TANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA

Átírás

1 TANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) 1.1. CÉLOK ÉS FELADATOK Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztését. A szakasz fejlesztési feladatainak megtervezésekor- igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz - figyelembe veszi, hogy a éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől a 7-8. évfolyamon (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli az anyanyelvi kommunikációt, az idegen nyelvi kommunikációt, az ezekhez szükséges képességek fejlesztését, valamint a matematikai gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás alapképességeit, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Az alapozó szakasz funkciójának megfelelően elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése jellemző az 5-6. évfolyamon, míg a 7-8. évfolyamban az egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, bővítése, hatékonyságának növelése válik hangsúlyossá. Továbbfejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékeire. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működését és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS Az Eötvös Loránd Általános Iskola sikeresen vett részt az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül kiírt TÁMOP /1. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben elnevezésű pályázaton. A projekt alapvető célja a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia 1

2 alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusokmódszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A pályázat további célja, hogy a regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket összekapcsolja a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához. Az implementáció során iskolánk alsó tagozaton az 1. osztálytól felmenő rendszerben a szövegértésszövegalkotás (A modul) kulcskompetencia fejlesztését valósítja meg, mely többek között elnyújtott betűtanulási időszakból, sok beszélgetésből áll, mondókák, versikék, mozgásos játékok tanulásával teszi könnyebbé és élvezetesebbé a tanulók számára a befogadást a tanév összes magyar óráján. A párhuzamos 1. osztályban a matematikai logika kulcskompetencia fejlesztésére (A modul) került a fő hangsúly. Ezeken az órákon a tevékenykedtetésé, a tapasztalatszerzésé a fő szerep, hisz a gyermekek életkorához ez a tanulási módszer áll a legközelebb. Ez a terület is teljes tanórai lefedettségű. A felső tagozaton a szociális-életviteli-környezeti kompetenciaterületet emeltük ki, amellyel minden évfolyam egy osztályában az osztályfőnöki órák keretében foglalkozunk ( ) A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatáshoz a magyar nyelv és irodalom műveltségterületet választottuk az 5. évfolyamon két osztályban. Szándékunk, hogy ezzel is megkönnyítsük a tagozatok közötti átmenetet. A magyar nyelvi és az irodalom órák nem válnak külön egymástól, a követelmények és a tanórai tevékenységek együtt fogalmazódnak meg, illetve zajlanak. Ennek megfelelően történik az osztályzás is: a kapott érdemjegy magában foglalja mind a magyar nyelvi, mind az irodalmi teljesítményeket. A 2009/2010-es tanévben hetedik évfolyamon két osztályban vezettük be biológia, földrajz, kémia és fizika tárgyakból a tantárgytömbösített oktatást (a fenntarthatóság során ez az érintettség a 7-8. évfolyamok összesen 4-5 osztályára fog bővülni), melynek lényege, hogy az ismeretanyagot négyszer kéthetes oktatási szakaszokra osztjuk fel és egy tanítási napon több egymást követő ugyanolyan óra kerül felhasználásra. Ez lehetővé teszi, hogy a tanuló figyelme tartósan egy tananyagra koncentrálódjon, a tanításban idő takarítható meg, mivel nem szükséges a minden óra eleji felidézés az előző órán tanultakról, a ráhangolás, az újraszervezés, stb, Természetesen a felszabaduló idő több lehetőséget biztosít például a téma mélyebb megvitatására, a képességek fejlesztésére. Alkalmazhatók az újszerű tanulásszervezési módok, munkaformák, eljárások. A 12 egységben tömbösített tananyag feldolgozása lehetőséget ad arra, hogy a tanulókból heterogén, vagy homogén csoportokat alakítsunk ki. Törekednünk kell a változatos tanulási technikák alkalmazására. A munkaszervezésben jól alkalmazhatók a kooperatív technikák. Ez a fajta tanulásszervezés lehetőséget ad a modern munkaszervezési formák elsajátíttatására és értékelésére. Az IKT alkalmazására is sok lehetőség nyílik. Megtanulnak témaegységekben gondolkodni, rendszerezni, hangsúlyt fektetni a lényeges és lényegtelen elkülönítésére a kutatómunkák során. Kiemelt lehetőség van mind a négy tantárgyban a kulcskompetenciák kialakításra és fejlesztésére. A NFÜ augusztusi állásfoglalása szerint a TÁMOP pályázat közötti fenntartási idejében a tantárgytömbösítés alkalmazása nem kötelező. Tantestületünk úgy döntött, hogy mivel a tantárgytömbösítés elsősorban szervezési módszer, az érintett tantárgyak tantervi részét nem érinti, tényleges megjelenése az éves munkabeosztásokban és tanmenetekben jelenik meg, ezért az érintett évfolyamokon tanító kollégák évenkénti döntésére bízza, hogy milyen szervezési módszerrel dolgozzák fel a tananyagot. Önálló intézményi innovációként projektmódszerrel a környezetvédelemmel, a környezettudatos magatartás kialakításával foglalkozunk a tanév második felében a 4. évfolyamon. Másik fő témánk szintén a 2. félévben- Az ember és egészsége, melyet moduláris oktatási formaként dolgozunk fel a 3. évfolyamos környezetismeret tantárgy keretében. A tanév során a felső tagozatos tanulók úgynevezett témahét keretén belül az Utazás a Földön c. programot járják körül sokszínű, sokféle és sokrétű programon, munkaformán keresztül az iskolában és az iskolán kívüli helyszíneken. Önálló intézményi innovációnk a Jeles napok, népi hagyományok tevékenységsorozat a napközis foglalkozások keretében. A fent leírt fejlesztésekbe további csoportok, osztályok fognak bekapcsolódni az elkövetkező tanévekben. Reméljük ezekkel az új módszerekkel, munkaformákkal hatékonyabban tudunk segíteni tanulóinknak a tananyag elsajátításában, és ezeknek az új módszereknek köszönhetően könnyebben tudnak megfelelő döntéseket hozni a későbbiekben az élet más területein is. A kompetencia alapú oktatás implementációja során a tantervi ismeretanyagot és követelményeket változatlanul kell alkalmazni minden területen. A tantervekben megjelenő fejlesztési követelmények, tanítási tartalmak, témakörök változatlansága mellett jelentősen újak illetve megújultak a mindezek megvalósulását szolgáló tanulói tevékenységek. 2

