JELENTÉS a Magyar Demokrata Fórum évi gazdálkodása törvényességének ellenõrzésérõl

Átírás

1 JELENTÉS a Magyar Demokrata Fórum évi gazdálkodása törvényességének ellenõrzésérõl április 0106

2 Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Halász Gejza számvevő igazgató Az ellenőrzést vezette: dr. Szávai Tamás osztályvezető főtanácsos Az összefoglaló jelentést készítette: Deák Lóránt Antalné számvevő tanácsos Az ellenőrzésben részt vettek: Deák Lóránt Antalné számvevő tanácsos Tóth István számvevő tanácsos Horváth Balázs számvevő A pártnál folytatott korábbi ellenőrzések: A Magyar Demokrata Fórum évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése A Magyar Demokrata Fórum évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése A Magyar Demokrata Fórum évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán is olvashatók.

3 V / TÉMASZÁM: 546 TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 5 1. Összegző megállapítások 5 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 9 3. Javaslatok 10 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt gazdálkodásáról szóló évi beszámolók valódisága A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások Az évi beszámoló Bevételek Kiadások Az évi beszámoló Bevételek Kiadások Az és évi beszámolók megalapozottságát alátámasztó könyvviteli megállapítások A könyvelés szabályozottsága A könyvvezetés gyakorlata Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése Analitikus nyilvántartások Eszköznyilvántartás A készpénzforgalom nyilvántartása Elszámolásra kiadott előlegek Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása Szállítók és vevők A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése Kötelezettségvállalás, utalványozás Bizonylatolás Személyi jellegű kifizetések Külföldi kiküldetések Gépjármű üzemeltetés Az adózásra, illetőleg a járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége A Párt bevételszerző tevékenysége A Párt alaptevékenységével összefüggő bevételek A párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 27 1

4 2 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések 28

5 J E L E N T É S a Magyar Demokrata Fórum évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről Az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 5. -a és 16. (2) bekezdése, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. tv. (továbbiakban: Párttörvény) 10. (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. A törvényi felhatalmazása alapján az ÁSZ évi ellenőrzési tervének megfelelőn vizsgálta a Magyar Demokrata Fórum (továbbiakban: Párt) gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet neve: Magyar Demokrata Fórum Címe: Budapest, Bem József tér 3. Jogállása: önálló jogi személy (6 Pk /1989.) Az ellenőrzött időszak: január december 31-ig terjedő beszámolóval lezárt gazdasági évek Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel, a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a számvitelről szóló - többször módosított XVIII. tv. (a továbbiakban: Szt.) és az egyéb vonatkozó jogszabályi előírásokat; a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a Párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott adományt. 3

6 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés véletlenszerű kiválasztás alapján. A helyszíni ellenőrzés időpontja: október december 2. A helyszíni ellenőrzés kiterjedt a Párt Országos Hivatalára, két kerületi szervezetére (XI. és XIX. kerület) és a Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun, Hajdú- Bihar megyei Területi Irodájára. A jelentés megállapításai a rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzés tapasztalatain alapulnak. A Párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzését az ÁSZ a Magyar Közlöny évi 42. számában közzétett általános ellenőrzési program alapján végezte. 4

7 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 1. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt az és évi gazdálkodásáról készült beszámolókat a Párttörvény 9. (1) bekezdésében előírt határidőre és a törvény 1. sz. mellékletében meghatározott formában a Magyar Közlöny évi 35. és évi 39. számaiban hozta nyilvánosságra. A Párt által készített beszámolók azonban nem mindenben felelnek meg a Párttörvény és az Szt. előírásainak. A beszámolók tartalmi helyessége nem állapítható meg, mivel a beszámolók egyes sorain szereplő adatok a könyveléssel nem összehasonlíthatóak. Nem biztosították továbbá a helyi szervezetek teljes körű beszámoltatását, pénzforgalmi adatainak hibátlan feldolgozását és a Párt éves beszámolóiban történő teljes körű beépítését. Fentiek és egyéb hibák miatt a beszámolókészítés és a könyvvezetés során megsértették a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség és a bruttó elszámolás számviteli alapelveket. Az évi beszámolóban a bevételek között nem mutattak ki Ft összegű külföldi adományt. A 100 E Ft feletti külföldi adományokat pedig nem minden esetben nevesítették. Két esetben a név mellett nem a tényleges adomány összegét tüntették fel. Az évi beszámolóban nem mutattak ki E Ft összegű bevételt. Így 5 E Ft tagdíjbevétel, E Ft kötvény visszaváltás értéke, és az Otthon 300 Kft E Ft összegű kölcsöntörlesztése nem szerepel a bevételek között. A E Ft kiadás összegéből nem állapítható meg, hogy milyen módszer alapján történt - az összes kiadás 79%-át kitevő - működési és politikai kiadások elkülönítése. A fenti összegű kiadás különféle korrekciók helytelen elszámolása, összeadási hiba és egyéb helytelen számítások miatt E Ft-tal kevesebb a könyvelésben szereplő adatoknál. E mellett a számítási anyag áttekinthetetlensége miatt a tényleges működési kiadások összege nem állapítható meg. 5

