9801 Jelentés a Szabad Demokraták Szövetsége évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 9801 Jelentés a Szabad Demokraták Szövetsége évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók ellenőrzése 2. Az és évi beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvviteli megállapítások 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenységének ellenőrzése 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 5. Az előző ellenőrzés utóvizsgálata II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, FELHÍVÁS A TÖRVÉNYES ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSÁRA A VIZSGÁLAT CÉLJA, MÓDSZERE, IDŐSZAKA, KÖRÜLMÉNYEI A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. tv. (továbbiakban: párttörvény) 10. (1) bekezdése, valamint az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. tv. 5. -a alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. E törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a Szabad Demokraták Szövetsége (továbbiakban: Párt) gazdálkodása törvényességét. A Párt - az állami költségvetésben foglaltak szerint évben E Ft, 1996-ban E Ft állami támogatásban részesült. Az ellenőrzött szervezet neve: Szabad Demokraták Szövetsége Címe: 1051 Budapest, Mérleg u. 6. Jogállása: önálló jogi személy (6. Pk /1989.) Az ellenőrzött időszak: január december 31. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: ˇ a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, és a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; ˇ a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi előírásokat;

2 ˇ a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott adományt; ˇ betartották-e a gazdálkodással összefüggő, egyéb jogszabályokban foglalt előírásokat. Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés, amelynek során a dokumentumokat szúrópróbaszerűen választottuk ki. A helyszíni ellenőrzés időpontja: október december 5. A vizsgálati jelentés megállapításai a Párt Országos Központjában rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzésen alapulnak. A Párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzését a Magyar Közlöny évi 42. számában közzétett ÁSZ általános ellenőrzési program alapján végeztük. I. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók ellenőrzése 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A Párt az évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját a Magyar Közlöny évi 34. számában, az évi beszámolóját a Magyar Közlöny évi 37. számában, a párttörvény 9. (1) bekezdésében előírt - április 30-i - határidőre, és a törvény 1. sz. mellékletében meghatározott formában hozta nyilvánosságra. (1. és 2. sz. mellékletek.) A közzétett beszámolók a Központi Iroda, a Területi Irodák és az ezekhez tartozó csoportok, valamint a fővárosi kerületi csoportok gazdálkodásának összesített adatait tartalmazzák. A Párt gazdálkodása a küldöttértekezlet által elfogadott éves költségvetésben, valamint az alapszabályban rögzített módon decentralizáltan zajlik. A gazdasági események, a gazdálkodás egészének számbavétele azonban centralizáltan, a Központi Iroda szintjén történik. A Párt szervezetei önálló gazdálkodást folytatnak a mindenkor hatályos jogszabályi keretek betartásával, nem önálló jogi személyiséggel. Bevételeikről és

3 kiadásaikról naprakész analitikus nyilvántartást vezetnek, amelyet havonta egyszer, az alapbizonylatokkal együtt átadnak a központi könyvelésnek. A főkönyvi könyvelés a Központi Irodán, az eredeti bizonylatok alapján, azok felülvizsgálata után történik. A Párt éves pénzügyi beszámolóit a számviteli rendjében szabályozott módon készült számítási anyag alapján állította össze. A beszámolókban szereplő adatok a rendelkezésre álló számviteli bizonylatokból és számítási anyagokból egyértelműen levezethetők. A Párt a számvitelről szóló, többször módosított évi XVIII. sz. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) megfogalmazott alapelvek többségét alapvetően betartotta. A könyvvezetés során és a beszámoló készítésénél azonban néhány esetben nem jártak el a szabályzatokban meghatározott következetességgel, így azok összeállításánál megsértették a valódiság, a teljesség és a következetesség alapelvét. A valódiság elvét, mivel a beszámolók egyes sorain szereplő összegek nem pontosak, azonban ezek általában kisebb súlyú formai hiányosságokból eredtek, de a Párt tényleges vagyoni helyzetének bemutatását nem torzítják számottevően. A teljesség elvét, mivel évi bevételt 1995, illetőleg évi bevételt évi bevételként vettek számba. A következetesség elvét, mivel az egyes évekről készült beszámolók tartalma nem biztosította az összehasonlíthatóságot. Az éves beszámolók tartalmát illetően felvetett észrevételeink alapvető oka - mint a megelőző vizsgálatoknál általában - az éves beszámolóra vonatkozó nem egyértelmű, és szakmailag is vitatható párttörvényi szabályozás. A párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámolási forma kialakításánál ugyanis elsődlegesen nem a szakmai szempontok, hanem a nyilvánosság tájékoztatása volt a meghatározó. A beszámoló nem illeszkedik a számviteli törvényben meghatározott tételes szabályokhoz. A két törvény olyan ellentmondást indukált, amely a gyakorlatban szakmailag nem oldható fel. Az egyértelmű szabályozás azt kívánná, hogy a pártokra nézve is érvényesüljenek a társadalmi szervezetek éves beszámoló készítésével kapcsolatos számviteli szabályok. Az erre vonatkozó első konkrét lépéseket az ÁSZ - a Pénzügyminisztériummal együtt - már évekkel ezelőtt megtette Az egyes évekre érvényes megállapítások Az és évi beszámoló felülvizsgálata során tett megállapítások a következők:

