Lelke mél én ma is baleseti sebész

Átírás

1 MENEDZSMENT Kórház 2012/ Lelke mél én ma is baleseti sebész ZÖLDI PÉTER Február elejétől új ügyvezető igazgató: dr. Szokodi Csaba irányítja a Mölnlycke Health Care Kft. tevékenységét. Stephan Schliack korábbi ügyvezetővel és dr. Szokodi Csabával beszélgettünk. Schliack úr, ön fél évig volt a magyar Mölnlycke Health Care Kft. ügyvezető igazgatója. Milyen eredményeket ért el a cég ezen időszak alatt? Stephan Schliack: Legkomol abb sikeremnek azt tartom, hog a lejárt követelések 2011 n arán égető problémáját az év végére sikerült megn ugtatóan kezelnünk. Az egészségüg i ellátórendszer változásával párhuzamosan mi is elkezdtük a változást taval, üzleti eredmén eink azt mutatják, hog megfelelő irán ba. Az elmúlt időszak nag eredmén e, hog az egészségüg i döntéshozókat sokkal több pozitív üzenettel tudunk elérni, mint korábban. a piacnak nem előn ösek. Szerintünk nem feltétlenül az a megoldás, hog mindent 20%-kal olcsóbban szerezzen be az állam, hanem sokkal inkább az, hog ol an rendszereket, struktúrákat, technológiákat kell alkalmazni, amel ek jobb színvonalú ellátást, ám költséghatékon abban biztosítanak. Mi ebben szeretnénk partnerek lenni, segítve az egészségüg i irán ítás és az intézmén vezetők munkáját. Hosszú és céltudatos munka előzte meg a cég új magyarországi ügyvezetőjének kiválasztását. Mi áll ennek hátterében? St. Sch.: Számos kiváló jelölt volt üg vezetői pozíciónkra, hiszen a Mölnl cke Health Care Mag arországon nag on komol hírnévvel rendelkező cég. Ol an vezetőt kellett találnunk, aki piaci jelenlétünknek, felelősségünknek és céljainknak megfelelően fogja irán ítani mag ar leán vállalatunkat, a g orsan és rapszodikusan változó körn ezetben. A több, komplex kiválasztási fordulóból álló fol amat végén eg ol an tapasztalt szakembert választottunk, aki nem csupán sebész és traumatológus, hanem eg jelentős amerikai céget irán ított Mag arországon, majd eg német világcég egészségüg i üzletágát vezette, ráadásul a mag ar egészségüg ben meglehetősen aktív Amerikai Kereskedelmi Kamara Egészségüg i Bizottságában is vezető pozíciót tölt be. Mivel nemzeti leán vállalataink regionális eg üttműködésben dolgoznak, ol an vezetőt kerestünk, akinek nemcsak az országon belül, hanem a nemzetközi körn ezetben is vannak tapasztalatai. Végül Szokodi Csabát találtuk a legjobb jelöltnek a Mölnl cke Health Care Kft. irán ítására. A váltás február 1-jén volt, ekkor adtam át az üg vezetői feladatokat neki. Ehhez milyen célokat fogalmaztak meg? St. Sch.: Tapasztalt csapatunkba ol an szakembert kerestünk, aki amellett, hog kiegészíti a meglévő tudást, képes a központosított közbeszerzés által velünk szemben támasztott kihívásokkal mit kezdeni, irán mutatást ad az átalakuló kórházi struktúra kapcsán, kiváló kapcsolatrendszerrel bír a piaci szereplők felé, és tisztában van az egészségüg i ellátórendszerrel szemben igén t támasztó betegek elvárásaival hiszen az értéklánc végén ők állnak. Hogyan csökkentek a lejárt követelések? St. Sch.: Az elmúlt időszakban n omasztó terhet jelentett a mag ar egészségüg beszállítói, íg a Mölnl cke számára, hog a kintlévőségek mértéke a szinte elviselhetetlen szintre emelkedett. Az év végén a struktúraváltáshoz kapcsolódó konszolidációval szignifikánsan javult a hel zet, lejárt tartozásállomán unk közel 40%-kal csökkent. Bízunk abban, hog ez a tendencia nem fordul meg, és az új ellátási struktúra valóban ann ival eredmén esebb lesz, hog a jövőben kevéssé fognak n omasztani bennünket a visszatérő kintlévőségi problémák. Hogyan értékeli az ellátórendszerben tapasztalt változásokat? St. Sch.: Látjuk és értjük a központosítási törekvésekben rejlő pozitív szándékot, ám észleljük a veszél eket is. Változatlanul azt mondjuk, hog n issák szélesre az ajtót, és hallgassák meg a szállítókat is. Erre megvan a n itottság, de az is látszik, hog tempókén szerben dolgozik az egészségüg i irán ítás. Nem lenne jó, ha az átalakítási és törvén alkotási lázban ol an döntések születnének, amel ek sem az ellátórendszernek, sem Stephan Schliack Hogyan lehet ezeket az elvárásokat kielégíteni? St. Sch.: Nemcsak hisszük azt, hog az innovatív technológiákkal lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni az egészségüg i ellátórendszert, hanem konkrét tapasztalataink is vannak erről, méghozzá a kelet-közép-európai régióban, például Csehországban. A források csökkentésével csak az egészségüg i ellátás színvonalát lehet rontani, össztársadalmi szinten érdemi megtakarításokat nem lehet elérni. Sokkal inkább új lehetőségeket kell megn itni az ellátórendszerben, a meglévő erőforrásokat rugalmasabban kell kezelni, és ol an új technológiákat kell bevezetni, amel ek lehetővé teszik új szakmai kompetenciák elterjedését. Szokodi úr, mennyire volt idegen az első hetekben a Mölnlycke világa? Dr. Szokodi Csaba: Amikor február elején elkezdtem dolgozni, két nap után úg éreztem, mintha világéletemben itt dolgoztam volna. A közös szóhasználat, a szakmai háttér, a termékkör, a legközvetlenebb partnerek: az a világ, amiben az elmúlt huszonöt évemet leéltem. A

2 kórházakon belül a sebészet, a műtéti körn ezet külön világ. Azért lettem orvos és baleseti sebész, mert mindig vág tam erre a közegre, és amikor az egészségüg üzleti oldalára kerültem, ott is ezt kerestem. Fantasztikus élmén a n olcvanas és kilencvenes években szocializálódott sebészként azt megélni, hog mil en nag ot fejlődött a műtéti technológia. Nag élmén azt látni, hog az egészségüg nehézségei ellenére a mag ar kórházak és az ott dolgozó szakemberek fontosnak tartják ezeket az új technológiákat, hiszen sokkal jobb terápiát tesznek lehetővé, mint a hag omán os megoldások. Óriási fejlődést tapasztaltam az elmúlt években, de még nag on komol lehetőségek rejlenek ezen a területen, ezért gondolom, hog van még mit tennünk, közösen. Kivel közösen? Sz.Cs.: Elsősorban azokkal, akik a mag ar egészségüg fejlődésében érdekeltek tehát nag jából mindenkivel. A modern technológia előn e ug anis azt jelenti rendszerszinten, hog a betegek magasabb minőségű ellátást kapnak, g orsabb a diagnózis, rövidebb a g óg ulási idő, csökken a munkától távol töltött napok száma, miközben összességében az ellátórendszer számára mindez nem jelent többletköltséget. Például a világ nag egészségüg i rendszerei, a jelentős nem zet közi biztosítótársaságok azért alkalmazzák szélesebb körben a korszerű izolációs és sebkezelési technológiákat, mert kevesebb a fertőzés, kisebb a szövődmén ráta, azaz magasabb hatékon sággal lehet üzemeltetni az ellátást. Mi motiválja a Mölnlycke irányításában? Sz.Cs.: A lelkem mél én ma is baleseti sebész vag ok. Szakmai pál afutásom első felét az egri meg ei kórházban, második felét az eg szer használatos orvosi eszközök értékesítése területén töltöttem. Ug anakkor nag on sokat adott az a két év, amel ben megismertem a képalkotó diagnosztika világának sajátosságait, és ezzel a tudással felvértezve térhetek vissza arra a területre, ahol talán otthonosabban mozgok. Számomra eg értelműen az a kihívás, hog a jelentős változásokat megélő egészségüg i üzleti körn ezetben vezethetem a Mölnl cke csapatát, remén eim szerint sikerrel. Dr. Szokodi Csaba Milyen eredményeket ért el a képalkotó diagnosztikában? Sz.Cs.: A Siemensnél eltöltött két évben talán azt tartom legjelentősebb vezetői eredmén emnek, hog az értékesítési tevéken ség újraszervezésével, a szervíz szorosabb integrációjával, közösen ol an irán ba tudtunk fejlődni, amel révén a kollégák nag obb önállósága mellett, dinamikusabb munkastílussal, de hatékon eg üttműködésben, a távozásom után is lendületesen fol hat tovább a piac legnag obb szereplőjeként számon tartott diagnosztikai cég tevéken sége. Ol an értékeket erősítettünk meg, amel ekkel a szervezet fol amatosan adaptálódhat a megváltozó külső egészségüg i körn ezethez. A rövid reakcióidő, a körn ezetünkkel való szoros eg üttélés ug anil en fontos érték kell, hog leg en a Mölnl cke megújuló tevéken ségében is. Két évvel ezelőtt nagy meglepetést keltett az egészségügyi piacon, hogy a Johnson&Johnson Kft. vezetői széke után a Siemens Egészségügyi Szektor igazgatója lett. Most ismét meglepetést okozott a váltással. Mi hajtja előre? Sz.Cs.: Hálás vag ok a sorsnak, hog a kórház után ezeknél a nag szerű vállalatoknál, kiváló emberek között dolgozhattam és tanulhattam. Úg érzékelem, hog a mag ar egészségüg eg nag család, amel ben az eg énnek elsősorban saját elveihez és értékeihez, valamint partnereihez, a családtagokhoz kell hűnek maradnia. Amikor az ember céget vált, vag az eg ik kórházból eg másikba igazol, a közreműködő szereplők alig változnak. Az a személ es kapcsolatrendszer és bizalom, ami az elmúlt évtizedekben a szakmai partnerekkel, a kórházi menedzserekkel és az egészségpolitikai döntéshozókkal kialakult, megmaradt, ezért úg vélem, hog a közös célok mentén, a mag ar egészségüg fejlesztése érdekében a váltások ellenére eg ütt tudunk dolgozni. Miért vonzotta a Mölnlycke? Sz.Cs.: A Mölnl ckét a mag ar egészségüg i piacon kiválóan és céltudatosan működő, a saját területén kiemelkedő reputációval bíró vállalatként ismertem meg, még akkor is, amikor versen társként, azonos piaci szegmensben tevéken kedtünk. Most, hog ug an még csak rövid ideje, de belülről is látom a céget, érzem: a céltudatosság és az elismertség mögött a szakmából érkező, nag on jól képzett értékesítők és a kicsi, de annál hatékon abb irodai stáb munkája áll. Ez a sikeres kombináció alapozta meg a cég sikerét a múltban, és bízom abban, hog a közreműködésemmel, a fol amatosan változó körn ezetben, időről-időre újragondolva és létrehozva a szükséges kompetenciákat, ez a profi és példaértékűen elkötelezett csapat a jövőben is képes lesz további sikereket elérve segíteni a mag ar egészségüg fejlődését. Schliack úr a beszélgetés elején említette, hogy a Mölnlycke felelősséget érez a magyar egészségügy iránt. Hogyan lehet ezt a mindennapokra lebontani? Sz. Cs.: A Mölnl cke a műtői higiénia és az üzemeltetéshez kapcsolódó fog óan agok, valamint a hag omán os és fejlett kötszerek területén ol an meghatározó szereplővé vált az elmúlt két évtizedben, hog mi magunk is felelősnek érezzük magunkat az egészségüg i ellátórendszer jövőjéért. Segíteni szeretnénk elsősorban azzal, hog azok a területek, amel ekhez mi a leginkább értünk, még jobban, még hatékon abban működjenek. Ezért javasoljuk, hog hallgassanak meg bennünket, mint régi megbízható partnert és felelős beszállítót, hog a g óg ítás minőségének megtartása, sőt emelése mellett közösen hog an tudunk további kimutatható, jelentős megtakarításokat elérni az egészségüg i ellátórendszerben. Nem az az olcsó, amiért az adott pillanatban a legkevesebbet kell fizetni. 31 Kórház 2012/1 2. MENEDZSMENT

