TARTALOMJEGYZÉK. Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság szeptember 29-én tartott soros ülésének határozatairól

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság szeptember 29-én tartott soros ülésének airól Határozatok száma /2011. (IX.29.) VFB.sz /2011. (IX.29.) VFB.sz /2011. (IX.29.) VFB.sz /2011. (IX.29.) VFB.sz /2011. (IX.29.) VFB.sz /2011. (IX.29.) VFB.sz /2011. (IX.29.) VFB.sz /2011. (IX.29.) VFB.sz /2011. (IX.29.) VFB.sz /2011. (IX.29.) VFB.sz /2011. (IX.29.) VFB.sz /2011. (IX.29.) VFB.sz. napirend Határozatok tárgya Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Kgy.16. Sürgősségi indítvány közgyűlési az elmúlt rendszerben lerombolt országzászló újbóli felállításának helybiztosítása érdekében Kgy Sürgősségi indítvány: Szeged, Nagykörút közösségi közlekedési sáv fejlesztése Kgy Ellátási szerződés kötése a szeged-csanádi egyházmegyével Kgy.3.1. Jelentés az Ifjúsági Ház Nonprofit Kft., valamint a Vásár és Piac Kft. ügyvezetésének jogszabálysértő és a városnak kárt okozó ügyeiről Kgy.12. Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések Kgy.14. Szeged város területén közös tömegközlekedési sávok tisztítása, hóeltakarítás, téli síkosság mentesítés Szegedi elektromos tömegközlekedés fejlesztése nagyprojekt keretében folyó építési munkákhoz kapcsolódó közforgalmú közlekedési menetrend módosítás Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. ügyvezetőjének és felügyelő bizottságának visszahívása, pályázat kiírása az ügyvezető tisztségre Kgy.35. ZÁRT ÜLÉS A Szegedi Vásár és Piac Kft. ügyvezetőjének és felügyelő bizottságának visszahívása, pályázat kiírása az ügyvezető tisztségre Kgy.36. ZÁRT ÜLÉS Sürgősségi indítvány SZINT Szegedi Intézménytakarító Kft. felügyelő bizottságának tagjának visszahívása Kgy ZÁRT ÜLÉS Csányiné dr. Bozsó Barbara ügyviteli titkár

2 J e g y z ő k ö n y v mely készült a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság szeptember 29. napján megtartott 30. sz. soros (nyílt) üléséről. Jelen vannak: Juhász Gyula a Bizottság elnöke Nagy Sándor a Bizottság alelnöke Kalmár Ferenc a Bizottság tagja Kohári Nándor a Bizottság tagja Mihálffy Béla a Bizottság tagja Merksz Péter a Bizottság tagja Barta Sándor a Bizottság tagja Iványi Aurél a Bizottság tagja Csányiné dr. Bozsó Barbara Városüzemeltetési Iroda dr. Kopasz Vanda Jegyzői Iroda Kalmár Gábor Kabinet Frankó János Fejlesztési Iroda Kósa János Városüzemeltetési Iroda Dr. Gombos Izabella Szociális Iroda Dr. Igaz Ágnes Fejlesztési Iroda Dr. Oláh Miklós Fejlesztési Iroda Sz. Fehér Éva Főépítész Priskinné Ale Mária Fejlesztési Iroda Makrai László Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Dr. Tóth István Tibor SZKT Juhász Gyula: Köszöntöm a megjelenteket és megállapítom, hogy a Bizottság 8 tagja jelen van, így a Bizottság képes. A kiküldött meghívóhoz képest javaslom még megtárgyalásra Kalmár Ferenc sürgősségi indítványait és a Fejlesztési Iroda menetrend módosítását. Kérem, hogy szavazzunk, aki a napirendi pontokkal egyetért kérem kézfelemeléssel jelezze. A Bizottság 8 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi napirend tárgyalását fogadta el /2011. (IX. 29.) VFB sz. A Bizottság Juhász Gyula bizottsági elnök javaslatára az alábbi napirendek tárgyalását fogadta el: 1., Ellátási szerződés kötése a szeged-csanádi egyházmegyével Kgy , Jelentés az Ifjúsági Ház Nonprofit Kft., valamint a Vásár és Piac Kft. ügyvezetésének jogszabálysértő és a városnak kárt okozó ügyeiről Kgy , Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések Kgy , Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Kgy , Sürgősségi indítvány: Szeged, Nagykörút közösségi közlekedési sáv fejlesztése Kgy , Sürgősségi indítvány közgyűlési az elmúlt rendszerben lerombolt országzászló újbóli felállításának helybiztosítása érdekében Kgy , Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. ügyvezetőjének és felügyelő bizottságának visszahívása, pályázat kiírása az ügyvezető tisztségre Kgy.35. ZÁRT ÜLÉS 8., A Szegedi Vásár és Piac Kft. ügyvezetőjének és felügyelő bizottságának visszahívása, pályázat kiírása az ügyvezető tisztségre Kgy.36. ZÁRT ÜLÉS 9., Sürgősségi indítvány SZINT Szegedi Intézménytakarító Kft. felügyelő bizottságának tagjának visszahívása Kgy ZÁRT ÜLÉS 10., Szeged város területén közös tömegközlekedési sávok tisztítása, hóeltakarítás, téli síkosság

3 mentesítés 11., Szegedi elektromos tömegközlekedés fejlesztése nagyprojekt keretében folyó építési munkákhoz kapcsolódó közforgalmú közlekedési menetrend módosítás 12., Egyebek Erről a tisztségviselők, a címzetes főjegyző, a Városüzemeltetési Iroda, valamint a Jegyzői Iroda jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak. ad.4. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Kgy.16. Dr. Igaz Ágnes röviden ismerteti az előterjesztést. Merksz Péter: Szeretném megkérdezni, hogy mennyi plusz kiadást jelentenek ezek a pályázatok az önkormányzatnak? Dr. Igaz Ágnes: A pályázatok nagy része 100%-ban támogatott, a 2-es számú kiegészítésben található a Szegedi Vízisport Egyesület sportközpont energetikai felújítása, ahol az önkormányzat az egyesület által igazolt önrész esetén 10 millió forintot vállalna. Barta Sándor: Az Agóránál jól értelmezem, hogy 100 millió forint plusz kiadás lenne? Dr. Igaz Ágnes: Nem, itt átcsoportosításról van szó. Juhász Gyula: Akkor szavazzunk, aki az előterjesztést a kiegészítésekkel együtt megtárgyalásra javasolja közgyűlésnek az kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze. Ezek után a bizottság 7 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi ot hozta: /2011. (IX.29.) VFB sz. A Bizottság megtárgyalta Dr. Botka László polgármester /2011. számú Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú előterjesztést a kiegészítésekkel együtt és az alábbi ot hozta: A Bizottság javasolja a Közgyűlésnek az előterjesztést megtárgyalásra. Erről a tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Városüzemeltetési Irodát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. ad.6. Sürgősségi indítvány közgyűlési az elmúlt rendszerben lerombolt országzászló újbóli felállításának helybiztosítása érdekében Kgy Sz. Fehér Éva: A tervet már régebben is bemutattuk, már akkor is tartalmazott több emlékhely kijelölést, több lehetőséggel, hogy az egyetem oldalában visszaidézzük az országzászló helyét. Az egyeztetésről emlékeztető készült, Szilágyi Árpád aláírta és elfogadta azt a javaslatot, tehát ez rendelkezésünkre is áll. Annyi kiegészítéssel, hogy a megvalósításra keresni kell a pénzügyi lehetőségeket, amelyhez a civil szervezetek is majd hozzájárulnak. Ezt követően voltak azok a bizottsági, illetve közgyűlési döntések, hogy azért vizsgáljuk meg, lépjünk tovább, hogy hogyan lehetne méltóbban ezt az emlékhelyet megjeleníteni. A költségvetés jóváhagyását követően megkerestünk 3 tervezőt a közbeszerzési eljárás szabályai szerint és abból a 3 tervezőből végül az