4 Az évi beszámoló ellenőrzése A bevételekkel kapcsolatos megállapítások A tagdíjak beszámolóban szereplő összege E Ft, ez megegyezik a Tagdíjak főkönyvi számla 3.O Ft összegű egyenlegével, azonban nem pontos. A teljesség elvét kifejtő törvény helyes alkalmazásával két tételben összesen Ft-ot évi bevételként kellett volna elszámolni, mivel januárjában még az évről szóló beszámoló zárlati munkálatai nem zajlottak le. Pontatlanná teszi a tagdíjak összegét az is, hogy az évi Tagdíjak főkönyvi számlára január 31-i keltezéssel két évet illető tagdíjbevételt könyveltek és Ft összegben. Az idézett alapelv érvényesülése esetén a két összeget az évről szóló beszámolónak kellene tartalmaznia. Az állami költségvetésből származó támogatás összege E Ft, ez megegyezik az Állami támogatás alapösszege főkönyvi számla követel egyenlegével. A E Ft a párttörvény 5. (2) bekezdése alapján kapott összeg. Az Egyéb hozzájárulások, adományok összesen beszámolósoron E Ft összeg található. Az összeghez a főkönyvi kivonat alapján négy főkönyvi számla kapcsolódik: Jogi személyektől; Jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságoktól, Magánszemélyektől; és Egyéb szervezetektől származó hozzájárulások. A párttörvény 1. sz. melléklete szerint az egyéb hozzájárulások összegét három kategóriában (jogi személy, jogi személynek nem minősülő gazdasági társaság, magánszemély) kell részletezni. Mivel a főkönyvi számlák száma négy, így közvetlenül az egyes csoportok összege nem egyezik a főkönyvi számlák egyenlegeivel. Ezért belső átcsoportosítást és önrevizíót hajtottak végre, amelynek eredményeként az egyéb hozzájárulások beszámolósor részletező rovatai helyes összegeket tartalmaznak. Az Egyéb bevételek beszámolósoron E Ft összeg van feltüntetve, amely összeg megegyezik a megfelelő főkönyvi számlák összegével A kiadásokkal kapcsolatos megállapítások A beszámolóban a Működési kiadások soron E Ft összeg található. Az összeg nem pontos, mivel egyes évi számlákat januárjában könyveltek, és az évi beszámolóban szerepeltettek, összesen 1.184,324 Ft összegben. A helytelen gyakorlat következtében megsértették a teljesség számviteli alapelvét. Az év januárjában évi költségnek könyvelt 1995.

5 évi számlák ugyancsak pontatlanná teszik a működési költség összegét, ezek részletezése az évi működési kiadásoknál szerepel. A Politikai tevékenység kiadása a beszámolóban E Ft. Az évi beszámolóban e sorhoz öt főkönyvi számla kapcsolódik: az Ügyvivői tiszteletdíj, Rendezvények, értekezletek ellátási költsége; a Külföldi delegációk ellátása; Üzleti vendéglátás; valamint a Sajtó- és propaganda költségek. A beszámolósoron feltüntetett összeg pontatlan, mivel egyes évi költségek az évi beszámolóban találhatók. A Támogatás egyéb szervezeteknek beszámolósoron 380 E Ft összeget tüntettek fel, ez megegyezik a Különféle támogatások főkönyvi számla ,40 Ft összegű egyenlegével. Az Eszközbeszerzés beszámolósor E Ft összege megegyezik a tárgyévi 1. számlaosztályban rögzített beszerzések összegével Az évi beszámoló ellenőrzése A bevételekkel kapcsolatos megállapítások Tagdíjak címen a beszámolóban E Ft található, amely megegyezik 91. Tagdíjak főkönyvi számla ezer forintra kerekített Ft egyenlegével. Állami költségvetésből származó támogatás-ként a beszámoló 262 M Ft összeget tartalmaz, az összeg megegyezik a kapcsolódó főkönyvi számla követel egyenlegével. Egyéb hozzájárulások, adományok címen a beszámoló E Ft összeget jelöl meg, ez megegyezik a kapcsolódó főkönyvi számlák összesen adatával. Ez évben a főkönyvi számlák már a párttörvény szerinti tagolásnak megfelelően három csoportban rögzítették a bevételeket, így főkönyvi számlák közötti átcsoportosításra a beszámoló kategóriákhoz való igazítás érdekében nem volt szükség. A hozzájárulások, adományok összegének bontása azonban pontatlan. Az ellenőrzés időpontjáig a párt önrevízióval feltárta, hogy a Jogi személyektől ezen belül pedig a Belföldi jogi személyektől származó hozzájárulás beszámolósoron Ft összeggel több szerepel a ténylegesnél, ezt az összeget helyesen a Magánszemélyektől származó hozzájárulások soron kellett volna szerepeltetni, mivel az adományozók magánszemélyek. Ezzel megsértették a valódiság számviteli alapelvét. Pontatlan a Jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságoktól származó adományok beszámolóban található 337 E Ft összege is. A főkönyvi számlán ugyanis 3 db Ft összegű tétel sportegyesülettől, tehát gazdasági társaságnak nem minősülő jogi személytől származik. Az összesen

