A SIOK Balatonendrédi Általános Iskola évi országos kompetenciamérésben elért eredményeinek elemzése; Feladataink

Átírás

1

2 A SIOK Balatonendrédi Általános Iskola évi országos kompetenciamérésben elért eredményeinek elemzése; Feladataink Intézményi stratégia az OKM eredményeinek hasznosításához Belső mérési-értékelési rendszerünk kialakításához, intézményünk mérési gyakorlatának meghonosításához és hatékony működtetéséhez fontos lépés az országos mérések eredményeinek beépítése a helyi nevelési-oktatási folyamatba. Ehhez a hozzáértésen kívül megfelelő szervezeti keretekre, rögzített szabályokra, a méréssel-értékeléssel kapcsolatos folyamatok szabályozására, részletesen kidolgozott eljárásrendekre van szükségünk. Ez lesz az alapja és a feltétele mérési-értékelési folyamataink működésének. Ehhez: világos feladatmegfogalmazásra van szükség a tanulói eredmények elemzése után, a feladatok mindenkire kell, hogy vonatkozzanak: ez nem csak a matematika és magyar tantárgy feladata, feladatkörök kijelölése: intézményvezető, munkaközösségek, alsó-, felső tagozat, a feladatvégzés felelőseinek kijelölése, az ellenőrzések menete és felelősei. A fentiek ismeretében intézkedési terveket kell készítenünk. Ez az intézkedési terv lesz az egyik alapja a következő tanévben az iskolánk működését meghatározó tanügyi dokumentumoknak, mint pl. az intézményi és munkaközösségi munkatervek, a helyi tanterv, a tanmenetek stb. A minőségirányítási csoport áttekinti a következő évekre is a kompetenciamérések feldolgozásának központi és helyi folyamatszabályozását és eljárásrendjét, amelynek értelmében kell minden évben az intézményi elemzést és feldolgozást elvégeznünk. Szükség esetén módosítani, pontosítani fogjuk. 2

3 A 2009/2010. tanév konkrét feladatai az OKM eredményeinek intézményi hasznosításához Összefüggések megteremtése az intézményi működést meghatározó alapdokumentumok között, különös tekintettel az országos mérés és értékelés eredményeire, a tanulók egyéni fejlődésére és az egyes osztályok teljesítményére. (folyamatok szabályozottsága, stb.) Továbbképzési program módosítása szükség esetén. Belső ellenőrzési tervünk módosítása, és kiegészítése azokkal a szempontokkal, amelyek rendszeres figyelemmel kísérése és ellenőrzése elősegítheti feltárt hiányosságaink javítását, a fejlesztési irányok megvalósítását. Legfontosabb célkitűzések, a hozzájuk kapcsolódó feladatok pontos megfogalmazása év elején. Ezek segítik a tanulók fejlesztésének megvalósulását. Az éves munkatervünk része lesz az az intézkedési terv, amelyet az eredmények feldolgozása után állítunk össze. Ezt mindenki megismeri, és saját területén követi, ellenőrzi, arról az év folyamán beszámol. A következő tanév munkaterveinek kiemelten kell kezelnie azokat a témaköröket, fejlesztési területeket, ahol hiányosságok mutatkoznak. Ezeket az OKM eredményeinek elemzésekor megfigyelünk, ismertetünk. Ezek megjelennek az iskola intézkedési terve alapján az egyéni tervezésekben. Az intézményünk belső mérési rendszerében a tantárgyi és nevelési eredménymérések mellett kiemelt szerepet kell kapnia a kompetenciák mérésének is szemléletformálás a pedagógusok, gyerekek között is. A kompetenciamérések eredményeinek több szinten történő értékeléséről, elemzéséről rövid írásbeli elemzések összeállítása: o a tanulók szintjén. o az osztályok szintjén (osztályonkénti összesítések, osztályonkénti különbségek stb.) o a pedagógusok. o Intézmény szintje (az iskola önértékelése, az eredménymutatók és az intézmény célrendszerének vizsgálata, az intézmény mérési eredményei az országos és saját település kategóriája eredményeihez viszonyítva) 3