8 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Az Országos Hivatal könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitel vezetésével tesz eleget. A megyei irodák és a helyi szervezetek önálló jogi személyként működtek és naplófőkönyvet vezettek. A Párt év végén kiadott új Alapszabályával is ellentétes a megyei szervezetek önálló könyvvezetése, mivel a megyei irodák az Országos Hivatal részei és így ezen szervezetek adatainak a központi könyvelésben kellene szerepelni. A jogszabályok helytelen értelmezésből fakadó gyakorlat megszüntetése érdekében az új pártigazgató - a helyszíni vizsgálatot megelőzően - körlevélben intézkedett a megyei irodák gazdasági tevékenységének és könyvvezetésének központosítására. Az új Alapszabály részeként megújították a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatot is, de sem a beszámolás rendjét, sem a könyvvezetés módját nem korszerűsítették. Elmaradt a Számviteli Politikának, az Szt. előírásainak megfelelő módosítása is, továbbá az előírásoknak megfelelő Számlarenddel sem rendelkeztek. A Számlarend hiánya is közrejátszott abban, hogy a könyvvezetés gyakorlata, a számvitel rendje egyik évben sem felelt meg az Szt. előírásainak. A könyvelés nem biztosította a beszámolók előírásoknak megfelelő elkészítését, a könyvviteli nyilvántartások adatai nem mutatják áttekinthetően, a valóságnak megfelelően az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat. Az eszközök és források könyvelési adatai év végi leltárral nincsenek alátámasztva. A főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások egyezőségét sem biztosították. Ezért a számviteli adatok nem tükrözik az Országos Hivatal tényleges vagyoni helyzetét. A könyvelésben nyilvántartott befektetett eszközök nem a tényleges állapotot tükrözik, mert ezeknek az eszközöknek egy részét nem vették nyilvántartásba, illetve a tárgyi eszközöket nem a tényleges beszerzési értéküknek megfelelő összegben könyvelték. A saját Kft-k törzstőkéjét, tőkeemelését, egy évnél hosszabb idejű tartozásait egyáltalán nem vették nyilvántartásba a befektetett pénzügyi eszközök között. A szabálytalan könyvelések miatt a forgóeszközök és források tényleges értékét egyik évben sem lehet megállapítani. A könyvelésben rögzített adatok nem tartalmazzák egyes követelések keletkezésének időpontját és a tartozás kiegyenlítésére kötelezett megnevezését. A könyvelési adatokat nem lehet megállapítani továbbá, hogy az Otthon 300 Kft. mennyivel tartozik az Országos Hivatalnak. A devizaforgalom és a külföldi kiküldetési költségek évi szabálytalan könyvelése miatt a fenti költségek nem a tárgyidőszak tényleges kiküldetési költségeit tartalmazzák. 6

9 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Fentieken kívül Ft összegű külföldi adományt bevétel helyett költségcsökkenésként könyveltek. Az áttekinthetetlen és megfelelő bizonylatokkal alá nem támasztott könyvelési tételek miatt a rendelkezésre álló források, ezen belül a tényleges kötelezettségek egyik évben sem állapíthatók meg. Az 1998-ban megfelelő bizonylat nélkül mérlegrendezés címén elkönyvelt Ft, illetve Ft forrásnövekedés jogcíme, továbbá Ft összegű előző évek szállítói tartozásának jogossága, valamint Ft összegű passzív időbeli elhatárolás oka bizonylati alátámasztás nélkül nem állapítható meg. Az Országos Hivatalban a vizsgált időszakban a főkönyvi számlákhoz kapcsolódóan 12 db analitikus nyilvántartást vezettek. Az analitikus nyilvántartások vezetése azonban nem minden esetben felelt meg a követelményeknek: Az eszköznyilvántartások vezetése nem teljes körű, mivel azok a megyei irodák eszközeit egyáltalán nem tartalmazzák, és az Országos Hivatalnál lévő eszközök sem szerepelnek teljes körűen. A tárgyi eszközök nyilvántartása pedig a nyilvántartott eszközöket nem egyedileg azonosítható módon tartalmazza. Az Országos Hivatalnál elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartása ugyan valamennyi kiadott előleget tartalmazza, a nyilvántartás tartalma azonban nem felel meg a belső előírásoknak, mivel nem tartalmazza a felvétel jogcímét, elszámolási határidejét és a felhasznált összeget. Az analitikus nyilvántartásokat a főkönyvi zárást megelőzően a könyveléssel nem egyeztették, aminek eredményeként az analitikus nyilvántartásban és a főkönyvi könyvelésben nyilvántartott követelés minden esetben eltért egymástól. A szigorú számadású nyomtatványok körét és a nyilvántartási kötelezettség tartalmát a jogszabályi követelményeknek megfelelően meghatározták. A nyilvántartások vezetése megfelelt a követelményeknek. A kötelezettségvállalás, érvényesítés és utalványozás rendjét teljes körűen szabályozták. A szabályzatokban foglaltakat a kötelezettségvállalás tekintetében alapvetően betartották. Az utalványozásra vonatkozó előírásokat azonban több esetben megsértették. A könyvelésben rögzített gazdasági események bizonylati alátámasztottsága a vizsgált időszakban romlott. A Párt tulajdonában álló gépjárművek üzemeltetésének, futásteljesítmény és üzemanyag költség elszámolásának rendjét nem szabályozták, 7

