SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁINAK INTÉZKEDÉSI TERVEIRŐL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁINAK INTÉZKEDÉSI TERVEIRŐL"

Átírás

1 Commitment Pedagógiai Intézet Telefon: (52) Kojanitz László főigazgató OM azonosító: OM Debrecen Fax: (52) Zákány u 5. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁINAK INTÉZKEDÉSI TERVEIRŐL Készítette: Baráth Lászlóné Szilbekné Cseh Györgyi közoktatási szakértő közoktatási szakértő

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A szakértői vizsgálat célja A vizsgálat módszere A rendelkezésre álló dokumentumok Vezetői összefoglaló Vélemény az általános iskolák tervéről Tornyai János Általános Iskola Szántó Kovács János Általános Iskola Klauzál Gábor Általános Iskola Tarjáni Általános Iskola Németh László Gimnázium és Általános Iskola Kiss Lajos Általános Iskola Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola és Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézmény József Attila Általános Iskola Móra Ferenc Külterületi Általános Művelődési Központ Szent István Általános Iskola és Halmay Zoltán Sportiskola Aranyossy Ágoston Általános Iskola Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola és Gimnázium Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Eötvös József Szakközépiskola Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola Kalmár Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskola Összegző vélemény

3 1. Bevezetés Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata az elmúlt tanévben szakértőket kért fel, hogy vizsgálják meg a város intézményhálózatának lehetséges racionalizálását, a közoktatási feladatellátásának költséghatékonyabb módon történő szervezését, a gyermekek tanulók számára a jelenleginél optimálisabb szolgáltatás nyújtását és tegyenek ajánlást a közoktatási intézmények jövőbeli működtetésére. A város intézményeiben végzett évi szakértői vizsgálat ennek a feladatnak tett eleget. Feltárta azokat a hiányosságokat, amelyek megszüntetésével a város oktatási színvonala jobbá tehető. A szakértői vélemény számos feladatot fogalmazott meg a város intézményei számára. Rámutatott azokra a területekre, ahol módosításokat szükséges végrehajtani a költséghatékonyabb és eredményesebb munkavégzés érdekében. E feladatok megoldására a fenntartó intézkedési tervet kért minden intézményvezetőtől, különös tekintettel az országos kompetencia mérés eredményeinek javítására szövegértés és matematika területén. 2. A szakértői vizsgálat célja: elemezni, hogy az egyes intézmények a szakértői véleményben megfogalmazottakat hogyan kívánják megvalósítani véleményezni, hogy az intézkedési tervben leírtakkal a kitűzött célok sikeresen megoldhatók-e, az intézkedési tervek tartalmaznak-e a fenntartó által számonkérhető célokat, mérhető mutatókat, indikátorokat megvizsgálni, hogy a kompetencia mérés eredményei tükröződnek-e az intézmény pedagógus-továbbképzési tervében, megnézni, hogy a tervezett módszerekkel megvalósítható sikeresen a kompetenciafejlesztés. 3. A vizsgálat módszere: dokumentumelemzés összehasonlító elemzés 4. A rendelkezésre álló dokumentumok: szakértői vélemény intézményi intézkedési tervek évi kompetencia mérés fenntartói jelentése 5. Vezetői összefoglaló A beadott dokumentumokat elemezve és a fejlesztési javaslatokat megvizsgálva elmondható, hogy az iskolák felismerték a feladat fontosságát, ennek megfelelően tudatos intézkedési terveket készítettek, amelyekből kitűnik a tanulókért érzett felelősség, az iskola eredményességének javítási szándéka. Az intézkedési tervekkel kapcsolatosan néhány észrevételre szeretném ráirányítani a figyelmet. Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy a kompetenciamérés ma a legfontosabb eszköz mind a fenntartók számára intézményeik szakmai munkájának megítélése, mind az egész közoktatás tartalmi megújítása szempontjából. A tanulók olyan nevelése, oktatása, mely a megszerzett tudás alkalmazását helyezi a középpontba, minden pedagógusnak - általános iskolától középiskoláig feladata. Ahhoz, hogy az egyes iskolák megismerjék tanulóik teljesítményét a szövegértés és matematika területén, a többi hasonló iskola tanulóihoz képest, 3

4 szükséges minden tanuló dolgozatát a mérések után kijavítani, a megkapott szoftver segítségével feldolgozni. Minden iskolának elemeznie kell a kompetenciamérés eredményét, feltárni az adott területen nyújtott teljesítmény finomabb szerkezetét, megkeresni a fejlesztési területeket és lehetőségeket. Fontos, hogy az elemzés során azonosítsák a felmérésben érintett pedagógusokat. A pedagógusok értékelésébe számítson bele a kompetenciamérés eredményessége, kapjon elismerést az a pedagógus, akinek a tanulói jól teljesítettek és írják elő a képzését, továbbképzését annak, akinek diákjai nem megfelelő teljesítményt nyújtottak. Felhívnám a figyelmet arra, hogy ma már három 2001, 2002, 2004 ilyen intézményre lebontott mérés áll az intézményvezetők rendelkezésére, és így trendeket figyelhetnek meg, egy pedagógus különböző tanulókon nyújtott teljesítményét értékelhetik. Követendő példának tartom a Corvin Szakközépiskola intézkedését, hogy azokat a pedagógusokat, akiknek a tanítványai nem jól teljesítenek a kompetenciamérésen, továbbképzésre küldik. Legyen például kimutatható összefüggés a kompetenciamérés elemzése, a pedagógusok megnevezése és a továbbképzési tervek között. A fenntartó ennek alapján láthatja, hogy az intézmények megtették-e a szükséges lépéseket a fejlesztés érdekében. Egy beadott munka értékét nemcsak a szakmai tartalom, de a külalakja, formája is meghatározza. Ebből a szempontból vizsgálva az iskolai intézkedési terveket megállapítható, hogy nagyon eltérő színvonalon készültek, vannak közöttük igényesen kidolgozottak és kevésbé elfogadhatóak. Az intézményvezetők felelőssége, hogy iskolájukról kedvező benyomás alakuljon ki az elkészített dokumentumok alapján. Így nekik kell elérni azt, hogy a pedagógusok fejlesztési terveiket olyan formátumban készítsék el, mint azt tanítványaiktól is elvárják. A Közoktatási törvény a alapján a fenntartónak négy évente kötelező szakmai, gazdasági és törvényességi ellenőrzést végeznie a közoktatási intézményeiben. A fenntartó és az intézmények érdeke is az, hogy ez a vizsgálat eredményes legyen. Ehhez szükséges, hogy mérhető, a hatékonyságot és az eredményességet igazoló számszerű mutatók, indikátorok álljanak rendelkezésre az intézményekben. Tehát az intézkedési tervekben konkrétan meg kell tervezni az ellenőrzés formáit, számszerűsíthető mutatóit, indikátorait. A kompetenciafejlesztést a hagyományos módszerekkel, főleg a frontális osztálymunkával nem lehet megvalósítani (ahogyan ezt többen megfogalmazták). Nem az osztályt, hanem a tanuló egyéni képességeit kell fejleszteni, amelyhez sokféle technika, módszer létezik. Az intézkedési tervekben sok esetben megtalálhatók ezeknek az új módszereknek, kooperatív technikáknak, projektmódszernek, stb. a használata, de a módszerek elsajátítását már nem tervezték meg. Ismert, hogy az iskoláknak évek óta rendelkezésére áll a költségvetés által biztosított pedagógus továbbképzési normatíva ( Ft/pedagógus), amely szakmai, módszertani akkreditált tanfolyamok elvégzésére is felhasználható. E mellett a középiskolák rendelkeznek még egy Ft/fő továbbképzési normatívával, amely segíti a pedagógusok felkészülését az új típusú érettségire Az intézményvezetők felelőssége, hogy az intézményükben dolgozó pedagógusok szakmailag és módszertanilag felkészültek legyenek, illetve hogy a továbbképzési normatívát arra használják, amire az intézményük hatékonysága, eredményessége szempontjából szükség lenne. A továbbképzési tervek felülvizsgálatával a fenntartó ellenőrizheti, hogy az intézmények megtették-e a szükséges intézkedéseket a szakmai munka eredményessége érdekében. Szeretném figyelmükbe ajánlani a pedagógiai szakmai szolgáltató intézetek kompetenciafejlesztést segítő, érettségi vizsgáztatásra felkészítő módszertani képzési kínálatát. 4

5 Az oktatásnak a tanulók érdekét kell szem előtt tartani, ezért szükséges városi szinten szakmai párbeszédet kezdeményezni az általános és középiskolai tanárok között a követelmények tisztázása, az egymás munkájának a megbecsülése miatt. A tanulók kompetenciafejlesztése érdekében javaslom az Egymástól való tanulás elvének érvényesítését, közös igazgatói megbeszélések tervezését. Javaslom a szakmai munka ellenőrzésének - Közoktatási törvény a értelmében mielőbbi megkezdését azokban az intézményekben, ahol az előző évi kompetenciaméréshez képest romlott az iskola eredménye (Móra Ferenc ÁMK, József Attila Általános Iskola, Kiss Lajos Általános Iskola, Szent István Általános Iskola és Halmay Zoltán Sportiskola, Kalmár SZKI). Felhívnám az intézmények és a fenntartó figyelmét a megjelent HEFOP as A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése c. pályázatra, amely segítené a pedagógia kultúra megújítását, a tanulók kompetenciafejlesztését. A sikeres pályázatok hozzájárulhatnának a város közoktatásának fejlődéséhez. 6. Vélemény az egyes intézmények intézkedési terveiről Az egyes intézmények intézkedési tervei külön alpontokba rendezve találhatóak. 5

