341 Jelentés a Kereszténydemokrata Néppárt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Átírás

1 341 Jelentés a Kereszténydemokrata Néppárt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók ellenőrzésnek tapasztalatai 2. A könyvvezetés szabályszerűsége 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenységének ellenőrzése 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 5. Az előző ellenőrzés utóvizsgálata II. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összefoglaló megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 3. Javaslatok A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: párttörvény) 10.. (1.) bekezdése, valamint az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 5. -a alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) jogosult. A törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ második félévi és első félévi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: Párt) évi gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet: Kereszténydemokrata Néppárt Címe: Budapest, Nagy Jenő u. 5. Jogállása: önálló jogi személy Az ellenőrzött időszak: január december 31. A bevételek jogszerűsége tekintetében január szeptember 30. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: ˇ a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező

2 adatokat tartalmaznak-e; ˇ a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi előírásokat; ˇ a Párt működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott adományt. Az ellenőrzés módszere: helyszíni (szúrópróbaszerű) vizsgálat A helyszíni ellenőrzés időpontja: december január 30. A vizsgálati jelentés megállapításai a Párt Országos Központjában rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzés tapasztalatain alapulnak. I. Részletes megállapítások 1. A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók ellenőrzésnek tapasztalatai 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A Párt az és évi beszámolókat (1. és 2. sz. melléklet) a párttörvény 9.. (1.) bekezdésében előírt határidőben és a törvény 1. sz. mellékletében előírt formában április 24-én a Magyar Közlöny 31., illetve április 30-án a 34. számában hozta nyilvánosságra. A közzétett beszámolók a Központ, továbbá az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező megyei koordinációs irodák, valamint a helyi szervek gazdálkodásának összesített adatait tartalmazzák. A Párt számviteli politikájában meghatározta az éves beszámoló összeállításának módszerét, a közzétett beszámolók tehát a Központ, a megyei koordinációs irodák, és a helyi szervezetek összesített adatait foglalják magukba. Általánosságban megállapítható, hogy az éves beszámolók tartalma több soron pontatlan. A beszámolók részleteikben nem a tényleges állapotot tükrözik, ezen túlmenően az 1994.évi beszámoló kiadási főösszege is eltér a tényleges állapottól. A Párt a könyvvezetés és a beszámolók készítése során

3 megsértette a számviteli törvény alapelveit: a teljesség és a valódiság elvét. A teljesség elvét, mivel az évi kiadások között nem szerepel Ft értékű kiadás. A valódiság elvét, mivel a közzétett beszámolók egyes sorai nem felelnek meg a főkönyvi könyvelésben rögzített, illetve a tényleges állapotnak Részletes megállapítások Az évi beszámoló ellenőrzése A bevételekkel kapcsolatos megállapítások Helytelen könyvelés miatt a bevételek az alábbiakban térnek el a beszámolóban közzétettektől: ˇ A tagdíjak összege bérleti díjbevétel könyvelése miatt, 529 E Ft-tal több a ténylegesnél. ˇ Egyéb hozzájárulások, adományok között a jogi személyektől származó adomány E Ft helyett helyesen E Ft. ˇ A külföldi jogi személytől származó adomány E Ft helyett E Ft. ˇ A belföldi jogi személytől eredő hozzájárulás helyesen 696 E Ft. ˇ Jogi személynek nem minősülő gazdasági társaság (belföldi) soron a bevétel helyesen 200 E Ft; ˇ Magánszemélyek adománya E Ft helyett E Ft, amelyből a helyes összeg külföldiek vonatkozásában E Ft, belföldiek esetében pedig E Ft A kiadásokkal kapcsolatos megállapítások A jelentés pontjában részletezett okok miatt hiányzik a Párt évi beszámolója II. kiadások fejezet 6. Politikai tevékenység kiadása sorából Ft. Ez az összeg a Párt könyvvitelében sem szerepel. Ezen túlmenően a Párt évi beszámolójában szereplő kiadási tételek megegyeznek a könyvelt és a tényleges kiadásokkal Az évi beszámoló ellenőrzése A bevételekkel kapcsolatos megállapítások A helytelen könyvelés következtében évi bevételek is eltérnek a beszámolóban közzétett adatoktól, az alábbiakban: ˇ Az Egyéb hozzájárulások, adományok jogi személyektől cím alatt a beszámolóban 67 E Ft található. Nem szerepel a beszámolóban a Barankovics István Alapítványtól származó E Ft adomány, amelyet tévesen a beszámoló egyéb bevételek során tüntettek fel. ˇ Ugyancsak hibás összeg szerepel a jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságtól soron, ahol a tényleges bevétel 204 E Ft (a különbözetet, ami 100 E Ft, belföldi magánszemélyektől származó adományként tüntették fel a

