JELENTÉS a Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről november 0134

2 Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: dr. Lóránt Zoltán számvevő igazgató Az ellenőrzést vezette: dr. Szávai Tamás osztályvezető főtanácsos Az összefoglaló jelentést készítette: Berzétey Attiláné számvevő tanácsos Az ellenőrzésben részt vettek: Berzétey Attiláné számvevő tanácsos dr. Faragóné Tóth Mária számvevő Horváth Balázs számvevő Tóth István tanácsadó Az ÁSZ által a témában eddig készített jelentések: A Magyar Szocialista Párt (mint a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódja) bejegyzési kérelmével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott vagyonmérlege vizsgálata (1990.) A Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (1993.) A Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (1996.) A Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (1997.) A Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (1999.) Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 V /2001. TÉMASZÁM: 578 TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 5 1. Összegző megállapítások 5 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 6 3. Javaslatok 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 8 1. A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók Bevételek Kiadások 9 2. Az évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés A könyvvezetés szabályozottsága és gyakorlata Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése Analitikus nyilvántartások Eszköznyilvántartás A készpénzforgalom nyilvántartása Elszámolásra kiadott előlegek Szigorú számadás alá vont nyomtatványok nyilvántartása Szállítók és vevők A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem A Párt és a saját Kft-i pénzügyi kapcsolatainak nyilvántartása Személyi jellegű kifizetések Külföldi kiküldetések Gépjármű-üzemeltetés Az adózásra, illetőleg járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A Párt bevételszerző gazdálkodó tevékenysége Belső ellenőrzés Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések 19 1

4 J E L E N T É S a Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről Az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 5. -a és a 16. (2) bekezdése, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. tv. (továbbiakban: Párttörvény) 10. (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. A törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ évi ellenőrzési tervének megfelelőn vizsgálta a Magyar Szocialista Párt (továbbiakban: Párt) évi gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet neve: Magyar Szocialista Párt Címe: Budapest, Köztársaság tér 26. Jogállása: Önálló jogi személy (6. Pk /1989.) Az ellenőrzött időszak: január december 31-ig terjedő beszámolóval lezárt gazdasági évek Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a számvitelről szóló - többször módosított évi XVIII. tv. (a továbbiakban: Számviteli törvény), valamint az egyéb jogszabályi rendelkezéseket és belső előírásokat; a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a Párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott vagyoni hozzájárulást. 3

5 Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés véletlenszerű kiválasztás alapján. A helyszíni ellenőrzés időszaka: augusztus szeptember 21. A jelentés megállapításai a Párt Országos Központjában, a Budapesti Területi Szövetségnél, a III. és a XIII. kerületi szervezetnél, a Bács-Kiskun, a Győr- Moson-Sopron, és a Pest megyei Szövetségeknél rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzés tapasztalatain alapulnak. A Párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzését az ÁSZ - ezúttal a hatodik alkalommal - a Magyar Közlöny évi 42. számában közzétett ÁSZ általános ellenőrzési program alapján végezte. Az ellenőrzés körülményeit illetően rögzíteni szükséges, hogy: a Párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló-mintához magyarázatot, kitöltési útmutatót nem készítettek a jogalkotók, így ennek kitöltése pártonként kialakított számviteli politikájuknak megfelelően eltérő lehet, a beszámoló-minta a Számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg, sem az eredmény-kimutatás követelményeinek. 4

6 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 1. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt az előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolóit mindkét vizsgált évben a Párttörvény 9. (1) bekezdésében előírt határidőn belül, a tárgyévet követő év április 30-ig, a törvény 1. sz. mellékletében meghatározott minta szerint tette közzé a Magyar Közlönyben. A beszámolók tartalmazzák a Párt valamennyi szervezeti egységének gazdasági adatait. A beszámolók bevételei és kiadásai jogcímenként és főösszegükben mindkét évben megegyeztek a könyvvezetés összesített adataival. A könyvvezetésben feltárt könyvelési hibák a beszámolók bevételi és kiadási főösszegeit - a Párt Számviteli politikájában meghatározott küszöbhöz képest - lényegesnek nem minősülő mértékben érintették. A hibákat egyes területi Szövetségek könyvvezetésében követték el azáltal, hogy bizonyos gazdasági eseményeket nem a tényleges tartalmuknak megfelelően rögzítettek. Emiatt nem érvényesült teljes körűen a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv. A Párt rendelkezik az egész Pártra érvényes Számviteli politikával, és az azt kiegészítő, az Alapszabály mellékleteként jóváhagyott Gazdálkodási Szabályzattal, illetőleg a területi Szövetségek saját szabályzatokkal, amelyek rögzítik a gazdálkodás, a pénzkezelés és a beszámolókészítés szabályait. A vizsgált időszakban a Párt által alkalmazott számviteli szabályozás, az ezzel összhangban kibocsátott egyszeres könyvviteli program biztosította a könyvvezetés terén a Számviteli törvény előírásainak betartását, és alkalmas volt a pénzügyi beszámoló - követelményeknek megfelelő - összeállítására. A Párt január 1-jei hatállyal elfogadott Alapszabálya új Gazdálkodási Szabályzatot léptetett életbe, amelyben előirányozták a könyvvezetés kettős könyvvitelen alapuló szabályozását, a gazdálkodási, elszámolási és nyilvántartási rendszer központosítását. A tervezett intézkedés végrehajtása tekintettel a számvitelről szóló új törvény kihirdetésére és hatályára évre tolódott el. 5