6 6.1. Tornyai János Általános Iskola cselekvési tervének véleményezése A Tornyai János Általános Iskola cselekvési terve tartalmazza: a és tanév helyzetelemzését konkrét feladatokat a matematika és olvasás, szövegértés területén az alsó tagozat intézkedési tervét az alsós, az alsós napközis, a felső tagozatos és tanulószoba-vezető pedagógusok egyéni fejlesztési terveit. Az iskola kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása Kompetenciaterület Elért pontszám Nagyvárosi átlagpontszám Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) szövegértés ,45 17,4 matematika ,9 24,1 Az iskola pontszáma az előző évi méréshez képest mindkét kompetenciaterületen nőtt. Az intézmény tanulói a nagyvárosi átlagpontszám felett teljesítettek matematikából és szövegértésből is. A Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) mutató jelentősen javult - pozitív lett -, tehát az iskola a tanulók szociális helyzetéből elvártakhoz képest jobb eredményt ért el, jelentősen javítva ebben a tekintetben a évi eredményen. Az iskolai intézkedési terv elemzése Az intézmény cselekvési terve tudatos és szakszerű. Az iskolavezetés konkrét, helyzetelemzésen alapuló fejlesztési feladatokat fogalmazott meg. Legfontosabb célként a tanulás tanítását, a tanulási képességek javítását, valamint a hatékony tanulási módszerek elsajátítását tűzték ki. Intézkedéseik e célok elérését szolgálták: önképzés, szakirodalom tanulmányozása, módszertani képzés a tanulás tanítása témakörben, a pedagógusok szakmai képzettségének felülvizsgálata, továbbképzések biztosítása fejlesztőpedagógia területén, belső mérések alkalmazása, elemzése, a szövegértés fejlesztését szolgáló taneszköz /APÁCZAI/ megrendelése. Az országos kompetencia mérés eredményét minden tanulóra kivetítve elemezték. Ennek alapján határozták meg azokat a célokat és feladatokat, melyeket a kompetenciafejlesztés érdekében tenniük kell. Ezek megvalósításáért minden pedagógusnak tenni kell. A feladatok között megtalálhatók a kooperatív technikák, a projektmódszer, a problémamegoldó módszerek alkalmazása és kompetenciafejlesztő feladatok gyakoroltatása. A továbbképzések rendszeres vizsgálatát is betervezték. Céljuk, hogy a méréseken legalább az országos szintet érjék el tanulóik minél több feladattípusban, a gyakorlati életben hasznosítható tudással rendelkezzenek, problémamegoldó képességük javuljon. Az eredményességet két havonta egységes feladatsor megoldásával mérik. A cselekvési terv az új módszerek tanórai beépítéséről nem tesz említést. Nagyon sok feladatot fogalmaztak meg (18-at), melyeknek teljesítése nehezen mérhető. Célszerű lenne a feladatokat rangsorolni és ütemezni és olyan mutatókat meghatározni, melyek ellenőrizhetők. 6

7 Vélemény az alsós intézkedési tervről: Az alsós intézkedési terv az iskola cselekvési tervére épül, és a tanítók által elkészített intézkedési tervekhez illeszkedő mérési-értékelési ütemtervet is tartalmazza. Érdemes meggondolni a kéthavonta végzendő összehasonlító mérés szükségességét. A matematikai kompetenciafejlesztésről: A matematikai munkaközösség intézkedési terve a problémák felsorolásából és a későbbiekben feladatunknak tekintjük részből áll. A fő problémának az óraszámcsökkentését, a középiskolára felkészítés kényszeréből eredő tananyagsúlyozást, valamint a tankönyvekből hiányzó, kompetencia-fejlesztést szolgáló feladatokat tekintik. Az intézkedési tervben megfogalmazott feladatok reálisak, segítik a tanulók matematikai képességeinek fejlesztését, de hiányzik az egymásra épülő tevékenységek ütemezése, felelőseinek megnevezése, az ellenőrzés módja. A későbbiekben feladatunknak tekintjük kifejezés értelmében nehezen határozható meg, hogy mikor kezdődnek meg a fejlesztések. A feladatok mellett új tanítási, tanulási módszerek alkalmazását is be kellene tervezni. Javaslom megvizsgálni, hogy melyek azok a feladattípusok, amelyek megoldása kevésbé sikerült a tanulóknak és ezekhez szükséges képességek fejlesztését kell megkezdeni (pl. grafikonok leolvasása, készítése, stb.). A szövegértés kompetenciafejlesztésről: Az országos kompetenciamérés elemzése alapján meghatározták a szövegértés szintjeit, szövegtípusait, a gyakoroltatás órai kereteit, a gyakorlásra alkalmas tankönyvcsaládot is megnevezik. Példaértékű, hogy az országos mérések után a nevelők minden tanulóra vonatkozóan elvégezték az értékelést. Elemezték a feladattípusokat (narratív, magyarázó és dokumentum); azok nehézségi fokát (így ők is szembesülhettek a szövegértés 3 szintjével). Az egyéni intézkedési tervekről: Az egyéni intézkedési tervek többsége alapos, gazdag módszertani kultúrával kidolgozott fejlesztési tervek. Jó, hogy a tantestület minden tagja tudja, érzi, hogy neki is van tennivalója a szövegértés, a problémamegoldó és logikus gondolkodás, a matematikai kompetencia fejlesztésében és ezt intézkedési tervében meg is fogalmazta. A tantestületre jellemző az új iránti fogékonyság, új módszerek használata, de ezt nem minden pedagógus tudta intézkedési tervében realizálni. Javaslom, hogy az egyéni intézkedési terveket beszéljék meg tantestületi és munkaközösségi szinten. Több olyan egyéni intézkedési terv is van, amelyiket érdemes megosztani a többiekkel: például: Karaszné Varga Magdolna, Oskovics Katalin, Daridáné Papp Erika, Berényi Géza. A fejlesztés csak akkor lesz eredményes, ha az beépül a gyakorlatba. A közoktatási törvény, a NAT 2 lehetőséget ad arra, hogy a tanulók egyéni képességeit figyelembe vegyék. Nem a tananyagon való átfutás, hanem a biztos alapkészségek elsajátítása kell, hogy a cél legyen. A kevesebb néha több elv alkalmazását javaslom az alsóbb évfolyamokon. Nem az elvont matematikai logikát kell tanítani, hanem az életszerű, a mindennapokban hasznosítható tudást kell a tanulóknak adni, ahogy ezt többen megfogalmazták. 7

8 Összegzés: Az iskola intézkedési tervében jól határozták meg a célokat a kompetenciafejlesztés érdekében. A célokhoz feladatokat rendeltek, felelősöket neveztek meg, a teljesítés ellenőrzését is megtervezték. A munkaközösségi és az egyéni intézkedési tervekben nem minden esetben található meg ezeknek a feladatoknak a beemelése, és így az elérendő célok megvalósítása. A tanulás tanítása módszer a tantestület többségénél beépült a gyakorlatba, de szükséges új módszereket megismerni és alkalmazni a tanórákon a kompetenciafejlesztés érdekében. Javaslat: Tantestületi és munkaközösségi értekezletek témája legyen a kompetenciafejlesztést szolgáló intézkedési tervek megbeszélése, konkretizálása, A célokhoz rendelt feladatokat rangsorolják fontossági sorrendben, rendeljenek hozzá mutatókat, indikátorokat, Hangolják össze a munkaközösségekben levő pedagógusok egyéni elképzeléseit, módszereit, A kompetenciamérés elemzése során azonosítsák az érintett pedagógusokat, kapjon elismerést az, akinek tanítványai jól teljesítettek, A pedagógusok értékelésében legyen fontos tényező a kompetenciamérés eredményessége, A továbbképzések tervezésénél élvezzenek előnyt a kooperatív módszereket, a projektmódszert választó pedagógusok. 8

