DUNAÚJVÁROS A L Á T Á M A S Z T Ó J A V A S L A T

Átírás

1 T T 1 T A N Á C S A D Ó É S T E R V E ZŐ KFT. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA A L Á T Á M A S Z T Ó J A V A S L A T TARTALOM S Z Ö V E G (önálló tartalomjegyzékkel) R A J Z I M U N K A R É S Z E K erdőtervezett erdők megoszlása tájrendezési javaslat meglévő közlekedési hálózat jelentős parkolófelületek közösségi közlekedési hálózat jellemző meglévő keresztszelvények I-III. mintakeresztszelvények javaslat I-II. vízellátás vízelvezetés villamosenergia ellátás földgázellátás területhasználatot korlátozó tényezők, környezeti feltételek

2 SZÖVEGES MUNKARÉSZ Tartalom ELŐZMÉNYEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET Kialakult településszerkezet Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer Szerkezetet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek A város kulturális öröksége 2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A településszerkezeti változások bemutatása A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása SZAKÁGI JAVASLATOK 3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK Természetvédelmi, tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Tájhasználat, tájszerkezet javaslata Biológiai aktivitásérték változása 4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai 5. KÖZLEKEDÉS: Helyzetfeltárás Helyzetelemzés Helyzetértékelés Közlekedésfejlesztési javaslatok 2.5. KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT Korlátozó adottságok és várható új közműigények: Közművenkénti közműfejlesztési feladatok Vízi közművek Energiaellátás Elektronikus hírközlés fejlesztési javaslat 2.6. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK A földtani közeg és a termőföld védelme Felszíni és felszín alatti vizek védelme Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Hulladékgazdálkodás Vizuális környezetterhelés Városi klíma A SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJA

3 DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA ELŐZMÉNYEK Dunaújváros településszerkezeti tervét 2003-ban készítette a BFVT Kft. Ezt követően készült el Dunaújváros Helyi Építési Szabályzata (DÉSZ) és szabályozási terve, tervezője a Mű-Hely Zrt. volt. Azóta az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) és az Építési törvény jelentősen módosult. A helyi szabályozás szempontjából legfontosabb változás, - többek között-, hogy az OTÉK övezeti kódrendszere átalakult és új övezetként megjelent a beépítésre nem szánt különleges övezet, az építési törvényben átalakult az ültetési kötelezettséghez fűződő feltételrendszer, pontosodott a magánút fogalma, stb. Ezeket a változásokat a DÉSZ nem tudta követni, minden módosításnál nehézséget okozott a hatályos jogszabályok és elavult terminológia és jogi szerkezet összehangolása ben a Településszerkezeti tervet a külterületen átfogóan felülvizsgálták, részben az M6 és az M8 gyorsforgalmi utak beillesztését célozva (Pomsár és Társai Kft.). Ekkor a termőföld védelméért felelős megyei földhivatallal részletesen egyeztetésre kerültek azok a területek, amelyeket szükség esetén igénybe lehet venni a beépítések céljára. Azóta termőföldön nem jelöltek ki új beépítésre szánt területet. Dunaújváros településrendezési eszközeit folyamatosan karban tartották, az elkészült módosításokat átvezették, így a településrendezési tervek egységes szerkezetben állnak rendelkezésre. Ugyanakkor egyes más jogszabályokkal érvényesülő elemek, pl. az ökológiai hálózat lehatárolásai, nagyvízi meder, hidrogeológiai védőterületek, védőidomok változásait nem mindig tudta a terv követni ben a város új településfejlesztési koncepciót és integrált településfejlesztési stratégiát készíttetett. A koncepciót és a stratégiát a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet szerinti vizsgálatok alapozták meg, a munkában településrendezési jogosultságú tervezők és szakági tervezők is részt vettek. A fejlesztési dokumentumok elfogadását követően a város közbeszerzéssel kötött szerződést a településrendezési eszközök felülvizsgálatára. A tervezési feladat korszerű, az újonnan elfogadott településfejlesztési koncepción alapuló településszerkezeti terv elkészítése, amely a város fejlődését legalább 10 éves időtávlatban harmonikusan biztosítja, és egy olyan helyi építési szabályzat megalkotása, amely a településszerkezeti terv megvalósulását lehetővé teszi amellett, hogy a köz- és magánérdek összehangolását biztos jogi alapokra helyezi. A tervezés megalapozására a koncepcióhoz készült vizsgálatok felhasználhatók, azokat a szükséges mértékben kell kiegészíteni. Kiegészítés elsősorban azokon a területeken szükséges, amelyeken az államigazgatási szervek nem szolgáltattak adatokat a fejlesztési típusú dokumentumokhoz, vagy azóta újabb adatok, információk állnak rendelkezésre (ilyenek pl. az erdőkre, természet és környezetvédelemre vonatkozó adatok, közlekedés). Örökségvédelmi hatástanulmány 2009-ben készült a teljes külterületre, valamint a belterületen több kisebbnagyobb területre, ahol módosítások történtek. A felülvizsgálat során a hatástanulmány aktualizálása, egységesítése szükséges. A szerződéskötés időpontjából következően, a 39/2015. (III. 11.) Kormányrendelet átmeneti rendelkezéseit figyelembe véve, az örökségvédelmi hatástanulmány a szerződéskötéskor hatályos 395/2012. (XII. 20.) Kormányrendeletnek megfelelő tartalommal készül. TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 1