7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Párt bizonylati rendje és fegyelme Pest megye kivételével megfelelő volt. A Pest megyei Szövetség több alapszervezete által kiállított pénztárbizonylatok %-áról hiányoznak a Számviteli törvényben előírt általános alaki kellékek. Az elszámolási és nyilvántartási rendszer központosítása lehetővé teszi a felügyeleti és munkafolyamatba épített ellenőrzés hatékonyságának növelését a területi szervezetek gazdálkodásában. A gazdálkodás során betartották az egyéb jogszabályi előírásokat, így eleget tettek az adózásra és a társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozó törvényi előírásoknak. A Párt - illetőleg a Győr-Moson-Sopron megyei Szövetsége - mindkét vizsgált évben a Párttörvényben meg nem engedett gazdálkodó tevékenységet folytatott, mivel nem a tulajdonában álló helyiséget hasznosított. Ebből a tevékenységből évben Ft, évben Ft tiltott bevétele származott. A két évben összesen Ft vonatkozásában a Párttörvényben meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni, melynek következtében a Párt rendelkezésére álló pénzeszközök összege évben összesen E Ft-tal csökken. Az ÁSZ megállapította, hogy a vizsgált időszakban továbbra is fennállt - mint más pártok esetében is a Párttörvényben meg nem engedett ingatlanhasználat annak ellenére, hogy az állam tulajdonában és a pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló törvény végrehajtása során a Párt elvesztette a korábban általa használt állami tulajdonú ingatlanok jelentős részének ingyenes használati jogát, továbbá az önkormányzatok egy része is megszüntette az ingyenes bérleti jogviszonyokat. Az ÁSZ álláspontja továbbra is az, hogy a pártok csak a Párttörvényben megengedett módon részesülhetnek a központi költségvetésből származó támogatásból mindaddig, amíg a Párttörvény nem módosul. A Párt egy esetben nem határozta meg a számára nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulás értékét. A központi, valamint a területi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságok nem tárták fel és nem küszöbölték ki a könyvvezetésben és a gazdálkodásban elkövetett hibákat. 2. FELHÍVÁS A TÖRVÉNYES ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSÁRA Az ÁSZ elnöke felhívja a Párt elnökét, hogy: 1) Szüntesse meg a Párt által használt önkormányzati ingatlanokra fenálló törvénysértő bérleti jogviszonyokat, illetőleg módosítsa a bérleti szerződéseket úgy, hogy azok összhangban legyenek a Párttörvény előírásaival. Intézkedjen az ingyenes vagy kedvezményes ingatlanhasználatból származó bérleti, térítési díj-különbözet rendezéséről. 6

8 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2) Határozza meg a Párttörvény 4. (5) bekezdésének megfelelően a magánszemélytől ingyenes ingatlanhasználat formájában kapott vagyoni hozzájárulás értékét. 3) Intézkedjen a Győr-Moson-Sopron megyei Szövetség által folytatott tiltott gazdálkodó tevékenység megszüntetéséről és rendelje el a megállapított Ft tiltott bevétel befizetését a központi költségvetésbe a Jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül. 4) A Győr-Moson-Sopron és a Pest megyei Szövetségek esetében vizsgáltassa meg a gazdálkodás szabályszerűségének betartására, illetőleg annak ellenőrzésére hivatott személyek és testületek felelősségét. 3. JAVASLATOK Az Állami Számvevőszék javasolja a Kormánynak, hogy: 1. Gyorsítsa fel az önkormányzati tulajdonú ingatlanok használatával kapcsolatos, az Állami Számvevőszék korábbi jelentéseiben és a jelen Jelentés II/3. pontjában is megfogalmazott, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. törvény 4. (2) bekezdésébe ütköző gyakorlat megszüntetése érdekében a Párttörvény módosításának folyamatát. 2. Kezdeményezze a korábbi pártvizsgálatok alapján tett jelzésekre is figyelemmel azon, a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldását, amelyek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. törvény, valamint a január 1. napjától hatályos Új Számviteli törvény között továbbra is fennállnak. Az Állami Számvevőszék javasolja a pénzügyminiszternek, hogy: A Párttörvény 4. (4) bekezdése utolsó mondata értelmében a Párt költségvetési támogatását a Jelentés II/3. pontjában részletezett, meg nem engedett gazdálkodásból származó Ft összeggel csökkentse. 7

