9844 Jelentés a Kereszténydemokrata Néppárt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 9844 Jelentés a Kereszténydemokrata Néppárt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók szabályszerűsége 2. Az évi beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvvitel 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, FELHÍVÁS A TÖRVÉNYES ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSÁRA 1.Összefoglaló megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. tv. (továbbiakban: párttörvény) 10. (1) bekezdése, valamint az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 5. -a alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. A törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ évi ellenőrzési tervének megfelelőn vizsgálta a Kereszténydemokrata Néppárt (továbbiakban: Párt) évi gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet: Kereszténydemokrata Néppárt Címe: 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 5. Jogállása: önálló jogi személy (6 Pk /1989/1.) Az ellenőrzött időszak: január december 31- ig terjedő beszámolóval lezárt gazdasági évek

2 A bejelentésekkel érintett egyes területeken (könyvvezetés, analitikus nyilvántartások és a bizonylati fegyelem) augusztus 31-ig. Az ellenőrzés célja: annak megállapítása volt, hogy: ˇ a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; ˇ a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokat; ˇ a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott adományt. Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés véletlenszerű kiválasztás alapján A helyszíni ellenőrzés időpontja: augusztus szeptember 25. Az ellenőrzést megelőző időszakban a Párt évi gazdálkodásával kapcsolatban az ÁSZ-hoz több bejelentés érkezett különböző személyektől, illetve állami szervektől. Ezért az általános gyakorlattól eltérően az ellenőrzés részletesebben foglalkozott a Párt évi - megjelölt időszak és terület - gazdálkodásának törvényességével is. A vizsgálati jelentés megállapításai a Párt Országos Központjában rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzés tapasztalatain alapulnak. A Párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzését az ÁSZ a Magyar Közlöny évi 42. számában közzétett ÁSZ általános ellenőrzési program alapján végezte. I. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

3 1. A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók szabályszerűsége 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A Párt az és évi beszámolókat (1. és 2. sz. melléklet) a párttörvény 9. (1) bekezdésében előírt határidőben és a törvény 1. sz. mellékletében előírt formában április 29-én a Magyar Közlöny 34., illetve április 24-én a Magyar Közlöny 34. számában hozta nyilvánosságra. A közzétett beszámolók az Országos Központ, továbbá az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező megyei koordinációs irodák, valamint a helyi szervezetek gazdálkodásának - beküldött - összesített adatai alapján készültek Részletes megállapítások A számvitelről szóló, többször módosított évi XVIII. törvényben (továbbiakban: Szt.) rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján a Leltározási és Pénzkezelési Szabályzat elkészítését kivéve nem alakították ki és nem foglalták írásba a Párt számviteli politikáját. Így a Párt adottságainak és körülményeinek megfelelő elszámolási módszerek, szabályok csak részben kerültek rögzítésre. A könyvelési adatok alapján összeállított - a Párt bevételeit és költségeit tartalmazó - beszámolók tartalmilag nem mindenben felelnek meg az Szt. előírásainak. A beszámolók elkészítésekor és a könyvvezetés során nem érvényesítették teljes körűen az Szt.-ben előírt alapelveket. A számviteli alapelvek közül megsértették a teljesség és a valódiság elvét. ˇ A teljesség elvét, mivel a megyei szervezetek valamennyi bevételeit és kiadásait nem mutatták ki a könyvelésben és a beszámolókban, valamint váltótartozásból eredő, jelentős összegű évi kiadást a beszámolóban nem szerepeltettek. ˇ A valódiság elvét, mivel a könyvelésben és a beszámolókban rögzített évi jótékonysági bálból származó - bevétel, kellő bizonyítás hiányában nem állapítható meg.

4 Bevételek Az és évi pénzügyi zárómérlegek ellenőrzésének tapasztalatai. A beszámolók megfelelő soraiban a könyveléssel egyezően kimutatták a Párthoz ténylegesen beérkezett, valamint kiszámlázott, de még kiegyenlítetlen bevételeket, és ezáltal a beszámolók nem a tényleges bevételeket tartalmazzák A beszámolóban szereplő adatok a rendelkezésre álló számítási anyagból egyértelműen levezethetők voltak. A beszámolókban névtelen adományt vagy tiltott vagyoni hozzájárulást nem mutattak ki. A Párt által alapított Kft-k adózott eredményeiből a Pártnak nem származott bevétele. A vizsgált két évben nem érvényesültek teljes körűen a számviteli alapelvek az alábbiak miatt: A) Az évi beszámoló bevételei a Jelentés pontjában részletezett hiányosságok miatt nem tartalmazzák a megyei szervezetek valamennyi bevételét. B) Az évi beszámolóban sem mutatták ki teljes körűen és a valóságnak megfelelően a bevételeket: ˇ Az évi beszámolóban kimutatott bevételekről sem állapítható meg, hogy azok valamennyi szervezet összes bevételét tartalmazták-e. ˇ A jelentés 3.2. sz. pontjában részletezettek szerinti Ft összegű - jótékonysági rendezvényből származó - könyvvitelben rögzített és a beszámolóban kimutatott bevételt szabályos bizonylatokkal nem támasztották alá, így annak valódisága nem állapítható meg. ˇ A könyvelésben és beszámolóban kimutatott Ft összegű, magánszemélytől származó adomány és a támogatásként bevételezett Ft összegű kamatbevétel (a jelentés 3.2. sz. pontjaiban foglaltak szerint) tényleges gazdasági tartalma nem állapítható meg Kiadások Az és évi pénzügyi zárómérlegben a kiadások a könyvelés költségadataiból Szabályzatban nem rögzített, évenként azonos módszerrel - a költségekből a ki nem