4 beszámolóban). ˇ Az egyéb bevétel soron a beszámoló E Ft összeget tartalmaz, a jogi személyektől származó adományokkal kapcsolatban leírt okok miatt E Ft-tal több a ténylegesnél A kiadásokkal kapcsolatos megállapítások A beszámolóban szereplő kiadások részleteiben és főösszegében megegyeznek a könyvelésben szereplő adatokkal és a tényleges állapottal. 2. A könyvvezetés szabályszerűsége 2.1. A könyvvezetés módja A Párt a vizsgált időszakban a kettős könyvvitel rendszerében - valamennyi szervezeti egységére kiterjedően - tett eleget könyvviteli nyilvántartási kötelezettségének. A Párt számviteli politikáját teljeskörűen ben alakították ki. A megfelelő színvonalú számviteli politikát írásban rögzítették. Ennek során elkészítették a számlarendet, amely tartalmazza: ˇ a számlatükröt, a főkönyvi számlák tartalmát; ˇ az éves pénzügyi terv és a beszámoló elkészítésének módját; ˇ a főkönyvi könyvelés és analitikus nyilvántartások vezetésének szabályait, a kettő kapcsolatát; ˇ a könyvviteli ellenőrzési feladatokat; ˇ a költségelszámolás szabályait; ˇ a leltárkészítés módszereit; ˇ a könyvviteli zárlat időpontját A könyvvezetéssel kapcsolatos megállapítások A vizsgált időszakban a gazdasági szakterület élén - a személyi változások ellenére - mindig szakképzett és gyakorlati tudással rendelkező szakember állott. A könyvviteli nyilvántartások vezetésével kapcsolatban az ÁSZ a következő megállapításokat tette: A) Az 1-es főkönyvi számlaosztályban mindkét évben a tárgyi eszközöket bruttó beszerzési - azaz általános forgalmi adót tartalmazó - értékben könyvelték és vették nyilvántartásba. Ez a gyakorlat nem felel meg a számviteli törvény 35.. (1.) bekezdésének, amely szerint az eszközök beszerzési ára és a költségnem elszámolások nem tartalmazhatják az általános forgalmi adó összegét. A Pártnak a törvényi rendelkezés következtében a főkönyvi könyvelésben az általános szabályok szerint alkalmaznia kellett volna az Előzetesen felszámított általános forgalmi adó számlát - és ezt kijelölni a számlatükörben is. A felmerült általános forgalmi adót, mint ráfordítást, a Párt a 8. számlaosztályban a vizsgált időszakban nem számolta el, illetve nem mutatta ki. B) A megfelelően kialakított számlatükörben, illetve számlarendben

5 megfogalmazottaktól eltér az alkalmazott számítógépes könyvelési program a 9-es számlaosztály esetében. Ennek következtében egyes főkönyvi számlák elnevezése nem teljesen egyértelmű. A számlák alszámlákra történt bontása zavar forrása lehet, mivel nem zárja ki a téves kontírozás lehetőségét. C) A számviteli törvény 15.. (2.) bekezdésében megfogalmazott teljességi alapelvet sérti az a gyakorlat, hogy a Párt évben Ft értékben vásárolt eszközöket, illetve igényelt szolgáltatásokat úgy, hogy azokról a számlát nem a saját, hanem a tulajdonát képező Hunnia Pac Kft nevére állíttatta ki. Ez azt vonta maga után, hogy ezen számlák értékét a Párt költségként az 5-ös számlaoszályban nem könyvelte le. A számlák kifizetését a 433. Hosszú lejáratú kapott kölcsönök főkönyvi számlán, mint tartozáscsökkenést könyvelte el. E könyvelési eljárás oka, hogy a Párt 1994-ben két esetben március 22-én és március 31-én - összesen 6 M Ft értékben kölcsönt vett fel a Hunnia Pac Kft-től, amely kölcsönök elszámolási feltétele között szerepelt, hogy a Párt teljesítheti a szerződést a Kft, mint vevő nevére és címére kiállított ÁFA-t tartalmazó készpénzszámla átadásával. A Párt részére Ft értékben vásárolt eszközök és igényelt szolgáltatások eredeti számláit a Párt a Kft részére átadta, fennálló tartozása törlesztése fejében. Ennek következtében a tárgyévben a Párt kiadásait ennyivel kisebb értékben mutatja ki. Ez az eljárás a Kft számvitelében ténylegesen fel nem merült kiadás elszámolását teszi lehetővé, ennyivel csökkentve a Kft gazdálkodásának adózás előtti eredményét. Az átadott számlák előzetesen felszámított ÁFA-t tartalmaznak, Ft összegben. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a Kft az ÁFA-t az Adóhivataltól visszaigényelhesse Analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülésének ellenőrzése Analitikus nyilvántartások Az Országos Központban tíz fajta, a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartást vezettek a vizsgált időszakban Eszköznyilvántartás A Pártnál az eszköznyilvántartáson belül ingatlan nyilvántartást és a tárgyi eszközök nyilvántartását vezetik. A nyilvántartások a szükséges információkat tartalmazzák. Nyilvántartott eszközeiket kétévente leltározták, a szükséges egyeztetéseket pedig elvégezték Elszámolásra kiadott előlegek A Párt házipénztárára vonatkozó rendelkezéseket a házipénztári pénzkezelési szabályzat tartalmazza. A Szabályzat a pénztári kifizetések nyilvántartására időszaki pénztárjelentés használatát