9 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A PÁRT GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ ÉVI BESZÁMOLÓK A Párt az évi beszámolóját április 26-án, a Magyar Közlöny 38. számában, a évi beszámolóját április 19-én, a Magyar Közlöny 45. számában a Párttörvény 9. (1) bekezdésében előírt határidőben és a törvény 1. sz. mellékletében előírt formában hozta nyilvánosságra (1. és 2. sz. melléklet). A könyvvezetés és a beszámolók összeállítása során megsértették a Számviteli törvénynek a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvét, mert egyes gazdasági eseményeket nem a tényleges tartalmuknak megfelelően számoltak el Bevételek A beszámolók egyes sorain kimutatott bevételek mindkét évben részleteikben és főösszegükben megegyeznek az Országos Központ és a megyei területi szövetségek könyvelésében kimutatott összesített bevételekkel. Könyvelési hibák miatt azonban a beszámolók egyik évben sem pontosan a tényleges bevételeket tartalmazzák. A feltárt hibák az évi beszámoló bevételi főösszegét 276 E Ft-tal, a évi beszámoló bevételi főösszegét 110 E Ft-tal csökkentik. A bevételi főösszeget módosító hibák aránya egyik évben sem éri el a Párt Számviteli politikájában meghatározott 2%-ot (0,03%, illetőleg 0,01%). A téves könyveléssel elkövetett hibák miatt a beszámolók egyes rész-jogcímeinek összege igényel lényegesnek nem minősülő nagyságrendű módosítást. A beszámoló Tagdíjak bevételi sora mindkét évben a könyveléssel és a tényleges bevétellel egyező. Az Állami költségvetési támogatás beszámoló soron mindkét vizsgált évben a központi költségvetésből az éves költségvetési törvényekben jóváhagyott, illetőleg az árvízkárosultak javára történt elvonással csökkentett bevételek szerepelnek. 8

10 Egyéb hozzájárulások, adományok címen az évi beszámolóban E Ft, a évi beszámolóban E Ft összegű bevétel szerepel. Hibás könyvelés miatt a bevétel összege mindkét évben magasabb a beszámolóban szereplőnél ben: E Ft (azaz E Ft-tal több), 2000-ben: E Ft (azaz 563 E Ft-tal több). A hibás könyvelés miatt a beszámolókban az egyes forrásokból származó adományok összege is változik: A Jogi személyektől származó adomány (ezen belül a belföldi jogi személyektől származó) 1999-ben E Ft helyett E Ft, azaz 724 E Ft-tal több ben E Ft helyett E Ft, azaz 660 E Fttal több. A Jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságoktól származó hozzájárulás (ezen belül a belföldi társaságoktól) 1999-ben 40 E Ft helyett O Ft, azaz 40 E Ft-tal kevesebb ben 306 E Ft helyett 46 E Ft, azaz 260 E Ft-tal kevesebb. A Magánszemélyektől származó adományok összege 1999-ben E Ft helyett E Ft, azaz 615 E Ft-tal több (ezen belül a belföldi magánszemélyektől származó összeg helyesen E Ft) ben E Ft helyett E Ft, azaz 163 E Ft-tal több. Az Egyéb bevételek beszámoló soron évben megjelent E Ft helyett E Ft, azaz E Ft-tal kevesebb ben E Ft helyett E Ft, azaz 673 E Ft-tal kevesebb Kiadások A Párt belső szabályzatban, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség teljesítéséhez kiadott Útmutatóban rögzítette, hogy az egyszeres könyvvezetésben alkalmazott rovatrenden belül mely rovatokon könyvelt kiadási tételeket szerepelteti a pénzügyi beszámoló egyes kiadási sorain. Az Egyéb szervezeteknek adott támogatás soron alapítványoknak, iskoláknak, árvízkárosultak javára adott támogatások szerepelnek. Szabálytalan könyvelés miatt évben a Pest megyei Szövetség 28 E Ft-ot itt közölt, amely összeg szervezetek egymás közti pénzátadása, nem kiadás. A Vállalkozások alapítására fordított kiadás soron évben összesen E Ft szerepel, ebből E Ft a Lehel Kft. törzstőkéjének kiegészítése, E Ft pedig az augusztus 2-án alapított CONCEDO Kulturális Szolgáltató Kft. törzstőkéje. A évi E Ft-ból E Ft a PARITÁS Kft. törzstőkéjének felemelésére, E Ft pedig a LEHEL Kft. törzstőkéjének kiegészítésére fordított összeg. Az Eszközbeszerzés sor az Útmutató előírása szerint valamennyi, 30 E Ft alatti és feletti eszközbeszerzésre fordított kiadást tartalmazza, a főkönyvi könyvelés és az analitika adataival megegyezően. 9

11 A Működési és a Politikai tevékenység kiadásai sorokon közölt összegek megegyeznek az Útmutató előírásainak megfelelő tartalommal könyvelt tételek összegével. A Politikai tevékenység kiadásai között részletező alrovaton megjelennek az időközi országgyűlési képviselőválasztással összefüggésben elszámolt költségek is. Az Egyéb kiadások beszámoló sorban az Útmutató szerint eredetileg a vásárolt termékek és igénybe vett szolgáltatások ÁFÁ-ját kellett szerepeltetni. A Számviteli törvény változásával egyidejűleg ezt a rendelkezést leirattal módosították ugyan, de a beszámoló ezen sorának kitöltése illetőleg az ide tartozó gazdasági események könyvelése nem egységes. A megyei Szövetségek többsége a vizsgált években nem könyvelt egyéb kiadást, hanem az ide tartozó tételeket vagy a működési, vagy a politikai tevékenység kiadásai közé sorolta évben a Pest megyei Szövetség által e soron szerepeltetett 272 E Ftból 206 E Ft nem kiadás, hanem a szervezetek egymás közti pénzátadása, ezáltal halmozódást okoz évben a Pest megyei Szövetség által közölt 307 E Ft-ból 29 E Ft könyvelési hiba miatt tévesen szerepel a kiadások között. Összességében a beszámolók kiadásai között megjelent hibák elhanyagolható nagyságrendűek évben a feltárt hibákkal korrigált kiadási főösszeg 206 E Ft-tal, évben 57 E Ft-tal kevesebb a közzétett összegnél. A kiadási főösszeget módosító hibák aránya egyik évben sem érte el a Párt Számviteli politikájában meghatározott 2%-ot (0,02%, illetőleg 0,005%). 2. AZ ÉVI BESZÁMOLÓKAT MEGALAPOZÓ KÖNYVVEZE- TÉS 2.1. A könyvvezetés szabályozottsága és gyakorlata A Párt Kongresszusa által január 1-jei hatállyal elfogadott Alapszabály új Gazdálkodási Szabályzatot léptetett életbe, amely előirányozta a gazdálkodási, elszámolási és nyilvántartási rendszer központosítását, valamint a könyvvezetés kettős könyvviteli szabályozásának kidolgozását. A tervezett intézkedés végrehajtása 2001-re tolódott el, figyelemmel a számvitelről szóló évi C. törvény kihirdetésére és hatályára. Ennek következtében a Párt pénzügyi beszámolóit megalapozó könyvvezetési szabályok a vizsgált időszakban nem változtak. Így a megelőző Jelentésben megfelelőnek minősített január 1-jétől hatályban lévő - Számviteli politika és könyvvezetési útmutató előírásai maradtak érvényben. 10

