JELENTÉS. a CENTRUM Összefogás Magyarországért évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről március

Átírás

1 JELENTÉS a CENTRUM Összefogás Magyarországért évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről március

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /2006. Témaszám: 840 Vizsgálat-azonosító szám: V-311 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János általános főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Horváth Balázs főcsoportfőnök-helyettes Az összefoglaló jelentést készítette: Szakmányné Bilik Mária számvevő Az ellenőrzést végezték: Szakmányné Bilik Mária számvevő Dr. Dotterweich Antal főtanácsadó Szendrey Lajos számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Összefogás Magyarországért Centrum évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről sorszáma 0435 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A és évi beszámolók Bevételek Kiadások A Pártnak a beszámoló összeállítására és az azt alátámasztó könyvvezetésre vonatkozó belső szabályozása és gyakorlata A belső szabályozás rendszere A könyvvezetés gyakorlata, ennek összhangja a jogszabályokban és a belső előírásokban előírt követelményekkel Analitikus nyilvántartások A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége A gazdálkodással összefüggő egyéb jogszabályokban foglalt előírások betartása Személyi jellegű kifizetések Az adózási, társadalombiztosítási és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése A Párt belső ellenőrzési rendszere A belső ellenőrzés rendszerének szabályozottsága A belső ellenőrzési rendszer működése Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések 20 MELLÉKLETEK 1. számú Összefogás Magyarországért Centrum Párt évi beszámolója 2. számú CENTRUM Összefogás Magyarországért évi korrigált beszámolója 3. számú CENTRUM Összefogás Magyarországért évi beszámolója 1

4

5 BEVEZETÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ÁSZ OSZB Párt párttörvény Állami Számvevőszék Országos Számvizsgáló Bizottság CENTRUM Összefogás Magyarországért A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló többször módosított évi XXXIII. törvény számviteli törvény A számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény Szja törvény A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított évi CXVII. törvény 3

6

7 JELENTÉS a CENTRUM Összefogás Magyarországért évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 5. -a és a 16. (2) bekezdése, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló többször módosított évi XXXIII. törvény (továbbiakban: párttörvény) 10. (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. E törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a CENT- RUM Összefogás Magyarországért (továbbiakban: Párt) évi gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzés kiterjedt a Párt első félévi gazdálkodására is, mivel a Párt költségvetési támogatása első felében megszűnt 1. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: a Párt által készített, a Magyar Közlönyben és a Párt internetes honlapján közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) és az egyéb jogszabályi rendelkezéseket és belső előírásokat; a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, nem fogadott-e el tiltott vagyoni hozzájárulást, illetőleg adományt. Az ellenőrzés körülményeit illetően rögzíteni szükséges 2, hogy: 1 A Kormány 1057/2006. (VI. 7.) Korm. határozatával a évi országgyűlési képviselő-választás eredményének megfelelően módosította a pártok és pártalapítványok támogatását szolgáló előirányzatokat. 2 Az ÁSZ évek óta javasolja a Kormánynak a pártok ellenőrzéséről készített jelentéseiben a párttörvény módosítását. A Kormány évben benyújtotta a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvény és a választási eljárásról szóló évi C. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló T/237. számú törvényjavaslatot. 5