4 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET 1.1. Kialakult településszerkezet TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Dunaújváros közismert módon két, egymástól múltjában és ebből következően jellegében alapvetően eltérő, korábban szinte különálló városból, Dunapenteléből és az új, az 1950-es években tervszerűen megépülő részből az elmúlt 60 évben fokozatosan kovácsolódott egy várossá. A város a kialakulásának körülményeiből következően két központ köré szerveződött: az egyik a történelem során kialakult Dunapentele tradicionális központja, a másik a Sztálinvárosként létrehozott tervezett város központi területei. Az Óváros a 2. világháborút megelőzően a Duna partján és a patakvölgyekben organikusan kialakult jelentősebb mezőváros volt, saját intézményhálózattal és gazdasággal. Gazdaságának alapját a környék igen termékeny talajára alapozott mezőgazdaság adta. A településen több vízimalom, később gőzmalom működött. A városon kívül több nagyobb birtokközpont is létrejött (Pálhalma, a Zirci apátság egykori földbirtokán Rosti Pál botanikus kutatási helyszíne, Sándorháza - Sigray kastély, Szedrespuszta - Frankl-kastély, Janitsárypuszta - Janitsárykúria), de jelentős nagyságú kúriák épültek a falun belül is. Pentele történelmileg kialakult magja a mai Óváros, sajátos településszerkezetével a mai napig őrzi a korábbi mezőváros tér- és telekstruktúráját. A 2, világháborút követően, 1951-ben döntöttek Sztálinváros felépítéséről. Az új város tervein a kor legelismertebb építészei dolgoztak. Az Újváros eredetileg a klasszikus várostervezési elvek, a lakóterületek és az ipari területek szétválasztásának jegyében került megtervezésre, úgy, hogy az uralkodó északi és északnyugati szél a délen telepített ipar levegőszennyezését a lakatlan külterületek felé továbbítsa. A kétféle használatot széles telepített erdősáv választotta, és választja el ma is egymástól. A beépített területeket eredetileg a Duna fölött közelítőleg 50 m magasan húzódó fennsíkra tervezték. Az un. szocreál város teljességében soha nem épült meg. A város növekedésével beépültek a vidékre jellemző mély völgyek közötti, domborzati szempontból mozgalmasabb területek is. Az 1970-es folyamatosan épületek a házgyári, majd a 80-as években a korszerűbb technológiákkal a nagyvárosias lakótelepek, majd a kisebb, csoportházas telepek, és beépült a kertváros (Újtelep városrész). A két városrész elkülönülése több évtizeden keresztül fennmaradt, az összenövésük csak az elmúlt évtizedben teljesedett ki. Csak a rendszerváltást követően kezdődhetett meg a volt szovjet laktanya területének átépítése, és ezzel összhangban az északi lakóterületek kialakítása. Az intézmények a lakóterületekkel együtt épültek, később felhasználásuk alkalmazkodott az igényekhez. Az elmúlt 15 év új épületeit az Aranyvölgyi út új szakasza mellé helyezték el (templomok, rendőrség), és több nagyobb kereskedelmi egység is ide települt. A nagy ipari területet az első lakótelepekkel együtt tervezték: az akkori elveknek megfelelően széles erdősávval választották el a kétféle területet, miközben össze is kötötték egy reprezentatív, felvonulási úttal (Vasmű út). A környezetet terhelő funkciók a későbbiekben is a város lakott területeitől délre települtek. A Vasmű ipari hulladékát gyakorlatilag kontroll nélkül borították le a magasparton, míg végül a Duna és a Kisapostagi sziget közötti Dunaágat betöltötték. A város legdélibb területei így nagy kiterjedésű hulladéklerakóknak, és ipari szennyvíztisztítónak adnak helyet. Az iparterület tervezésekor követték el a máig ható következményekkel járó hibát, hogy a teherkikötőt a Szalki szigetre helyezték úgy, hogy a teherforgalom, -közúti és vasúti-, az Óvároson keresztül tud csak bonyolódni. A város jelentősebb rekreációs és sport létesítményeit (uszoda, stadion, élményfürdő, sportcsarnonok) a lakó- és az iparterületeket elválasztó zöldsávban helyezték el. A 2003-ban készült településszerkezeti terv maradéktalanul meg kívánta tartani a lakó- és ipari területek szétválasztásának elvét. A településszerkezet továbbfejlesztése során ezért az északi negyedekben tervezte fejleszteni a lakó, az intézményi, valamint az ezekhez csatlakozó kereskedelmi, szolgáltatási, rekreációs és egyéb, TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 2

5 környezetüket nem szennyező funkciókat, míg a környezetet jobban terhelő, vagy jelentős teherforgalmat vonzó meglévő és új ipari területek a déli városrészben kaphattak helyet. Az elvekkel azért némi ellentmondásban a volt szovjet laktanya területét ipari területnek jelölték ki, de a megtelepült üzemek nem szennyezőek. A várostest határát 2003-ban a 6-os út vonala jelentette, amit kiegészít a 62. számú út két oldalára felfűződő Pálhalma és Sándorháza korábbi birtokközpontok területe. A belterület, akkor úgy számították - nagy távlatban is elegendő területet nyújt a fejlesztésekhez. Az elmúlt évtizedben a város, legalábbis az északi részen, néhány kivétellel felélte tartalékait. A terület kezd elfogyni, a beépítés a szakadópart veszélyeztetett területeinek határára ért. Beépültek az északi lakóterületek, a laktanya környéke, és az Aranyvölgyi út mindkét oldala. Ezzel a város addig kissé szabadalt szerkezete szerencsésen összeforrt. Néhány, a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi terület a 6 számú út nyugati oldalára került. Ezzel ellentétben a nagyobb, a 6 számú út nyugati oldalán tervezett lakó és gazdasági, valamint az út mindkét oldalán tervezett iparterületek fejlesztése nem történt meg. Ezek a korábban kijelölt területek képezik a fejlesztések jövőbeni lehetőségeit. A Papírgyári úttól délre fekvő ipari hulladék-elhelyezési területek állapotában nem következett be változás, a rekultivációs folyamatok nem indultak el, legfeljebb a felhagyott területek erősülnek be spontán. A tervezett területhasználat továbbra is a rekultiváció eredményeképpen létrejövő nagy kiterjedésű zöldfelület, erdő kell legyen. Az elmúlt évtizedben kialakult úthálózat a várost a legjobban megközelíthető települések sorába emelte. A korábban kiépített belső hálózatot gazdagító Aranyvölgyi út, és a várost elkerülő 6. számú út mellé megépült az M6 és az M8 autópálya, amely amellett, hogy a várost az európai gyorsforgalmi hálózathoz kapcsolta, közvetlen és gyors kapcsolatot teremt a Duna balparti településeivel is. Ezen kívül megépült a Venyimi út új nyomvonalon, és a szükséges helyeken körforgalmivá alakították a csomópontokat. Ezzel a tervezett közúti közlekedési hálózat teljes mértékben megvalósult. A kerékpáros hálózat fejlesztése folyamatos. A város 2 meglévő és egy tervezett közforgalmi kikötővel rendelkezik. A Szalki-szigeten megépült teherkikötő üzemel. A személykikötő nem bonyolít forgalmat, a kikötő épületét a MAHART eladta. A tervezett déli nemzetközi árukikötő a gazdasági válság éveiben a javuló közlekedési kapcsolatok ellenére sem tudott eléggé vonzóvá válni a gazdasági szereplők számára, még az előkészítő munkák is elakadtak. A közforgalmi kikötőkön kívül több kisebb kikötőhelyet tartanak nyilván Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer Beépítésre szánt területek Dunaújváros beépítésre szánt területei: a) lakóterületek, ezen belül nagyvárosias kisvárosias kertvárosias lakóterületek b) vegyes területek, ezen belül településközponti intézményi c) gazdasági területek, ezen belül kereskedelmi, szolgáltató ipari d) üdülőterületek, ezen belül TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 3