4 A mérési eredmények ismeretében szükséges meghatároznunk a fejlesztési célokat iskolai, munkaközösségi és egyéni szinteken, és ezeket részletes intézkedésekre, konkrétan megfogalmazott feladattervekre kell bontani. az iskola célrendszerébe illeszkedő intézkedési terv lesz a további fejlesztési tervek alapja: o a tanulók egyéni képességszintjéhez igazodó fejlesztési tervek; o a pedagógusok saját területükre elkészített fejlesztési tervei (a pedagógusok képzettségi és kompetenciamátrixának figyelembevételével); o munkaközösségi fejlesztési tervek (a mérési eredmények felhasználása a tanítási módszerek alkalmazásában, a tankönyvek kiválasztásában, a továbbképzések tervezésében stb.); o szükség esetén: minőségi körök fejlesztési tervei (a célmeghatározás után az intézményi intézkedési tervben megjelenő egyes fejlesztési feladatok megvalósítására minőségi köröket alakítanak, ezzel is segítve a változásokat). A belső ellenőrzési tervnek és a belső mérési rendszer működtetésének kiemelten nagy szerep jut a fejlesztési feladatok megvalósításában. A kitűzött feladatok, intézkedések határidőre történő elvégzését, megvalósítását folyamatosan ellenőrizni, értékelni kell, ha szükséges, korrekciós intézkedéseket kell tenni. A fentieken túl úgy gondoljuk, konkrétan fogalmazunk akkor is, ha feltételezzük: a gyerekek önbizalmát, egyéni hozzáállását is erősíteni kell a feladatvégzésben, hiszen a kitartás, az akarat hiánya is vezethet rosszabb feladatvégzési eredményekhez. Ezért konkrét célunk a gyerekek tekintetében: alapfogalmak, egyszerű és összetett feladatok további gyakorlása a különböző tanórai keretben, órán kívüli, délutáni foglalkozásokon, kitartó feladatvégzés erősítése (ne adják fel a próbálkozást) akarat erősítése, gondolkodás fejlesztése saját, hétköznapi életükön keresztül, figyelmes, értelmező feladatolvasásra törekvő magatartás, egyes témakörök erősítése, ahol hiányosság mutatkozik több tanulónál, feladatmegoldási algoritmusok ismeretének erősítése (mit tudok, mire vagyok kíváncsi, csak aztán a számolás, vagy keresés szövegben, stb.) 4

5 Egyéb konkrét célok a pedagógusok körében: Szemléletformálás 1.: minden pedagógusnak legyen igénye az általános összesítés, valamint az egyes gyerekek eredményeinek megismerésére Szemléletformálás 2.: módszertani megújulás igényének erősítése Szemléletformálás 3.: A kompetenciamérés eredményei vagy eredménytelensége nem csak ennek a két tárgynak sikere vagy sikertelensége. Ezért: Az egyes tantárgyak kompetenciát fejlesztő lehetőségeinek összegyűjtése Tantervek, tanmenetek további korszerűsítése, módosítása Megfelelő továbbképzések keresése, figyelése Tankönyvek figyelése, szükség esetén módosítása A tehetséggondozó-, illetve felzárkóztató foglalkozások igazítása az elvárt eredményekhez A fenti részletes feladatokat, célokat az alábbi kiemelt fejlesztési feladatokban foglalhatjuk össze: A mérési eredményeket elemeznünk kell (osztály és feladatszinten is) a tudatos tervezéshez. Ebből következik, hogy képességeloszlás szempontjából az 1. és az alatti szinten teljesítő gyerekeknek célzott fejlesztést kell kidolgoznunk, ahol differenciáltan, személyre szabottan kapnak feladatot. Az eredményes fejlesztéshez, az eredményesség növekedéséhez fejlesztési tervet készítünk. Új módszerek, feladattípusok alkalmazása, tudatos és tervezett egyéni fejlesztés végzése abból a célból, hogy a hozzáadott pedagógiai érték növekedhessen. Feladatunk továbbá a jó eredmények megtartása, továbbfejlesztése is. 5

6 Az országos kompetenciamérés eredményei iskolánkban a központi adatfeldolgozás után Az elmúlt tanévben 6. és 8. osztályban a következő eredményeink születtek. Matematika Átlageredmények 6. osztály 6

7 A tanuló képességek százalékos eloszlása a 6. osztályban matematikából Az átlageredmények a következőképpen változtak (mivel az ezt megelőző tanévben iskolánk a 6. osztályban nem volt adatszolgáltató, ez az eredmény hiányzik a táblázatból.) 7