5 egyenlített kötelezettségek levonásával - készített számítási anyag alapján a tényleges kiadások kerültek kimutatásra. Ezáltal a kiadások és a bevételek számítási módja eltér egymástól. Az éves beszámolók kiadási adatai nem teljes körűek a megyei szervezetek pontban részletezett elszámolási hiányosságai miatt. Az éves beszámolókban szereplő adatok egy kivételével megegyeznek a könyvelésben kimutatott költségekkel. Az évi beszámolóban nem tüntették fel a Párt Hunnia Pack elnevezésű Kft-je váltó-tartozásának átvállalt törlesztésére a banknak kifizetett E Ft-ot. 2. Az évi beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvvitel 2.1. A könyvvezetés szabályozottsága, gyakorlata A könyvvezetés szabályozottsága A Párt könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitel vezetésével tesz eleget. Az 1994-ben elkészített Számlarend tartalmilag nem felelt meg a Szt ban előírt követelményeknek, mivel nem tartalmazza a szükséges esetekben a főkönyvi számlák tartalmát, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát. A Párt területi szervezetei önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek, gazdálkodási adataik az Országos Központ könyvelésében kerülnek rögzítésre. A megyei és helyi szervezetek pénzmozgásáról időszaki pénztárjelentést és banknaplót vezetnek A könyvvezetés gyakorlata A) A Párt gazdálkodási rendje szerint a megyei szervezetek a saját és a területükhöz tartozó helyi szervezetek gazdaságipénzügyi elszámolásait átadják az Országos Központnak. A megyei szervezetek részére az Országos Központ által nyújtott ellátmányok könyvelésével és elszámoltatásával kapcsolatban számos esetben megsértették az Szt. előírásait.

6 A területi szervezetek jelentős összegű elszámolatlan ellátmányát - amelyet év végén Ft és év végén Ft-ban mutattak ki, - egyik évben sem ellenőrizték. Így nem állapítható meg, hogy a területi szervezeteknek átadott pénzeszközök milyen mértékben kerültek felhasználásra és mennyi volt az év végi pénzállományuk, illetve a könyvelésben és a beszámolókban kimutatott bevételek és kiadások a tényleges adatokat tartalmazzák-e. A megyei szervezetek többségénél az adott év utolsó hónapjaiban felmerült költségeket és bevételeket a következő év elején - annak gazdasági adatai között - számolták el és könyvelték el. B) Előfordult, hogy az évi költségek között a következő évet terhelő kiadást könyveltek el. A Párt és egy bank között március 19-én létrejött kölcsönszerződés szerint a Párt a Hunnia-Pack Kft váltótartozásának törlesztésére március 21-én E Ft összegű kölcsönt vett igénybe, melynek lejárata március 31-e. Ezt a kölcsön összeget 1997-ben hosszú lejáratú hitelként tartották nyilván a források között a 434 Hosszú lejáratú hitelszámlán ben azonban a tényleges kiegyenlítés megtörténte nélkül veszteségként elkönyvelték a rendkívüli kiadások között a 891 Hunnia-Pack Kft-vel kapcsolatos veszteség elnevezésű főkönyvi számlára, pedig a kölcsön visszafizetése csak 1998-ban történt meg Analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése Analitikus nyilvántartások A Párt Országos Központjában a vizsgált időszakban a Párt egészére vonatkozóan az alábbi, a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat vezették: ˇ eszköznyilvántartás; ˇ kimenő számlák nyilvántartása; ˇ beérkezett számlák nyilvántartása; ˇ elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartása; ˇ megyei szervezeteknek adott ellátmány elszámolási nyilvántartása; ˇ külföldi kiküldetések nyilvántartása;

7 ˇ szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása; ˇ Szja köteles kifizetések egyedi nyilvántartása; ˇ nyugdíj és egészségbiztosítási járulék-köteles kifizetések egyedi nyilvántartása; ˇ időszaki pénztárjelentés; ˇ banknapló. Bár a Párt Számlarendje előírja, az ellenőrzésnek nem tudták bemutatni készlet, valamint függő, átfutó rendezetlen tételek nyilvántartását Eszköznyilvántartás A Pártnál az eszköznyilvántartáson belül ingatlan, tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartását vezetik. A tárgyi eszközökről Ft egyedi beszerzési érték felett egyedi, az alatt összevont mennyiségi nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartott eszközöket a Leltározási Szabályzatban meghatározott gyakorisággal leltározták, a szükséges egyeztetéseket elvégezték A készpénzforgalom nyilvántartása A készpénzforgalom nyilvántartására a Pártnál Időszaki pénztárjelentés című formanyomtatványt rendszeresítettek. A Párt házipénztárának működésére vonatkozó szabályokat a Házipénztári Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. A pénztári pénzforgalom nyilvántartása alapvetően megfelel a jogszabályoknak és a Párt belső előírásainak. Hiányosság azonban, hogy a rendszeres pénztárellenőrzés a vizsgált időszakban nem valósult meg. A vizsgált időszakban a pénztárjelentéseken található bejegyzés szerint mindössze egy esetben került sor pénztárellenőrzésre (1996. október 31-én) Elszámolásra kiadott előlegek Az elszámolásra kiadott pénzeszközök kifizetésére, nyilvántartására és elszámolására vonatkozó rendelkezéseket a Párt Pénzkezelési Szabályzat -a tartalmazza. A szabályzat meghatározza a nyilvántartás adattartalmát. Kimondja a szabályzat azt is, hogy ha valaki elszámolásra pénzt vett fel, újabb összeget csak akkor vehet fel, ha a korábban felvett összeggel elszámolt. Ezt a szabályt azonban a vizsgált időszakban nem tartották be. Nem tartották be a Pártnál a határidőre való elszámolási kötelezettséget sem. Az ellenőrzés megkezdésének időpontjában Ft lejárt elszámolási határidejű