6 írja elő. A gyakorlat megfelel az előírásoknak. A Szabályzat a pénztáros feladataként előírja az elszámolásra kiadott előlegek határidős nyilvántartásának kötelezettségét. A nyilvántartást a pénztáros vezeti. A nyilvántartás vezetése megfelel a követelményeknek. Az elszámolások egy-két kivételtől eltekintve határidőre megtörténtek. A határidőn túli elszámolás esetén a Szabályzatban előírtak szerint jártak el Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása A Párt házipénztári Pénzkezelési Szabályzatában meghatározták a szigorú számadású nyomtatványok körét, melyekről a Központ péztárosa teljeskörű nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartás megfelel a szigorú számadás követelményének és a Pártnál használt valamennyi, ilyen jellegű nyomtatványra kiterjed Külföldi kiküldetések A hivatalos külföldi kiküldetések teljesítésével kapcsolatos költségek elszámolását a Párt Szervezeti Működési Szabályzatának mellékletében a 30/1992. (II. 13.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően szabályozták. A megfelelő szabályozás ellenére 1994-ben egyetlen egy olyan esettel sem találkozott az ellenőrzés, amikor a kiküldetés elrendelése, bizonylatolása és elszámolása megfelelő lett volna. Ebben az időszakban az ellenőrzés egyetlen esetben sem találkozott szabályosan elrendelt kiküldetési rendelvénnyel. Az esetek többségében utólag a könyvelés állította ki a rendelvényt. Kiküldetési rendelvény és az elszámolás alapjául szolgáló dokumentumok hiányában a kifizetett napidíjak jogossága nem állapítható meg. A főbb hiányosságok a következők: ˇ Az ellenőrzés egyetlen kiutazással kapcsolatban sem talált olyan dokumentumot - meghívó, feljegyzés, jegyzőkönyv, program, beszámoló - amiből a külföldi utazások hivatalos jellege megállapítható lenne. ˇ Bár a Szabályzat előírja, hogy az ellátottság mértékétől függően változó napidíjra jogosultak a kiutazók, teljes ellátás esetén pedig napidíj nem adható, több esetben, - az utazások mintegy 20%-ánál - tapasztalta az ellenőrzés, hogy teljes ellátás esetén is sor került napidíj, illetve elszámolásra nem kötelezett ellátmány kiadására. ˇ A kiküldetéshez használt utazási jegyekkel (repülőjegy, vonatjegy, buszjegy) az esetek 50%-ában nem számoltak el. A jegyeket nem csatolták az elszámolás bizonylataihoz. Ez a gyakorlat visszaélésre ad alkalmat. A le nem adott jegy ugyanis később elszámolási előleggel való elszámolás során becsatolható, ami kétszeres kifizetést eredményezhet.