10 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok és az alkalmazott gyakorlat sem felelt meg a Személyi jövedelemadó törvény és a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet követelményének. A Párt céljaira használt magántulajdonú gépjárművek igénybevételének és költségelszámolásának rendjét nem szabályozták sem szabályzatban, sem szerződésben. Az elszámolás gyakorlata sem felel meg a jogszabályi követelményeknek. Az alkalmazott gyakorlat miatt az igénybevétel jogszerűsége és valódisága nem állapítható meg. Adózási és járulékbefizetési kötelezettségüknek a könyvelési adatokkal egyezően eleget tettek. A Tb. járulék bevallási kötelezettségüket ugyanakkor 7%-ban hibásan teljesítették, a havi adóbevallások helyett pedig jogszerűtlenül éves bevallást készítettek. A vizsgált szervezetek vezetői által adott nyilatkozat szerint a Párt a vizsgált időszakban részvényt nem vásárolt, gazdasági társaságban tiltott módon részesedést nem szerzett, szabad pénzeszközeit tiltott módon nem hasznosította, névtelen adományt nem fogadott el. Ezzel ellentétes megállapítást az ellenőrzés sem tett. Az Országos Hivatal január 1-je óta ingyenesen használta a Budapest., Bem tér 3. sz. alatti ingatlan 2500 m2 alapterületű részét. Az ingyenes használatban megvalósuló nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás értékét azonban az és évi beszámolókban nem mutatták ki. A Párt elnökének nyilatkozata szerint a Párt különböző szervezetei a vizsgált időszakban 63 esetben a Párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütköző módon - ingyen vagy jelképes térítés ellenében - használtak önkormányzati tulajdonú ingatlanokat a Párt céljaira. Ez a vagyoni hozzájárulás a Párttörvény rendelkezése szerint nem megengedett, tiltott bevételnek minősül. A tiltott, nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulás nagyságrendjét - hasonlóan a többi párt ingatlanhasználatához - az Állami Számvevőszék külön eljárás során, a rendezés általános elveit figyelembe véve vizsgálja, iletőleg állapítja meg. A XIX. kerületi pártszervezet különböző gazdasági társaságoknak bérbeadta a tulajdonát nem képező Budapest, XIX., Táncsics Mihály u. 7. sz. alatti ingatlan egy részét. Ez a bérbeadás a Párttörvény 6. (1) bekezdésében nem engedélyezett tiltott gazdálkodásnak minősül, melyből a Pártnak Ft bevétele származott. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzési feladatait Számvizsgáló Bizottságok végzik. Tevékenységük során felülvizsgálják az éves költségvetéseket és beszámolókat, valamint a Párt pénzügyi-vagyoni helyzetét. A pénzügyi fegyelem és a számviteli rend megszilárdítására irányuló törekvéseik azonban eddig nem bizonyultak megfelelően hatékonynak ben külső szakértő átfogó pénzügyi-gazdasági vizsgálatot végzett, melynek során megállapította a számviteli-pénzügyi rend hiányát, a könyvelési és pénzügyi szabálytalanságokat. Ennek alapján a felelősség megál- 8