6 Ft összeget helyesen a Jogi személyektől származó adományok között kellett volna szerepeltetni. Egyéb bevétel címen a beszámolóban E Ft található. Az összeg nem pontos, mert a Különféle egyéb bevételek főkönyvi számla ,81 Ft követel egyenlegéből E Ft valójában nem bevétel, korábbi beszerzés stornírozása történt meg az alapbizonylat tanúsága szerint. Fentiekkel megsértették a valódiság számviteli alapelvét A kiadásokkal kapcsolatos megállapítások A Támogatás egyéb szervezeteknek beszámolósoron E Ft összeget tüntettek fel, ez megegyezik az 58. sz. Különféle támogatások főkönyvi számla ezer forintra kerekített Ft egyenlegével. A Működési kiadások soron a beszámolóban szerepel E Ft. Az összeg nem pontos, mert egyes évi szállítói számlákat januárjában könyveltek, és az évi beszámolóban tüntettek fel a működési költségek között, összesen Ft értékben. A követett gyakorlattal megsértették a teljesség számviteli alapelvét. A következetesség számviteli alapelvét sérti, hogy a működési és politikai költségek tartalma a két vizsgált évben nem azonos. Az évben a sajtó- és propaganda költségek főkönyvi számla E Ft akkori egyenlege a politikai tevékenység kiadásai között szerepelt, évben a E Ft sajtó- és propaganda költség címen szerepeltetett összeg a működési költség részét képezi. A Politikai tevékenység kiadása beszámolósoron található E Ft összeg nem pontos, mivel a politikai tevékenységek esetében is szerepeltetnek a beszámolóban évi költségeket. Az Eszközbeszerzés összege a beszámolóban E Ft, az összeg egyezik a kapcsolódó főkönyvi számlákon és a részletező kimutatásban található beszerzések összesen adatával. Az Egyéb kiadások beszámolósoron E Ft szerepel. Az összeg nem pontos, mivel az Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartás szerinti értéke főkönyvi számla Ft egyenlegében helytelenül található E Ft. Az összeget helyesen korábbi beszerzés stornírozásával kellett volna elszámolni, értékesítés összköltségkénti elszámolása a kiadásokat pontatlanná teszi. Mivel az egyéb bevételek között is helytelenül szerepel ugyanez az összeg, így a beszámoló főösszegei pontatlanok, de a tényleges vagyoni, pénzügyi helyzetet a téves könyvelések nem torzítják, ezek kiegyenlítik