12 A Párt országos érvénnyel kiadott számviteli szabályozása, s ezzel összhangban kibocsátott egyszeres könyvviteli programja, követelményei tekintetében: biztosította a könyvvezetés és a beszámoló összhangját, érvényesítette a Számviteli törvényben meghatározott alapelveket, elkülönítette a működési és politikai kiadásokat, alkalmasnak minősült a halmozódások kiszűrésére, havi elszámolási, illetve éves beszámolási kötelezettséggel határozta meg a könyvviteli zárlat rendjét. A szabályozás az egyszeres könyvvitel naplófőkönyves rendszerét az Országos Központra és a területi Szövetségekre korlátozta, de valamennyi pénzkezelő szervezetnek előírta a pénztárkönyv vezetésének kötelezettségét. A Párt a gazdálkodás ésszerűsítése, illetve a naplófőkönyv szabályos és egységes vezetése érdekében: a gazdálkodás terén központosította a munkaerő-foglalkoztatási, s ezzel összefüggő nyilvántartási feladatokat (szerződés, számfejtés, adózás, társadalombiztosítás), 1999-ben két, majd 2000-ben további hat területi Szövetség naplófőkönyvének vezetését az Országos Központ hatáskörébe vonta, központilag pedig szétválasztotta a kincstári finanszírozási és irodai működési feladatokat. Az Országos Központot érintően végrehajtott szervezeti átalakítások, munkaszervezési változtatások a főkönyvi rendszerű könyvvezetés teljes körű központosítását, egyben a kettős könyvvitelre való áttérést szolgálták. Az Országos Központ könyvelési gyakorlatában érvényesítette a Számviteli politika elveit, betartotta az Útmutató előírásait. Felülvizsgálati jogkörében azonban csak az alapvető számlaösszefüggések eltéréseinek szövetségi korrigáltatására szorítkozott. Emiatt fordulhatott elő, hogy a területi Szövetségek könyvvezetésében a gazdasági eseményeket nem a tényleges tartalmuknak, vagy nem az Útmutató előírásainak megfelelően rögzítették. Így a területi Szövetségek könyvvezetési és beszámolókészítési kapcsolatrendszerében feltárt tranzakciós hibák a következőkben csoportosíthatók: a bevételeket többször nem a jogcímüknek megfelelően fogadták, amely a beszámolósorokban eltéréseket okozott (részletesen bevételeknél), a pártszervezetek egymás közötti pénzforgalmát nem mindig az rovaton bonyolították, hanem egyéb bevételként és kiadásként kezelték, melynek következtében a beszámolóban halmozódás keletkezett (Pest megyei Szövetségnél), az egyéb bevételek és kiadások számlaösszefüggésében jelentkezett az egységes gyakorlat hiánya, melynek oka, hogy kimaradt az Útmutatóból ennek szabályozása. 11

13 Mindezek alapján a Párt beszámolóit alátámasztó könyvvezetés országos viszonylatában nem érvényesült teljes körűen a Számviteli törvény 15. (13) bekezdésében megfogalmazott, a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelv Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése Analitikus nyilvántartások A Párt a vizsgált időszakban Számviteli politikájában, illetőleg az Útmutató az MSZP beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének teljesítéséhez című belső szabályzatában (annak 1. sz. mellékletében) szabályozta a naplófőkönyvet kiegészítő analitikus nyilvántartások vezetésének rendjét, azok körét és tartalmát. Az analitikus nyilvántartások a naplófőkönyv szerinti bontásban készültek, így biztosított volt az összhang az analitikus és főkönyvi könyvelés között. Az analitikus nyilvántartások a főkönyvi könyvelés és a beszámoló adatait kellően alátámasztották. A vizsgált időszakban a Központban és a területi Szövetségeknél az alábbi naplófőkönyvet kiegészítő analitikus nyilvántartásokat vezették: tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartása, a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmek és levont adóelőlegek személyenkénti nyilvántartása, a társadalombiztosítást megillető járulékok alapjának és összegének nyilvántartása, szigorú számadás alá vont nyomtatványok nyilvántartása, követelések, kiment számlák nyilvántartása, szállítókkal szembeni tartozások, bejött számlák nyilvántartása, befektetések nyilvántartása. pénztárjelentés, elszámolásra kiadott pénzeszközök nyilvántartása. A területi Szövetségek nyilvántartásai kiegészültek a banknaplóval és az időszaki pénztárjelentésekkel Eszköznyilvántartás A vizsgált időszakban az immateriális javakról és a tárgyi eszközökről számítógépes analitikus nyilvántartást vezettek. Az eszközök nyilvántartása leltárral alátámasztott. A tárgyi eszközök közül a 30 E Ft feletti értékű tárgyi eszközökről - mennyiségben és értékben - egyedi nyilvántartást vezettek. Az egyedi nyilvántartás szerinti 30 E Ft feletti tárgyi eszköz beszerzések megegyeztek a könyvelt eszköznövekedéssel és az Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása adatlapon kimutatott értékkel. 12