8 elszámolatlan előleget tartottak nyilván. Ebből az összegből Ft a választási kampány céljára került kiadásra. A kampánypénzek felhasználásának - törvényben előírt - elszámolási határideje pedig július 22-én lejárt. Az ellenőrzés nem találkozott olyan dokumentummal, amely az elszámolás elmulasztása miatti intézkedéseket tartalmazott volna Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása A Párt Pénzkezelési Szabályzat -ában meghatározták a szigorú számadású bizonylatok körét és a nyilvántartási kötelezettség tartalmát. Szigorú számadású bizonylatként kell kezelni a szabályzat értelmében a Pártnál a ˇ készpénzcsekket, ˇ az elszámolási utalványt, ˇ a pénztárjelentést, valamint ˇ a bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat. Hiányossága a szabályozásnak, hogy az Szt ában foglaltaktól eltérően nem mondja ki, hogy minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó, vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadású bizonylatok nyilvántartásának vezetéséről a Párt Szervezeti- és Működési Szabályzat -a és a Pénzkezelési Szabályzat eltérően rendelkezik. Az SZMSZ III. fejezet 2.4 pontja a főkönyvelő titkárnője feladatává teszi a nyilvántartás vezetését, szemben a Pénzkezelési Szabályzat -tal, amely a nyilvántartás vezetését a pénztáros feladatai közé sorolja. A gyakorlatban január 1-je után negatív változás állt be. A korábban megfelelő tartalommal vezetett nyilvántartást az ellenőrzésnek bemutatni nem tudták, és helyette új nyilvántartás vezetését kezdték el. Ennek tartalma azonban nem felelt meg a szigorú számadás követelményeinek. Hiányossága a nyilvántartásnak, hogy az csak a bevételi és kiadási pénztárbizonylatokra terjed ki. Egyáltalán nem vezettek nyilvántartást a felhasznált készpénz felvételi csekkekről és időszaki pénztárjelentésekről. Elmaradt

9 továbbá a használatba vett bizonylattömbök és pénztárjelentések érvényesítése is. Az említett szabályozási és nyilvántartási hiányosságokra vezethető vissza az is, hogy a Párt által május 16-án jótékonysági gálaest céljára beszerzett ismeretlen számú különböző címletértékű (1.000 Ft; Ft; Ft) belépőjegyet nem vették szigorú számadású nyilvántartásba. A rendezvény után pedig a felhasznált belépőjegyekkel megfelelő módon nem számoltak el. Ez a mulasztás a jelentés 3.2. sz. pontjában részletezett hiányosságokhoz vezetett Szállítók és vevők A Párt szállítóiról és vevőiről egymástól elkülönített nyilvántartást fektetett fel, amelynek tartalma minden információigényt kielégít. A nyilvántartások vezetése a követelményeknek megfelel. Azok évente újrakezdődő sorszámozással valamennyi beérkező, illetve kimenő számlát tartalmazzák A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése Kötelezettségvállalás, utalványozás A Pártnál a kötelezettségvállalás, érvényesítés és utalványozás rendjét az Alapszabály, a Szervezeti és Működési, Szerződésaláírási Jog Kötelezettségvállalási Szabályzat, valamint a Pénzkezelési Szabályzat gyakran egymásnak is ellentmondó módon szabályozza. A szabályzatok többségét előtt fogadták el, - és mivel azok elfogadása óta a Párt alapszabályát többször módosították - azok nem létező párttisztségekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. Ugyanakkor pedig a meglévő tisztségek feladatait nem szabályozták. Így a vizsgált időszakra vonatkozóan az egyes jogkörök jogosultjai nem minden esetben állapíthatók meg. A kötelezettségvállalással összefüggésben a Párt Alapszabályának 59. (1) bekezdése kimondja, hogy az Országos Választmány kizárólagos hatáskörébe tartozik: ˇ a Párt éves költségvetésének és a központi szervezet évi költségvetésének megvitatása, lfogadása és ellenőrzése; ˇ döntés 10 M Ft értékhatáron felüli jogügyletekről, többek

10 között pl. a Párt hitelfelvételéről, ingatlan adásvételéről és vagyonának megterheléséről. Az Alapszabály 62. -a értelmében az Országos Elnökség hatáskörébe tartozik a jogügyletek kötése mindazon esetekben, melyek nem tartoznak az Országos Választmány hatáskörébe. Az Alapszabály 66. -a értelmében az Elnök politikailag és jogilag képviseli a Pártot és a Párt központi szervezetét, a Párt Országos Elnöksége nevében aláírási jogot gyakorol. Az Alapszabállyal ellentétes az Országos Elnökség által elfogadott Szerződés-aláírási jog, Kötelezettségvállalási Szabályzat. A szabályzat ugyanis a szerződés-aláírási jogot úgy telepíti a Párt elnökénél alacsonyabb szintre, hogy ezt az Alapszabály nem engedi meg. A vizsgált időszakban a kötelezettségvállalás gyakorlata teljes mértékben eltért az Alapszabályban foglaltaktól. Az Országos Választmány kizárólag a költségvetés elfogadásának jogát gyakorolta. A 10 M Ft értékhatár feletti jogügyletekről nem a Választmány döntött. Ezt a kizárólagos hatáskörébe tartozó döntést még a hitelfelvétel és a székház eladás vonatkozásában is - Alapszabály ellenesen - átadta az Országos Elnökségnek, amely továbbadta az ügyvezető elnökségnek. Tette ezt annak ellenére, hogy első félévében - a választási kampány időszakában - a Pártnak elfogadott költségvetése nem is volt, míg több 10 M Ft értékhatár feletti egyedi kötelezettségvállalás történt. Az Országos Választmány szeptember 26-i ülése az évi 10 M Ft értékhatár feletti jogügyeletek utólag tudomásul vette. Tekintettel arra, hogy a kötelezettségvállalási kérdésekben az ügyvezető elnökség hozta meg a döntéseket, így a gyakorlat az Országos Elnökség hatáskörét is sértette. Az 1998-ban alkalmazott szerződéskötési gyakorlat a Párt elnökének Alapszabályban megfogalmazott képviseleti jogát is sértette, mivel az esetenként 10 M Ft-ot meghaladó megbízási szerződéseket és megrendeléseket is - jogkörét túllépve - az ügyvezető titkár írta alá.