8 8. osztály Átlageredmények 8

9 A tanuló képességek százalékos eloszlása a 8. osztályban matematikából Az átlageredmények a következőképpen változtak 8. osztályban: A számadatokból kiolvasható a szignifikáns javulás. 9

10 Szövegértés 6. osztály Átlageredmények 10

11 A tanuló képességek százalékos eloszlása a 6. osztályban szövegértésből Az átlageredmények a következőképpen változtak (mivel az ezt megelőző tanévben iskolánk a 6. osztályban nem volt adatszolgáltató, ez az eredmény hiányzik a táblázatból.) 11

12 8. osztály Átlageredmények 12

13 A tanuló képességek százalékos eloszlása a 8. osztályban szövegértésből Az átlageredmények a következőképpen változtak 8. osztályban. Mivel nem volt az adatelemzéshez megfelelő számú, kitöltött kérdőív, ezért CSH-index alapján egyik osztályban sem vizsgálható további összefüggés. 13

14 A táblázatokat áttekintve a gyerekek teljesítményéről a következő megállapításokat tehetjük: Matematika 6. osztály Hatodikasaink matematikából a közepes községek átlageredményeihez viszonyítva jobb teljesítményt nyújtottak. Az átlageredményünk egy ponttal marad el a városi iskolák teljesítményétől. Az összesítés inkább az országos átlaghoz közelít. A legjobb teljesítményt nyújtó tanulónk pontszáma jóval magasabb az országos átlagnál, míg a leggyengébben teljesítő tanuló csak 5 ponttal marad el a községi általános iskolák átlagától. Országosan 110 középközségi iskola teljesített nálunk jobban, míg a gyengébben teljesítők száma közelít a 300-hoz. A tanulói képességek eloszlásának tekintetében megállapíthatjuk, hogy ebben az osztályban tanuló gyermekek létszámának fele a meghatározott 5 szint közül a középsőben helyezkedik el: az első szint alatt nem volt tanuló, bár sajnos a legfelső szinten sem volt senki. Az elmúlt három tanévhez viszonyítva jelentős teljesítményromlás nem tapasztalható. 8. osztály A nyolcadikasok eredményében szignifikáns javulás mutatható ki a számadatokból. Az átlageredmény a közepes és nagyközségeknél, valamint a városi általános iskoláknál is jóval magasabb, míg az országos eredménnyel pontosan megegyező. A javulás abban mutatható ki, hogy a teljesítmények szórása 79-ről 62 re változott. A képesség eloszlásának %-os tekintetében megfigyelhető, hogy az osztály 25 %-a a 3. szinten teljesített, sajnos volt 1 tanulónk, akinek teljesítménye nem érte el az első szintet. Szövegértés 6. osztály A 6. osztályosok 26 ponttal előzik meg a közepes községek átlagát, és csak 4 ponttal maradnak el az országos átlagtól. A városi iskolákkal egy szinten teljesítettek. Sajnos azonban a szórás igen nagy, 106-os. A legjobb tanuló magasan a budapesti általános iskolák átlaga felett teljesített. A tanulók 40 %-ának teljesítménye a felső két szintre sorolható, és kiemelendő, hogy az első szint alatt nem teljesített senki. A szórás mértéke nagyon nagynak tekinthető, ezért ezzel a következő tanévben külön foglalkoznunk kell (lehetséges okok feltárása, stb.) A nálunk szignifikánsan jobban teljesítő iskolák száma 17 (a 937 intézményből). 14

15 8. osztály A 8. osztályosok átlagteljesítménye az országostól 5 ponttal marad el, míg a közepes községek átlagát 23 ponttal megelőzi. Ez az eredmény a városi iskolák átlagánál is jobbat mutat. A szórás lényeges jobb, mint a 6.-ban. A szignifikánsan jobban teljesítő telephelyek közül 41 eredménye jobb nálunk (823-ból). A tanulói képességek százalékos eloszlásánál az tapasztalható, hogy a tanulók több mint 70 százaléka a 2. és a 3. szinten dolgozott. Sajnos azonban a szint alatt is volt teljesítés (ugyanaz a tanuló, mint matematikából). A teljesítmény szinte ugyanaz, mint az elmúlt tanévekben. Szignifikáns javulás, romlás nem tapasztalható. Balatonendréd, május Késmárki Tiborné tagint.vezető.. Varga Andrea min. bizt. vezető 15