6 hétvégi házas és üdülőházas e) különleges területek, ezen belül temető sport rekreációs régészeti park hulladékelhelyezési Beépítésre nem szánt területek Dunaújváros beépítésre nem szánt területei a) közlekedési területek, ezen belül közúti közlekedés területe buszpályaudvar közforgalmú vasút területe b) zöldterületek, ezen belül közpark arborétum közparkja partvédelmi mű közparkja c) erdőterületek, ezen belül védelmi gazdasági közjóléti d) mezőgazdasági területek, ezen belül kertes mezőgazdasági általános mezőgazdasági területek e) vízgazdálkodási területek, f) beépítésre nem szánt különleges területek lezárt temető nagy zöldfelületű rekultivált terület Duna-parti üzemi jellegű terület 1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek Szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek, vízfolyások. Természetszerűleg a város szerkezetének legmeghatározóbb eleme a Duna, amit kiegészítenek a természeti elemek közül az erdőkkel borított meredek lejtőkkel leszakadó völgyek. A völgyek mélyén általában patakokat találunk: a lakott területeket átszelik a Felsőfoki, a Lebuki és az Alsófoki patak, a déli külterületet pedig a Kisapostagi patak tagolja. TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 4

7 Szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek A város úthálózata folyamatosan fejlődött. Először a 6-os út, amely addig a római kori limes vonalát követte, és áthaladt az Óvároson, nyomvonalát helyezték arrébb úgy, hogy kiváltsák vele a Vasműn áthaladó szakaszt, és egyben elkerüljék a városközpontot. Később az Aranyvölgyi út épült meg, lehetővé téve, hogy a 62. számú útról az Óvárost elkerülve is elérhető legyen az új városközpont. Legújabb, és a város versenyképessége szempontjából és a településszerkezet szempontjából is legjelentősebb infrastrukturális elem az M6 gyorsforgalmi út, és délen (egyelőre még csak) a Duna túlpartjával kapcsolatot teremtő M8 gyorsforgalmi útszakasz, Duna-híd. A szerkezetalakításban jelentős szerepe van az országos utakat kísérő erdősávoknak. Kevéssé jelentős a vasút tagoló hatása, mert a beépített részeken a 6-os úttal, ettől északra a város területén a 62. számú úttal párhuzamosan, a Szalki-szigeti ág pedig az Alsófoki-patak völgyében halad A város kulturális öröksége Régészeti örökség A város országos viszonylatban is egyik legjelentősebb római kori emléke a Castrum és környékén lelt emlékek, a limes vonala és a limes menti őrtornyok. Kijelölésre kerültek a világörökség-várományos területek, védett lelőhelyek és védőterületeik. A területfelhasználásban régészeti park terület került kijelölésre a védett lelőhely még beépítetlen részén. Épített örökség Országos műemléki védelem A város nem nagy számú országos védettségű értékei közül 5 kötődik a római korhoz: törzsszám azonosító cím név védelem bírságkategória Öreg hegy Római kori katonai tábor maradványai Műemlék II Római körút Római ikerház maradványai Műemlék III Domanovszki Endre tér edényégető-kemence Műemlék [tartozék] Öreghegy utca Római kori fürdőépület Műemlék III Római körút 51/A római kori falmaradványok Műemlék III. III. A régi Dunapentele emlékei Magyar út 35. Rudnyánszky-Montbach-Franklkúria Műemlék III Táltos u. Görög keleti templom Műemlék III. A két műemlék épület a helyi védett területen belül, léptékében megfelelő környezetben található. A Sztálinvárosként épített Újváros kiemelkedő színvonalú épületei: Dózsa György tér 1. Dózsa Filmszínház Műemlék III Vasmű út 10. Rendelőintézet Műemlék III Ruhagyári út 1. kikötőépület Műemlék I. A Dózsa Filmszínház és a Rendelőintézet a helyi védett területen, más szocreál épülettel övezve helyezkedik el. A kikötőépület környezete ipari jellegű heterogén építészetű. A településrendezési eszközök felülvizsgálata során nem volt lehetőség az ipari területhasználat korlátozására. A műemléki környezetek: TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 5

8 Vasmű út , Kossuth Lajos utca 2. Kodály Zoltán utca 1-3 Dózsa Filmszínház műemléki környezete Rendelőintézet műemléki környezete kikötőépület műemléki környezete romai kori apszisos épület maradványainak műemléki környezete Római kori fürdőépület ex-lege műemléki környezete Rudnyánszky-Montbach-Franklkúria ex-lege műemléki környezete Görög keleti templom ex-lege műemléki környezete Római ikerház maradványai exlege műemléki környezete Római kori katonai tábor maradványai ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Fontos tudni, hogy január 1-től a dátumot megelőzően III. bírságkategóriába sorolt műemlékek műemléki értéknek fognak minősülni, és ezzel műemléki környezetük megszűnik elején célszerű az örökségvédelmi nyilvántartás adatait újra lekérni. Helyi építészeti védettségek A város építészeti örökségének, - úgy a pentelei, mint a szocreál, sőt, a közelmúlt értékei,- védelmében megalkotta a 27/2013. (VIII.30.) önkormányzati rendeletet az építészeti örökség helyi védelméről. A rendelet 1. melléklete a helyi területi védelem alá helyezett területek lehatárolása, a 2. melléklet szerinti lista az alábbi megosztásban tartalmazza a védendő elemeket: (A) - Helyi egyedi védelem alá helyezett épület vagy épületegyüttes ingatlanjai: (B) - Helyi egyedi védelem alá helyezett épületrészek ingatlanjai: (C) - Helyi egyedi védelemmel (ÉK) érintett, épülethez nem kapcsolódó képzőművészeti alkotások, köztárgyak ingatlanjai: (D) Dunaújvárosi Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep és Szimpozion Szoborpark között elhelyezett műalkotások jegyzéke. A terv javasolja kibővíteni a pentelei Óváros területét, és a helyi védett területet is. Védelemre javasol a Belvárosban 3 épületet: a Vasmű út és a Kossuth Lajos út 2/a, 2/b-t, 144/1 hrsz és a Görbe utca 1. - Építők útja saroképületét (hrsz. 151/3), és Pálhalmán, a 2009-ben a külterület településszerkezeti tervéhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban már ismertetett 3 épületet (2 a 2. világháború előtt épült gazdasági épület, és az 1950-es években épített víztorony). A településrendezési eszközök felülvizsgálata során felülvizsgálatra kerültek az egyes tervezett területfelhasználások az épített örökség szempontjából. Általánosságban a tervezett területfelhasználások és TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 6

9 övezetek megfelelnek az örökségi értékek szempontrendszerének. Kivétel a Sigray kúria, ahol a védett épület telkére vonatkozóan kedvezőbb területhasználatot lehet tervezni, de nem volt lehetőség a környezet ipari területhasználatának korlátozására. 2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 2.1. A településszerkezeti változások bemutatása A. Erdőtervezett erdők területhasználat-változásai A változtatást minden esetben az OTrT 7. (1) bekezdésének előírása indokolta, miszerint a településrendezési eszközök készítése során az erdőtervezett erdők 95 %-át erdő területfelhasználásba kell sorolni. Beépítésre nem szánt területből erdő terület lesz: P: KP (Közpark) > E (Erdőterület/ Eg, Ev, Ek) R: M (Mezőgazdasági terület) > E (Erdőterület/ Eg, Ev, Ek) S: Mk (kertes mezőgazdasági terület) > E (Erdőterület/ Eg, Ev, Ek) T: K (közlekedési terület) > E (Erdőterület/ Eg, Ev, Ek) A déli terület a tervezett új árukikötő területe. U: VT (Vízgazdálkodási terület) > E (Erdőterület/ Eg, Ev, Ek) V: NZ (Nagykiterjedésű zöldterület) > E (Erdőterület/ Eg, Ev, Ek) Z: KP (Közpark) > E (Erdőterület/ Eg, Ev, Ek) Ezeken kívül változik a 6. számú út és a Venyimi út tervezett szabályozási szélessége ott, ahol a hatályos tervekben tervezett szélesítés erdőtervezett erdőt érint. Ezeken a helyeken az utak szélessége a jelenlegi marad. TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 7