3 A kompetencia alapú oktatás ütemezése Célok, indikátormutatók Szövegértés-szövegalkotás teljes tanórai lefedettség Matematikai logika teljes tanórai lefedettség Szociális és életvitel oszt.f. 1-1 osztály/évf. Tantárgytömbösítés a szakrendszerű oktatásban (%) Magyar nyelv és irodalom műv. terület tantárgyi bontás néküli oktatása Digitális tartalmak, taneszközök használata Témahét, modul, projekt alkalmazása, elterjesztése Jeles napok, népi hagyományok önálló intézményi innováció Jó gyakorlatok átvétele IKT alapú oktatás, kooperatív oktatás Implementáció éve Fenntarthatóság éve 2009/ / / / / / o. 2. o. 3. o. 4. o. 1. o. 2. o. 1. o. 2. o. 3. o. 4. o. 1. o. 2. o évf évf évf évf évf évf évf. 5. évf. 5. évf. 5. évf. 5. évf. 5. évf NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS AZ 5-6. ÉVFOLYAMOKON A közoktatásról szóló törvény 8. -a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban (1-4. évfolyamon) nem szakrendszerű oktatás folyik, míg az alapozó szakaszban (5-6. évfolyamon) részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás folyik. Az oktatás szervezés kialakult gyakorlatán változtatott a évi LXI. törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban, tehát 5-6. évfolyamán a korábbinál több időben folyjon, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. Az időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig csökkent időben kezdődik el, illetve folytatódik a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon. A nem szakrendszerű tanítás szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. A törvényi változtatás azzal jár, hogy az általános iskola 5-6. évfolyamain a tanítói (alsó tagozatos, nem szakrendszerű) tanulásszervezés időt és teret nyer, valamint a tanári (felső tagozatos, szakrendszerű) és a tanítói tanulásszervezés keveredhet - méghozzá iskolánként, sőt osztályonként eltérő mértékben, ahogy azt az intervallumban rögzített időkeretek is jelzik. Miközben a törvény kimondja a tanítói tanulásszervezés növelésének a kötelezettségét, és néhány szervezeti kérdésben is iránymutatást nyújt, nem foglal állást abban, hogy az 5. és 6. évfolyamokon folyó nevelés-oktatás kialakításában milyen tantárgyakat vagy műveltségi területeket milyen mértékben kell bevonni. Azt sem írja elő, hogy milyen legyen az időráfordítás egzakt aránya. A tanulásszervezés és a módszerek kiválasztásában valamint abban a kérdésben, hogy inkább tanítók vagy inkább tanárok tanítsanak, sem foglal állást, a törvényhozó az ezen évfolyamok pedagógiai-didaktikai kérdéseit az iskola helyi döntésére bízza, a helyi tanterv igények szerinti módosításával együtt. Az alapozó funkció tartamának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint és a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak. A felmérések és a vizsgálatok, az alapkészségekben e-területeken jeleznek problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy magában foglalja többek között - a kommunikációs képességeket, a szövegértést-olvasást, míg a problémamegoldás elsősorban a matematika tantárgyhoz köthető. Nincs azonban akadálya annak sem, hogy az 5. és 6. évfolyamok tartalmát más tantárgyak (műveltségi területek) bevonásával alakítsák ki (pl. művészeti nevelés, mely a tanulás iránti motiváció felkeltésének kiváló terepe), a témacsoportban feldolgozott tananyag (projektoktatás) is jónak tűnő megoldás. Álláspontunk szerint iskolánként, és az iskolán belül akár osztályonként is változhat a kialakított gyakorlat - vagyis nincs egységesen jó megoldás. Az időkeret megállapítása és felhasználása iskolai szintű döntést jelent. Minden évben befolyásolja az alapkészségekben mutatkozó elmaradás (a tanulói teljesítmények szintje), a kompetencia fejlesztésének iskolai szintű feladata. A nem szakrendszerű oktatás megszervezéséhez az adott iskolai évfolyamon meghatározott órakeret nem feltétlenül igényli azt, hogy minden tanuló részt vegyen a nem szakrendszerű oktatásban. 3

4 Alkalmazni lehet azt az általános szabályt, miszerint az egyes feladatok megoldásához rendelkezésre álló időkeretet intézményi szinten kell meghatározni és felhasználni. Ennél a feladatnál az ötödik-hatodik évfolyamra kell a számítást elvégezni és a felhasználást az adott évfolyamra megtervezni. Ne feledkezünk meg arról, hogy a nem szakrendszerű oktatás egyik fontos feladata, hogy kezelni tudja az eltérő tanulói fejlettségi szintet, és megadja a lehetőséget ahhoz, hogy a tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott időn belül elérje a helyi tanterv elvárt követelmény szintjét. Azonos idősávban, tehetségnevelést végezhető a szakrendszerű keretben foglalkoztatott tanulókkal. (Tehát párhuzamos óravezetéssel megoldható a foglalkoztatás) A fenti, minisztériumi állásfoglalás alapján az Eötvös Loránd Általános Iskolában a 2008/2009-es tanévtől felmenő rendszerben az alábbiak szerint szerveződik a nem szakrendszerű oktatás: A rendszerben lévő tantárgyak és heti óraszámuk: tantárgy óraszám ig 5-6. évf évf. óraszám től 5. évf től 5-6. évf. magyar nyelv és irodalom 2 1 matematika 2 1 idegen nyelv angol 1 1 rajz és vizuális kultúra 1 1 ének-zene 0,5 0,5 nem kötelező keretben 0,5 - A Közoktatási tv es módosítása az iskolák hatáskörébe utalja a nem szakrendszerű oktatás helyi szabályozását. Az intézmények szabadon dönthetnek az eredeti szabályozási óraszám megtartása, avagy a nem szakrendszerű oktatás eltörlése, valamint e két véglet közötti bármilyen állapot bevezetéséről. Tantestületünk döntése alapján a es tanévben a 6. ( kifutó ) évfolyamban az eredeti szabályozás szerint szervezzük az oktatást. A belépő 5. évfolyamban, valamint a további tanévekben felmenő rendszerben viszont az előző táblázat III. hasábjában meghatározott óraszámban tartjuk fent a nem szakrendszerű oktatást. Alkalmazott módszer: párhuzamos óravezetés; a fejlesztés mellett az arra alkalmasaknak tehetségnevelés. A rendszerbe kerülés alapja a 4. tanév végi kompetenciamérések és az 5. év elejei diagnosztikus mérések eredménye. Az évközi mérések lehetőséget adnak a csoportok közötti átjárásra. A nem szakrendszerű oktatásban résztvevő pedagógusok személye évente a tantárgyfelosztás elkészítésekor kerül megállapításra. Elsődleges szempont a törvényi szabályozás adta képesítési megfelelőség KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK AZ ALAPOZÓ ÉS A FEJLESZTŐ SZAKASZBAN A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az Énkép és önismeret fejlesztésében fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvető erkölcsi normák iránti fogékonyságból adódik. A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az önmegismerés és önkontroll, a feladatokkal vállalt felelősség, magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására is formálódik. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. 4