7 egymást. Az egyéb kiadások kategóriái az évivel azonosak, tartalmi részletezésük a Párt január 1-jétől hatályos számviteli rendjében megtalálható. 2. Az és évi beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvviteli megállapítások 2.1. A könyvvezetés módja A Párt számviteli rendjét megfelelően szabályozták, számviteli politikájukat kialakították. Ennek során szabályozták a központ és a területi egységek könyvvezetésének módját, a könyvviteli zárlat időpontját, a főkönyvi számlák tartalmát, a számlatükör felépítését, az analitikus nyilvántartások vezetését és a főkönyvi nyilvántartásokkal való egyeztetését, a bizonylatok előállítási helyét, útját és tárolását, az éves beszámolók készítési rendjét, tartalmát, az egyes tételek értékelési szabályait. A Központi Irodában a könyvvezetés módja megfelelő színvonalú számítógépes program alapján végzett kettős könyvvitel. A területi irodák és a hozzájuk tartozó csoportok, valamint a fővárosi kerületek csoportjai bevételeikről és kiadásaikról naprakész pénzforgalmi nyilvántartást vezetnek. A Párt könyvvezetési rendszerének megfelelő színvonalú kialakítása, a könyvviteli feladatok végrehajtása a vizsgált időszakban megbízható és áttekinthető tájékoztatást nyújtott a Párt egészének gazdálkodásáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről. A vizsgált időszakban a gazdasági szakterület feladatait a Központi Iroda Pénzügyi titkársága látta el a Párt Szervezeti és Működési Szabályzatában, a Gazdasági Ügyrendben, valamint a Párt Számviteli rendjében meghatározott előírások alapján. A Pénzügyi titkárság személyi állományának összetétele a szakmai végzettségi és gyakorlati követelményeknek megfelel. A könyvvezetéssel kapcsolatban kialakított gazdálkodási rend szerint a területi irodák és a kerületi csoportok a feldolgozott és ellenőrzött bizonylataikat a tárgyhónapot követő 10-ig megküldik a Pénzügyi titkárságra. A beérkezett könyvelési adatok - a szúrópróbaszerű vizsgálatok tanúsága szerint - a Központi Iroda könyvelésébe, illetve az és évi pénzügyi zárómérlegébe hiánytalanul beépültek. A szabályszerűen végzett könyvelés során egy esetben előfordult, hogy Ft értékű tárgyi eszköz beszerzés

8 visszáruzását stornírozás helyett költségként, illetve bevételként könyvelték el az alábbiak szerint: Az i 254/96. sz. szállítói számla szerint vásárolt 67 db Ft értékű "E" tip. széfet az i 440/96. sz. szállítói számla tanúsága szerint storníroztak. A szállító az O8. 27-én kifizetett Ft összegű ellenértéket két részletben visszafizette, án Ft-ot és án Ft-ot. A fent hivatkozott szállítói stornó számla alapján történt összesen Ft szállítói visszafizetést bevételként könyvelték el az Egyéb bevételek főkönyvi számlán, illetve a tárgyi eszközök állományának - a beszerzett eszközök visszaadása miatti Ft összegű csökkenését az Értékesített immateriális javak tárgyi eszközök nyilvántartási érték költségszámlára könyvelték. A bevételek és kiadások azonos összegű növelése helyett a helyes eljárás a tárgyi eszközök állományának - az eredeti beszerzés stornírozása miatti - csökkentése lett volna. A helytelen könyvelés miatt a könyvelésben rögzített bevételek és költségek adatai pontatlanok, a Párt tényleges vagyoni helyzetében azonban változást nem okoznak, mivel egymást kiegyenlítik Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülésének ellenőrzése Analitikus nyilvántartások A Párt a főkönyvi könyvelés mellett az alábbi felsorolt számlákról vezet analitikus nyilvántartást. ˇ befektetett eszközök, ˇ követelések, ˇ adott előlegek, ˇ egyéb követelések, ˇ aktív pénzügyi elszámolások, ˇ értékpapírok, ˇ hosszú lejáratú kötelezettségek, ˇ rövid lejáratú kötelezettségek. Az analitikus nyilvántartások vezetése a vizsgált időszakban az előírásoknak megfelelő volt. A fenti főkönyvi számlákról mindkét évben tételes analitikus kimutatás készült a pénzügyi beszámoló mellékleteként. Az analitikus kimutatások tartalma a főkönyvi számlákkal minden esetben megegyezett Eszköznyilvántartás Az eszköznyilvántartáson belül egyedi nyilvántartó kartont vezetnek a tárgyi eszközök között felsorolt ingatlanokról, számítástechnikai eszközökről, hírközlő berendezésekről és a gépjárművekről. Az egyedi nyilvántartó kartonok vezetése