9 6.2. Vélemény a Szántó Kovács János Általános Iskola intézkedési tervéről Az intézmény intézkedési terve tartalmazza: a kompetenciamérés értelmezését (2003), az intézmény egészére kitűzött feladatokat, a megvalósítási ütemtervet, az alsó tagozat és a felső tagozat tantárgyakra/műveltségterületekre lebontott intézkedési tervét, az intézményben folyó ellenőrzés, értékelés, mérés módját a 2005/2006-os tanévben. Az iskola kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása Nagyvárosi Hozzáadott Elért pontszám Kompetenciaterület átlagpontszám Pedagógiai Érték szövegértés ,1 - matematika ,2 - Az iskola eredménye az előző évi kompetenciaméréshez viszonyítva szignifikánsan csökkent, több mint 130 ponttal maradnak el a nagyvárosi átlagpontszámtól ban az iskola tanulói matematikából jobban, szövegértésből pedig gyengébben teljesítettek, mint a hasonló szociokulturális háttérrel rendelkező iskolák diákjai. Sajnos, a évi mérés HPÉ adatai nem állnak rendelkezésre - adatok hiányában -, így nem tudjuk megvizsgálni, de a nagymértékű pontszámcsökkenés elgondolkodtató. Az iskola intézkedési tervének elemzése Az iskola tantestülete elemezte a 2003-as kompetenciamérés statisztikai mutatóit, ezen belül az egyes feladatokban nyújtott tanulói teljesítményeket. Ki kell emelni, hogy megnevezték azokat a tanítókat, tanárokat, akik érintettek voltak a mérésben. Meghatározták, hogy a fejlesztést a szövegértés területén kell hangsúlyosabbá tenni. Megállapították, hogy a tanulók között egyre több magatartási, tanulási, beilleszkedési zavarral rendelkező található, így elengedhetetlen a módszertani megújulás, sok esetben a gyógypedagógiai eszközök használata. A továbbképzési terv módosítását is betervezték a kompetencia-fejlesztés és mérés-értékelés témakörben. A megvalósítási ütemterv tartalmazza az értő olvasás fejlesztés tanmenetbe való beillesztését, a tanórák színesebbé tételét, az IKT eszközök alkalmazását, olvasás-szövegértési mérésiértékelési rendszer elkészítését és működtetését felső tagozatban, a továbbképzési terv módosítását, a helyi tanterv felülvizsgálatát és pályázati forrás keresését. A munkaközösségi és egyéni intézkedési tervek tükrözik az intézményi célkitűzések, feladatok beépítését. Az előző országos méréshez képest az iskola eredménye romlott. Fontos, a 2004-es iskolai jelentés függvényében megvizsgálnia az iskola mutatóit és az összes tanulóra kivetítve megnézni az eredményeket. Elemezni kell, hogy mi okozhatta a nagymérvű romlást (62-92 pont) szövegértésből és matematikából. Az előző méréshez hasonlóan azonosítani kell a mérésben érintett kollégákat, fel kell tárni az eredménytelenség okát. A matematikai kompetenciafejlesztésről: A matematika intézkedési tervek az előző évi kompetenciamérés mutatóinak tükrében készültek. Így az iskolai célok nem koherensek az elért eredményekkel, hiszen eddig főként a 9

10 szövegértés fejlesztésére koncentráltak. Szükséges ennek minél előbbi felülvizsgálata. Azzal a megjegyzéssel, hogy intézkedési tervükben megfogalmazottak relevánsak, csak ki kell terjeszteni azokra a tanulókra is, akik az 1. szinten vagy 1. szint alatt teljesítettek. A matematika munkaközösség intézkedési terve részletes, felöleli a matematika minden területét. Nagyon tudatosan határozták a matematikai csomópontokra a fejlesztési feladataikat. Beépítették azokat a feladattípusokat, amelyek szükségesek a matematikai kompetencia fejlesztéséhez (útvonaltervezés, térképolvasás, grafikonok elemzése, becslés, stb.). Hiányzik viszont a évi felmérés ismeretében az egyéni fejlesztés, felzárkóztatás tervezése. Be kell építeni új módszerek alkalmazását közöttük gyógypedagógiai a tanórai munkába. A mennyiség helyett a minőségre kell a hangsúlyt helyezni. Az alsó tagozaton is el kell készíteni a évi mérés eredményének ismeretében az intézkedési tervet a matematikai kompetenciafejlesztésére. A szövegértés kompetenciafejlesztésről: Minden pedagógusnál megtalálhatók a szövegértés fejlesztését szolgáló módszerek, eszközök. Külön ki kell emelni a módszertani kultúra bővítésére való törekvést és ennek tanórába való beemelését. A tanítók/tanárok feladatként jelölték meg a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztését, gyakorlatban alkalmazható tudás megszerzését, kompetenciafejlesztő feladatok keresését, készítését. Céljuk, hogy a szövegértés 3. szintjére az eddiginél több tanuló jusson el, hiszen itt mutatkoztak hiányosságok. Fontos, hogy a helyi tantervbe beépítik a tanulás tanítása projektet, amely nagyban hozzájárulhat a szövegértési kompetencia fejlesztéséhez. Az alsó évfolyamokra lebontva megtalálhatjuk a gyakorlattípusokat, a számonkérés rendszerét is. A felső tagozatban nem évfolyamonként jelenik meg a fejlesztési feladatterv, hanem globálisan. Érdemes lett volna évfolyamokra, osztályokra lebontani, hiszen a visszaesés országos szinten is felső tagozatban jelentkezik. A szövegértés fejlesztése során sokat tehet a fizika szakos kolléga a táblázatok és grafikonok értelmezésével, ez részletesen meg is jelenik az intézkedési tervben. Összegzés: Az iskola az előző évi kompetenciamérés ismeretében tervezte meg fejlesztő munkáját. Iskolai és munkaközösségi szintig készítették el a cselekvési terveket, az egyéni pedagógus fejlesztési tervek hiányoznak. A tervezett intézkedések nem vették figyelembe a nagymérvű eredményromlást az előző évihez méréshez képest. Ennek ellenére a felvázolt célok és feladatok megvalósítása hozzájárulhat a sikeres fejlesztéshez, de szükséges a évi jelentés alapos áttanulmányozása és az eredménytelenség okainak feltárása. Javaslat: A következő mérésnél az adatlapok visszajuttatását az iskolának jobban figyelemmel kell kísérnie. Az iskola minden tanulójára kivetítve el kell készíteni a évi kompetenciamérés elemzését. Tantestületi szinten meg kell vizsgálni a statisztikai mutatókat, a tanulók feladatmegoldásának szintjeit. Minden pedagógusnak el kell készítenie saját területére a fejlesztési tervét. Az elemzés során azonosítani kell azokat a pedagógusokat, akik érintettek a évi mérésben. Új, hathatósabb intézkedéseket kell hozni az eredményesebb tanítás érdekében. 10

11 Számon kérhető, mérhető mutatókat kell rendelni az egyes feladatokhoz. A pedagógus-értékelés rendszerébe be kell építeni a kompetenciamérés eredményességét. A betervezett módszertani képzéseket minél előbb meg kell kezdeni, a továbbképzési tervet ennek függvényében módosítani kell. A mérési-értékelési rendszert iskolai szinten működtetni kell 11

12 6.3. Vélemény a Klauzál Gábor Általános Iskola intézkedési tervéről A Klauzál Gábor Általános Iskola intézkedési terve tartalmazza: az iskola kompetencia mérésének részletes elemzését matematikából, szövegértésből, nemzetközi elvárások és helyi lehetőségek, az iskola intézkedési tervét, a pedagógusok egyéni cselekvési tervét, az összegzést. Az iskola kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása Kompetenciaterület Elért pontszám Nagyvárosi átlagpontszám Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) szövegértés ,75 28,8 matematika ,8 5,7 Az iskola eredménye az előző évi méréshez képest szövegértésből jelentősen javult, 35 ponttal nőtt. Matematikából pontszámcsökkenés tapasztalható a évi méréshez viszonyítva, ennek ellenére az iskola elérte nagyvárosi átlagpontszámot. A Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) szövegértésből sokat javult, míg matematikából csökkent, de így is az iskola tanulói jobban teljesítettek, mint szociális helyzetükből eredően elvárható lett volna, hozzájárulva az iskola jó teljesítményéhez. Az iskola intézkedési tervének elemzése Az iskola intézkedési terve példaértékű, logikusan felépített. Az országos kompetencia mérés adatainak részletes elemzéséből indul ki amit tévesen PISA mérésnek nevez tényeket és következtetéseket sorol fel. Nagyon elgondolkodtató az iskola igazgatójának elemzése a nemzetközi PISA vizsgálat tükrében a hazai és saját iskolájára kivetítve. Érdemes lenne igazgatói értekezleten bemutatni ezeket a megállapításokat és akár szélesebb körben publikálni. Az iskola intézkedési terve nagyon reális, az elemzésben leírtakkal koherens. Olyan célokat határoz meg, amelyek megvalósítása a kompetencia-fejlesztéshez nélkülözhetetlen. Ezekhez konkrét feladatokat rendel, meghatározza a határidőket, felelősöket és az ellenőrzést végzőket. Nagyon helyesen állapítják meg, hogy a kulcskompetenciák fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt, gazdagítani kell a pedagógusok módszertani kultúráját. A tanulók érdekében a tanári együttműködés javítását, az egymástól tanulást is célként jelölik meg. A matematika kompetenciafejlesztésről: A matematika kompetenciafejlesztést minden pedagógus fontos feladatnak érzi és egyéni cselekvési tervében bemutatta azokat a lehetőségeket, amelyekkel hozzájárulhat a tanulók képességeinek fejlesztéséhez. Az elképzelések és feladatok arról tanúskodnak, hogy a mindennapi életből vett példákkal lehet ezen a téren előbbre jutni. A legtöbb pedagógus kiemelten kezeli a logikus gondolkodás fejlesztését saját tantárgyában. Az elmélet mellett a gyakorlatban való alkalmazást, a szöveges feladatok megoldását is betervezték. Reális és az iskolai elképzelésekkel megegyező tervek készültek. Amit hiányolok, hogy nem kapott kellő hangsúlyt az intézkedési tervekben az új módszerek, technikák használata, az egymástól való tanulás beépítése. 12