10 Beépítésre szánt területből erdő terület lesz: Tervezett iparterület a déli iparterületen. A telek többi része jelenleg szántó és legelő. III.a. IG (Ipari terület) >E (Erdőterület /Ev, EG, Ek) Sándorháza, a büntetésvégrehajtás építményeinek területén spontán beerdősült telekrészei: III.b: HT (Honvédelmet és belbizt. szolgáló terület) >E (Erdőterület /Ev, EG, Ek) III.c: IG (Ipari terület) >E (Erdőterület /Ev, EG, Ek) A tervezett új árukikötő mellett kijelölt gazdasági területek: III.d: KG (Kereskedelmi szolgáltató terület) >E (Erdőterület /Ev, EG, Ek) III.e: KG (Kereskedelmi szolgáltató terület) >E (Erdőterület /Ev, EG, Ek) Pálhalma korábban major, a tervezett területhasználata szerint vegyes területe: III.f: TV (Településközponti vegyes terület) >E (Erdőterület /Ev, EG, Ek) B. Beépítésre szánt és nem szánt területekből beépítésre nem szánt területekre változó Beépítésre nem szánt területekből beépítésre nem szánt területekre változó A 6-os út mellett, a véderdő-sávon túli mezőgazdasági területek, a változtatást a kialakult telekszerkezet és a tényleges használat indokolja: A: M (Mezőgazdasági terület) > Mk (Kertes mezőgazdasági terület) A partvédelmi mű közparkként használt területe. A Duna nagyvízi medrén kívül esik, ezért vízgazdálkodási területhasználat tervezése nem indokolt: B: VT (Vízgazdálkodási terület) > Zkp-P (Közpark) Indokolatlanul kijelölt közlekedési terület (tervi hiba?): C: K (Közúti közlekedési terület) > Zkp (Közpark) A megépült autópálya csomópontján és a pihenőhelyeken keresztül tervezett erdő: D: VE (Erdőterület) > Köu (Közúti közlekedési terület) Az autópálya megépítésekor a pihenőhely mellett telepített erdő: TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 8

11 E: M (Mezőgazdasági terület) > Köu (Közúti közlekedési terület) A korábbi tervezési gyakorlatnak megfelelően közpark területfelhasználásra tervezték a lezárt temetőket, valójában a tényleges használat nem közpark jellegű: F: KP-T (Közpark) > Kb-T (különleges beépítésre nem szánt temető) Az M8 gyorsforgalmi út és a Duna-híd területei: G: E (Erdőterület) > Köu (Közúti közlekedési terület) H: E (Erdőterület) > Köu (Közúti közlekedési terület) Az Alsófoki patak mellékágának területe, Fejér Megye Területrendezési tervében jelzett vízfolyás: I: M (Mezőgazdasági terület) > V (Vízgazdálkodási terület) A település déli részén a tényleges használatnak megfelelő területhasználatok: K: E (Erdőterület) > Kb-NZ (Különleges nagykiterjedésű zöldterület) L: NZ (Nagykiterjedésű zöldterület) > Má (Mezőgazdasági terület) A Duna-parti üzemi területek, Szalki-szigeti vízmű és a Duna-parti kavicskirakó területe M: VT (Vízgazdálkodási terület) > Kb-D (beépítésre nem szánt különleges Duna terület) A vasútállomás térségében tervezett csomóponthoz szükséges terület: N: Va (vasúti közlekedési terület) > Köu (Közúti közlekedési terület) Nagyvenyim határában mezőgazdasági területen, mezőgazdasági térségben tervezett erdő: O: E (Erdőterület) > Má (Mezőgazdasági terület) Beépítésre szánt területekből beépítésre nem szánt területekre változó: Az M8 gyorsforgalmi út és a Duna-híd területei a tervezett árukikötő mellett kijelölt gazdasági terület helyén: I.: KG (kereskedelmi szolgáltató terület) > Köu (közlekedési terület) A partvédelem szempontjaira tekintettel áttervezett terület, (későbbiekben részletezve) II.: KEL (kertvárosias lakóterülete) > Zkp (Közpark területe) C. Beépítésre szánt és nem szánt területekből beépítésre szánt területekre változó: TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 9

12 Beépítésre nem szánt területekből beépítésre szánt területekre változó: A Magyar úti szennyvízátemelő telep közlekedési területbe sorolt területe: a: K (Közúti közlekedési terület) > K-Közmű (különleges beépítésre szánt közműterület) A hatályos tervben közlekedési decentrum néven tervezett terület, amely egy kisebb buszpályaudvar kialakítására nyújtana lehetőséget. A pályaudvar kialakítására nincs igény: b: K (Közúti közlekedési terület) > Gksz (kereskedelmi szolgáltató terület) Táborállás tervezett lakóparkja, a partvédelem szempontjaira tekintettel áttervezett terület, (későbbiekben részletezve): c: KP (Közpark) > Lke (Kertvárosias lakóterület) Tulajdonosi kérésre áttervezett, a hatályos tervben csapadékvíztározó létesítésére kijelölt terület kicsi, és ténylegesen a terület többi részénél magasabban fekvő terület, a vizsgálatok alapján a víztározónak elegendő terület marad: d: VT (Vízgazdálkodási terület) > Gksz (kereskedelmi szolgáltató terület) A településszerkezeti terven erdő, a szabályozási terven gazdasági terület, ahol ténylegesen üzemanyagtöltő állomás épült. A változtatás célja a TSZT és a szabályozási terv összehangolása és megfeleltetése a tényleges használatnak: e: E (Erdőterület) > Gksz (kereskedelmi szolgáltató terület) Tulajdonosi kérésre áttervezett, a terület nyugati szélén autószerelő műhely működik, így részben a tényleges használatnak megfelelő tervezett területhasználat: f: M (Mezőgazdasági terület) > Gksz (kereskedelmi szolgáltató terület) Tulajdonosi kérésre áttervezett terület, részben már ipari célokra használják a korábbi hulladéklerakó területét: g: NZ (Nagykiterjedésű zöldfelület) > Gip (Ipari terület) templomok telkére tervezett közparkok, a változtatás a tényleges területhasználatnak megfelelő: h, i: KP (Közpark) > Vt (településközponti vegyes terület) Csillagdomb utca környéke, a szabályozási tervnek megfelelő változtatás (későbbiekben részletezve): j: KP (Közpark) > Vt (településközponti vegyes terület) Tényleges használatnak megfelelő változtatás a Duna-parton: k: K (Közúti közlekedési terület) > K-Sp (különleges sportterület) A későbbiekben pontosítandó, a vasúti területek alatt átvezetendő gyalogos aluljáró fogadó épületének helybiztosítása, tervezett erdőterület helyén (nem erdőtervezett): l: E (Erdőterület) > Gksz (kereskedelmi szolgáltató terület) Tényleges használatnak megfelelő átsorolás: m: K (Közúti közlekedési terület) > Lke (kertvárosias lakóterület) Beépítésre szánt területekből beépítésre szánt területekre változó: A szálláshelyként és étteremként hasznosított volt személykikötő és a vízi rendőrség épületei a Szalkiszigeten: 1: KG-V (kereskedelmi szolgáltató terület) > Vt (településközponti vegyes terület) A 62. sz. út vasút - régi Venyimi út - autópálya közötti terület (későbbiekben részletezve): 2: KEL (kertvárosias lakóterülete) > K-Kf (különleges kutatás-fejlesztés területe) Barkácsáruházzal beépített telek: 3: KL (kisvárosias lakóterület) > Gksz (kereskedelmi szolgáltató terület) Műemlék kúria és malom telke (későbbiekben részletezve) 4: KL (kisvárosias lakóterület) > Vt (településközponti vegyes terület) TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 10

