Promote CEE Közhasznú Egyesület

Átírás

1 Promote CEE Közhasznú Egyesület 1047 Budapest, Károlyi István u. 9. Promote CEE Közhasznú Egyesület SZÁMVITEL POLITIKA Módosítás:

2 SZÁMVITEL POLITIKA A szabályzat célja olyan számviteli elvek, szabályok, módszerek és eljárások meghatározása, amelyek megfelelnek a számviteli törvényről szóló évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.), és valamint a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) előírásainak, és amelyeket érvényre kell juttatni a beszámoló elkészítése és bemutatása, illetve a könyvvezetés során. E számvitel politika az Egyesület adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli rendszer kialakítását alapozza meg. I. A számviteli politika rendeltetése Olyan számviteli információs rendszer megalapozása, amellyel a törvényi előíráshoz igazodó, megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható az Egyesület vagyoni, pénzügyi és jövedelemi helyzetéről. II. Általános rendelkezések 1. A beszámoló formája, a beszámoló készítés időpontjának meghatározása Az Egyesület közhasznú egyszerűsített beszámolót készít a tárgyévről, mely a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint mérlegből és a 3.számú melléklet szerinti közhasznú eredmény levezetéséből áll. A beszámoló fordulónapja tárgyév december 31-e, a mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év május A mérleg formája, tartalma Az Egyesület közhasznú egyszerűsített beszámolót a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szerkezetben és legalább az előírt részletezésben, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett egyszer könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában köteles elkészíteni. Az Egyesület a beszámoló elkészítésével egyidejűleg a Korm. Rendelet 3. számú melléklete szerinti közhasznú eredmény levezetését is köteles elkészíteni. A mérleg tartalmára vonatkozó, Sztv aiban foglalt előírásokat kell tartalmaznia. Az egyszerűsített mérleg tételeit leltárral kell alátámasztani. A leltár készítésével kapcsolatban az Sztv. 69 előírásait kell alkalmazni. 3. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség Az Egyesület könyvvezetése az egyszeres könyvvitel rendszerében történik, naplófőkönyvi könyveléssel. Az Egyesület a jogszabályban meghatározott bevételi értékhatár meghaladása esetén a kettős könyvvezetési módra köteles áttérni. A költségek elszámolása pénzforgalmi szemléletű előírások szerint kell, hogy történjen: minden bevétel és költség azt az időszakot terhelje, amelyikben be- illetve kifizetésre került. Az analitikus nyilvántartásoknak teljes körűeknek és megbízhatónak kell lennie, a számviteli törvény előírásainak meg kell felelniük. A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességért a megbízott könyvelő felel.

3 a. Az eredmény levezetés formája, tartalma Az Egyesület az egyszerűsített beszámoló eredmény levezetését a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének megfelelő készíti el. A költségek elszámolása pénzforgalmi szemléletű előírások szerint kell, hogy történjen: minden költség azt az időszakot terhelje, amelyikben be- illetve kifizetésre került. Az analitikus nyilvántartásoknak teljes körűeknek és megbízhatónak kell lennie, a számviteli törvény előírásainak meg kell felelniük. Az eredmény megállapításánál, illetve az árbevételek (bevételek), valamint a költségek, ráfordítások (kiadások) elszámolásánál figyelembe kell venni a 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendeletben előírtakat. b. Az Egyesület bevételei Az Egyesület a Kormányrendelet 16. (5) bekezdés szerint az egyéb szervezet, a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat ha jogszabály másként nem rendelkezik bevételként számolja el. Az Egyesület bevételei: tagsági díjak, melyeket a Közgyűlés állapít meg; magán (természetes) és jogi személyek támogatásai; adományai; az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységből származó bevételek; pályázatokból származó bevételek; rendezvények bevételei; egyéb bevételek. Nem bevételként, hanem kötelezettségként kell kimutatni az alaptevékenység céljára kapott támogatást, amelyet a tagoktól, pályázati vagy egyéb úton kap, és azt továbbutalja illetve átadja olyan szervezet részére, amely a cél szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől, közhasznú egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. c. Az Egyesület kiadásai Az Egyesület működési költségei, cél szerinti kiadásai, valamint a vállalkozási célú tevékenység közvetlen és közvetett költségei. 4. Vállalkozási tevékenység Az Egyesület saját nyereségre nem törekszik. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet is folytathat az alapító okiratban leírtaknak megfelelően, ezért vállalkozási tevékenysége könyvviteli nyilvántartásában történő elkülönítésre kötelezett. Az Egyesület a vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait a naplófőkönyv külön oszlopában könyvelve különíti el. Az Egyesület a társasági adóról és osztalékadóról szóló, többször módosított évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) hatálya alá tartozik, ezért az Egyesületi adóbevallást el kell készítenie és azt a tárgyévet követő év május 31-ig be kell nyújtania az APEH felé. Amennyiben a vállalkozási tevékenységéből nem származik, úgy az APEH által meghatározott bevalláson nyilatkozik a tárgyévet követő év május 31-ig.