13 A szövegértés kompetenciafejlesztésről: Az egyéni intézkedési tervek az iskola intézkedési tervének szellemében és valamennyi diák munkalapját figyelembe véve állították össze. Valamennyi alapos, átgondolt, magas szakmai tudásról tanúskodó írás. Minden területen felsorolják azokat a tananyagokat, ahol lehetséges a szövegértés kompetencia fejlesztése. A szövegértés fejlesztésének sokszínűségét mutatják a fejlesztési tervek. Az összegzésből megtudható, hogy IPR program kerül bevezetésre, amelynek fontos eleme a kompetenciafejlesztés. Az egyéni intézkedési tervekről: Tudatos, az eredmények elemzését tükröző egyéni fejlesztési tervek készültek.. Saját tantárgyukban, területükön jól határozták meg a kompetenciafejlesztés lehetséges módjait. Külön ki kell emelni, hogy a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő fejlesztési tervek készültek. Jó, hogy a fejlesztésnél figyelembe veszik a tanulók hozott ismereteit és ennek rendszerezését is célként tűzik ki. A szöveges feladatok megoldása - amit középpontba állítottak nagyban hozzájárul a tanulók kompetenciafejlesztéséhez. Fontos, hogy az eszközök használatát is beépítették a fejlesztési folyamatba. Példaértékűnek tartom azoknak a pedagógusoknak az intézkedési tervét, amelyekben megtalálhatók a tananyag adta fejlesztési lehetőségeken kívül az új munkaformák alkalmazása (kooperatív technikák, projektmódszer), például Gabnai Jánosné, Hódi János, Fehér Tiborné. Összegzés: Az iskola intézkedési terve az országos kompetenciamérés elemzésére épült, és mindehhez átgondolt tervező munka párosult. A pedagógusok logikus, megvalósítható cselekvési terveket készítettek. A fejlesztési elképzelések összhangban vannak az iskolai célkitűzésekkel. Javaslat: Az iskolai elemzés térjen ki a mérésben érintett pedagógusok megnevezésére. Kapjanak elismerést azok a pedagógusok, akik hozzájárultak a tanulók eredményes kompetenciafejlesztéséhez. Legyen a pedagógus-értékelés alapja a kompetenciamérés eredményessége. Városi szinten javaslom az iskola kompetenciafejlesztésben elért eredményeinek és fejlesztési tervének bemutatását. 13

14 6.4. Vélemény a Tarjáni Általános Iskola intézkedési tervéről A Tarjáni Általános Iskola intézkedési terve tartalmazza: az iskolai intézkedési tervét, az általános iskola továbbképzési programját ( ), az országos kompetenciamérés elemzését matematikából, szövegértésből, a matematika munkaközösség és az alsós munkaközösség intézkedési terv-tervezetét, az intézmény minőségirányítását végző munkacsoport intézkedési tervét, a pedagógusok egyéni intézkedési tervét. Az iskola kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása Nagyvárosi Hozzáadott Elért pontszám Kompetenciaterület átlagpontszám Pedagógiai Érték szövegértés ,2-26,4 matematika ,34 4,03 Az iskola tanulóinak teljesítménye elmarad a nagyvárosi átlagtól annak ellenére, hogy matematikából 18, szövegértésből pedig 36 ponttal nőtt az iskola pontszáma. A Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) mutató szövegértésből emelkedett, de még így is negatív, az iskola a tanulók szociális helyzetéből adódóan az elvártakhoz képest rosszabbul teljesített, míg matematikából a HPÉ pozitív értéket mutat, tehát e kompetenciaterületen jobb eredményt ért el az iskola a évi méréshez viszonyítva. Az iskola intézkedési tervének elemzése Legfontosabb feladatnak a pedagógusok szakmai megújulását jelölték meg. Ehhez elengedhetetlen az iskola továbbképzési programjának tervszerű felépítése. A továbbképzési tervben elsősorban számítástechnikai képzést, a modulok, a könyvtár, a környezeti nevelés, a fejlesztőpedagógiai, integráció és hiányzó szakok megszerzését helyezték előtérbe. A matematika kompetenciamérés eredményeit elemezve megállapították, hogy szükséges a bevált módszerek és kis létszámú csoportok további alkalmazása. A szövegértés adatait vizsgálva célként tűzték ki, hogy a matematikában bevált módszerek alapján kell kidolgozni e terület fejlesztési tervét augusztus végéig. Vélemény az intézmény minőségirányítását vezető csoport intézkedési tervéről: A csoport nagyon tudatos, az iskola célrendszerébe illeszkedő intézkedési tervet készített mind szövegértési, mind a matematikai kompetenciafejlesztésre. A tevékenységek között megtalálhatók a differenciált fejlesztés módjai (csoportbontás), a számítógépes programok használata, a tanulók figyelemfelkeltése, az érdekesebb órák tartása, a tehetséggondozás, a tanulópárok alkalmazása. A matematika kompetenciafejlesztésről: A matematika munkaközösség intézkedési terve tartalmazza az értékrendi elemeket, tanári és tanulói tevékenységeket, a megvalósítás mérését. Az intézkedési terv nagyon szakszerű, de a kompetenciafejlesztéshez csak kismértékben járul hozzá. Hiányzik a mindennapi életben használható tudás elsajátítása. Fontos az önálló feladatvégzés, az önellenőrzés, a projektmódszer, a számítógépes gyakorlás beépítése, de be kell tervezni a gyakorlatból vett 14

15 szöveges feladatok megoldását, a logikus gondolkodás fejlesztését, a tanórán alkalmazott módszerek bővítését. A szövegértés kompetenciafejlesztésről: A szövegértés fejlesztéséről csak cél fogalmazódott meg iskolai szinten, intézkedési terv elkészítése folyamatban van. A szövegértés fejlesztése címszó alatt azonban olyan tevékenységi formákkal találkozunk, amelyek az olvasóvá nevelést szolgálják elsősorban (olvasóklub, kötelező olvasmányok, tanulói kiselőadások). Nem jelenik meg a szövegértést fejlesztő gyakorlattípusok felsorolása; a szövegértés várható szintjére való eljutás időpontja. Nem utalnak a szépirodalomi szövegen kívül a dokumentum típusú szövegek elemzésének lehetőségére. Vélemény az alsós munkaközösségi intézkedési terv-tervezetéről: A munkaközösség tervezetében a szilárd alapkészségek elsajátítását tűzte ki célként, amelyet folyamatosan mérnek. Szövegértés és matematika területére több feladatot fogalmaznak meg, de ezek ütemezése, felelőse, határideje hiányzik. A matematika, a logika fejlesztése a kijelölt feladatokkal megvalósítható, a szövegértés fejlesztését alaposabban át kell gondolni. Új módszerek, technikák használatát is be kellene tervezni. Vélemény az egyéni intézkedési tervekről: A pedagógusok egyéni cselekvési tervei nem tükrözik minden esetben az iskolai cél megvalósítását. Nem fordítottak kellő hangsúlyt a szövegértés fejlesztésére. Nagyon sokoldalúan, de csak a tananyagon keresztül tervezik a kompetenciafejlesztést. Hiányzik az új módszerek, taneszközök betervezése. A képesség szerinti csoportbontások főként a pedagógusok munkáját segítik, de nem minden esetben teszik hatékonyabbá az oktatást és a tanulói teljesítmények növekedését. Összegzés: Az iskola a kompetenciamérés elemzését elvégezve helyesen jelölte meg a fejlesztés irányát, amit továbbképzési tervük is alátámaszt. A minőségirányítást végző csoport fejlesztési elképzelései harmonizálnak az iskolai elképzelésekkel. A matematika munkaközösség munkaterve részletes, sok területre kiterjed, de hiányzik belőle a szöveges feladatok hangsúlyozása. Az alsó tagozat cselekvési tervezetének újragondolása és konkrétabbá tétele az alapkészségek fejlesztésének érdekében nélkülözhetetlen. Javaslat: Részletesebb, mindkét kompetenciaterületre kiterjedő iskolai intézkedési tervet kell készíteni. Konkrét feladatokat tervezzenek be felelőssel, határidővel, ellenőrzéssel. Minden munkaközösség készítse el fejlesztési tervét. Munkaközösségi és tantestületi értekezleten beszéljék meg és egyeztessék az elképzeléséket. Az iskolai elemzés térjen ki a mérésben érintett pedagógusok azonosítására. Kapjanak elismerést azok a pedagógusok, akik hozzájárultak a tanulók kompetenciafejlesztéséhez, az iskolai eredmények javulásához. Az iskolának javaslom a HEFOP pályázat kidolgozását és beadását. 15

