Vállalkozási ismeretek

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalkozási ismeretek"

Átírás

1 Mezőgazdasági Iskola Topolya Lőrik Lajos Készült a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával Vállalkozási ismeretek jegyzetfüzet a Mezőgazdasági Iskola diákjainak Topolya, 2011

2 1. rész Közgazdasági alapfogalmak Miről lesz szó? - A szükségletről, az igényről, a kereslet és kínálat összefüggéseiről - A piac fogalmáról és alapösszefüggéseiről - A piacok résztvevőiről - A piaci versenyről Szükséglet Az ember létét a környezete alakítja, szabályozza. Innen szerezzük be a létfenntartásunkhoz szükséges dolgokat, és itt tudjuk kielégíteni egyéb más igényeinket. Ha nem jutunk hozzá az igényeinket kielégítő javakhoz, szolgáltatásokhoz, hiányérzetünk keletkezik. A szükséglet egy hiányérzet, ami cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. A szükségleteket csoportosíthajtuk: 1. csoportosítás: - létszükséglet: amelyeket feltétlenül ki kell elégítenünk (étkezés, tisztálkodás, ruházkodás, alapvető tudás) - nem létszükséglet 2. csoportosítás - anyagi szükségletek (táplálék, ruha, autó, vagyis kézzelfogható dolgok) - szellemi szükségletek (kulturális, érzelmi, esztétikai szükségletek). Javak A szükségleteket javakkal elégíthetjük ki. A javak lehetnek: - szabad javak: a természetben szabadon állnak rendelkezésünkre. - gazdasági javak: gazdasági folyamatokban jönnek létre. Lehetnek: - anyagi javak (tárgyiasult autó, ház, számítógép, cipő) - nem anyagi jellegű (szolgáltatások internet előfizetés, hajvágás, mozielőadás) 1

3 Piac A gazdasági javak forgalmazása a piacon történik. A piac a potenciális és tényleges vevők és eladók találkozásának színtere, cserekapcsolataik rendszere. Legfőbb elemei a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. A piac csoportosítható több szempont szerint: a) Földrajzi tagolás szerint: regionális piac, nemzeti piac, világpiac b) Szakmai tagolás szerint: árupiac, munkaerőpiac, pénz- és tőkepiac c) Piaci szerkezet szerint: versenypiac, oligopólium, monopólium, monopolisztikus verseny A kereslet megmutatja, hogy egy termékből különböző piaci árak mellett mennyit hajlandóak és képesek megvásárolni. Létezik: a) egyéni kereslet: egy fogyasztó adott termék iránti kereslete b) piaci kereslet:egy termék összes fogyasztójának együttes kereslete A keresletet a keresleti függvénnyel jellemezhetjük, ami egy negatív meredekségű függvény, mivel a csökkenő ár mellett általában nagyobb mennyiséget hajlandóak és képesek megvásárolni. Keresleti függvény A kínálat megmutatja, hogy egy termékből különböző piaci árak mellett mennyit hajlandóak és képesek megtermelni. Létezik: a) egyéni kínálat: az adott termék egy termelőjének kínálata 2

4 b) piaci kínálat: az adott termék összes termelőjének kínálata A kínálati függvény egy pozitív meredekségű függvénnyel jellemezhető, mivel növekvő árak mellett nő a termék kínálata. Kínálati függvény A két függvény metszéspontja kijelöli a termék egyensúlyi árát. Egy termék piaci keresleti és piaci kínálati függvényét egy koordináta rendszerben ábrázolva a Marshall-keresztet kapjuk. Marshall-kereszt 3

5 Az egyensúlyi ár felett túlkínálat, alatta túlkereslet alakul ki. Túlkínálat és túlkereslet Túlkínálat esetén a termelők azt tapasztalják, hogy termékeik egy részét nem tudják értékesíteni, ezért csökkentik az árat, és csökkentik a termelést is. Túlkereslet esetén a termelők azt tapasztalják, hogy az adott áron több terméket is értékesíthetnének, ezért növelik az árat, és növelik a termelés mennyiségét is. Azt a folyamatot, amikor a piac egyensúlya magától helyreáll, piaci automatizmusnak nevezzük. A piaci szereplők mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik (amelyek) termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat. A fogyasztó mikroökonómiai vizsgálatok első számú szereplője, emberek valamely csoportja, akik végső fogyasztás céljából szereznek be javakat és szolgáltatásokat. A fogyasztókat általában keresletükkel jellemezhetjük. A vállalatok, vállalkozások a piacon eladóként és vevőként is megjelenhetnek. Eladóként a termelési tényezők piacán és a fogyasztási javak piacán is jelen vannak, termékeiket értékesítik. Vevőként a termelési tényezők piacán jelennek meg, amikor a termeléshez szükséges alapanyagokat, munkaerőt, gépeket, tőkét szereznek be. 4