7 ˇ A kiküldetés teljesítése után a 30/1992. (II. 13.) Kormányrendeletben előírt valutaelszámolási határidőt több esetben nem tartották be. A vizsgált esetekben több hónapos késéssel történt meg az elszámolás. ˇ Egyetlen esetben sem állapítható meg pontosan a külföldi tartózkodás időtartama. Ugyanis még azokban az esetekben sem tartották be a 30/1992. (II. 13.) Kormányrendelet előírásait, amikor a kiküldetési rendelvény részbeni kitöltése megtörtént. Az indulást és érkezést ugyanis nem a rendelet 8. -a szerint vették figyelembe, illetve az esetek 95%-ában egyáltalán nem tüntették fel. Fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy ebben az időszakban a 30/1992. (II. 13.) Kormányrendelet előírásait rendszeresen megszegték ben - az ász évi vizsgálatatát követő felhívás alapján - az ideiglenes külföldi kiküldetések elszámolásának gyakorlatában jelentős változás történt. A kiküldetések elrendelése és az elszámolás szabályossá vált. Továbbra is hiányosság azonban, hogy az utazásokhoz kiadott utazási jegyekkel az utazók nem minden esetben számoltak el Szállítók és vevők A Párt szállítóiról és vevőiről egyaránt nyilvántartást fektetett fel, amelynek tartalma minden információigényt kielégít. A nyilvántartások vezetése a követelményeknek megfelel, évente újrakezdődő sorszámozással valamennyi bemenő és kimenő számlát tartalmazzák Gépjármű üzemeltetés A Párt a magántulajdonú gépjármű hivatali célú használatával kapcsolatos jogszabályi előírásokat mindkét évben betartotta. A gépkocsik üzemeltetésére és használatára vonatkozóan szabályzatban rögzítette magántulajdonú gépjármű üzemi célú használatának rendszerét, az utazási költségtérítésben részesíthetők körét, továbbá az elszámolás ügyvitelét. Az igénybevételeket belföldi kiküldetési rendelvény alkalmazásával eszközölték. A kifizetések, illetve térítések során a 60/1992. (VI. 1.) Kormányrendelet - amely az üzemanyag elszámolásáról rendelkezik - betartották. Az elszámolásokhoz csatolt alapbizonylatoknál - alaki és tartalmi szempontból egyaránt - az ellenőrzés hiányosságot nem tapasztalt A bizonylati elv és bizonylati fegyelem érvényesülése Kötelezettségvállalás, utalványozás A Pártnál a kötelezettségvállalás, érvényesítés és utalványozás rendjét a Szervezeti és Működési, valamint a Házipénztári Pénzkezelési Szabályzatban - megfelelelő részletességgel -

8 szabályozták. A szabályzatokban feladatkörök és beosztások szerint felsorolták az utalványozási és érvényesítési jogkörrel megbízott személyeket. A kötelezettségvállalási jogosultságot is beosztásonként határozták meg. A szabályzatban foglaltakat - az ellenőrzés tapasztalatai szerint - betartották Bizonylatolás A könyvelési adatok bizonylati alátámasztottsága minden tekintetben - egy kivétellel - a számviteli törvény ában előírt követelményeknek megfelel (a kivétel a Hunnia Pac Kfttől felvett kölcsön elszámolása keretében befogadott, a Kft nevére kiállított 26 db számla könyvelése) Az adózásra, illetőleg járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A) A Párt a személyi jövedelemadóról szóló évi LXXV. törvénnyel módosított évi XC. törvény, illetve az adózás rendjéről szóló évi XCI. törvényben foglaltaknak eleget tett. Mindkét évben - a kötelező nyilvántartások felfektetése és az előírt adatszolgáltatás mellett - a kifizetett munkabérekből és bérjellegű jövedelmekből az adóelőlegeket és a járulékokat levonták, valamint teljesítették az adóbevallási és befizetési kötelezettségüket. A napidíjként felvett valuták személyi jövedelemadózásával kapcsolatos törvényi előírást betartották. B) A Párt, mint munkáltató, és évben eleget tett társadalombiztosítási feladatainak, így: ˇ a TB alapokat megillető befizetéseket, ˇ nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket; ˇ a TB ellátások kifizetését teljesítette. 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenységének ellenőrzése 3.1. A Párt bevételszerző tevékenységének ellenőrzése A Párt - egy kivételtől eltekintve -, a párttörvény 6.. (1.) bekezdésében engedélyezett gazdálkodó tevékenységet folytatott. A jogszerűen folytatott gazdálkodási tevékenységen felül azonban a Pártnak január október 1. között a Párt tulajdonában nem álló vidéki irodahelyiségek bérbeadásából összesen Ft jogtalan bevétele származott. A párttörvény 6.. (1.) bekezdésében foglaltak alapján a Párt számára csak a tulajdonában álló ingatlanok hasznosítása engedélyezett. Az ettől eltérő ingatlanhasznosítás tiltott