8 BEVEZETÉS a párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló-mintához magyarázatot, útmutatót nem készítettek a jogalkotók, így ennek kitöltése pártonként kialakított számviteli politikájuknak megfelelően eltérő lehet; a beszámoló minta a számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg, sem az eredmény-kimutatás követelményeinek. Az ÁSZ a párttörvény napirenden lévő módosítási javaslatának elfogadásáig a jelenleg hatályos rendelkezéseknek megfelelő egységes módszertani alapokra helyezett gyakorlattal folytatja a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzését. Az ellenőrzést a 13/2003. számú Elnöki utasítással kiadott Módszertan a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséhez c. kiadvány és a 14/2003. számú Elnöki határozattal elfogadott segédletben foglaltak alapján végeztük. A helyszíni ellenőrzés: november január 22. között, a Párt székhelyén történt. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Párt a évi pénzügyi beszámolóját a párttörvényben meghatározott formában és az előírt határidőn belül tette közzé a Magyar Közlönyben. A nyilvánosságra hozott beszámolót, a számvevőszéki ellenőrzést megelőzően módosították, azt a évi beszámolóval egyidejűleg ismételten megjelentették. A korrekciót az indokolta, hogy a könyvvizsgáló a bruttó elszámolás elvét sértő, a kiadási főösszeg 4,1%-át jelentő, lényeges hibát tárt fel. A módosítást a évi főkönyvi könyvelés és zárlat helyesbítése nélkül, az alap- és korrekciós adatok hibás közlésével végezték. A évi beszámolót a párttörvényben előírt határidőt egy hónappal túllépve május 31-én tették közzé, amelynek összeállításánál érvényesítették a számviteli elveket, így az megbízható képet nyújtott a Párt gazdálkodásáról. A Párt mindkét év beszámolóját internetes honlapján is nyilvánosságra hozta. A Párt az ÁSZ felhívására január 1-jei hatállyal kialakította számviteli törvényben meghatározott számviteli szabályozásának rendszerét. A számviteli politika és a hozzákapcsolódó kötelező számviteli előírások tartalmazták a szabályzat tárgyával kapcsolatos fogalmakat, az elvégzendő feladatokat, rögzítették a feladatok végrehajtásának módszereit, megjelölték a végrehajtáshoz szükséges bizonylatokat, a kapcsolatot a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások között. Az ellenőrzés észrevételére a számviteli politikában aktualizálták az alkalmazott könyvelő program nevét, pótolták a pénzkezelési szabályzatban az utalványozók aláírás mintáját, pontosították a pénztár helyét. A számlarend a telefonköltségeket a működési kiadások közé sorolta, azonban a Párt a mobil telefonok költségeit a tényleges tartalomnak megfelelően a politikai tevékenység kiadásai közt számolta el. Nem írta elő az értékhatár alatti tárgyi eszközök analitikus nyilvántartási kötelezettségét. A Párt a helyszíni ellenőrzést követően dokumentáltan igazolta a hiányosságok megszüntetését. A kiegészítésekkel együtt a belső szabályozás összhangba került a törvényi előírásokkal, a Párt gazdálkodási adottságaival. A könyvvezetést a kettős könyvvitel rendszerében, a vizsgált időszakban két könyvelési szolgáltató, más-más könyvelési programmal teljesítette. A Párt az új könyvelési szolgáltató megbízásával egyidejűleg nem biztosította a számviteli nyilvántartások és könyvelési bizonylatok szabályszerű, dokumentált átadását. Az ellenőrzéshez a bizonylatok rendelkezésre álltak, azonban az előző számítógépes könyvelési rendszerből a kért kimutatások hiányosan és késve kerültek kinyomtatásra, átadásra. A váltással összefüggésben két hónapig nem volt könyvelés, így a jogszabályi és belső határidők nem teljesültek. Hibás könyvelés miatt 2004-ben a valódiság és a bruttó elszámolás számviteli alapelv sérült. A könyvvizsgáló javaslata ellenére a könyvelést nem módosították a lényegességi szintet meghaladó hibával. Így a évi korrigált beszámoló módosított jogcím sorait a számviteli törvény előírása ellenére főkönyvi kivonat nem támasztotta alá. 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az analitikus nyilvántartások körében szabályszerűen vezették a tárgyi eszköz és szállítói analitikákat. A készpénzkezelés szabályszerűsége több vonatkozásban nem érvényesült azáltal, hogy 2005 augusztusáig nem a megbízott alkalmazott kezelte a pénztárat, a pénztári analitikát a pénzmozgástól térben és időben elszakadva, a könyvelő utólagosan vezette. A nyilvántartás nem felelt meg a számviteli törvényben rögzített naprakészség követelményének. A kialakult gyakorlat nem biztosította a készpénzállomány szabályszerű egyeztetését. A Párt belső szabályozása ellenére nem vezetett nyilvántartást az elszámolásra kiadott előlegekről és a szigorú számadású nyomtatványokról. Az előlegek belső előírás szerinti elszámolási határidőit nem tartotta be. Rendszeresen előfordult elszámolás nélkül, ismételt előleg kifizetés. A Párt leltározási kötelezettségét a leltározási szabályzatával összhangban a készpénzállományt és a követeléseket kivéve mindkét évben teljesítette, leltári eltérést nem állapítottak meg. Az éves zárások, a követelések és a pénztárszámla kivételével, a számviteli politikában meghatározott módon, szabályszerűen teljesültek. A bizonylati rendre és okmányfegyelemre vonatkozó előírásokat a számlarendben és a pénzkezelési szabályzatban meghatározták. A kötelezettségvállalás és utalványozás szabályozása megfelelt a jogszabályi és belső előírásoknak. A gazdálkodási jogköröket a hatáskörrel rendelkezők gyakorolták. A készpénzforgalomban és az év végi rendező tételeknél fordultak elő bizonylat nélküli könyvelések, ezzel sérült a számviteli törvényben rögzített bizonylati elv és fegyelem. A bizonylatolás alaki és tartalmi követelményének érvényesítéséhez hiányzott a könyvelőváltás időpontjától a pénztári bizonylatokról teljes körben a pénzfelvevő, illetve befizető, a pénztáros, az utalványozó aláírása. Nem teljesült a több tételt tartalmazó pénztári kiadási bizonylatok esetében az összesítő bizonylatok kiállításának követelménye. A számviteli okmányok a vizsgált időszakban nem tartalmazták továbbá a könyvekben történt rögzítés időpontját, a könyvelő aláírását. A bizonylatolási szabálytalanságok ellenére a gazdasági tranzakciók közvetetten nyomon követhetők voltak a könyvelésben. A Párt gazdálkodó és bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos rendelkezéseit az alapszabály rögzítette a párttörvény előírásaival összhangban. Az elszámolt bevételek a vizsgált időszakban költségvetési támogatásból, pénzügyi műveletek bevételeiből és mobiltelefon használat költségtérítéséből származtak. A Párt nyilvántartásai szerint a párttörvényben tiltott tevékenységet nem végzett, bevételt nem szerzett. A Párt központosított gazdálkodást folytatott. A személyi jellegű kifizetések szabályszerű munka- és alkalmi megbízási szerződéseken alapultak. A Párt likviditási helyzetétől függően teljesítette adóés járulékfizetési kötelezettségét. Megszüntette 2005 végére a évben és a korábbi években keletkezett adóhátralékot. A Párt a dolgozójának nyújtott kölcsönnel kapcsolatosan a helyszíni ellenőrzést követően önellenőrzéssel pótolta az Szja törvény szerinti kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó bevallását és befizetését. A reprezentációs kiadásokról nem vezetett elkülönített nyilvántartást, így nem teremtette meg az Szja törvényben szabályozott adóalap megállapítás feltételét. A magántulajdonú gépjárművek hivatali célú használatának költségtérítését 2005 májusától engedélyezték, amely hatályos szabályozáson alapult. A költségtérítéseket jogszabályi és belső előírásnak megfelelő adattartalmú útnyilvántartás alapján, normatív mértékkel fizették. 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A belső ellenőrzésről hatályos szabályozások rendelkeztek. A vizsgált időszakban választott OSZB-k az alapszabály előírása ellenére ügyrenddel nem rendelkeztek. Mindössze a 2004 decemberében megválasztott testület végzett munkatervben rögzített ellenőrzést, a évi beszámolóval és gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatosan. Megállapításai az előlegkezeléssel és bizonylatolással összefüggő hibákra vonatkoztak, javaslataira intézkedés nem történt. A vezetői ellenőrzés a kötelezettségvállaláson és utalványozáson keresztül érvényesült. A Párt irodavezetőjének pénztárosi tevékenysége utalványozási jogkörével összeférhetetlen volt. A belső ellenőrzés rendszere, átfogó szabályozottsága ellenére, hiányosan működött. A vezetői és munkafolyamatba épített kontroll nem tárta fel és nem javította ki a bizonylatolási, nyilvántartási, könyvvezetési és adózási hibákat. A Párt az előző ÁSZ ellenőrzés felhívására elkészítette teljes körű, a sajátosságokat döntően tükröző számviteli szabályzatait. Az ÁSZ felhívása ellenére nem teljesült a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeire vonatkozó előírások betartása, az elszámolásra kiadott előlegek szabályszerű elszámolása, valamint a belső ellenőrzési rendszer hatékony működtetése. Mindezek a hiányosságok a jelenlegi ellenőrzés során ismételten feltárt hibákhoz vezettek. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett az Állami Számvevőszék elnöke felhívja a Párt elnökét 1. Intézkedjen a számviteli törvény 15. (9) bekezdésben rögzített bruttó elszámolás elvének megsértése miatti, a évi könyvvezetési hibák kijavítása érdekében, hogy a számviteli törvény 164. (2) előírásával összhangban, a korrigált beszámoló főkönyvi alátámasztása biztosított legyen. 2. Gondoskodjon a bizonylatolás során: a) a számviteli törvény 165. (1)-(2) bekezdésében szabályozott bizonylati elv és fegyelem követelményeinek érvényesítéséről, a bizonylat nélküli könyvelések megszüntetése érdekében; b) a számviteli törvény 167. (1) bekezdés c), e), g), h) és i) pontjaiban rögzített, a bizonylatok alaki és tartalmi előírásainak betartásáról; c) a főkönyvi záráshoz kapcsolódó leltárak és egyeztetések belső előírások szerinti teljes körű végrehajtásáról. 3. Intézkedjen az analitikus nyilvántartások körében: a) az elszámolásra kiadott előlegek analitikájának vezetésére, az elszámolási határidők betartására; b) a szigorú számadású okmányok nyilvántartásának vezetésére a számviteli törvény 168. (3) bekezdés követelményei szerint; 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK c) a házipénztár szabályszerű működtetésére és ellenőrzésére a számviteli törvény 165. (3) bekezdés a) pont követelményének megfelelően a készpénzforgalom pénzmozgással egyidejű rögzítésére. 4. Alakítsa ki nyilvántartásait oly módon, hogy a reprezentációs kiadásokkal összefüggő adóalap az Szja törvény 69. (7) bekezdés b) pontjával összhangban megállapítható legyen. 5. Intézkedjen a belső ellenőrzési rendszer, szabályozásnak megfelelő, eredményes működtetése érdekében. 10