3 MENEDZSMENT Kórház 2012/ Régi szakember új hel en DR. SZEPESI ANDRÁS, BENE ZSOLT Manapság már ritka, hogy valaki egyetlen munkahelyen töltse életének a nagyobb részét, hiszen olyan gyorsan változnak a szakmai- és politikai ciklusok. Kókay András a magyar kórházügy nagyon ismert és aktív személyisége, akit barátai és kollégái sokáig a Honvéd Kórház gazdasági vezetőjeként ismertek, ma pedig egy magánintézményt igazgat. A váltásról érdeklődtünk. Hány évet töltött a honvéd egészségügyben? Harminc évet dolgoztam a Honvédségnél, ezredesi rendfokozatban. Milyen szintre lépett be a katonai kórházba? 1982-ben, a mai Budai Egészségüg i Központ épületében lévő, akkori nevén Tiszti Kórházba léptem be egészségüg i tanácsadói munkakörbe. Akkor még a biomérnöki szakmán belül lézerezéssel különböző méhszáj-elváltozások hélium-neon lézerrel történő kezelésével foglalkoztam és tudomán os munkát végeztem, amel nek a cikkeit talán még az interneten meg lehet találni. Milyen végzettséggel rendelkezik? Mérnök és közgazdász végzettségeim vannak, valamint angol egészségüg i menedzseri diplomám. Tehát mérnök az alapképzettsége. Mikor végzett gazdasági iskolát? Ez teljesen véletlen irán volt és 1986 között zajlott a Tiszti Kórház rekonstrukciója, aminek aktív részese lettem. A rekonstrukció közepén kerültem oda azzal, hog a rekonstrukció elszaladt költségvetését megfogjam, illetve a felmerült szakmai kérdéseket és elszúrt tervezéseket rendezzem ban volt az átadás, majd 1987-ben, az akkori Tiszti Kórház gazdasági igazgatója ellen a katonai üg észség eljárást indított. Ekkor lettem mint ahog lenni szokott il enkor megbízott gazdasági vezető. Úg éreztem, hog ehhez még tanulnom kellene, jelentkeztem tehát a Közgazdasági Eg etemre. Ám akkor a katonák és a honvédség dolgozói csak a védelemgazdaság szakra mehettek. Azonban úg gondoltam, hog a szakma pénzüg -számviteli részét is meg kellene tanulni, ezért a két iskolát eg szerre végeztem el. A Pénzüg i és Számviteli Főiskola ipar-szakára jártam, hog kön velni tanuljak, és persze a Közgazdasági Eg etem védelmi-gazdasági szakát is végeztem. Majd miután mindkét iskolát elvégeztem, módosítani javasoltam eg dolgozatban az akkori miniszter és vezérkari főnök úrnak a Honvéd Egészségüg számlarendjét, gazdasági rendjét. A korrekció megtörtént, és a felső vezetés úg ítélte meg, hog az általam felvetett kísérletek szakmai-pénzüg i szempontból előrevinnék a hadsereg egészségüg i szolgálatát. Tehát kizárólag egészségüg i szolgálatról volt szó, illetve a szakmai fejlesztéseknek kellett irán okat adni, ami mögött számítások is voltak. Vag is nem csak a katonai és orvosi szakma specialitásait kellett fig elembe venni, hanem a specialitások mögött húzódó számszaki eredmén eket, technológiai fejlődést is, hova, mit érdemes beruházni, miket kell fig elembe venni, mint például a honvéd egészségüg katonai specialitásait. Első perctől kezdve katona volt? 1982-ben léptem a Honvédséghez, mint polgári személ és 1992-től voltam katona. Vélhetően a vezetői kinevezéssel együtt járt, hogy katonának is kell lenni. Milyen rangban lépett be? Alezredesként kezdtem és ezredesi rendfokozatig jutottam. A katonai egészségügy egy kicsit mindig el volt zárva a polgári egészségügytől már zajlott egyrészt az állami egészségügyi szolgálat átalakítása egy társadalombiztosítási egészségügyi rendszerré, másrészt a társadalombiztosítás felkészítése a bázisfinanszírozásról a szolgálatelvű finanszírozásra való átállásra. A honvéd-egészségügy számára ez borzasztó nagy sokk volt. Valóban, 1992-ben indult el ez a fol amat. Akkor kerültem át a Tiszti Kórházból a Honvéd Egészségüg i Intézetek Főigazgatóságához főigazgató-hel ettesnek. Úg véltem, hog a védelem-gazdaság szak mellett célszerű pénzüg i-gazdálkodási ismeretekkel is rendelkezni, íg a Közgazdaságtudomán i Eg etem pénzüg i szakát is elvégeztem, hog el tudjak indulni il en szakmai irán ban is. A szervezet megszűnése után eg enes út vitt az Egészségüg i Csoportfőnökséghez. A csoportfőnökség után, február 1-jétől pedig a központi Honvéd Kórházhoz kerültem, ahol 16 évig ug anabban a szobában dolgoztam. Miközben a 16 év alatt a kissé lerobbant, kaszárnya jellegű Honvéd Kórházból öszszevonásokkal modern intézmény jött létre: szakmailag, strukturálisan, épületállományát tekintve és gazdasági szempontból is rendkívül dinamikusan fejlődő intézményt vezetett. Érdekességként említem meg, hog Honvéd Kórház 1996-ban eg pavilon rendszerű, nag on sok katonai diszciplínával tűzdelt intézmén volt. Ebből 2007-re, amikor az Állami Egészségüg i Központ (ÁEK) megalakult, már eg sokkal szűkebb katonai diszciplínákat tartalmazó, de sokkal szélesebb ellátási palettával rendelkező intézmén lett, amel be beolvadt a MÁV Kórház, az Országos G óg intézeti Központ és a BM Kórház. Az itt meglévő tudástőkével eg ütt a Honvéd Kórház mindig is Honvéd Kórház maradt, nevezhették akár Állami Egészségüg i Központnak is. Szakmailag kiemelkedő szerepet tudott betölteni az oktatásban, a szakmai munkájában és struktúrájában is. A palettán a g ermekellátáson kívül minden ellátási forma megtalálható. Két dolog hián zott az ÁEK, vag az akkori Honvéd Kórház működéséből. A 2007-es megalakulásakor, és még ban is rendelkezésre állt a központi finanszírozás, ám 2009 második félévétől, tehát a gazdasági recessziótól a finanszírozás megszűnt mindaz, amit az állam kiegészítésként adott az OEP-finanszírozáshoz. Az intézmén teljesítmén ét alulértékelték, tehát az intézmén ekből behozott és ellátott esetszámhoz képest a teljesítmén volumen-korlát 50%-kal csökkent. Az ellátandó betegmenn iség megmaradt, sőt a területi ellátási kötelezettségei még növekedett is. Mikor távozott a Honvéd Kórház gazdasági igazgatói székéből? 2011-ben elértem azt a kort, amikor a katonák a n ugdíjkorhatárt betöltik. Úg gondoltam, hog a n ugdíjkorhatár okán az intézmén ből mivel n ilván fiatalabb vezetésre és más szemléletre van szükség időben, emelt fővel tá-

4 vozom. Ezt meg is tettem. Nag on kellemes emlékek fűznek az intézmén hez. Élő kapcsolatok vannak, és ma is tart mind a barátság, mind pedig a szakmai kapcsolat az intézménn el. Hogyan tovább? Úg döntöttem, hog a költségvetési szervek után váltani kellene, és ez a lehetőség a gazdasági szféra. Ezen belül a Pozitron-Diagnosztika Kft.-vel találtuk meg eg mást, és október 10-e óta itt dolgozom üg vezető igazgatóként. Elértem a n ugdíjkorhatárt, leszereltem és most eg új kihívásnak nézek elébe. Az intézmén eg részt izotóp-előállítással, másrészt diagnosztikai szolgáltatásokkal, PET/CT-vel, valamint, Cardio-CT-vel foglalkozik. A tulajdonos nem egészségüg i befektető, hanem a gazdaság más területén mozog a Pozitron-Diagnosztika Központ az eg etlen egészségüg i befektetése. Nag on nag dolog, hog eg nehezen működő ágazatba fektetett be. Azt gondolom, hog ezt a tevéken séget az intézet az elmúlt hat évében amióta létezik nag on jól kamatoztatja, és működteti. szakmának jóval átlag feletti, kiváló ismerői, akik nag szerű munkát végeznek. Sokat elmond az a tén, hog az eddigi hat év alatt az intézmén nél nem volt betegpanaszos üg. Ez egészségüg i intézmén nél nag on-nag on ritka. Ez mutatja, hog minőség-elkötelezett és szakmailag megfelelő munkát n újt. Milyen vizsgálatokat végeznek a Pozitron- Diagnosztika Központban? Az intézmén két fő szolgáltatási területe a PET/CT és a Cardio-CT-vizsgálatok. A PET/ CT az onkológiai diagnosztikában használatos, a nag szeletszámú, kétfejes CT-vel Cardio-CT-vizsgálatokat végzünk. A Cardio- CT az intervenciós radiológián belül a szívkatéterezés diagnosztikai részének 30%- át képes kiváltani. Sajnos, a non-invazív enseiket, hiszen CT-t és eg éb drága képalkotó berendezéseket eg -eg magánklinikának nem éri meg vásárolni, hanem eg üttműködési szerződést kell kötni azzal a magán képalkotó szektorral, intézmén n el, amel ki tudja elégíteni az igén ét. Végzünk natív és kontrasztos CT-t is a szabad kapacitásunkban. El tudjuk végezni a rendelőintézetek kéréseit is, tehát nem kell hosszú várakozási idővel számolni, hanem az intézmén ünket kell megkeresni. Az általános CT várakozási időhöz képest mi jóval hamarabb el tudjuk készíteni a felvételeket. Mennyi a gép kapacitása? Eg nap alatt nag jából 20 vizsgálatot lehet elvégezni, és akkor a több műszakról még nem is beszéltem. Vag is eg év 33 Kórház 2012/1 2. MENEDZSMENT Bizonyára teljesen más egy nagyüzemi, háromezer főt foglalkoztató intézmény amelyik a diagnosztikától kezdve a terápiáig igen széles palettán mozog és más egy speciális diagnosztikai egység működtetése, mely némiképp szűkebb szegmenst ölel fel. Jelenlegi feladatomnál kihívást jelent, hog az intézmén nek magával az egészségüg i piaccal kell megküzdenie. Nálunk OEP-finanszírozás is van és magánbeteg-ellátás is fol ik, hasonlóan más magánegészségüg i intézmén ekhez. A bevételnövelés mellett elsősorban a szakmai színvonal megőrzése, annak emelése, és a szakmai módon való működés dominál. Ezek meghatározóak voltak ideérkezésem előtt is, és ennek a dominanciáját szeretnénk megőrizni a továbbiakban is. Erre a szakmai elismertségre alapozva kívánjuk az intézmén működési területét a diagnosztikában tovább bővíteni. A tulajdonosokat már sikerült erről megg őzni, eg etértenek azokkal a szakmai elképzelésekkel, mel eket felvázoltunk. Ami tapasztalatot áthoztam a költségvetési és a honvédelmi szférából az intézmén működésében, az a szervezettség és a számonkérés. El kell fogadnunk, hog amenn iben eg elv mentén végezzük a munkánkat, annak g ümölcsei nem mindig azonnal érnek be. Vag is a munkához kitartás, illetve szakmai elkötelezettség szükséges. Idejövetelemet követően megismerkedtem a munkatársakkal, akikről csak pozitív dolgokat tudok elmondani. Szakmailag elkötelezettek, a Kókay András coronarográfia használatát és diagnosztikai eredmén ét nag on kevés intézet használja, pedig a diagnosztikus katéterezésnél jóval olcsóbb a Cardio-CT-vizsgálat. Talán az OEP vezetői is elgondolkodnak azon, hog a jelenlegi szűkös an agi hel zetben kihasználják ezt a kardiológiai kapacitást. Kardiológiai szakrendelést is működtetünk, amit én a kardiológiai CT üzemeltetés részének tekintek. Milyen fejlődési lehetőséget lát a diagnosztikai szolgáltatások terén? Úg gondolom, hog a képalkotó rendszerekben tovább lehet bővülni, nem csak az OEP által PET/CT-re beküldött betegek esetében, hanem a magánklinikákkal való eg üttműködés terén is: ide küldik a páci- alatt, eg műszakban 4500 vizsgálattal számolhatunk. Évente új onkológiai megbetegedéssel kalkulálva, megközelítően évente PET-vizsgálatra lenne szakmailag szükség, ennek az OEP jelenleg kevesebb, mint a felét finanszírozza. A rendelkezésre álló kapacitás láthatóan a szakmailag indokolt vizsgálatokhoz elegendő, csak több műszakban történő működtetésre, nag obb volumenű befogadásra és szélesebb körű indikációs területre lenne szükség az OEP részéről. És megint eljutottunk az egészségüg i ellátás és finanszírozhatóság kérdésköréhez. Mivel ez rendkívül drága, amortizálódó technika, ezért fontos, hog amíg aktív, addig minél többet dolgozzon. Ez a szakmai és a gazdasági érdekünk is.

5 KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA Kórház 2012/ Organikus fejlődés ZÖLDI PÉTER 140 milliós radiológiai fejlesztést valósított meg a Gyógyír XI. Kft. az Új budai Egészségcentrumban. A beruházás céljairól dr. Kóti Tamással, az intézmény igazgatójával beszélgettünk. Igazgató úr, milyen múltra tekint vissza a Gyógyír XI. Kft.? A XI. kerület, a főváros legnag obb, 147 ezer fős kerülete, más megfogalmazásban Mag arország ötödik legnag obb városa ig a Tétén i úti kórházhoz tartozott a kerület alap- és szakellátása, ekkor kérte ki a kerület ezt a tevéken séget, és azóta a G óg ír XI., aktuális nevén a G óg ír XI. Egészségüg i Szolgáltató Nonprofit Kft. működteti az alap- és szakellátást. A kerületi tulajdonba kerüléskor meglehetősen lepusztult állapotban volt a szakrendelő, az elmúlt n olc évben jelentős forrásokat kellett áldozni arra, hog a kerület lakói számára méltó egészségüg i ellátási körülmén ek alakuljanak ki. A XI. kerület önkormán zata minden évben jelentős forrásokkal járult hozzá a fejlesztésekhez, és ma a jó gazda gondosságával működteti a kerületi alap- és járóbeteg-szakellátást. Változhat a jövőben a tulajdonosi szerkezet? A kormán zati elképzelések szerint 2012 végén a járóbeteg-szakellátás is sorra kerül, ug anakkor mindig elhangzik, hog ahol az alapellátás és a szakellátás eg kézben található, ott önkormán zati tulajdonban marad. Nálunk pontosan ez a hel zet, hozzájárulunk a háziorvosi ellátás működtetéséhez, mi üzemeltetjük a rendelőket, a védőnői szolgálatot, a g erekfogászatot és a házi-g ermekorvosi rendelőket, az iskolaegészségüg et is, valamint mi látjuk el a gondozói feladatokat. Szakorvosi tevékenységük milyen palettát ölel fel? 2263 szakorvosi óránk a járóbetegszakellátás szinte teljes területét lefedi. Éves költségvetésünk a kétmilliárd forintos nag ságrend közelében mozog. Hogyan tudják fenntartani az intézményt? A tulajdonosi elvárásoknak megfelelően mi is gondos gazdaként dolgozunk, ahol tudunk, takarékoskodunk, de törekszünk arra is, hog ahol lehet, saját bevételt termeljünk. A piaci alapú foglalkozásegészségüg i vizsgálatokon túl kínálunk A fejlesztésről megkérdeztük Gémes Lászlót, a fővállalkozó Medimat Kft. ügyvezető igazgatóját is. Igazgató úr, mekkora kihívást jelentett az Újbudai Egészségcentrumban megvalósított fejlesztés? A minteg 140 milliós forrásból megvalósított komplex projekt feladata a teljes röntgengép-park felújítása és digitalizálása volt. A legkorszerűbb digitális technológiát kellett megvalósítani, és ol an informatikát kellett mögé rakni, ami ezt kiszolgálja. Különböző korú és g ártmán ú rendszereket, öt ultrahangot, két átvilágítót, eg tüdőszűrőt, eg direkt digitális röntgent és eg mammográfot kellett eg séges rendszerbe integrálni, és ol an háttérkapacitást mögé rakni, amel több mint öt évre elegendő tárolási lehetőséget n újt. Alvállalkozónk, a Forex Kft. végezte a röntgengép-park teljes felújítását, az átvilágítók és ultrahang-berendezések digitalizálását, és eg digitális tüdőszűrő munkahel kialakítását. A beruházás során korszerűsítettünk a régi röntgengépeket, de beszerzésre került eg Control-X g ártmán ú röntgen is, amel et Carestream DRX-1 panellel szereltünk fel. A legnag obb kihívást a rendelkezésre álló beruházási időtartam jelentette. Eg hónap alatt kellett a teljes fejlesztést megvalósítani, az importtermékeket beszállítani, építkezni és összekapcsolni eg mással az informatikai rendszereket. Ez annak köszönhetően sikerülhetett, hog a közös cél érdekében kiváló összhangban dolgoztunk a G óg ír XI. Kft. csapatával, mind a menedzsmenttel, mind a felhasználókkal. szűrővizsgálatokat, menedzserszűréseket, a diagnosztikában elsősorban az ultrahang területén n újtunk térítéses vizsgálatot is. A mérsékelt árfekvés diagnosztikai tevéken ségünket népszerűvé teszi, hiszen a kén szerűen hosszú várakozási időt nehezen tolerálják a betegek. E szolgáltatásokból évente nag jából 70 millió Ft bevételt érünk el, és ami a költségek levonása után megmarad, elegendő ahhoz, hog a fejlesztésekhez saját erőből teg ük hozzá az önrészt. Jelentős fejlesztéseket valósítottak meg 2004 óta? Elődöm, aki között irán ította az intézmén t, dicstelen körülmén ek között távozott. Az épület 2006-ra teljes felújításon esett át, amióta átvettem az irán ítást, minden évben jelentős fejlesztéseket valósítottunk meg, önkormán zati segítségből és saját forrásból. Az infrastrukturális fejlesztések mellett legalább il en fontosnak tartom a humán erőforrás és szervezeti fejlesztéseinket. Ennek keretében 2010-ben bevezettük az ISO minőségbiztosítási rendszert és fol amatosan hozzájárulunk orvosaink, szakdolgozóink továbbképzéséhez. Mennyire nehéz munkaerőt találni a XI. kerületben? Megálljuk a hel ünket a jó szakemberekért fol tatott versen ben. Segítenek ebben a pál ázatok is, például a hián szakmák feltöltésére koncentráló TÁMOPpál ázat. Az orvos kollégák fele vállalkozó, megbízásos jogviszon ban dolgozik, másik felük munkavállaló, jogilag nem közalkalmazott, de mi juttatásokban minden megadunk nekik. Sőt, nálunk nem csak az orvosok, hanem a szakdolgozók is minimálisan a Kjt. bértáblánál hat százalékkal magasabb javadalmazásban részesülnek. Ez is a versen része. Verseny az egészségügyi dolgozókért? Eg szakrendelő sikerében nag on fontos tén ező a jó kollégák, orvosok és szakdolgozók megtartása. Persze, a jövedelem csupán a versen eg ik eleme, biztosítani kell a megfelelő munkakörülmén eket is. Például a radiológiai területen szakorvosaink és szakdolgozóink ma már a legmodernebb technológiával dolgoznak, amit meg is becsülnek. Ha pedig eg egészségüg i szakember döntési hel zetben van, a bérezés és a kiváló munkakörülmén ek sokat n omnak a latban, vonzóvá teszik intézmén ünket. Hogyan képesek egyensúlyban tartani az intézményt?

