0005 Jelentés a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 0005 Jelentés a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók valódisága 2. Az és évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések II. Összefoglaló megállapítások, Felhívás a törvényes állapot helyreállítására, javaslat 1. Összefoglaló megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 3. Javaslat Melléklet A VIZSGÁLAT CÉLJA, MÓDSZERE, IDŐSZAKA, KÖRÜLMÉNYEI Az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 5. -a, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Párttörvény) 10. (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban ÁSZ) jogosult. A törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (továbbiakban: Párt) évi gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet neve: Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Címe: Budapest, Belgrád rkp. 24. Jogállása: önálló jogi személy (6.PK /4./1990.)

2 Az ellenőrzött időszak: január l december 31-ig pénzügyi beszámolóval lezárt gazdasági évek Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy ˇ a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, és a könyvvezetéssel, a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e, ˇ a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi előírásokat, ˇ a párt működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott adományt. Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés, szúrópróba szerinti kiválasztás alapján, a Magyar Közlöny évi 42. számában közzétett ÁSZ általános ellenőrzési program szerint. A helyszíni ellenőrzés időpontja: október december 3. A vizsgálati jelentés megállapításai a Párt Országos Központjában rendelkezésre bocsátott számviteli bizonylatok (iratok, dokumentumok) alapján lefolytatott ellenőrzés tapasztalatain alapulnak. I. Részletes megállapítások 1. A párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók valódisága 2. Az és évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések 1. A párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók valódisága 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A párttörvény 9. (1) bekezdése alapján a pártok kötelesek minden év április 30-ig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót a Magyar Közlönyben - a törvény 1. sz. mellékletében meghatározott tatalommal - közzétenni.

3 A Párt az évi beszámolóját április 22-én a Magyar Közlöny 33. számában, az évi beszámolóját április 21-én a Magyar Közlöny 33. számában jelentette meg (1., 2. mellékletek). A Párt december 31-i fordulónappal készít beszámolót, a végleges zárás időpontja a tárgyévet követő év március 30. A közzétett beszámolók az 1., 5., 8 és 9. számlaosztály adatai alapján készülnek. A Párt rendelkezik mindkét évre vonatkozó hatályos számviteli politikával, számlarenddel, amely rögzíti a beszámoló-készítés feladatait is. A közzétett beszámolók a Párt számviteli egységei - az Országos Központ, a megyei és helyi szervezetek - gazdálkodásának összesített adatait tartalmazzák. A gazdálkodás decentralizáltan a szervezeti egységeknél történik, a gazdálkodás egészének számbavétele azonban centralizáltan, az Országos Központban történik. A szervezeti egységek bevételeikről és kiadásaikról analitikus nyilvántartást vezetnek, amelyet a megyei szervezetek havonta, a helyi szervezetek féléves gyakorisággal a megyei szervezet útján az alapbizonylatokkal együtt átadnak a központi könyvelésnek. A főkönyvi könyvelés az Országos Központban az eredeti bizonylatok alapján, azok felülvizsgálatát követően történik. A könyvvezetés módja kettős könyvvitel, a bizonylatok számítógépes feldolgozásával. A Párt éves beszámolóit a számviteli rendjében szabályozott módon készült számítási anyag alapján állította össze. A beszámolókban szereplő adatok a főkönyvi kivonatokból és a főkönyvi számlákból készített, rendelkezésre álló számítási anyagokból visszakereshetők, megállapíthatók. A Párt a számvitelről szóló - többször módosított évi XVIII. törvényben (a továbbiakban: Szt.) megfogalmazott alapelvek közül a könyvvezetés és a beszámoló-készítés során mindkét évben megsértette a teljesség alapelvét, mivel az évi beszámoló nem tartalmazza teljes körűen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezethez tartozó helyi szervezetek adatait. Az év során működött 119 alapszervezet közül csak 34 szervezet készített teljes körű, éves adatokat tartalmazó pénzügyi elszámolást. Az évi beszámolóban a Borsod-Abaúj- Zemplén megyében nyilvántartott 85 helyi szervezetből az éves forgalomról csak 36 számolt el. A Komárom-Esztergom megyei összesítőből két helyi szervezet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei összesítőből 10 helyi szervezet I. félévi alapbizonylatai hiányoznak. A Pest megyében nyilvántartott 133 helyi szervezetből 107 számolt el éves gazdálkodási adatairól. A Párt gazdasági igazgatójától kapott tájékoztatás szerint az időközben bekövetkezett személyi változások miatt az adatok nem pótolhatók.