13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A PÁRT GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ ÉVI BESZÁMO- LÓK 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A évi beszámoló április 29-én, a Magyar Közlöny 57. számában jelent meg. A Párt a évi beszámolót a bevételi és kiadási oldalon a bruttó elszámolás elvének megsértése, a kiadási oldalon egyéb kiadás politikai tevékenység kiadásaként történt közlése, a kiadási főösszeg kerekítési hibája miatt a helyszíni ellenőrzést megelőzően önrevízió keretében módosította és azt a évi beszámolóval egyidejűleg ismételten megjelentette. Az ellenőrzés ez utóbbi beszámoló tartalmát, jogszabályi rendelkezésekkel való összhangját vizsgálta. A Párt a évi beszámolót a Magyar Közlöny évi május 31- i, 65. számában tette közzé. Mindkét év beszámolóját saját internetes honlapján is nyilvánosságra hozta (1., 2. és 3. számú melléklet). A beszámoló összeállításának rendjét a Párt a hatályos számviteli politikájában és szöveges számlarendjében szabályozta. A beszámolók elkészítése során érvényesítették a párttörvény és a belső szabályzatok rendelkezéseit. A évről közzétett beszámoló megbízható, valós képet nyújtott a Párt gazdálkodásáról A és évi beszámolók A Párt a évi korrigált beszámolót a könyvvizsgáló auditálásában levezetett eltérések figyelembevételével, részben főkönyvi kivonattal alátámasztva készítette el. Az eltéréseket a könyvekben nem rögzítette, ezért az egyéb bevétel, valamint a politikai és az egyéb kiadás sorát főkönyvi kivonat nem támasztotta alá, ezzel sérült a számviteli törvény 164. (2) bekezdés előírása. A évi közzétett korrigált beszámoló korrigált oszlopa a helyes adatokat tartalmazta, azonban az alapadatokat és a korrekciókat tévesen közölte. A évi beszámolót a kettős könyvvitel rendszerében, központilag rögzített gazdálkodási adatok alapján készített főkönyvi kivonatból állította össze. A Párt a évről szóló beszámolót határidőn túl jelentette meg. A évi beszámoló önrevízióját az alábbi levezetés mutatja be: Adatok ezer Ft-ban Bevételek beszámoló sor Eredeti Önrevízió Módosított 2. Állami költségvetési támogatás Egyéb bevétel Összes bevétel