6 Dr. Kóti Tamás, az új röntgenberendezés és a Carestream DRX-technológia PÁLYAKÉP Kóti Tamás 1991-ben végzett a Semmelweis Egyetemen általános orvosként. Rövid mentőzés után egészségbiztosítással kezd el foglakozni, majd egészségügyi menedzseri, később közgazdasági diplomát szerez között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási és gyógyszerügyekkel foglalkozó munkatársa, az Egészségügyi Technológia-értékelő Bizottság elnöke között egy önkéntes egészségpénztár vezetője, 2009 januárja óta a Gyógyír XI. Kft. igazgatója. Angolul beszél, szabadidejében szívesen lovagol. Teljesítmén -volumenkorlát tekintetében intézmén ünk teljesen átlagos. Ug anakkor nag on oda kell fig elnünk minden eg es szakmára. Gazdasági csapatunkban két kontroller dolgozik, akik minden héten visszajelzést adnak az eg es szakrendelések gazdálkodási hel zetéről. Minden évben részletes összefoglaló kontrolling jelentést készítünk, amel ben minden orvosra lebontva látjuk a teljesítmén t, az országos és fővárosi átlagtól való eltérést, fel tudjuk tárni a problémákat, meg tudjuk határozni, hog hol kell a betegforgalmat erősíteni, és hol kell a kódolást megvizsgálni. Miért fontos a XI. kerület számára a jó szakellátás? A kerület büszke szeretne lenni arra, hog kellemes és jó szakrendelője van, ahová a mag ar egészségüg betegségei ellenére is jó érzés bejönni. A várakozóhel re le lehet ülni, tiszták a mellékhel iségek, nem kell több órát várni, hiszen mindenki időre jön. Felméréseink szerint a betegek több mint 80 százalékát 10 percen belül ellátják. Milyen koncepció alapján valósították meg a képalkotó diagnosztika fejlesztését? Az utolsó budapesti szakrendelők között voltunk, ahol semmil en radiológiai eszköz sem volt digitalizálva. Filmköltségünk jelentős tételt jelentett, de miután az önkormán zat biztosított a támogatásról, ebből a forrásból tudtuk fedezni az önrészt. Hátrán unkat előn re szerettük volna fordítani, és eg, a legkorszerűbb eszközöket használó, teljes körűen digitalizált rendszert kívántunk megvalósítani. A teljes rendszer: a házban lévő tüdőszűrő, a röntgen, a felvételező és átvilágító, a mammográfia digitalizálttá vált, eg edül a fogászati területen használunk még minimális menn iségű filmet. Összes ultrahang-berendezésünket DICOM-kompatibilissé tettük, a rajtuk készült felvételek már digitálisan tárolódnak és visszakereshetőek. Öszszességében eg ol an teljesen integrált radiológiai rendszert hoztunk létre, amit összekötöttünk a betegadminisztrációs rendszerrel. Hogyan segíti a hatékonyabb munkát a teljes körű digitalizáció? A g ermek szakrendelések kapcsán szoros szakmai eg üttműködést építettünk ki a Bethesda G ermekkórházzal. A rendszer arra is használható, hog a mi röntgenfelvételeinket a Bethesda szakemberei leletezzék, de arra is jó, hog a g ereksebészeten nálunk rendelő, Bethesda G ermekkórház állomán ába tartozó szakorvosok a radiológiai felvételeket bárhol meg tudják nézni, illetve az itt készült felvételeket nem kell még eg szer elkészíteni. Miért éppen a Bethesda Gyermekkórházzal léptek együttműködésre? Kerületünkben és a dél-budai régióban 58 ezer 0 14 év közötti g erek él, ők döntő mértékben hozzánk járnak szakrendelésre. A budai g erekellátás 2007-es g akorlati megszűnésével, a svábheg i G ermekkórház bezárásával, a Budai G ermekkórház leépítésével óriási űrt kell betöltenünk, amit a radiológiai tevéken ség digitalizálásával sokkal hatékon abban tudunk a Bethesdával eg ütt megoldani. Ráadásul az 1-es villamos közelgő meghosszabbításával kerületünkből tömegközlekedéssel 20 percen belül közvetlenül elérhető lesz a Bethesda G ermekkórház. Milyen együttműködés alakult ki a fővállalkozó Medimat Kft.-vel? A feladat meglehetősen bon olult volt. Meglévő gépeket kellett átalakítani, új gépeket telepíteni, építészeti átalakítást végezni, illeszteni kellett a betegadminisztrációs rendszert és a beteglista átadási felületeket. Teljes mértékben korrekt volt az eg üttműködés, a szerződésnek megfelelően történt minden részlet, a feladatokat határidőre, pontosan teljesítették. Persze mi is ig ekeztünk a háttértevéken séget a szükséges pontossággal elvégezni, hiszen közös érdek volt a minél korábbi indulás. Egy ekkora település már megyei jogú városnak számítana. Ön szerint milyen szerepet kell ellátnia egy 150 ezres közösség szakrendelőjének? Hosszú évek óta az a szívfájdalmam, hog annak ellenére, hog az egészségpolitika szlogenje a járóbeteg-szakellátás fejlesztése, nem tisztázódik, pontosan mi a feladatunk. Fontosnak tartanám, hog lefektessük: mi eg szakrendelés és mi eg szakambulancia feladata. Fontos lenne meghatározni, hog amikor eg szakambulancia eg kórházi osztál járóbeteg-hátterét adja, meddig tart az ő kompetenciája, illetve hol kezdődik a szakrendelésé. Ez a döntés nag on sokat segítene abban, hog megfelelő módon elkülönüljenek eg mástól a betegellátás funkciói és hatékon abbá váljon tevéken ségünk. A pontos feladat meghatározás segíthetne, hog a valóban költséghatékon járóbeteg-szakellátás irán ába terelhetnénk betegeinket. 35 Kórház 2012/1 2. KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA

7 INFORMATIKA Kórház 2012/ Home monitoring: előn ök, eredmén ek FICZERE ANDREA A távoli betegelérés/betegmonitorozás igénye számos eszköz/folyamat kifejlesztését indukálta, melyek egy része még pilot jelleggel működik, azonban egyre nő azon megoldások száma is, amelyek már a napi rutin munka részei. A krónikus betegségben szenvedők és az idős korosztál gondozása világszerte eg re nag obb problémát jelent, hiszen eg re növekszik a két csoportba tartozók tömege, miközben az ellátó szakszemél zet, illetve intézetek száma rohamosan csökken. Ez a jelenség ösztönzi a problémát felismerő egészségüg i hatóságokat különösen az Amerikai Eg esült Államokban, Ausztráliában és N ugat Európában arra, hog minél g orsabban és minél szélesebb körben biztosítsák a rászorultak számára a távellátás/távgondozás lehetőségét, mel nek következtében időben észlelhetővé válnak az állapotukban bekövetkező negatív változások, íg ellátásuk sokkal g orsabb, szakszerűbb, költséghatékon abb lesz. További előn e és eredmén e az otthoni betegmonitorozásnak, hog a beteg aktívan részt vesz a saját kezelésében/gondozásában, javul a szakszemél zettel való eg üttműködés, csökken a morbiditás, a mortalitás. A home monitoring rendszer alapelemei Az otthoni betegmonitorozást végző rendszerek jól meghatározott alapelemekből tevődnek össze. A betegnél lévő jeladó szenzorok (vérn omásmérő, vércukormérő, EKG, spirométer, testsúl mérleg, lépésszámláló stb.) különböző módon (pl. USB, bluetooth, wifi, ZigBee) az adattovábbító eg ségre küldik az adatokat. Ez az eg ség mobiltelefon vag HUB lehet, mel gsm-en vag interneten keresztül a központi adatbázisba/szerverre továbbítja a beérkező adatokat. A központban eg erre a célra kifejlesztett szoftver kezeli, illetve tárolja az információt. Optimális esetben a szoftver bizon os mértékben automatizált értékelésre is képes, segítségével előre meghatározott algoritmusok alapján eldől, hog a mért értékek mil en teendőt igén elnek. Ha az adatok a normális tartomán ban, vag azon kívül, de még elfogadható range-ben vannak, akkor akut teendő nincs a beteggel. Kiugró értékek esetén, a szolgáltatás eg ik legfontosabb elemét jelentő call-centerben dolgozó személ zet értesíti a beteget, a hozzátartozót, vag a beteget kezelő szakorvost, sőt sürgős esetben esetleg direkt módon a mentők riasztására is mód van. Az értesítés sms-ben, ben, vag telefonon keresztül történhet, attól függően, hog mil en kapcsolattartást tart előn ösnek a beteg, illetve az adott telemedicina-szolgáltató. A különböző mérések során beg űjtött adatok a központi szerveren tárolódnak, s a rendszerhez csatlakozó egészségüg i szolgáltatók számára a beteg előzetes hozzájárulása után hozzáférhetővé válnak. Ez a későbbiekben komol előn t jelent a betegnek, hiszen az elektronikusan, időrendben eltárolt adatok mindig rendelkezésre állnak, visszakereshetők, s nem fordulhat elő az adatvesztés, mint pl. a papíralapú dokumentáció esetleges megsemmisülése esetén. A következőkben az eg es szakmák legg akoribb, legígéretesebb megoldásaira mutatunk be példákat: A kardiovaszkuláris betegségben szenvedők fol amatos kontrolljának igén e számos megoldást hívott életre. A fejlettebb országokban évek óta jelen vannak ol an 12 csatornás EKG-, illetve vérn omásmérő készülékek, mel ek alkalmasak a jeltovábbítása interneten és en keresztül (1), s ezeknek az eszközöknek a száma napról napra nő. Eg re több hel en alkalmaznak ol an, meghatározott algoritmussal rendelkező, kézben tartható EKG-készülékeket, mel ek automatikus adatelemzésre képesek, s azonnali segítséget jelenthetnek a betegek számára. Az eszközök eg része jeladásra is képes, íg az adatok eg központi szerverre beérkezve hozzáférhetővé válnak a szakszemél zet számára, s a mért értékektől függően meghatározott cselekvéssort indukálnak. Számos ol an tanulmán készült, mel összevetette a klasszikus hipertónia gondozást a home monitoring keretein belül végzett észleléssel. Eg értelműen kiderül, hog a jeladó vérn omásmérők otthoni alkalmazása legalább ol an hatékon, mint a klasszikus vérn omásmérők használata, ug anakkor számos tanulmán lén egesen jobb eredmén ek eléréséről számolt be az új módszerrel kapcsolatban (2, 3). Eg re elterjedtebbek azok a készülékek is, mel ek képesek a b pass műtéten átesett betegek komplex otthoni monitorozására (4, 5). A pacemakerek működésének fol amatos fig elése, távolról történő beállítása mellett eg re nag obb teret kapnak a telekardiológiában az implantálható cardioverter-defibrillátorok (ICD), mel ek szintén alkalmasak a jeltovábbításra, íg azonnali beavatkozást tesznek lehetővé (6). 146 ICD-beültetésen átesett beteg távoli monitorozása során a betegek 40%- ánál észleltek ritmuszavart. A fol amatos észlelés a nag menn iségű adattovábbítás és esetleges hibaforrás ellenére sem növelte jelentősen az egészségüg i szakszemél zet megterhelését, ug anakkor jelentősen csökkentette a személ es orvos-beteg-találkozás szükségességét, időt, pénzt, energiát spórolva a beteg és az ellátók számára is (7). A cukorbetegek monitorozása mindig is kiemelt terület volt a betegellátásban, íg már korán próbálkoztak a betegek webalapú oktatásával és az otthoni video-vizitekkel. Lehetővé vált a rendszeres vércukormérést követő telefonos adattovábbítás feedback rendszerének kialakítása (8, 9, 10, 11). Az elmúlt évek fejlesztései közé tartoznak azok a kisméretű vércukormérő készülékek, mel ek kétirán ú audiovideo jeltovábbításra alkalmasak (12), továbbá azok a non-invazív vércukormérő műszerek, mel ek mérete nem nag obb, mint eg karóra. Jelen vannak ol an kombinált készülékek is, mel ek kombinálják a real-time vércukor-monitorozás és a kevésbé invazív inzulin pumpa funkcióit (13). Számos vizsgálat igazolja, hog az otthoni betegmonitorozás különösen call center funkcióval és beteg edukáció programok alkalmazásával, lén egesen javítja a cukorbetegek állapotát. Csökkent a vércukorszint, normalizálódott a HbA1c szint, illetve ritkultak a szövődmén ek (14). A krónikus tüdőbetegek gondozásának eg ik legfontosabb területe a légzésfunkció monitorozása, mel re hordozható, telefonos adattovábbításra alkalmas spirométerek jelentették az első megoldást. A legújabb készülékek számos légzésfunk-