4 1.2. Az és az évi beszámoló Bevételek A beszámoló Tagdíjak sora évben E Ft, évben E Ft bevételről ad számot a tagdíjak főkönyvi számla egyenlegével egyezően. A központi költségvetésből eredő bevétel évben E Ft, évben E Ft volt. Ebből E Ft az évi országgyűlési képviselőválasztásra kapott összeg, a választási eljárásról szóló évi C. tv. alapján. Ezen összeg felhasználásának ellenőrzéséről az ÁSZ a V / sz. jelentésében külön beszámolt. Az Egyéb hozzájárulások, adományok soron közölt bevétel évben E Ft, évben E Ft volt. Az összeg megoszlása a következő: E. Ft-ban Belföldi jogi személyektől Külföldi jogi személyektől Jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságoktól Belföldi magánszemélyektől Külföldi magánszemélyektől A Belföldi jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságtól soron évben két tétel helytelenül szerepel, 26 E Ft egy nótakörtől, 3 E Ft pedig magánszemélytől származik. A Belföldi magánszemélytől beszámolósor esetében a párttörvény 1. sz. melléklete szerinti minta 500 E Ft összeget jelöl meg, amely felett nevesíteni kell az adományozókat, az évről készített beszámolóban a 100 E Ft feletti adományozók szerepelnek nevesítve. E beszámolósoron 1997-ben szerepel egy 1 M Ft-os összeg, amely azonban nem pénzbeli hozzájárulás, hanem tárgyi adomány. Az Szt. 2. sz. melléklete 24/h/ pontja szerint az ajándékba kapott eszköz piaci értékét a rendkívüli bevételek közt kell elszámolni. Ennek megfelelően az adomány értékét az Egyéb bevételek soron kellett volna szerepeltetni. A Külföldi magánszemélyektől származó adományok beszámolósoron évben Ft összeg szerepel, az azonban nem tárgyévi befizetés, 1991-ben fizették be, a bankszámlán lévő tőke átszámított összege Ft, az évre járó kamat 316 Ft. A Párt számviteli politikájában a beszámoló főösszegének 1%-ában határozta meg a

5 jelentősebb összegű hiba mértékét, így csak a tárgyévre járó kamat összegét kellett volna a beszámolóban szerepeltetni. Az Egyéb bevételek soron évben E Ft, évben pedig E Ft található. Az összegek részletezése a beszámoló alapjául szolgáló főkönyvi kivonat alapján: Ingatlan és tárgyi eszköz értékesítésből Saját tulajdonú E. Ft ingatlan és ingó hasznosításból Költségtérítések Propaganda 598 tevékenységből Kamat és egyéb pénzügyi bevétel Rendkívüli bevétel Ö s s z e s e n: Az évi ingatlan és tárgyi eszköz értékesítéséből származó összegből 80 M Ft az ingatlanértékesítés bevétele Kiadások A Párt közzétett kiadásai évről E Ft, évről pedig E Ft a következő megoszlásban: E. Ft-ban Támogatás egyéb szervezeteknek Vállalkozások alapítására fordított összegek Működési kiadások Eszközbeszerzés Politikai tevékenység kiadásai Egyéb kiadások A kiadások főösszege és részösszegei mindkét évben megegyeznek a