14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Adatok ezer Ft-ban Kiadások beszámoló sor Eredeti Önrevízió Módosított 2. Támogatás egyéb szervezeteknek Működési kiadások Eszközbeszerzések Politikai tevékenység kiadásai Egyéb kiadások Összes kiadás * *Helyes összeg: ezer Ft Bevételek Az állami költségvetésből származó támogatás beszámoló soron ben és 2005-ben egyaránt ezer Ft összeg található. A központi költségvetési támogatás összege mindkét évben egyezett a Pénzügyminisztériumtól kapott adatokkal. A beszámolósor adata a vizsgált években egyeztethető volt a főkönyvi számlákkal és a kapcsolódó bankbizonylatokkal. Az egyéb bevétel soron telefon költségtérítésből származó bevétel és jóváírt kamat fordult elő. A évi telefonköltség megtérítésével összefüggő 1402 ezer Ft bevétel a könyvvizsgáló jelentéséből volt levezethető. A évi főkönyvi számlákon szereplő összegek összesített adata egyeztethető volt a beszámoló adatával Kiadások A Párt évi beszámolójában a támogatás egyéb szervezetnek beszámolósoron szerepeltetett összeget, a politikai tevékenység kiadása sor helyett. Valójában egy kft által kiállított, a Párt nevére szóló számla alapján könyveltek 48 ezer Ft összegben támogatást, sportszolgáltatás helyett. A hiba mértéke nem érte el a lényegességi küszöböt. A beszámoló összeállítása során sérült a számviteli törvény 15. (3) bekezdésben rögzített valódiság elve. A évről szóló beszámolóban található összeg egyezett a főkönyvi számla egyenlegével. A beszámolósoron csak szervezetnek nyújtott támogatás található. A működési kiadások beszámolósor adata a rendelkezésre bocsátott kapcsolódó főkönyvi számlák alapján, mindkét évben levezethető volt. Ezen a jogcímen mutatták ki a központ működésével összefüggő személyi kiadásokat, a hozzákapcsolódó járulékokat, az ügyviteli és számviteli kiadásokat, továbbá az üzemeltetési és közüzemi költségeket. Az eszközbeszerzés beszámolósoron közölt adatok a kapcsolódó főkönyvi számlák összegeivel megegyeztek. Mindkét évben irodai berendezéseket, felszereléseket vásároltak. 12

15 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A politikai tevékenység kiadása jogcímből a évi beszámolóban hiányzott a támogatás egyéb szervezeteknek beszámolósoron hibásan szerepeltetett 48 ezer Ft sportszolgáltatás. A beszámolósor adata évben megegyezett a Párt számlarendjében meghatározott főkönyvi számlák összegeinek összesített adatával. Az egyéb kiadás beszámolósorok tartalma összhangban volt a belső előírásokkal, az összegek levezethetők voltak a kapcsolódó főkönyvi számlák alapján. Ezen a kiadási jogcímen a évi beszámolóban késedelmi kamat, a éviben ezen túl perköltség és behajthatatlan követelés összege szerepelt. A kiadási sorok összegei között a évi támogatás egyéb szervezeteknek, valamint a politikai kiadások sor kivételével az adott sorba tartozó kiadásokat talált az ellenőrzés. Érvényesült a kiadások jogcímeinek azonossága, a vizsgált időszakban az elszámolás következetes volt. 2. A PÁRTNAK A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA ÉS AZ AZT ALÁTÁ- MASZTÓ KÖNYVVEZETÉSRE VONATKOZÓ BELSŐ SZABÁLYOZÁSA ÉS GYAKORLATA 2.1. A belső szabályozás rendszere A Párt az ÁSZ előző felhívására alakította ki számviteli szabályzásának rendszerét. A belső előírásokat a leltározási szabályzat kivételével január 1-jével léptette hatályba, amelyek a helyszíni ellenőrzésig nem módosultak. A hatályos számviteli politika tartalmi elemei az alkalmazott könyvelő program kivételével tükrözték a Párt gazdálkodási sajátosságait, összhangban voltak a jogszabályi előírásokkal. A számviteli törvény 14. (5) bekezdés előírásának megfelelően a számviteli politika keretében elkészítették az eszközök és a források értékelési szabályzatát, a pénzkezelési szabályzatot. Az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata szeptember 8-tól volt érvényben. Az ellenőrzés észrevételére a számviteli politikában aktualizálták az alkalmazott könyvelő program nevét, pótolták a pénzkezelési szabályzatban az utalványozók nevét, aláírását, pontosították a pénztár helyét. A kiegészítésekkel a belső szabályozás igazodik a törvényi előírásokhoz, a Párt gazdálkodási adottságaihoz. A számviteli politikához a január 1-jétől hatályos számlarend kapcsolódott, amely szöveges számlarendből, számlatükör és alapkontírozási szabályzatból, valamint ügyviteli rendből állt. Ezek együttesen, a törvényi előírásnak és részben a Párt sajátosságainak megfelelően tartalmazták: minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését; a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, 13

