Magyar Igazság és Élet Pártja Címe: 1085 Rökk Szilárd u. 19. Jogállása: önálló jogi személy Az ellenőrzött időszak: január december 31. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy:

2 ˇ a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, és a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; ˇ a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi előírásokat; ˇ a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott adományt. Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés, szúrópróba szerinti kiválasztás alapján, a Magyar Közlöny évi 42. számában közzétett ÁSZ általános ellenőrzési program szerint. A helyszíni ellenőrzés időpontja: augusztus december 10. I. Részletes megállapítások 1. A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók valódisága A Párt az és évi beszámolókat (1. és 2. sz. melléklet) a párttörvény 9. (1) bekezdésében megszabott határidőben és a törvény 1. sz. mellékletében előírt formában április 29-én a Magyar Közlöny 37. számában és április 30-án a Magyar Közlöny 37. számában hozta nyilvánosságra. Az évi beszámolót - önrevízióval - módosították és VIII. 16-án a Magyar Közlöny 72. számában ismételten megjelentették. A közzétett beszámolók az Országos Iroda és az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező megyei és budapesti szervezetek gazdálkodásának összesített adatait foglalják magukba. A Párt számviteli politikája tartalmazza a beszámoló összeállításának módszerét. E szerint a főkönyvi számlák a kiadásokat és bevételeket a beszámoló jogcímenkénti csoportosításának megfelelően tartalmazzák. Az évi beszámolók a könyvelési adatokkal megegyeznek. A helyesen kialakított módszer és a könyveléssel való egyezőség ellenére azonban az éves beszámolók a vizsgált években nem felelnek meg a számvitelről szóló - többször módosított évi XVIII.

3 törvény (továbbiakban: Szt.) előírásainak a könyvelési és bizonylatolási szabálytalanságok miatt. A számviteli alapelvek közül megsértették a valódiság, a világosság és a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelveket. ˇ A valódiság elvét, mert a helyi szervezetek pénzforgalmáról kiállított bizonylatok könyvelése és a könyvelési nyilvántartás céljára készített külső- és belső bizonylatok többségükben nem támasztják alá hitelt érdemlően a könyvelésben és a beszámolóban rögzített adatok helyességét, ˇ a világosság elvét, mert a beszámoló alapját képező könyvelés nem áttekinthető, ˇ a tartalom elsődlegessége a formával szemben elvét, mert a bizonylatok jelentős részén a gazdasági eseményeket nem a tényleges tartalmuknak megfelelően mutatták be. 2. Az és évi beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvviteli megállapítások 2.1. A könyvvezetés szabályozottsága, gyakorlata A könyvvezetés szabályozottsága A Párt könyvvezetési kötelezettségének január 1-jétől - kettős könyvvitel vezetésével tesz eleget. A nem önálló helyi szervezetek pénztárkönyvet vezetnek. A Párt számviteli politikájának keretében elkészítették a gazdálkodásukra jellemző szabályzatokat, előírásokat. A számviteli politika tartalmazza: ˇ a könyvvezetés módját, ˇ a helyi szervezetek elszámoltatásának szabályait, ˇ a tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolási rendszerét, ˇ a leltározás rendjét, ˇ a Pénzkezelési Szabályzatot, ˇ a Számviteli Szabályzatot. A Párt könyvviteli rendjét - az alábbiak kivételével - megfelelően szabályozták. Az Szt. előírásai alapján elkészített Számlarendben rögzítették a főkönyvi számlák tartalmát, megjelölését, egymáshoz való kapcsolatát és a Számlatükröt, valamint a gazdasági események hiteles rögzítésének követelményeit. Az Szt. 82. (2) bek., illetve a 83. (3) bek. b) pontjában foglaltaktól eltérően azonban a főkönyvi kivonatok készítésének és az egyéb gazdasági műveletek bizonylati adatai könyvviteli rögzítésének időpontját nem határozták meg.

4 A Párt szabályzataiból nem derül ki, hogy a gazdálkodásért ki a felelős, mindössze a könyvelő felelős - a vállalkozási szerződés szerint - a könyvelési anyagok feldolgozásáért, az adatok pontosságáért, a beszámoló jelentés elkészítéséért, valamint a számviteli és a párttörvénynek megfelelően a hitelességért. A szerződésben foglaltaknak a könyvelő vállalkozó teljes körűen és maradéktalanul - a vizsgált időszakban - nem tett eleget. Az Országos Iroda vezetőjének - akit a Párt vezetése az ÁSZ vizsgálathoz kapcsolattartó -nak nevezett meg decembere óta a pénzügyi-számviteli tevékenységre nincs rálátása, miután azt a hatásköréből, illetve irányítása alól kivonták, és utalványozási jogköre is megszűnt A könyvvezetés gyakorlata A könyvvezetés a gyakorlatban nem felelt meg az Szt aiban és a Párt szabályzataiban előírt azon követelményeknek, melyek a bizonylatok feldolgozására vonatkoznak. A számítógépes adatfeldolgozással végzett könyvvezetés az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat nem mutatja megfelelően, és a bizonylatok tartalmi és alaki kellékeinek hiánya miatt nem biztosított a könyvelt adatok hitelessége sem. A számítógépes rendszerben vezetett könyvviteli nyilvántartásokba bejegyzett adatok nem minden esetben azonosíthatók egymással, illetve a bizonylatok adataival. Emiatt az adatok ellenőrzése, egyeztetése nehézkes. Így pl. a főkönyvi számlákon nem tüntetik fel az ellenszámlákat, az eredeti bizonylat dátumát és számát pedig a főkönyvi számlák jelentős részén nem jelölik meg. A Párt Számviteli Szabályzata szerint a megyei és budapesti szervezeteknek bevételeikről és kiadásaikról 1997-ben negyedévenként, 1998-ban pedig évente egyszer kellett elszámolniuk az Országos Iroda felé. Az elszámolási kötelezettség teljesítése a beszámoló sorainak megfelelő jogcímek szerinti összesítőkön történt, melyek alátámasztására a pénztárjelentést és a pénztárbizonylatokat kellett csatolni. A könyvelés alapbizonylatai a jogcímenkénti negyedéves, illetve éves összesítők, melyek alapját képező bevételi és kiadási bizonylatokat azonban - az Szt. 85. (1) bek. g) pontjában foglaltaktól eltérően - jogcímenként nem sorolták fel és nem összesítették. Az alábbi felsorolt elszámolásokhoz a bizonylatokat sem csatolták. Ez a könyvelésben rögzített bevételi és kiadási összegek valódiságát nem támasztja alá. Emellett a könyvelés alapjául szolgáló pénzügyi elszámolásokon a könyvelés megtörténtét, időpontját és a bizonylat sorszámát sem tüntették fel.