11 Az utalványozási joggal kapcsolatban a kötelezettségvállaláshoz hasonlóan több belső szabályzat tartalmaz rendelkezéseket: ˇ Az Alapszabály 66. -a kimondja, hogy az Elnök az Országos Választmány által meghatározott összeghatárig utalványozási joggal bír, az összeghatár felett az Országos Elnökség jóváhagyásával utalványoz. Más tisztségre vonatkozóan az Alapszabály utalványozási jogot nem adott, illetve testületet utalványozási jog adásával nem ruházott fel. ˇ Az Országos Elnökség által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat - választmányi felhatalmazás nélkül - úgy rendelkezik, hogy az Elnököt korlátozás nélkül megilleti az utalványozási jog. A Párt más vezetőit, illetve alkalmazottait az Elnökség ruházza fel utalványozási joggal. Az utalványozási jog tartalmát, esetleges korlátait írásban kell közölni a jogosultsággal felruházott dolgozóval. Az Országos Elnökség által elfogadott Szerződésaláírási Jog Kötelezettségvállalási Szabályzat meghatározza azokat a tisztségeket, illetve munkaköröket, amelyeket betöltő személyek utalványozási joggal bírnak. A Szabályzat egyúttal meghatározza az utalványozási jog tartalmát és korlátait is. A Szabályzat meghatározza azokat a munkaköröket is, amelyet betöltő személynek utalványozás előtt a felmerülő költségeket igazolni kell. A szabályozás 1995-ben született. A központban a vizsgált időszakban a Szabályzat betartásának ellenőrzését nehezíti, hogy az abban meghatározott munkakörök és tisztségek többsége folyamatosan megszűnt. Általánosan megállapítható, hogy 1997-től a felmerülő költségek utalványozás előtti igazolásának gyakorlata megszűnt. Teljesítés igazolással a még nagy értékű szerződések, megrendelések, beszerzések esetében sem találkozni. A Szerződésaláírási jog és kötelezettségvállalási Szabályzat - ban foglaltak szerint a szerződések aláírására és 100 E Ft értékhatár feletti utalványozásra a gazdasági vezető az ügyvezető elnökkel együttesen jogosult. A gazdasági vezető utalványozási jogköre csak 100 E Ft értékhatárig terjed. A szabályozás ellenére a vizsgált időszakban a Párt korábbi gazdasági vezetője korlátlanul utalványozta a sok esetben szabálytalanul kiállított bizonylatokat.

12 Előfordult, hogy az utalványozási joggal rendelkező ügyvezető titkár saját részére rendelte el Ft összegű elszámolási előleg kifizetését az VI. 16-i 999. sz. pénztárbizonylaton Bizonylatolás A könyvelésben rögzített gazdasági események bizonylati alátámasztottsága a vizsgált időszakban romlott a korábbi ellenőrzés során tapasztaltakhoz képest. A gépjármű üzemeltetéssel összefüggésben a pontban említett bizonylati hiányosságon túlmenően számos egyéb hiányosság is tapasztalható. Főbb hiányosságok a következők: ˇ 1998-ban több eseten olyan számla alapján teljesítettek kifizetést, amely nem felel meg az Szt ában előírt - bizonylatokkal szemben támasztott - alaki és tartalmi követelményeknek. Nem állapítható meg a szolgáltatás tényleges tartalma, a bizonylatokhoz a szolgáltatást meghatározó megrendelést, vagy megbízást nem csatolták, sőt még a rájuk való pontos hivatkozás is hiányzik. ˇ 1998-ban esetenként előfordult, hogy előlegként kifizetett és költségként elkönyvelt részösszegekről nem állapítható meg, hogy melyik végszámlához, illetve megrendeléshez kapcsolódnak. Emellett a szolgáltatást igénybevevők, felhasználók részéről a teljesítés igazolása is hiányzik a bizonylatokról. ˇ A jelentés 3.1. pontjában részletezettek szerinti jótékonysági bál bevételeiről kiállított bizonylat nem felel meg a Párt Pénzkezelési Szabályzatában, a kiadások utalványozása pedig a Kötelezettségvállalási Szabályzatában foglalt előírásoknak. A rendezvény bevételeként az i 967. sz. bevételi pénztárbizonylaton 333 db belépőjegy eladásából Ftot vételeztek be és könyveltek el a 965 Gálaesti jegyárbevétel főkönyvi számlára. A fenti bevételezést a gazdasági igazgató rendelte el. Az Ft, Ft és Ft névértékű belépőjegyeket azonban - az Szt tól eltérően - nem kezelték szigorú számadású nyomtatványként. Az Szt. által előírt nyilvántartás hiányában nem biztosították a belépőjegyek elszámolását és így nem állapítható meg, hogy hány darab belépőjegyet szereztek be és ebből hány darabot értékesítettek, illetve mennyi volt a tényleges bevétel összege. Ezáltal a befizetésnek alapbizonylata nincs. Ennek hiányában a Pénzkezelési Szabályzat előírásai szerint a bevételezés nem is történhetett volna meg. A Párt által V. 23-án rendezett jótékonysági bál összes kiadása Ft volt, melynek kiegyenlítéséről a Párt akkori gazdasági igazgatója egyszemélyben rendelkezett