8 ciós paraméter (PEF, FVC, FEV1, FEV6, FEF 25 75% stb.) rögzítésére alkalmasak, s ol anok is rendelkezésre állnak, mel ek az asztmás és COPD-s betegek fol amatos oxigénellátására, oxigénszint mérésére is képesek (15). Problémásak azok a demens betegek, akik térbeli és időbeli dezorientáltságuk miatt fol amatos felüg eletet igén elnek. Optimális megoldást jelenthet az a karóra méretű műszer, mel kombinálja a műholdas keresőrendszer és mobiltelefon n újtotta lehetőségeket. A beteg gondozója a beteggel kapcsolatos információért vag a szolgáltatás központját hívja, vag a honlapon lévő térképen lokalizálhatja a beteget (16). Az otthoni monitorozás eg ik fontos célja az időskori önállóság biztosítása, a kórházi bennfekvés, vag a szociális otthoni elhel ezés elkerülése. Eleinte az ún. pánikgombok jelentették a megoldást, mel ek megn omása riasztást adott le a központban. Később a készülék már passzív szenzorokat legg akrabban PIR-érzékelőket is tartalmazott, mel ek a vészhel zetet a beteg aktív közreműködése nélkül is jelezték. A harmadik generációs rendszerekben mesterséges intelli gencia alkalmazásával a beteg hét köznapi aktivitási mintázatában bekövetkezett változásokból következtetnek az állapotára. A neg edik generációs rendsze rekben pedig a korábban csak intézeti körülmén ek között használt diag nosz tikus eg ségek sorát telepítik a beteg otthonába, lehetővé téve az esetleg többfajta betegségben szenvedő emberek otthoni monitorozását (17). Erre a problémára jelenthet szofisztikált megoldást eg japán cég által kifejlesztett, kamerával felszerelt robot, mel hanggal irán ítható. Az általa beg űjtött képan ag mobiltelefonon, illetve interneten keresztül jut a központba, s nem csak a beteg egészségi állapotával, hanem biztonságával kapcsolatos információkat is ad a szakembereknek, rokonoknak (18). Lehetőség van miniatűr elektronikus eszközök (MEMS Micro Electro-Mechanical S stems) implantációjára is, mel ek különböző vitális paraméterek (pl. vérn omás, vércukor stb.) adatait juttatják a beteget ellenőrző központba (19). A súl os betegségen, műtéten átesett betegek tele-rehabilitációjára is eg re nag obb igén mutatkozik. A legg akrabban alkalmazott módszer a videokonferencia, ug anakkor ol an műszereket is alkalmaznak, mel ek interneten keresztül konkrét adatokat szolgáltatnak a beteg állapotáról, pl. térdprotézis-beültetés után az ízület mozgásterjedelmét, a járást és az izomerőt monitorozzák, de mód van a finom mozgások monitorozására is (20). A felnőttkori szerzett beszédzavarok otthoni kezelése/rehabilitációja az eg ik legújabb területe a tele-rehabilitációnak, mel nek eg ik megoldása eg új szoftvercsomagban keresendő (RESPECT Remote SPEech-language Cognitive-communication Treatment). A csomag real-time videokonferencia segítségével kapcsolja össze a beteg számítógépén elhel ezett speciális alkalmazás által szolgáltatott adatokat a központtal, lehetővé téve az ag sérült betegek otthoni kezelését (21). Irodalomjegyzék 1. Ades PA, Pashkow FJ, Fletcher G, Pina IL, Zohman LR, Nestor JR.: A controlled trial of cardiac rehabilitation in the home setting using electrocardiographic and voice transtelephonic monitoring. Am Heart J 2000;139: Madsen LB. Et al. Blood pressure control during telemonitoring of home blood pressure. A randomized controlled trial during 6 months. Blood Press. 2008;17(2):78 86., Kim MT. Et al. Teletransmitted monitoring of blood pressure and bilingual nurse counseling-sustained improvements in blood pressure control during 12 months in hypertensive Korean Americans. J Clin Hypertens 2011 Aug;13(8): , 3. McManus RJ. Et al. Telemonitoring and self-management in the control of hypertension (TASMINH2): a randomised controlled trial. Lancet Jul 17;376(9736): ). 4. Barnason S, Zimmerman L, Nieveen J, Hertzog M.: Impact of a telehealth intervention to augment home health care on functional and recovery outcomes of elderly patients undergoing coronary artery bypass grafting.heart Lung 2006;35: Zimmerman L, Barnason S.: Use of a telehealth device to deliver a symptom management intervention to cardiac surgical patients.j Cardiovasc Nurs 2007;22: Artinian NT.: Telehealth as a tool for enhancing care for patients with cardiovascular disease. J Cardiovasc Nurs 2007;22:25 31.). 7. Dominic A.M. J. Et al. Analysis of 57,148 Transmissions by Remote Monitoring of Implantable Cardioverter Defibrillators. Pacing and clinival electrophysiology ) 8. Boriani G, Diemberger I, Martignani C, Biffi M, Valzania C, Bertini M, Domenichini G, Saporito D, Ziacchi M, Branzi A.: Telecardiology and remote monitoring of implanted electrical devices: the potential for fresh clinical care perspectives. J Gen Intern Med Jan;23 Suppl 1: Ahring KK, Ahring JP, Joyce C, Farid NR:. Telephone modem access improves diabetes control in those with insulin-requiring diabetes. Diabetes Care 1992;15: T Botsis et al. Home telecare devices Shultz EK, Bauman A, Hayward M, Holzman R.: Improved care of patients with diabetes through telecommunications. Ann NY Acad Sci 1992;670: Edmonds M, Bauer M, Osborn S, et al.: Using the Vista 350 telephone to communicate the results of home monitoring of diabetes mellitus to a central database and to provide feedback. Int J Med Inform 1998;51: Piette JD, Weinberger M, McPhee SJ, Mah CA, Kraemer FB, Crapo LM.: Do automated calls with nurse follow-up improve self-care and glycemic control among vulnerable patients with diabetes? Am J Med 2000;108: Piette J D et al. Do automated calls with nurse follow-up improve self-care and glycemic control among vulnerable patients with diabetes? Am J Med Jan;108(1):20 7., Shea Steven et al. A randomized trial comparing telemedicine case management with usual care in older, ethnically diverse, medically underserved patients with diabetes mellitus. J Am Med Inform Assoc. 2006;13(1):40 51.). 14. Gomez EJ. et al.: Telemedicine as a tool for intensive management of diabetes: the DIABTel experience. Comput Methods Programs Biomed 2002;69: Renard E.: Implantable glucose sensors for diabetes monitoring. Minim Invasive Ther Allied Technol 2004;13: Evers G.:Telecare in the home. 1st ETHEL Conference on e-health for Everybody and Everywhere. Lille, France, Nov ( kronikus_betegsegek_szolgalataban.pdf). 18. Botsis T, Demiris G, Pedersen S, Hartvigsen G: Home telecare technologies for the elderly. J Telemed Telecare 2008;14: Vanderborght B, Verrelst B: Robot spotting at the World Expo Trade Flows and Cultural News 2005;69: Theodoros D, Russell T: Telerehabilitation: current perspectives. Stud Health Technol Inform. 2008;131: Y - Brennan DM, Georgeadis AC, Baron CR, & Barker LM: The effect of videoconference-based telerehabilitation on story retelling performance by brain-injured subjects and its implications for remote speech-language therapy. Telemedicine Journal and e-health 2004; 10: Kórház 2012/1 2. INFORMATIKA

9 INFORMATIKA Kórház 2012/ Virtuális kórház a valóságban Kórház a felhőben BENE ZSOLT Ma minden a felhő alapú informatikai megoldásokról szól. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egyre szerényebb informatikai beruházásokkal ahogy a szakemberek mondják: vékony kliensekkel egyre bővebb és korszerűbb tudást, érdemi előrelépést jelentő képességeket (szoftvereket, alkalmazásokat, szerverkapacitásokat, stb.) vehetünk igénybe az interneten keresztül egy földrajzilag tőlünk távol eső szolgáltatásból: a felhőből. Az infokommunikáció új korszaka hatalmas távlatokat n itott az állami-közösségi feladatok például az oktatás, vag az egészségüg fejlesztése terén is. Erre példa az ISH Informatika Kft. MagTár projektje, amel nek célja eg»virtuális kórház«kialakítására alkalmas informatikai infrastruktúra létrehozása n ilatkozta lapunknak Kincses László, a MagTár projekt vezetője. Ennek segítségével alkalmazni lehet például a távdiagnosztikát, illetve lehetővé válik különböző földrajzi hel en dolgozó munkacsoportok távoli, mégis hatékon eg üttműködése anélkül, hog azok akár szervezetileg, akár a felhasznált erőforrások tekintetében eg etlen, közös telephel hez volnának kötve. Ez az informatikával támogatott orvoslás nemcsak korszerűbb, de takarékosabb is a korábbi földhözragadt egészségüg i g akorlatnál: segítségével centralizálhatók például a drága laborvizsgálatok, vag megoldható, hog az iskola- és családorvosok, sportorvosok, esetleg a járván üg i szervezetek, eg etlen, integrált információs rendszerbe kapcsolódjanak be, íg támogatva az érintettek egészségüg i ellátását, leg en szó prevencióról vag g óg ításról. Az önállóság és az összefogás minden előnyével A közös, virtuális kórház felépítése nemcsak azért fontos, mert a biztonságos és szabván os intézmén közi kommunikáció révén közös tudásbázissá fejleszthetők a g erekek ellátása kapcsán n ert szakmai tapasztalatok, és íg a közös szakmai felület megteremtésével hatékon an támogathatók a speciális egészségprogramok vag tudomán os kutatások. A MagTár projekt lehetőséget teremt arra, hog az önálló vag közös körn ezetben működő intézmén ek eg közös a minősített adatok kezelésével kapcsolatos biztonsági előírásoknak is megfelelő adatbázisban tárolhassák a betegadatokat. Ez azért is kiemelten fontos, mert a felhőbe költözött klinika szolgáltatásait a jövőbeni felhasználó alacson abb beruházási, fenntartási és üzemeltetési költségek mellett veheti igén be, mintha az ahhoz szükséges fizikai fejlesztéseket önállóan hajtotta volna végre. Az összefogásban rejlő előn ök kiaknázásával azonban az önálló gazdálkodású intézmén eknek nem kell lemondaniuk függetlenségük pozitívumairól sem: az elszámolási, statisztikai, felhasználói körn ezetük továbbra is független eg séget alkot. A magyar gyermekkórházakra szabva A MagTár projektnél kiemelt szerepet kapott a hazai g ermek egészségüg i intézmén ek és szakembereik hatékon informatikai támogatása. Az eg es szakmai területeken intézmén eket, intézmén i konzultánsokat vag független szakértőket kértek fel a megalapozó tanulmán ok elkészítésére. Íg az ISH szakemberei már az alapok tervezésénél fig elembe vehették ezeket az igén eket, és azokat sikeresen integrálták a fejlesztésbe. A projekt kialakításával kapcsolatban a Szegedi

10 G ermekklinikával alakítottak ki szorosabb kapcsolatot. Szegeden indult a pilot projekt A bevezetés a Szegedi Tudomán eg etemen a G ermekg óg ászati Klinika és G ermekegészségüg i Központ intézmén eiben és szakembereinek bevonásával zajlik, ennek zökkenőmentességét a 160 érintettnek tartott átfogó felkészítés szavatolja. A dél-alföldi tudomán os központban elindított kísérleti üzemmód célja, hog ol an, g ermekellátásra optimalizált, a XXI. század legkorszerűbb színvonalát képviselő információs rendszert alakítsanak ki a szakemberek, amel a korábbi rendszerek minden tudását és tapasztalatát megőrzi, de lehetővé teszi az új funkcionalitások érdemi kipróbálását is. Kincses László szerint az új rendszerben új formában, könn ebben érhetők el az ún. medikai funkciók, valamint fokozott támogatást kapnak a g ermekekkel kapcsolatos specialitások, mint például a kísérőik regisztrálása, elhel ezése, vag a terhességgel és újszülöttekkel kapcsolatos adatok, illetve a g ermekpszichiátriai állapotfelmérések rendszerezése. megálmodói akkor, amikor az architektúra megújításának jeg ében megvizsgáltak ol an n ílt forráskódú szoftverkomponenseket is, amel ek a felhasználó számára olcsóbb és nag obb biztonságú megoldásokat képesek n újtani. Továbbépíthető alaprendszer A kísérleti rendszer további fejlődésének irán ai jól azonosíthatóak. Ezek közül az elsők között említendő a házi g ermekorvosok, sportorvosok, iskolaorvosok bevonása, például azzal, hog a rendszer képessé tehető a családi kórtörténetek rögzítésére, amit aztán a szakellátás kezelőorvosa eg szerűen elérhet a betegadatok között, vag e funkció segítségével maga, a háziorvos kérhet vizsgálatokat és értesülhet az eredmén ekről. A fejlesztés eg önálló ágát jelenti a medikai rendszerben felhalmozódó adatok ún. másodlagos feldolgozásának le- réseiket, megfelelő etikai engedél birtokában leválogatják és anonimizálják az adatokat, ezáltal lehetővé téve a további szűréseket, feldolgozási lépéseket a kutatóknak. Az ISH szakemberei az íg n ert tapasztalatokat aztán ol an informatikai megoldásokká alakítják, amel ek kön n en integrálhatók a MagTár rendszerbe. Minden nag adatbázis felhasználhatóságának eg ik fontos mércéje az ún. szabadszöveges keresés, e funkció megléte, hatékon sága. A MagTár tervezői erre is gondoltak: a rendszer a meglévő medikai adatokat, mint tudásbázist hasznosítja és kifinomult statisztikai, matematikai módszerekkel és intelligens algoritmusokkal kapcsolatot talál a rögzített adatok, mint fogalmak és esetleges külső források (pl.: orvosi protokollok, szakkiadván ok, cikktárak) között. Íg kereshetővé válik például az, hog mil en esetekben volt összefüggés 39 Kórház 2012/1 2. INFORMATIKA A jelenhez igazított jövő Az ISH Informatika Kft. szakemberei különösen büszkék arra, hog ol an projektet sikerült megalkotniuk, amel minden elemében leg en szó a terület változó állami szabál ozásáról, vag a költségkímélő megoldásokra vonatkozó elvárásokról rugalmasan alkalmazkodik a hazai adottságokhoz. A szakértőknek lehetősége volt arra, hog behatóan tanulmán ozzák az ellátásszervezés közelmúltbeli megújítását, a betegutak módosuló szabál ozását, a sürgősségi ellátási szabál ok változását és ezeket a tapasztalatokat fig elembe veg ék a szolgáltatások kialakításánál. Ug anez igaz az oltásn ilvántartás vag az adatok másodlagos felhasználásának területére is,ahol a hatál os szabál oknak minden tekintetben megfelelő, naprakész rendszert terveztek meg. A»virtuális g ermekklinika«korszerűségét, újdonságát jellemzi az a tén is, hog a szakemberek nag hangsúl t fektettek az intézmén i eg üttműködés hel i lehetőségeire, a területi ellátással összefüggő kapcsolatok kiépítésére, valamint az informatikai szolgáltatásként n újtható medikai rendszer kialakítására emelte ki a MagTár projekt vezetője. Nemcsak a legújabb informatikai trendekhez, hanem a költségkímélő megoldásokat szorgalmazó felhasználói elvárásokhoz is alkalmazkodtak a rendszer A MagTár rendszer működési modellje hetővé tétele. A medikai rendszerben a mindennapi ellátás adminisztrálása a fő feladat, ami más igén eket támaszt, mint eg kutatási célú feldolgozás vag a menedzsment számára készülő riport. Ezen a téren az ISH szakemberei a budapesti Semmelweis Eg etem kutatóorvosaival működnek eg ütt: a medikai rendszerből származó adatok felhasználására ol an szakmai témákat érintő kutatási feladatokat indítottak, amel ek alapján esettanulmán ban lehet majd áttekinteni a tapasztalatokat és az ezzel kapcsolatos igén eket. Íg például a szakértők megfogalmazzák az alacson kálium- vag D-vitamin szintekkel kapcsolatos adatké- g ermekkori fejfájás, mint tünet, adott betegségek, mint diagnózis és eg es g óg szer ké szítmén ek/hatóan agok, mint alkal mazott terápia között. Ennek a módszernek az alkalmazásával Mag arországon a mél szakmai ismereteket és széleskörű orvosi tapasztalatokat igén lő tevéken ségek információs támogatása javul, ami a bon olult esetek kezelésében g orsabb, pontosabb eredmén ekhez vezet. Az ISH Informatika Kft. MagTár projektje az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Program Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatására irán uló pál ázat eln erésével valósul meg.