5 Az összesített pénzügyi elszámolások és ennek alapját képező bizonylatok érvényesítését - a kifizethetőség jogosságát - aláírással nem igazolták. A helyi szervezetek elszámolásaival s ezek könyvelésével kapcsolatos szabálytalanságok az alábbiak: ˇ A helyi szervezetek bevételeit és kiadásait a beszámoló sorainak jogcímei szerint a beszámolási időszak végén egy összegben könyvelték. E miatt a megyei és budapesti szervezetek működési és politikai tevékenységének a felmerülés szerinti kiadásait és időpontját - az Szt. 85. (1) bekezdésében foglalt előírásoktól eltérően - megállapítani nem lehetett. ˇ A Győr-Moson-Sopron megyei szervezet évi elszámolásához egyetlen bevételi és kiadási pénztárbizonylatot sem csatoltak. Az elkönyvelt évi bevételi és kiadási összegek az éves időszaki pénztárjelentés adataitól is eltérnek. ˇ A gödöllői szervezet évi könyvelése alapját képező pénzügyi elszámolás bizonylatokkal nem alátámasztott. Az időszaki pénztárjelentés -en túlnyomórészt feltüntették a pénztárbizonylatok sorszámát, az elszámolás alapját képező bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat azonban nem csatolták a pénztárjelentéshez. A pénzügyi elszámoláson az éves Ft bevételből csak Ft tagdíjbevétel dokumentált. Az utólagosan adott befizetési nyilatkozatok elfogadását követően a bevételekből Ft névtelen adománynak minősül. Az adományok bevételi bizonylatait nem csatolták az elszámoláshoz, és e nélkül elkönyvelték adományként a bevételek számlaosztályba. Az évi elszámolásban kimutatott Ft összegű kiadásból összesen Ft összegű kiadás (36 tétel) bizonylatai nem álltak rendelkezésre. Ebből az összegből Ft-ot üzemanyag szabálytalan elszámolása címén levontak, a fenti összeget azonban az Egyéb költségszámlán mégis elkönyvelték. ˇ A Párt budaörsi szervezete az Országos Központ engedélye nélkül - külföldi adomány befogadása céljából - bankszámlát nyitott. A külföldi magánszemélytől származó Ft összegben jóváírt adományból Ft-ot vettek fel, mely összeget magánszemélytől származó külföldi adomány helyett belföldi adományként könyveltek el. A fennmaradó Ft a bankszámlán maradt, amelyet nem mutattak ki az évi bevételek között. A helyi szervezetek valóságban meglévő pénzkészletét nem leltározták és a megyei és budapesti szervezetek év végi záró készpénzállományát a könyvelési adatokkal a vizsgált években nem egyeztették.