14 A 30 E Ft egyedi érték alatti és a 0-ra leírt tárgyi eszközökről mennyiségi nyilvántartást vezettek. A nyilvántartásokon a változásokat a vonatkozó bizonylatok alapján átvezették. A vásárolt gépkocsikról egyedi nyilvántartó kartonokat vezettek. A kartonokon feltüntették a beszerzés dátumát, a gépkocsikra vonatkozó adatokat, a beszerzési árat, valamint az éves értékcsökkenés összegét. A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása megfelel a törvényi előírásoknak A készpénzforgalom nyilvántartása A készpénzforgalom lebonyolításával, nyilvántartásával kapcsolatos követelményeket a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. A készpénzforgalom nyilvántartására a Központban és a területi Szövetségeknél számítógépen rögzített napi pénztárjelentést vezettek. Az alapszervezetek részére a Szabályzat időszaki pénztárjelentés készítését írja elő. A pénztárjelentést a kapcsolódó bizonylatokkal együtt a területi Szövetségeknek küldték meg, ahol azokat feldolgozták és könyvelték. A számítógépes bizonylat-kiállítás biztosította, hogy a kifizetéseket megtörténtük időpontjában és sorrendjében rögzítették. A pénztárzárással és pénztárellenőrzéssel kapcsolatos előírásokat betartották Elszámolásra kiadott előlegek Az elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartásának tartalmát, a kiadási jogcímeket és az elszámolás szabályait a Pénzkezelési Szabályzat határozza meg. A Pénzkezelési Szabályzat szerint elszámolási előleget kiküldetési előleg, üzemanyag előleg, beszerzési előleg és egyéb előleg jogcímeken lehet felvenni. Az elszámolási előlegek kifizetése, nyilvántartása, elszámolása megfelelt a Szabályzatban előírt követelményeknek. Az előleget felvevők betartották az elszámolási határidőket Szigorú számadás alá vont nyomtatványok nyilvántartása A Központban és a vizsgált szervezeteknél meghatározták a szigorú számadás alá vont nyomtatványok körét. Ezek a következők: napi, illetőleg időszaki pénztárjelentés (számítógépes), bevételi és kiadási pénztárbizonylatok, számlatömbök, kiküldetési rendelvények, belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás (2000. márc.13-tól) szabadság engedély, 13

15 Szállítók és vevők deviza,- valuta bevételi pénztárbizonylat, készpénzfelvételi utalvány, útnyilvántartás (a magánszemélyek tulajdonában lévő gépjármű költségeinek elszámolásához). A vizsgált időszakban részletes, teljes körű számítógépes szállítói és vevő analitikus nyilvántartást vezettek. Így az analitikus nyilvántartás és a szintetikus könyveléssel való egyezőség folyamatosan biztosított volt. A szállítókkal szembeni tartozásokat év végén egyeztették. A vevőtartozásokat a mérlegkészítés időpontjáig kiegyenlítették. A beszámoló mellékleteként elkészítették a követelések és kötelezettségek leltárát is A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem A Párt Alapszabályának mellékleteként jóváhagyott Gazdálkodási Szabályzatban, illetőleg az e Szabályzat alapján a Párt egyes szervezeteire vonatkozóan elkészített Szervezeti és Működési Szabályzatokban meghatározták a gazdálkodással kapcsolatos jogosítványokat és felelősséget. A Pénzkezelési Szabályzatokban pedig a Számviteli törvény aiban foglaltaknak megfelelően szabályozták a bizonylatok kiállításának, feldolgozásának és megőrzésének eljárási szabályait, ezen belül a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét. Külön előírták a technikai módon előállított adathordozókkal szemben támasztott követelményeket. A bevételi és kiadási pénztárbizonylatokhoz és a banki forgalomhoz az alapbizonylatok (számlák, igazolások) rendelkezésre álltak, a számlákon megtörtént az érvényesítés és az utalványozás. A könyvelési adatok bizonylati alátámasztottsága a Pest megyei Szövetség kivételével - megfelelt a Számviteli törvény 87. -ában előírt követelményeknek. A Pest megyei Szövetség több alapszervezete (Érd, Százhalombatta, Nagykőrös, Tápiószele, Dunakeszi, Fót, Vecsés) bevételi és kiadási pénztárbizonylatainak 16-80%-áról hiányoznak egyes, a Számviteli törvény 85. (1) bekezdés c) pontjában részletezett általános alaki kellékek A Párt és a saját Kft-i pénzügyi kapcsolatainak nyilvántartása A Párt évben hét gazdasági társasággal rendelkezett, ezek jegyzett tőkéje összesen E Ft volt. A hét Kft-ből év elején értékesítettek kettőt év végén a működő öt Kft. jegyzett tőkéjének összege E Ft volt. A Kft-k közül kettő Budapesten, három pedig megyei Területi Szövetségeknél működött. A Párt számviteli nyilvántartásaiban a jegyzett tőkén kívül pénzforgalmat a KÖZ-TÉR HÁZ Üzemeltető és Szolgáltató Kft-vel kötött szerző- 14