16 6.5. Vélemény a Németh László Gimnázium és Általános Iskola intézkedési tervéről A Németh László Gimnázium és Általános Iskola intézkedési terve tartalmazza: az országos kompetenciamérés eredményeinek értékeléséből fakadó feladatok meghatározását és megoldását, feladatok felsorolását tantárgyanként, az egyéni intézkedési terveket. Az iskola kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása Általános iskola Kompetenciaterület Elért pontszám Nagyvárosi átlagpontszám Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) Szövegértés 6. oszt ,3 36,7 Matematika 6. oszt ,67-4,63 Az iskola eredménye szövegértésből jelentősen, matematikából kissé javult az előző évi méréshez viszonyítva. Az iskola a nagyvárosi átlagpontszám felett teljesített mindkét kompetenciaterületen. A Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) különösen számottevően nőtt szövegértésből, míg matematikából a pontszámnövekedés ellenére a HPÉ csökkent, negatív lett. E kompetenciaterületen az iskola - a tanulói szociális helyzetét tekintve - elvárhatóhoz képest gyengébb eredményt ért el, de teljesítménye így is figyelemre méltó. Gimnázium Kompetenciaterület Elért pontszám Közepes gimnáziumi átlagpontszáma Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) Szövegértés 10. oszt ,95 34 Matematika 10. oszt ,3 24,8 Az iskola pontszáma szövegértésből és matematikából is jelentősen nőtt, meghaladja a közepes gimnáziumok átlagpontszámát. A HPÉ mutató is nagymértékben növekedett az előző évihez képest. Az iskola tanulói sokkal jobban teljesítettek mindkét területen, mint a hasonló szociális háttérrel rendelkező diákok. Az iskola eredménye a 10. évfolyamosok rangsorában előkelő helyet foglal el. Az iskola intézkedési tervének elemzése Az iskola intézkedési terve tudatos és tervszerű. 3 fő célt határoz meg, és ezekhez rendeli a feladatokat. Az intézkedési terv a kompetenciák és képességek fejlesztésének problémái sorában felveti az ismeretközpontú oktatás szembeállítását a készségfejlesztéssel. 16

17 Rendkívül fontosnak tartják a tartalmi modernizációt, a pedagógus mesterség, a tanári szerep újraértelmezését, melynek előfeltétele a pedagógusok szemléletváltoztatása. Az intézkedés terv megnevezi a felelősöket és a határidőket is. Figyelemre méltó elemei az intézkedési tervnek: a kompetenciamérés elemzése a tanulók képességszintjei szerint, a tankönyvelemzés a kompetenciaalapú oktatás követelményeinek figyelembevételével feladatbank létrehozása az iskolai hálózaton keresztül. A célokhoz rendelt feladatok között a továbbképzési terv korrigálása, HEFOP pályázaton való részvétel, és a szakmai szolgáltatás igénybevétele szerepel. A szövegértés kompetenciafejlesztésről: Az egyéni intézkedési tervekben tudatosan jelennek meg a szövegértés kompetenciafejlesztés elemei. Lényeges, hogy megemlítik: El kell szakadni a szövegértés irodalomközpontúságától. Fejlesztése nem tantárgyspecifikus, hanem minden tantárgyat tanító pedagógus feladata. Különböző típusú szövegek alkalmazása szerepel a fejlesztésben. A matematikai kompetenciafejlesztésről: A matematika kompetenciafejlesztés érdekében előtérbe helyezik az eszköztudás fejlesztését, a tanulók gondolkodásának, a mindennapi életben való tájékozódásának fejlesztését. Nagyon jól szolgálja a kompetenciafejlesztést a helyi feladatbank létrehozása. Vélemények az egyéni intézkedési tervekről: Az egyéni intézkedési tervek az iskolai célokhoz illeszkednek. Többségük nagyon alapos, kiterjed a szövegértés és matematikai kompetenciafejlesztésére. Az egyéni intézkedési tervek között találhatók túl általános megfogalmazásúak is. Konkrétabb meghatározásokra lenne szükség, pl.: magyar nyelv és irodalom tantárgyból, módszertani segédanyag megjelöléssel együtt. Vannak módszertanilag gazdag, szakszerű egyéni intézkedési tervek, amelyek a nemcsak a tananyagra, hanem a tanórai megvalósításra is kitekintenek. A természettudományi tantárgyakat és idegen nyelvet tanító kollégák szövegértési kompetenciafejlesztésre vonatkozó intézkedési terve nagyfokú szakmai tudásról és felelősségről vall. Jónak tartom (a teljesség igénye nélkül) Burzon Mária, Győri Éva, Mihály Lajosné, Seres Imre fejlesztési terveit. Összegzés: Az iskola jól határozta meg a kompetenciafejlesztés érdekében a célokat. Tudatos és tervszerű intézkedési tervet készítettek, amelyhez az egyéni cselekvési tervek is hozzájárultak. Eredményeik alapján a matematika kompetenciafejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Javaslat: Végezzék el a kompetenciamérés elemzését minden tanuló esetében. Azonosítsák az országos kompetenciamérésben érintett pedagógusokat is. A kompetenciamérés legyen a pedagógus-értékelés egyik eleme, a szövegértésben érintett pedagógusok kapjanak megfelelő elismerést. 17

18 A matematika kompetenciafejlesztés érdekében minden pedagógusnak kiemelt feladata van, amit be kell építenie a fejlesztési tervébe. 18

19 6.6. Vélemény Kiss Lajos Általános Iskola Intézkedési tervéről A Kiss Lajos Általános Iskola intézkedési terve tartalmazza: a helyzetelemzést, az országos mérések elemzését (6. osztályos, 1. osztályos), a fejlesztési terveket munkaközösségenként, a fejlesztő foglalkozások feladatait, a tanulás tanítási projekt leírását, az első osztály indításával kapcsolatos feladatokat, a továbbképzési tervet, az iskola ellenőrzési, értékelési tervét. Az iskola kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása Kompetenciaterület Elért pontszám Nagyvárosi átlagpontszám Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) szövegértés ,5-45,1 matematika ,3-37,8 Az iskola pontszáma az előző évi méréshez képest romlott, főleg szövegértésből figyelhető ez meg. A tanulók teljesítménye közel 100 ponttal marad el a nagyvárosi átlagtól. A Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) csökkent az elmúlt évi méréshez képest, különösen nagymértékű csökkenés tapasztalható szövegértésből. Az iskola - a tanulói szociális körülményeit is figyelembe véve - az elvártakhoz képest gyengén teljesített mindkét kompetenciaterületen. Elgondolkodtató az a tény, hogy a tanulók közel fele 1. képesség szint alatt van matematikából, és 1. szinten szövegértésből. Az iskola intézkedési tervének elemzése Az intézkedési terv elkészítéséhez az új igazgatónak kevés idő állt rendelkezésre, hogy alaposan tanulmányozza az iskola pedagógiai munkáját. A dokumentum a helyzetelemzésre épül, a kompetenciamérés elemzése is megtalálható benne, következtetések, célok kitűzése, ezekhez feladatok meghatározása is megtörtént, de nem teljeskörűen. Az intézkedési tervben a kompetenciafejlesztésen van a fő hangsúly, amelynek előzményeként felsorolják, hogy eddig mit tettek az intézményben. A továbbképzési terv alapján az intézmény a fejlesztőpedagógus képzést támogatta, képeztek gyógypedagógust is, amely az SNI (sajátos nevelési igényű) tanulók oktatása miatt kötelező. Az iskolában több éve folyik A tanulás tanítása című projekt, de ennek hatása nem figyelhető meg a diákok teljesítményeiben, mintha a projekt külön életet élne, és nem lenne szerves része a tanítási-tanulási folyamatnak. Az iskola ellenőrzési terve nagyon széleskörű, minden érintettre kiterjed. A hatékonyság növelése érdekében működtetni kell. Vélemény a munkaközösségi intézkedési tervekről: A munkaközösségi tervekben az eredménytelenég okainak feltárása, az elérendő célok felsorolása szerepelnek a feladatok ütemezésével. Az alsós, a humán és reál munkaközösségek tervében felfedezhetők a kompetenciafejlesztés fontosabb feladatai, köztük 19