6 Az VII. 21-én kampányköltség címén Ft összegű különféle költség bizonylatait a könyvelés alapját képező számlaösszesítőhöz nem csatolták. Ezt a hiányosságot a vizsgálat befejezését követően pótolták. Az ÁSZ részére II. 15-én átadott bizonylatok alaki és tartalmi kellékei azonban kifogásolhatóak Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése Analitikus nyilvántartások Eszköznyilvántartás Az eszköznyilvántartáson belül a beszerzett eszközökről tárgyi eszköz nyilvántartást vezetnek. A tárgyi eszközöket mindkét évben fordulónapon - a Párt Leltározási Szabályzatában foglaltaknak megfelelően - leltározták Elszámolásra kiadott előlegek, ellátmányok elszámolása A magánszemélyeknek elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartása és elszámoltatása megfelelő. A helyi szervezeteknek kifizetett ellátmányok nyilvántartása és elszámolása nem felelt meg az Szt ában foglalt előírásoknak. A részletezett szabálytalanságokat a Jelentés pontja tartalmazza Szigorú számadású bizonylatok A szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok körét meghatározták. Ilyen nyomtatványként kezelik a készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatokat (készpénzfelvételi csekkek, pénztárjelentések, bevételi és kiadási pénztárbizonylatok) és a leltárfelvételi íveket. A nyilvántartások vezetése azonban nem felel meg az Szt ában előírt szigorú számadási kötelezettség követelményeinek. A készpénzkezelési bizonylatok nyilvántartása nem teljes körű, mert - a Párt által előírtaktól eltérően - a helyi szervezetek bizonylatai a központi nyilvántartásban nem szerepelnek és a bemutatott pénzkezelési bizonylatok nyilvántartása csak az évi adatokat tartalmazza. Továbbá a vezetett nyilvántartás nem biztosítja a bizonylattal történő elszámoltatást, mivel a házipénztári bevételi, kiadási bizonylatok és a pénztárjelentés nyilvántartásában nem a bizonylat átvételi időpontjában történik az átvétel igazolása, hanem a bizonylattömb leadásakor. A készpénzfelvételi utalvány nyilvántartásában a csekk felhasználásokat a felhasználókkal nem igazoltatják Szállítók és vevők A Párt tartozásait és követeléseit a főkönyvi könyvelésben tételesen nyilvántartotta, számlázási tevékenységet nem folytatott, szállítói tartozásait határidőre kiegyenlítette A Párt és saját Kft-je pénzügyi kapcsolatainak nyilvántartása A Párt saját Kft-t nem alapított, így ezzel kapcsolatos pénzügyi nyilvántartást sem vezet.

7 2.2.2 A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem A számviteli nyilvántartás céljára készített külső és belső bizonylatok 1997-ben néhány esetben, 1998-ban pedig többségében nem támasztják alá a könyvelésben és a beszámolókban rögzített adatokat. Emiatt a beszámolókészítés és a könyvvezetés alapelvei nem érvényesültek teljes körűen. A rögzített adatok valódisága és a kívülállók részére történő bizonyíthatósága nem biztosított. A könyvelt adatok hitelességét biztosító - az Szt ában előírt - legfontosabb alaki és tartalmi kellékek hiányoznak az évi bizonylatok nagy részéről, vagy nem az arra jogosultak írták alá azokat. Így pl. a gazdasági műveletet elrendelő és végrehajtó személy, a teljesítést igazoló személy és az ellenőr aláírása hiányzik a bizonylatokról. Ugyanakkor több esetben előfordult, hogy nem a belső szabályzatok szerint jogosult személy vállalt kötelezettséget, illetve igazolta a gazdasági művelet megtörténtét Kötelezettségvállalás, utalványozás A Párt Alapszabálya és az Országos Iroda Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) eltérő módon szabályozza az aláírási jogkört. Az Alapszabály IV. 6/D. pontja szerint az Elnökség az elnököt és az alelnököket hatalmazza fel arra, hogy közülük ketten együttes aláírásukkal képviseljék a Pártot, ahol az egyik aláíró minden esetben az elnök. Ugyanakkor az SZMSZ II. kötelezettségvállalási szabályzatában A párt nevében elkötelezettséget a párt elnöke egyszemélyben, az alelnökök közül pedig csak két alelnök együttesen tehet. A vizsgált bizonylatok nem tükrözik a Párt által kialakított szabályzatok előírásait. A kifizetési bizonylatok többségénél nem állapítható meg a kötelezettségvállaló személye, mivel az engedélyező aláírása hiányzik a bizonylatokról, illetve a kapcsolódó megrendeléseket, szerződéseket nem tudták bemutatni annak ellenére, hogy az SZMSZ előírja a kötelezettségvállalás csak írásban történhet és a kötelezettségvállalást az iroda vezetőjének is ellen kell jegyezni. Ezt a hiányosságot visszamenőleg évre olymódon helyesbítették, hogy az ÁSZ részére II. 15-én átadott évi pénztárbizonylati másolatok mellé a Párt elnökének és helyettesének engedélyező aláírását csatolták. Továbbra is ellentmond a fenti szabályzatokban előírtaknak, hogy a fenti hatásköröket teljes körűen nem az arra illetékes személyek gyakorolták Bizonylatolás ˇ Pénzkezelési Szabályzatában a Párt újólag szabályozta évtől kezdődően a házipénztár kezelési rendjét. Ebben rögzítette, hogy a házipénztárban tartható készpénz értékhatára évre nincs korlátozva... Hiányossága a Szabályzatnak, hogy nem látták el keltezéssel és jóváhagyó aláírással. A Párt elnökének utasítására december 16-án a házipénztár átadás-átvételre került. A Párt hivatalos