16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát; a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát; az egyéb bevételek és az egyéb kiadások fogalmi ismérveit, besorolási kritériumait; a bizonylati rendre vonatkozó előírásokat. A szöveges számlarend a telefonköltségeket a működési kiadásokhoz sorolta, azonban a mobiltelefon költségek a tényleges tartalommal egyezően a politikai tevékenység kiadásai között kerültek elszámolásra. A számlarend nem írta elő a kis értékű, több évig használható tárgyi eszközök analitikus nyilvántartási kötelezettségét. A Párt dokumentáltan igazolta a szabályozási hiányosságok megszüntetését. Egyéb törvényességet elősegítő belső előírást, a gépjárművek igénybevételének és használatának szabályzatát az igényeknek megfelelően április 16-án adta ki a Párt elnöke. Ebben határozta meg a belföldi és külföldi kiküldetés szervezésének és költségelszámolásának rendjét, valamint a magántulajdonú gépjármű hivatali célú használatának és költségelszámolásának szabályait A könyvvezetés gyakorlata, ennek összhangja a jogszabályokban és a belső előírásokban előírt követelményekkel A Párt gazdálkodásával kapcsolatos gazdasági események rögzítése a számviteli politikában meghatározott módon, a kettős könyvvitel rendszerében történt. A könyvelési feladatokat a vizsgált időszakban két könyvelési szolgáltató látta el, más-más könyvelési program segítségével. A Párt az új könyvelési szolgáltató megbízásával egyidejűleg nem biztosította a számviteli nyilvántartások és könyvelési bizonylatok szabályszerű, dokumentált átadását. A július 31-ig használt könyvelőprogram főkönyvi számláinak egyenlegeit nyitó mérleg számlával szemben vezették át a október 1-jétől használt könyvelőprogramban megnyitott főkönyvi számlákra. A váltás során az átvezetett egyenlegek egyezőségét és a főkönyvi számlák azonos elnevezését biztosították. Közben két hónapon keresztül könyvelés nem történt, így a könyvvezetés naprakészsége, a belső előírás szerinti könyvelési határidők nem teljesültek. A könyvvezetés gyakorlata a következőkben a törvényi és belső előírásokkal nem volt összhangban: 2004-ben a számviteli bizonylat szerinti sportszolgáltatást egyéb szervezetnek nyújtott támogatásként rögzítették, ezért a számlakijelölés nem felelt meg a számviteli törvény 15. (3) bekezdés szerinti valódiság elvének. 14