11 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok lapítására, és az érdemi rendezésre az ÁSZ helyszíni vizsgálatát követően történtek intézkedések. Az előző ÁSZ vizsgálat megállapításai alapján az ÁSZ a Párt elnökét számos intézkedés megtételére hívta fel. A felhívásban kezdeményezett intézkedések nagy része a gazdálkodó szervezet hatáskörében nem valósult meg. A könyvvezetési hiányosságok nem szűntek meg, a könyvvezetési helyek kialakítása csak júniusában került összhangba az Alapszabállyal. A gépjármű üzemeltetés és elszámolás szabályozatlansága és szabálytalansága a vizsgált időszakban nem szűnt meg. A tiltott, nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás elfogadását sem szüntették meg. A tiltott gazdálkodásból származó bevételt a központi költségvetésbe a jelen vizsgálat befejezéséig nem fizették be. A befizetés teljesítésére az APEH Észak Budapesti Igazgatósága 12. havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezett. Jelen helyszíni vizsgálatot követően az ÁSZ megállapításainak ismeretében a új pártigazgató intézkedési tervet készített, melynek megfelelő és következetes végrehajtásával a törvényes állapot helyreállítható. 2. FELHÍVÁS A TÖRVÉNYES ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSÁRA A jelentésben foglalt megállapítások figyelembevételével az Állami Számvevőszék felhívja a Párt elnökét, hogy a törvényes állapot helyreállítása érdekében az alábbi intézkedéseket tegye meg: 1) Gondoskodjon a beszámolóknak a könyvelési adatokkal való összehasonlíthatóságáról és a helyi szervezetek teljes körű beszámoltatásáról. 2) Készíttesse el újra és tegye közzé a jelentésben megállapított beszámolási hiányosságokra való tekintettel a Párt évi gazdálkodásáról szóló beszámolókat. 3) Vizsgáltassa felül a Párt számviteli és beszámolási rendszerét, s ennek eredményeként intézkedjen a belső szabályzatok módosításáról. 4) Intézkedjen, hogy önrevizíóval állapítsák meg a vizsgált időszak könyvelési szabálytalanságait és a szükséges helyesbítések végrehajtásával - a számviteli adatok alapján - állapítsák meg az Országos Hivatal tényleges vagyoni helyzetét. 5) Intézkedjen, hogy a könyvvezetés gyakorlata megfeleljen a hatályos Számviteli törvény előírásainak. 6) Gondoskodjon a devizaforgalom, illetve a külföldi kiküldetési költségek könyvelési szabálytalanságainak megszüntetéséről. 7) Intézkedjen a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások teljes körű vezetéséről és a nyilvántartásoknak a főkönyvi könyveléssel történő előírásszerű egyeztetéséről. 9

12 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 8) Intézkedjen, hogy az analitikus nyilvántartások tartalma feleljen meg a jogszabályi és a belső előírásoknak. 9) Intézkedjen az utalványozási rend és a bizonylati fegyelem maradéktalan betartásáról. 10) Intézkedjen a gépjármű használat, nyilvántartás és elszámolás rendjének a jogszabályokkal összhangban lévő szabályozásáról az annak megfelelő gyakorlat kialakításáról. 11) Saját hatáskörben rendeljen el vizsgálatot annak tisztázására, hogy a vizsgált időszakban az útiköltség elszámolások valósak voltak-e, és megfeleltek-e a jogszabályi követelményeknek. A vizsgálat alapján tegyen intézkedéseket a törvényes állapot helyreállítására. 12) Gondoskodjon a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok kialakításáról és a vezetői ellenőrzés hatékonyabb működésének megvalósításáról, valamint az ellenőrzési munka alapján a szükséges intézkedések megtételéről. 13) Intézkedjen az és évi illetmény számfejtések felülvizsgálatáról, szükség esetén könyvelési helyesbítéséről, valamint az adók és járulékok önellenőrzéséről. Az önellenőrzés keretében pótoltassa a havonkénti bevallásokat. 14) Saját hatáskörben rendeljen el vizsgálatot annak tisztázására, hogy a Párt szervezetei által használt, nem a Párt tulajdonában álló ingatlanok használata nem ütközik-e a Párttörvény 4. (2) bekezdésébe. A Párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütköző esetekben tegyen intézkedést a törvényes állapot helyreállítására. 15) Szüntesse be a XIX. kerületi pártszervezetnél megállapított, a Párttörvény 6. (1) bekezdésében nem engedélyezett tiltott gazdálkodó tevékenységet. A tiltott gazdálkodásból származó bevételeknek megfelelő Ft összeget a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül a központi költségvetésbe fizesse be. 3. JAVASLATOK Az Állami Számvevőszék javasolja a Kormánynak, hogy: 1) Kezdeményezze a korábbi pártvizsgálatok alapján tett jelzésekre is figyelemmel azon, a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldását, amelyek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. törvény, valamint a január 1. napjától hatályos Új Számviteli törvény között továbbra is fennállnak. 10