9 megfelel az előírásoknak, azok a szükséges adatokat tartalmazzák. Fentieken kívül az irodai berendezési, felszerelési tárgyakról tételes szobaleltárt készítettek a központban, a kerületi csoportokban és a területi irodákban egyaránt. A befektetett pénzügyi eszközök közül részletes analitikát vezetnek a Párt értékpapír vagyonáról. A Párt vásárolt eszközeiről és az eszmei értékben nyilvántartott eszközökről december 31-i fordulónappal teljes körű leltárt készítettek évig visszamenőleg. A leltár a könyvelési bizonylatokkal teljes mértékben alátámasztott. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok közötti egyeztetés logikailag zárt rendszerrel biztosított Elszámolásra kiadott előlegek A pénztár elszámolásra pénzösszegeket és elszámolási utalványt a vizsgált időszakban szabályosan utalványozott kiadási pénztárbizonylatokra adott ki. A Házipénztár Kezelési Szabályzat szerint a felvett összegekről a felvételtől számított legkésőbb ötödik napon, az ellátmány jellegű elszámolási összegekkel pedig a tárgyhó utolsó napjáig el kell számolni. Az elszámolásra kiadott összegekről a pénztár személyenként külön nyilvántartást vezet, amelyből kitűnik a kiadás tételszáma, a pénzfelvétel időpontja, az elszámolásra felvett összeg, az elszámolás határideje, a tényleges elszámolás ideje, valamint a bevételezés tételszáma. Bár a pénzkezelési szabályzat előírja a felvétel jogcímének a feltüntetését is, - (elszámolási pénzösszeg, illetve ellátmány jellegű elszámolási összeg - erre csak az elszámolási határidőből lehet következtetni. (5 nap, illetve a tárgyhó utolsó napja). A felvett összegekkel minden esetben elszámoltak, de az elszámolási határidőket nem mindig tartották be Szigorú számadás alá vont bizonylatok A szigorú számadás alá vont nyomtatványok beszerzését, nyilvántartását a Párt központjában a Pénzügyi Titkárság végzi. Szigorú számadású nyomtatványként kezelik a következő bizonylatokat: ˇ pénztárbevételi bizonylat, ˇ pénztárkiadási bizonylat, ˇ ebédjegyek, ˇ készpénzcsekk nyilvántartások, ˇ elszámolási utalványtömbök, ˇ készpénzfizetési számlák. A területi irodáknak és a kerületeknek a központ adja ki a szigorú számadásként kezelt bizonylatokat. A kerületek és a

10 területi irodák pénztárkönyveit, illetve naplófőkönyveit a központi iroda hitelesíti. A szigorú számadású bizonylatok nyilvántartását az előírásoknak megfelelően folyamatosan vezetik Külföldi kiküldetések A hivatalos külföldi kiküldetések teljesítésével kapcsolatos költségek elszámolását a Párt Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletében január 1-jétől külön szabályozta, a 30/1992. (II.3.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. A szabályozás teljes körű és megfelelő, amelyben meghatározták a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségeket és azokat a nyomtatványokat, melyek alkalmazásával az elszámolás zártkörűvé válik. A nyomtatványok: ˇ engedély külföldi utazáshoz, ˇ devizaigénylési lap, ˇ külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolási lap, ˇ valuta-, csekkvételi lap. Országonként valutanemben meghatározták a napidíj nagyságát, minden kiutazásra egységesen (differenciálás nélkül). A legutóbbi ÁSZ vizsgálat megállapításait követően a külföldi kiküldetések elszámoltatási gyakorlata követi a Korm. rendelet előírásait; az elszámolás alapjául szolgáló bizonylatokat, dokumentumokat a vizsgált időszakban szabályszerűen töltötték ki. A valutaelszámolás könyvelési módja a számviteli törvény 83. (2) bek. a./ pontjában foglaltaknak eleget tesz, a kialakított elszámolási rendszer gyakorlata zártkörű, a főkönyvi számlarendben könyveltekkel egyező. Hiányosságként mindössze az merült fel, hogy néhány esetben a külföldi kiküldetés és költségelszámolási lapról hiányzott a ˇ kiküldetést elrendelő aláírása, ˇ a feladat elvégzésének igazolása Szállítók és vevők A Párt mindkét vizsgált évben vezetett részletes szállítói és vevői analitikus nyilvántartást. Az analitika tételesen tartalmazza a szállítóra és a vevőre vonatkozó összes adatokat (számla szám, dátum, szállító, illetve vevő megnevezése, számla összege, számla tárgya, az összeg kiegyenlítésének dátuma stb). A vevőket és szállítókat havonta egyeztetik a főkönyvi könyveléssel. Mindkét év végén december 31-i fordulónappal a pénzügyi beszámoló mellékleteként kimutatás készült a

