A évi Országos kompetenciamérés értékelése iskolánkban

Átírás

1 A évi Országos kompetenciamérés értékelése iskolánkban A mérési eredményekből óvatosan kell következtetnünk, a feladatok ugyanis több kompetenciát mérnek, melyek gyakran fedik egymást, nem köthetők egyetlen tantárgyhoz, továbbá a kompetenciafejlesztés csak egy része a tanári munkának, a tanulók családi hátterének, szociális és gazdasági helyzetének, képességüknek és szorgalmuknak legfontosabb jellemzői nagyban befolyásolják az eredményeket. A cél és feladat nem könnyű a pozitív teljesítmény produkálásához. Mivel a mérésben alkalmazott feladatok szövegezése, a feladatok minősége, tartalma nem fedi a mindenkori tankönyvek és segédanyagok, valamint a tantervekben előírt tananyag minőségét. Ezzel, egy kritika is megfogalmazódott bennünk: sokkal összehangoltabbnak és aktualizáltabbnak kellene lennie a mérés tartalmának és a napi gyakorlatnak, tanított tananyagnak. A hatékonyság érdekében okvetlenül megoldást kell majd találnunk annak érdekében, hogy a gyermekek többet gyakorolhassanak. A pedagógusok összefogásával, a diákok aktív közreműködésével érhetjük el, hogy tanulóink a 6., illetve a 8. osztály végén olyan mérési eredményt produkáljanak, amely eléri, sőt meghaladja az országos mérési átlagot. Mint a számadatok is mutatják, tanulóink ez évben is az országos átlag felett teljesítettek. Az alábbiakban a 6. és a 8. évfolyam mérési eredményeit elemezzük és értékeljük az iskolánkra vonatkozó OKM - jelentés alapján, majd meghatározzuk a fejlesztési célokat, feladatokat.

2 MATEMATIKA 6. évfolyam: Osztálylétszám 18 fő, 2 tanuló betegség miatt hiányzott, CSH indexszel 13 fő rendelkezett, tehát 16 tanuló írt felmérést. A mi iskolánkban 1593 (1534;1663) Országosan 1489 (1488;1490) Általános iskolákban 1482 (1481;1483) Baja járás 1489(1479;1507) CSH index alapján a várható teljesítmény 1346 képességpont volt, viszont a tényleges 1663 képességpont lett. Ebből is látszik, hogy a visszahúzó családi szociokultúra ellenére, a befektetett munka megtérül (sajnos ez nagyban függ a gyermekek hozzáállásától is). 2. szinten teljesített: 2 fő 3. szinten teljesített: 1 fő 4. szinten teljesített: 11 fő 5. szinten teljesített: 1 fő 6. szinten teljesített: 1 fő Mint látható, tanulóink a 3-as szint alá nem is kerültek, legtöbben 75 % a 4 es, 5-ös szinten teljesítettek, holott az országos eredmény ezeken a szinteken 46 % volt, sőt 1 tanuló a 6-os szintet is elérte. Egyáltalán nem értékeljük negatívan, hogy a 6-os, 7 es szintet kevésbé teljesítették tanulóink, ugyanis az országos eredmény ezeken a szinteken 2,6 % volt. 0 % 18 % 26 % Megnyugtató, hogy szignifikánsan jobban teljesítő községi intézmény nincs, országos szinten sem rossz, mivel 44 intézmény van. Viszont gyengébben teljesítő 1215, községi szinten 650 intézmény van.

3 8. évfolyam: Osztálylétszám 13 fő, 4 tanuló betegség miatt hiányzott, CSH indexszel 8 fő rendelkezett, tehát 9 tanuló írt felmérést. A mi iskolánkban 1622 (1539;1712) Országosan 1620 (1620;1622) Általános iskolákban 1604 (1604;1606) Baja járás 1603(1591;1618) CSH index alapján a várható teljesítményről sajnos nem kaptunk értékelést, mivel központilag értékelhetetlenek voltak a tanulói kérdőívek. Erre a későbbiekben nagyon oda kell figyelnünk, mert az értékelésnél ez a tény negatívan hat a tanulók eredményeire az ország többi hasonló szociokultúrával rendelkező gyermekével szemben. 2. szinten teljesített: 0 fő 3. szinten teljesített: 4 fő 4. szinten teljesített: 2 fő 5. szinten teljesített: 2 fő 6. szinten teljesített: 0 fő Mint látható, tanulóink a 3-as szint alá nem is kerültek, legtöbben (75 %) az 3-as, 4 - es szinten teljesítettek. Országosan 46 % ez a szint. 0 % 19 % 27,5 % Iskolánk helyét jól mutatja, hogy szignifikánsan jobban csak 40 községi, országosan pedig 255 intézmény teljesített, gyengébben viszont 254 községi, 380 országos intézmény. Összegezve: mindkét évfolyam az országos szint felett teljesített.