16 désben foglaltak teljesítése kapcsán könyveltek. A január 1-jétől hatályos szerződés szerint a Kft. feladata a Köztársaság tér 26. sz. alatti irodaház üzemeltetése és hasznosítása. A szerződésben megállapodtak az üzemeltetési költségek, valamint a hasznosításból befolyt bevételek elszámolásának módjáról. A Kft-vel kapcsolatos követeléseket és tartozásokat nyilvántartották, és a szerződésben foglaltaknak megfelelően a gazdasági év lezárása után elszámoltak. Az irodaház évi üzemeltetési, hasznosítási eredményességéről készült elszámolás szerint a szerződés szerinti bevételek fedezték az üzemeltetés költségeit Személyi jellegű kifizetések A Központban a személyi jellegű kifizetéseket külföldi kiküldetések és gépjármű üzemeltetés kapcsán felmerült költségtérítések formájában teljesítették Külföldi kiküldetések A külföldi kiküldetések elszámolásával kapcsolatos feladatokról két szabályzat rendelkezik. A külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó valuta felvételét és az elszámolás módját a Pénzkezelési Szabályzat, az elszámolható valuta mennyiségét, az utazás elrendelésének módját külön szabályzat szabályozta. A szabályzatok megfelelő keretet biztosítottak a külföldi kiküldetések elrendelésének és elszámolásának. A kiküldetések elrendelése és elszámoltatása megfelel a követelményeknek. A kiküldöttek napidíjjal történő ellátása során és a napidíjak adóztatására vonatkozóan betartották a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII.27.) Korm. rendelet és a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. tv. (továbbiakban: Szja) előírásait Gépjármű üzemeltetés A Párt feladatai ellátása érdekében a tömegközlekedési eszközökön kívül saját tulajdonában álló, és magántulajdonú személygépkocsikat vett igénybe. A gépkocsik használatának és elszámolásának rendjét a közúti gépjárművek üzemanyag- és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV.1.) Korm. rendeletben, illetőleg az Szja törvényben előírtaknak megfelelően külön szabályzatban határozták meg. A munkájukhoz rendszeresen hivatali vagy magántulajdonú gépkocsit használók esetében szerződésben szabályozták a gépkocsi használatának, a futásteljesítmény, üzemanyag és egyéb költség elszámolásának rendjét és gyakoriságát, az elszámolás tartalmát. 15

17 A vizsgált időszakban a futásteljesítmény, az üzemanyag felhasználás és egyéb költség elszámolására belföldi kiküldetési rendelvényt, vagy útnyilvántartást alkalmaztak. A kiküldetési rendelvények, illetőleg az útnyilvántartások vezetése alapvetően megfelelt a követelményeknek. Az utazásokkal összefüggésben csak üzemanyag-költség és - magántulajdonú gépkocsihasználat esetén - 3 Ft/km egyéb költség elszámolását engedélyezték. Az üzemanyag-költség elszámolása megfelelt a jogszabályi előírásoknak Az adózásra, illetőleg járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A Párt mint munkáltató mindkét vizsgált évben eleget tett a társadalombiztosításról és az egészségügyi ellátásról szóló, valamint a személyi jövedelemadóról és az adózás rendjéről szóló törvények rendelkezéseinek évben a területi szövetségek önálló kifizetőhelyek voltak, évtől a Párt elszámolási és nyilvántartási rendszere központosított, így a munkabérek és személyi jellegű kifizetések nyilvántartása, elszámolása, a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítást megillető járulékok levonása, nyilvántartása, bevallása és befizetése évtől teljes körűen a Központban történik az Alapszabály mellékleteként jóváhagyott Gazdálkodási Szabályzatban előírtaknak megfelelően. A kötelező nyilvántartásokat vezették, az előírt adatszolgáltatásokat teljesítették, a kifizetett munkabérekből és bérjellegű jövedelmekből az adóelőlegeket és járulékokat levonták, továbbá teljesítették bevallási és befizetési kötelezettségüket. A Párt Országos Központja táppénz kifizetőhelyként működik. A vizsgált időszakban az Országos Egészségügyi Pénztár két alkalommal végzett témaellenőrzést. Az XI V. hóig terjedő táppénzkifizetések ellenőrzésével kapcsolatos megállapítása szerint Ft pótkiutalást rendeltek el. Az VI IV. hóig terjedő időszakra vonatkozó szúrópróbaszerű ellenőrzés során vizsgálták a pénzügyi elszámolásokat, a betegségi, anyasági ellátásokat, a felelősségi szabályok betartását, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. A nyilvántartásokat, kifizetéseket rendben találták egy eset kivételével, amely esetben Ft táppénz pótkiutalást rendeltek el. 3. A PÁRT BEVÉTELSZERZŐ GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉGE A Párt bevételei a Párt pénztárnokának, illetőleg a területi Szövetségek gazdálkodásáért felelős tisztségviselőinek nyilatkozata szerint a Párttörvény által engedélyezett tagdíjakból, a központi költségvetésből származó támogatásból, egyéb hozzájárulásokból, adományokból, immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítéséből, kamatbevételekből, biztosítási kártérítésekből és saját tulajdonú ingatlan hasznosításából származtak. 16