4 eredeti, a tér tervezői lettek kiválasztva, mint a legalacsonyabb ajánlatot benyújtók. Ők elkezdték a munkát, 5 verzióban próbálták ezt az emlékhelyet építészetileg felidézni. A nyár folyamán ez az 5 verzió bejött a Tervtanács elé. Itt egy ajánlás született, hogy melyik az, amelyik alkalmas lenne a tovább tervezésre. Ezt követően augusztusban meghívót küldtünk a bizottsági elnököknek, hogy bemutassuk mi a javaslat, 3-an megjelentek, erről emlékeztető készült. Abban maradtunk, hogy tovább kellene tervezni, meg kellene nézni további verziókban is. Az volt a lényeg, hogy kicsit hangsúlyosabban jelenjen meg a bástya. A tervező tovább dolgozott az anyagon, van 4 újabb verziónk, most itt tartunk. Összesen 9 javaslat van. Nagy Sándor: A pedig arról szól, hogy az egészet át kellene tervezni. Kalmár Ferenc: Nem erről van szó. Nagy Sándor: Dehogynem. Lényegében a tér 1/3-át újra akarjátok terveztetni, miközben az idő szorít, már a közbeszerzési eljárást kellene folytatni, elindítani ahhoz, hogy tavasszal a munkát meg lehessen kezdeni. Kalmár Ferenc: Alelnök úrnak ellent mond az az állítás, amit Főépítész asszony mondott, hogy jelenleg van 9 változat, tehát még nincs lezárva. Nagy Sándor: De ez nem ugyanaz, mint amit te akarsz. Az, hogy hová kerül az országzászló emlékhely azt tavaly októberben a közgyűlés elfogadta. A tervet abban a formájában elfogadta. Ennek megfelelően dolgozik 1 éve a hivatal meg a tervező. Most 1 év elteltével azt mondjátok, hogy mi máshová szeretnénk rakni az országzászlót, rajzoljuk újra az egészet, plusz még hozzunk be 30 parkolót, ami egyébként nem segít a parkolási helyzetben, ami miatt újra kell tervezni a burkolatot a teherbírás miatt. Priskinné Ale Mária: A közbeszerzési eljárást akkor lehet kiírni erre, ha a támogatási szerződés módosítását a közreműködő szervezet, az NFÜ jóváhagyja, ami közel sem biztos. Nagy Sándor: Ti is tudjátok, hogy az ilyen módosítások hónapokig, akár fél évig is eltarthatnak. Kalmár Ferenc: Azért mi megpróbáljuk. Juhász Gyula: Ahogy én látom ezt az egészet, ennek a Dugonics tér rekonstrukciónak a jelentős része nem változna, az Árpád térnek az a része lenne átalakítva, ami eddig sem volt elég jól kitalálva. Nagy Sándor: Akkor is ugyanúgy át kell vinni mindenkin. Elfogadtátok 1 éve. Elfogadtatok egy megállapodást. Juhász Gyula: Nem volt jobb. Kalmár Ferenc: Én egy dolgot nem értek, ha jelenleg még mindig 9 változat van, akkor az azt jelenti, hogy még mindig nincs befejezve. Nagy Sándor: De az a rész, az nem támogatott, azt kivettük a pályázatból. Tavaly ősszel, mikor azt mondtátok, hogy legyen hangsúlyosabb, akkor kivettük a pályázatból pontosan azért, hogy magát a támogatási szerződést lehessen módosítani a ti elvárásaitoknak megfelelően. Azt mondtuk, hogy azt a pontot saját pénzből meg fogjuk csinálni. Ebben mi is egyetértettünk, mert ez volt a megállapodás. Most meg azt mondjátok, hogy egy másik helyre tegyük az országzászlót, ami ott volt azt ne építsük meg és ennek következtében módosítani kell a támogatási szerződést pont úgy,

5 mint a parkoló miatt. Ezt kellene felfogni. Kalmár Ferenc: Fel lehet itt fogni sok mindent, de azt is fel kellene fogni, hogy ha ilyen sokáig folyik egy projekt, akkor az lehetetlen, hogy évek hosszú során ne jöjjenek elő új elemek. Azért hoztam elő, hogy a közgyűlés tárgyalja meg és döntsön, hogy bevállal egy ilyen NFÜ felé valamilyen konfliktust, vagy nem vállalja be és aztán megy így tovább ahogy van. Nagy Sándor: Pontosan tudjuk, hogy ez nem így működik. Ebből politikai döntés fog születni. Ezek szerint 1 évvel ezelőtt nem néztétek meg a tervet. Pont ugyanez a terv volt előttünk 1 évvel ezelőtt is és rászavaztatok igennel. Aztán ősszel azt mondtátok mégsem jó, akkor módosítottunk rajta. Ez volt a megállapodás, ez egy kompromisszum volt, ezt rúgjátok fel. Juhász Gyula: Javaslom próbáljuk leválasztani erről a politikai elemeket, nézzük inkább szakmai szempontból. Jelenlegi tudásunk szerint nincs annak technikai akadálya, hogy akár a támogatási szerződésben, vagy a műszaki tartalomban ilyen nagyságrendű módosítást eszközöljünk. Ez lehetséges, hogy a támogatási szerződés módosításával jár. Nagy Sándor: Elnézést, de nem ezt mondta a kolléganő. Biztos, hogy a támogatási szerződés módosításával jár és nem köteles a támogató szervezet megadni a módosítást. Juhász Gyula: Ennek a támogatási szerződés módosításának jelenlegi tudásunk szerint nincs akadálya. Elvileg lehetséges az, hogy ez a módosítás megvalósuljon. A kérdés az, hogy ezzel a bizottság egyetért-e, hogy az Árpád térnek ez a része, ami korábban is vetett fel kifogásokat, hogy az mennyire van jól kitalálva, hogy erről valamilyen konkrét döntés szülessen. Ez volt a tanácsnok úr javaslata. Priskinné Ale Mária: Biztos, hogy a támogatási szerződés módosításával járna ez és az irányító hatóságon múlik, hogy miként ítéli ezt meg. Juhász Gyula: Igazából arról kell most döntenünk, hogy a közgyűlés egyáltalán foglalkozzon-e a kérdéssel. Sz. Fehér Éva: Az Árpád tér azért a területnek jelentős része, mert ha ilyen változás történik, akkor az azért nem egy pontszerű dolog. Ez egy faltól falig jelentő áttervezést jelent. Nagy Sándor: A szakmai érvek halálosan nem érdeklik a képviselőket. Kalmár Ferenc: Először is ezt kikérjük magunknak, másodszor pedig a 8 éven keresztül benneteket mennyire érdekeltek a mi szakmai érveink? Nagy Sándor: Hát nem sokkal találkoztunk. Kalmár Ferenc: Na ne vicceljél már. Nagy Sándor: Építészeti kérdésben én inkább a Tervtanácsra hagyatkoznék és nem a képviselő úrra. Kohári Nándor: A kérdés az, hogy egy ilyen gördeszkás csomópontot miért egy ilyen sétáló, bevásárló térrészre kellett helyezni, amikor gördeszkás hely direkt épült például a Játékok Kertjében. Ez csak egy felvetés. A Dugonics téri parkolás ügyében lenne egy módosító javaslatom, hogy egy d./ pontban legyen a következő: gondoskodjon arról, hogy a Dugonics tér egykori BÁV felőli oldalán a jelenlegi parkolási rend meghagyásával terveztesse át a terveket.