8 irodahelyiségéből a Magyar Fórum Kiadó Kft irodahelyiségébe helyezték át a pénztárt. Ezzel egyidejűleg a pénztárosi teendőket a Párt Országos Iroda vezetőjétől a Magyar Út Alapítvány pénztárát is kezelő személy vette át. A házipénztár elhelyezése a Magyar Fórum Kiadó Kft helyiségében ellentétes a Párt SZMSZ-ben foglaltakkal, amely kimondja, hogy a pénztárt a Párt hivatalos, biztonsági zárral ellátott, védőrácsos helyiségében kell elhelyezni. Az SZMSZ V. fejezete a Pénztár- és Pénzkezelési Szabályzat azt is rögzíti, hogy a házipénztárban kell őrizni a Párt biztonsági tartalékát, ami a Központi Iroda mindenkori havi költségvetésének háromszorosa. Ezt a kötöttséget az évtől életbe léptetett Pénzkezelési Szabályzat feloldotta, illetve megszüntette. A Párt pénztárforgalmának évi és I-III. n. évi alakulása is tükrözi, hogy a pénztárban hónapról-hónapra a készpénzállomány - nyitó és zárókészlet egyaránt - olyan ütemben növekedett, amelyet a Párt havi készpénz kiadásai nem indokoltak. A banki átutalások, készpénz felvételek folytán a pénztárbevételek nagyságrendje jóval meghaladta a havi kiadások összegét, ami ellentétes a pénzforgalomról szóló többször módosított 39/1984. (XI.5.) MT rendelet 2. (1) bekezdésében előírt azon kötelezettségnek, miszerint a belföldi jogi személyek kötelesek pénzeszközeiket a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével a bankszámlán tartani, pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani,... A pénztári készpénzállomány nagyságrendje, illetve forgalmának alakulása, valamint a pénztárellenőrzés rendszeres hiánya tették indokolttá, hogy az ÁSZ vizsgálat pénztárrovancsot tartson. Ez azonban a pénztáros távolléte miatt két ízben is meghiúsult. ˇ Pénztárellenőrzés annak ellenére nem volt, hogy ennek követelményét a Párt Pénzkezelési Szabályzat -ában - az Szt. 85. (1) bek. c) pontjában foglaltakkal összhangban - előírták, illetőleg szabályozták. Az évi szúrópróbaszerűen ellenőrzött pénztár be- és kifizetési bizonylatokról minden esetben hiányzik az ellenőr, és többnyire a csatolt alapbizonylatokról a teljesítést igazoló, engedélyező aláírása. Ez utóbbi hiányosságot a jelentés pontjában részletezettek szerint utólag pótolták. ˇ A teljesítés igazolása, illetve a szolgáltatás átvétele hiányzik az alább felsorolt pénztárbizonylatokról: ˇ Az dec. 22-i sz. kiadási pénztárbizonylat szerint nyomdai bérmunka előleg címén Ft és dec.

9 30-án a sz. bizonylat szerint színes plakát készítéséért Ft-ot fizettek ki. A nyomdai munka megrendelése és a szállítói számlákon a teljesítés igazolása hiányzik a bizonylatokról. Emellett a szállítói készpénzfizetési számlákon a kifizetés időpontja okt. 14., illetve dec. 07., ami eltér a pénztárbizonylatok szerinti fenti kifizetési időponttól. ˇ Ugyancsak hiányoznak a fenti kellékek az alábbi kifizetések bizonylatairól: aug sz. pt. biz db szórólap Ft okt sz. pt. biz db szórólap Ft okt sz. pt. biz. szórólap nyomása Ft ˇ Az alábbi bizonylatokról a fenti hiányosságok mellett a konkrét szolgáltatás megjelölése is hiányzik: október sz. pt. biz. művészeti tevékenység Ft november sz. pt. biz. kulturális szolgáltatás Ft ˇ A fentiek mellett sok esetben a különféle jogcímeken több személy részére kifizetendő pénzösszegek átvevője meghatalmazás nélküli - a pénz felvételére nem jogosult - azonos személy. ˇ Jelentős összegű házipénztári kifizetések bizonylatain a kötelezettségvállaló, teljesítést igazoló és a pénzt átvevő személy azonos: ˇ dec. 22-i sz. pénztárbizonylaton nyomdaipari termékekért kifizetett Ft alapbizonylatain a 3 db szállítói számlához csatolt megrendelések és szerződések, valamint a pénztárbizonylaton szereplő pénzt felvevő aláírója azonos. Emellett a készpénzfizetési számlákon szereplő fizetési időpont és a pénztárbizonylaton szereplő kifizetési dátum lényeges eltérést mutat az alábbiak szerint: ˇ aug. 12-én az sz. pénztárbizonylaton kulturális szolgáltatásért Ft előleget és dec. 30- án a sz. pénztárbizonylaton Ft-ot fizettek ki. A csatolt megrendelést, szerződést, teljesítésigazolást és a pénzátvételt az arra nem jogosult személy írta alá.