6 könyvelés adataival. A párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló mintához magyarázatot, kitöltési utasítást nem készítettek a jogalkotók, így ennek kitöltése pártonként eltérő lehet. A beszámoló minta nincs összhangban az Szt. rendelkezéseivel, sem az eredménykimutatás, sem pedig a mérleg követelményének nem felel meg, pl. az eszközbeszerzés az Szt. szerinti mérleg eszközállományát növeli, az eredménykimutatásban pedig nem jelenik meg. Az ellenőrzés csak a jogszabályokat sértő gyakorlatot kifogásolja. A Párt által évben a működési, politikai tevékenység kiadása és eszközbeszerzésként közölt összegek, az Szt. 35. (2) bekezdése c) pontjával ellentétesen nem tartalmazzák az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adót. A beszámolóban az általános forgalmi adó összege az egyéb kiadások soron jelenik meg, évben a Párt megszüntette a helytelen gyakorlatot. A Vállalkozások alapítására fordított összegek évi 1 M Ft összege a Párt által alapított Arculat egyszemélyes Kft törzstőke befizetése. Az ÁSZ ellenőrzés nem kifogásolja, de jelzi, hogy a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét egyik évben sem tartalmazza a beszámoló, mivel az értékcsökkenési leírás nem kiadás. A Párt a számlarendje előírásával ellentétesen mindkét évben megbontotta a külföldi kiküldetések költségeit, a napidíjak a működési, a dologi költségek pedig a politikai tevékenység kiadásai beszámolósoron találhatók. 2. Az és évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés 2.1. A könyvvezetés szabályozottsága, gyakorlata A Párt az Szt. rendelkezésének megfelelően és sajátosságaira figyelemmel körültekintően határozta meg számviteli rendjét. A számviteli politikában meghatározták a könyvvezetés rendszerét, a párt a kettős könyvvezetést alkalmazza, a megyei, helyi szervezetek beküldik bizonylataikat az Országos Központba, ahol számítógépes programmal történik a főkönyvi könyvelés, a bizonylatok kontírozását követően. Rögzítették a könyvviteli zárlat időpontját, a Párt könyveit évente egyszer, a beszámoló elkészítése előtt zárja le. A zárlati munkák során elkészítik a főkönyvi kivonatot, illetve a könyvekből kigyűjtik a beszámoló elkészítéséhez szükséges adatokat. A zárlat során egyeztetik a főkönyvi számlákat a leltárakkal és az analitikus nyilvántartásokkal.

7 A befektetett és forgóeszközök megkülönböztető ismérveit az Szt.-vel egyezően rögzítették. Meghatározták az amortizációs politikát, ennek keretében az értékcsökkenési leírás módszerét és a mértékeket. Rögzítették az értékvesztések kezelésének szabályait. Elkészítették a számviteli politika keretében a törvény által kötelezően előírt szabályzatokat, így ˇ az eszközök és források értékelési szabályzatát ˇ az eszközök és források leltározási szabályzatát ˇ a pénzkezelési szabályzatot. A számviteli politika rendelkezik továbbá a szokásos és rendkívüli események megkülönböztető ismérveiről, valamint arról, hogy mit tekint a Párt jelentősebb összegű hibának. A Párt rendelkezik az egységes számlakereten alapuló számlarenddel, amely tartalmazza valamennyi alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, továbbá a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát. A számlarend általában megfelel a követelményeknek, hiba azonban, hogy: ˇ az egyéb szervezetek támogatása főkönyvi számla helytelenül szerepel az 5. számlaosztályban, mivel az Szt. 2. sz. mellékletének 25/h/ pontja alapján ezt a 8. számlaosztályban, a rendkívüli ráfordítások között kellene nyilvántartani, ˇ nincs kijelölve a 8. számlaosztályban rendkívüli ráfordítások főkönyvi számla, ˇ nincs kijelölve a 9. számlaosztályban rendkívüli bevételek számla, holott az Szt. 2. mellékletének 24/h/ pontja szerint az ajándékba kapott eszközt ily módon kell elszámolni, ˇ a munkaadói járulékot a párt a 8. számlaosztály 867. számláján számolja el, az Szt. 47. (1) bekezdése alapján azonban ez egyéb költség, így az 5. számlaosztályban kellene rögzíteni, ˇ a számlarend szerint a le nem vonható általános forgalmi adót a 8. számlaosztályban számolja el, az Szt. 35. (2) bekezdése c) pontja alapján azonban ez a beszerzési ár része, ˇ az 5. számlaosztály és a beszámoló kapcsolatát rögzítő előírásokból nem derül ki, hogy a Párt a terv szerinti értékcsökkenési leírást nem tekinti a beszámoló részét képező költségnek. {1997. évben 77,7 E Ft, évben 69 E Ft} továbbá az sem, hogy az 569. egyéb költségek a beszámolóban a működési kiadások során szerepelnek,