20 a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése, új módszerek megismerése és beépítése a gyakorlatba, a tanmenetek átdolgozása. A humán és reál munkaközösség helyesen állapította meg a célokat, e feladatok megvalósítása segítheti a tanulók eszköztudásának fejlődését. Az alsó tagozatban nem elég hangsúlyosan nem jelenik meg a matematikai logika és szövegértés fejlesztése. A szövegértés kompetenciafejlesztése nem lehet csak egy hónapi feladat! Minden munkaközösség, így minden pedagógus feladata kell, hogy legyen a folyamatos szövegértés és matematika kompetenciafejlesztés. Összegzés: Az iskola intézkedési terve nagyon sok olyan tevékenységet tartalmaz, amelynek megvalósítása segítheti az iskola eredményességét. A tudatos fejlesztés irányának konkrétabb megjelölésére lenne szükség. A feltárt okok és a fejlesztendő területek meghatározása a megfelelő intézkedésekhez vezethet. A munkaközösségi tervek többsége az iskolai célokhoz illeszkedik. Javaslat: Az iskola intézkedési tervének konkrétabbá tételét javaslom a kompetenciamérés eredményeinek tükrében. Össze kell hangolni az iskolai és a munkaközösségi intézkedési terveket. Minden pedagógus határozza meg fejlesztési elképzeléseit saját szaktárgyában. Az országos mérés elemzése során nemcsak a tanulói teljesítményeket kell megnézni, hanem az érintett pedagógusokat is azonosítani kell. A pedagógus-értékelésbe számítson bele a kompetenciamérés eredményessége. A szakmai munka eredményessége érdekében javaslom klímavizsgálat elvégzését a tantestületben. A kompetenciafejlesztés érdekében szükséges az új módszerek megismerése és beépítése a tanórai munkába. 20

21 6.7. Vélemény a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola és Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Intézkedési tervéről A Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola és Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézmény intézkedési terve tartalmazza: az országos mérés elemzését, az iskola cselekvési tervet, a matematika kompetenciafejlesztés tervét, az egyéni intézkedési terveket. Az iskola kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása Kompetenciaterület Elért pontszám Nagyvárosi átlagpontszám Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) szövegértés ,42 0,56 matematika ,5-49 Az iskola szövegértésből 21 ponttal többet ért el az előző évi méréshez képest, teljesítményük a nagyvárosi átlagpontszámot jelentősen meghaladta. Matematikából a pontszámuk számottevően nem változott, eredményük a nagyvárosi átlag alatt maradt. A Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) szövegértésből kissé, míg matematikából nagymértékben csökkent. A tanulók sokkal rosszabbul teljesítettek matematikából szociokulturális körülményeiket figyelembe véve, mint az elvárható lett volna. Az iskola intézkedési tervének elemzése Az iskolai intézkedési terve az előző mérés elemzéséből és a szakértői jelentésből indul ki. Az intézkedési terv bevezetőjéből megtudható, hogy az olvasás-szövegértés terén megnyugtató eredmény született. Céljuk a színvonal megtartása. Az intézkedési terv tartalmazza a konkrét feladatokat, megvalósításuknak ütemtervét, felelőseit s azok ellenőrzését. Nagyon jó, hogy a szövegértésből elért magas pontszám ellenére az intézkedés tervükben kiemelten kezelik a szövegértés kompetenciaterület fejlesztését is. A matematika kompetenciafejlesztés területén csak a logikus gondolkodás képességének fejlesztése jelenik meg. A matematika kompetenciafejlesztésről: A szakirodalmat felhasználva megállapításaik helytállókat, fontos a szemléletváltás a megfogalmazott célok a matematika-logika kompetenciafejlesztését szolgálják. Az egyéni képességfejlesztést helyezik előtérbe a differenciálás, a változatos tanítási-tanulási stratégiák használatával. Jó, hogy megjelenik a gyakorlatban alkalmazható tudás megszerzésének fontossága. A tankönyvválasztásnak kiemelt szerepet tulajdonítanak. A szövegértés kompetenciafejlesztésről: Nagyon tudatos az alsós munkaközösség szövegértés fejlesztési terve. Pontos, szakszerű megfogalmazásokkal találkozunk az olvasási képesség fejlesztésével kapcsolatban. 21

22 A magyar szakos kollégáknak nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magyarázó és dokumentum típusú szövegek értelmeztetésére, a szövegértés ne korlátozódjék a szépirodalmi szövegre. Az egyéni fejlesztési tervekről: Az egyéni fejlesztési tervek alaposan kidolgozottak, minden tantárgyat tanító pedagógus feladatának tartja a kompetenciafejlesztést. Jónak ítélem (a teljesség igénye nélkül): Póthné Nagy Tünde, Szilágyi Gáborné fejlesztési javaslatait. Összegzés: Az iskola a magas pontszám ellenére sem mondott le a folyamatos szövegértés kompetenciafejlesztéséről. Kiemelt feladatként kezelik a logikus gondolkodás fejlesztését alsó tagozattól kezdődően. Örvendetes, hogy minden kolléga érzi, hogy neki is van tennivalója e két terület fejlesztésében. Az országos mérés elemzését nem végezték el mélyrehatóan, csak a pontszám és elvárható értékeket vizsgálták. Szükség lenne a tanulói képességszintek vizsgálatára, és a mérésben részt vevő pedagógusok azonosítására. Javaslat: Az iskola alaposabban elemezze az országos kompetenciamérés iskolai jelentését, különös tekintettel a matematikában nyújtott teljesítményekre. Minden tanuló mérését dolgozzák fel és elemezzék. Az elemzés térjen ki a mérésben érintett tanítók, tanárok azonosítására. Legyen a pedagógus-értékelés egyik fokmérője a kompetenciamérés eredményessége (dicséret és elmarasztalás). A matematika kompetencia-fejlesztést hangsúlyosabban kell betervezni. 22

23 6.8. Vélemény József Attila Általános Iskola Intézkedési tervéről A József Attila Általános Iskola Intézkedési terve tartalmazza: az országos mérés elemzését, az iskola intézkedési tervét, tanári, tanítói, napközis cselekvési terveket. Az iskola kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása Kompetenciaterület Elért pontszám Nagyvárosi átlagpontszám Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) szövegértés ,43-22,2 matematika ,13-14,9 Az iskola pontszáma számottevően nem változott az előző évi méréshez képest. A tanulók teljesítménye nem éri el a nagyvárosi átlagot. A kismértékű pontszám csökkenés ellenére a Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) jelentősen csökkent mindkét kompetenciaterületen. Tehát az iskola a tanulók szociális helyzetét tekintve gyengébben teljesített, mint az elvárható lett volna. Az iskola intézkedési tervének elemzése Az intézkedési tervet az országos kompetenciamérésben kiválasztott tanuló eredményeit alapul véve készítették. Hiányolom, hogy a központilag nem értékelték az otthon maradt feladatlapokat, hiszen reális képet tanulóikról csak így kaphattak volna. Ez a probléma a későbbiekben az egyéni intézkedési tervek kapcsán is felmerül. Pedig a kiválasztott 20 tanulóból 11 tanuló nem rendelkezik a szöveg megértéséhez szükséges jártassággal. Az iskola intézkedési terve a tények felsorolásából indul ki. Hiányzik az elemzés, az okok feltárása. A fejlesztést három célcsoportra (szülők, tanulók, tanárok) tervezték. Intézkedési tervükben a cél, feladat, módszer, határidő és az érintettek szerepelnek. Hiányzik az ellenőrzés módjának és felelősöknek a megnevezése. Az iskola fejlesztése minden területre kiterjed, amely a kompetenciafejlesztést segíti. Így a módszertani kultúra fejlesztése, mindennapi életből vett példák megoldása, szöveges feladatok, mérés-értékelés, képzések szervezése, továbbképzési terv módosítása. Eredményesebbnek tartanám a három célcsoport feladatainak közös intézkedési tervben történő megjelenését. A szövegértés kompetenciafejlesztésről: Intézkedési tervük nem célirányos, kevés gyakorlati útmutatást tartalmaz. Az alsó tagozatos tanítók és napközis nevelők egyéni intézkedési tervével kapcsolatban: tudatosan él a narratív mese-típusú szöveg értelmezésével. Ennek alsó tagozatban meghatározó szerepe van, hiszen a személyes hangvétel, az olvasóra gyakorolt érzelem, hatással lehet a tanulóra. Jó ötlet a Gondolkodtató játékok című feladatbank. A felső tagozatos intézkedési terv megvalósításának garanciája lehet az a tény, hogy a 2005/2006. tanévre rendeltek szövegértést fejlesztő gyakorlólapokat. Fontos, hogy Kókay Erika egyéni intézkedési tervében megjelenik a szövegszerkesztési kompetencia is. 23