5 Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését, előzzük meg a sztereotípiák és előítéletek kialakulását. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nemzetközi együttműködésről szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Fejlesztő feladat lehet az érvek gyűjtése meghatározott álláspontokhoz, melyek az EU híreihez kapcsolódnak. Fejlesztési cél, hogy növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. Az 5-8. évfolyamon a társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. Olyan részképességek fejlesztésére kell gondolni, mint a konfliktuskezelés, az együttműködés, a közéleti szerep gyakorlása, a demokratizmus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, az előítéletek és rasszizmus elutasítása. A gazdasági nevelés a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás-elemek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. Az egyszerű eszközök, szerszámok használatában is fontos a figyelem, az elővigyázatosság megtanulása. A hatékony munkavégzés érdekében a rend, az időbeosztás hatását érdemes megtapasztaltatni. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy az élő természet és a társadalmak fenntartható fejlődését segítse megértetni a nevelésben. A szemléletformálás pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tantárgyak lehetőségei szerint, minden évfolyamon lehetőség van a környezetkímélő magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére. A TÁMOP / számú pályázatban való részvételünk egyik fontos része a környezetvédelem projektmódszerrel történő feldolgozása, részben erdei iskola keretében. 5

6 A tanulás tanítása A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát és szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvontverbális útjait. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a tapasztalás és kombináció, valamint a következtetés és problémamegoldás fejlesztésére. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését. Az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül homokra épül a tanítás gyakorlata, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi készségek fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket. A gondolkodási kulcskompetencia négy alapképessége közül a rendszerező képességet (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) és a kombinatív képességet (annak elemi írásbeli szintjét) mérhetjük fel. Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelési képesség. Minden műveltségi területen (illetve tantárgyban) gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása, az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék 6

7 fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Tanítási módszereinkkel az egyetemes harmónia megteremtésére kell törekednünk, mivel az egészséges életvitel alapvető feltétele az, hogy harmóniában éljünk önmagunkkal, embertársainkkal és a természettel. Önmagunk megismerése, testi-lelki tulajdonságaink tisztán látása és elfogadása segíti a helyes döntések előkészítését, az értékrend alakítását. Olyan érzelmi, szociális normarendszert kell a gyerekekben kialakítani, amely képessé teszi őket arra, hogy különbséget tudjanak tenni jó és rossz között, reálisan számoljanak tetteik indítékaival és következményeivel. Így formálódik a személyiség belső kontrollja, az önnevelés. Mindezen készségek elsajátítása segíti a tanulókat a másság elfogadásában is. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. Kiemelt figyelmet érdemel a rugalmasság, az együttműködés képességének fejlesztése. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a cigány kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagok Magyar irodalom (tánc és dráma), környezetismeret, ének-zene tantárgyak keretében kiszámoló, dalok, mondókák, mesék, népszokások, táncok, népdalok megismerése. A lakóhelyünkön található néprajzi gyűjtemények és kiállítások megtekintése és figyelemmel kisérése A RÉSZKÉPESSÉGZAVAR TÜNETEIT MUTATÓ TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítményeknek, elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességeinek deficitjeit, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják. 7

8 A RÉSZKÉPESSÉGZAVAR TÜNETEIT MUTATÓ TANULÓK, ISKOLAI FEJLESZTÉSE: 1. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A speciális nevelési igény kielégítése logopédiai szakszolgálat keretében történik (terápia). 2. A fejlesztés kiemelt feladatai Az olvasás-, írászavarok javításának célja az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulókban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készségét, fejlessze a gyermek kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. Kiemelt feladatok: - a pontos diagnózis és a fejlesztési szempontok, módszerek kidolgozása, a vizsgálatok elvégzése vagy elvégeztetése, - a testséma biztonságának kialakítása. - a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - a vizuomotoros koordináció gyakorlása, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az olvasás, írás készségeinek folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész pályafutása alatt, - olvasás, írás tanítása (szükség esetén újra tanítása) dyslexia prevenciós módszerek - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során. Diszkalkulia esetén - a számfogalmak kialakítása, bővítése - az érzékelés, észlelés, figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése - az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már birtokolt számfogalmakkal építhető számkörökben, - a matematikai nyelvi relációk tudatosítása szöveges feladatok megoldása. 3. A részképességzavar halmozott tüneteit mutató tanulók Az ilyen típusú, speciális fejlesztésre szoruló tanulók logopédiai pedagógiai ellátásának lényege, hogy a percepció minden részterületét fejleszteni kell: a vizuális, az akusztikus, a taktilis és mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességeket és állandóan a beszéd- és nyelvi készséget. A fejlesztés kiemelt területei: - - kommunikációs kultúra fonémahallás fejlesztése - testséma fejlesztése hang- betű egyeztetési gyakorlatok - vizuomotoros koordináció fejlesztése verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése - helyes ejtés memoriterek. Az élő idegen nyelv tanítása: alkalmazni szűkített programmal. a gyerekeknél nem hagyható el. Javasolt a nyelvoktatás auditív módszereit Testnevelés- sport: műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs program, úszás, logopédiai ritmika célszerű (terápiás program). Matematika műveltségterület: minimális követelményeinek teljesítése kompenzációs lehetőségeket, speciális módszereket, logopédiai segítséget igényel. A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos fejlesztésének elvei nem indokolják a NAT követelményeinek módosítását. A tanulók e csoportja ugyanis képes a követelmények minimum vagy annál magasabb szinten történő elsajátítására, tanulási zavaraik a közoktatási törvény adta lehetőségeken belül kiegészítő speciális egyéni terápia esetén kezelhetők BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság, amelynek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességben, a szociális kapcsolatokban. 8