13 i. összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 2) Kezdeményezzen jogszabály módosítást az önkormányzati tulajdonú ingatlanok használatával kapcsolatos - az Állami Számvevőszék korábbi jelentéseiben és a jelen Jelentés 3. pontjában is megfogalmazott, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, többször módosított évi XXXIII. törvény 4. (2) bekezdésébe ütköző - törvénytelen gyakorlatnak a megszüntetése érdekében. Az Állami Számvevőszék javasolja az APEH Elnökének, hogy: Rendeljen el adóvizsgálatot az Otthon 300 Kft-nél annak tisztázására, hogy a Párt részére biztosított ingyenes ingatlan használattal összefüggésben nem történt-e jogtalan ÁFA visszaigénylés, valamint, hogy a Kft. a Párt részére a vagyoni hozzájárulást adózott eredménye terhére nyújtotta-e. Az Állami Számvevőszék javasolja a pénzügyminiszternek, hogy: A jelentés 3.2 pontjában megállapított, a Párttörvény 6. (1) bekezdés b) pontjában nem engedélyezett, tiltott gazdálkodásból származó Ft bevételnek megfelelő összeggel - a Párttörvény 4. (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Párt évi költségvetési támogatását csökkentse. 11

14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A PÁRT GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ ÉVI BESZÁMOLÓK VALÓDISÁGA 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A Párt az és évi beszámolókat (1. és 2. sz. melléklet) a Párttörvény 9. (1) bekezdésében megszabott határidőben és a törvény 1. sz. mellékletében előírt formában április 28-án a Magyar Közlöny 35., illetve április 28-án a Magyar Közlöny 39. számában hozta nyilvánosságra. A közzétett beszámolók az Országos Hivatal, továbbá az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező megyei irodák, valamint az önálló jogi személyiséggel rendelkező helyi szervezetek gazdálkodásának összesített adatai alapján készültek. Az összesítés során nem biztosították a helyi szervezetek teljes körű beszámoltatását, pénzforgalmi adatainak hibátlan feldolgozását. Az évi beszámoló feldolgozásából kimaradt négy szervezet adata, amely az összesített pénzforgalomra vetítve 1-2% körüli hibát okozott. Ennek mértékét növelhette, hogy az 563 működő szervezetből 113 nem küldött jelentést, s több mint felénél hiányzott az adatszolgáltatás pótlására felszólító intézkedés is. Hasonlóan évben sem volt teljes a helyi szervezetek összesítése. A feldolgozásból ismét kimaradt egy szervezet, továbbá a működő 556 szervezetből ténylegesen 134 mulasztotta el jelentési kötelezettségét. Az éves beszámolók összeállítása során a számviteli politika előírásait nem tartották be maradéktalanul, ezért azok a beszámolók összeállításának áttekinthetetlensége, valamint a könyvelési és bizonylatolási szabálytalanságok miatt egyik évben sem feleltek meg az Szt. előírásainak. A pénzforgalmi szemléletű beszámolók elkészítéséhez - a kettős könyvvitel költség adataiból - összeállított számítási anyagból nem állapítható meg, hogy a beszámolók egyes sorainál a költség és kiadás közötti különbözetet milyen módon vették figyelembe, továbbá az sem állapítható meg, hogy a kiadásokat milyen szempont alapján számolták el működési, politikai vagy egyéb kiadásként. 12

15 1.2. Az évi beszámoló Bevételek A beszámoló egyes sorain kimutatott bevételek pontatlanok, nem a tényleges adatokat tartalmazzák és nem teljes körűek, ezért megsértették az Szt ában előírt, a teljesség, a valódiság és a bruttó elszámolás számviteli alapelveket az alábbiak szerint: A megyei irodáknak a költségvetési támogatásból átadott - a 88. Ellátmány számlán elkönyvelt - összeg (6 megyét érintően) 703 E Ft-tal kevesebb a megyék beszámolójában szereplő összegnél. A Jelentés 2.1.2/B. pontjában részletezettek szerint Ft összegű külföldi adományt nem a beszámoló során mutatták ki bevételként, hanem utazási költségcsökkentésként a kiadások között. Három fő által nyújtott - személyenként 100 E Ft feletti - összesen Ft összegű külföldi adományt csak egy személy nevének feltüntetésével és helytelenül 469 E Ft összegben szerepeltették a beszámolóban. Két fő által adományozott E Ft összegű külföldi adományt ugyancsak egy fő nevének feltüntetésével és fentitől eltérő E Ft - összegben mutatták ki Kiadások A kiadások összeállításánál sem érvényesítették az Szt.-ben előírt valódiság, világosság és következetesség alapelveket. Az évi beszámolóban kimutatott E Ft összegű kiadás valódisága nem állapítható meg, mert a beszámoló sorain szereplő adatok nem áttekinthetőek és a könyveléssel nem összehasonlíthatóak Az évi beszámoló Az évi beszámoló elkészítésénél sem érvényesítették teljes körűen az Szt.- ben előírt alapelveket, mert megsértették a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség és a bruttó elszámolás alapelveket Bevételek Az Országos Hivatal könyvelésében kimutatott megyei támogatások összege 1999-ben is eltér a megyei szervezetek - éves beszámolóhoz készített - összesített kimutatásaiban szereplő adatoktól. Az összesítő kimutatás szerint négy megyei szervezet összesen E Ft-tal több, és két szervezet 540 E Ft-tal kevesebb támogatást kapott az Országos Hivatal könyvelésben szereplő összegnél. Ugyanakkor az összesítő kimutatás adatai egyes esetekben nem egyeznek az összesítés alapját képező megyei beszámolók adataival sem. 13