8 A könyvvezetés gyakorlata a Párt belső előírásoknak megfelelő, a szabályozás hibái folytán a könyvvezetés ezeket tükrözi. A szabályozási hibákon kívüli helytelen kontírozások a beszámolók bevételi és kiadási adatát érintő megállapításoknál felsorolásra kerültek Analitikus nyilvántartások és bizonylati elv érvényesülése Analitikus nyilvántartások A Párt a főkönyvi számlákhoz kapcsolódóan analitikus nyilvántartásokat vezet, amelyek a következők: ˇ eszköznyilvántartás, ˇ követelések, ˇ pénzeszközök, ˇ értékpapírok, ˇ rövid lejáratú kötelezettségek, ˇ elszámolási előlegek, ˇ szigorú számadás alá vont bizonylatok. Az analitikus nyilvántartások vezetése és egyeztetése - a vizsgált időszakban - a jogszabályi és belső előírásoknak megfelelt. A nyilvántartások tartalma, összege a vizsgált esetekben a főkönyvi számlákon rögzítettekkel megegyezett Eszköznyilvántartás Az eszköznyilvántartáson belül a tárgyi eszközök között felsorolt ingatlanokról, gépjárművekről, hírközlő berendezésekről egyedi nyilvántartó kartont vezettek. A kartonok vezetése az előírásoknak megfelelt, azok a szükséges adatokat tartalmazták. Az értékpapírokról, immateriális javakról az Szt.-nek megfelelő analitikus nyilvántartást vezettek. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok közötti egyeztetés lehetősége zárt rendszer révén biztosított A készpénzforgalom nyilvántartása A központi pénztár elszámolásra pénzösszegeket és elszámolási utalványt a vizsgált időszakban szabályosan utalványozott és ellenőrzött pénztárbizonylatokra adott ki. A Házipénztár Pénzkezelési Szabályzat rögzíti az ellátmány jellegű elszámolási összegekkel való elszámolás szabályait. Az elszámolási összegekről a pénztár személyenkénti részletezésben külön nyilvántartást vezetett, amelyből kitűnt a kiadás tételszáma, felvétel időpontja, a felvett összeg, az elszámolás határideje, a tényleges elszámolás időpontja, a felvétel jogcíme.

9 Szigorú számadás alá vont bizonylatok A szigorú számadás alá volt nyomtatványok nyilvántartását és felhasználásának gyakorlatát a Házipénztár Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. Szigorú számadású nyomtatványként kezelik a: ˇ pénztárbevételi- és kiadási bizonylatot, ˇ pénztárjelentést, ˇ készpénzcsekket ˇ elszámolási utalványt. A megyei irodáknak és a kerületeknek a központ adja ki - az általa hitelesített - szigorú számadásúként kezelt bizonylatokat. A szigorú számadású bizonylatok nyilvántartását az előírásoknak megfelelően folyamatosan vezetik Szállítók és vevők A Párt mindkét vizsgált évben vezetett részletes szállítói és vevői analitikus nyilvántartást. Az analitika részletezi a vevőre, szállítóra vonatkozó adatokat, amelyet havonta a főkönyvi könyveléssel egyeztettek A Párt és a saját Kft-je pénzügyi kapcsolatainak nyilvántartása A Párt évben egyszemélyes Kft-t alapított Arculat elnevezéssel 1 M Ft törzstőkével. Az összeg a főkönyvi kivonat megfelelő számláján szerepel, a párt és a Kft között egyéb pénzmozgás nem volt a vizsgált időszakban A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése A vizsgált időszakban a Párt egészének gazdálkodási rendjét az Szt. és a párttörvény előírásainak megfelelően, szabályzatokban határozták meg. Ezekben szabályozott a bizonylatok köre, előállítási és tárolási helye, a bizonylatok útja, a központ és a szervezeti egységek pénzügyi, számviteli feladatai Kötelezettségvállalás, utalványozás A pénzeszközök és anyagi eszközök feletti rendelkezésre, utalványozásra jogosultak körét a Párt Központjára, valamint a megyei, illetőleg helyi szervezetekre vonatkozóan külön szabályzatban határozták meg. A Párt központi pénzeszközei feletti rendelkezési jogot a Párt elnökének felhatalmazása alapján évtől a gazdasági igazgató gyakorolja értékhatár nélkül. A központi bankszámlák felett rendelkezési joggal felruházottak nevét a banki aláírásbejelentő kartonok tüntetik fel. A megyei illetőleg helyi szervezetek vezetői kötelezettségvállalási joggal nem rendelkeznek, a szokásos mértékű működési kiadásokon felüli tételeket a megyei elnökök engedélyezik Bizonylatolás