13 5: KG (kereskedelmi szolgáltató terület) > Vt (településközponti vegyes terület) A város több pontján a tervben gazdasági területhasználattal szereplő, de a szabályozás szövege szerint kizárólag vendéglátó építési övezetek 6: KG-V (kereskedelmi szolgáltató terület) > K-R (Különleges beép. szánt rekreációs ter.) A kórház területe, aminek intézményi övezetbe sorolását jelenlegi beépítettsége, és városon túlnyúló szerepe indokolja: 7: NE (Nagykiterjedésű egészségügyi ter.) > Vi (Intézményterület) A vasút melletti beépítetlen tömb és a Budai Nagy Antal utcai vegyes (garázs és kis boltok) használatú területei: 8: KT-NG (Nagykiterjedésű gépkocsi-elhelyezési ter.) > Gksz (kereskedelmi szolgáltató ter.) Tulajdonosi kérésre a Papírgyári úttól délre, meglévő ipari használatokhoz kapcsolódva: 9: H (Hulladékkezelő terület) > Gip (Ipari terület) Meglévő pincesor, ahol nem lehet teljesíteni az OTÉK különleges övezetekre előírt zöldfelületi paramétereit. A tervezett rendeltetések megfelelnek a településközponti övezetnek: 10: KT-P (Pincesor) > Vt (településközponti vegyes terület) A hatályos szabályozási tervnek megfelelő területhasználatok tervezése a TSZT-ben: 11: KEL, TV > Lke, Vt /Csillagdomb utca KG-V (kereskedelmi szolgáltató terület) > Vt (településközponti vegyes terület) A Sigray kúria telkének területe. A változtatást az indololja, hogy a helyi védett épület ipari felhasználásra alkalmatlan. 12: IG (ipari terület) > K-R (Különleges beép. szánt rekreációs ter.) A volt lőtér területe, amit sportlövészek használnak. 13: Ht (Honvédelmi terület) > K-R (Különleges beép. szánt rekreációs ter.) A múzeum területe: 14: NL (nagyvárosias lakóterület) > Vt (településközponti vegyes terület) A Hankook megépült munkásszállóinak területe: 15: IG (ipari terület) > Gksz (kereskedelmi szolgáltató terület) Mint a felsorolásból is látható, a változtatások egy nagy csoportja az erdőtervezett erdők erdő területhasználatúként tervezését, egy másik nagy csoport pedig csak a szabályozási terv és a településszerkezeti terv összehangolását vagy a TSZT mai tervezési alapelvekhez igazítását jelenti. Az alábbiakban néhány komplexebb, vagy részletesebb magyarázatot igénylő változtatást mutatunk be. A táborállási tervezett lakópark (Duna-Park) hatályos TSZT tervezett területfelhasználás: TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 11

14 Korábban önálló szabályozási tervet készítettek a beépítetlen terület hasznosításához. Az áttervezés oka kettős: a települési önkormányzat egyik általános kérése volt, hogy csökkenjen a közterület céljára kiszabályozott utak területe. A lakópark útjait magánútként javasolt kiépíteni, ez viszont azt is jelenti, hogy nem szerencsés a közparkot a terület közterülettel nem határos részére tervezni. az áttervezés másik indoka, hogy a 2010-ben bekövetkezett táborállási földcsuszamlást követően egyértelművé vált, hogy a part felé eső telekrészt nem lehet beépíteni. A tervezett közpark a nem beépíthető részre kerülhet. A változtatással az egyes övezetek területe változatlan, a helyük módosul, a közpark területe nem csökken. Csillagdomb utca környéke: A tervezett településszerkezeti változás a hatályos szabályozást követi le. TÉNYLEGESEN TERÜLETFELHASZNÁLÁSI VÁLTOZÁST JELENTŐ VÁLTOZÁSOK Kertvárosi lakó övezetből különleges, k+f terület tervezése (2. terület) A változtatás indoka: A terület elhelyezkedésénél fogva nem alkalmas magas színvonalú lakóterület kialakítására, mert túl közel van a vasút és az autópálya, de a 62. sz. út és a régi Venyimi út, valmint a börtön közelsége is zavaró lehet. A város egyetemére alapozva, vagy a környező nagyipar vagy mezőgazdaság tudását kibővítve lehet egy olyan munkahelyi területet létrehozni, amely esetleg helyigényes, vagy más okból nem helyezhető el a kialakult iparterületen belül. A terület átlagosnál jobb minőségű termőföld, ezért csak különlegesen indokolt esetben szabad ténylegesen igénybe venni. Frankl-Rudnyánszky-Mondbach kúria és a malom A kúria épülete műemlék, az önkormányzat nemrégiben megvásárolta, és közösségi célokra szeretné fejleszteni. A hasznosításhoz tanulmányterv készült. A hatályos TSZT szerint a kúria és a malom kisvárosias lakó, a telek egy része kereskedelmi, szolgáltató övezetben van. Az elhelyezni kívánt kulturális, közösségi és idegenforgalmi funkciók leginkább a településközpont vegyes övezetben helyezhetők el. Hatályos TSZT TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 12