9 Amennyiben a beszédhiba, illetve a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra (beszédjavító osztály) szorul. A halmozottan beszédfogyatékos tanuló A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. Nem ritka a megkésett/akadályozott beszédfejlődés hadarás dadogás együttese. Az iskolai szakaszban ennek olvasás-, írászavar kihatása is megmutatkozik. A beszédfogyatékos tanulók oktatásának pedagógiai szakaszai teljes egészében követik a HELYI TANTERVben megfogalmazottakat. A fejlesztés elvei: Nagyon súlyos esetekben szükség lehet a beszédhibás tanuló külön logopédiai osztályban való elhelyezkedésére. Ennek időtartama átmeneti (alsó tagozatra terjed ki), a terápia eredményességétől függő, a család helyzetétől, terápiás együttműködésétől befolyásolt gyakorlat. - A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai tényezők összhangjára. - A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű. - A módszerek célszerű alkalmazásának elve megköveteli a beszédfogyatékos tanuló oktatásában logopédiai ellátásban az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a korrekció adott szakaszának figyelembevételét. - A beszédfogyatékos tanuló fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés. Ennek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. - A beszédfogyatékos tanulók oktatása, különleges gondozása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A csoportra irányuló munka során meg kell találni az egyénre szabott rehabilitációs programok végrehajtásának módját is. - A fejlesztés nem nélkülözheti a szülő támogató együttműködését. - A fejlesztésnek motiválnia kell a tanulót beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor fel kell készítenie az esetleges visszaélésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. - A terápia segítse elő a helyi tanterv követelményeinek teljesítését minden műveltségi területen. Dyslexia prevenció A fogyatékos tanulók esetében a kerettanterv egységes követelményrendszerét kell alapul venni. Ennek során, ezen tanulók fogyatékosságainak lehetőségeihez és speciális szükségleteihez igazodva a következő elvek alkalmazandók: - A követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése. - Az előírt minimális teljesítményre szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése. NEM A KÖVETELMÉNY SPECIÁLIS, HANEM A TANÍTÁS FOLYAMATA, ÍGY A BESZÉDFOGYATÉKOSOKAT OKTATÓ DYSLEXIA PREVENCIÓS OSZTÁLYOK TANTERVE MEGEGYEZIK AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS TANTÁRGYI TANTERVÉVEL. A dyslexia prevenciós olvasástanítás munkáltató és cselekedtető módszer. A módszer sajátosságai: - Gyógypedagógiai, terápiás indíttatású - Alkalmazkodik a dyslexia veszélyeztetett gyermek haladási tempójához - A többi módszertől eltérő a betűtanítási sorrend - A hang-, látás, beszédmozgás egységére épít - Beépíti a tanuló általános nyelvi fejlesztését Írás, íráshasználat: elvárás a tiszta és áttekinthető munka, de nem követelmény a kalligrafikus írás. A tantárgyi integráció érvényesül: testnevelés, írás, matematika és vizuális nevelés területén. Matematika: A fejlesztés nem izoláltan történik, hanem a matematika tananyagának speciális megjelenítésével és elsajátíttatásával szoros korrelációban. 9

10 1.4. AZ OTTHONI ÉS NAPKÖZIS FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Csak annyi írásbeli házi feladat adható fel, amennyit a következő tanórán a pedagógus ellenőrizni tud. Az írásbeli házi feladat a tanult ismeret jobb elsajátítását, a készségek kialakítását szolgálja, így mindig ellenőrizni kell. Hétvégére, szünidőre csak annyi írásbeli és szóbeli házi feladat adható, amennyi a szokásos tanulnivaló egyik tanóráról a másikra. A szóbeli és írásbeli házi feladat elvégzésének együttes napi mennyisége ne haladja meg egy átlagos képességű tanuló esetén 5-6. osztályban a 90 percet, 7-8. osztályban a 120 percet. A kötelező olvasmányokat a pedagógus az év elején, lehetőleg az 1. tanórán, legkésőbb szeptember 20- ig köteles bejelenteni és leíratni, a sorrend és a várható időpont körülbelüli megjelölésével. Az újszerű tanulásszervezési tevékenységek (témahét, projekt, tantárgytömbösítés, modul, stb.) során kapott otthoni írásbeli és szóbeli feladatokra is a fenti, hagyományos házi feladatokra vonatkozó elvek és korlátok vonatkoznak. Az újszerű tanulásszervezési módszerekhez kapcsolódó feladatoknál tekintettel kell lenni a tanulók egyéni lehetőségeire is (PC és/vagy internet elérés, stb). A csoportos feladatok adásánál és értékelésénél figyelembe kell venni a csoporttag egyéni teljesítményét A NAT MŰVELTSÉGTERÜLETEINEK MEGJELENÉSE AZ 5-8. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERÉBEN A Nat műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Földünk környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (dráma) Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan Földrajz Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene (tánc) Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc) Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) 10

11 1.6. AZ 5-8. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS AZ ÓRASZÁMOK Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt: - a közoktatási törvényben az általános iskola alapozó és fejlesztő szakaszára meghatározott kötelező óraszámok, - a Nat műveltségi területekre előírt százalékos időarányok, - a testnevelés tanítására a közoktatási törvényben meghatározott időkeret, - az intézmény gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer, - választási lehetőség a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfeleléshez. Tantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom (dráma) ,5 129,5 Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Idegen nyelv - angol Matematika Informatika Természetismeret 74 55,5 Fizika 55,5 55,5 Biológia és egészségtan 55,5 55,5 Kémia 55,5 55,5 Földrajz 37 55,5 55,5 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra 55,5 55, ,5 Mozgóképkultúra és médiaismeret 37 Technika és életvitel ,5 Testnevelés és sport (tánc) 92,5 92,5 92,5 92,5 Ember és társadalomismeret, etika 18,5 18,5 Osztályfőnöki 37 18,5 18,5 18,5 Egészségtan 18,5 Kötelező óraszám a törvény alapján: 832,5 832,