11 PARAGRAFUS Kórház 2012/ Hel reállt a beszállítóink bizalma SÁNDOR JUDIT A Kórházszövetség elnöke decemberi lapszámunkban jogi szakértők közreműködésével elemezte a dunaújvárosi kórházban kialakult helyzetet, ezúttal pedig dr. Mészáros Lajos főigazgató reagál a cikkben felvetett gondolatokra. A dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház Rendelőintézet főigazgatója, dr. Mészáros Lajos megérti a Mag ar Kórházszövetség elnökének, dr. Rácz Jenőnek az aggodalmát, azonban az ítéletalkotás előtt a körülmén ek megismerését és mérlegelését is fontosnak tartja. Mint ismeretes, a dunaújvárosi kórház a tulajdonos önkormán zat döntése n omán taval n áron alakult át költségvetési intézménn é, miközben adóssága a korábban az intézmén t működtető gazdasági társaságban maradt. A Kórházszövetség a dunaújvárosi kórház fejére koppintott az átalakulás után a gazdasági társaságban hagyott tartozásai miatt. Hogyan értékeli a szakmai szervezet lépését? Megértem a Kórházszövetség aggodalmát. Ez a kérdés azonban nem ol an eg szerű, mint ahog sokan megítélik. Ehhez ismerni kell az átalakulás előzmén eit és közvetlen kiváltó okait is. A kórház vezetését 2010 júliusától vettem át. Akkor összesen 1,67 milliárd forint tartozása volt a kórháznak, ebből a lejárt 1,47 milliárd. Az önkormán zati megbízottal, dr. Pók Tiborral eg üttműködve 2011 március végére sikerült a tartozást 1,2 milliárd forintra csökkenteni, ebből a lejárt rész eg milliárd forint volt. Eg éven belül tehát eg harmadával csökkent a kórház kötelezettsége. Milyen intézkedéseknek volt köszönhető a jelentős arányú csökkenés? Annak, hog szinte a teljes beszállítói körrel tárg altunk, fizetési engedmén eket kértünk, és a kórház számára kedvezőbbé tettük azokat a szerződéseket, amel eket kölcsönös megeg ezéssel lehetett. Ezzel párhuzamosan belső racionalizálást hajtottunk végre, ésszerűbbé és hatékon abbá tettük a kórházi működést is elején levélben fordultam a polgármesterhez, hog a törvén es működésünk érdekében szükség van tőkepótlásra, és ezt veg ék fig elembe a városi költségvetésben. Önkormán zati határozat született arról, hog forrást keresnek e célra. Ezt azért fontos megemlíteni, mert ebből is látható, hog nem volt előre eltervezve az átalakulás. Nem mondható tehát, hog a menedzsment a pénzüg i szakadék, a fizetésképtelenség felé vezette volna a kórházat, sőt, inkább az ellenkezője történt. Vélemén em szerint logikus lépés lett volna a beszállítók részéről, hog látva a kórházi likviditás javulását türelmet tanúsítanak, és ne kezdemén ezzenek felszámolási eljárást a kórházat működtető kft. ellen. A legtöbben nem is kezdemén eztek. Volt azonban néhán beszállító, akik vélemén em szerint azért, hog hamarabb fizessük ki őket, 2010 végétől rendre beadták a bírósághoz a felszámolási kezdemén ezésüket. Természetesen a kórház megpróbálta kezelni ezeket a hel zeteket, de ez legtöbbször csak átmenetileg sikerült, mert újra kezdemén ezték a felszámolást. Ezt bármikor megtehették, hiszen lejárt számlájuk volt nálunk. Személ es vélemén em az, hog az érintett beszállítók valódi célja nem a felszámolás volt, hanem a preszszióg akorlás. Ha türelmet tanúsítottak volna ahog an a költségvetési szervként működő kórházak esetén teszik, hiszen azokat nem lehet felszámolni, idővel konszolidálódott volna a hel zet, ismétlem, eg éven belül eg harmadával csökkent a kórház lejárt kötelezettsége. Ebben az esetben nem maradt volna hoppon az a nem kis beszállítói kör, amel ik türelmes volt, látva a kórház javuló hel zetét. Ug anakkor az önkormán zat lépését is megértem, hiszen az ő kötelezettsége a betegellátás. Ha ezt nem látja biztosítottnak, vag nag kockázatúnak látja a kórház kft. működését a felszámolási eljárások miatt, teljesen ésszerű és logikus lépés, hog eg új költségvetési szerv útján láttassa el a feladatot, bár nem tisztem az önkormán zat nevében n ilatkozni. Érthető a betegellátás biztonságára hivatkozásuk, ám Rácz Jenő elnök szerint még véletlenül sem szeretnének olyan hibát elkövetni, mint a dunaújvárosiak. Ez elég határozott elhatárolódás az adósságkonszolidáció sajátos formájával élő Szent Pantaleon kórháztól. Hangsúl ozom, nem az adósságkonszolidáció lehetett az önkormán zat célja ezzel a lépéssel, hanem a hozzánk tartozó 120 ezer lakos betegellátásának biztonsága, és a város második legnag obb foglalkoztatójának számító kórház működésének fenntartása. Nálunk n olcszázötvenen dolgoznak, ha a hozzánk kapcsolódó vállalkozásokat nézzük, akkor már legalább ezereg száz emberről és családjáról, vag is legalább háromezer ember megélhetéséről kell beszélnünk. Eg etértek Rácz Jenő úrral, ez nem követendő módszer, vélemén em szerint az önkormán zatunk számára is csak a kén szer hozta ezt a megoldást a felszámolási kezdemén ezések okozta betegellátási bizon talanság kén szere. A Kórházszövetség a tisztánlátás érdekében jogi szakértőket kért fel. A jogászok szerint helyt kell állni a tulajdonosoknak a gazdasági társaságban lévő tartozásokért, ami kézenfekvőnek látszik májusában, amikor az önkormán zat döntött arról, hog a szakellátási feladatot elvonja a kórház kft.-től, végelszámolás szerepelt a határozatban, tehát ekkor nem lehetett tudni, legalábbis számomra nem volt n ilvánvaló, hog bent ragadnak-e kötelezettségek a kft.-ben vag sem. Azt gondolom, az önkormán zat pénzüg i felelőssége és a korlátolt felelősség kiterjesztése ol an kérdés, ami még hosszas jogi viták tárg át képezheti, ebben én nem tudok állást foglalni. A jogi szakértők szerint megállapítható az intézményvezetők anyagi felelőssége is, bár a döntést nem a kórház vezetése,

12 hanem a város képviselőtestülete hozta. Mit szól ehhez? Úg gondolom, üg vezetőként az önkormán zati megbízottal eg ütt felelős gazdálkodást fol tattunk, amel nek számszerűsíthető eredmén e az eg éven belüli eg harmados szállítói követeléscsökkenés. Idejében jeleztem az önkormán zatnak a tőkepótlási igén t is. Az önkormán zati döntés végelszámolásról szólt, mindenesetre a döntést követően már nem vállalhattam kötelezettséget a kft.-ben, tudván azt, hog annak fedezete már az új költségvetési szervhez fog érkezni. nak a jelenleginél átlagosan százalékkal nag obb forgalma volt. Az ekkor kötött beszállítói szerződések általában hosszú távra szóltak és nag arán ú fix elemeket tartalmaztak, vag is nem kellően tudták követni az időközben szűkülő TVK és ezzel párhuzamosan csökkenő forgalom költségcsökkentési igén ét. Ehhez tartozik még, hog a korábbi menedzsment a kiszolgáló funkciókat és majdnem a teljes krónikus ellátást kiszervezte, hasonlóan rugalmatlan konstrukcióval. Az eg ik külső telephel en működő rendelőintézetet a korábbi önkormán zat eladta, és a kórház vissza- lejárt számla az új költségvetési szerv hét hónapos működése során, g akorlatilag változatlan bevételek mellett. Ez alapján azt gondolom, hog rugalmasabb konstrukciójú szerződésállomán mellett kisebb hián alakult volna ki, vag akár teljesen kieg ensúl ozott működés is megvalósítható lett volna, tehát beszállítóink nag része a kórház csökkenő bevételei mellett is nag obb eséll el pénzénél lenne. Van-e esély arra, hogy az év végi adósságkonszolidációból mérsékelni tudják a tartozást, vagyis a régóta pénzükre váró beszállítóknak fizetni tudjanak? A taval év végén kapott 170 milliós konszolidációs keret a lejárt szállítói követelésre lenne fordítható. Az új költségvetési szerv azonban, mint említettem, működésének hét hónapja alatt nem termelt lejárt számlát, mert fizetőképes volt. Levélben kértem Szócska Miklós államtitkár urat, hog konszolidációs keretünket felhasználhassuk a kft.-ben ragadt tartozások csökkentésére újabb tartozásátvállalási szerződések megkötésével. Ezzel kapcsolatos állásfoglalását még nem kaptam meg, de ha hozzájárul, úg csökkenthető lesz a beszállítói kör követelésállomán a. 41 Kórház 2012/1 2. PARAGRAFUS Ha az állásfoglalás igen lenne, akkor az adósságot milyen arányban tudnák csökkenteni? Minteg tizenöt százalékkal. Dr. Mészáros Lajos Éppen ezért az önkormán zat hozzájárulásával tartozásátvállalási szerződést kötöttünk a kórház kft. és az új költségvetési szerv között az ekkortól vállalt kötelezettségekre, tehát fedezetelvonás sem történt. A Kórház decemberi számában kétmilliárdos tartozásról beszéltek a jogi szakértők. Valójában mekkora a kiüresített gazdasági társaság tartozása? A tartozásátvállalási szerződések kifizetése után összesen 1,16 milliárd forint marad. Miért halmozódott fel ekkora nagyságrendű hiány? A 2000-es évek elején, amikor még nem volt teljesítmén korlát, a kórház- bérelte. A CHF-alapú bérleti szerződés az utóbbi években eg re kén elmetlenebbé vált a kórház számára, ug anakkor erre a telephel re a csökkenő forgalom és a belső racionalizálás miatt már nem is volt szükség, de a szerződés szintén hosszú lejáratú volt. Mindezek az okok oda vezettek, hog az intézmén képtelen volt alkalmazkodni a csökkenő TVK-hoz és a technológiai fejlődés hozta csökkenő fekvőbeteg-ellátási igén ekhez. Az új költségvetési szerv létrejöttével az egész beszállítói tevéken ségi kört közbeszereztetni kellett, illetve újra kellett kötni a szerződéseket, hiszen az eredetiek a jogfol tonosság hián a miatt ellehetetlenültek. Kijelenthető, hog majdnem ug anaz a beszállítói kör maradt a kórházban, és mégsem képződött Kezdeményeztek-e a beszállítók jogi lépéseket a gazdasági társaság ellen? Folynak-e jogi ügyek, perek? A kórház kft. felszámolás alatt áll. Tudomásom szerint öt beszállító kezdemén ezett jogi lépéseket. Magánemberként hívtak eg eztetésre, de tekintettel arra, hog már semmil en hatásköröm nincs a kórház kft.-ben, nem vettem részt ezen. Az egész átalakulási eljárás árn ékot vet a kórházra, gondolom, Ön is érzi ezt. Mit tud tenni az intézmén vezetőjeként a kórház reputációjának megőrzéséért? Teljesen stabilizáltuk a működésünket, minden számlánkat fizetni tudjuk, nincsenek határidőn túli tartozásaink, ami n ilván pozitív üzenet a beszállítóinknak. Tén, hog a kezdeti időszakban volt bennük némi g anakvás, hiszen eg esek közülük eleinte csak készpénzért voltak hajlandóak szállítani nekünk. Mára azonban ezek a kitételek jórészt megszűntek, ami azt jelzi számomra, hog hel reállt a beszállítóink bizalma az intézmén iránt.