18 Az ÁSZ vizsgálata igazolta, hogy a Párt a Párttörvényben meg nem engedett értékpapírokat nem vásárolt, tiltott gazdasági társaságot nem alapított, ilyenben részesedést nem szerzett. Az ÁSZ megállapította, hogy a nyilatkozatban foglaltakkal ellentétben a Győr-Moson-Sopron megyei Területi Szövetségnél és alapszervezeteinél a Párttörvény 6. (1) bekezdés b) pontjában nem megengedett alábbi gazdálkodó tevékenységet végezték: A Szövetség a székházául szolgáló, a Párt tulajdonát nem képező ingatlanban lévő tanácstermet Ft/óra díjazás ellenében gazdálkodó szervezeteknek rendszeresen bérbe adta. A Sopron és környéke szervezet különböző kereskedelmi és egyéb szolgáltatást nyújtott gazdálkodó szervezeteknek., a székházául szolgáló - a Párt tulajdonát nem képező - ingatlanban. A Győr és Környéke szervezet a székházául szolgáló, a Párt tulajdonában nem álló ingatlanban lévő helyiségekben különböző gazdasági társaságok és magánkereskedők részére áruértékesítő kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtott. A bérbeadás és a szolgáltatás nyújtás során a Szövetség tagszervezetei olyan ingatlanokat engedtek át díjazás ellenében harmadik személy részére, melyek használatát a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló évi LXX. tv. 3. -a értelmében a Párt másnak nem engedhette át. A bérbeadásból és a szolgáltatásból a Szövetségnek 1999-ben Ft, 2000-ben Ft bevétele származott. A Párttörvény 6. (1) bekezdésében nem megengedett gazdálkodásból származó, a két évben összesen Ft bevétel tekintetében a Párttörvény 4. (4) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásának van helye. Az ÁSZ már az előző Jelentésében is megállapította, hogy a Párt - más pártokhoz hasonlóan - több önkormányzati tulajdonban lévő irodahelyiséget bérleti díj megállapítása nélkül, vagy irreálisan alacsony bérleti díj felszámítása mellett kedvezményesen használt. Az állam tulajdonában és a pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló évi XCV. törvény végrehajtásának eredményeként jelenleg a Párt 174 db idegen tulajdonú ingatlanon rendelkezik használati joggal. Ebből 111 db önkormányzati tulajdonú ingatlan. Az ÁSZ megállapította, hogy továbbra is fennáll - mint más pártok esetében is - a Párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütköző ingatlanhasználat. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok többségéért a Párt megfelelő mértékű bérleti díjat fizet, de 28 esetben a Párttól jelenleg is csak jelképes összegű bérleti díjat kér az önkormányzat. 17

19 A Párt a szervezeti egységei által használt bérelt helyiségekről és a fizetett bérleti díjakról a évi állapotnak megfelelő teljes körű felmérést végzett és azt az ÁSZ részére átadta. A Párttörvény évi hatálybalépésének idején még nem beszélhettünk külön önkormányzati tulajdonról, ezen időszakban minden állami vagyonra kiterjedt a Párttörvény 4. (2) bekezdésében megfogalmazott tiltás, amely szerint állami vagyonból semmilyen módon nem lehetséges a politikai pártok támogatása. Az Önkormányzati törvény hatálybalépésével az állami vagyon jelentős része önkormányzati tulajdonba került, azonban a Párttörvény ezen rendelkezése nem változott. Az ÁSZ álláspontja továbbra is az, hogy az önkormányzati ingatlanokra ingyenes vagy jelképes bérleti díj megállapítása olyan pénzügyi támogatást jelent a pártok részére, amely nem egyeztethető össze a Párttörvényben megfogalmazott célokkal. Az ingyenes vagy névleges bérleti díj ellenében történő ingatlanhasználatból eredő vagyoni hozzájárulást az ÁSZ csaknem valamennyi párt esetében megállapította. Indokolt tehát a meglévő gyakorlat megszüntetése érdekében a Párttörvény vonatkozó rendelkezésének a módosítása is. Az önkormányzatokon kívül a Párt egyik alapszervezete magánszemélyektől is kapott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást ingyenes ingatlanhasználat formájában. Annak értékét azonban a Párttörvény 4. (5) bekezdésének megfelelő módon nem határozták meg és a Párt éves beszámolóiban sem szerepeltették. 4. BELSŐ ELLENŐRZÉS A Párt gazdálkodásának ellenőrzésével összefüggő feladatokat, hatásköröket a Párt mindenkor hatályos Alapszabálya fogalmazza meg. Az év október 8-án elfogadott, évtől hatályos Alapszabályban, illetőleg annak mellékleteként kiadott Gazdálkodási Szabályzatban rögzítettek szerint a gazdálkodást a pénztárnok szervezetéhez tartozó belső ellenőrzés, valamint a központi és a területi pénzügyi ellenőrző bizottságok ellenőrzik. A belső ellenőrzési rendszer megszervezése és működtetése a pénztárnok feladata. A gazdálkodási folyamatba épített ellenőrzés a bizonylati rend, az utalványozás rendjének betartása folyamatába beépített ellenőrzési, egyeztetési pontokon keresztül valósul meg. A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: KPEB) ellenőrzi a pártvagyon kezelésének és a szervezetek gazdálkodásának szabályszerűségét, a központi szervek, országos intézmények, vállalkozások és alapítványok gazdálkodásának szabályszerűségét. Az Alapszabály c) pontja szerint ellenőrizheti a helyi szervezetek és területi szövetségek gazdálkodásának szabályszerűségét. Intézkedési, véleményezési, állásfoglalási jogkörrel rendelkezik. Észrevételeiről beszámol a kongresszusnak, feladatainak ellátásához szükséges szervezeti és működési rendjét szabályzatban rögzíti, éves munkaterv alapján végzi tevékenységét. 18