12 A nyomtatott verzióban ide jön az iskola óraterv táblázata. Elektronikusan lásd külön fájlként: óraterv 2010.doc 12

13 1.7. A TANTERV SZERKEZETE Tanítási tartalmak Az egyes tantárgyak tantervei évfolyamokra bontva jelenítik meg a fejlesztési követelményeket, az ezek megvalósítását szolgáló, ajánlott tanulói tevékenységeket és azokat az ajánlott tanítási tartalmakat, témaköröket, amelyek a tanulói tevékenységek keretét, s egyúttal az egységes műveltségbeli alapok tartományát adják. Teljesítmény elvárások Az első négy iskolai év képzési jellegének és belső szakaszolásának megfelelően a kerettanterv csak a második év végétől fogalmaz meg várható fejlesztési eredményeket. Ezeket azonban nem a továbbhaladás feltételének igényével, hanem a következő tanévi fejlesztés feltételeinek leírásaként adja meg, tájékozódási pontokat kínálva ezzel a tanulók fejlődésmenetének követéséhez és az elért eredmények szöveges értékeléséhez. A közoktatási törvény felhatalmazása értelmében a 2. évfolyam második félévétől kerül sor a tanulók teljesítményelvárásokhoz igazodó érdemjegyekkel, illetve osztályzatokkal kifejezett értékelésére. A tanterv ezért a bevezető szakasz végére már továbbhaladási feltételeket fogalmaz meg annak eldöntéséhez, hogy a tanuló felsőbb évfolyamon folytathatja-e tanulmányait a következő tanévben. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A fejlesztésközpontú pedagógiai gyakorlatban a tanulói tevékenységek és teljesítmények, valamint a tanulók fejlődésmenetének értékelése az elért fejlesztési eredmények mentén történik. Az értékelés személyre szóló és nem minősítő jellegű, tehát abból indul ki, hogy a gyerek hol tart a fejlődés folyamatában. Rámutat az aktuális - a korábbi saját teljesítményekhez viszonyított tanulási eredményekre, a további fejlődés szükségességére. Útmutatást és bíztatást ad a továbblépéshez, hogy a gyerek tudatosan és szívesen végezze tanulási feladatait és minél jobban megközelíthesse a majdani kimeneti elvárásokat. A jó értékelés értékrendet közvetít, megerősít, és nem megszégyenít. Segíti a személyiség egyén és közösség szempontjából fontos értékeinek felismerését, az elvárások megértését, értelmezését és belülről motivál a további erőfeszítésekre. A kisiskolás korosztály fejlesztésében különösen fontos szerepe van a fejlesztő értékelésnek, mely végigkíséri a tanulás folyamatát és döntő többségében szóbeli, szöveges értékelés. Ez elsősorban a tanító feladata, de értékelhetik egymást vagy önmagukat is a tanulók. Az írásbeli feladatok kijavítása és javíttatása a fejlesztés meghatározó feltétele. Itt is bevonhatók az értékelésbe a tanulók, azonban a tanító írásbeli szöveges észrevételei, megjegyzései, melyek fejlődésüket segítő lényeges szempontokra irányítják a tanulók figyelmét, semmivel nem pótolhatók. Ezekre a folyamatos szóbeli és írásbeli értékelésekre épülnek a félévi és tanév végi szummatív értékelések. A közoktatási törvénynek megfelelően (l.:70. ) írásban és szövegesen kell értékelni a tanulókat az alsó tagozat 1. és 2. évfolyamán félévkor, és az első tanév végén. A 2. tanév második félévétől kerül sor a tanulási teljesítmények osztályzatokkal történő értékelésre. A tanulók szó és írásbeli szöveges értékeléséhez, valamint a negyedik évfolyam második félévében az érdemjegyekkel, illetve az osztályzatokkal történő értékeléshez a kerettanterv egyes tantárgyi területeinél felsorolt értékelési szempontok adnak eligazítási pontokat. Ezek mindegyikét természetesen nem kell figyelembe vennie a tanítónak, amikor értékelő tevékenységét végzi. Szükség szerint válogathat, rangsorolhat, súlyozhat vagy emelhet be újabb szempontokat az adott időszak fejlesztési céljainak megfelelően, illetve az adott tanuló fejlesztési szükségleteihez igazodó prioritások figyelembevételével. A 2009/2010-es tanévtől a TÁMOP / pályázat keretében a kompetencia alapú oktatás implementációja során a tantervi ismeretanyagot és követelményeket változatlanul kell alkalmazni minden területen. A tantervekben megjelenő fejlesztési követelmények, tanítási tartalmak, témakörök változatlansága mellett jelentősen újak illetve megújultak viszont a mindezek megvalósulását szolgáló tanulói tevékenységek AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI: A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál nem csorbítjuk a tanítói, tanári szabadságot, azaz alapvetően a pedagógus joga és felelőssége a választás. A munkaközösségek azonban ajánlásokat tesznek, úgy, hogy legalább évente áttekintik a lehetőségeket, a az alapelveknek megfelelőket megjelölik. 13

14 Alapvető szempontok: a tankönyvek, taneszközök OM engedélyezettek legyenek. Illeszkedjenek helyi tantervünkhöz. Hasonló árfekvésűek közül, a tartósabb kivitelűt, hasonló tartalom és kivitel esetén az olcsóbb árfekvésűt választjuk. Tipográfiájában könnyen olvasható, lényegkiemelő legyen. Ábrái rendezettek, jól felismerhetőek legyenek. Szövegezése érthető, a gyermekek életkorához igazodó legyen. Legyenek benne ellenőrző kérdések. Legyenek benne érdekességek (Tudod-e, ), differenciálásra alkalmas részek. Az axiómák kiemelve és a gyermekek életkorához illeszkedők legyenek. A TÁMOP-os implementációban résztvevő osztályok tankönyvei, a kompetenciafejlesztést segítő taneszközei a pályázatban engedélyezettekből kerülnek kiválasztásra. A tanulmányi segédletek kiválasztásánál legyünk figyelemmel a tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretanyag mennyiségére, illetve a szülők anyagi lehetőségeire. Azt rendeljük meg, amelyet feltétlen fontosnak tartunk az oktatásban AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS A közoktatási törvény és a NAT előírásai szerint az iskola pedagógiai programjának, helyi tantervének tartalmaznia kell a tanulók magasabb évfolyamokba lépésének feltételeit, magatartásuk, teljesítményeik számonkérését, értékelését, minősítését megalapozó követelmények tartalmát és formáit, a beszámoltatás rendszerét. A pedagógusok a tanítási év közben rendszeresen 1-ben és 2. osztály félévéig szövegesen, 2. osztály második félévétől érdemjegyekkel értékelik a tanulók teljesítményét, előmenetelét, félévkor és az év végén pedig ennek alapján írásbeli értékelést (l-2. osztályban félévkor és 1. év végén), illetve osztályzatokat adnak (2. osztály év végétől). A pedagógus a - szülő külön kérésére - írásban is értékelheti a tanuló teljesítményét az osztályzatok alapján alsó tagozaton illetve felső tagozaton az újonnan belépő tantárgyaknál. Az ellenőrzés-értékelés szorosan összekapcsolódnak egymással. Az ellenőrzés célja lényeges, megbízható, érvényes információk szerzése a nevelés-oktatás folyamatának fő tényezőiről. Az értékelés pedig ezeknek az információknak az elemzése, rendezése, viszonyítása a célokhoz, a követelményekhez. Egy jól átgondolt, gyermekekre figyelő ellenőrzési, értékelési rendszer egységesítése, annak céltudatos végrehajtása a visszajelző funkciók (megerősítés, illetve elmarasztalás) megerősítésével a jó hangulatú, eredményes oktatás, nevelés egyik feltétele. AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJA: AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE - Az önértékelés képességének kialakítása, - Motiváció az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében, - A teljesítményszínt és tudásszint jelzése, - Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét, - Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez. AZ ÉRTÉKELÉS LEGYEN: - Sokszínű, serkentő, ösztönző hatású, - Folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő, - Tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú, - Következetes, szakszerű és felelősségteljes, - Céljai és követelményei mindenki számára legyenek előre ismertek. 14