13 PARAGRAFUS Kórház 2012/ Ismét változnak az üg eleti ellátás szabál ai DR. KŐSZEGFALVI EDIT Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló évi LXXXIV. törvényben (Jogállási törvény) ismételten módosultak az ügyeleti ellátásra vonatkozó szabályok. A rendes munkaidő ledolgoztatását segíti elő a munkáltató által elrendelhető, munkaidőben történő üg eleti feladatellátás jogintézmén e azzal, hog ezzel eg időben a jogalkotó 12 órában határozta meg a munkáltató által eg napon elrendelhető munkaidő felső határát. A jogszabál pontosította az üg eleti díj mértékét, illetve a heti pihenőnapi üg elet díjazásának szabál ait is. A módosításra vonatkozó rendelkezéseket az úg nevezett salátatörvén ben azaz a évi CLXXXVI. törvén ben találjuk meg. Rendes munkaidő terhére a munkáltatói elrendelés alapján végzett ügyelet A Jogállási törvén eddig is lehetőséget biztosított arra, hog a rendes munkaidő eg részében az egészségüg i dolgozó bizon os korlátok között üg eleti feladatot lásson el. Eg részt ehhez szükséges volt megállapodni a dolgozóval másrészt csak akkor kerülhetett sor az üg eleti feladat ellátására, amikor a munkáltató maga is üg eleti szolgálatot n újtott, továbbá heti pihenőnapon tilos volt rendes munkaidőben üg leti feladat ellátására a dolgozót beosztani március 1-jétől a munkáltató eg oldalúan heti 16 óra erejéig elrendelheti az egészségüg i dolgozó számára a rendes munkaidőben történő üg eleti feladat ellátását, amel heti pihenőnapon is ellátható. A g akorlatban ez azt jelenti, hog például vasárnapi pihenőnapon az egészségüg i dolgozó beosztható rendes munkaidőben végzett üg eleti feladatra, és hétköznap is elláthat üg leti feladatokat munkaidejének eg részében. Ezen jogintézmén alkalmazását segíti elő az a szabál is, amel kimondja, hog a rendes munkaidő terhére ellátott üg eleti órák az évi 416 órás üg eleti limitbe nem számítanak bele. Íg évi 416 óra erejéig a rendes munkaidőben ellátott üg elet mellett munkaidőn túl is elrendelhető üg eleti szolgálat. Nag on fontos, hog az eg oldalú munkáltatói elrendelésen túl a dolgozóval történt megállapodáson alapuló, rendes munkaidő terhére történő üg eleti feladat ellátására is sor kerülhet, a fentiekben ismertetett jogszabál i korlátozások mellett. Eg ik oldalról tehát bővült a munkáltató jogköre az elrendelhető munkaidő terhére végzett üg elet vonatkozásában, ug anakkor a jogalkotó garanciális szabál okat is megfogalmazott az egészségüg i dolgozó érdekében. Eg részt az eg oldalú munkáltató elrendelés esetében rögzítette a díjazás kérdését, másrészt pedig pótlékot kapcsolt a heti pihenőnapon rendes munkaidőben történő üg eleti feladatellátás díjazásához. Főszabál szerint, amikor az üg eleti feladat ellátása rendes munkaidő terhére a munkáltató elrendelése alapján történik, akkor díjazásként óránként illetmén ének személ i alapbérének eg órára eső összegét kapja meg. Azaz nem lehet az órabérnél alacson abb díjösszeget megállapítani a dolgozó részére. Ha heti pihenőnapon rendes munkaidő terhére üg eleti feladat ellátására kerül sor, akkor a dolgozó nem csupán a munkaidőre járó órabérét kapja meg, hanem ezen felül a teljesített órákra a Munka Törvén kön ve szabál ai szerint pihenőnapi túlórapótlék is megilleti. Azaz, ha az egészségüg i dolgozó heti pihenőnapon rendes munkaidőben üg eleti feladat ellátására kerül beosztásra ez a munkaidő nem minősül túlmunkának és íg, a túlmunka éves limitidőtartamába sem számítható be, díjazása mégis megeg ezik a túlmunka díjazásával. Szükséges a fig elmet felhívni arra, hog a munkáltató eg oldalú elrendelésén alapuló rendes munkaidő keretében végzett üg eleti feladat ellátásának szabál ai eltérnek a munkaidőn túl végzett üg eleti szolgálat szabál aitól. Az eg ik esetben a munkáltató heti 16 óra erejéig eg oldalúan elrendelheti a munkaidő terhére történő üg eleti feladat ellátását, azaz a dolgozó havi illetmén ének fejében megállapított rendes munkaidejének eg részét üg eleti feladat ellátásával teljesíti. A másik esetben a rendes munkaidőt meghaladóan kerül sor az üg leti feladat ellátására munkáltató elrendelése alapján, az évi 416 órás limit erejéig, üg eleti díj megfizetése mellett. A munkaidő terhére elrendelt üg leti feladat ellátása mellett változatlanul hatál os a megállapodáson alapuló rendes munkaidő terhére történő üg eleti feladatellátás, amel nek díjazására vonatkozó szabál okat pontosította a jogalkotó. Kimondja, hog amenn iben a felek nem állapodnak meg ettől eltérően, akkor a teljesített órák után a dolgozó a személ i alapbérét kapja meg akkor is, ha az egészségüg i üg eleti szolgálat díjazása ennél esetleg alacson abb százalékú. Például, ha nincs megállapodás és ol an területen kell rendes munkaidő terhére megállapodás alapján üg eletet ellátni, ahol üg eleti szolgálat esetén az üg eleti díj 90%-os, a rendes munkaidő keretében üg eletet ellátó egészségüg i dolgozó akkor is 100%-os illetmén t kap. A módosító szabál okhoz kapcsoltan előírásra került, hog a munkaidő beosztáson meg kell jelölni, hog a rendes munkaidőben végzett üg eleti feladat ellátása a munkáltató eg oldalú elrendelésén vag a dolgozóval történő megállapodáson alapul. A munkáltató által elrendelhető napi munkaidő 12 órás korlátja március 1-jétől a napi 12 órát meghaladó munkaidőben történő feladat ellátásra csak önként vállalt többletmunka keretében kerülhet sor. Íg hiába ad lehetőséget üg eleti feladat ellátása esetén a Jogállási törvén 24 órás munkaidő beosztására, az új szabál esetén 12 órát meghaladó munkavégzésre csak az önként vállalt többletmunka keretében van mód. Azaz, ha a munkáltatónál heti pihenőnapon 24 órás üg eleti feladatot kell ellátni, hiába rendelkezik a munkáltató havi szinten 32 óra elrendelhető üg eleti órával, a napi 12 órás

14 limit miatt csak 12 óra üg eleti szolgálat rendelhető el. Ha a dolgozóval önkéntes többletmunka megállapodás megkötésére került sor, akkor ennek terhére rendelhető el a további 12 óra. Hasonló a hel zet a napi rendes munkaidőt követően ellátott hétköznapi üg eleti szolgálat ellátásánál is. A napi 8 órás rendes munkaidőt követően a 16 órás üg eleti szolgálatból csak 4 óra rendelhető el a napi limit miatt, és az ezt meghaladó üg leti órák már csak önkéntes többletmunka keretében láthatóak el. Ha önkéntes többletmunka-megállapodásra nem kerül sor, akkor 24 órás illetve 16 órás üg leti szolgálatra az egészségüg i dolgozó nem osztható be. Természete- Hatályba lépés március 1-jén sen a fol amatos betegellátás megfelelő humánerőforrás rendelkezésre állása esetén műszakszervezéssel is biztosítható, illetve arra is lehetősége van a munkáltatónak, hog n újtott műszak mellett az üg eleti szolgálat időtartalmát 12 órára csökkentse. Ez utóbbi esetben a 12 órás munkaidőben dolgozó csak akkor kapcsolódhat be a munkaidejét követő üg eleti szolgálat ellátásba, ha önkéntes többletmunka megállapodást köt. Természetesen az önkéntes többletmunka keretében ellátott üg elet díjazásánál alkalmazni kell azt a szabál t, hog üg eleti díjként az eg ébként járó üg eleti díj 50%-kal megemelt összegét kell az egészségüg i dolgozó számára megfizetni. Változatlan az a szabál, hog üg eleti feladat ellátása során heti 24 óra önkéntes többletmunka vállalható és ez munkaidő keret alkalmazása esetén annak átlagában használható fel. Ügyeleti díjak garantált összege A Jogállási törvén a munkaidőt meghaladóan elrendelt vag önkéntes többletmunka keretében vállalt üg eletek vonatkozásában szabál ozza a garantált üg eleti díj mértékét. Ug anakkor elsődlegesen a felek megállapodására és a kollektív szerződésre bízza az üg eleti díjak mértékének a meghatározását azzal, hog ha erre nem kerül sor, akkor a garantált mértékeket mind hétköznap, mind heti pihenőnapon, mind munkaszüneti napon meghatározza. Annak érdekében, hog ezen szabál alkalmazása eg értelmű leg en a jogalkalmazó számára, a jogalkotó pontosította, hog a megállapodás, illetőleg a kollektív szerződés alacson abb díjtételt nem határozhat meg, mint a garantált üg eleti díj. Azaz, csak a garantált díjtól felfelé van lehetősége a feleknek az üg eleti díj mértékét akár megállapodásban, akár kollektív szerződésben rendezni. Például jogszabáll al ellentétes azon megállapodás, amel hétköznapi üg elet ellátása esetén az üg leti díjat 60%-ban állapítja meg, hiszen a garantált üg eleti díjat a jogszabál 70%-ban nevesíti. Heti pihenőnapi ügyelet magasabb ügyeleti díj ellentételezése A Jogállási törvén tartalmazza azt a szabál t, hog amenn iben heti pihenőnapon akár elrendelt, akár önkéntes többletmunka keretében üg eleti feladat ellátására kerül sor, akkor az üg eleti díjon felül az üg elet időtartamával azonos pihenőidő is megilleti a dolgozót. Azaz, ha vasárnapi heti pihenőnapon üg el, a pihenőnapi üg eleti díjon felül még biztosítani kell számára az üg elet időtartamával megeg ező pihenőidőt. Amenn iben a pihenőidővel való kompenzációt a munkáltató nem tudja biztosítani, akkor az egészségüg i dolgozó részére a pihenőnapi üg eleti díjon felül pluszdíjazást kell megfizetnie. A díjazás mértéke tekintetében a jogalkotó január 1-jével kimondja, hog pihenőidőkompenzáció hel ett az érintett egészségüg i dolgozó számára az eg ébként járó üg eleti díj 25%-kal megemelt összegét kell üg eleti díjként kifizetni. Íg, ha eg dolgozó heti pihenőnapon 24 órás üg eleti szolgálatot teljesít, amel et önkéntes többletmunka keretében lát el és erre üg eleti óránkét személ i alapilletmén e eg órára eső összegének a garantált üg eleti díjat alapul véve 50%-ával megemelt összegét kapja meg, azaz 135%-ot, akkor ezen díjösszeg 25%-ával megemelt összegét kell üg eleti óradíjként megfizetnie a munkáltatónak. Azaz az egészségüg i dolgozó ebben az esetben nem plusz pótlékot kap, hanem megemelt összegű üg leti díjat. Ha a munkáltatónál kollektív szerződés vag megállapodás rendezi az üg leti díj mértékét, akkor ebben az esetben természetesen ennek 25%-kal megemelt összegét kell megfizetni. Jól látható, hog a jogalkotó a heti pihenőnapon történt munkavégzést magasabb díjazással kívánja elismerni, leg en ez akár munkaidő terhére elrendelt heti pihenőnapi üg eleti feladatellátás, vag munkaidőn túli üg eleti szolgálat. Hatályba lépés Az üg eleti szabál ok módosítására vonatkozó szabál ok nem eg időben lépnek hatál ba, erre különös fig elmet kell a munkáltatónak fordítania. A munkaidő terhére történő üg eleti feladatellátás eg oldalú munkáltatói elrendelésére, illetve a napi 12 órás munkaidőlimitre vonatkozó szabál okat március 1-jétől kell alkalmazni. Ezzel szemben a garantált üg eleti díj pontosítására és a heti pihenőnapon pihenőidő-kompenzáció nélkül ellátott üg elet díjazására vonatkozó szabál okat a munkáltatónak már ez év január 1-jétől alkalmaznia kell. 43 Kórház 2012/1 2. PARAGRAFUS

15 GYÓGYSZER Kórház 2012/ Seicho és Kizuna mag arul fejlődés és csapatmunka ZÖLDI PÉTER Legfontosabb, hogy a magyar betegek számára is elérhetővé tegyük a legújabb innovációkat fogalmazta meg Andreas Woitossek, a magyarországi Janssen-Cilag közelmúltban kinevezett ügyvezető igazgatója a vállalat legfőbb célkitűzését. A januárban hazánkba érkezett szakembert első benyomásairól kérdeztük. Igazgató úr, közvetlenül magyarországi tevékenysége előtt két évet töltött Japánban. Mi a legnagyobb különbség a két ország között? G óg szeripari szemüvegen keresztül szemlélve, talán az a legnag obb eltérés, hog a jelenlegi japán kormán t azért választották meg, mert szélesebb körű egészségüg i ellátást, több innovatív g óg szert ajánlott a választóknak. A kampán során megígérték, hog jelentős forrásokat fektetnek az egészségüg be, és ennek is köszönhető, hog megn erték a választást. Ezzel szemben most eg ol an országban beszélgetünk, ahol teljesen eltérő a gazdasági hel zet, ahol az egészségüg i kiadások állandó n omás alatt vannak, és az egészségüg jövőjével kapcsolatban számtalan kérdés merül fel. Ug anakkor Mag arország számára az egészségipar kitörési pont, az ország jövőjének pillére lehet. Csupán január eleje óta dolgozik Magyarországon. Milyen véleményt alakított ki az elmúlt másfél hónapban? Mag arország Európa integráns része. Minden ponton lehet érezni az azonos kulturális hátteret. Való igaz, hog a mag ar gazdaság válságban van, de úg érzem, nag on erős gerinccel bír. Erős ez a gerinc akkor, ha a gazdasági mutatókat, például a pozitív külkereskedelmi mérleget tekintem, de akkor is, ha az országban megtelepedett autóg ártókat, gépipart vag a mag ar g óg szeriparban rejlő potenciált nézem. A Mercedes-Benz nag kapacitású g árat telepített Kecskemétre, az Audi szinte az összes motorját G őrben g ártja, a Suzuki európai autóit Esztergomban szereli össze. Emellett felfedeztem eg másik, jelentős értéket: a mag ar emberek képzettségét és a mag ar oktatás színvonalát, ami eg értelműen pozitívan különbözteti meg az országot versen társaitól. Ittlétem első hat hete alatt felfedeztem, hog a jó iskolai és eg etemi oktatás nag on fontos a mag ar családok számára. Milyen véleménye alakult ki a magyar gyógy szeriparról? Közismert, hog cégünknek közös g ökerei vannak a mag ar g óg szeriparral. Dr. Paul Janssen édesapja, Constant Janssen, aki orvos volt, a Richter-családdal kialakított személ es kapcsolatára építve alapított 1934-ben eg céget, amel a Richter Gedeon g óg szerek kizárólagos disztribútora volt Belgiumban és Hollandiában. A cég neve akkoriban N.V. Produkten Richter volt. A jelenlegi mag ar g óg szerpiac számomra nag on érdekes, mivel az innovatív, generikus és hazai cégek nag mértékben elkülönülnek eg mástól amenn ire ezt rövid jelenlétem alatt meg tudtam ítélni. A mag ar g óg szervilág eg edi jellemzője, hog három táborra oszlanak a benne dolgozó cégek. Miben látja a Janssen-Cilag magyarországi szerepét? Értékes örökséget kaptam elődömtől, dr. Román Anna igazgató asszon tól: egészséges szervezetet, nag on jó és nag on jól képzett, jól eg ütt dolgozó csapatot, kiváló mag arországi imázst, valamint kölcsönös tiszteleten alapuló partneri viszon t az orvosokkal és a g óg szerpiac résztvevőivel. De ha eg tágabb, globális nézőpontból szemléljük magunkat, a Janssen-Cilag az elmúlt öt évben számos szabadalmát vesztette el világszerte. Szerencsére képesek voltunk a jövőbeli termékekre koncentrálni, és 3-4 áttörést jelentő molekulára fókuszáltunk. A következő években jelentős nemzetközi siker és elismerés elé nézünk, hiszen több innovatív g óg szert fogunk bevezetni a piacra. Reméljük, hog Mag arországon is képesek leszünk megállapodni az egészségüg i hatóságokkal arról, hog ezeket az eg es betegségek kezelésben áttörést jelentő termékeket elérhetővé teg ék a mag ar betegek számára. Tisztában vag ok azzal a ténn el, hog Mag arország nem Franciaország vag Németország, ami a g óg szerkiadások mértékét illeti. Ezért ol an közös utat kell találnunk, amel mindenki számára előn ös hel zetet teremt. Mi a Janssen-Cilag innovatív megközelítésének lényege? A Janssen vállalatok számára világszerte alapvető érték és cél az innováció. Az Európai G óg szerüg i hatóság az elmúlt évben engedél ezte hepatitis-c elleni g óg szerünk forgalmazását, amel azért jelent áttörést, mert a korábbi kezelésekhez képest lén egesen nag obb arán ban eredmén ez g óg ulást, lén egesen rövidebb idő alatt. Eg másik innováció eg új hatásmechanizmussal bíró prosztatarák ellenes g óg szer. Harmadik innovációnk eg új, hosszú hatású antipszichotikum, amel a skizofrén betegek terápiájában jelent újabb előrelépést. Ezek mellett sok más ígéretes molekulánk bukkant fel a láthatáron. Például a g óg szeripari csoportunk tagjává vált Crucell vakcinag ártó cégünknél fejlesztési szakaszban van eg nag on ígéretes influenza elleni vakcina, amit minden lehetséges influenzatörzs ellen lehet alkalmazni. Elképzelései szerint hogyan lehet elérni Magyarországon kölcsönös nyereséget eredményező helyzetet? Az a célunk, hog ol an win-win szituációt hozzunk létre az OEP-pel és az egészségüg i hatóságokkal, amel ben innovatív eg üttműködések kialakításával segítjük elő a betegek hozzáférését az új g óg szerekhez. Szomorú, ha az egészségüg i kiadásokat költségnek tekintik, és nem a mag ar gazdaság növekedését elősegítő makroökonómiai tén ezőnek. Bizon ított tén, hog az egészségipar élénkítheti a gazdaságot, erősítheti a középosztál t és stabilizálhatja a társadalmat. Milyen tekintetben? Nem csak a termelésen, hanem az aktív gazdasági jelenléten keresztül is. Például, minden fontosabb klinikai kutatásunk je-