15 Új ipari területek kijelölése a Papírgyári út mentén hatályos TSZT: tervezett területfelhasználás: Mindkét változtatást a terület tulajdonosai kérték. Az úttól északra fekvő terület nem feltétlenül szükséges a csapadékvíz-tározó megfelelő méretű kialakításához. Mind a tervezett tározó területe, mind a vizsgált terület beerdősült, egy része erdőtervezett erdő, ami hátráltathatja a terület beépülését. Ugyanakkor egy nagyobb telek része, így lehetséges, hogy a tényleges beépítés nem is ide, hanem a telek másik részére kerül. A partvédelmi mű közpark övezetbe sorolása (vízgazdálkodási területből) és a különleges rekreációs területek A vízgazdálkodási terület semmilyen épület elhelyezésére nem ad lehetőséget. A közpark övezetbe sorolással elhelyezhetők lesznek a pihenést, testedzést szolgáló építmények, akárcsak időszakos vendéglátó helyek, elsősorban az alsó parti sétány és a Duna között. A korábban kizárólag vendéglátásra kijelölt helyek felhasználhatósága növekszik a rekreációs övezet alkalmazásával. A változtatások tehát segíthetik a Duna-part rekreációs funkciójának megerősítését. Fontos az is, hogy véglegesen meghatározásra kerül hamarosan a nagyvízi meder, így az építmények sokkal nagyobb biztonsággal helyezhetők el A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A területrendezési terveknek való megfelelést a Településszerkezeti Terv leírása részletesen igazolja. TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 13

16 2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása (a településrendezési javaslatok összhangja a koncepcióban megfogalmazott jövőképpel és célokkal) A településfejlesztési koncepció célrendszere: A településszerkezeti változások összefüggései a településfejlesztési koncepció célrendszerével: 1. Átfogó cél - Dunaújváros térségi ipari- és üzleti gazdasági központ pozíciójának erősítése, a térségben működő kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, a befektetések ösztönzése a kihasználatlan adottságokra, a meglévő kutatás-fejlesztési potenciálra és innovatív együttműködésekre építve, kapcsolódó részcélok: Dunaújváros településszerkezeti terve megfelelő mennyiségben és minőségben, diverzifikáltan tartalmaz még beépítetlen kereskedelmi, szolgáltató és ipari területeket is. A felülvizsgálat során új, kisebb területek kerültek átsorolásra, a meglévő telephelyekhez kapcsolódóan, meglévő vállalkozások bővítési igényeinek kielégítésére. A kutatás-fejlesztés esetleges területi igényeinek kielégítésére új különleges terület került kijelölésre, korábban kertvárosias lakó területből. A kijelölt terület közúti és vasúti, valamint kerékpáros megközelíthetősége kiváló. Az egyetem területe a terv távlatában elegendő tartalékkal rendelkezik, az avult épületek bontásával. Elhelyezkedésének pozíciója javul, ha az új Városháza térrel és a Duna-parttal való kapcsolat igényesebbé válik a kijelölt gyalogos zóna, gyalogút fejlesztésével. 2. Átfogó cél Dunaújváros helyzetének stabilizálása a hazai városhálózaton belül, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára, - a településrendezési eszközök felülvizsgálata megteremti a jogi alapot a szükséges fejlesztésekhez településszerkezeti szinten: a) a partvédelmi mű közpark területhasználatúvá változtatásával lehetővé válnak a geotechnikai szempontból kevésbé veszélyeztetett részeken, elsősorban a vízparton a közparki rendeltetésnek megfelelő rekreációs fejlesztések, így kiaknázható az a turisztikai potenciál, a város élhetőségének javítása, és az egészséges életmód prioritásokhoz tartozó fejlesztési lehetőségek, amit a Duna és a partmenti területek jelentenek, b) a helyi védett Mondbach és Sigray kúriák területén a tervezett területhasználat-változások elősegíthetik a két helyi szinten igen jelentős emlék felújítását és használatát, erősítve az identitástudatot és bővítve a kulturális és rekreációs lehetőségeket (épített környezet védelme, város élhetőségének javítása, adottságok turisztikai célú hasznosítása, humán szolgáltatások fejlesztése részcélok), c) a településszerkezeti terv egyes Duna-parti és az üdülőterülethez kapcsolódó, valamint a lakó- és iparterületeket elválasztó erdősávba ékelődő korábbi tanyák területének gazdaságiból különleges rekreációs területhasználatra változtatása szélesebb spektrumú szabadidős tevékenységek elhelyezését TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 14

17 teszi lehetővé (város élhetőségének javítása, adottságok turisztikai célú hasznosítása, humán szolgáltatások fejlesztése, egészséges életmód, egészséges közösség részcélok), d) több kisebb-nagyobb változtatás, amely a tényleges állapotok és a tervek közötti ellentmondásokat oldja fel, növelheti a jogbiztonságot és új fejlesztéseket tesz lehetővé. A helyi építési szabályozás megújításával, korszerűsítésével, néhány kritikus, és napi szinten problémát okozó általános kérdésben, mint a pavilonok és a lakótelepi közterületek használatának (zöldfelületek, parkolók) vonatkozásában a szabályozás rugalmassá tétele is a településfejlesztési koncepció célrendszerét kell szolgálja (város élhetőségének javítása, egészséges életmód, városi közösségek kohéziójának javítása, participatív fejlesztési szemlélet). 3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 3.1. Természetvédelmi, tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Dunaújváros MJV Településfejlesztési koncepciójának, valamint Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó vizsgálatában részletesen feltárásra kerültek a város védendő táji- és természeti értékei, értékes tájképi területei. Jelen fejezetben összefoglalva ismertetjük azon védendő táji-, természeti értékeket, értékes tájképi területeket, amelyek befolyásolják a településszerkezet alakítását és az egyes építési övezetek, övezetek szabályozási követelményeit, a tervezett területfelhasználás változások táji- hatásait, valamint ismertetjük a táji-, természeti, tájképi értékek védelme érdekében javasolt településrendezési eszközöket. Magyarországi természetvédelmi védettség alatt álló területek Dunaújváros a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén helyezkedik el, nemzeti parki terület azonban nem érinti. A természet védelméről évi LIII. törvény szerint a források és a földvárak ex lege védett természeti értékeknek tekintendők. Dunaújvárosban 5 db ex lege védett forrás és egy földvár található, melyek a Duna partján helyezkednek el. Az ex lege védett természeti értékek a településrendezési eszközök felülvizsgálata szerint védelmi rendeltetésű erdőterületen, illetve közpark (partvédelmi mű) területén helyezkednek el. A területhasználati besorolás megfelelő védelmet nyújt a természeti értékek számára. Dunaújváros közigazgatási területén az alábbi helyi védett természeti területek találhatók: Gyurgyalag fészkelőtelep helyi jelentőségű védett természeti terület, Dunaújvárosi Baracsi úti Arborétum és Tanösvény helyi jelentőségű védett természeti terület. A gyurgyalag fészkelőtelep a Duna partján helyezkedik el, a természetvédelmi terület 5-10 párból álló fészkelő gyurgyalag kolónia élőhelye. A Baracsi úti arborétum és tanösvény a löszplatóba bevágódó Alsó-Foki-patak által képzett völgy déli részén helyezkedik el. A terület jelentőségét az urbánus, erősen zavart környezetben megmaradt, jól fejlődő, ma is megfelelő egészségi állapotban lévő fák jelentik. A fészkelőtelepet a településrendezési eszközök felülvizsgálata védelmi erdőterület és közpark (partvédelmi mű) területfelhasználási kategóriában tartalmazza, mely megfelelő védelmet nyújt a gyurgyalag kolónia élőhelye számára. Az arborétum területén a felülvizsgálat a kereskedelmi, szolgáltató terület helyett különleges beépítésre szánt rekreációs területet, a közúti közlekedési terület helyett pedig közpark területet jelöl ki, hogy a terület természetvédelmi érdekeit a településrendezés eszköztárával is szolgálja. Dunaújváros közigazgatási területén 24 db helyi védett természeti emlék található, melyek a város értékes faegyedeit jelentik. TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 15