13 annak ellenére, hogy a Párt fent hivatkozott szabályzata szerint erre nem volt felhatalmazása. ˇ A Párt pénztárába II. 11. és IX. 8-a között 5 fő magánszemély és két társaság összesen Ft-ot fizetett be. A pénztári bevételi bizonylatokból nem állapítható meg a bevételek jogcíme, és azokhoz a bevétel jogcímét igazoló alapbizonylatot sem csatoltak.. A könyvelésben azonban ezeket a befizetéseket a 452 Rövidlejáratú kölcsönök főkönyvi számlán tartották nyilván. A kölcsönök igénybevételének és visszafizetésének feltételeit - két kivétellel - kölcsönszerződésben nem rögzítették. A magánszemélyektől igénybevett kölcsönöket azonban befizetési igazolásokkal nyugtázták. ˇ október 1-jén a Párt akkori igazgatója megbízási szerződést kötött a Párt későbbi gazdasági igazgatójával, melyben megbízást adott október 1-jétől január 31-ig a KDNP Gazdasági Osztályának vezetésére, heti 2 napos elfoglaltság mellett. A felek fenti feladat ellátásáért havi bruttó Ft díjazásban, valamint költségtérítésben állapodtak meg. A szerződésben azonban nincs meghatározva, hogy milyen jogcímen és milyen összegben téríti a Párt a megbízott költségeit. A vállalkozó a benyújtott és a Párt által kifizetett számlákon sem tüntette fel jogcím szerint a költségeket és bizonylatokat sem csatolt azokhoz. Ezen számlák alapján került kifizetésre november 12-én Ft, december 5-én Ft és január 6-án Ft, összesen Ft. Fentieken kívül január 6-án a 22. sz. pénztári bizonylat melléklete szerinti vállalkozási számla alapján kifizettek Ft-ot külön megbízás címén. A megbízást és a teljesítés igazolását bemutatni nem tudták. ˇ A Párt egy esetben olyan gazdasági társaság által kibocsátott készpénzfizetési számlák alapján eszközölt kifizetést, amellyel nem állt megbízási viszonyban, miközben egy magánszeméllyel megbízási szerződése volt a számlákon szereplő szolgáltatásokra. A Párt január 14-én megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel a Párt évi országgyűlési választásokon folytatott reklám tevékenységeinek megszervezésére, új arculatának kialakítására, a sugárzandó reklámfilmek, illetve rádióspotok elkészítésére, a kampány során felhasználható reklámanyagok tervezésére, a megyei szervezetek kampánytevékenységének helyszíni ellenőrzésére Ft összegért. A megbízott a szolgáltatás teljesítésére számlát nem bocsátott ki. Benyújtott viszont a Pártnak egy Kft által - melynek ő a többségi tulajdonosa - kibocsátott 2 db számlát közel Ft értékben, melyeket a Párt kifizetett annak ellenére, hogy a Kft-től szolgáltatást nem rendelt. A számlák egyébként az Szt.

14 2.3. Személyi jellegű kifizetések Külföldi kiküldetések 85. -ában foglaltaknak nem felelnek meg, mivel a megtörtént gazdasági művelet tartalma, mennyisége nem állapítható meg. A hivatalos külföldi kiküldetések teljesítésével kapcsolatos költségek elszámolását a Párt megfelelően szabályozta. A vizsgált időszakban a külföldi kiküldetések elrendelése és elszámolása megfelel a jogszabályi előírásoknak Gépjármű üzemeltetés A vizsgált időszakban a Pártnál saját, illetve bérelt, valamint magántulajdonú gépjármű hivatali célú használata egyaránt előfordult. A Párt a gépjárműhasználat és az elszámolás módját Személyszállító gépjárművek üzemeltetésének és igénybevételének szabályzatá -ban szabályozta. ˇ A Párt saját tulajdonú gépjárművel február 27. óta rendelkezik. Ezen időpont óta rendszeresen vásároltak üzemanyagot. Az üzemanyag felhasználás elszámolása során azonban nem tartották be a Párt Személyszállító gépjárművek üzemeltetésének és igénybevételének Szabályzat -ában foglaltakat. Az üzemanyag költség elszámolása során a Szabályzatban előírtaktól eltérően, a menetlevelek csatolása nélkül a gépkocsivezető által benyújtott üzemanyagszámlákat kifizették. A futásteljesítmény ellenőrizhetőségének hiányában nem állapítható meg, hogy csak az elszámolható mértékű kifizetésre került-e sor. ˇ A Párt gazdasági igazgatója január 13-án 3 db személygépkocsi üzemeltetésére kötött szerződést a Barankovics István Alapítvánnyal. A szerződés értelmében az Alapítvány egyenként havi Ft + ÁFÁ-ért 3 db üzemképes személygépkocsit bocsát a Párt rendelkezésére. A bérleti díj a fenntartás és üzemeltetés költségeit egyaránt tartalmazza. A szerződés tartalmazza, hogy a bérlő a gépkocsik útjáról útnyilvántartást, menetlevelet köteles vezetni, amelyet a tárgyhót követő 5. munkanapon ad át a bérbeadónak. Az Alapítvány 1997-re vonatkozóan a megállapodás alapján negyedéves számlázással 4 db összesen E Ft értékű számlát bocsátott ki ban a Párt a szerződéstől eltérő gyakorlatot vezetett be. Ennek alapján átvállalta az Alapítvány tulajdonában lévő gépkocsik fenntartási és üzemeltetési költségeit. Az üzemeltetés során azonban a saját tulajdonú gépkocsi üzemanyag elszámolásánál már említett szabálytalanságokat követték el. A gépkocsik