16 Fentiek miatt a megyei és helyi szervezetek évi beszámolókban szereplő adatai a szükséges ellenőrzés hiányában nem áttekinthetőek és nem teljes körűek. Az évi beszámolóban szereplő E Ft összegű bevétel nem tartalmazza továbbá az Országos Hivatal 5 E Ft összegű tagdíj bevételét, és a 2.1.2/B. pontban részletezett személygépkocsik lízingelésével összefüggő E Ft értékű kötvény visszaváltását. Az Otthon 300 Kft ben kölcsöntörlesztésként E Ft-ot utalt át és e helyett pedig csak E Ft-ot szerepeltettek a beszámolóban Kiadások Az évi beszámolóban kimutatott E Ft összegű kiadás különféle korrekciók, összeadási és egyéb számítási hibák miatt E Ft-tal kevesebb a könyvelésben szereplő adatoknál, és nem állapítható meg, hogy milyen módszer alapján történt a működési és politikai kiadások elkülönítése. Az Országos Hivatalnál a beszámoló összeállítása során az egyéb kiadásoknál összeadási hiba miatt E Ft-tal, az eszközbeszerzéseknél személygépkocsik részletfizetési elszámolásánál E Ft-tal kevesebb kiadást vettek figyelembe. Ugyanakkor helytelenül növelték a kiadásokat az elszámolási előlegek Ft és a kifizetetlen szállítói tartozások Ft összegével, összesen Ft-tal. A beszámoló és a könyvelési adatok közötti eltérések mellett a számítási anyag áttekinthetetlensége miatt a tényleges működési kiadások összege sem állapítható meg. 2. AZ ÉS ÉVI BESZÁMOLÓK MEGALAPOZOTTSÁGÁT ALÁTÁMASZTÓ KÖNYVVITELI MEGÁLLAPÍTÁSOK A könyvelés szabályozottsága A Párt könyvvezetését meghatározó alapvető szabályzatok módosultak év végén új Alapszabályt adtak ki, amely megtartotta a gazdálkodás kétszintű irányításának rendszerét, a költségvetés központi és helyi elkülönültségét. Az Alapszabály részeként március 20-i hatállyal - megújították az országos érvényű Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatot is, de sem a beszámolás rendjét, sem a könyvvezetés módját nem aktualizálták. 14

17 Elmaradt a korábbi hatályos Számviteli Politika, illetve az ahhoz kapcsolódó értékelési, leltározási, valamint pénzkezelési szabályzat felülvizsgálata, előírásainak módosítása. Nem rendelkeztek az Szt. követelményrendszeréhez igazodó olyan számlarenddel, amely a szervezet által alkalmazott valamennyi számlát, számlacsoportot tartalmazta volna, s meghatározta volna annak könyvelési szabályait, analitikus kötelezettségeit, valamint ellenőrzési pontjait. Az Alapszabály változásaival, illetve a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzattal összhangban rendelkeztek az Országos Hivatal új ügyrendjéről. E szerint az Országos Hivatal részeként úgy szabályozták - az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező - megyei irodák működését, hogy önálló gazdasági tevékenységüket a Gazdasági Referatúra szakmai irányításával végzik és illetékességi területükön közreműködnek a pénzügyi zárómérlegek összeállításában. Tekintettel a helytelen jogszabály értelmezésből fakadó gondokra, az új pártigazgató - a vizsgálatot megelőzően körlevélben intézkedett a megyei irodák gazdasági tevékenységének és könyvelésének központosításáról. A Párt feltételekhez kötötte a helyi szervezetek gazdasági önállóságát. Kötelezően előírták a Működési és Eljárási Rendtartás elkészítését, a Felelősségvállaló Nyilatkozat tételét. A támogatás jogosultságához pedig feltételül szabták az Alapszabálynak megfelelő működést, valamint az éves beszámoló határidőre való benyújtását. Utóbbi kritérium csak rendkívül szűk körben érvényesülhetett, mivel nem volt módjuk a helyi szervezetek szélesebb körű támogatására A könyvvezetés gyakorlata Az Országos Hivatal könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitel vezetésével tesz eleget. Az Alapszabálytól eltérően önálló jogi személyként működő megyei irodák és az önálló jogi személy helyi szervezetek az egyszeres könyvelés rendszerében naplófőkönyvet vezettek. A korábban részletezett okok miatt az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező megyei irodák adatai a vizsgált időszakban az Országos Hivatal könyvelésében nem szerepeltek. A számvitel rendje, a könyvvezetés gyakorlata egyik évben sem felelt meg az Szt. és a Párt saját szabályzatai előírásainak. A könyvviteli nyilvántartások adatai nem mutatják áttekinthetően - a gazdasági műveletek folyamatos, hiteles bizonylatokkal alátámasztott rögzítésének hiányában - az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat. E mellett az eszközök és források év végi adatai leltárral nincsenek alátámasztva és a mennyiségi nyilvántartások vezetése sem felelt meg a számviteli alapelveknek. A fenti hiányosságok miatt a számviteli adatok nem tükrözik a Párt tényleges vagyoni helyzetét és nem biztosítják az éves beszámolók elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. 15