17 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A mobiltelefon használat költségtérítését 2004-ben helytelenül nem bevételként, hanem a telefonköltségek csökkentéseként könyvelték, ezért a könyvvezetés során sérült a számviteli törvény 15. (9) bekezdés szerinti bruttó elszámolás elve. A könyvvizsgálat által feltárt hibát a könyvelésben nem javították ki. A gazdasági események több főkönyvi számlán nem kerültek megnevezésre; nem teljesült a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetősége, a számviteli törvény 165. (4) bekezdésben megfogalmazott követelmény ellenére. A pénztári forgalom könyvelésében a számviteli törvény 165. (3) bekezdés a) pontjában szabályozott naprakészség megsértése miatt első félévében négy hónapig negatív pénztáregyenlegek jelentkeztek, mivel a bankszámláról felvett összegek több havi késedelemmel kerültek bevételezésre. Az előző számítógépes könyvelési rendszerből az ellenőrzéshez kért kimutatások hiányosan és késedelmesen kerültek kinyomtatásra, átadásra, ugyanakkor a bizonylatok a helyszínen teljes körűen rendelkezésre álltak. Az éves zárások a követelések és készpénzállomány kivételével, a számviteli politikában meghatározott módon szabályszerűen teljesültek. A évi záráskor 874 ezer Ft, december 31-én 1125 ezer Ft követelés az adósokkal történt egyeztetés nélkül került a mérlegben kimutatásra. A számviteli törvény 65. (1) bekezdés szabályai szerint az előírt követeléseket elfogadott, elismert összegben kell kimutatni, a leltározását a 69. (2) bekezdésben rögzített módon egyeztetéssel kell elvégezni Analitikus nyilvántartások Az ügyviteli rendben meghatározták a főkönyvi könyveléshez kapcsolódó analitikus nyilvántartások körét, tartalmát. A vizsgált időszakban a főkönyvi számlákhoz kapcsolódóan az 50 ezer Ft értékhatár feletti tárgyi eszközök, a szállítók és a pénzforgalom analitikáját vezették. A tárgyi eszközökről vezetett gépi analitikus nyilvántartás tartalma megfelelt a belső előírásoknak. Év végén a leltárakkal és a főkönyvi számlák egyenlegeivel egyeztették, eltérés nem volt. A szállítók analitikus nyilvántartását a könyvelőprogram részeként biztosították. A Párt szabályszerűen leltározta a mérlegben kimutatott szállítói kötelezettségeket. Az analitikus nyilvántartások a leltárral és a főkönyvi kivonattal megegyeztek. A készpénzforgalomról vezetett nyilvántartás és a készpénzkezelés nem felelt meg a számviteli törvényben és belső előírásokban rögzített követelményeknek: A pénztárosi feladatokkal május 1-jétől megbízott munkavállaló - nyilatkozata szerint - ténylegesen augusztusától látta el a feladatot. Addig a megbízással és felelősségvállaló nyilatkozattal nem rendelkező iroda- 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK vezető kezelte a pénztárat. A pénztár átadásáról-átvételéről dokumentum nem készült. A pénztár a Párt székhelyén működött, védelmének biztosítása nélkül. A pénztáros, illetve alkalmi helyettesítője a készpénzforgalomról nem vezetett a pénzkezelési szabályzatban előírt időszaki pénztárjelentést. Nem állítottak ki továbbá bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat. A pénztári forgalom analitikus nyilvántartását a készpénzmozgástól időben és térben elszakadva a könyvelő program pénzügyi részeként a könyvelő vezette. A készpénzforgalom rögzítése nem a pénzmozgással egyidejűleg történt, ezzel megsértették a számviteli törvény 165. (3) bekezdés előírását. A záró pénzkészletet májusától nem állapították meg címletszerűen. Ezek a körülmények nem biztosították a pénztárban lévő készpénzállomány egyeztethetőségét, a pénztárzárlat szabályszerűségét. A pénzkezelés és nyilvántartás szabálytalanságai vagyonvédelmi kockázatot jelentenek a Párt számára. A pénzkezelési szabályzat rögzítette az elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartási kötelezettségét és tartalmi elemeit. A Párt az előírás ellenére nem vezette az elszámolásra kiadott előlegek analitikáját. A belső előírás szerinti elszámolási határidőket nem tartotta be. Rendszeresen előfordult, hogy az el nem számolt előleg ellenére ismételten előleget fizettek ki ugyanannak a személynek. A Párt nem tartotta nyilván a tagok részére juttatott mobiltelefon használatot, ezért a telefonokhoz kapcsolódó számlázott díj, valamint a tagok által befizetett költségtérítés összegszerűsége nem volt egyeztethető. A pénztáros nem vezetett nyilvántartást a szigorú számadású nyomtatványokról. Az ellenőrzés részére bemutatták a vizsgált időszakban szigorú számadású nyomtatványként használt készpénzfelvételi csekkfüzeteket, azokat teljes körűen, sorszám szerint megőrizték. A Párt a készpénz és követelések leltározása kivételével leltározási kötelezettségének a leltározási szabályzat előírásainak megfelelően mindkét évben eleget tett. A leltározás kiértékelésénél eltérést nem dokumentáltak A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése A bizonylati rendre és okmányfegyelemre vonatkozó előírásokat az ügyviteli rend és a pénzkezelési szabályzat tartalmazta. A Párt a kötelezettségvállalási és utalványozási jogköröket és a hatáskör gyakorlók körét meghatározta a pénzkezelési szabályzatban. A szabályozás szerint nem volt kötelező a 200 ezer Ft alatti kereskedelmi beszerzések írásos kötelezettségvállalása. A politikai célú kiadásokra az elnök, az iroda működésével kapcsolatos kiadásokra értékhatártól függetlenül az irodavezető kapott felhatalmazást. A bankszámlán elhelyezett pénzeszközök felett együttes aláírással az elnök és egy elnökségi tag rendelkezett. A gazdálkodási hatásköröket a szabályozásban megjelölt vezetők gyakorolták. 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A könyvekben bizonylat nélküli bejegyzések, illetve a szabályszerű bizonylat követelményének nem megfelelő, nem hivatalos, kézírásos feljegyzés alapján történt könyvelés miatt sérültek a számviteli törvény 165. (1)-(2) bekezdés bizonylati elvre és fegyelemre vonatkozó előírásai: teljes vizsgált időszakban a bankszámláról felvett készpénz bevételezése; az elszámolásra kiadott előlegek kifizetése; munkavállalónak nyújtott 500 ezer Ft kölcsön kifizetése; december 31-én 249 ezer Ft behajthatatlan követelés leírása, június 30-án 773 ezer Ft, négy darab pénztári kiadási tétel rögzítése során. A kiadásba helyezett tételeket az ellenőrzés korábbi időpontokban, banki kifizetések között találta. A szabálytalan tranzakciókat a következő hónapban sztornózták. A kialakult bizonylati rend több ponton nem felelt meg a számviteli törvény bizonylatok alaki és tartalmi követelményére vonatkozó előírásának: A pénztári bevételi és a kiadási bizonylatokról 2005 augusztusától teljes körűen hiányzott az utalványozó, a befizető, a felvételre jogosult, a pénztáros aláírása, a gépjármű költségtérítéssel kapcsolatos kifizetések utalványozás nélkül teljesültek. A gyakorlat a számviteli törvény 167. (1) bekezdés c) pont szabályait sértette. A gazdasági műveletek mennyiségi és egységár adata hiányzott a bizonylatok 6%-áról, ez nem felelt meg a számviteli törvény 167. (1) bekezdés e) pont követelményének. Az előző könyvelő program részeként előállított, több tételt tartalmazó összesítő pénztár bizonylatokról hiányzott az összegzés alapját képező bizonylatok köre, azonosítási lehetősége, szövegként Áfa-s számla megnevezést rögzítették, ezért sérült a számviteli törvény 167. (1) bekezdés g) pont előírása. A bizonylatok teljes körénél hiányzott a könyvekben történt rögzítés időpontja, az aláírás, ez a számviteli törvény 167. (1) bekezdés i) pont szabályainak megszegését jelentette. A Párt a vegyes bizonylatok alapján könyvelt jövedelem-elszámolási és értékcsökkenési tételeihez megfelelő részletező kimutatások, bizonylatok kapcsolódtak. A javító tételekhez, állományi átvezetésekhez nem készült belső bizonylat. A bizonylatolási szabálytalanságok ellenére a gazdasági tranzakciók közvetetten nyomon követhetők voltak a könyvelésben. 3. A PÁRT BEVÉTELSZERZŐ GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉGE A Párt a gazdálkodó és bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos alapvető rendelkezéseket az alapszabály 67. -ában rögzítette. Ez összhangban volt a párttörvény előírásaival. A Párt bevételei a vizsgált időszakban a költségvetési tör- 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK vényben meghatározott támogatásból, kamatbevételből és költségtérítésből származtak. A vizsgált beszámolókban részletezetteken túl I. félévében ezer Ft költségvetési támogatásból gazdálkodhatott, melyből 3517 ezer Ft kampánytámogatás volt. A Párt a könyvviteli nyilvántartásai szerint a párttörvény 4. (2) bekezdésében meg nem engedett forrásból származó vagyoni hozzájárulást nem fogadott el, a párttörvény 6. -ában nem engedélyezett gazdálkodó tevékenységet nem folytatott, gazdasági társaságban részesedést nem szerzett, egyszemélyes kft-t, vállalatot nem alapított, párttörvény által tiltott értékpapírt nem vásárolt. A Párt székhelyéül egy magánszemélytől, majd gazdasági társaságtól piaci áron bérelt ingatlant használt. A pártelnök nyilatkozata és a gazdasági dokumentumok szerint helyi önkormányzatoktól ingatlant nem bérelt, illetve használati jogot nem kapott. A Párt a belső szabályozásának megfelelően központi gazdálkodást folytatott. 4. A GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB JOGSZABÁLYOKBAN FOG- LALT ELŐÍRÁSOK BETARTÁSA 4.1. Személyi jellegű kifizetések A Párttal munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban állók részére a megbízott könyvelési szolgáltató végezte a bérszámfejtést, és teljesítette az adójogszabályokban előírt levonási, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeket. A Párt saját tulajdonú vagy bérelt gépkocsit nem üzemeltetett. Hivatalos célra magántulajdonú gépkocsik használatát engedélyezte 2005 májusától, tagok és tisztségviselők részére. A magántulajdonú gépkocsi hivatali célú használatáért fizetett üzemanyag ill. költség elszámolás hatályos belső szabályozáson alapult. A vezetett útnyilvántartások megfeleltek az Szja törvény 5. számú melléklet II. 7. pontjában meghatározott adatkövetelményeknek. Az üzemanyag költségtérítések a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben szabályozott normatív mértékkel teljesültek. A Párt jogszerűen kölcsönt nyújtott egy alkalmazottja részére szeptember 30-án 500 ezer Ft értékben, melyet a dolgozó május 31-én, ugyanezen összegben visszafizetett. A dolgozók egyéb költségtérítésben, természetbeni juttatásban nem részesültek Az adózási, társadalombiztosítási és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése A Párt a vizsgált időszakban a munkabérekből levont személyi jövedelemadót, a munkaadót és munkavállalókat terhelő járulékokat, valamint a magánnyugdíj-pénztári befizetési kötelezettséget havonta megállapította. A havi befizetési kötelezettségeit 2004 szeptemberéig kettő-négy hónapos 18