24 Arnóczky Mária egyéni fejlesztési tervében a szólások, közmondások értelmezése kerül sor, ami azért jó, mert az implicit szöveg így nagyobb hangsúlyt kap. A matematika kompetenciafejlesztésről: A tanítók egyéni munkatervükben az alapkészségek biztos megszerzését, a szövegértés és matematikai kompetenciafejlesztését tervezik, mindezeket változatos módszerekkel igyekeznek megvalósítani. Nagyon jónak tartom azokat a napközis törekvéseket a kompetenciafejlesztésben, amelyek azt tűzik ki célul, hogy nem a délelőtti módszerekkel akarnak délután eredményt elérni. A felső tagozatos egyéni tervekre jellemző, hogy míg a szövegértés fejlesztését minden pedagógus feladatának érzi, addig a matematika-logika fejlesztésére ez nem jellemző. Nem használják ki a tantárgy adta lehetőségeket a kompetenciafejlesztésére. A módszertani változatosságra való törekvés a tanítókra jobban jellemző, mint a tanárokra. Kiemelkedőnek tartom: Mészáros Istvánné fejlesztési tervét, jónak ítélem: Koncné Karasz Edit, Martonné Végh Katalin, Pál Marianna, Mónusné Vörös Éva, Pintérné Elekes Edit, fejlesztési javaslatait. Megjegyzés: Minden iskolának lehetősége volt az összese diák dolgozatának kijavítására és elemzésére. Ennek elmaradása az iskola felelőssége. A tankönyvválasztás a pedagógusok közös megegyezésén kell, hogy alapuljon. A pedagógusok tanórai munkáját, annak minőségét nem szabad, hogy befolyásolja a változó szabályozás. Nem a tanórán kell ezeket megoldani, hanem tanórán kívül. Az anyagi és erkölcsi megbecsültséget a pedagógusoknak maguknak kell kivívni, ennek egyik fokmérője lehet az országos és nemzetközi kompetenciaméréseken való jó eredmény elérése. Összegzés: Az iskola intézkedési terve sok olyan elemet tartalmaz, amely a kompetenciafejlesztést szolgálja. A kitűzött célok és a hozzárendelt feladatok koherensek. Fontos lett volna az összes tanuló eredménye alapján az elemzést elvégezni. A munkaközösségeknek kellett volna először elkészíteni a fejlesztési tervüket és azt az egyéni tervekre lebontani. Az egyéni intézkedési tervekben az iskolai célkitűzések megvalósítására való törekvés mutatkozik meg. Megfigyelhető, hogy a pedagógusok egyéni tervében a szövegértés fejlesztése megtalálható, a matematikai kompetenciafejlesztésére viszont csak néhány esetben van utalás. Javaslat: Eredményesebb lenne egységes célokat kitűzni a három célcsoportra. El kell végezni a kompetenciamérés elemzését az összes tanuló feldolgozott adatai alapján. Szükséges a munkaközösségi fejlesztési tervek elkészítése és az egyéni tervekkel való összehangolása. Azonosítani kell a kompetenciamérésben érintett pedagógusokat. A pedagógus-értékelés alapja legyen a kompetenciamérésben elért eredmény. Módszertani képzések szervezését javaslom a felsős pedagógusoknak és az új módszerek beépítését a fejlesztési folyamatba. 24

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Részletesebben

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése

Részletesebben

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Intézkedési terv a 2011-2012-es tanévre vonatkozóan, a 2010-2011-es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Dobó István Gimnázium 3300. Eger, Széchenyi út 19. Készült: 2011. június 30.

Részletesebben

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben 2010-2011-2012-2013-2014-es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben Az országos kompetenciamérés azt a célt szolgálja, hogy információkat nyújtson az oktatásirányítók és

Részletesebben

A SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 2008. évi országos kompetenciamérésben elért eredményeinek elemzése; Feladataink

A SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 2008. évi országos kompetenciamérésben elért eredményeinek elemzése; Feladataink A SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 2008. évi országos kompetenciamérésben elért eredményeinek elemzése; Feladataink Intézményi stratégia az OKM eredményeinek hasznosításához Belső mérési-értékelési

Részletesebben

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában Összeállította: Szentmiklósi Miklós mérés-értékelés munkaközösség vezető Vályiné Pápai Viola igazgató A mérésre 2014.

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE: IKT.SZ.: 34 78 / 28 1 / 2015. O R S Z Á G O S K O M P E T E N C I A M É R É S I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

A 2015.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában

A 2015.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában A 2015.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában Összeállította: Szentmiklósi Miklós mérés-értékelés munkaközösség vezetője A mérésre 2015. május 25-én került sor a

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

A KOMPETENCIA MÉRÉSEK EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYI MUNKÁBAN

A KOMPETENCIA MÉRÉSEK EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYI MUNKÁBAN 2. sz. melléklet A KOMPETENCIA MÉRÉSEK EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYI MUNKÁBAN 1. Törvényi háttér 1.1. Kt. 40. (11) A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Országos kompetenciamérés eredménye az EKF Gyakorlóiskolában

Országos kompetenciamérés eredménye az EKF Gyakorlóiskolában Országos kompetenciamérés eredménye az EKF Gyakorlóiskolában A mérések és a hozzá tartozó dokumentumok itt tekinthetõk meg. Intézményi jelentés A 2001 õszén elkezdõdött Országos kompetenciamérések sorában

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

SIOK FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÁDÁND évi kompetenciamérés eredményei, fejlesztési javaslatok

SIOK FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÁDÁND évi kompetenciamérés eredményei, fejlesztési javaslatok SIOK FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÁDÁND 2011. évi kompetenciamérés eredményei, fejlesztési javaslatok 4. évfolyam A 2011-es tanévben telephelyünk nem került a 200 kiválasztott intézmény közé. Így a kijavított

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Besnyői Arany

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása

SIOK Széchenyi István Általános Iskola A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása Siófok, 2009-05-09 1 Készítette: Gáthy Péterné minőségügyi vezető, alsós munkaközösségvezető Részt

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Jászboldogházi

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS Az Országos kompetenciamérés céljai Iskolák, fenntartók: a visszajelzés az intézmény, tanulócsoportok és a tanulók egyéni teljesítményéről saját elemzések készítése saját mérések

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Lévay József Tagiskola

SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Lévay József Tagiskola SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA Lévay József Tagiskola Az Oktatási Hivatal 2010. április 14-én kelt értesítése alapján a 2009. évi országos kompetenciamérés eredményeihez viszonyítva a Lévay

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló

Részletesebben

ÉRTÉKELÉS A VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK 2008/2009. TANÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL, INTÉZKEDÉSEK A 2009/2010.

ÉRTÉKELÉS A VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK 2008/2009. TANÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL, INTÉZKEDÉSEK A 2009/2010. ÉRTÉKELÉS A VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK 2008/2009. TANÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL, INTÉZKEDÉSEK A 2009/2010. TANÉVBEN 1. Intézményi minıségirányítási munkacsoportunk 4+1 fıvel mőködik.

Részletesebben

Tóvárosi Általános Iskola

Tóvárosi Általános Iskola Tóvárosi Általános Iskola 2009/2010-es tanév munkaterve A tantestület 2009. augusztus 31-én tartott értekezletén elfogadta. Pokrovenszki László igazgató 2009/2010-es tanév rendje A tanév 2009. szeptember

Részletesebben

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015.

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Tárgy : Megrendelés IPR AKCIÓTERV 2015-2016. tanév IPR alkalmazása Bárna, 2015. szeptember 1. I.Helyzetelemzés Gyermekek/tanulók és

Részletesebben

Pécs, május 10. Dr. Klincsikné Toma Zsuzsanna munkaközösség-vezető

Pécs, május 10. Dr. Klincsikné Toma Zsuzsanna munkaközösség-vezető Pécs, 2016. május 10. Dr. Klincsikné Toma Zsuzsanna munkaközösség-vezető Intézményi eink: Matematika 6. Matematika 8. Szövegértés 6. Szövegértés 8. Intézmény 1635 (1613;1658) 1702 (1685;1717) 1623 (1600;1650)

Részletesebben

Elemzés a májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 10. évfolyam)

Elemzés a májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 10. évfolyam) Elemzés a 26. májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 1. évfolyam) Bevezetés A kompetenciamérés keretei A 26 tavaszi kompetenciamérés eredményeit a nyolcadik évfolyamról teljes körűen, a tizedik

Részletesebben

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV A Természet nagy könyve csak azok el tt áll nyitva, akik ismerik a nyelvet, amelyen írva van: a matematika nyelvét. Galileo Galilei Zalaszentgrót, 2013.

Részletesebben

A SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása

A SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A SIOK Beszédes József Általános Iskola 2011. évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A jelentésben szereplő tanulók száma 2011. évi méréskor 6. a osztály: 24 fő 6. b osztály: 32 fő

Részletesebben

Kulcskompetenciák fejlesztése. Körzeti Általános Iskola Bükkábrány

Kulcskompetenciák fejlesztése. Körzeti Általános Iskola Bükkábrány Kulcskompetenciák fejlesztése Körzeti Általános Iskola Bükkábrány Iskolánkról Három (évfolyamonként 1-1 osztályos) kisiskola 2005-ben társult Tagintézményenként merőben eltérő szülői háttér Tagintézményeink

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Oktat: Alsó tagozat 1. osztályban minden tantárgyat az ének kivételével

Oktat: Alsó tagozat 1. osztályban minden tantárgyat az ének kivételével 1. KTKT Általános Iskola és Középiskola Páhi Általános Iskolájában 2012/2013-es tanévben tanítók Név: Csviláné Polgár Erika 8. osztályfőnök tanító, angol műveltségterület, inkluzív nevelés tanár Oktat:

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Lévay József Tagiskola

SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Lévay József Tagiskola SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA Lévay József Tagiskola Az Oktatási Hivatal 2009. május 8-án kelt értesítése alapján - melyet a Fenntartói Társulás az intézményfenntartó részére küldött - a 2008.