18 Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000 területek) Dunaújváros közigazgatási területét egy európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület érinti: Duna és ártere (HUDI20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A Duna és ártere Dunaújváros területének keleti felén helyezkedik el. A Natura 2000 terület kijelölésének célja a területen található jó állapotú folyópartok, mocsárrétek, kaszálórétek, keményfás-, és puhafás ligeterdők kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése; a területen található jelölő fajok állományai fennmaradásának biztosítása. A Duna még megmaradt természetes/természetközeli állapotú partszakaszainak, mellékágainak, holtágainak megőrzése, az ártéri vizes élőhelyek vízutánpótlásának biztosítása, a szigetek parthoz kapcsolódásának, az oldalágak és az ártér feltöltésének megakadályozása, a parti zóna védelme. Dunaújváros Natura 2000 besorolású területein a településrendezési eszközök felülvizsgálata nem jelöl ki új beépítésre szánt területet. A Natura 2000 területeken a területfelhasználás rendszere a fenntartható használatot szolgálja: a településrendezési eszközök felülvizsgálata vízgazdálkodási területeket, erdőterületeket, közpark (partvédelmi mű) területeket, valamint beépítésre nem szánt különleges nagykiterjedésű zöldterületeket határoz meg. (A településrendezési eszközök felülvizsgálata tartalmazza a megyei tervben kijelölt tervezett kikötőt, mely az M8 hídtól északra, Natura 2000 területen helyezkedik el.) Országos ökológiai hálózat területei Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) Dunaújváros közigazgatási területén az országos ökológiai hálózat területei közé sorolja a Dunát és hullámterét, a gyurgyalag fészkelőtelepet, és a Baracsi úti arborétumot. Az országos ökológiai hálózat elemei a magterület, az ökológiai folyosó és a pufferterület. Dunaújváros országos ökológiai hálózat területei az alábbi elemek közé sorolhatók: magterület: a gyurgyalag fészkelőtelep és a Baracsi úti arborétum, ökológiai folyosó a Duna-folyam és szigetei, valamint parti területei, pufferterület: nem található Dunaújváros közigazgatási területén. A településrendezési eszközök felülvizsgálata az országos ökológiai hálózat magterületén amely területek egyben helyi védett természeti területek is a területfelhasználás rendszerének meghatározásakor a természetvédelmi célok megvalósulását segíti elő. A fészkelőtelepet a településrendezési eszközök felülvizsgálata védelmi erdőterület és közpark (partvédelmi mű) területfelhasználási kategóriában tartalmazza, az arborétum területén a felülvizsgálat a kereskedelmi, szolgáltató terület helyett különleges beépítésre szánt rekreációs területet, a közúti közlekedési terület helyett pedig közpark területet jelöl ki. A Duna menti ökológiai folyosó nagyobb területet foglal magába, mint a Natura 2000 (Duna és ártere) terület: a vízgazdálkodási-, erdő- és zöldterületek mellett a vízhez köthető sport, rekreáció, idegenforgalmi, vízi közlekedési és gazdasági célú területeket is magában foglalja. Az ökológiai folyosó további területein Dunaújváros Településszerkezeti tervének felülvizsgálata általános mezőgazdasági területet, illetve erdőterületeket jelöl ki Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A területrendezési tervek külön övezeti tervlapon határolják le a tájképvédelmi szempontból értékes területeket. Dunaújváros közigazgatási területén Fejér Megye Területrendezési Terve térségi jelentőségű tájképvédelmi területként határolja le a település keleti felét, a Duna partját. Az OTrT decemberi módosítása módosította a tájképvédelmi övezetekre vonatkozó előírásokat, lehatárolásokat. A korábbi országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete helyett egy tájképvédelmi övezetet, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete -t hozta létre. (Tehát megszüntette a térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetet.) Ebbe az új övezetbe a Duna part került, kisebb, leginkább a Duna medrére kiterjedéssel, mint a megyei területrendezési tervben. A Településszerkezeti terv nem jelöl ki új beépítésre szánt területet a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén, így a tájképvédelmi érdekek nem sérülnek. TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 16