15 AZ ÉRTÉKELÉS KITERJED AZ ISKOLAI ÉLET MINDEN TERÜLETÉRE: - Az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére, - A tanórán kívüli magatartásra, - A szorgalomra, ezen belül a felkészülésre, feladatvállalásra, feladatvégzésre, a szükséges felszerelés meglétére, - Szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre, - A korábbi teljesítményhez képest megmutatkozó fejlődésre. AZ ELLENŐRZÉS-ÉRTÉKELÉS LEGFONTOSABB MÓDSZEREI, ELJÁRÁSA Ellenőrzési, értékelési feladatok: Módszerek, eljárások, eszközök: A szülők, - az iskolafenntartó, az önkormányzat igényeinek, elvárásainak megfeleően véleményezik az intézmény nevelő-oktató munkáját. megbeszélések tapasztalatszerzési alkalmak szervezése, azok értékelése, kérdőív A tanulók otthoni élet és munkakörülményeinek megismerése. Új taneszközök, tankönyvek használhatóságának értékelése, minősítése. A kiemelt követelmények megvalósulása a tanulók tudásában. megfigyelések /pl. családlátogatás/ kérdőív beszélgetések kérdőíves felmérés tesztek megfigyelések /ismeretszerzési és hasznosítási szempontok alapján/ A tantervi szerkezethez igazodó, igazított megfigyelések. Dokumentumok elemzése. (Más iskolából átkerülő gyermek esetében esetfelmérés). A tanterv által meghatározott tudásszintbeli és kimeneti követelményeknek megfelelő értékelések. AZ ELLENŐRZÉS Az új tantervek folyamatos bevezetéséhez, az előrehaladáshoz nélkülözhetetlen a tanulók előzetes tudásának (diagnosztikus célú) vizsgálata és a feltárt hiányosságok pótlása. A tananyag egységeinek befejezésekor érdemesnek tartjuk ellenőrzést és értékelést beiktatni - formatív - szummatív /minősítő/ értékelés céljából. A szummatív értékelés nagyobb anyag megtanítása után, esetleg több téma tartalmát is összekapcsolva szükséges. Ez előzze meg és támassza alá a félévi osztályzat megállapítását. A tanév végén, illetve a tárgy anyagának befejezésekor minősítő ellenőrzést célszerű végezni. A TANULÓK TUDÁSÁNAK ELLENŐRZÉSI FORMÁI: l. A tanulók munkájának ellenőrzése folyamatos megfigyelés útján, az egész tanítási-tanulási folyamatban állandóan történik. Módszerei: egyes tanulók részvétele a tanítási-tanulási folyamat egyes szakaszaiban figyelmük, érdeklődésük, aktivitásuk a tanítási anyag megértésének foka /nem megfelelő, megfelelő, erős, kiváló/ egyéni különbségek a tanulók között kollektív munkában való részvétel a házi feladatok elkészítésének módjai a tanulók rövid feleletei, hozzászólásai 15

16 /Ezeket a félévi, év végi írásbeli értékelések, illetve osztályzatok megállapításánál figyelembe vesszük, de a szorgalom értékelésénél jelezzük./ 2. A tanulók ismereteinek szóbeli ellenőrzése /feleltetés/ Meg kell figyelni, hogy a tanuló: "mit és mennyit" tud ismeretei mennyire tudatosak az ismeretek alkalmazása mennyire vált készséggé, azaz a tanult ismeretek önálló felhasználása milyen szinten van képes-e a saját szavaival elmondani a tanult ismereteket A szóbeli ellenőrzés követelményei: minél több tanulót aktivizáljon tervszerű legyen a feleltetés önálló feleletet adjanak a tanulók a gyengébb tanulók többször feleljenek a feleletekről mindig adjunk azonnali visszajelzést. 3. Az ismeretek ellenőrzése írásbeli és gyakorlati munkák útján. Formái: l. Felmérések: célja a tanulók tudásszintjének megállapítása bizonyos tárgyakból tanév elején /pl. írásból, helyesírásból, matekból, idegen nyelvből/. Nem osztályozzuk. Megállapíthatjuk belőle, hogy minden egyes tanuló milyen (százalékban kifejezhető) szinten teljesítette az alapul vett követelményeket. 2. Röpdolgozatok: csak néhány kérdést tartalmazhatnak, a lényeglátást, az alapfogalmak ismeretét kutatják. A röpdolgozat kérdései - egy témakörre, vagy - az előző tanóra, illetve az előző témakör anyagára kérdezzenek vissza. Célja az alapos tudáshoz való hozzásegítés. 3. Az iskolai dolgozatok kidolgozása: - csak a tantárgyi - tantervi tartalmak egyeztetése után történhet meg. - A feladatoknak alkalmazkodniuk kell a tantervi követelményekhez és a tanulók fejlettségéhez. A javítás általános formai szempontjai: - Ne maradjon hiba a dolgozatban! - A tanulók javítását is javítani kell! - A hibák elemzése, típushibák összegyűjtése. - A dolgozatokban követeljük meg a "szépírást" és a helyesírást. A helyesírási hibákat javítsuk és javíttassuk minden dolgozatban lehetőség szerint. - A dolgozatjavítási órákon a tanulókkal alaposan beszéljük meg a típus-hibákat, legfontosabb problémákat. 4. Feladatlapos ellenőrzési formák. 5. Gyakorlati munkák útján történő ellenőrzések. 6. Házi feladatok, dolgozatok megmutatják a tanulók ismereteinek és készségeinek fokát. A házi feladatok kiadásánál fontos, hogy egyre alkotóbb munkát kívánjunk a tanulóktól és kutatómunkára ösztönözzük őket / pl. könyvtár/. Emellett olyan házi feladatok adására is szükség van, melyek az alapkészségek elmélyítését szolgálják /pl. másoltatás/. A napközi egyik fő feladata az önálló tanulás irányítása mellett a házi feladatok minőségi, illetve mennyiségi ellenőrzése. 7. A csoportos feladatok adásánál és értékelésénél figyelembe kell venni a csoporttag egyéni teljesítményét. 16