11 szállítói tartozásokról, illetve követelésekről. A nyitott tételeket a főkönyvi könyveléssel egyeztették Gépjármű üzemeltetés A Párt feladatai ellátása érdekében a tömegközlekedési eszközökön kívül a tulajdonában álló gépkocsik és a magántulajdonú gépkocsik hivatali célú használatát engedi meg. A központ a gépkocsik üzemeltetésére és használatára vonatkozóan Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítette a gépjárművek üzemi célú használatának rendszerét, a költségtérítést és az elszámolás ügyvitelét. A párt a magántulajdonú gépjármű hivatali célú használatával kapcsolatos jogszabályi előírásokat mindkét évben betartotta, az igénybevételeket belföldi kiküldetési rendelvény alkalmazásával eszközölték. A kifizetések, illetve térítések folyamán a 60/1992. (VI.1.) Korm. rendeletet - amely az üzemanyag elszámolásáról rendelkezik - betartották. Az elszámolásokhoz csatolt alapbizonylatoknál az ellenőrzés - alaki és tartalmi szempontból - hiányosságot nem tapasztalt. A Párt tulajdonában álló gépkocsik használatára futásteljesítmény nyilvántartást vezettek be, amely az üzemanyagköltség elszámolás alapját biztosítja. Ez az útnyilvántartás a számviteli törvény 85. (1) bekezdésében előírt, a bizonylatokra vonatkozó általános alaki és tartalmi követelményeket a gyakorlatban - mindkét évben - kielégítette. A Párt tulajdonában álló gépkocsikat személyi használatú gépkocsiként az egyes vezető beosztású személyek rendelkezésére bocsátották. Vélelmezve a nem kizárólagosan hivatali célú használatot - a gépkocsik személyes célú használata címén - a Párt jövedelemadó előleget fizet. Az üzemanyag vételezések MOL-kártyával történnek, amelyeket a központ a MOL részéről benyújtott számlák alapján - kiegyenlít. Az analitikus nyilvántartás az alapja az üzemanyag elszámolásnak A kifizetések, illetve üzemanyag térítések gyakorlata a 60/1992. (VI.1.) Korm. rendeletben előírtaknak - mindkét évben - megfelelt. Az elszámolásokhoz mellékelt alapbizonylatoknál az ellenőrzés hiányosságot nem tapasztalt A Párt és a saját Kft-je pénzügyi kapcsolatainak nyilvántartása A Párt évben a párttörvény 6. (3) bekezdésében engedélyezett egyszemélyes Kft-t alapított (Liberior. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság, cégjegyzékbe bejegyezve: ). A Párt és a Kft közötti pénzmozgások az évben létrejött megállapodásban foglaltakból származnak, amelynek értelmében a Kft végzi a Párt Mérleg utcai székháza

12 gondnoksági feladatainak ellátását, azaz a karbantartási, üzemszervezési, anyagbeszerzési feladatokat, továbbá a "4x4" Szabad Demokrata Tájékoztató kiadási munkálatait. A Kft által végzett munkákért, nyújtott szolgáltatásokért a Párt a Kft-nek a teljesítést követően, illetőleg egyeztetés után, egy összegben, év végén számla alapján fizet. További pénzmozgást eredményez a Párt és a Kft közötti hosszúlejáratú kamatmentes kölcsönszerződés, amelynek megfelelően a Párt 1993-tól 5 éves időtartamra 50 M Ft-os hitelkeretet nyitott a Kft tevékenységének javítása érdekében. A Párt és a Kft közötti pénzmozgások számviteli elszámolása az erre a célra rendszeresített számlán történik. A számla év végi záró adatai, valamint az azok alapját képező elszámolások szerint a Kft év végén fennálló tartozása 36 M Ft; év végén pedig 54,3 M Ft volt Adott előlegek analitikus nyilvántartásai A vizsgált időszakban az adott előlegek analitikus nyilvántartását az előírásoknak megfelelően vezették. Év végén kimutatás készült az adott előlegek főkönyvi számla december 31-i egyenlegéről megnevezés, költséghely és összeg szerinti bontásban. A főkönyvi könyvelés adatai és az analitikus kimutatás tartalma megegyezett A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése A vizsgált időszakban a Párt egészének gazdálkodási rendjét alapvetően az november 22-én elfogadott, majd december 2-án módosított Alapszabály, a gazdálkodás ügyrendjét az Alapszabályhoz igazodó, keretjellegű, jelenleg is használatos, de több vonatkozásban módosítást igénylő 1/1993. sz. Igazgatói Utasítás, az január 1-jétől hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Számviteli Rend és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő és részletező szabályzatok (Házipénztári és Pénzkezelési, Külföldi kiküldetési és Elszámolási, Leltározási, Selejtezési, Iratkezelési Szabályzatok) határozzák meg. Ezekben szabályozott a bizonylatok köre, előállítási és tárolási helye, a bizonylatok útja, a központ és a szervezeti egységek pénzügyi, számviteli feladatai Kötelezettségvállalás, utalványozás A pénzeszközök és anyagi eszközök feletti rendelkezésre, utalványozásra jogosultak körét a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. A pénztári utalványozási jog megadását, megvonását vagy megszüntetését a pártigazgató írásban rögzíti az időpont és a keretösszeg feltüntetésével. A központi bankszámlák felett rendelkezési joga a Párt elnökének és az erre a célra szolgáló banki aláírásbejelentő kartonon feltüntetett