16 len van Mag arországon, a tőlünk függetlenül működő Global Clinical Operations eg ségünk jelentős klinikai g óg szerkipróbáló programokat futtat, ezzel is támogatva a betegeket, orvosokat, intézmén eket és természetesen a mi globális kutatásainkat. De például úg is részesei vag unk a mag ar gazdaság mindennap- elmúlt hetekben már találkozhattam pszichiáterekkel, hematológusokkal és a hepatológus és a bőrg óg ász szakma képviselőivel is. A velük való találkozás megerősített abban, hog mil en magas szintű szakmai tudás koncentrálódik ebben az országban. A találkozások alkalmával én is megerősítettem irán ukba Magyarországi jelenléte első hat hete alatt meg tudta érteni a magyar emberek viselkedését? Eg részt, az üzleti tevéken ségért felelős személ nézőpontjából úg látom, hog jelentős a vállalkozókedv Mag arországon, az emberek izgalmas, új vállalkozásokat építenek. Másrészt, megpróbálom megérteni az adórendszert és az adózásban mostanában tapasztalt változásokat. Németországban és Japánban azt tanultam, hog az alapvető gazdasági körülmén ek stabilitása nag on fontos. Ha az ország szabál ai és törvén ei nag on g orsan változnak, az ember elkezd félni. Elriasztja az üzletet, ha az alapvető szabál ok megváltoznak, hiszen eg etlen apró változtatással egész iparágakat lehet tönkretenni. Tehát az eg ik oldalon nag on izgalmas, új vállalkozásokat látok felnőni, a másik oldalon pedig a gazdasági és adózási rendszer nem teljesen logikus. Lehet, hog van mögötte valami nag obb terv, de eg magamfajta újonc számára a benne rejlő logika nem teljesen átlátható. 45 Kórház 2012/1 2. GYÓGYSZER Andreas Woitossek PÁLYAKÉP Andreas Woitossek 1988-ban teológiai, történelmi és filozófiai tanulmányokat követően szerzett diplomát az osnabrücki egyetemen. Üzleti karrierjét a Madaus, egy közepes méretű német gyógyszercég értékesítési munkatársaként kezdte ben csatlakozott a Janssen- Cilag németországi vállalatához kereskedelmi területen, később marketing igazgató, üzletág-igazgató, majd a CNS és HIV üzletág alelnöke végén Japánba költözik, ahol az onkológiai, immunológiai és HIV üzletág marketing és értékesítési alelnöke. A Tokióban eltöltött két év alatt fő feladata négy új terápiás területet lefedő termék japán piacra történő bevezetése januárjától a magyarországi Janssen-Cilag ügyvezető igazgatója. Felesége tanár, Németországban él. Szabadidejében elsősorban a történelem és a politika iránt érdeklődik, szívesen főz japán és olasz ételeket, valamint régi mechanikus órákat gyűjt. Anyanyelve mellett angolul, latinul és ógörögül beszél, valamint ki tudja magát fejezni japánul is. Legközelebbi tervei között szerepel a magyar nyelv alapjainak elsajátítása is. jainak hog a Horvátországba, Romániába és más délkelet-európai országokban irán uló logisztikai tevéken ségünk központja Mag arországon található, szintén üzleti lehetőségeket és gazdasági előn öket n újtva az országnak. Gondolom, az egészségügyben dolgozó szakemberek számára szintén fontos jelenlétük. Az orvosok és az egészségüg elsődleges döntéshozói a Janssen-Cilag számára meghatározó partnerek. Az a Janssen filozófiáját: az orvosokkal és minden egészségüg i dolgozóval transzparens és etikus partneri eg üttműködés keretében dolgozunk azon, hog minél alaposabban megismerjék a g óg szereink n újtotta terápiás lehetőségeket. Eg közös célért dolgozunk, a betegekért. Eg üttesen kell ol an kölcsönösen előn ös hel zetet teremtenünk, amel ben a betegek igén eire fókuszálhatunk. Világosan meg kell mutatnunk a g óg szereinkkel történő kezelések eredmén ét, és ennek elsődleges n ertesei a betegek. Milyen tapasztalatokat szerzett a munkán kívüli világban? Emberi oldalról szemlélve, a mag arok udvariasak és nem maradnak meg a felszínen, a dolgok mél ére szeretnek látni. Szeretnek összetett és izgalmas beszélgetéseket fol tatni, ez nag on tetszik nekem. Az pedig különösen izgalmas, hog ha magánemberként Budapesten élsz és dolgozol, minden sarkon látod a történelem fol ását. Tisztában vag ok azzal, hog a mag ar emberek számára sokkal fontosabb a történelmi múlt, mint például a németek számára, ez is nag on érdekes tapasztalat. Csakúg, mint az ország csodálatos fürdő- és g óg fürdőkultúrája, amit a jövőben szeretnék minél jobban felfedezni. Milyen ars poeticát határoz meg a magyarországi Janssen-Cilag számára? Az irodám falát két kandzsi díszíti, Japánból hoztam magammal őket. A jobb oldali Seicho jelentése: fejlődés, arra vonatkozik, hog az emberek hog an fejlődnek eg szervezeten belül, hog an válnak felelős szereplővé. A bal oldali Kizuna pedig az átlagosnál is jobb csapatmunkát jelent, és arra vonatkozik, hog an lehet megtanulni a nag on szoros eg üttműködést és sikeressé válni. Ez a két kandzsi ars poeticám lén ege: jól összerakott, relatíve kis szervezetben dolgozni, amel komol an veszi az eg én nézőpontját, a tehetséget és az innovatív megközelítést.

17 KÓRHÁZI VIZIT Kórház 2012/ Lendületben a hatvani Albert Schweitzer Kórház BENE ZSOLT A hatvani Albert Schweitzer Kórházrendelőintézet Nonprofit Közhasznú Kft. menedzsmentje a kórház elmúlt nehéz időszakát követően minden eszközével szűrőprogramokkal, korszerűsítésekkel, a belső környezet szebbé tételével igyekszik a lakosság bizalmát visszaszerezni. Dr. Zámbó László és dr. Stankovics Éva ügyvezető igazgatókkal, dr. Rosta Ildikó orvos-igazgatóval és Lakatosné Pripkó Judit ápolásszakmai vezetővel beszélgettünk. Mit érdemes tudni a hatvani kórház múltjáról és hogyan változott az idők során ellátásstruktúrája? Dr. Zámbó László (Z. L.): A kórházat ben hatszáz ág asnak tervezték és építették. Akkor költözött be a Grassalkovich kastél ból amel az intézmén elődjének tekinthető az épületbe. A szülőotthon is akkor jött be, a traumatológia pedig a későbbiekben csatlakozott. Abban az időben, a központi kórházban még kisszakmák szemészeti, fül-orr-gégészeti és bőrg óg ászati osztál ok is működtek. Ezek aztán megszűntek, amikor beköszöntött a mátrix osztál ok kora. Úg vélem, ez a rendszer sikerrel működik magánintézmén ekben külföldön láttam erre jó példákat. Ug anakkor a mátrixrendszer azért nem előn ös a hazai közintézmén ekben, mert nem szabál ozták a működési rendjét, struktúráját. Bevezetését elsősorban a kén szer szülte, amikor a 2007-ben megjelent ún. ág lábtörvén idején nem kellett a minimumfeltételeket alapjaiban felforgatni és kisebb osztál okat is létre lehetett hozni. Az endoszkópos műtéti technika fejlődése azt eredmén ezte, hog tovább lehet szűkíteni ezt a rendszert: ma már nem feltétlenül ág számokban kell gondolkodni, hanem teljesítmén ben kérdés, hog ezt a finanszírozás tudja-e kezelni. A bőrg óg ászati ellátást ambuláns módon oldjuk meg kivéve a daganatokat és az immunológiai eseteket, amel ek szakmai szempontból amúg is klinikai szintű ellátást igén elnek. A szemészetben és a fül-orr-gégészetben az eg napos ellátás dominál, az elmúlt évben például 485 szemműtétet végeztünk. Mi lesz feljegyzésre méltó a közelmúlt kórháztörténetéből? Z. L.: Az intézmén életében voltak nag on szép korszakok, főleg a hetvenes évek végén, n olcvanas évek elején. Jó eredmén eket ért el, és megvolt a hel e a hazai betegellátás palettáján. Korszerű technikákat vezettek be kiemelném az endoszkópia jelentőségét, a jól működő traumatológiai ellátást, a belg óg ászatot nem csak a gasztroenterológia, hanem kardiológia vonatkozásában is. Ezt követően 2006 és 2009 között volt eg szomorú éra az intézmén életében: a Hospinvest időszaka. A Hospinvest megszerezte a három Heves meg ei kórház működtetési jogát, és a maga módján megpróbált ellátásszervezést megvalósítani a meg ében. A koncepció közepébe a g öng ösi kórházat hel ezte, s ennek következtében megkezdődött a hatvani kórház visszafejlesztése, leépítése, szakembereinek elvitele. Ez a fol amat erőteljesebb volt Hatvanban, mint Egerben. Azt elfogadom, hog eg terület központjában leg en eg csúcsintézmén, a perifériáján pedig kisebb kórházak, ám a meg e közigazgatási határait nem lehet fig elmen kívül hag ni. Mindenesetre az a három év megpecsételte a hatvani kórház sorsát, számos jó szakember elment tőlünk, akiket már nem tudtunk visszahozni emiatt a köztudatban romlott a kórház megítélése. Milyen tulajdonosi háttérrel működik jelenleg az intézmény? Z. L.: A Hospinvest távozását követően volt eg év, amikor a Városgazdálkodás Zrt. vette szárn ai alá a kórházat. Erre a kén szer szülte működésre sajnos szintén nem tekinthetünk vissza sikertörténetként, de ez szükségszerű átmeneti állapot volt. A jelenlegi vezetés 2011 januárjától működteti az Albert Schweitzer Kórház Nonprofit Közhasznú Társaságot, amel Hatvan város Önkormán zatának eg személ i tulajdona. Pillanatn ilag összesen 394 (234 aktív, 160 krónikus) ág on végzünk g óg ító feladatot. Kórházi részlegünkben belg óg ászat, traumatológia, szülészet-nőg óg ászat, általános sebészet, csecsemőg ermekosztál, valamint intenzív osztál működik. Kiemelt szerepe van a traumatológiának és intenzív ellátásnak, mivel Budapest és Miskolc között csak itt van a 3-as és a salgótarjáni 21-es számú út mellett il en jellegű ellátás. Az említettek mellett időnként a Mátra is ad elég feladatot, ott is szeretnek a motorosok száguldozni. A traumatológia taval minteg 1800 műtétet végzett, és ezer járó beteget látott el. Az osztál fol amatos felvétellel, 24 órás ambulanciaként üzemel. Sajnos ez a tén a finanszírozásunkban nem látszik. Kérvén eztük ug an, de az OEP indoklása szerint eg meg ében csak eg etlen kórház kaphat a 24 órás szolgálatért külön díjazást, és Heves meg ében Eger, mint meg ei intézmén részesül ebben mi tehát kimaradunk ebből. Ennek ellenére biztosítjuk a sürgősségi ellátást, két traumatológus és két aneszt-intenzíves állandó üg elete mellett. Természetesen üg eletes sebésznőg óg ász is elérhető a házban, illetve sürgősségi gasztroenterológiai endoszkópos üg eletet is tartunk tehát a vérzők ellátása is megoldott a nap 24 órájában. Továbbá belg óg ász és g ermekorvos is mindig van bent éjszakai üg eletben. Dr. Stankovics Éva (S. É.): A hospinvestes éra ellenére a traumatológia csapat szerencsére jórészt érintetlenül maradt: n olc szakorvos és eg rezidens eg mai városi kórházban igen jó létszámnak tekinthető. Van-e külső telephelye a hatvani kórháznak? S. É.: Fontos szerepet tölt be kórházunk életében parádfürdői telephel ünk: az állami kórház területén bérlünk eg nag obb területet, ahol 118 ág on krónikus fekvőbeteg-ellátás (gasztroenetrológia, nőg óg ászat) és mozgásszervi rehabilitáció fol ik. Erre a kis ékszerdobozra nag on büszkék vag unk, hiszen tevéken ségünk eg részt meglehetősen ritkaságszámba meg az országban (ezen kívül még Visegrádon található gasztroenterológiai, Harkán ban