4 5. Nyilvántartások A könyvvitelhez kapcsolódóan az Egyesületnek a következő analitikus nyilvántartásokat kell vezetni: Tag- és tagdíj nyilvántartás, Tárgyi eszközök nyilvántartása, Immateriális javak nyilvántartása, Vevőkkel szembeni követelések nyilvántartása, Szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása, Munkabérek, és más személyi jellegű kifizetések nyilvántartása, Adott előlegek nyilvántartása, Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása Az egyszeres könyvvitel keretében vezetett nyilvántartásokba az adatokat csak bizonylat alapján szabad bejegyezni. A naplófőkönyv és az analitikus nyilvántartások szakszerű vezetésért az Egyesület által megbízott könyvelő a felelős. 6. A Szt.-vel kapcsolatos jogkövetkezmények a. Aláírások, felelősségek Az Elnök felelős: - a számviteli politika elkészítéséért, módosításáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért - meghatározni a pénzkezelési szabályzatban a pénzkezelés módját - a közhasznú egyszerűsített beszámolót (a mérleget és eredmény levezetést) a hely és kelet feltüntetésével az Elnök köteles aláírni Terv szerinti értékcsökkenés III. Amortizációs politika főbb jellemzői A terv szerinti értékcsökkentést az Egyesület az Sztv. előírásai szerint az immateriális javakat és tárgyi eszközöket egyedileg értékelve számolja el a bruttó értéke alapján, az üzembe helyezés napjától kezdve, éves elszámolással. A kis értékűnek minősített ( Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti) immateriális jószág, tárgyi eszköz beszerzési vagy előállítási költségét a használatba vételkor, azaz aktiváláskor értékcsökkenési leírásként egy összegben számolja el az Egyesület. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása évente történik, a rendeltetésszerű használatba vétel napjától. az üzembe helyezéstől kezdődően. Eszköz kivezetés (pl. selejtezés, értékesítés, hiány) átsorolás esetén az eszköz értékcsökkenését a kivezetés, illetve átsorolás naptári napjáig kell elszámolni. Nem számolható el a Számviteli törvényben nevesített eseteken túl terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már leírt, továbbá terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványérték elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél.

5 Az eszközök beszerzési értékét és előállítási költségét a Sztv ában foglaltak szerint állapítja meg az Egyesület, vagyis az eszközök megszerzéséért fizetett összeg növelve a beszerzéshez szorosan kapcsolódó illeték, le nem vonható ÁFA, illetve hatósági díjak összegével. Terven felüli értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkentést kell elszámolni az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél, ha a. az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; b. a szellemi termék, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység megváltozatása miatt feleslegesség vált, vagy megrongálódott, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan c. a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető Maradványérték meghatározása Az Egyesület az eszközeit a terv szerint legalább 1 évig vagy ennél hosszabb ideig kívánja használni, a tényleges időt az eszköz aktiválásakor egyedileg határozza meg. Az Egyesület a maradványértéket 0 értéken határozza meg, mivel a hasznos élettartam szerint megegyezik az eszköz műszaki-gazdasági élettartalmával és a várható hulladékérték elhanyagolható. IV. Mérlegtételek értékelésének általános szabályai Az értékelésnél a vállalkozás folytonosságának elvéből kell kiindulni, ha ennek az elvnek érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn. Az előző üzleti év mérlegkészítésének alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előkészítő tényezők legalább egy éven túl jelentkeznek és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat kiegészítő mellékletben kell részletezni. Az egyszerűsített mérleg tételei értékelésénél általános szabály a Sztv ban foglaltakat és az Sztv ban foglalt sajátosságok figyelembe vételével kell alkalmazni. A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtétele körültekintően elvégzett értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékcsökkenést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és a mérlegkészítés napjáig ismertté vált.

6 V. Az ellenőrzés, önellenőrzés által feltárt hibák Az Egyesületnél lefolytatott adóhatósági ellenőrzés, vagy önellenőrzés végzése során megállapított hiba annak jellegétől: adóhiány, adóhiányt nem eredményező eltérés, számítási hiba stb. függetlenül jelentős összegűnek minősül: ha az meghaladja a vétség éve szerinti mérleg főösszegének 2%-át, ha az indulótőkét vagy a tőkeváltozást érinti A felsorolt, előző évekre vonatkozó hibafeltárások miatt módosításokat a beszámoló mérlegének és eredmény levezetésének érintett tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azon nem képzik részét az eredmény levezetés tárgyévi adatainak. Az előző kategóriába nem tartozó eltérések, mivel azok nem jelentős összegűek, a tárgyévi eredményt nem módosítják. VI. A könyvviteli zárlat A naplófőkönyvet minden év december 31-én, az elvégzett egyeztetéseket követően, le kell zárni. Az Egyesület könyvelője naplófőkönyvet vagy más, az Sztv-nek megfelelő nyilvántartást legalább az egyszerűsített beszámoló alátámasztásához, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz köteles lezárni, azt az Egyesület elnöke kötelese aláírásával ellenjegyezni. VII. Záró rendelkezések Jelen szabályzat július 23-tól lép hatályba. Jelen határozatot az Egyesület július 23-án tartott Közgyűlése elfogadta és évi II. határozatszámon a Határozatok Könyvébe átvezette. Budapest, július 23. Tímár Éva Elnök