20 Az Alapszabály szerint önálló jogi személyiséggel bíró területi szervezetek gazdálkodását - Szervezeti és Működési Szabályzataikban megfogalmazottak szerint - saját Pénzügyi Ellenőrző Bizottságaik (a továbbiakban: PEB-ek) ellenőrzik. A vizsgált időszakban év második felétől - az Országos Központban belső ellenőrt nem alkalmaztak. A KPEB rendelkezett Szervezeti és Működési Szabályzattal, valamint éves munkatervvel. Az ÁSZ részére a vizsgálati tapasztalatokról, intézkedésekről írásbeli jelentéseket, a testületi üléseken/re készült előterjesztéseket, döntéseket, határozatokat tartalmazó emlékeztetőket november 22-ig terjedő időszakra mutattak be. A KPEB november 22-én kelt beszámolója szerint - amelyet az MSZP VII. kongresszusa számára készített a testület rendszeresen ellenőrizte a Párt gazdálkodásának szabályszerűségét, véleményezte a gazdálkodást érintő jelentős szervezeti és tartalmi változásokat, a pénztárnokkal való szoros együttműködéssel ügyelt a Párttörvény pénzügyeket érintő előírásainak maradéktalan betartására. A KPEB valamennyi kötelező témát megtárgyalt, a saját hatáskörben meghatározott feladatok végrehajtása azonban esetenként akadozott, az időszak második felében a rendszeresség nem volt a testület erőssége. A testület által vizsgált fontosabb témakörök voltak többek között az évi gazdálkodásról szóló beszámoló és a évi költségvetés véleményezése, valamint az időközi választások pénzügyi lebonyolításának vizsgálata. A beszámoló megállapítása szerint a KPEB nem észlelt olyan szabálytalanságot, amely nyomán felelősségre vonást kellett volna kezdeményeznie. Elégtelennek tartják a KPEB és a területi PEB-ek közötti együttműködést, és formálisnak minősítik a KPEB és az Országos Elnökség közötti munkakapcsolatot. A területi Szövetségek Szervezeti és Működési Szabályzatainak megfogalmazása szerint a megyei PEB-ek feladat- és hatásköre értelemszerűen megegyezik a Központi Ellenőrző Bizottság Alapszabályban meghatározott feladatés hatáskörével. Az ÁSZ megállapította, hogy a vizsgált területi Szövetségek, szervezetek közül a PEB-ek rendszeres ellenőrzést végeztek a budapesti, a III. és a XIII. kerületi szervezetnél, a Bács-Kiskun megyei Szövetségnél. Nem volt hatékony, illetőleg nem működött a felügyeleti ellenőrzés a Győr-Moson-Sopron és a Pest megyei Szövetség esetében, illetőleg érdemben nem foglalkoztak a feltárt hiányosságok megszüntetésével. A Győr-Moson-Sopron megyei PEB nem ismerte és nem tárta fel, hogy az egyéb bevételek között a Párttörvény által nem megengedett tevékenységből származó bevételek szerepelnek. 19

21 5. AZ ELŐZŐ ELLENŐRZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAIRA TETT INTÉZKEDÉSEK A Párt az évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről készült ÁSZ Jelentésben megállapított hiányosságok kiküszöbölésére intézkedési tervet készített, amely a Jelentés mellékleteként nyilvánosságra is került. Az intézkedési tervben szerepeltetett valamennyi feladatnak határidőben eleget tettek: a Magyar Közlöny évi április 26-i számában ismételten közzétették a Párt évi pénzügyi beszámolóját, befizettek a központi költségvetésbe E Ft, tiltott gazdálkodásból származó bevételt, a Párt II. n. évi költségvetését a PM ugyanezen összeggel csökkentette, körlevelet adtak ki az Országos Központ és a területi szervezetek gazdasági felelősei részére a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem betartása, a kötelezettségvállalási és teljesítési gyakorlat szabályozása és érvényesülése érdekében, űrlapot rendszeresítettek a vevő-tartozások év végi írásbeli egyeztetésére, bevezették a hivatali célú gépjárműhasználat törvényi követelményeknek megfelelő dokumentálását, bizottságot hoztak létre a Párttörvény 4. (2) bekezdésébe, illetőleg az évi LXX. törvény előírásaiba ütköző ingatlanhasználat jogi rendezésének lebonyolítására, az ingatlanok teljes körű felmérésére és a törvényes állapot biztosítására. A bizottság tevékenysége folyamatos. Mellékletek: 2 db Budapest, november dr. Kovács Árpád elnök 20