18 pedig nőg óg ászati utógondozás), másrészt magas szakmai színvonalú ellátást ig ekszünk biztosítani betegeinknek. Milyen specialitásai vannak a heves megyei intézménynek? Z. L.: Ahog an már említettem, a sürgősségi ellátásra koncentrálunk, ennek érdekében sürgősségi belg óg ászati ambulanciát is létrehoztunk 2011-ben. A jövőt is erre építve látjuk, hiszen szakember, tapasztalat, továbbá földrajzi elhel ezkedés tekintetében megfelelünk minden ehhez szükséges kritériumnak és képesek vag unk a magas szintű betegellátásra. S. É.: Apró lépésekkel haladunk az előbbiekben ismertetett céljaink felé: fejlesztéseinket, beruházásainkat ennek rendeljük alá. Meglehetősen bizon talan állapotban vettük át az intézmén vezetését. A taval i év az építkezésről szólt mind szakmai, mind gazdasági területen. Az intézmén műszaki állapotából adódóan voltak azonnali kárelhárítási feladataink. Az év második felétől már módunk n ílt előremutató, fejlesztő lépéseket is tenni. Büszkék vag unk arra, hog a beszerzések területén eg klasztert alakítottunk ki a ceglédi Told Ferenc és a jászberén i Szent Erzsébet kórházzal. Az orvosszakmai kapcsolatok ápolása mellett gazdasági érdekeinket is összehangoljuk: taval már közösen bon olítottuk le a villamos energia- és a földgázbeszerzést, jelenleg pedig fol amatban van közös g óg szerbeszerzésünk kialakítása. A számok azt mutatják, hog az összefogás révén százalékkal tudtuk leszorítani az energiaárakat. Ismert, hog az állam többek között ug anerre törekszik az kórházak tulajdonosváltását követően. Terveink között szerepel, hog a klasztert alkotó kórházakkal az informatika területén is eg üttműködjünk. Ma még nem tudjuk, az átalakítások során meg tudjuk-e tartani a klaszter eddigi formáját, engedi-e majd a rendszer, hog a jövőben is eg üttműködjünk. Saját magunk is tervezünk önkormán zati támogatásból informatikai fejlesztéseket. A g óg ászati és a gazdasági szoftver korszerű, illeszkedünk az országos tendenciához, viszont maga a vas, vag is a hardverek régiek, korszerűtlenek. Kisebb-nag obb adomán okból fejleszteni tudtunk eg es részlegeinken, ám ennél nag obb léptékű fejlesztésre lenne szükség. Milyen további fejlesztésekben gondolkodik a menedzsment? S. É.: A betegek számára a legkönn ebben elérhetően, a földszinten sürgősségi ellátást alakítunk ki. Az épület külső állagán, homlokzatán látszik, hog energetikai fejlesztésért kiált. Z. L.: Szeretnénk létrehozni eg terápiás központot, amel három szakmát tudna kiszolgálni a fizikális medicina eszköztárával. A mozgásszervi betegeket (itt elsősorban a poszttraumás betegek g ors és korai rehabilitációjára gondolunk), a pulmonológiai rehabilitációt (itt elsődlegesen a krónikus obstruktív tüdőbeteg rehabilitációról lenne szó), illetve a kardiológiai rehabilitációt is szeretnénk ebben a terápiás központban végezni. Erre beadtunk eg regionális pál ázatot, tehát tulajdonképpen az északkelet mag arországi régió 13 kórház pál ázik. Bízom benne, hog pál ázatunk eredménn el zárul, és akkor megkezdődhet n áron az építkezés ebben az irán ban is, mert ez a koncepció része: felvállalni a sürgősségi ellátást, és amit csak lehet (íg rehabilitációt is) áttenni a járóbeteg-ellátásba. Ebben a beruházásban eg ébként uszoda, tornaterem, kardiológiai és pulmonológiai rehabilitációs hel iségek is szerepelnek. Ezzel a beruházással kerülne be eg másik külső telephel ről a tüdőgondozó. Dr. Rosta Ildikó (R. I.): Az intézmén belülről sokkal jobb állapotban van, mint amenn ire a külseje alapján megítélhető. A taval i év a felújításokról szólt: minden fekvőbeteg osztál t kifestettünk, megújult a fűtésrendszer, kazáncsere is történik. Nag on sok a betegellátást segítő munkát végeztünk el. S. É.: A traumatológia, mint kiemelt ágazat nag on fontos számunkra erre építve szeretnénk megtartani a további aktív ág akat és a kiszolgáló osztál okat, hiszen a traumatológia magában nem tudja ellátni a teljes palettát, szükséges hozzá a többi alapszakma is. A 2010-es év végén megpál áztunk eg TÁMOP-os pál ázatot, íg tudtunk öt új orvost felvenni a kórházba, vag is megpróbáljuk a szakmai színvonalat tartani a régióban és persze országosan is. R. I.: Szerencsénkre Budapest elég közel van: autópál án rövid időn belül elérhető a hatvani kórház. Most is számos kolléga jár ide dolgozni a fővárosból. A menedzsment: dr. Rosta Ildikó orvos-igazgató, dr. Zámbó László és dr. Stankovics Éva ügyvezető igazgatók, Lakatosné Pripkó Judit ápolásszakmai vezető Okoz-e gondot a szakemberhiány az ápolás területén? Lakatosné Pripkó Judit (P. J.): Ug an vezén eltek át ápolókat (főként a szülészetről és a műtőből) más Hospinvest fenntartású intézmén ekbe, ám szerencsére az átcsoportosítás mégsem érintette drasztikusan az ápolást. A legfőbb gond inkább a bizalmatlan légkör kialakulásával volt: a szakdolgozók attól féltek, hog elveszítik az munkahel üket. Éppen ezért az új vezetés elsődleges feladata a bizalom visszaszerzése. Tudnak-e gondoskodni a munkaerő megfelelő utánpótlásáról? P. J.: Szakdolgozói téren az egész ágazat humánerőforrás problémák elé néz a jövőben, hiszen az ápolótársadalom öregszik. Sajnos eg re kevesebb fiatal kerül be a szakképzésbe, nem vonzó számukra az egészségüg i pál a. A különböző szakmai szervezetek fol amatosan eg eztetnek az egészségüg irán ítóival, hog kialakítsanak eg elfogadható ápolói pál amodellt. A hatvani kórházban jól képzett az ápolói gárda, megvan bennük az igén a továbbképzésre, a szakmai fejlődésre. Azonban ennek az an agi hátterét ők maguk nem tudják biztosítani, éppen ezért kutatjuk a különböző pál ázatokat, hog a szakmán belüli továbbképzést, átképzést biztosítani tudjuk a kollégáknak, hog megfeleljünk azon kihívásoknak, amel elé az ágazat 47 Kórház 2012/1 2. KÓRHÁZI VIZIT

19 KÓRHÁZI VIZIT Kórház 2012/ állít bennünket. Fél évvel ezelőtt vettem át az ápolás-szakma vezetői teendőit a hatvani kórházban, méghozzá eg elég nehéz hel zetben, hiszen a hospinvestes érát követően az ápolói presztízs leépülésével szembesültem. A menedzsmenttel, az osztál vezető ápolókkal, a vezető aszszisztensekkel eg ütt fol amatosan azon dolgozunk, hog az ápolás presztízsét magas szintre emeljük. Azon munkálkodunk, hog a régióban, a térségben eg edülállóan kiemelkedő színvonalon tudjuk biztosítani az ápolást. Az ápolás minőségi fejlesztését szem előtt tartva létrehoztunk eg ápolásfejlesztő teamet, amel nek a tagjai diplomás, felsőfokú végzettségű ápolók. Az ő hasznos munkájuk is segíti a menedzsmentet abban, hog az ápolás presztízsét visszaszerezzük. Milyen konkrét lépéseket tesznek az ápolás minőségfejlesztése érdekében? P. J.: A szakmai kollégiumok, szervezetek ajánlásait beépítjük az ápolás mindennapi fol amatába, szem előtt tartva, hog aktív, krónikus és rehabilitációs ellátást eg aránt biztosítunk. Az ehhez kapcsolódó ápolásfilozófiai, ápoláselméleti modelleket alkalmazzuk az intézetben, mert ezek is az ápolás minőségfejlesztését szolgálják. Továbbá bevezettük a főnővér felüg eleti rendszerét is. Ez azt hivatott szolgálni, hog az ápolói szakma ne maradjon felüg elet nélkül, amikor a főnővér, vezető asszisztens a délután fol amán hazameg. Ez is növeli a biztonságos betegellátást, hiszen ha az üg eleti időszakban ápolóhián támad, akkor megvan a konkrét személ, akit utol lehet érni. Tehát a felelősségi rendszer tisztázott. Intézmén ünkben bevezettük az ápolók kompetencialistáját, amel kiegészíti a munkaköri leírásukat fig elembe véve a szakmai képzettségüket, végzettségüket, a jogszabál ok által biztosított lehetőségeket, a kórház, illetve a dolgozók adottságait. Az ápolói kompetencialista szintén a betegellátás biztonságosságát növeli hiszen a különböző klinikumok, szakmai területek más és más felkészültséget igén elnek. Eg üttműködöm az ország más területén dolgozó ápolásvezetőkkel, azzal a nem titkolt céllal, hog ol an eg séges ápolói rendszert, szemléletet alakítsunk ki, amel Mag arországon talán csak csírájában található meg. Nag on örülnék, ha az eg séges ápolói szemléletnek a hatvani Albert Schweitzer Kórház lenne a bölcsője! R. I.: Az elhangzottaknak már mérhető eredmén e is van, hiszen az Év Kórháza internetes pál ázaton a 34. hel ezést értük el. Vidéki kórházként a számos klinikai, meg ei intézmén mellett ez szép teljesítmén. A betegek a jövőre nézve is bizalmat szavaztak és ezt a bizalmat talán az országos egészségüg i vezetés részéről is megkapjuk. S. É.: Az előbbiekhez hozzáfűzném: az ápolásmenedzsment jó irán ba indult el, nem csak itt, az intézmén en belül, hanem a szakdolgozói kamarában, meg ei, illetve országos szinten is részt vesznek a szakmai munkában, tisztségeket töltenek be. Nemrégiben például, a kamarai tisztújításon az ápolási igazgató asszon bekerült az Országos Etikai Bizottságba. Ősszel meg ei ápolásszakmai rendezvén t tartottunk, amel en a társintézmén ek vettek részt. Abban, hog nincs komol munkaerőhián unk, az is segíthet, hog van nővérszálló az intézmén területén. P. J.: Fol amatosan keressük azokat a lehetőségeket, amel ek a dolgozók megelégedettségét szolgálják akár különböző rendezvén ekkel, akár kitüntetések átadásával. A Mag ar Ápolási Eg esület segítségével most például lehetőségünk n ílt arra, hog eg szakdolgozót felterjesszünk miniszteri dicséretre. Kolléganőnk, Sándorné Buda Ildikó intézeti diabetológiai szakápoló a Mag ar Ápolási Eg esület által második alkalommal megrendezett Mag ar Ápolók Napján vehette át az elismerést. A kórházban dolgozók hangulata is eg re jobb. Reméljük, hog a hozzánk látogatók elégedettsége még tovább fokozódik majd. Ez a célunk, ezért dolgozunk. Milyen eszközöket vetnek be ezek megvalósítása, vagyis a szakmai színvonal emelése érdekében? R. I.: Korábban rendszeresen, nag sikerrel tartottunk orvosszakmai előadásokat a körn ék háziorvosainak. Ha kialakul a Semmelweis-terv kapcsán a végleges struktúra, akkor tervezzük, hog visszaállítjuk ezt. Az endoszkópiának nemcsak múltja, hanem jövője is van a hatvani kórházban ezt annak is köszönhetjük, hog rengeteg munkát fektettünk a szakmai munkába. A betegek az ország más részeiből is járnak hozzánk, nem kizárólag Heves meg éből. A meg ében eg edül kórházunkban van lehetőség g ermek-gasztroenterológiai ellátásra, a három év feletti g ermekek endoszkópos vizsgálatára. Jelenleg a felnőtt gasztroenterológia keretén belül látjuk el a g ermekeket, de szeretnénk a tevéken séget külön kóddal az OEP-pel befogadtatni. A nőg óg ászaton bevezettük a 4D-s babamozit. Minden szinten szeretnénk magas szakmai színvonalat teljesíteni, kielégítve a betegek kén elmi igén eit is. S. É.: A taval i év második felében komol abb eszközbeszerzést is végrehajthattunk. Il en volt a gasztroenterológiai labor felszerelése: új eszközöket vásároltunk, illetve a régieket felújítottuk, íg most minden igén t kielégítő, klinikai szintű gasztroenterológiával rendelkezünk. Az év végén vásároltunk három ultrahang készüléket ezek eg ike a már említett nőg óg ászati ultrahang, amel képes 4D-s felbontású babamozira. A másik eg szemészeti ultrahang berendezés, vásároltunk továbbá eg új g ermekek altatására is alkalmas altatógépet, amell el a megemelkedett számú sebészeti műtéteket végezhetjük el; csökkentve ezzel a várólistát is. Tavasszal, az önkormán zat támogatásával, újabb eszközöket kívánunk beszerezni. Az informatikai fejlesztés mellett terveink között szerepel a traumatológia eszközparkjának felújítása, hiszen a kórház zászlóshajójának nevezett osztál t is szeretnénk műszakilag erősíteni. Milyen szerepet vállal a hatvani kórház a prevencióban? R. I.: Taval több állomásból álló lakossági szűrővizsgálat-sorozatot kezdemén eztünk. Az első alkalommal a daganatos betegségek köré koncentrálódott a szűrés, mel et eg szombati napon tartottunk meg, hiszen azok az emberek, akik hét közben a munkájuk miatt nem tudnak eljönni a munkahel ekről és ez eg re inkább íg van, ezt nag örömmel vették igén be. Karácson előtt a program keretében a g erekeknek tartottunk szűrővizsgálatot, a márciusra tervezett alkalommal pedig az elhízás megelőzésére összpontosítunk. P. J.: A g erekszűrés alkalmával a különböző szűrőállomásokon több, mint 300 g ermeket sikerült vizsgálnunk. Nag on sok kollégánk (orvosok, szakdolgozók) társadalmi munkában vett részt ezen az esemén en, úg hog ezért külön dicséret illeti őket. R. I.: A szűrésekre számosan érkeztek a körn ező meg ékből is. A hel i tévében, illetve újságban is meghirdettük a programot, és sokan érdeklődtek, hog szabad-e máshonnan is jönni, mint Hatvanból? Természetesen örültünk, hog nálunk veszik igén be a lehetőségeket. S. É.: A reklámnak ma már az egészségüg ben is fontos szerepe van. A jövőben kifejezetten nag szerepet szánunk a kórház marketingjének, mert elősegíti az intézmén ünk iránti bizalom építését. Az ing enes szűrőnapokon a kollégák hihetetlenül nag lelkesedéssel, önkéntesen vettek részt, hiszen mindann iunk közös érdeke, hog aki belép az intézmén ünkbe, bízzon az egészségüg i ellátásban. Azt szeretnénk, ha a körn ék lakossága, a betegek hozzánk fordulnának, és nem mennének el Budapestre vag eg másik kórházba.