9 tevékenységnek minősül. Ennek egyes évek közti megoszlása a következő: év év év Összesen Ft Ft Ft Ft 3.2. A Párt egyéb bevételei A Pártnak az előbb felsoroltakon kívül egyéb bevételei is adódtak, így a: ˇ káresemények miatti bevételből, ˇ valuta árfolyamnyereségből, ˇ folyószámla kamatbevételből. A Párt a vizsgált időszakban számára tiltott adományokat nem fogadott el, tiltott értékpapírt nem vásárolt, több személyes Kftben részesedést nem szerzett. A Pártnak egy egyszemélyes Kftje van, attól a vizsgált időszakban bevétele nem származott. 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése A Pártnak Alapszabálya szerint Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága van. A vizsgált időszakra vonatkozóan a Bizottság tevékenységéről, annak eredményéről írásos dokumentumot az ellenőrzésnek bemutatni nem tudtak. 5. Az előző ellenőrzés utóvizsgálata Az előző ÁSZ vizsgálat megállapításai alapján az ÁSZ elnöke felhívta a Pártot, hogy: ˇ Az és évi gazdálkodásáról a pénzügyi beszámolókat ismételten készíttesse el és a Magyar Közlönyben tegye közzé. ˇ Az IKU-t terhelő kiadások szabálytalan könyvelését vizsgáltassa felül és állapítsák meg, hogy mennyi volt az IKU-t terhelő évi tényleges kiadások, illetve az IKU-t terhelő tartozások összege. ˇ Intézkedjen annak érdekében, hogy az ideiglenes külföldi kiküldetési költségek elszámolásánál és bizonylatolásánál a 30/1992. (II. 13.) Kormányrendelet előírásai maradéktalanul érvényesüljenek. ˇ A jelentés III. fejezet 2.4. pontja 5. francia bekezdésében szereplő ,90 Ft bizonylat nélküli kifizetéssel és a III. fejezet 2.6. pontja 4. francia bekezdésében szereplő kétszeresen kifizetett Ft értékű repülőjeggyel kapcsolatban a személyi felelősség megállapítása érdekében hatáskörében tegye meg a szükséges intézkedéseket. A Párt elnöke a felhívásra a szükséges intézkedéseket megtette, melynek eredményeként a két módosított beszámoló április 30-án a Magyar Közlönyben megjelent, az Ifjú

10 Kereszténydemokrata Unió kiadásait a Párt könyveléséből kivették és 1995-től helyreállt a külföldi kiküldetések elszámolásának szabályszerűsége. II. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összefoglaló megállapítások A Párt számviteli politikáját kialakította, a pénzkezelés és a gazdálkodás rendjét belső szabályzatokban rögzítette. A Párt által megtett intézkedések következtében évtől megszilárdult a számviteli-pénzügyi tevékenység, a hibák és hiányosságok gyakorisága lényegesen csökkent. Az évi beszámoló adatainak kismértékű eltérése a ténylegestől - amelyek a bevételek főösszegét nem változtatják meg - a számviteli törvényben foglalt teljesség és valódiság elvét sértette meg, pontatlanságot okozva. A Párt néhány helyi és vidéki szervezete ingatlanok tiltott bérbeadásából októberig terjedő időszakban Ft jogtalan bevételre tett szert. 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására A jelentés megállapításainak figyelembevételével, a párttörvény 10.. (4.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Állami Számvevőszék felhívja a Párt elnökét, hogy: A) A jelentés I. fejezet és pontjaiban megállapított hiányosságokra tekintettel készíttesse el és tegye közzé a Magyar Közlönyben - a párttörvény 1. sz. melléklete szerinti formában és tartalomban - a Párt és évi beszámolóját. B) A jelentés I. fejezet pontjában megfogalmazott könyvvezetési hiányosságokra való tekintettel tegyen intézkedést a könyvvezetés pontosítására. C) A jelentés I. fejezet 3.1. pontjában megállapított Ft tiltott gazdálkodásból származó bevételt a párttörvény 6.. (5.) bekezdésében előírtaknak megfelelően a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül az állami költségvetésbe fizessék be. 3. Javaslatok A jelentésben foglaltak alapján az Állami Számvevőszék javasolja: A) A pénzügyminiszter a jelentés I. fejezet /c. pontjában leírt hiányosságokra való tekintettel, az adózás rendjéről szóló évi

11 XCI. törvény 53.. (4.) bekezdésében foglaltak figyelembevételével rendeljen el adóhatósági vizsgálatot a Hunnia Pac Kft-nél annak megállapítására, történt-e jogtalan ÁFA visszaigénylés, illetve adóalapot csökkentő költségelszámolás. B) A pénzügyminiszter a jelentés I. fejezet 3.1. pontjában megállapított tiltott gazdálkodásból származó bevételre való tekintettel a párttörvény 4.. (4.) bekezdésében megfogalmazott előírásoknak megfelelően a Párt évi állami költségvetési támogatását a tiltott gazdálkodásból származó Ft-nak megfelelő összeggel csökkentse.