17 Törekednünk kell: a tanulók önellenőrzési képességének a pedagógiai folyamat egészében történő kialakítására a folyamatos ellenőrzésre és az önellenőrzés jól megszervezett alkalmainak biztosítására. Értékelés: A tanulók tudásának, magatartásának, szorgalmának ellenőrzése szorosan összefügg az értékeléssel /osztályozással/, attól nem választható külön a gyakorlatban. Az értékelés a tanuló kommunikatív és magatartásbeli megnyilvánulásainak viszonyítása az elérendő, a pedagógiai tervekben rögzített célokhoz, követelményekhez. Értékelnünk kell: A tanulás eredményeként elsajátított ismereteket, jártasságokat, képességeket, az oktatási folyamatban (és azon kívül megnyilvánuló)személyiségjegyeket. Az osztályozásnak, értékelésnek fejlesztőnek nevelő hatásúnak kell lennie. Ez csak akkor válik objektívvá, ha a nevelő hozzáteszi a maga szóbeli értékelését is. AZ ISKOLAI ÉRTÉKELÉS ALAPJÁT SZOLGÁLÓ MÉRÉSEK l. osztály - belépéskor /Az iskolaérettség követelményei, azaz az óvodai kimenet kritériumai tisztázandók./: DIFER Szintfelmérés: - MSSST papír-ceruza teszt, kiegészítve egy Cattel-féle intelligencia teszttel - Goudenou /emberrajz teszt/ - a pedagógus év eleji megfigyelései /beszéd, magatartás, mozgás/. Dyslexia prevenciós osztályoknál ugyanez kiegészítve egy-két szubteszttel a részképességzavar témakörből. /Ezeket a gyerekeket standardizált tesztekkel már eleve vizsgálják./ 2. osztály - év vége A kis felmenő általánossága miatt érdemesnek tartanánk az l. osztály elején /bemenet/ történt szintfelmérések és a 2. osztályos év végi felmérők alapján megnézni, hogy honnan hová jutottak el ezek a gyermekek évfolyam május Országos kompetenciamérés ÉRTÉKELÉS A GYÓGYÍTÓ-NEVELŐ ELJÁRÁST ALKALMAZÓ OSZTÁLYOKNÁL (beszédfogyatékosokat megsegítő osztályok 1-4. évf.) A különleges gondozáshoz való jog a közoktatásról szóló törvény legutóbbi átfogó módosítása eredményeképpen a jogosultak körébe bevonja a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókat. A különleges gondozásra vonatkozó jog kiterjed arra is, hogy a tanulmányok során figyelembe vegyék azokat a nehézségeket, amelyek leküzdésére állapotánál fogva nem képes a tanuló. Az új szabályozás átalakította a tanulmányok körében adható mentesítés eddigi rendszerét. Míg korábban a tanulót egyes tárgyak, tantárgyi részek tanulása alól lehetett mentesíteni, addig a közoktatási törvény új szabályai alapján a mentesítés az évközi, a félévi és az év végi osztályozás alól történik. Így például abban az esetben, ha a tanuló számolási zavarral küzd /dyscalculiás/, a jövőben nem a matematika tantárgy tanulása alól kell mentesíteni, hanem az osztályzat megállapítása alól. Ugyancsak az e körbe tartozó tanulók segítését szolgálják azok a rendelkezések, amelyek hosszabb időt biztosítanak az egyes vizsgákon az előírt feladatok megoldására, illetőleg lehetővé teszik a szükséges, indokolt segédeszközök alkalmazását vagy a beszámolás formáinak megváltoztatását. Például az írászavarral küszködő /dysgraphiás/ szóban számolhat be az írásbeli beszámoló helyett. 17

18 Szintfelmérések: 1-2. osztály: Év végén egységes készségszint felmérések matematika és anyanyelv tantárgyakból (számolási, helyesírási készség mérése, értő olvasás készségének felmérése szövegfeldolgozás alapján). 4. osztály végén: Olvasás szövegértés, magyar nyelvtan, matematika. A TANULÁS FOLYAMATA ÉS ÉRTÉKELÉSE A tanulási folyamatoknak 3 szakasza van: - helyzetfeltáró /diagnosztikus/ értékelés - formáló-segítő /formatív/ értékelés - összegző, minősítő /szummatív/ értékelés Kezdete Folyamata Vége Fajtái: diagnosztikus, feltárja az előzetes ismeretek szintjét, feladatot határoz meg, helyzetet mér formatív fejlesztő a tanuló önfejlesztő módot sajátít el szummatív értékelés minősítő tanulási időt záró a tanulmányi követelmé-nyeket figyelembe vevő Mikor?: bemenetnél osztályfokon továbblépéskor tanárváltásnál valamely meghatározott időben rendszeresen elosztott gyakorisággal a folyamat teljes idejében félév év vége Célja: visszajelzés a tanár, a diák, a szülők számára tájékoztatás Értékelés: rövid dolgozat teljesítmény mérése pontokban vagy százalékokban tudásszintenként követi a folyamatot érvényesíti a tanulás és értékelés kölcsönhatását röpdolgozat szóbeli feleletek osztályfelelések kísérletezések összegző minősítő értékelő témazáró szóbeli írásbeli A TANULÓK MUNKÁJÁNAK, TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE l. A tanulói teljesítmények értékelésének feladatai: - viszonyítása a standard értékekhez - korrekció - a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi eredményükhöz - a tényleges teljesítmény minősítése érdemjegyekkel. 2. A tanulói teljesítmények értékelésének helye a tanítás-tanulás folyamatában korcsoportoknak megfelelően. - rendszeres szóbeli visszajelzés az órán - rendszeres szóbeli feleltetés - írásbeli ellenőrzés - témazáró feladatlapok megoldása. 18