15 közlekedéséről a Párt fent hivatkozott szabályzatában előírt menetlevelet nem vezettek. A gépkocsivezetők által benyújtott benzinszámlákat a tényleges teljesítéstől függetlenül kifizették. ˇ A Pártnál a leggyakrabban alkalmazott megoldás a magántulajdonú gépjármű hivatali célú használata volt. Ennek gyakorlatával kapcsolatban az ÁSZ-hoz évet érintően több bejelentés is érkezett. A bejelentők többnyire az elszámolásra használt belföldi kiküldetési rendelvények nem megfelelő kitöltését és az általuk vélt fiktív elszámolást kifogásolták. A Párt a magántulajdonú gépkocsik hivatali célú használatánál az elszámolható költség megállapítására a saját Személyszállító gépjárművek üzemeltetésének és igénybevételének Szabályzat -a előírásainak megfelelően a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendeletben előírt számítási módszert alkalmaztak. A költségelszámolás alapjául szolgáló belföldi kiküldetési rendelvény kiállításánál II. félévétől általánossá vált, hogy a kiküldetés helyét, időpontját, a meglátogatandó személyét és a kiküldetés célját nem, vagy nem megfelelően határozták meg. További hiányosság, hogy a kiküldetést előre nem rendelték el. A kiküldetés elrendelése gyakran hónapokkal a rendelvényen elszámolt utazás után történt meg. További hiányossága az elszámolási gyakorlatnak, hogy a rendelvény költségelszámolás oldalán indulás és érkezés oszlopban csak helységnév szerepel, az érkezés - indulási időpont óra/perc megjelölése is hiányzik. Emiatt a kiküldetésben eltöltött idő, valamint az utazás hivatalos célja nem állapítható meg. Mindezek alapján a kiküldetési rendelvényen elszámolt utazások esetében az utazás valóssága, annak hivatalos jellege nem igazolt. Nem állapítható meg az sem, hogy történt-e fiktív útiköltség elszámolás, vagy sem. A rendelvény tartalma nem felel meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény 9. (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek Az adózásra, illetőleg a járulék fizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A) A Párt a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaknak az és évben eleget tett.

16 Mindkét évben a kötelező nyilvántartások felfektetése és az előírt adatszolgáltatás mellett a kifizetett munkabérekből és bérjellegű jövedelmekből az adóelőlegeket és a járulékokat levonták, valamint teljesítették az adóbevallási és befizetési kötelezettségüket. B) A Párt - mint munkáltató és években eleget tett társadalombiztosítási feladatainak, így: ˇ a nyilvántartásokban kimutatott, a tb alapokat megillető befizetéseket, ˇ nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket; ˇ a tb ellátások kifizetését teljesítette. 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége 3.1. A Párt bevételszerző tevékenysége A Párt a vizsgált időszakban a párttörvény 6. (1) bekezdésében engedélyezett bevételszerző tevékenységet folytatott, így: ˇ a Párt tulajdonában álló ingó- és ingatlanokat hasznosított, ˇ a Pártot szimbolizáló jelvényeket és egyéb tárgyakat értékesített; ˇ a Pártot ismertető kiadványokat árusított. E tevékenységekkel kapcsolatban az ellenőrzés nem állapított meg hiányosságot A Párt alaptevékenységével összefüggő bevételek A Pártnak a vizsgált időszakban az előbb felsoroltakon kívül egyéb bevételei is voltak, így: ˇ állami támogatásból; ˇ tagdíjakból; ˇ adományokból; ˇ káresemények miatti bevételből; ˇ valuta árfolyam nyereségből; ˇ folyószámla kamatokból. A Párt adománybevételeivel kapcsolatban a vizsgált időszakban az alábbi hiányosságok tapasztalhatók: ˇ A Párt án Jótékonysági bált rendezett. A rendezvénynek helyt adó gazdasági szervezet által kiállított számla és részvételi jegyek tanúsága szerint a jótékonysági