10 A Párt könyvviteli nyilvántartásai alapvetően az Szt ai előírásainak megfelelően kiállított bizonylatok alapján bejegyzett adatokat tartalmaznak. A Párt központi pénztárának havi összesen 481 bizonylata közül l, az évi 02., 07. és 11. havi összesen 2100 db bizonylata közül 6 db nem felelt meg a törvényi előírásoknak Személyi jellegű kifizetések Külföldi kiküldetések A Párt nem rendelkezik a külföldi kiküldetések teljesítésével kapcsolatos költségek elszámolásának rendjét tartalmazó hatályos jogszabályoknak megfelelő szabályzattal. A rendelkezésre álló - külföldi kiküldetés költségeinek elszámolását magában foglaló - belső szabályzat ugyanis elavult, mert a devizáról szóló évi XCV. törvény végrehajtásáról rendelkező 161/1995. (XII. 16.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte azt a kormányrendeletet, amely az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányáról intézkedik, nevezetesen a 30/1992. (II. 3.) Korm. rendeletet. E rendelet alapján szabályozta évben a Párt a külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmánnyal történő elszámolását. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII. 17.) Korm. rendelet ugyanakkor már évben is hatályos volt, amelynek 1. a. pontja - a személyi jövedelemadóról szóló törvény 27. c) pontjához igazodóan - legfeljebb napi 10 USD-nek megfelelő Ft összegben határozta meg a naponta igazolás nélkül elszámolható összeget. Ezzel szemben a Párt mind 1997-ben, mind 1998-ban a korábbi, már nem hatályos rendelkezés szerint adózott a napidíjak után, ezért indokolt, hogy visszamenően önrevíziót hajtson végre. Az önrevízió évet illetően 10, évet illetően pedig 7 személyt érint, akik mindegyike önadózó volt. A kifizetett napidíjak összege - mint adószámítási alap - mindkét évben 1 M Ft alatti nagyságrendet jelentett. Mindezek mellett alkalmazták azon nyomtatványokat, melyek révén az elszámolás nyomon követhető és zártkörű. Így minden egyes kiküldetést elnökségi határozat rendel el, vagy meghívólevél támaszt alá; alkalmazták a devizaigénylési és a külföldi kiküldetési és elszámolási lapot Gépjármű üzemeltetés A Párt feladatai ellátása érdekében - a tömegközlekedési eszközök igénybevételén kívül - a tulajdonában álló gépkocsik és magántulajdonú gépkocsik hivatali célú használatát engedi meg.

11 A Párt a gépkocsik használatával kapcsolatos költségtérítést és az elszámolás ügyvitelét ugyan szabályozta évtől kezdődő hatállyal, de az ezt követően megjelent - és a gépjármű használatot érintő - személyi jövedelemadó rendelkezések változásával nem egészítette ki. A magántulajdonú gépjármű hivatali célú használatával kapcsolatos jogszabályi előírásokat - belföldi kiküldetési rendelvény alkalmazásával - betartotta. A költségtérítések során a 60/1992. (IV. 1. ) Korm. rendelet - amely az üzemanyag elszámolásáról és térítéséről rendelkezik - szerint jártak el. A Párt tulajdonában és használatában álló gépkocsik - a vizsgált időszakban összesen 13 darab - futásteljesítményének nyilvántartására, illetve elszámolására útnyilvántartást vezettek be. Az útnyilvántartás vezetése - a vizsgált esetekben - az Szt (1) bekezdésében, valamint a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 5. sz. melléklet II. 7. pontjában leírt követelményeknek megfelel. A Párt tulajdonában lévő személygépkocsik után - mindkét évben - a cég autóadót befizették Az adózásra, illetőleg járulék fizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A Párt a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvényben, illetőleg az adózás rendjéről szóló évi XCI. törvényben előírtaknak - egy kivétellel - eleget tett. A kötelező nyilvántartások vezetése és az előírt adatszolgáltatás mellett a kifizetett munkabérekből és bérjellegű jövedelmekből az adóelőleget és a járulékot levonták, továbbá teljesítették adóbevallási és befizetési kötelezettségüket. A napidíjként felvett valuták személyi jövedelemadózásával kapcsolatban ugyan az adóelőlegeket levonták, bevallották és befizették, azonban nem a hatályos törvényi előírások szerint. Nem vették figyelembe, hogy a devizatörvény, illetőleg annak végrehajtási rendelete módosításával az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányáról szóló korábbi rendelkezések hatályukat vesztették, és változtak a devizaellátmányokra vonatkozó adózási, adóelőleglevonási szabályok is. Annak megállapítására, hogy a jogszabályi változásoknak a személyi jövedelemadó megállapítására, levonására vonatkozóan milyen nagyságrendű hatása van és ennek következtében milyen intézkedéseket kell tenni, a Pártnak önrevízió keretében lehetősége van. 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége

12 A Párt és években a párttörvény 6. (1) bekezdésében engedélyezett alábbi gazdálkodó tevékenységet folytatta: ˇ propaganda anyagok értékesítése ˇ tulajdonában álló ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása ˇ tárgyi eszközök értékesítése. A szúrópróbaszerű ellenőrzés tapasztalata alapján a Párt a vizsgált időszakban tiltott gazdálkodási tevékenységet nem folytatott, részvényt nem vásárolt. Többszemélyes Kft-ben vagy egyéb gazdasági társaságban részesedést nem szerzett. A Párt évben Arculat Kft. néven egyszemélyes Kft-t alapított, a Kft-től a Pártnak bevétele nem volt. A Párt által rendelkezésre bocsátott adatok alapján megállapítható, hogy a Párt a Nyíregyháza, Hősök tere 1. sz. alatti, önkormányzat tulajdonában lévő 120 m2 nagyságú ingatlant től ingyenesen használta. Az ingyenes használat a párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütközik, mivel párt részére költségvetési szerv vagyoni hozzájárulást nem adhat. A párttörvény 4. (4) bekezdése szerint Az a párt, amely a (2)-(3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét - az Állami Számvevőszék felhívására - tizenöt napon belül az állami költségvetésbe befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt költségvetési támogatását ezen kívül az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. Az ingatlan használatára vonatkozó szerződés július 13-ával megszűnt, a törvénysértő állapot az említett két időpont közt állt fenn. A nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulás tiltott bevételnek minősül, amelynek nagyságrendje megállapítása iránt - mivel az ügyben több párt is érintett - az ÁSZ külön eljárás során intézkedik, illetve állapítja meg. 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése A Párt belső ellenőrzési rendszerét kialakította. Az ellenőrzési rendszer keretében működik az Országos Ellenőrzési Bizottság (továbbiakban: OEB) és a Megyei Ellenőrző Bizottságok. Az OEB és a megyei ellenőrzési bizottságok feladata - a Párt Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint - a következő:

13 ˇ évi egy alkalommal általános vizsgálat megtartása, ˇ a központban és a megyéknél célellenőrzés elvégzése, ˇ továbbá eseti ellenőrzéseken túlmenően a központ éves zárómérlegének felülvizsgálata. Az OEB és megyei ellenőrzési bizottságok vizsgálati megállapításaikat jegyzőkönyvben rögzítik, amelyekre - hiányosságok és szabálytalanságok esetén - az érintett terület vezetője megadott határidőn belül köteles intézkedni. Az OEB mindkét vizsgálati évre vonatkozóan évek - megfelelő gyakorisággal hajtott végre ellenőrzést, amelyek során a szervezetek pénzügyi gazdálkodását, nyilvántartásait és pénztári tevékenységét ellenőrizték. Az OEB ellenőrzési megállapításait soros ülésen a vezetőség minden esetben megtárgyalta és a szükséges intézkedéseket meghozta. A folyamatba épített és vezetői ellenőrzés gyakorlása is biztosított. Mindezek mellett foglalkoztatnak okleveles könyvvizsgálót, aki havi rendszerességgel végez ellenőrzéseket, bezárólag pedig értékeli a Párt éves beszámolójának teljességét. 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések Az évek gazdálkodását érintő előző ellenőrzés felhívta a Pártot, hogy: ˇ A párttörvény 1. sz. mellékletében foglalt követelményekkel ellentétes gyakorlatot számolja fel, azaz az alapszervezetek adatszolgáltatását bontsa meg jogi személyekről, jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságoktól és magánszemélyektől kapott adomány, hozzájárulás rovatokra. ˇ A párttörvény 6. (1) bekezdésébe ütköző gazdálkodó tevékenységeket szüntesse be. A párttörvény 6. (5) bekezdése, valamint a 4. (4) bekezdése értelmében összesen Ft tiltott gazdálkodásból származó bevételnek megfelelő összeget a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessék be a központi költségvetésbe. A felhívásnak a Párt eleget tett, a helyi alapszervezetek adatszolgáltatását évtől kezdődően - a párttörvény 1. mellékletében foglaltakkal egyezően - megbontotta. A párttörvény 6. (1) bekezdésébe ütköző gazdálkodó tevékenység felszámolása érdekében ismételten körlevelet bocsátott ki alapszervezeteinek. A tiltott gazdálkodási bevételből származó összeget, összesen Ft-ot határidő lejárta előtt a központi költségvetésnek befizette.