6 Kalmár Ferenc: Jó, nekem tetszik. Nagy Sándor: A külső Dugonics térre tanulmány tervet készítettünk, 200 parkolóhely fér el a mélygarázsban, a Rákóczi térre pedig 450. Én úgy gondolom, hogy 20 parkolóhely visszarakása a díszburkolat helyett, hát lehetne ebben is gondolkozni. Kalmár Ferenc: Az tény, hogy lehetne oda mélygarázst építeni, csak a kérdés az, hogy mikorra lesz nekünk arra pénzünk, hogy ezt megépítsük. Akkor mi értelme van a Dugonics térhez hozzányúlni, ha jövőre mélygarázst építettünk? Nagy Sándor: A Tesco előtti részről beszél a képviselő úr. Azt most nem bántjuk. Sz. Fehér Éva: Erről közgyűlési döntés volt. Kohári Nándor: A mélygarázs építéssel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a Jogi Bizottság ülésén alpolgármester úr mondta egy 10 millió forintos átcsoportosítás kapcsán, hogy drámai hiánynövekedés van és beszélt az önkormányzat eladósodásának drámai növekedéséről. Ezek szerint az alpolgármester úr értékelése szerint is az önkormányzat olyan anyagi helyzetben van, amikor néhány millió forintos módosítások kapcsán Nagy Sándor: Az előbb már elmondtam, de elmondom még egyszer, hogy ezt meg kellene pályáztatni. Kohári Nándor: És az önrész? Nagy Sándor: Az önrészt egy vállalkozás fizetné, abból ő megépíti a mélygarázst és ő szabja a parkolási díjakat benne. Azt nem lehet egyszerre mondani, hogy parkolási probléma van és egyébként nem építenének parkolót üzleti alapon, hogyha adnánk rá lehetőséget. Juhász Gyula: Kohári képviselő úrnak volt egy módosító javaslata, kérdezem az előterjesztőt, hogy befogadja-e a módosítást? Kalmár Ferenc: Igen, befogadom. Juhász Gyula: Jó akkor egyben szavazzunk, aki a i javaslatot elfogadásra javasolja a közgyűlésnek az kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze. Ezek után a bizottság 5 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett az alábbi ot hozta: /2011. (IX.29.) VFB sz. A Bizottság megtárgyalta Kalmár Ferenc Városüzemeltetési tanácsnok Sürgősségi indítvány közgyűlési az elmúlt rendszerben lerombolt országzászló újbóli felállításának helybiztosítása érdekében tárgyú előterjesztést és az alábbi ot hozta: A Bizottság javasolja a Közgyűlésnek a i javaslatot elfogadásra azzal, hogy a ot az alábbi d.) ponttal egészíti ki: d.) gondoskodjon arról, hogy a Dugonics tér egykori BÁV felőli oldalán a jelenlegi parkolási rend meghagyásával terveztesse át a terveket. Erről a tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Városüzemeltetési Irodát

7 jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. ad.5. Sürgősségi indítvány: Szeged, Nagykörút közösségi közlekedési sáv fejlesztése Kgy Kalmár Ferenc: Az előterjesztésemnek célja az, hogy beszéljünk róla, hiszen jött egy csomó vélemény szakemberi és magánemberi is arra nézve, hogy a tömegközlekedési sáv kialakítása ne kerüljön a Nagykörút közepére. Itt nem látom a logikát benne, de más sem és úgy gondolom, hogy ezt megfontolásra szánom a közgyűlésnek, hogy a tömegközlekedési sáv ne középen legyen, hanem az út szélén. Ennek a változtatásnak nyilván vannak hátrányai, ami elsősorban lehet, hogy az, hogy elveszítjük a pénzt. Lehet, hogy problémák lesznek a finanszírozással, de én úgy gondolom, hogy akkor is meg kell ezt tárgyalni az utolsó pillanatban, hogy egy rossz koncepcióba, vagy általam rossznak ítélt koncepcióba tegyünk bele olyan pénzt, amely részben európai pénz, de több száz millió önrésszel jár, ez növeli a városnak a hitelállományát. Most kérdés, hogy érdemes rááldozni ennyi pénzt egy olyan megoldásra, ami problémás. Ezért vetettem fel. Merksz Péter: Sajnos ez a koncepció, ami jelenleg a Nagykörút áttervezése során lenne, az a Tisza Lajos körúton sem konzekvensen lett végig csinálva. Hiszen a Tisza Lajos körúton a buszmegállók nagyon sok esetben kívül maradtak. Önmagában a koncepció végigvitele sem volt egységes. A Nagykörúti tömegközlekedés középre helyezése a lakosság nagy részénél ellenérzéseket váltott ki, növelné a város üzemeltetési költségeit a beruházást követően. Nagy Sándor: A kívülre helyezett buszsáv pont annyira növeli. Ebben nincs különbség. Mert az a közúttal a megegyezés, hogy a buszsáv területét átvesszük. Ha kívül van a buszsáv, akkor azt ugyanúgy átvesszük. Arról lehetne beszélni, amiről június 24-én a Városüzemeltetési Bizottság Kalmár Ferenc elnökletével eldöntötte 8-1 arányban, Apró Juhász János ellenszavazatával, hogy középre helyezett buszsáv legyen. Az akkori előterjesztésben benne volt, hogy milyen érvek szólnak mellette és ellene a középre és a szélre helyezett buszsávnak. Jelenleg a tanácsnok úr csak annyit mondott, hogy szerinte nem jó. Ez nem szakmai érv, hanem egy vélekedés. Szerintem arról kellene szólni, hogy milyen új érv merült fel a bizottság 2 évvel ezelőtti döntése óta. Egyébként már elköltöttünk durván 50 millió forintot tervezésre, amit ha kívülre tesszük a buszsávot, akkor újra ki kell fizetni. Milyen új érv merült fel, ami indokolja a változtatást? Kalmár Ferenc: Én 2 évvel ezelőtt sem voltam teljesen meggyőződve arról, hogy ez jó megoldás lenne. Akkor úgy láttuk, hogy mehet, de közben eltelt sok idő, közben változott a közgyűlés összetétele és változtak a vélemények is. Én megmondom őszintén, hogy felkértem egy szakembert, Baló Zoltánt, akinek a véleménye az volt, hogy ellenzi. Kohári Nándor: A ti szakmai érvetek az volt, hogy azért mond valótlant a szakértő mert FIDESZes. Nagy Sándor: Bármikor találok egy olyan szakembert, aki ellenezni fogja. De mi a szakmai érv? Egyszer itt beszélgettünk arról, hogy kell-e egyáltalán. Ennek akkor lenne értelme, ha idehívjuk az egyik tervezőt meg a szakértőt és meghallgatjuk az érveket. Kalmár Ferenc: A Nagykörúton a legrosszabb sáv a szélső sáv, ezzel a megoldással, ha szélre tesszük a buszsávot, akkor ez megoldódna. Felújításra kerülne. Nagy Sándor: Kérem az irodát, hogy tájékoztassa tanácsnok urat, hogy nincs útfelújítás csak a Madách utcától a Mars térig. Juhász Gyula: Szerintem azt is fontolóra kellene venni, hogy mi a város érdeke?