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK késedelemmel, az elszámolt és levont értékektől alacsonyabb összegekkel teljesítette, melyből eredően hátralékai keletkeztek. A évi befizetések során az előző évi hátralékot pótolta, a pénzügyi teljesítés két hónapban több mint 30 napos késedelemmel, a év I. félév első öt hónapjában 3-12 napos határidő túllépéssel valósult meg. A év végi folyószámla kivonat egyenlege az egyes adónemeknél eltérő előjelű volt, együttesen befizetési többletet mutatott. Az adózási és társadalombiztosítási jogszabályokban előírt évi éves bevallási kötelezettségét késedelmesen, a évi bevallást határidőre benyújtotta. Az egyéni bér-és járulék nyilvántartásokat vezette, melyek megegyeztek a főkönyvi könyveléssel és bevallásokkal. A munkavállalónak nyújtott kölcsön összege után a Párt, mint kifizető elmulasztotta az Szja törvény 72. (1) bekezdés szerinti kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó mértékét a 72. (2) bekezdés szabályai szerint megállapítani, megfizetni és bevallani. A Párt a helyszíni ellenőrzést követően önellenőrzéssel pótolta mulasztásait. A Párt a reprezentációról elkülönített nyilvántartást nem vezetett. A reprezentációs kiadásokat a reprezentációs főkönyvi számla mellett a rendezvények működési illetve politikai kiadások főkönyvi számlán is nyilvántartotta. A főkönyvi elszámolás nem volt alkalmas annak megállapítására, hogy a reprezentációs kiadások értéke meghaladta-e az Szja törvény 69. (7) bekezdés b) pontja szerinti mértéket. A Pártnál a vizsgált időszakban adó- és társadalombiztosítási hatóság ellenőrzést nem végzett. 5. A PÁRT BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDSZERE 5.1. A belső ellenőrzés rendszerének szabályozottsága Az alapszabály OSZB létrehozásáról rendelkezett. A testület ellenőrzése az alapdokumentum szerint a Párt költségvetésének végrehajtására, a gazdálkodásra, hitelfelvételekre, leltárakra, a vagyonkezelésre, beruházásokra terjed ki, a testület éves beszámolási kötelezettségét írta elő. Az OSZB tevékenységét az alapszabály és évtől szakmai etikai kódexe keretei között határozták meg. Az országos választmány 2004 decemberében új OSZB-t választott. A vizsgált időszakban az OSZB-k hatályos ügyrend nélkül működtek az alapszabály 63. (4) bekezdés előírása ellenére. Az OSZB célja és feladata című, ügyrendi kérdéseket is tartalmazó dokumentumot az országos választmány áprilisi ülésén tárgyalta, de nem hagyta jóvá. A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés szabályozása összhangban volt a jogszabályi előírásokkal és az alapszabállyal. Kötelezettségvállalási jogkörrel az elnök és az irodavezető rendelkezett. Szakmai teljesítés igazolására az irodavezető, utalványozásra a kötelezettségvállalók kaptak felhatalmazást. A kiadási bizonylatok számszerű ellenőrzése belső szabályozás szerint a könyvelési vállalkozó feladatába tartozott. Könyvvizsgáló megbízására került sor mindkét évben, amely kiterjedt mind a párttörvény szerinti, mind az egyszerűsített éves beszámoló auditálására. 19