19 3.3. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata A város OFTK-ban és FMTK-ban meghatározott térségi szerepe determinálja Dunaújváros fejlesztési irányait, amiben az ipar mellett csak kisebb szerep jut a rekreációnak és a mezőgazdaságnak. A város életében fontos szerepe van a Dunának. A táj, a város adottságai a lakosság és a turisták számára is kedvező kikapcsolódási, üdülési, pihenési lehetőséget is biztosítanak. Természeti értékeivel gazdagítja a település sokszínűségét. Így kiemelt figyelmet kell fordítani mind a természeti és természetközeli környezet, mind a tájkép megóvására. A táj használatának előnyeit és alapvető korlátait a Duna folyam és magaspartja, valamint a kettő közötti partvédő mű terület speciális egysége határozza meg. Mindez kiegészül a területet jellemző löszös talaj speciális adottságaival. Összességében elmondható, hogy Dunaújváros esetében a magaspart műszaki védelme igen nagy jelentőséggel bír. (Az 1964-es katasztrófa után Dunaújvárosban több kilométer hosszúságú partvédelmi rendszer épült, amely hatékonyan működik.) A tájhasználat, tájszerkezet tervezésekor kiemelt szempont volt: az előbbi fejezetekben ismertetett természetvédelmi-, táji-, tájképi elemek védelme, a dunaújvárosi tájtípusok jellegzetességét megtartó tájhasználati rendszer kialakulását segítő szabályozás kialakítása a településre vonatkozó térségi tervek, az Országos Területrendezési Terv (OTrT), és Fejér Megyei Területrendezési Terv tájhasználati elvárásaival való összhang biztosítása. Gazdasági területek esetében az iparterületeken fontos, hogy az akár az egészségre is káros, felhagyott ipari létesítmények megújuljanak, helyükre új munkahelyet adó létesítmények kerüljenek. A cél az értéket termelő vállalkozások számának növekedése, új vállalkozások generálása és a meglévő vállalkozások technológiai fejlesztése. Gazdasági területeken a területek átszellőzése, az élhető lakókörnyezet biztosítása, valamint a klímavédelem szempontjainak érvényesítése, továbbá településképi szempontból is rendkívül fontos,hogy a HÉSZben előírt zöldfelületek megvalósuljanak, többszintű növényállomány fák és cserjék együttesen kerüljenek telepítésre. Javasolt, hogy a gazdasági területek a telekhatárok mentén legalább 3-5 m széles fákból, alattuk cserjékkel, zöldsáv kerüljön telepítésre. A kereskedelmi szolgáltató területeken belül zavaró hatású gazdasági tevékenység nem megengedett. A sport és rekreációs területek fejlesztése prioritásként megfogalmazott a városban. A sport funkciókat ellátó területek és épületek, építmények a városban egymáshoz közel találhatóak, a fejlesztések is kapcsolódnának hozzájuk. A közös javaslat az intenzíven fenntartott, minél nagyobb felületű, többszintes növényállománnyal rendelkező zöldfelület kialakítása, illetve a zöldfelületbe ágyazott fejlesztések esetén minél nagyobb növényállomány megtartása. Az ipari város determináltságának oldását a városalapítástól kezdődő zöldfelületi felületfejlesztés hagyományainak tiszteletben tartása és továbbvitele is tudja segíteni, mert a település annak ellenére, hogy nem tekinthető kiemelt idegenforgalmi célterületnek, rendelkezik olyan kulturális és természeti adottságokkal, amelyek lehetőséget adnak a turizmus fejlesztésére. A Településszerkezeti terv és a HÉSZ rajzi melléklete, a Szabályozási terv figyelembe véve a város védendő táji-, természeti adottságait, tájkaraktereinek kulcstényezőit, az alábbi külterületi területfelhasználási rendszerre tesz javaslatot. A mezőgazdasági területek esetében jelen a településrendezési eszközök felülvizsgálata az alábbi területfelhasználási kategóriákat különbözteti meg: általános mezőgazdasági terület, kertes mezőgazdasági terület. A mezőgazdasági területhasználat Dunaújváros közigazgatási területének nyugati felét jellemzi. A felülvizsgált településrendezési eszközökhöz képest jelen Településszerkezeti terv az alábbi változtatásokat eszközöli: (már egy autószerelő műhellyel beépítette) általános mezőgazdasági terület a 6. sz. főút mentén egy helyen kismértékben csökken kereskedelemi, szolgáltató terület javára, TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 17

20 az M6 autópálya mentén egy kisebb terület kerül átsorolásra általános mezőgazdasági területből közúti közlekedési területté, a 6. sz. főút mentén a Petőfi Sándor utcai csomópontnál, a telekstruktúrát figyelembe véve kismértékben növekszik a kertes mezőgazdasági területek kiterjedése általános mezőgazdasági területek átsorolásával, a közigazgatási terület északnyugati részén több helyen kertes- és általános mezőgazdasági területek kerülnek erdőterület területfelhasználási kategóriába a valós területhasználat, ill. az erdőtervezett erdők szerint. A dunaújvárosi és környékbeli mezőgazdasági táj jelentős része kiváló talajadottságokkal rendelkezik. A magas minőség kedvez a gazdálkodásnak, a legigényesebb kultúrák talajigényét is kielégíti. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a mezőgazdasági termelést a talajföldrajzi adottságok mellett az időjárási adottságok is nagymértékben befolyásolják. Mindent összevetve elmondható, hogy a térségben alapvetően a kevesebb csapadékot igénylő, s a nyári meleget és a csapadékbizonytalanságot is jól tűrő, talajigényes fajták termesztése előnyös. Az általános mezőgazdasági területeken amelyek jellemzően a közigazgatási terület nyugati részén helyezkednek el a cél a gazdaságos mezőgazdasági termelés feltételeit biztosító infrastruktúra kialakítása, ugyanakkor a tájképet kedvezőtlenül befolyásoló, a tájhasználati hagyományokat figyelmen kívül hagyó túl sűrű beépítések megakadályozása. Dunaújváros általános mezőgazdasági területeit néhány nagyobb gazdálkodó műveli, így nem áll fenn a veszély, hogy jellemzővé válna tanyák, lakóházak, vagy más épületek elhelyezése. A kertes mezőgazdasági területek továbbra is elsősorban a hobbi kertészkedés területei. A hagyományosan kialakult kertes mezőgazdasági területekbe volt zártkerti területek sorolt területek kis mértékben változnak, a Változások tervlapon A jellel jelölt terület, a 6-os út véderdő sávja mentén mezőgazdasági területből kertes mezőgazdasági területbe kerül átsorolásra, a kialakult telekszerkezetnek és használatnak megfelelően. Az erdőterületek esetében a településrendezési eszközök felülvizsgálata funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi területfelhasználási kategóriákat különböztetik meg: védelmi erdő, közjóléti erdő és gazdasági erdő. Az erdészeti adatszolgáltatásnak megfelelően a közigazgatási területen jelentős mértékű területek kerültek erdő területfelhasználásra (ezeket részletesen a változásokat bemutató tervlapok szemléltetik), mely a területfelhasználás rendszerének fenntartható voltát elősegíti. Védelmi erdőbe a Duna menti erdők (kivéve a Szalki-szigeti erdők nagy része) és a nagy forgalmú utak menti erdők kerültek besorolásra, illetve egyes ipari, gazdaság terület menti véderdősáv. Közjóléti erdők jellemzően a belterületi erdőfoltok, erdősávok, idetartozik ugyanakkor az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. területétől északra húzódó, helyenként beépült széles erdősáv is, mely telepítésének célja az ipartelephez közel elhelyezkedő lakóterületek védelme. Közjóléti erdő továbbá a Szalki-sziget erdeinek nagy része és az öböl szabadstrandjától északra elhelyezkedő erdők egy része, a Pálhalma lakóterületeit nyugatról szegélyező erdő, illetve a Salbert-sziget erdőterülete. Gazdasági erdő kategóriába a külterületi, szórtan elhelyezkedő kisebb erdőfoltok tartoznak, melyeket az erdőterv gazdasági elsődleges rendeltetésbe sorol. Erdőterületek területhasználatából adódó konfliktusok A Településrendezési tervek készítése során adatszolgáltatás alapján pontosításra kerültek az erdőnyilvántartásban szereplő erdőrészletek. Az Országos Területrendezési terv rendelkezése szerint az erdőtervezett erdők területének legalább 95 %-át erdő területfelhasználásba kell sorolni. Az erdőtervezett erdők több esetben évtizedek óta a településrendezési eszközökben beépítésre szánt, és így is használt területeken helyezkednek el. A jogszabályi lehetőségek keretein belül, tehát az összes erdőtervezett erdő legfeljebb 5 %-a erejéig az erdőtervezett erdők beépítésre szánt területek lettek, illetve maradtak. Erdő övezetbe kerültek átsorolásra azok a vízgazdálkodási, közlekedési és mezőgazdasági területek, amelyeken erdőtervezett erdő van. TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. 18