19 3. Súlypontjai: - A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése. - Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése. - Az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése. A tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal, ami a nevelési folyamat fontos és demokratikus szempontja lehet. 4. Az implementáció során alkalmazható egyéb értékelési módszerek pl.: Interjúkészítéssel, kiállítás összeállításával, napló írásával, előadás bemutatásával történik az ellenőrzés, értékelés. Lényeges szerepe van a folyamatos fejlesztő értékelésnek. Itt is fontos a történésekre, a gondolatokra, az érzésekre való reflektálás, mind a diák, mind a pedagógus szemszögéből. A megszokott osztályozás mellett, bevezethető egy önértékelési füzet, amelyben minden nap végén rögzíti a diák, hogy szerinte miben haladt előre. A tanuló teljesítményének közbülső és záró, összegző értékelése a helyi tantervben szabályozottak szerint történik. Egy-egy téma lezárása után az értékelés formái lehetnek szóbeli kifejezés fejlesztését szolgáló feleletek, tesztek, csoportok munkájának értékelése, önértékelés, kiselőadások tartalmának tanulói értékelése, ábraelemzés, plakátkészítés stb. KÖVETELMÉNYSZINTEK, OSZTÁLYZATOK A sokoldalúan fejlett személyiség formálásának elősegítése érdekében fontos a tantárgyi és a magatartás, szorgalom osztályzatok szétválasztása. A követelmények azt a teljesítményszintet jelzik, amelyet valamely anyagrész - vagy egy-egy tantárgy - tanulása után várunk el a tanulóktól. Ezek jelentik a tanulás értékelésében a viszonyítási alapot. A tananyagnak és a követelményszintnek is egységesnek kell lennie, mert ez adja a tanulás eredményeit megítélő értékek egységes alapját. Tantárgyi osztályzatok, írásbeli értékelések 1 osztályban már kialakulnak a különböző képességcsoportok, melyek az értékelés alapját képezhetik. Ilyen módon itt az elsajátított és/vagy elsajátítandó ismeretek értékelésének írásbeli (alternatív értékelési forma lehet pl. piros pont, csillag stb.) alkalmazása történik. Kiválóan megfelelt: Jól megfelelt: Megfelelően teljesített: Felzárkóztatásra szorul: az a tanuló, aki a megszerezhető ismeretek legalább 90 %- át teljesítette. az a tanuló, aki a megszerezhető ismeretek legalább 80 %-át teljesítette. az a tanuló, aki a megszerezhető ismeretek 51 %-át teljesítette. az a tanuló, aki a megszerezhető ismeretek 51 %-a alatt teljesített. Írásbeli értékelés történik félévkor l-2. évfolyamon, osztályzattal értékelünk a 2-4. évfolyamon év végén. ÉRTÉKELÉS AZ 1. ÉVFOLYAMON ÉS 2. ÉVFOLYAM FÉLÉVEKOR Az értékelés módja, formája Év közben - piros, fekete pont, dicséret 1. o. őszvégi, tavaszi szöveges értékelés Félévkor -szöveges értékelés az adott osztályokban tanítók által kidolgozott szempontok alapján. Év végén - kiválóan megfelelt - jól megfelelt - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul Az értékelés rögzítése tanulói munkafüzet tájékoztató füzet tájékoztató füzet ellenőrző bizonyítvány iskolalátogatási biz. Ki értékel? a tanítók a napközis nevelő a szaktanárok az osztályfőnök a napközis nevelő a szaktanárok az osztályfőnök a napközis nevelő a szaktanárok az osztályfőnök 19

20 ÉRTÉKELÉS A 2. ÉVFOLYAM VÉGÉN ÉS A 3-8. ÉVFOLYAMOKON Az értékelés módja, Az értékelés rögzítése formája Év közben érdemjegy (5,4,3,2,1) osztálynapló, ellenőrző legalább 3 jegy könyv tantárgyanként dicséret, elmarasztalás ellenőrző könyv magatartás és szorgalom osztálynapló, ellenőrző havonkénti értékelése könyv Félévkor érdemjegy (5,4,3,2,1) osztálynapló szaktárgyi dicséret ellenőrző könyv a magatartás és a szorgalom betűvel: példás, jó, változó, rossz illetve hanyag Év végén osztályzat: kitűnő bizonyítvány, osztálynapló, (jelesszaktárgyi törzslap dicséret), jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen magatartás és szorgalom mint félévkor bizonyítvány nevelőtestületi dicséret bizonyítvány szaktanárok Ki értékel? osztályfőnök a szaktanárok, napközis nevelő véleménye alapján (magatartás füzet!) a szaktanárok, a diákok és az osztályban tanítók véleményét figyelembe véve az osztályfőnök javaslatára az osztályo-zó értekezlet szaktanárok mint félévkor osztályozó értekezlet 2. osztály év végétől öt jeggyel értékelünk Jeles (5): Jó (4): Az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja az anyagot, mindent alkalmazni is képes. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni, bátran mer visszakérdezni. Az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló a jeleshez, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. Közepes (3): Az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) szorul több esetben is. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a diák között.) Elégséges (2): Az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy.) Elégtelen (1): Az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Kitűnő osztályzat adható, ha a tanulónak a tanév folyamán csak kiválóan megfelelt értékelése illetve ötös érdemjegye van. Abban az esetben, ha a tanulónak maximum két jól megfelelt értékelése illetve négyes érdemjegye is van a szaktanár, illetve az osztályfőnök véleménye alapján kaphat kitűnő értékelést, osztályzatot. A műveltségterület bontás nélküli oktatása során a magyar nyelvi és a magyar irodalom órák nem válnak külön egymástól, a követelmények és a tanórai tevékenységek együtt fogalmazódnak meg, illetve zajlanak. Ennek megfelelően történik az értékelés is: a tanév során kapott érdemjegyek magukban foglalják mind a magyar nyelvi, mind az irodalmi teljesítményeket. A félévi illetve az évvégi osztályzatok bejegyzésénél az ezekből a tkp. komplex érdemjegyekből kialakuló osztályzatot kell a naplóba és az értesítőbe/bizonyítványba a magyar nyelv és a magyar irodalom tantárgyakhoz beírni. A moduláris oktatás és a tantárgytömbösítés miatt az osztályzás és a magasabb évfolyamra lépés feltételei nem változnak. 20