18 Az 1-4. számlaosztályban vezetett mérlegszámlák az eszközöket és forrásokat nem tartalmazzák teljes körűen, áttekinthetően és a tényleges értéküknek megfelelően. A fentiekkel kapcsolatos hiányosságok, hibák az alábbiak. A) Az 1. számlaosztályban kimutatott befektetett eszközök nem a tényleges állapotot tükrözik, mert: a 111. Vagyoni értékű jogok főkönyvi számla helyett a Egyéb ráfordítások költségszámlára könyveltek 1999-ben Ft összegű bérleti jogot A tárgyi eszközök beszerzési értékének könyvelése során a le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem vették figyelembe, hanem költségként elkönyveltek a 8. számlaosztályba. Az Szt. szerint elszámolható értékcsökkenés összegéről kimutatást nem készítettek és a tárgyi eszközök értékcsökkenését egyik évben sem könyvelték el a főkönyvi könyvelésben. A befektetett pénzügyi eszközök kimutatott értéke egyik évben sem teljes körű, mert nem tartalmazza: az Országos Hivatal két Kft-jének MDF-el szembeni tartozásait. Így a Temise Kft. - korábbi időszakból származó E Ft összegű váltótartozását, valamint az Otthon 300 Kft. tartozásának E Ft-ért történt megvásárlásából származó követelést. Az Otthon 300 Kft. fenti E Ft összegű tartozását és E Ft összegű tőkeemelését helytelenül a 8634 Egyéb ráfordítások költség számlára könyvelték. Az Otthon 300 Kft-nek - egy évnél hosszabb időre - nyújtott kölcsönök összegét nem a befektetett pénzügyi eszközök között tartották nyilván. Ezen követelések összege XII. 31-én Ft és XII. 31-én pedig Ft volt. B) A 3-as és 4. számlaosztályban nyilvántartott forgóeszközök és források hiányos, szabálytalan könyvelései az alábbiak: A 3. számlaosztályban nyilvántartott különféle előleg és egyéb követelések adataiból - megfelelő nyilvántartás hiányában - nem állapítható meg a követelés keletkezésének időpontja és a tartozás kiegyenlítésére kötelezett sem. 16