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.

Részletesebben

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton.

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton. Intézményünk, a Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (Nyíregyháza, Szarvas u. 10-12.) nyert a TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

A 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium

A 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium A 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium Iskolánkban a 10 évfolyamban mérik a szövegértés és a matematikai logika kompetenciákat. Minden évben azonos korosztályt

Részletesebben

Kompetencia mérések eredményeinek elemzése

Kompetencia mérések eredményeinek elemzése Kompetencia mérések eredményeinek elemzése Eredmények: Matematika Országos átlag/járási iskolák átlaga/helyi iskolai átlag/helyi iskolai hhh átlag Szövegértés Országos átlag/járási iskolák átlaga/helyi

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

Feladat Felelős Határidő Partner 1. A pedagógusok tájékoztatása a PISA mérés hátteréről, A PISA mérés

Feladat Felelős Határidő Partner 1. A pedagógusok tájékoztatása a PISA mérés hátteréről, A PISA mérés 4. MEGVALÓSÍTÁSI TERV 4.1. OKM matematika 6. és 8. évfolyam Feltárt probléma A 6. és 8. évfolyamos tanulók OKM matematika teljesítménye szignifikánsan az országos átlag alatt van. Elérendő cél Az Országos

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

TÁMOP Pályázat iskolai tájékoztató szeptember 14.

TÁMOP Pályázat iskolai tájékoztató szeptember 14. TÁMOP 3.1.4 Pályázat iskolai tájékoztató 2009. szeptember 14. 1 A pályázat Szeged megye jogú város Önkormányzata a TÁMOP-3.1.4-08/2 pályázaton, amely a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT NAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM 201172 ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Nagymágocs, 2016. szeptember 19. Reményi Ferencné intézményvezető ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 1. Jelen szabályzat a Nagymágocsi Hunyadi

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI

HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI Célkitűzés A tanulók képességeit olyan szintre fejleszteni, amelyek eredményesen szolgálják az élethosszig tartó tanulás folyamatát, valamint növelik a munkaerő-piaci

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. sz. melléklet HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. Intézményi adatok OM azonosító: 032842 Intézmény neve: Fenntartó neve: Napköziotthonos Óvoda

Részletesebben

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489 Iskolánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében részt vesz a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázatban. Kódszám: TÁMOP-3.1.4/08/2 A projektek az Európai

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény. végrehajtásáról

Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény. végrehajtásáról Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról 10. A tájékoztató rendszer és a köznevelési intézmények közzétételi listája 23. (1) A nevelési-oktatási

Részletesebben

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája Az iskola pedagógusainak végzettsége, szakképzettsége: Sorszám végzettség Tantárgyfelosztás

Részletesebben

2011/2012-es tanév rendje

2011/2012-es tanév rendje 2011/2012-es tanév rendje A tanév 2011. szeptember 1-jétől (csütörtök) 2012. június 15-ig (péntek) tart. Az első félév: 2012. január 13-ig (péntek) tart. 2012. január 20-ig (péntek) értesítés az I. félévben

Részletesebben

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Szakszolgálati feladatellátásunk a számadatok tükrében Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége. Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Projekt előrehaladási jelentés

Projekt előrehaladási jelentés Projekt előrehaladási jelentés Projektazonosító szám: Pályázat címe: Köznevelés az iskolában Intézmény neve: Jászkarajenői Széchenyi István Általános Iskola OM-azonosító: 032339 Időszak, amire a beszámoló

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2010 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja Kommunikáció-központúság Tevékenység centrikusság Rendszeresség Differenciáltság Partnerség

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI BESZÁMOLÓ 2011/2012. TANÉV

MINŐSÉGÜGYI BESZÁMOLÓ 2011/2012. TANÉV 1. PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGÜGYI BESZÁMOLÓ 2011/2012. TANÉV Atkár, 2012. június 15. Készítette: Tősér Gyuláné minőségügyi csop. vezető Minőségügyi beszámoló Intézményünkben minden kolléga

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra.

Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra. I. A Gimnáziumi ágazat Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra. matematika Az eredmények szerint a 4 évfolyamos

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

SZAKÉRTŐI SZAKVÉLEMÉNY

SZAKÉRTŐI SZAKVÉLEMÉNY SZAKÉRTŐI SZAKVÉLEMÉNY A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Megbízó: Németh László Pér Község Önkormányzata közoktatási szakértő 9099 Pér, Szent Imre

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Rábatamási Móra

Részletesebben

Tehetséggondozás Nádudvaron. Boros Lajosné november 12.

Tehetséggondozás Nádudvaron. Boros Lajosné november 12. Tehetséggondozás Nádudvaron Településünkről Hajdú-Bihar megye 9460 lakossal rendelkező városa, akik még ma is szeretnek itt élni és szeretnék, ha gyermekeik is élnének Kövy Sándor Általános Iskola A település

Részletesebben

ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZKEDÉSI TERV A ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK JAVÍTÁSÁRA, A TANULÓK FEJLESZTÉSÉRE

ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZKEDÉSI TERV A ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK JAVÍTÁSÁRA, A TANULÓK FEJLESZTÉSÉRE Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskolája ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZKEDÉSI TERV A 2015. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK JAVÍTÁSÁRA, A TANULÓK FEJLESZTÉSÉRE 1 HELYZETELEMZÉS

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó T á j é k o z t a t ó Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények 2009. évi Országos kompetenciamérésen elért eredményeirõl Bevezetés Országos kompetenciamérésre elõször

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Rábatamási Móra

Részletesebben

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola reál munkaközösségének éves munkaterve

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola reál munkaközösségének éves munkaterve A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola reál munkaközösségének éves munkaterve (2016/2017. tanév) Készítette:.. Horváth Bernadett tanár Jóváhagyta:.. Szántó Zoltán intézményvezető Fertőszentmiklós,

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE JUHÁSZ GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 2600 Vác Báthori u. 17-19 KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008 (XI.24.) OKM rendelet alapján JUHÁSZ

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

Tagintézmény megnevezése: Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Pálfy- Vízügyi Tagintézmény. Különös Közzétételi Lista Szakközépiskola

Tagintézmény megnevezése: Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Pálfy- Vízügyi Tagintézmény. Különös Közzétételi Lista Szakközépiskola Tagintézmény megnevezése: Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Pálfy- Vízügyi Tagintézmény Különös Közzétételi Lista Szakközépiskola 11. A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettsége

Részletesebben

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

2011/2012. Különös közzétételi lista: Végzettség Szakképesítés Tanított osztályok és tantárgyak Közoktatás vezető Szakértő

2011/2012. Különös közzétételi lista: Végzettség Szakképesítés Tanított osztályok és tantárgyak Közoktatás vezető Szakértő Különös közzétételi lista: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgy-felosztásához 2. Nevelő oktató munkát segítők száma, szakképzettsége 3. Iskolai

Részletesebben

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs

Részletesebben

A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné

A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné Az éves munkaterv fő részei: I. Iskolai munkaterv 1. A 2014/2015. tanév kiemelt céljai

Részletesebben

Gyöngyössolymosi Nagy Gyula Katolikus Általános Iskola és AMI

Gyöngyössolymosi Nagy Gyula Katolikus Általános Iskola és AMI 2015. évi OKM Gyöngyössolymosi Nagy Gyula Katolikus Általános Iskola és AMI Intézményi összefoglaló jelentés 2015. évi Országos Kompetenciamérés eredményeiről Gyöngyössolymos, 2016. április 2015. évi OKM

Részletesebben

Beszámoló a mérési-értékelési csoport éves munkájáról 2013. június

Beszámoló a mérési-értékelési csoport éves munkájáról 2013. június Mérési-értékelési csoport Csongrádi Kistérségi Általános Iskolák, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, 6640 Csongrád, Dob utca 4-8. Beszámoló a mérési-értékelési csoport

Részletesebben

Idegen nyelvi munkaközösség

Idegen nyelvi munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség A Szent-Györgyi Albert Általános Iskolában kiemelt odafigyeléssel kezeljük az idegen nyelv oktatását. Az iskolavezetés, a szakmai munkaközösség és a tantestület támogatásának

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Márki Sándor Általános Iskola

Márki Sándor Általános Iskola Márki Sándor Általános Különös közzétételi lista 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

Részletesebben

Különös közzétételi lista:

Különös közzétételi lista: Különös közzétételi lista: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. Nevelő oktató munkát segítők száma, szakképzettsége 3. Iskolai

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok

Részletesebben

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 10. SZÁMÚ MELLÉKLETE

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 10. SZÁMÚ MELLÉKLETE A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 10. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE, A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSÉBEN

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához:

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 2014/2015. tanév 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre,

Részletesebben

ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális. Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda. 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet.

ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális. Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda. 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet. ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet.hu Irodavezető: Dr. Szécsi Gábor Telefon: 30/915-9915 1 / 12 Az

Részletesebben