17 gálaest bevételeit a nagycsaládosok javára kívánta fordítani a Párt. A rendezvény bevételeiről elszámolást nem készítettek. A pontban részletezett - szabálytalanul kiállított sz. bevételi bizonylat szerint jegyeladás címén Ft pénztári bevételezésre és a 9665 Egyéb bevételek főkönyvi számlán könyvelésre került. ˇ Az évi beszámolóban és könyvelésben kimutatott Ft összegű magánszemélytől származó adomány és támogatásként bevételezett Ft összegű kamatbevétel tényleges gazdasági tartalma nem állapítható meg. Az X. 14-i 1669 sz. bevételi pénztárbizonylaton megállapodás alapján jogcímen Ft-ot bevételeztek és a Párt volt pártigazgatójától származó adományként elkönyveltek a 9644 sz. bevételi főkönyvi számlára, és az évi beszámolóban is kimutatták a fenti összeget. Emellett XI. 14-én az 1839 sz. bevételi pénztárbizonylaton kamatbefizetés (támogatás) címén Ft-ot bevételeztek és elkönyveltek a 971 Kamatbevételek főkönyvi számlára, és a fenti jogcímen kimutatták az évi beszámoló bevételei között. A fenti összegeket mind a két esetben a volt pártigazgató fizette be, a KDNP és fent nevezett között létrejött megállapodás alapján. A megállapodást a volt pártigazgató végelszámolási illetményének kifizetését igazoló kiadási pénztárbizonylathoz csatolták. A megállapodásból megállapítható, hogy létezett egy, a volt pártigazgató nevére az OTP Banknál kiállított fenntartásos takarékbetétkönyv. Az abban szereplő Ft azonban a Pártot illető ismeretlen eredetű bevétel. Ezért ezzel az összeggel és kamataival a volt pártigazgató köteles volt a Párt felé elszámolni. A könyvelés alapjául szolgáló bizonylatokból nem állapítható meg, hogy a Ft miért a pártigazgató nevére kiállított takarékbetétkönyvbe került elhelyezésre, a fenti összeg milyen forrásból származott, és miért a pártigazgató adományaként, illetve ennek kamatai miért kamatbevételként kerültek elszámolásra. A fentiekkel kapcsolatos nyilatkozatkérésre a Párt elnöke által adott magyarázat után sem tisztázott a Ft és annak Ft összegű kamatának eredete. A Párt által adott Nyilatkozat szerint a Párt a vizsgált időszakban tiltott adományokat nem fogadott el, tiltott

18 értékpapírt nem vásárolt, tiltott társaságban részesedést nem szerzett. Egy még tisztázatlan esetet kivéve a könyvelési adatok alapján ettől eltérő megállapítást az ellenőrzés sem tett. A Pártnak 2 db egyszemélyes Kft-je van, azokból a vizsgálati időszakban bevételre nem származott. 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése A Párt Alapszabálya szerint a Párt gazdálkodásának szabályszerűségére, a költségvetés megtartására Megyei, Fővárosi és Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottságok ügyelnek. A vizsgált időszakban végzett ellenőrzésekről az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (OPEB) két vizsgálati jelentése állt rendelkezésre. Az áprilisban és szeptemberben végzett ellenőrzések az évi beszámoló és költségvetés terv- és tény adatainak ellenőrzésére, a Párt pénzügyi helyzetének, likviditási gondjainak elemzésére, valamint a megyei szervezetek elszámolásának hiányosságaira terjedtek ki. Az OPEB megállapította, hogy a megyei szervezetek általában csak 50%-ban számoltak el a náluk lévő pénzeszközökről. Fentieken kívül szeptember hónapban megbíztak egy könyvvizsgálót is a Párt gazdálkodásának átvizsgálására. A könyvvizsgálók többek között szükségesnek tartotta a számviteli és egyéb gazdálkodási szabályok korszerűsítését, amit a helyszíni ellenőrzés befejezéséig nem végeztek el. Független belső ellenőrt nem alkalmaztak és a folyamatba épített belső ellenőrzési tevékenységet sem szervezték meg. 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések Az előző ellenőrzés megállapításai alapján az ÁSZ elnöke felhívta a Pártot, hogy: ˇ a megállapított hiányosságokra való tekintettel újra készíttesse el és tegye közzé - a párttörvény 1. sz. mellékletében meghatározott formában és tartalommal - a Párt és évi beszámolóját; ˇ A Jelentés I. fejezet pontjában megfogalmazott

19 könyvvezetési hiányosságokra való tekintettel tegyen intézkedést a könyvvezetés pontosítására; ˇ a Jelentés I. fejezet 3.1. pontjában megállapított 1.745,331 Ft tiltott gazdálkodásból származó bevételt a párttörvény 6. (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül az állami költségvetésbe fizesse be. A Párt elnöke a felhívásra a szükséges intézkedéseket megtette. Ennek eredményeként a Párt és évi módosított beszámolói a Magyar Közlöny évi 34. számában megjelentek, a könyvvezetési hiányosságok kiküszöbölése érdekében a 9-es számlaosztály tartalmát módosították, a tiltott gazdálkodásból származó bevételt én a központi költségvetésbe befizették. Ezzel párhuzamosan a pénzügyminiszter intézkedése alapján a tiltott gazdálkodásból származó bevételnek megfelelő összeggel a Párt évi III. és IV. negyedévi központi költségvetési támogatás csökkentése megtörtént. II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, FELHÍVÁS A TÖRVÉNYES ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSÁRA 1.Összefoglaló megállapítások A Párt az és évi gazdálkodásáról készült beszámolókat a párttörvény 9. (1) bekezdésében előírt határidőre és a törvény 1. sz. mellékletében meghatározott formában a Magyar Közlöny és évi 34. számában hozta nyilvánosságra. Nem teljes körűen alakították ki a Párt számviteli politikáját. Ezért a beszámolók elkészítésekor és az azt alátámasztó könyvvezetés során nem érvényesítették maradéktalanul a számvitelről szóló - többször módosított évi XVIII. tv-ben előírt alapelveket. Az éves beszámolók tartalmi helyessége nem állapítható meg, a Párt ugyanis nem tudta dokumentálni, hogy a