13 dolgozóknak van. A területi szervek bankszámlái felett azok ügyvezetői rendelkeznek. A vizsgált időszakban a Párt központjában és területi szervezeteinél az utalványozással, kötelezettségvállalással összefüggő belső előírásokat alapvetően betartották Bizonylatolás A Párt könyvviteli nyilvántartásai jellemzően - a számviteli törvény ai előírása szerinti, szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján bejegyzett adatokat tartalmaznak. Esetenként - de leginkább I. félévében - észlelhetők voltak kisebb alaki hiányosságok, azok is inkább csak a Párt kisebb területei szervezeteinél, ahol a területi ügyvivő, mint egyetlen illetékes aláírása szerepel a pénztári bizonylatokon. Ez azért nem okoz gondot, mert a havi rendszeres elszámolások során a Központi Iroda tételesen ellenőrzi a bizonylatokat könyvelés előtt. Egy esetben - a Központi Iroda által kiállított bevételi pénztárbizonylaton - hiányzik E Ft összeg befizetőjének az aláírása. Helyenként nem kielégítő a megtörtént gazdasági művelet tartalmának leírása: a kiadási pénztárbizonylaton a kifizetés jogcímeként "Egyéb szolgáltatás" van feltüntetve; az alapbizonylatként csatolt számlán "18292 Egyéb társadalmi közösségi szolgáltatás". A pénztárbizonylathoz nem csatolt szerződés tartalmazza a gazdasági művelet leírását, de sem a számlán, sem a pénztárbizonylaton nincs utalás arra, hogy a kifizetés szerződés szerint történt. A Párt és a Kft közötti pénzmozgások, főleg az év végi elszámolások egy részét ún. vegyes bizonylatok alapján rögzítik könyvviteli elszámolásaikban. Ezen - összesített - bizonylatok alapjául szolgáló bizonylatok köre, a vonatkozó időszak megjelölése az erről készült feljegyzések alapján ellenőrizhető, azonban csak a Kft nyilvántartásaiból. Ez a gyakorlat azért alakult így, - és azért nem okoz gondot - mert a Kft könyvelését is a Párt központi irodájában végzik, és annak cégjegyzésre jogosult ügyvezetője azonos a Párt számviteli vezetőjével Az adózásra, illetőleg járulék fizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A Párt a személyi jövedelemadóról szóló évi LXXV. törvénnyel módosított évi XC. törvény, illetve az adózás rendjéről szóló évi XCI. törvényben előírtaknak eleget tett. Mindkét évben - a kötelező nyilvántartások vezetése és az előírt adatszolgáltatás mellett - a kifizetett munkabérekből és bérjellegű jövedelmekből az adóelőlegeket és járulékot levonták, továbbá teljesítették adóbevallási és befizetési

14 kötelezettségüket. A napidíjként felvett valuták személyi jövedelem adózásával kapcsolatos törvényi előírásokat betartották, az adóelőlegeket levonták, bevallották és befizették. A Párt - mint munkáltató és évben eleget tett társadalombiztosítási feladatainak, így: ˇ a Tb alapokat illető befizetéseket, ˇ nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket, ˇ a Tb ellátások kifizetését teljesítette, egy esetben előfordult tartozását - közös megállapodás alapján november 7-én utólag a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral szemben rendezte. 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenységének ellenőrzése A Párt bevételei a vizsgált években - az állami költségvetési támogatáson kívül - tagdíjakból, bel- és külföldi jogi személyek és magánszemélyek hozzájárulásaiból, adományaiból és egyéb bevételekből származtak. Az egyéb bevételek között elszámolt, gazdálkodó tevékenységből származó összeg forrása a Párt tulajdonában álló ingatlan hasznosításából származó bérleti díj bevétel, propaganda tevékenység bevétele, pártrendezvények bevétele, bérlőkkel közösen használt helyiségek közüzemi díjainak megosztásából származó költségtérítések, eszközértékesítések bevétele, bankkamat jóváírás, deviza és valutakészletek árfolyam nyeresége és egyéb, illetőleg rendkívüli bevételek (pl. biztosítás visszatérítés, kártérítés). A Párt által adott nyilatkozat, valamint az ellenőrzési tapasztalatok szerint a Párt a párttörvény 6. -ában tételesen felsorolt tevékenységeiken kívüli, meg nem engedett gazdálkodó tevékenységet nem folytatott, tiltott bevétele nem volt, részvényt nem vásárolt, gazdasági társaságban tiltott részesedésre nem tett szert, szabad pénzeszközeit tiltott módon nem hasznosította. 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése A Pártnál - alapszabálya szerint - választott Számvizsgáló Bizottság működik, amely 3 tagból áll. Feladatkörét a következőkben határozzák meg: ˇ az éves költségvetés betartásának felülvizsgálata, ˇ a pénzügyi gazdálkodás szabályszerűségének ellenőrzése, ˇ az ésszerű költségvetés lehetőségeinek megállapítása,