8 Makrai László: A szolgáltató, az üzemeltető általában a végén szokott kullogni a szempontok sorának. Ez most is így történt. A bizottságot emlékeztetném, hogy a napirendek utolsó pontjában már egy megvalósult fejlesztésnek az utólagos üzemeltetési problémáját hoznánk helyre. Ez pedig az, hogy lehet-e sózni a bazalt betonos tömegközlekedési sávban. A társaságot meg sem kérdezte a tulajdonos ezzel kapcsolatban. Ezért mondanám, hogy ez a megoldás nem a legjobb. Nem tudom elképzelni azt, hogyha lesz egy középpályás tömegközlekedés, amit nyilván mi fogunk üzemeltetni, aminek a szélén gömbsüvegek lesznek, azt hogyan lehet majd megfelelően takarítani gépi úton, hogy ne kelljen kézi erőt bevetni. Nagy Sándor: Én emlékszem, amikor Bartha idején megépült a Kárász utca, akkor is az volt a mondás, hogy nem lehet takarítani. Aztán végül kiderült, hogy mégiscsak lehet takarítani. Makrai László: Lehet takarítani, csak a többletköltséget nem finanszírozza a város a társaságnak. Nagy Sándor: Ha kirakjuk a szélére a buszsávot, akkor ez hogyan változtatja meg a cég szempontjait? Makrai László: Úgy, hogy nem tudom elképzelni, hogy a szélét a Magyar Közút üzemelteti, a közepét meg mi. Ha volna egy megegyezés a Magyar Közút és a város között a teljes pálya felújítására, utána lehetne esetleg még a középpályán gondolkozni. Addig amíg közös ló van, addig feleslegesnek tartom ezt az egész fejlesztést. Ha jól tudom a Magyar Közút felajánlotta polgármester úrnak ezt a megoldást, de ő elutasította azt, hogy átvesszük üzemeltetésre, mert nincs felújítva. Nagy Sándor: Dönthetünk úgy, hogy az egészet átvesszük, de akkor az egészet nekünk kell takarítani. Dr. Oláh Miklós: Itt van előttem egy elég tekintélyes közgyűlési és bizottsági gyűjtemény, ami a Nagykörútra vonatkozik. Ebben benne van az 522/2009.-es számú közgyűlési, amiben az van benne, hogy a közgyűlés nyertes pályázat esetén a polgármester útján utasítja a Fejlesztési, a Városüzemeltetési és a Közgazdasági Iroda vezetőit, hogy az átvételre kerülő útszakaszok üzemeltetési kiadásait a Környezetgazdálkodási Kft. támogatásába tervezze be. Olyan irányba történt megkeresés a város részéről a Kft. felé, hogy ennek mennyi lenne a költségvonzata. Erre nálam van egy árajánlat, ami még a Szabó ügyvezető úrtól van. Éves szinten 12 millió forint bruttó, ami a biztonságos közlekedés biztosítását jelenti, a megrongálódást nem. Makrai László: Ez azért vicces, mert az egész városra 26 milliót kap a cég. Merksz Péter: Eddig ebbe a projektbe mennyit fektettünk bele? Ezek kifizetett pénzek? Dr. Oláh Miklós: 56 milliót. Igen, ezek kifizetettek. Merksz Péter: Van ki nem fizetett pénz, amit még ezen felül ki kell fizetnie a városnak? Dr. Oláh Miklós: A tervezéssel kapcsolatban nem, a tervezés ezzel lezárult. Csak annyiban emlékeztetném a bizottságot, hogy ezek a kiadások egy tanulmányterv, tervezés, pályázat írási kiadás, útszilárdsági mérés, terv felülvizsgálat. Az egésznek az az alapja, hogy az eredeti tanácsnoki indítvány arra vonatkozott, hogy azt a lehetőséget vizsgáljuk meg, hogy a sáv átkerüljön. Ez ebbe a pályázati kiírásba valószínűleg nem férne bele. Maga a pályázatnak a benyújtásának az volt az alapja, hogy kész tervek legyenek. Az egésznek a célja az lett volna, hogy van egy új forgalmi struktúra változás azzal, hogy az M43-asra kimegy a forgalom, ezt a vákuumot most lehetne betölteni. Ez a 2,5 kilométeres szakasz, ami ezzel érintett, ezen lehetne egy 20%-os menetidő

9 megtakarítást csinálni a tömegközlekedésnek. Merksz Péter: Akkor ha a város most visszalép, akkor 56 millió forintot bukna? Nagy Sándor: Nem, durván csak 52 milliót, mert a tanulmányterv még jó. Merksz Péter: Figyelembe véve azt, hogy ennek a pályázatnak a kivitelezési részére nagyon alacsony a pályázati intenzitás, azt is meg kellene fontolni, hogy adjuk fel ezt a tervet és akkor fogjunk neki amikor egy magasabb támogatási intenzitással ugyanezt a projektet meg lehet csinálni és akkor a város az 52 milliós bukást visszanyeri azzal, hogy sokkal kisebb a felújítás önrésze. Ez mint egy lehetőség szerintem megfontolandó. Dr. Oláh Miklós: Itt a magas önerőt nem a pályázati feltételek szabták, itt 15%-os önerejű pályázat van. A maximális pályázható összeg 500 millió lett volna, ennél kicsit kevesebbet kaptunk különböző okok miatt, nagyságrendileg megkaptuk, ami megkapható. Összességében maga a projekt összköltségvetése került többe, mint ahogy előzetesen azt a tervező jelezte. Itt nem a pályázati kiírás intenzitásával volt a probléma, az kedvező volt. Ilyen jellegű kiírás most nincs is. Ha lenne, akkor is valószínűleg ugyanezek a feltételek lennének. Merksz Péter: A Nagykörúton jelenleg kerékpáros közlekedés nem igazán lehetséges, vagy a KRESZ tiltja, vagy a járdán való közlekedés olyan, hogy ott kerékpárral végig menni nem lehet. Ha visszalépünk és összekötjük a kettőt együtt akkor lehet, hogy jobban jönne ki a város, mint itt. Kalmár Ferenc: Akkor 470 milliót kapunk és mennyit kell hozzátennünk? Dr. Oláh Miklós: 474 millió a külső forrás, a támogatás, jelenleg 281 millió van ehhez hozzátéve. Kalmár Ferenc: Én alelnök úrnak szeretném mondani, hogy amit én igazából sosem tudtam lenyelni az elmúlt 8 évben, hogy egy olyan szemlélete volt a városvezetésnek, hogy van pályázat akkor pályázzunk, nyerjük meg és aztán lesz, ami lesz. Egy ilyen szuper aktivitási kényszert látok én. Nekem az a véleményem, hogy mielőtt belevágunk tízszer gondoljuk végig. Mert így olcsóbb, mintha utána látnánk, hogy mik a problémák. Mihálffy Béla: Juhász és Kalmár képviselő szembesítésre került a 2009-es döntésükkel ben megváltozott a közgyűlés összetétele, létszáma. Kerültek bele olyan képviselők, akik nem támogatják a Nagykörúton buszsáv elhelyezését. Ezt egyébként a február 21-i közgyűlésen nem támogattuk a szavazatunkkal, ez visszanézhető. Több oka van, hogy nem támogatjuk, de ha el kell fogadnunk, akkor elfogadjuk úgy, hogy a szélén legyen. De az, hogy középen legyen, azt semmiképpen nem tudjuk támogatni. Ezt csak azért mondom, hogy alelnök úr megértse, hogy nem a 2009-es helyzet van. Nagy Sándor: Azt értem, de úgy gondolom, hogy ebből a tekintetből a képviselő úr felelőssége más, mint a tanácsnok úré. A tanácsnok úr elé volt beterjesztve az anyag a bizottságba. Egyébként nem lett volna kötelező, a terveztetés nem feltétlenül bizottsági hatáskör. Most már WC papírt sem lehet bizottsági döntés nélkül venni. Akkor ez nem volt kötelező. Pontosan azért került bizottság elé és a bizottság 8-1 arányban döntött emellett a változat mellett, hogy később ebből ne legyen vita. Elköltöttünk tervezésre 52 millió forintot, hogyha változtatunk, ez kidobott pénz. Szerintem ezt nem lehet megcsinálni. Hogyha egyszer eldöntöttük, hogy végigcsinálunk egy ilyen munkát, akkor azt végig kell csinálni és vállalni kell a korábbi döntéseit is az embernek. Kalmár Ferenc: Én attól félek, hogy nehogy az a közel 300 millió is kidobott pénz legyen.

10 Nagy Sándor: Egyébként ez a terv megoldja a kerékpáros közlekedést is a Nagykörúton. A tervezői kiírásnak voltak olyan részei, hogy lehetőleg a zöld felületet ne bántsuk és a kerékpáros közlekedést is a busz mellett meg kell oldani. Kohári Nándor: Tegnap a Közgazdasági Irodán egy munkatárs úgy fogalmazott a város középtávú likviditásával, költségvetési kilátásaival kapcsolatban, hogy ez a beruházási dömping önerejére felvett hitelekből is fakadóan a város rövid és középtávú likviditása akkor lesz fenntartható, ha bizonyos beruházásokat elhagyunk, vagy ha a beruházási ütemből visszaveszünk. Tehát mindenképpen a város költségvetési helyzete olyan, hogy ez megfontolásra érdemes. Nagy Sándor: A múlt héten tárgyalta a mi bizottságunk a költségvetést, ott elhangzott, hogy a féléves összesítés szerint a különböző országos finanszírozó szervezetek 3 és fél milliárd forinttal tartoznak a városnak. Juhász Gyula: Ez pont minket erősít. Ilyen lassan folyó pályázati pénzek mellett nem tudom mekkora ráhatásunk van a város részéről arra, hogy gyorsabban jöjjenek a pénzek. Nagy Sándor: Ha azt el lehetett érni, hogy az NFÜ 1 évvel meghosszabbítsa ennek a pályázatnak a végrehajtását, mert az is a megállapodás része volt, pontosan azért, mert az idén sok beruházás van. Országgyűlési képviselőitek elérték azt, hogy az NFÜ ehhez hozzájárult. Ez nem automatikus. Én úgy gondolom, hogy az lenne a feladata az országgyűlési képviselőknek, hogy gyorsuljanak fel ezek a kifizetések. Már minden határidőn túl van. Juhász Gyula: Ebben a jelenlegi helyzetben készülünk arra, hogy egy újabb kötelezettség vállalást akasszunk a város nyakába. Érdemes mindig az aktuális helyzetben felülvizsgálni a korábbi döntéseket. Nagy Sándor: Ez azt jelenti, hogy ti meg akarjátok szüntetni ezt a projektet, csak ilyen tréfás formában adjátok elő? Kalmár Ferenc: Én azt mondom, hogy nekem teljesen mindegy, hogy a közgyűlés most azt mondja, hogy folytassuk, ahogy eddig, vagy ne folytassuk, de mindenesetre ezt gondoljuk végig. Nagy Sándor: Holnap van közgyűlés. Van kialakult álláspontotok? Nincs. Juhász Gyula: Itt van a i javaslatban ami arról szól, hogy legyen közösségi közlekedési sáv. Nagy Sándor: Igen, akkor ez azt jelenti, hogy kidobtuk ezt a projektet. Juhász Gyula: Nem dobjuk ki, hanem alapvetően átalakítjuk. Nagy Sándor: Lényegében egy új projektet akartok csinálni. Mihálffy Béla: A szakirodától kérdezném, hogy készült-e arra vonatkozóan felmérés, hogy a tranzit forgalom kivezetése jelent-e valamilyen forgalom csökkenést, illetve a tömegközlekedés ezáltal gyorsult-e? Nagy Sándor: A napi tapasztalat az, hogy dugó van a Nagykörúton reggeli csúcsban. Ezt magyarázhatja a kolléga, de tény az, hogy a trolik állnak a dugóban reggel. Dr. Tóth István Tibor: A Mars tér áttervezése miatt állnak a dugóban a trolik. Ott, ahol 100