10 ˇ Egy televíziós társaságtól ápr. 22-én a Párt a Magyar Út Alapítvány részére egy arra nem jogosult személy által megrendelte a 14-es számú választási csomagot, amelyet Ft összegben előlegként kiszámláztak, és azt a Párt kifizette. Ezt követően ápr. 30-án egy arra nem illetékes személy - a televíziós társaságnak írt levélben - a MIÉP gazdasági vezetőjeként a Magyar Út Alapítvány nevére kiállított 4 db számla stornírozását és a MIÉP részére történő kiállítását kérte. A televíziós társaság részéről a stornírozás megtörtént és a MIÉP részére a reklámsugárzási előleg számla ismételten kiállításra került. Úgy az Alapítvány nevére, mint a saját nevére kiállított számlát, illetve az előbbi stornírozását a Párt nyilvántartásaiban elkönyvelték. Az elkönyvelt számlákon - a Magyar Út Alapítvány nevére kiállított számlán sem - a kifizetést engedélyező, a teljesítést igazoló és a könyvelés tényét igazoló aláírása nem szerepel. 2.3 Személyi jellegű kifizetések Külföldi kiküldetések A Pártnál a vizsgált időszakban külföldi kiküldetés nem volt, így a külföldi kiküldetések teljesítésével kapcsolatos költségek elszámolásának rendjét tartalmazó hatályos szabályzat kidolgozására nem volt szükség Gépjármű üzemeltetés A Párt júl. 2-i 14. számú körlevelében újólag szabályozta a saját gépkocsi hivatalos útra történő használata esetén az üzemanyag elszámoltatást, illetve költségtérítést. Ehhez mellékelt egy Útnyilvántartó űrlapot. A szabályozás és a mellékelt űrlap megfelel a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben foglaltaknak, amely az üzemanyag elszámolásról rendelkezik, valamint a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 5. számú melléklet II. 7. pontjában leírtaknak. A hivatali célú használatra igénybe vett gépjárművek üzemeltetésének, utazási költségtérítésének gyakorlata év folyamán az előírásoknak megfelelt, de évben többségében ellentétes a Párt szabályozásával, illetve az említett jogszabályokban foglaltakkal. Az igénybevétel a belföldi kiküldetési rendelvény mellőzésével történt, helyette útnyilvántartást alkalmaztak. Az üzemanyagköltség elszámolással és az útnyilvántartások vezetésével, valamint a pénztári kifizetésekkel kapcsolatosan nem tartották be a vonatkozó jogszabályok előírásait. A megvizsgált Ft összegű pénztári kifizetés mellé csatolt - összesen 97 db - nyilvántartásból hiányzott az előírt: ˇ gépkocsi km óra állása, ˇ a használó megnevezése,

11 ˇ az utazás célja, üzleti partner megnevezése, ˇ az igénybe vevő neve, aláírása, ˇ az üzemanyag norma alkalmazása. A 97 esetből mindössze 2 esetben alkalmazták az üzemanyag norma alapján való költségtérítést, a többi esetben kizárólag benzinszámla alapján fizettek. A nyilvántartást a pénztáros nem kezelte szigorú számadású nyomtatványként. Az útnyilvántartások vezetése során nem tartották be sem a számviteli törvény 85. (1) bekezdésében a bizonylatokra előírt általános tartalmi, sem a személyi jövedelemadó törvény 25. (2) bekezdésében és a törvény mellékletében az útnyilvántartásokra előírt követelményeket. Ezért nem állapítható meg a tényleges közlekedés hivatali célja. A helytelen elszámolási gyakorlat következtében nem állapítható meg, hogy keletkezett-e adóköteles jövedelem, ami után a használókat adófizetési kötelezettség terheli. 2.4 Az adózásra, illetőleg járulék fizetésére vonatkozó jogszabályok betartása A Pártnál - a vizsgált időszakban - bér- és bérjellegű jövedelem kifizetés nem volt, így személyi jövedelem adóelőleg- és járulék fizetési kötelezettség nem merült fel. A Párt mindkét évben az APEHnek O -ás adóbevallást nyújtott be. A Pártnak társadalombiztosítási feladatai nem voltak. Társadalombiztosítási járulék alapot illető befizetéseket, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket, társadalombiztosítási ellátások kifizetését nem kellett teljesítenie. 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége A Párt által adott nyilatkozat szerint részvényt nem vásároltak, gazdasági társaságban részesedést nem szereztek, saját egyszemélyes Kft-t nem alapítottak, tiltott pénzforrásokat - névtelen adományozásokat kivéve - nem fogadtak el. Az ÁSZ megállapításai az adott nyilatkozat tartalmát alátámasztják. A Párt alaptevékenységével összefüggő bevételei - a könyvvitelében rögzítettek szerint - a következők voltak: ˇ tagdíjak, ˇ költségvetési támogatás, ˇ adományok, támogatások, ˇ banki kamatok,

12 ˇ egyéb bevételek. A Párt részére nyújtott adományok és támogatások között előfordultak névtelen adományok és tiltott vagyoni hozzájárulások, amelyek a párttörvény szerint tiltott bevételnek minősülnek. A névtelen adományok a 4 szervezetnél összesen Ft összeget tettek ki az alábbiak szerint: II. kerület (1998. évben) Ft Gödöllő (1998. évben) Ft Mosonmagyaróvár (1998. évben) Ft Győr-Moson-Sopron megye Ft ( évben) Összesen: Ft E tiltott bevételnek minősülő adományokat bizonylat nélkül könyvelték, az adományozókat nem nevezték meg, a befizetők aláírásokkal nem igazolták a befizetést, valamint rendezvényekből származó névtelen adományokat vételeztek be. A Párt a fentieken túlmenően tiltott vagyoni hozzájárulást is elfogadott a XI. kerületi Önkormányzattól. A XI. kerületi GAMESZ részére kiállított és a Párt által kiegyenlített különféle eszközbeszerzési (szőnyeg, karosszék stb.) számlákat Ft összegben költségként elkönyveltek, majd ezen számlák ellenértékét a GAMESZ megtérítette és a befizetett összegeket a Párt mint bevételt az Adomány számlára könyvelte. A fenti vagyoni hozzájárulás a párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütközik, mert a párt részére költségvetési szerv vagyoni hozzájárulást nem adhat. A Párt által rendelkezésre bocsátott - még összesítés alatt álló, nem teljes körű - adatok alapján megállapítható, hogy a MIÉP alapszervezeteit illetően több olyan megállapodás, bérleti szerződés született, amelyek szerint a szervezetek - megyeiek és fővárosi kerületiek egyaránt - a helyiségeket ingyenesen használják (pl. a X. és XI. kerületek). Ezen bérleti szerződések is a párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütköznek. A tiltott vagyoni hozzájárulást eredményező bérleti jogviszony fennállását, illetőleg a tiltott vagyoni hozzájárulás nagyságrendjét - mivel az ügyben több párt is érintett - az ÁSZ nem a jelenlegi ellenőrzés, hanem külön eljárás során vizsgálja, illetőleg állapítja meg. 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése

13 A Pártnál - Alapszabálya szerint - választott Országos Számvizsgáló Bizottság működik (továbbiakban: OSZB), amely 5 tagból áll. A Bizottság feladatkörét az alábbiakban határozták meg: ˇ Érvényesíti a vonatkozó pénzügyi és számviteli rendeleteket és megalkotja a Párt Számviteli Szabályzatát, valamint saját Szervezeti és Működési Szabályzatát, ˇ határozatairól jegyzőkönyvet készít, melyet megküld az Országos Elnökségnek és a Hivatalnak. A feladatkör meghatározása nem konkrét, szakmailag nem meghatározott. Az Országos Számvizsgálói Bizottság tevékenysége évben mindössze az időszaki pénztárjelentések hitelesítésének megtörténtét ellenőrizte három megyében, két alkalommal pedig célvizsgálatot végzett. A jelenlegi ügyviteli rendszerben a beszámolók és a könyvvezetés adatainak hitelessége és teljes körűsége, a pénzügyi kifizetések alátámasztottsága a belső ellenőrzési rendszer gyengesége miatt sem biztosított. A rendszerből hiányzik a vezetői és a folyamatba épített belső ellenőrzés. 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések Az évek gazdálkodását érintő előző ellenőrzés kötelezte a Pártot, hogy az ellenőrzési megállapítások figyelembevételével helyesbítsék a naplófőkönyvet a tényleges állapotnak megfelelően, ismételten hozzák nyilvánosságra a Párt évi módosított beszámolóját és a jövőben fordítsanak nagyobb figyelmet az utalványozások és a kifizetések helyes sorrendjére. A felhívásnak a Párt csak részben tett eleget. Az évi módosított beszámoló a Magyar Közlöny évi 6. számában megjelent. Az utalványozások és a kifizetések terén nem történt javulás, illetve előrelépés, sőt december 15-től lényegesen rosszabbodott a helyzet. Ezt bizonyítják a vizsgálati jelentés II. fejezet pontjában ismertetett megállapítások. II. ÖSSZEFOGLALÓ megállapítások, FELHÍVÁS a törvényes állapot helyreállítására, Javaslatok

14 1. Összefoglaló megállapítások A Párt ellenőrzése során a felmutatott okmányok hitelességének megállapítása, illetőleg egyes vizsgálati megállapítások kiegészítése céljából indokolttá vált - az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. tv. 21. (3) bekezdése alapján - kapcsolódó ellenőrzés lefolytatása a Magyar Út Alapítványnál. A vizsgálat elvégzéséhez szükséges iratokat azonban nem tudták az ÁSZ rendelkezésére bocsátani, mivel azokat személygépkocsival együtt - melyben az iratokat átmenetileg tárolták - ismeretlen személyek eltulajdonították. A rendőrségi nyomozás eredményének reményében az ellenőrzés szünetelt, majd azt az Állami Számvevőszék a rendelkezésre álló iratok alapján befejezte. Fentiek miatt a tervezett vizsgálati idő elhúzódott. A Párt az és évi gazdálkodásról készült beszámolókat a párttörvény 9. (1) bekezdésében előírt határidőre és a törvény 1. sz. mellékletében meghatározott formában a Magyar Közlöny és évi 37. számaiban hozta nyilvánosságra, illetőleg az önrevízióval módosított évi beszámolót a Magyar Közlöny évi 72. számában ismételten megjelentette. A helyesen kialakított módszer és a könyveléssel való egyezőség ellenére az éves beszámolók tartalmilag egyik évben sem feleltek meg a számviteli törvény előírásainak, a könyvelési és bizonylatolási szabálytalanságok miatt nem fogadhatók el. A jelentésben foglalt megállapítások ismételten azt támasztják alá, hogy a pártok helyes könyvvezetésének kialakítása addig nem oldható meg maradéktalanul, míg fel nem oldják a párttörvény és a számviteli törvény - a beszámoló-készítésre vonatkozó - ellentmondásait. A számviteli alapelvek közül megsértették a valódiság, a világosság és a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelveket, mivel: ˇ a könyvvezetés és a bizonylatok többségükben nem támasztják alá hitelt érdemlően a könyvelésben és a beszámolókban rögzített adatok valódiságát, ˇ a könyvelés nem áttekinthető, ˇ a bizonylatok jelentős részén a gazdasági eseményeket nem a tényleges tartalomnak megfelelően mutatták be. A Párt könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitel vezetésével tesz eleget. A nem önálló helyi szervezetek pénztárkönyvet vezetnek. Számviteli politikájukat kialakították, a könyvvitel rendjét megfelelően szabályozták.