20 beszámolókészítés előtt valamennyi szervezeti egysége maradéktalanul elszámolt-e az egyes évek gazdálkodásáról. A beszámolókészítés és a könyvvezetés során megsértették a teljesség és a valódiság számviteli alapelvet. A párt évi beszámolójában szerepel Ft összegben olyan bevétel, melynek tényleges jogcíme bizonylatok hiányában nem állapítható meg. Ezek jogcíme a Párt részéről tisztázásra szorul. Ennek hiányában ugyanis ez a bevétel a párttörvény 4. -ába ütköző - névtelen adomány - tiltott bevételnek minősül. A Párt évi beszámolójának kiadás oldalán nem szerepel Ft kiadás, mely a Párt tulajdonát képező - Hunnia Pack - Kft váltótartozásának átvállalt és kifizetett kamatterhe. A Párt könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvitel vezetésével tesz eleget. A Párt megyei és helyi szervezetei nem jogi személyek, azok gazdálkodásának adatai is az Országos Központ könyvelésében kerültek rögzítésre. Az 1994-ben készült Számlarend nem felel meg az Szt ában előírt tartalmi követelményeknek. A könyvvezetés során több esetben megsértették az Szt. előírásait. ˇ A megyei és helyi szervezeteknél lévő jelentős pénzkészleteket a főkönyvi zárást megelőzően évek óta nem leltározták, így a nyilvántartásokban szereplő adatok helyessége nem bizonyítható; ˇ Nagy összegű kölcsönt 1997-ben kiadásként könyveltek el annak ellenére, hogy a kölcsön visszafizetése csak 1998-ban történt meg; ˇ Több esetben előfordult területi szervezetek elszámolása alapján évet terhelő kiadást évi kiadásként könyveltek el. A főkönyvi könyvelés kiegészítéseként a gazdasági események rögzítésére a Párt Országos Központjában 11 féle analitikus nyilvántartást vezettek. Készlet, valamint függő átfutó tételek nyilvántartását azonban annak ellenére sem vezetnek, hogy azt a Számlarend előírja.

21 Az analitikus nyilvántartások vezetése nagyobb részt megfelel a követelményeknek. Néhány nyilvántartás vezetése során azonban nem tartják be maradéktalanul a jogszabályi, illetve a belső szabályzatok előírásait. Alapvető hiányosságok tapasztalhatók az elszámolásra kiadott előlegek, a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása, valamint a gépjármű üzemeltetéssel kapcsolatos útnyilvántartások vezetése területén. A kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét a Párt Alapszabálya és több belső szabályzata szabályozza. A belső szabályzatok több esetben eltérnek az Alapszabály előírásaitól. Részben pedig olyan időpontban készültek, hogy a bekövetkezett belső szervezeti változások miatt elavultak. A gyakorlatban az Alapszabály és a belső szabályzatok előírásait nem mindig tartják be. Ennek következtében arra nem jogosult testületek, illetve személyek hoznak gazdasági kötelezettségvállalással kapcsolatos döntést, illetve kötnek szerződéseket. A könyvelésben rögzített gazdasági események bizonylati alátámasztottsága a vizsgált időszakban romlott a korábban tapasztaltakhoz képest. A kifizetés alapjául szolgáló bizonylatok általában nem felelnek meg a számviteli törvény bizonylatokkal szemben támasztott alaki és tartalmi követelményeinek. A kifizetési bizonylatokról, illetve az azokat alátámasztó alapbizonylatokról esetenként nem állapítható meg, hogy milyen tényleges szolgáltatás történt, illetve hogy a szolgáltatás milyen megbízáson, vagy megrendelésen alapul. Közel 36 M Ft bevétel hiteles bizonylatok nélkül került elszámolásra. Közel 2 M Ft értékű szolgáltatást fizettek ki olyan gazdasági szervezetnek, amellyel a Párt nem is állt gazdasági kapcsolatban. A Párt a személyi jövedelemadó köteles kifizetés, valamint a társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, levonási és befizetési kötelezettségének a vizsgált időszakban eleget tett. A Pártnak gazdálkodó tevékenységen kívül különböző adományokból is származott bevétele a vizsgált időszakban.

22 A bevételek tényleges jogcíme és nagysága két esetben bizonylati alátámasztás hiányában nem állapítható meg. Amennyiben ezeket a Párt nem rendezi, azok tiltott adománynak minősülnek. 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására A jelentésben foglalt megállapítások figyelembe vételével a párttörvény 10. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Állami Számvevőszék felhívja a Párt elnökét az alábbi intézkedések megtételére: ˇ A Jelentés I. fejezet 1. pontjában megállapított hiányosságokra való tekintettel újra készíttesse el és tegye közzé a Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámolót. ˇ A Jelentés I. fejezet 2.1. és 2.2. pontjaiban megállapított hiányosságokra való tekintettel készíttesse el a Párt számviteli politikáját és a hozzá kapcsolódó egyéb szabályzatokat. A gazdálkodással kapcsolatos egyéb belső szabályzatokat hozza összhangba a Párt Alapszabályával és a jogszabályi előírásokkal. ˇ A Jelentés I. fejezet pontjaiban megállapított hiányosságokra való tekintettel intézkedjen a szigorú számadású nyomtatványok kezelésének az Szt. előírásaival összhangban lévő szabályozására és a nyilvántartások előírásszerű, teljes körű vezetésére. ˇ A Jelentés I. fejezet pontjában leírt hiányosságokra való tekintettel intézkedjen a személyi jövedelemadó törvény, valamint a Párt belső szabályzata alapján történő üzemanyag költség elszámolásra, valamint a kiküldetési rendelvények szabályszerű vezetésére. ˇ A Jelentés I. fejezet pontjában megállapított hiányosságokra való tekintettel tegyen intézkedést a bizonylati fegyelem javítására, hogy csak az Szt. előírásainak megfelelő bizonylatok alapján kerüljön sor kifizetésre és bevételezésre. ˇ A Jelentés I. fejezet 3.2. pontjában megállapított hiányosságokra való tekintettel tegyen intézkedést a bevételek tényleges jogcímének és tényleges nagyságának megállapítására, a minősítéstől függően a pénzügyi rendezés kezdeményezésére, valamint ha szükséges, a hiányosságokért felelős személy felelősségének megállapítására.

23