19 Az Otthon 300 Kft. és az Országos Hivatal közötti pénzforgalom helytelen könyvelése miatt a könyvelési adatokból nem lehet megállapítani, hogy a fenti Kft. mennyivel tartozik az Országos Hivatalnak. A 364 Rövidlejáratú kölcsönök főkönyvi számlán tartják nyilván az Otthon 300 Kft-nek nyújtott kölcsönöket. E szerint év végén Ft, év végén pedig Ft volt a Kft. tartozása. A tényleges tartozás azonban ettől eltérő, mert a Kft. által az Országos Hivatalnak szerződés alapján nyújtott különféle szolgáltatásokról kiállított számla Ft. összegével az Otthon 300 Kft. kölcsöntartozását, a 442 szállítók főkönyvi számlával szemben nem csökkentették, holott a fenti számlán a fizetés módjaként Kompenzáció szerepel. Ezért az Országos Hivatal által kimutatott év végi szállítói tartozás helytelenül tartalmazza a fenti összeget is. Az évi devizaforgalom és külföldi kiküldetési költségek könyvelése áttekinthetetlen és szabálytalan. A devizaelszámolási számlák nem a banki adatokkal egyező, jogcímenként részletezett deviza és Ft pénzforgalmat tartalmazzák. Ugyanakkor az 5. számlaosztályban könyvelt külföldi kiküldetési költségek sem a tárgyidőszak tényleges költségeit tartalmazzák, hanem - a bruttó elszámolás elvét is megsértve - a kiküldetési előleg folyósításokat és visszafizetéseket ban például az elkönyvelt Ft összegű tényleges kiküldetési költséget, előleg visszafizetése címén Ft-tal csökkentették, mely összeg az előző évi előlegek visszafizetését is tartalmazza. Így 1998-ban mindössze Ft összegű külföldi kiküldetési költséget mutattak ki a könyvelésben. A devizaforgalom további könyvelési szabálytalanságai az alábbiak: A deviza elszámolási számlákon kimutatott deviza bank forgalmat nem a banki bizonylatok alapján, a pénzintézeti értesítés megérkezésekor könyvelték, hanem év végén egy összegben alaki és tartalmi hiányosságokkal, dokumentációs alátámasztás nélkül kiállított vegyes bizonylatok alapján. A 3862 DEM és a 3864 FRF deviza elszámolási főkönyvi számlák az alábbi szabálytalan könyvelési adatokat tartalmazzák: A fenti főkönyvi számlákon hiteles bizonylati alátámasztás nélkül - utazási előleg visszafizetése címen jóváírták 453,40 DM., illetve 423,10 FRF átszámított Ft és Ft értékét, és a fenti összegekkel az 5122 Külföldi kiküldetési költség számlán a költségeket csökkentették. Emellett a FRF devizaszámlán 2.424,41 FRF összegű Ft adományt utazási előleg visszafizetése címén írták jóvá és a 9. Bevételek számlaosztályba történő könyvelés helyett szintén a kiküldetési költségeket csökkentették a fenti összeggel. 17

20 Külföldi magánszemélyek 100 E Ft feletti adományát nem a bankbizonylat szerinti összegben és időpontban, az adományozó megnevezése nélkül könyvelték el a DM devizaelszámolási számlára és a bevételek közé. Az i bankbizonylat szerint 1 fő Ft (1993 DM) és i bankbizonylat szerint 2 fő Ft (1969 DM) összegű adományt nyújtott az MDF-nek. Az összesen Ft összegű adománnyal szemben az XII. 31-én belső bizonylat alapján Ft-ot könyveltek Külföldi magánszemélyek adománya -ként, nevesítés nélkül a 9. számlaosztályban. A beszámolóban is csak egy adományozó nevét és a fenti helytelen összeget tüntették fel. Elmulasztották a nevesítést továbbá Ft összegű 500 USD adományozásának könyvelésénél és a beszámolóban. Két fő által adományozott E Ft összegű USD-t pedig csak 1 fő megnevezésével tűntették fel és a fentitől eltérő E Ft összegben a bevételek között XII. 31-én külföldi kiküldetési költség címén elkönyvelt 1960 DM, Ft nem a tényleges kiküldetési költségeket tartalmazza, hanem az év folyamán a deviza számláról kifizetett útiköltség előlegeket. 4. számlaosztály áttekinthetetlen és megfelelő bizonylattal alá nem támasztott könyvelési adatok alapján az Országos Hivatal rendelkezésére álló források, ezen belül a tényleges kötelezettségek nem állapíthatóak meg. Az évi könyvelési szabálytalanságok az alábbiak: Nem állapítható meg, hogy a 413 Eredménytartalék növekedéseként a V. 279 sz. és 284 sz. belső bizonylatok alapján Mérlegrendezés címén - a 492 Nyitómérleg számlával szemben - elkönyvelt Ft és Ft miért eredményezett forrásnövekedést, mivel a fenti bizonylatokon nem tüntették fel a könyvelés jogcímét és az előző évi zárómérleg főkönyvi számlát sem alkalmazták. A 445 Szállítók előző évek elnevezésű főkönyvi számlán szereplő Ft összegű tartozásról nem állapítható meg, hogy milyen szerződés alapján keletkezett, és elismert fizetési kötelezettség-e. Ugyancsak megállapíthatatlan, hogy a 48 Passzív időbeli elhatárolás számlán az előző évről áthozott Ft milyen időszakot érintő bevétel, vagy kiadás volt, illetve mikor került elszámolásra. Az évi könyvelés során sem rendezték az előző évekről áthúzódó tisztázatlan tartozásokat és követeléseket. A könyvelést és a beszámoló összeállítását érintő további hiba a személygépkocsik lízingelésének elszámolása. 18