15 A megfelelően szabályozott számviteli rend gyakorlata azonban egyik évben sem felelt meg a számvitelről szóló évi XVIII. törvény azon előírásainak, amelyek a bizonylatok kiállítására és feldolgozására vonatkoznak. A könyvvezetés nem kellően áttekinthető, és a bizonylatok szabálytalanságai miatt nem biztosított a könyvelt adatok hitelessége sem. A Párt helyi szervezeteinek elszámolási kötelezettségét megfelelően szabályozták. A szabálytalan elszámolások és a szabálytalan bizonylatok elkönyvelése, valamint a szükséges ellenőrzés elmulasztása miatt azonban nem bizonyított a könyvelésben rögzített bevételi és kiadási összegek valódisága. A Párt Győr-Moson-Sopron megyei, valamint a gödöllői szervezeténél a vizsgált időszakban Ft összegű adományt, és Ft összegű kiadást bizonylat nélkül könyveltek. A budaörsi szervezet az Országos Központ engedélye nélkül bankszámlát nyitott az OTP Rt-nél, melynek forgalmát csak részben mutatták ki az év végi elszámolásukban. A helyi szervezetek év végi záró készpénzállományát a könyvelési adatokkal egyik évben sem egyeztették. Az analitikus nyilvántartások közül az eszköznyilvántartást és az elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartását megfelelően vezetik. A szigorú számadású nyomtatványok vezetése azonban nem felel meg az Szt.-ben előírt követelményeknek. A bizonylati rend nem felel meg az Szt. előírásainak, mert a számviteli nyilvántartás céljára készített külső és belső bizonylatok többségükben nem támasztják alá hitelt érdemlően a könyvelésben és a beszámolókban rögzített adatokat. Emiatt a beszámolókészítés és a könyvvezetés alapelvei nem érvényesültek teljes körűen. A rögzített adatok valódisága és a kívülállók részére történő bizonyíthatósága nem biztosított. A könyvelt adatok hitelességét biztosító legfontosabb alaki és tartalmi kellékek hiányoznak az évi bizonylatok nagy részéről, vagy nem az arra jogosultak írták alá azokat. A kiadási bizonylatok többségénél a kifizetést engedélyező aláírása hiányzik. Ezt az ÁSZ részére utólag február 15-én - átadott iratanyag szerint olymódon pótolták, hogy a teljes évi - fénymásolt, nem hitelesített - pénztárbizonylatok mellé a Párt elnökének és helyettesének utólagos engedélyező aláírását csatolták. Továbbra is ellentmond a fenti szabályzatban előírtaknak a szerződés aláírás és a teljesítésigazolás gyakorlata.

16 A házipénztár kezelése nem felelt meg a követelményeknek, illetve a Párt szabályzataiban előírtaknak. Annak elhelyezése nem a Párt hivatalos helyiségében történt. A házipénztár napi készpénzállományának évi rohamos emelkedését - több 10 millió Ft - a Párt napi kiadásai nem indokolták. Pénztárellenőrzést a vizsgált időszakban - az ellenőrzött bizonylatok tanúsága szerint - nem végeztek. A fentebb felsoroltak indokolttá tették, hogy az ÁSZ pénztárrovancsot végezzen a Pártnál. Ez azonban a pénztáros távolléte miatt két ízben is meghiúsult. A gépjármű üzemeltetéssel, illetve üzemanyag elszámolással és költségtérítéssel kapcsolatos jogszabályokat és a saját előírásaikat év folyamán betartották. A hivatali célú használatra igénybe vett nem saját tulajdonú gépjárművek üzemeltetésének és költségtérítésének gyakorlata évben többségében nem felelt meg az előírásoknak. Az ellenőrzött bizonylatok alapján Ftot fizettek ki a fenti jogcímen szabálytalanul. A Pártnál - a vizsgált időszakban - bér és bérjellegű jövedelem kifizetésére nem került sor, következésképpen személyi jövedelem adóelőleg és járulék befizetés sem volt. A Párt Ft összegű névtelen adományt és Ft tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el és számolt el a bevételei között. Fentiek a párttörvény 4. (2), (3) bekezdésében foglaltak szerint tiltott bevételnek minősülnek. Mind a két tevékenység a párttörvény 4. (4) bekezdésében foglalt eljárás alá esik. A vizsgálat az ellenőrzött időszakban két esetben tárta fel, hogy a Párt a párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütköző tiltott nem pénzbeni vagyoni hozzájárulást fogadott el azáltal, hogy - más pártokhoz hasonlóan, ahogy azt korábbi ÁSZ vizsgálatok megállapították - az önkormányzattól ingyen fogadott el irodahelyiséget. A Budapest Fővárosi X., és XI. kerületi Önkormányzat tulajdonát képező helyiségek ingyenes használata tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül, amely mértékének számszerűsítése az ÁSZ által külön folytatott eljárás során történik meg, hasonlóan mint más pártok esetében. A belső ellenőrzési rendszer - a vezetői és folyamatba épített ellenőrzés - nem működik. Az OSZB tevékenysége nem biztosítja az ellenőrzés teljes körűségét. A Párt szabályzataiból nem derül ki, hogy a gazdálkodásért ki a felelős, mindössze a könyvelő felelős - a vállalkozási szerződés szerint - a könyvelési anyagok feldolgozásáért, az adatok pontosságáért, a beszámoló jelentés elkészítéséért, valamint a számviteli és a párttörvénynek megfelelően a hitelességért. A szerződésben foglaltaknak a könyvelő vállalkozó teljes körűen és maradéktalanul