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt a gazdálkodás, a pénzügyi és számviteli tevékenység belső ellenőrzési rendszerét összehangoltan szabályozta, amely szabályozás az ellenőrzés tartalmi elemeit, jogosultsági és összeférhetetlenségi szabályait tekintve megfelelt a jogszabályi előírásoknak A belső ellenőrzési rendszer működése Az OSZB évben nem működött. A 2004 decemberében megválasztott OSZB - munkaterv alapján ben két formális ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés a beszámoló közzétételét követően a évi beszámoló, valamint a gazdálkodó tevékenység felülvizsgálatára terjedt ki. Az OSZB a beszámolóval kapcsolatosan kontírozási hibát nem állapított meg. Kifogásolta, hogy a támogatás egyéb szervezetnek jogcím alatt feltüntetett összeghez támogatási szerződés nem készült, az elszámolásra felvett előlegekkel történt elszámolás nem felelt meg a belső szabályozásnak. További hiányosságként jelezte, hogy a működési, politikai és egyéb kiadások jogcímeit a bizonylatokon nem rögzítették. A hibák kijavítására intézkedés nem történt. Az OSZB a beszámoló felülvizsgálatáról készült jelentését az országos választmány elfogadta. A évi beszámoló felülvizsgálatát az OSZB nem teljesítette, 2006-ban ellenőrzést nem végzett. A vezetői ellenőrzés a kötelezettségvállalásra és az utalványozásra korlátozódott. A kötelezettségvállalást az arra jogosult személyek végezték, jellemzően a belső szabályozás szerint. Összeférhetetlennek minősült az irodavezető utalványozási és pénzkezelési feladata. A munkafolyamatba épített ellenőrzés nem működött. A Párt elnöke pénztárellenőri feladatok ellátására nem adott megbízást, a készpénzforgalom ellenőrzése teljes körűen hiányzott. Kimaradt a könyvelővel kötött szolgáltatási szerződésből a bizonylatok számszaki ellenőrzési feladata. A belső ellenőrzés nem a meghatározott rendben működött. A vezetői és munkafolyamatba épített kontroll nem tárta fel a bizonylatolási, nyilvántartási, könyvvezetési és adózási hibákat. A évi beszámolóról készült könyvvizsgálói jelentés a beszámoló közzétételét követően, július 7-én készült. Feltárta a lényegességi küszöböt meghaladó könyvvezetési és beszámoló készítési hibákat, ezért kezdeményezte a könyvvizsgáló a párttörvény szerinti beszámoló módosítását. 6. AZ ELŐZŐ ELLENŐRZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAIRA TETT INTÉZKEDÉSEK A Párt az előző ÁSZ ellenőrzés megállapításainak hasznosítására intézkedési tervet nem készített, a felhívás alapján a Párt elnöke a következő intézkedéseket tette: január 1-jétől hatályba léptette a számviteli törvénnyel összhangban álló és a Párt működési sajátosságainak megfelelő számviteli politikát; kiadta a számviteli politikához igazodó számlarendet három részszabályozás keretében: szöveges számlarend, számlatükör és alapkontírozási szabályzat, ügyviteli rend, valamint az eszközök és források értékelési szabályzatát; 20

23 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK a könyvviteli zárlati munkálatok rendjét a szabályzatokban rögzítették, az éves leltározást és egyeztetéseket a készpénzállomány és követelések kivételével elvégezték; a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat az ügyviteli rendben rögzítették; az elszámolásra kiadott előlegek folyósításának és elszámolásának szabályait a pénzkezelési szabályzatban meghatározták; a belső ellenőrzési rendszert kialakították. Az ÁSZ felhívása ellenére nem teljesült a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeire vonatkozó előírások betartása, az elszámolásra kiadott előlegek szabályszerű elszámolása, valamint a belső ellenőrzési rendszer hatékony működtetése. Mindezek a hiányosságok a jelenlegi ellenőrzés során ismételten feltárt hibákhoz vezettek. 21

24

25

26