11 méterenként van egy lámpa, ott nem lehet nem dugóban lenni. Kalmár Ferenc: Jött egy újabb eleme ennek, a Belvárosi Hídnak az újszegedi hídfője. Ott is kb. 3 autó megy át a zöld jelzésnél. Nagy Sándor: Ezt a Gyimesi képviselő úrral beszéljétek meg, ő vette át. Kalmár Ferenc: De ti csináltátok meg a COWI. Juhász Gyula: Úgy látom nincs több hozzászólás, akkor szavazzunk, aki a i javaslatot a közgyűlésnek elfogadásra javasolja az kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze. Ezek után a bizottság 5 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi ot hozta: /2011. (IX.29.) VFB sz. A Bizottság megtárgyalta Kalmár Ferenc Városüzemeltetési tanácsnok Sürgősségi indítvány: Szeged, Nagykörút közösségi közlekedési sáv fejlesztése tárgyú előterjesztést és az alábbi ot hozta: A Bizottság javasolja a Közgyűlésnek a i javaslatot elfogadásra. Erről a tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Városüzemeltetési Irodát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. ad.1. Ellátási szerződés kötése a Szeged-Csanádi Egyházmegyével Kgy.3.1. Dr. Gombos Izabella: Tavaly szeptemberben döntött arról a közgyűlés, hogy a Budai Nagy Antal utcai épületre vonatkozó használatbavételi engedélyt és működési engedély iránti kérelmet polgármester úr vonja vissza. Ezt meg is tettük. Ugyanez a közgyűlési döntés tartalmazza, hogy az iroda dolgozzon ki alternatívákat az egyéb célú hasznosításra. Ez ügyben tárgyalt az Egészségügyi és Szociális Bizottság február 2-án és március 25-én. Május 19-én kértünk egy határidő hosszabbítást, mert időközben tárgyalások kezdődtek a Szeged-Csanádi Egyházmegyével. Időközben június 1-jével a Szeged-Csanádi Egyházmegye a megye legnagyobb gyermekvédelmi szakellátási fenntartójává vált, átvette a Csongrád megyei intézményeket, az azóta eltelt időben további megyéktől is vett át. Polgármester úr és Püspök úr tárgyalásokat folytatott az ügyben, hogy a fiú speciális gyermekotthon is kerüljön át az egyházmegye fenntartásába. Ez kézen fekvő volt, mert a gyermekotthonnak van egy párja, a leány speciális gyermekotthon, ami a Megyei Önkormányzat fenntartásában volt, ami szintén átkerült az egyházmegyéhez. A megállapodás részét képezi, hogy a Szőregi úti ingatlan ingyenes használatba kerül augusztus 31-ig, az ingó vagyon is ingyenes használatba kerül 5 évre. Az ellátási szerződés 5 évre kötődne és a Budai Nagy Antal utcai épület is 5 évre kerülne az egyházmegye ingyenes használatába szociális és gyermekvédelmi feladat ellátás céljából. Merksz Péter: Mi indokolja az 5 éves határidőt? Dr. Gombos Izabella: A gyermekvédelmi törvény előírja, hogy minimum 5 évre kell. Merksz Péter: Lehetőség van-e a végleges feladat és ingatlan átadásra? Dr. Gombos Izabella: Nem. Feladat átadás csak határidőkre történhet.

12 Merksz Péter: Mi a maximum? Dr. Gombos Izabella: Nincs maximum. Minimum van meghatározva, ez 5 év. Merksz Péter: Akkor tudok egyetérteni az átadással, ha az lan idejű. Juhász Gyula: Akaratán kívül a tápéi városrész is érintett lett ebben a kérdésben. Merem állítani, hogy nem kívántuk magunknak ezt a szerepet. Én nem tudok arról, hogy bármiféle szakmai anyag állna a rendelkezésünkre, amit az irodának kellett volna elkészíteni a közgyűlési alapján a Budai Nagy Antal utcai ingatlannal kapcsolatban. A munkát ugyan elkezdték, de nem fejezték be. Abból kellene tudnunk, hogy konkrétan az az épület mire alkalmas. Jelen állapotban nincs semmilyen hatósági engedélye, hiszen december 1-jén a gyámhatóság végzéssel megszüntette a város ez irányú kérelmét. Nincs semmilyen papírunk arról, hogy ez az épület bármire alkalmas lenne. A szakiroda mivel sajnálatos módon nem végezte el azt a munkát, amire a közgyűlés felhatalmazta decemberében, így szakmai anyagunk sincs arról, hogy bármire használható lenne. Nem látszik világosan a tápéi városrészben élők számára, hogy hogyan kapcsolódik a speciális nevelési igényű gyermekek ellátási szolgáltatásához a Budai Nagy Antal utca 51. számú épület átadása. A feladathoz nem köthető, hiszen az épület alkalmatlan az eredetileg kijelölt célra. Nem kaptunk választ sem a város, sem az egyház képviselőitől arra, hogy milyen célból adja át a város. Szeretném rögzíteni, hogy nincs konkrét cél meghatározva. Van a városnak a vagyongazdálkodással kapcsolatos rendelete, ami az ingatlanvagyon ingyenes használatba adásáról elég konkrétan fogalmaz. Közgyűlési hatáskörbe utalja, kötelező feladat ellátáshoz, vagy a város által kiemelten kezelt feladat ellátáshoz köthető. Semmilyen költségtérítést nem vállalhat át a város, minden költséget a kedvezményezettnek kell állnia. Ez a megállapodás, amit a polgármester közgyűlési felhatalmazás nélkül aláírt nem felel meg a vagyonrendeletben foglaltaknak. Köztudott az is, hogy van az önkormányzatok működéséről szóló törvény, ami előírja, hogy az önkormányzatoknak általában a helyi közakaratot kell a döntéseikben megjeleníteni. Mindenki előtt ismert, hogy Tápén ezzel az ingatlannal kapcsolatos jövőbeni hasznosításra van egy érvényes közakarat. Az ott élők tulajdonosként szeretnének beleszólni az épület jövőbeni hasznosítási ügyeibe, úgy, hogy szeretnék eldönteni, hogy milyen funkció valósul ott meg. Az önkormányzati törvénynek ezen rendelkezése sem valósult meg. Nagy Sándor elment, így a bizottság létszáma 7 főre csökkent. Juhász Gyula: Úgy teszem fel szavazásra, hogy aki a megállapodást jelenlegi formájában elfogadhatónak tartja az kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze. Ezek után a bizottság 1 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett az alábbi ot hozta: /2011. (IX.29.) VFB sz. A Bizottság megtárgyalta Dr. Botka László polgármester 01/ /2011. számú Ellátási szerződés kötése a Szeged-Csanádi Egyházmegyével tárgyú előterjesztést és az alábbi ot hozta: A Bizottság jelenlegi formájában nem támogatja a megállapodást. Erről a tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Városüzemeltetési Irodát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. ad.2. Jelentés az Ifjúsági Ház Nonprofit Kft., valamint a Vásár és Piac Kft. ügyvezetésének