17 - a vizsgált időszakban - nem tett eleget. Az Országos Iroda vezetőjének - akit a Párt vezetése az ÁSZ vizsgálathoz kapcsolattartó -nak nevezett meg decembere óta a pénzügyi-számviteli tevékenységre nincs rálátása, miután azt a hatásköréből, illetve irányítása alól kivonták, és utalványozási jogköre is megszűnt. A vizsgált időszakban a Párt nem rendelkezett olyan szakképzett - minimális létszámú - apparátussal, amelyet a megnövekedett pénzügyi forgalom nagyságrendje indokolna. A helyszíni vizsgálat befejezése után a Párt intézkedési tervet készített, mely végrehajtása esetén a jelentésben bemutatott hiányosságok és szabálytalanságok megszűntethetőek. Jelezték, hogy a könyvvezetési feladatokkal új könyvelő céget bíztak meg, a belső szabálytalanságokat átdolgozzák, és mindent megtesznek a törvényi előírások betartása érdekében. 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására Az ÁSZ elnöke felhívja a Párt elnökét arra, hogy a jelentésben megállapított szabálytalanságok figyelembevételével az alábbi intézkedéseket tegye meg: 1) Intézkedjen az éves beszámolókkal kapcsolatos szabálytalanságok megszüntetéséről, az Szt.-ben előírt számviteli alapelvek teljes körű érvényesítéséről, illetve ennek alapját képező feltételek biztosításáról. 2) Gondoskodjon a beszámolók alapját képező könyvelési adatok hitelességének biztosításáról, a számviteli, bizonylatolási szabálytalanságok megszüntetéséről. A könyvvezetés gyakorlata feleljen meg az Szt.-ben és a Párt számviteli politikájában előírtaknak. 3) A Párt helyi szervezeteinek elszámolási kötelezettségével kapcsolatban megállapított szabálytalanságokat szüntesse meg. Megfelelő ellenőrzéssel biztosítsa a helyi szervezetek pénzforgalmi adatainak a könyvelésben történő szabályszerű rögzítését. 4) Gondoskodjon a Párt Győr-Moson-Sopron megyei, gödöllői és budaörsi szervezeteinek elszámolásainál megállapított bizonylati és elszámolási szabálytalanságok kivizsgálásáról és a hiányzó bizonylatoknak a könyvelés részére történő átadásáról. Továbbá valamennyi helyi szervezet készpénzállományának a könyvelési adatokkal történő egyeztetéséről. 5) A szigorú számadású nyomtatványok vezetésénél biztosítsa a számvitelről szóló évi XVIII. törvényben előírt követelmények érvényesülését.

18 6) Biztosítsa, hogy a Pártnál alkalmazott külső és belső bizonylatok feleljenek meg az Szt.-ben előírt követelményeknek, és így azok hitelt érdemlően támasszák alá a könyvelésben és a beszámolókban rögzített adatokat. 7) Intézkedjen, hogy a Pártnál alkalmazott aláírási gyakorlat (kötelezettségvállalás, kifizetés engedélyezése, teljesítés igazolása) az alapszabályban, illetve az SZMSZ-ben előírtakkal kerüljön összhangba. 8) Gondoskodjon arról, hogy a házipénztár kezelése feleljen meg a Párt szabályzataiban előírtaknak. A Pénzkezelési utasításban foglaltak szerint biztosítsa a házipénztár elhelyezését és a pénztárbizonylatok és házipénztári készpénzállomány ellenőrzését. 9) Követelje meg az üzemanyag felhasználás térítése során a rendszeresített útnyilvántartás hiánytalan és szabályszerű vezetését. 10) A jelentés I/3. pontjában megállapított, a párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütköző Ft, valamint a 4. (3) bekezdésébe ütköző Ft, összesen Ft-ot a párttörvény 4. (4) bekezdése alapján fizessék be a központi költségvetésbe. 11) Vizsgálja meg a Párt által használt valamennyi nem tulajdonában álló helyiség használati jogviszonyának a Párttörvény előírásaival való összhangját, a feltárt törvénysértő gyakorlatot szüntessék meg. 12) Gondoskodjon arról, hogy Párt alapszabályában, vagy az SZMSZben kerüljön kijelölésre a gazdálkodásért felelős személy, valamint a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat és hatásköröket is határozzák meg. 3. Javaslatok 1. Az Állami Számvevőszék javasolja a Kormánynak, hogy: a) az Állami Számvevőszék korábbi pártvizsgálatai alapján tett jelzésekre is figyelemmel kezdeményezze a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. törvény, valamint a számvitelről szóló évi XVIII. törvény - a pártok nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő - ellentmondásainak feloldásáról. b) Az Állami Számvevőszék korábbi pártvizsgálatokkal kapcsolatos jelentéseiben és a jelen jelentés 1.3. pontjában megfogalmazott ingatlanhasználattal kapcsolatos feszültségek feloldására szükséges lenne a pártok számára ingyenes használatra átengedett önkormányzati tulajdonú ingatlanok törvénysértő használatának jogszabályi rendezése. 2. Az Állami Számvevőszék javasolja a pénzügyminiszternek, hogy:

19 a párttörvény 4. (4) bekezdése utolsó mondata értelmében a Párt költségvetési támogatását a Jelentés I. fejezet 3. pontjában részletezett, tiltott adományból származó, a párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütköző tiltott vagyoni hozzájárulás összegével Ft-tal és a 4. (3) bekezdésébe ütköző névtelen adomány értékét kitevő összeggel Ft-tal, összesen: Ft-tal csökkentse.