15 ˇ a Párt szervezeti egységei gazdálkodásának, működésének ellenőrzése. A Számvizsgáló Bizottság év folyamán az alapszabályban foglaltak szerint tevékenykedett. Elvégezte a Párt gazdálkodásának ellenőrzését, véleményezte a költségvetést, illetve annak végrehajtását. Vizsgálati tapasztalatait évente két alkalommal írásban összegezte. A párt január 1-jétől a pártigazgató közvetlen hatáskörébe vontan független belső ellenőrt alkalmazott, aki munkaterv és vizsgálati program alapján ellenőrizte a gazdálkodási és elszámolási tevékenységet. Ellenőrzéseiről minden esetben vizsgálati jelentést vagy feljegyzést készített. A vezetői, valamint a munkafolyamatokba épített ellenőrzés kialakított, a gyakorlatban megfelelően működik. A vezetői, illetve folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támasztja alá az előző ÁSZ ellenőrzés óta eltelt időszak alatt bekövetkezett színvonal javulás a gazdálkodás, pénzügyszámvitel területén. 5. Az előző ellenőrzés utóvizsgálata Az előző ÁSZ vizsgálat alapján az ÁSZ elnöke felhívta a Pártot, hogy: ˇ az és évi gazdálkodásáról a pénzügyi beszámolókat ismételten készíttesse el és a Magyar Közlönyben tegye közzé. A párttörvény 6. (5) bekezdése, valamint 4. (4) bekezdése érelmében a jelentés IV. fejezetében összegzett, tiltott gazdálkodásból származó Ft bevételnek megfelelő összeget a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessék be az állami költségvetésbe. Ugyanakkor tájékoztatta a pénzügyminisztert, hogy: a párttörvény 4. (4) bekezdése utolsó mondata értelmében a Párt költségvetési támogatását Ft-tal csökkenteni kell. ˇ Az adózás rendjéről szóló évi XCI. törvény, valamint az évi XC. törvény előírásai szerint rendezze a külföldi kiküldetések deviza ellátmányának adóköteles hányada után a személyi jövedelemadóval kapcsolatos kötelezettségeit. ˇ A számviteli rendben feltárt hiányosságokat küszöböljék ki, hajtsák végre a belső szabályzatok pontosítását, gondoskodjanak az azokban foglalt előírások végrehajtásáról. Korszerűsítsék - az új jogszabályoknak megfelelően - a külföldi kiküldetések rendjére és elszámolására szolgáló szabályzatot. A Párt elnöke a felhívásra a szükséges intézkedéseket

16 megtette, amelynek eredményeként a két módosított beszámoló április 29-én a Magyar Közlöny 37. számában megjelent. A tiltott gazdálkodásból származó bevételnek megfelelő összeget az állami költségvetésbe befizették, az évi költségvetési támogatás kiutalásánál érvényesült az előírt szankció. A be nem fizetett személyi jövedelemadó hiányt az adóhatósággal rendezték, a számviteli rendben feltárt hiányosságokat kiküszöbölték, a külföldi kiküldetések elszámolási rendjét teljes körűen megszervezték. II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, FELHÍVÁS A TÖRVÉNYES ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSÁRA 1. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt a számviteli politikáját kialakította, a pénzkezelés, utalványozás és gazdálkodás rendjét meghatározta. A gazdálkodás szervezettsége és a pénzügyi fegyelem az előző ellenőrzés óta megerősödött. Az év végi beszámolók elkészítése, a könyvvezetés rendje, valamint a könyvelés bizonylati alátámasztása néhány könyveléstechnika és formai hibától eltekintve megfelel a követelményeknek. A beszámolók tükrözik a Párt tényleges vagyoni helyzetét és valós képet adnak a Párt gazdálkodásáról. 2. FELHÍVÁS A TÖRVÉNYES ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSÁRA A jelentés egyes pontjaiban megállapított hiányosságokra való tekintettel a párttörvény 10. (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az Állami Számvevőszék felhívja a Párt elnökét, hogy: ˇ A párttörvény 1. sz. mellékletében meghatározott formában ismételten hozzák nyilvánosságra a Párt évi beszámolóját; ˇ Az évi beszámoló és a könyvelés közötti, a jelentés és pontjaiban részletezett eltéréseket a vonatkozó főkönyvi számlákon is helyesbítsék a tényleges állapotnak megfelelően; ˇ Teremtsék meg az összhangot a gazdálkodásban jogszabályszerűen folytatott gyakorlat és a korszerűsítést igénylő szabályzatok (Alapszabály, 1/1993. Igazgatói utasítás) egyes pontjai között.