13 jogszabálysértő és a városnak kárt okozó ügyeiről Kgy.12. Juhász Gyula: Szeretném emlékeztetni a bizottságot, hogy a közgyűlés a Vásár és Piac Kft.-nek a évi üzleti tervét elfogadta. Ebben az üzleti tervben szerepeltek a takarításra, a karbantartásra, az őrzés-védésre vonatkozó szerződések tételesen felsorolva, amiket most itt kifogásol a tisztelt előterjesztő, hogy erről nincs közgyűlési döntés. Én úgy tudom, hogy van tulajdonosi döntés ezeknek a szerződéseknek a vonatkozásában. A beléptető rendszerre vonatkozóan van egy szintén közgyűlési és a évi üzleti tervben elfogadott határidő, ami azt írja elő az ügyvezetésnek, hogy szeptember 30-ig működőképes állapotba adja át a beléptető rendszert. A korábban átvett beléptető rendszer hasznavehetetlen volt bizonyos elemeiben, olyan részeket tartalmazott, amelyek az üzemszerű működést gyakorlatilag lehetetlenné tették és olyan szoftver és hardver elemeket tartalmaztak, amelyek az üzemszerű használatnak nem feleltek meg és nem is voltak javíthatók. Ezért kényszerült az ügyvezetés arra a lépésre, hogy ezt a korábban többször javított akármit kidobja és egy olyan rendszert vásároljon, ami működőképes. Az U pavilon esetében az előterjesztő szerint azért kellene megbüntetnünk kirúgással az ügyvezetőt, mert ő egy olyan csarnokra, amire az előző ügyvezető csak veszteséget tudott termelni a Reno kiköltözése óta, egy 800 ezer forintos bérleti szerződést kötött volna 10 évre, ami pluszt jelentene. Ezért nyilván kirúgást érdemel az ügyvezető, mert hogy képzeli, hogy pluszt termel ott, ahol eddig mínusz volt. Erről szól az előterjesztés, én ezt komolytalannak tartom. Gondoljuk már át ezt még egyszer. Mi előírunk az ügyvezetőnek valamit, elfogadjuk az üzleti tervét, majd utána azért büntetjük kirúgással, mert pluszt termel ott, ahol eddig mínusz volt. Amikor a leendő bérlő olvasta Solymos alpolgármester úr nyilatkozatát a sajtóban, akkor azt mondta, hogy ő talán felbontaná ezt a bérleti szerződést és a jelenlegi kirúgásra ítélt ügyvezető lélekjelenlétének és ügyességének volt köszönhető, hogy átkötötték ezt a szerződést 10 évről 4 évre, tehát ez innentől kezdve ügyvezetői hatáskörben van. Úgy gondolom okafogyottá vált ennek az 5-ös pontnak az ügye. Nem tudom, hogy ennek fényében fenntartható-e az előterjesztés, egyáltalán tárgyalja-e a közgyűlés? Támogassuk-e, hogy városunk polgármestere több előterjesztésen keresztül gyakorlatilag háborút hirdet az önkormányzati cégekkel szemben. Gondoljuk végig, hogy a városlakók szempontjából milyen előnyökkel jár, ha folyamatosan lázas állapotban tartjuk a cégeinket, pénzt, támogatásokat vonunk el és folyamatosan ki akarjuk rúgni az ügyvezetőket. Ennek hosszú távon milyen várható előnyei vannak a város üzemeltethetősége és fenntarthatósága szempontjából. Akkor szavazzunk, aki az előterjesztést megtárgyalásra javasolja a közgyűlésnek az kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze. Ezek után a bizottság 1 igen, 4 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett az alábbi ot hozta: /2011. (IX.29.) VFB sz. A Bizottság megtárgyalta Dr. Botka László polgármester /2011. számú Jelentés a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. működéséről, valamint a Szegedi Vásár és Piac Kft. jogszabálysértő és a városnak kárt okozó ügyeiről tárgyú előterjesztést és az alábbi ot hozta: A Bizottság nem javasolja a Közgyűlésnek az előterjesztést megtárgyalásra. Erről a tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Városüzemeltetési Irodát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. ad.3. Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések Kgy.14. Juhász Gyula: Ehhez az előterjesztéshez érkezett egy módosító indítvány Makrai úr részéről.

14 Makrai László: Ez egy saláta jellegű előterjesztés a közgyűlés felé. A társaságot annyiban érinti ez a kérdés, hogy az elektromos tömegközlekedés fejlesztése kapcsán 7500 darab nagy értékű, vasbeton panel került ki a villamossínek mentén. Részben ezek újak voltak, részben pedig selejtezésre is kerülhettek volna. Ebből a nagy értékű vasbeton panelből kb. 17%-nyi mennyiséget az egyik képviselő úr úgymond beépítette a saját körzetében lévő földutakba, anélkül, hogy bármiféle leltári átvezetés, vagy bármiféle ilyen jellegű belső intézkedés történt volna ebben az ügyben. Mihálffy Béla: Ki építette be? Titkos? Makrai László: A Hosszútöltés utca került beépítésre Baktóban. Ennek a tételnek az 58%-át egy májusi döntés kapcsán apportálták az SZKT-ba. 25%-nak a január óta folytatott nagy küzdelmeink árán sikerült a társaságnak a saját telepére szállítani, a sorsa bizonytalan és erre alapozva úgy gondolom, hogy jó lett volna ha az önkormányzat egy egységes döntést hoz annak érdekében, hogy mind a 7500 darab beton panelről leltár szerint, apport lista szerint a teljes tételről legyen egy döntés. Most a közgyűlés csupán csak arra tesz kísérletet, hogy arról a 17%-ról emlékezzen meg, amit a képviselő úr beépíttetett bizonyos utakba a saját körzetébe és arra tesz itt javaslatot, hogy a fennmaradó mintegy 83%-os tételre is egy normális döntés szülessen. Az önkormányzati tulajdonban lévő betonpanelek a szintén önkormányzati tulajdonban lévő sándorfalvi úti lerakó útjaiba, illetve a lerakónak a megközelítésére szeretnénk használni, tehát maradna önkormányzati tulajdonban. Jelenleg részben az SZKT ezeket a tételeket apportálta a cégbe és erre vonatkozóan bizonytalanságok merültek fel a könyvelési tételekben és arra vonatkozóan, hogy ezt az SZKT értékesítheti-e piaci áron, vagy pedig ezt az önkormányzat a tulajdonába építhesse be egy más helyszínen. Ezek nagy teherbírású beton elemek, amelyek 40 tonnás teherbírással bírnak, nem pedig kisteherautóknak, vagy személyautóknak a közlekedésére vannak kitalálva. Én nem a képviselő úrról beszélek, az ő jogosságáról, azok már beépítésre kerültek. Ez a közgyűlési döntés azt rendezné, a teljes tételnek, a 47 ezer darab tételnek a sorsának a rendezésére tennék javaslatot. Juhász Gyula: Mikor, hol és hogyan dőlt el, hogy ezek a betonelemek hova kerüljenek? Mert folyamatosan rágódunk a kiskerti utak rendbetételéről, több képviselő is érintett benne. Én nem tudok róla, hogy ezt bárki felajánlotta volna nekünk, vagy szólt volna róla. Makrai László: Én a fennmaradó 6500 elemről beszélek. Kalmár Ferenc: Hadd kérdezzem meg, hogy ez az 1200 darab, ami beépítésre került Baktóba, ez hogy történt? Juhász Gyula: Nem kellett volna ennek bejönnie bizottság elé? Kalmár Ferenc: Ha nem is bizottság elé, de legalább alpolgármesteri szinten kellett volna valami döntés. Ami a cégnek a leltárában van, azt ki kellett volna vezetni. Makrai László: Az önkormányzat leltárában vannak. Kósa János: 2009-ben is, meg azt megelőzően és azt követően is volt külterületi földutak javítására, rendbetételére keret. Amikor a keret elosztásáról volt szó, akkor a képviselő úr jelezte, hogy ő rendelkezik ezzel az 1200 panellel és, hogy ebből szeretne utat építeni. Gyakorlatilag a vállalkozó ezzel a feladattal lett megbízva. Kalmár Ferenc: Ez érdekes, mert nekem is kellene és tavaly nagyon sokat küzdöttem, hogy Franciahögyön a villamossínek felszedéséből kimaradt kavicsból 2 teherautónyit tudtunk odavinni. Másnak is jó lett volna ez, nem tudom hogy született ez a döntés. Juhász Gyula: Szerintem ez a bizottság pont alkalmas közeg lenne arra, hogy az ilyen típusú