4 Szövegértés: 6. évfolyam: Adatok ugyanazok, mint a matematikánál. A mi iskolánkban 1391 (1335;1454) Országosan 1497 (1496;1498) Általános iskolákban 1488 (1487;1490) Baja járás 1488(1474;1508) CSH index alapján a várható teljesítmény 1323 képességpont volt, de a tényleges teljesítmény 1391 kp lett. Nem lehetünk elégedettek. 2. szinten teljesített: 6 fő 3. szinten teljesített: 8 fő 4. szinten teljesített: 1 fő 5. szinten teljesített: 1 fő 6. szinten teljesített: 0 fő 7. szinten teljesített: 0 fő Mint látható, tanulóink 56 %-a 3., 4., 5. szintet elérte, nincs messze az országos szinttől, ami 64%. 0 % 9,3 % 15,2 % A következő tanévben mindenképpen nagy hangsúlyt kell fektetni a gyermekek szövegértési képességének emelésére. Célunk a magasabb % - ok elérése.

5 8. évfolyam: Adatok ugyanazok, mint a matematikánál. A mi iskolánkban 1523 (1459;1602) Országosan 1555 (1554;1557) Általános iskolákban 1539 (1538;1540) Baja járás 1556(1544;1568) CSH index alapján a várható teljesítményről sajnos nem kaptunk értékelést, mivel központilag értékelhetetlenek voltak a tanulói kérdőívek. Erre a későbbiekben nagyon oda kell figyelnünk, mert az értékelésnél ez a tény negatívan hat a tanulók eredményeire az ország többi hasonló szociokulturával rendelkező gyermekével szemben. 2. szinten teljesített: 0 fő 3. szinten teljesített: 3 fő 4. szinten teljesített: 5 fő 5. szinten teljesített: 0 fő 6. szinten teljesített: 0 fő Mint látható, tanulóink a 3-as szint alá nem is kerültek, azaz 100% a 3., 4 - es szinten teljesítettek. Ez a szint országosan 47 %, e fölé is csak 37 % került. 0 % 15,5 % 23,8 % Szignifikánsan községi intézmények közül 181 en, országosan 267- en teljesítettek gyengébben. Jobban községi szinten 53, országos szinten 373 intézmény teljesített. Összegezve: mindkét évfolyam az országos szint felett teljesített.

6 Fejlesztési feladatok, céljaink : 1.) A CSH index alapján kimutatott hozzáadott pedagógiai érték emelése szükséges, ezért a lehetőségeinknek megfelelően, a szülők még alaposabb, pontosabb tájékoztatását kell megvalósítanunk. A kérdőívek olvasható kitöltését és egyáltalán a visszaküldését kell szorgalmaznunk. 2.) Tudatosítani kell, hogy a középiskolában, ezzel a mérési eredményével hasonlítják össze, a 10. osztályos mérését, ezért nemcsak intézményünk számára fontos ez az adat, hanem a középiskolának is. 3.) A motivációt növelni kell, különösen a 8. évfolyamosok esetében. A tanév végi osztályzatok végleges kialakításánál javítási lehetőségnek kell beszámítani. 4.) Azt tapasztaltuk, hogy tanulóink soknak találták a feladatot, kevésnek az időt. Nincsenek hozzászokva a négyszer negyvenöt perc intenzív olvasáshoz, erőkifejtéshez. Ilyen feszített tempójú, maximális koncentrálást igénylő, kitartó, lankadatlan munkát csak a mérések alkalmával végeznek, ezért többször kell ilyen erőpróbát biztosítani 5.) Bizonyos anyagrészek átcsoportosításával, azoknak a tanévben, időben előrébb hozásával több lehetőséget kell adni az elmélyítésre, begyakorlásra, amit a tanmenetben rögzíteni kell. 6.) Tovább kell folytatnunk a céltudatos készülést a mérésekre. A mérésre való készülésnél tanulmányozni kell nyolcadikosainknak a hatodikos mérésnél elért eredményeit. Figyelembe kell venni a konkrét feladatokról szerzett információkat: mely feladattípusokra kell a nagyobb hangsúlyt fektetni. 7.) Az eredményeikre pozitívan hatott, a régebbi mérések feladatainak nagy mennyiségben történő megoldása, az eredményesebben megvalósítható differenciálás, egyéni foglalkozás, amit a következő években is biztosítani kell. 8.) A tanulói adatok, feladatonkénti részletes eredmények segíthetnek a differenciálásban, a felzárkóztatásban, a tehetséggondozásban. Soha nem lehetünk elégedettek, a célkitűzésünk minden évben, hogy helyesen írni, érthetően olvasni, pontosan számolni és logikusan gondolkodni tudó gyermekeket neveljünk, ami sajnos egyre nagyobb kihívás számunkra.