14 A Párt költségvetési támogatását a pénzügyminiszter a fenti összeggel csökkentette. II. Összefoglaló megállapítások, Felhívás a törvényes állapot helyreállítására, javaslat 1. Összefoglaló megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 3. Javaslat 1. Összefoglaló megállapítások A Párt a vizsgált évekről a párttörvényben előírt módon és határidőben eleget tett beszámolási kötelezettségének. A beszámoló készítése során mindkét évben megsértették a teljesség számviteli alapelvét, egyik év beszámolója sem tartalmazza teljes körűen a helyi szervezetek gazdálkodási adatait. A számviteli törvény 15. -ában meghatározott többi alapelv érvényesült. Az időközben bekövetkezett személyi változások nem teszik lehetővé az adatok pótlását, ezek nagyságrendje a megbízható és valós kép kialakítását nem befolyásolja. A párt rendelkezik számviteli politikával, számlarenddel, egyéb belső utasításokkal amelyek rögzítik a beszámoló-készítés, a gazdálkodás szabályait. A számlarend, az eszközök és források értékelési szabályzata és a deviza-elszámolási szabályzat továbbá a gépjárműhasználat költségtérítésének szabályozása azonban korszerűsítést igényel. A Párt könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitel alkalmazásával tett eleget, a könyvvezetésben az általános forgalmi adó évi helytelen elszámolásától eltekintve csak kis számú és jelentőségű kontírozási hiba tapasztalható. A Párt a számviteli törvényben előírt és a belső szabályzatokban rögzített analitikus nyilvántartásokat vezette. A bizonylati fegyelem általában megfelelő volt, érvényesültek a számviteli törvény előírásai. Az adózásra és a járulékfizetésre és az azokhoz kapcsolódó nyilvántartások vezetésére és a beszámolásra vonatkozó követelményeknek a Párt eleget tett. A külföldi kiküldetést teljesítők adóelszámolása nem megfelelő.

15 A gazdálkodás során a Párt betartotta a gazdálkodással összefüggő egyéb jogszabályi előírásokat. Számviteli bizonylatai alapján megállapíthatóan nem folytatott a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet. A vizsgálat az ellenőrzött időszakban egy esetben tárta fel, hogy a Párt a párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütköző tiltott nem pénzbeni vagyoni hozzájárulást fogadott el azáltal, hogy - más pártokhoz hasonlóan, ahogy azt korábbi ÁSZ vizsgálatok megállapították - az önkormányzattól ingyen fogadott el irodahelyiséget. A Nyíregyháza Hősök tere 1. sz. alatti ingatlan közötti ingyenes használata tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül, amely mértékének számszerűsítése az ÁSZ által külön folytatott eljárás során történik meg, hasonlóan mint más pártok esetében. 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására A vizsgálat megállapításai alapján az Állami Számvevőszék felhívja a Párt elnökét, hogy: 1. A Számlarend, az eszközök és források értékelési szabályzata és a deviza-elszámolási szabályzat, továbbá a gépjárműhasználat költségtérítésének szabályozása korszerűsítésére, a hatályos jogszabályokkal történő összhangba hozására. 2. A külföldi kiküldetések napidíja után bevallott és befizetett személyi jövedelemadóval kapcsolatosan hajtson végre önrevíziót. 3. Vizsgálja meg a Párt által használt valamennyi nem tulajdonában álló helyiség használati jogviszonyának a párttörvény előírásaival való összhangját, a feltárt törvénysértő gyakorlatot szüntessék meg. 3. Javaslat Az Állami Számvevőszék javasolja a Kormánynak, hogy: a) Az Állami Számvevőszék korábbi pártvizsgálatai alapján tett jelzésekre is figyelemmel gondoskodjon a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. törvény, valamint a számvitelről szóló évi XVIII. törvény - a pártok nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő - ellentmondásainak feloldásáról. b) Az Állami Számvevőszék korábbi pártvizsgálatokkal kapcsolatos jelentéseiben és jelen Jelentés I.3. pontjában megfogalmazott ingatlanhasználattal kapcsolatos anomáliák

16 feloldására szükséges lenne a pártok ingatlanhasználatának jogszabályi rendezése Melléklet A jelentés mellékletei nyomtatott formában olvashatóak.