15 ügyekben döntsön és igazságosan elossza az ilyen tartalékokat, mint ahogy a kiskerti útalapnál is tettük ezt. Ez most ilyen aki kapja marja eset. Mihálffy Béla: Ki adott neki engedélyt, hogy elvigye azokat? Juhász Gyula: Nem tudom. Én nem javasolnám, hogy ilyenekről a közgyűlés döntsön. A maradékot majd mi elosztjuk. Van itt egy módosító indítvány, én javaslom, javasoljuk, hogy erről készüljön már egy előterjesztés, hogy ezeknek az anyagoknak a felhasználása kerüljön szabályozásra. Az érintett képviselők fejthessék már ki az álláspontjukat, hogy ők esetleg igényt tartanának-e ezekre. Makrai László: Hangsúlyoznám, hogy ezek az elemek nagy teherbírásúak, nem normál használatra készültek, hanem tonnás terhelésnek. Azért bátorkodtunk arra gondolni a lerakó esetében, ott ahol jelenleg földúton mennek a járművek és durrannak szét a gumik folyamatosan, hogy ezekből az elemekből építenénk meg az utat. Juhász Gyula: A tápéi hulladékudvarnál is ez a helyzet. Makrai László: Igen. Merksz Péter: A tervezett felhasználással a 6000 elemből mennyi fogyna el? Makrai László: Az összes. Juhász Gyula: Ehhez közgyűlési döntés kell? Makrai László: A közgyűlési döntés arról szólna, hogy rendezze annak a 17%-nak a sorsát, ami korábban nem volt rendezve. Merksz Péter: Kérnénk egy előterjesztést arról, hogy bontásból kikerülő anyagok felhasználásának mi lesz a további sorsa. Nem szeretnénk még egy ilyen önkényes felhasználást. Kósa János: Arról szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy ez még a villamospálya bontásának a kezdetén történt. Ezt követően 2010-ben az iroda kiadott egy olyan rendelkezést, hogy a közterületekből kibontásra kerülő és hasznosítható, önkormányzati tulajdonú, ilyen jellegű építő anyagokat a Környezetgazdálkodási Kft. telephelyére kell beszállítani. Juhász Gyula: Kicsit térjünk vissza az eredeti előterjesztéshez. Abban van osztalék kifizetés. A RITEK Zrt. részéről már érkezett visszajelzés, hogy ez a pályázati ügy még nincs lezárva. Úgy tűnik, hogy ebből még lehet valami, tehát az a tartalékképzés, amit eddig a cég végzett, továbbra is kérné ennek a tartaléknak a cégnél való benntartását. Másrészt azt jelezte, hogy ezt a tartalékot úgy tudta felhalmozni, hogy olyan felújításokat és fejlesztéseket halasztott el, amik most már aktuálisak. Azt látjuk, hogy a polgármester el akar vonni 220 millió forintot, de nem látjuk a másik oldalát, hogy mire kellene ez a pénz. Mihálffy Béla: A cégeknek meg kell ez a pénz. Juhász Gyula: Az utóbbi időkben ilyenre nem volt példa. Az a bajom ezzel, hogy a cégvezetéssel szerintem senki nem egyeztetett. Valami módon a még működő és lábon álló cégeinknek a büntetése lenne ez az eléggé drasztikus osztalék elvonás. Kalmár Ferenc: Közben meg a másik oldalon veszünk majd fel nagy hitelt, hogy beleöljük a nagy projektbe.

16 Barta Sándor: Szerintem ezt a napirendet érdemes lenne szétszedni olyan szempontból, hogy ne egyben szavazzunk róla. 11 i javaslat van benne. Juhász Gyula: A környezetgazdálkodás nincs benne? Dr. Kopasz Vanda: Az 5-ös számú hoz érkezett ez a módosítási javaslat. Juhász Gyula: Akkor először feltenném szavazásra a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. módosító indítványát szavazásra, aki ezzel egyetért kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze. Ezek után a bizottság 7 igen szavazattal, egyhangúlag a módosító indítványt elfogadásra javasolta. Juhász Gyula: Akkor most szavazzunk az osztalék kivételekről szóló i javaslatokról. Aki ezeket javasolja a közgyűlésnek megtárgyalásra az kérem kézfelemeléssel jelezze. Ezek után a bizottság 4 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett a i javaslatokat nem javasolja a közgyűlésnek megtárgyalásra. Juhász Gyula: Akkor szavazzunk a maradék i javaslatról, hogy javasoljuk megtárgyalásra a közgyűlésnek, aki ezzel egyetért kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze. Ezek után a bizottság 7 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi ot hozta: /2011. (IX.29.) VFB sz. A Bizottság megtárgyalta Dr. Botka László polgármester /2011. számú Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések tárgyú előterjesztést és az alábbi ot hozta: 1., A Bizottság megtárgyalásra javasolja az előterjesztést a RITEK Zrt. és a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. osztalékelőleg kifizetéséről szóló i javaslatok kivételével. 2., A Bizottság a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-re vonatkozó vagyonelemek átadásáról (vasbeton villamospálya elemek) szóló i javaslatot (5. sz. i javaslat) az alábbi kiegészítéssel javasolja elfogadásra: 3/. A következő Közgyűlésre készüljön előterjesztés annak érdekében, hogy a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Sándorfalvi úti telephelyére beszállított, felsorolt vasbeton villamos pálya elemek a Szegedi Közlekedési Társaság által történő leselejtezést követően szakértői értékelés után, kerüljenek a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. vagyonkezelésébe a 01207/28 hrsz.-ú Központi Hulladéklerakó ingatlanra útépítés céljából. Ssz: Betonelem megnevezése Mennyiség (db) 1. A panel 2. B panel A + B Összesen: C panel 679 Összesen 1879 Felelős: Városüzemeltetési Iroda vezetője, Közgazdasági Iroda vezetője, Szegedi Közlekedési Kft ügyvezető igazgatója valamint a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető

17 igazgatója Határidő: következő Közgyűlés 4./ A következő Közgyűlésre készüljön előterjesztés, hogy a Szegedi Közlekedési Társaság tulajdonába adott vagyonelemek, melyek 262/2011. (V.27.) Kgy. sz. ának 3./ pontjában felsorolt apport lista szerinti vagyontárgyak, a két társaság, valamint a szakmai irodák mennyiségi, eladási ár, és az adás-vétel egyéb feltételeinek egyeztetése után, a tulajdonosi felhatalmazás és döntést követően a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. vagyonkezelésébe kerüljenek a 01207/28 hrsz.-ú Központi Hulladéklerakó ingatlanra útépítés céljából. Az Szegedi Közlekedési Társaságnak átadott vagyonelemek: Ssz. Betonelem megnevezése Mennyisége (db) Kalkulált egységár (Ft/m.e) Kalkulált nettó érték (Ft) 1. A panel , ,00 2. B panel , ,00 3 C panel , ,00 Összesen: ,00 Felelős: Városüzemeltetési Iroda vezetője, Közgazdasági Iroda vezetője, Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója valamint a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Határidő: következő Közgyűlés Erről a tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Városüzemeltetési Irodát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. ad.10. Szeged város területén közös tömegközlekedési sávok tisztítása, hóeltakarítás, téli síkosság mentesítés Kósa János: Ezt a témát már korábban részben érintettük. Arról van szó, hogy a vasúti pályaként kialakított és közös közlekedésre használt sávoknak a tisztán tartása, hóeltakarítása, síkosságmentesítése a feladat. Az iroda úgy gondolja, hogy erre mind a szakmai tapasztalat, mind a kapacitás a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nél van meg ellentétben az SZKT-val. Több száz kilométer hasonló útfelületet tart ilyen módon tisztán és tart karban. Mi arra szeretnénk kérni a bizottság álláspontját, hogy ezt a feladatot a Környezetgazdálkodási Kft. lássa el úgy, hogy az idei évre egy most még nem ismert költséget biztosítani szükséges és a jövő évi feladatok közé ezt be kell tervezni. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem vonatkozik az általános karbantartási feladatokra, amennyiben maga a pálya sérül, akkor annak a javítása az vasúti pályaként továbbra is az SZKT-nál maradna. Dr. Tóth István Tibor: Nekem csak egy a problémám, gyakorlatilag a bazalt beton rendszernek a kötési ideje után technológiailag fél évig nem szabadna normál sózásnak alávetni a bazalt betont. Itt az a probléma, hogy hiába kérünk a kivitelezőtől garanciával kapcsolatos véleményt, mert ő sem tudja azt, hogy mondjuk 3 vagy 5 év múlva milyen következményekkel járhat ez a félév sózás. Most indul ez a sózási időszak, a kérdés az, hogy érdemes-e ráterhelni a közúti forgalmat a friss bazalt beton részre, vagy esetleg erre a féléves átmeneti időszakra kint hagyni továbbra is a megállót a szélen, az aszfaltos részen és addig középen csak a villamosok járnak. Nem tudjuk, hogy mi a következménye a sózásnak a bazalt beton szempontjából. Azt látjuk, hogy 1 év alatt sikerült tönkremennie a Kossuth Lajos sugárúti közös tömegközlekedési sávnak, ott is megkapta a sózást az

18 év eleji időszakban. Nem biztos, hogy nem befolyásolta az eredményt, szakértői vitákat lehet nyitni, bár sok értelme nincs. Ahány szakértő, annyi vélemény fog születni. Kalmár Ferenc: Máshol az országban nincs tapasztalat? Dr. Tóth István Tibor: Ezzel a konstrukcióval nincs. Juhász Gyula: A Környezetgazdálkodási Kft.-nek van olyan technológiája, amivel ezt a problémát tudja kezelni? Makrai László: A társaság a síkosságmentesítési feladatokra 16 és 30% közötti összeget kap az önkormányzattól. Az elmúlt évben 16% volt elegendő, ahhoz képest amit költöttünk. Mert 26 millió forintot kap a társaság már évek óta és a tavalyi évben 160 millió forintba került a síkosságmentesítés. Bármiféle extra költség merül fel, azt a társaságnak kell viselnie. Van rá 2 anyag, amivel ezt meg lehetne oldani, nem nátrium tartalmú sóról van szó, hanem kalcium-klorid, illetve zeolit és kalcium-klorid keverékéről beszélhetünk még. Az egyik a sónak a hétszeresébe kerül, a másik pedig négyszeresébe kerül. A gond azzal van, hogy hogyan, milyen diszkrét határokat lehet a normál úthoz képest megszabni. Társaságunk kalkulált egy összeggel, egy ilyen körnek kb. 350 ezer + ÁFA lenne a kalcium-kloridos verzióval. De ezzel nem tudjuk kiküszöbölni a határ menti, határsávbeli dolgokat. Ebből a szempontból támogatnám igazgató úrnak a javaslatát, hogy legalább erre a szezonra küszöböljük ki ezt a sávot és ne tereljük középpályára a buszt. Nyilván a lakosságnak ez furcsa lesz. Ebben kellene egy bölcs döntést hozni. Juhász Gyula: Ez mind nagyon fontos és lényegi eleme a közösségi közlekedési sáv tisztításának, de az előttünk lévő i javaslat csak arról szól, hogy a Környezetgazdálkodási Kft. vegye át október 15-től kezdődően a közösségi közlekedési sávoknak a síkosságmentesítését, takarítását, stb. Nincs benne, hogy a mostani költségvetési módosításba kerüljön bele. Nekünk kellene erre javaslatot tenni. Ez egy szakmai munka eredménye lesz majd fontos szempontoknak a figyelembevételével. Igazából ahhoz, hogy tudjunk haladni azt szeretném megkérdezni, hogy ezzel a technikával, többlettámogatás mellett a Környezetgazdálkodási Kft. át tudja-e venni a feladatot? Ez sérti-e valamilyen szinten az SZKT érdekeit? Ez a i javaslat elfogadható-e a két cég számára? Dr. Tóth István Tibor: Igen, de ez nyilván még a későbbiekben pontosításokra szorul. Makrai László: Egyetértek. Juhász Gyula: A bizottság oda fog figyelni ezekre a részletekre és azon leszünk, hogy nyilván a fenntartáshoz szükséges pénzeszközöket a Kft. megkapja. Akkor a i javaslatot szavazásra bocsátom, aki ezzel egyetért kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze. Ezek után a bizottság 6 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi ot hozta: /2011. (IX.29.) VFB sz. A Bizottság megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda vezetője 01/77647/2011. számú Szeged város területén közös tömegközlekedési sávok tisztítása, hóeltakarítás, téli síkosság mentesítése tárgyú előterjesztést és az alábbi ot hozta: 1., Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottsága álláspontja az, hogy október 15-től kezdődően Szeged városában újonnan létesült és az elektromos tömegközlekedés fejlesztés beruházások során a későbbiekben létesülő közös tömegközlekedési

19 sávszakaszok gépi úttisztítási, hóeltakarítási és téli síkosság mentesítési feladatait a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. (6728 Szeged, Városgazda sor 1.) végezze. 2., A Bizottság a polgármesteren keresztül felkéri a Városüzemeltetési Iroda vezetőjét, hogy a közös tömegközlekedési sávok tisztántartási, hóeltakarítási és síkosság mentesítési feladatainak ellátásához szükséges többlettámogatás biztosítása érdekében tegyen javaslatot a költségvetés módosítására. Erről a tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Városüzemeltetési Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-t, a Szegedi Közlekedési Kft.-t é s a Szeged Pólus Nonprofit Kft.-t jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. ad.11. Szegedi elektromos tömegközlekedés fejlesztése nagyprojekt keretében folyó építési munkákhoz kapcsolódó közforgalmú közlekedési menetrend módosítás Frankó János: A trolimegállót nem tudják érinteni a trolibuszok az Aradi Vértanúk terén. Érkezett egy kiegészítés is, amely a tápéi búcsúról szól. Október 2.-án 15 és 16 óra között a 73 és a 73Y járatok nem tudnak bekanyarodni a végállomásra. Juhász Gyula: Úgy látom nincs hozzászólás, akkor szavazzunk, aki a i javaslattal egyetért az kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze. Ezek után a bizottság 7 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi ot hozta: /2011. (IX.29.) VFB sz. A Bizottság megtárgyalta Fejlesztési Iroda /2011. iktatószámú Szegedi elektromos tömegközlekedés fejlesztése nagyprojekt keretében folyó építési munkákhoz kapcsolódó közforgalmú közlekedési menetrend módosítás előterjesztését és az alábbi ot hozta: 1.A Bizottság tudomásul veszi a 8-as jelű trolibusz viszonylat menetrendjét a 1. a- b. sz. melléklete szerint,2011. szeptember 28. október 20-ig, 2.A Bizottság jóváhagyja a 73-as és 73Y-os jelű autóbusz viszonylatok menetrendjeit a 2. sz. melléklete szerint, október 2-án és között, az SZMSZ 1 sz. mellékletének (bizottságok közgyűlésről átruházott hatáskörei) Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságra vonatkozó 1. pontjában biztosított jogköre alapján. Fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a címzetes főjegyző, a Fejlesztési Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, a Jegyzői Iroda, valamint a Tisza Volán Zrt., a Szegedi Közlekedési Kft., Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft., és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

20 Juhász Gyula: A bizottság zárt ülés keretében folytatja munkáját. Kmf. Nagy Sándor a Bizottság alelnöke Juhász Gyula a Bizottság elnöke Csányiné dr. Bozsó Barbara ügyviteli titkár