6 A piaci verseny szempontjából a következő piaci szerkezeteket különböztethetjük meg: a) Tiszta monopólium, jellemzői: - az eladó száma egy, - termékének jellege homogén, - a piacra való belépés korlátozott, - az árat a termelő határozza meg. b) Oligopólium, jellemzői: - az eladók száma néhány, - termékének jellege differenciált, - a piacra való belépés korlátozott, - az árat a termelők határozzák meg. c) Tökéletes verseny, jellemzői: - résztvevőinek száma sok, - termékének jellege homogén, - a piacra való belépés szabad, - az árat a piac határozza meg, a vállalatok nincsenek rá hatással. d) Monopolisztikus verseny, jellemzői: - az eladók száma néhány, - a termékének jellege differenciált, - a piacra való belépés korlátozott, - az árat a termelők határozzák meg. 5

7 2. rész A költségekkel kapcsolatos fogalmak és csoportosításuk módjai Miről lesz szó? - A költséggazdálkodásról, költségelemzésről - A ráfordításról, termelési költségről, költségek csoportosításáról - A költség- és önköltségszámításról - A mezőgazdaság jellemző költségeiről, költségszámításairól - A költségfüggvényekről, fedezeti diagram készítéséről A ráfordítás a termelés érdekében felhasznált élő- és holtmunka természetes mértékegységben kifejezett mennyiségét mutatja. A holtmunka alatt értjük a korábbi termelési folyamatban előállított terméket. A ráfordítás lehet: a) összes ráfordítás, amikor a termelés egészére vonatkozókat vesszük számba, valamint b) fajlagos ráfordítás, amikor az előállított termék, termelői kapacitás vagy szolgáltatás egységére felhasznált ráfordításokat összegezzük. A fajlagos ráfordítás mutatói jól használhatóak a növénytermesztés, az állattenyésztés és a gépüzemeltetés naturális jellemzésére. A termelési költség a gazdálkodó egységek tevékenysége során felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke. Lehet: a) kiadás: pénzállomány csökkenése (pl. váratlanul elromlott a traktor kuplungja) b) költség: ráfordítások pénzben kifejezett értéke (pl. a traktor évi szervízköltsége) A költségeket több szempont szerint csoportosíthatjuk: a) Az elszámolás módja szerint: - közvetlen költségek, amelyek egy meghatározott termék érdekében merülnek fel, vagyis a felmerülés pillanatában tudjuk, hogy melyik ágazatot terheli (például a búza termelésénél a vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, vetés, aratás, gabonatisztítás költségei). 6

8 - közvetett (általános) költségek, amelyekről a felmerülés pillanatában nem lehet tudni, hogy melyik terméket terhelik (például biztosítás, kamat, adminisztráció költségei). A közvetett (általános) költségek tovább bonthatók: - ágazati általános költségekre, amelyek egy meghatározott ágazatban vagy ágazatcsoportban jelentkeznek (például az ágazat épületeinek, közműveinek amortizációja, az irányítás költségei). - gazdasági általános költségekre, melyek az egész vállalkozást érintik (például a központi adminisztratív költségek, a vállalkozás vezetőinek munkabérköltsége, központi épület amortizációja). A közvetett (általános) költségeket meghatározott kulcs szerint osztjuk fel a végtermékek között. b) A termelési költségeket könyvviteli elszámolás tételei alapján az alábbiak szerint gyűjtik: - anyagjellegű költségek (például takarmány, energia, alkatrészek, vetőmag, vegyszer), - személyi jellegű költségek (például a munkabér és közterhei), - segédüzemi költségek (például a traktor, a tehergépkocsi üzemeltetési költsége), - értékcsökkenés, - fenntartási költségek (például építőipari, műhely stb. költségek), - egyéb költségek (például bankköltség, biztosítási díj stb.). c) A termelés mennyiségének változásához való viszonyuk alapján: - állandó költségek: a termelt mennyiség változásakor nem változik, - változó költségek: a termelt mennyiség változásakor változik. A változó költségek között megkülönböztetünk: - lineáris költségek: azonos irányban arányosan változnak a bevétellel (például fizetett jutalék), - progresszív költség: termelésnél gyorsabban változik, - degresszív költség: termelésnél lassabban változik. 7

9 A költségekre az árbevétel nyújt fedezetet. A költségekkel történő takarékosság, tehát az eredményességet növeli. Természetesen a takarékosságnak az ésszerű határokon belül kell maradnia, a költségek a színvonal rovására a végtelenségig nem csökkenthetőek. A költséggazdálkodás alapja a költségek elemzése. A költségelemzés történhet fedezeti pont számításával, illetve önköltségszámítással. A fedezeti pont azt a termékmennyiséget jelenti, amely mellett a vállalat bevételei éppen fedezik a költségeit. Az ennél kisebb mennyiség esetén veszteséges a vállalat, nagyobb mennyiségnél nyereséges mindaddig, míg az egy termékre jutó változó költséget meghaladja az ár. RSD TC Teljes költség TR Teljes bevétel FEDEZETI PONT Fedezeti diagramm Mennyiség Önköltségnek nevezzük az előállított termék vagy szolgáltatás egységnyi mennyiségére jutó termelési költségeit. Az önköltségszámítás olyan műveletsor, melynek keretében a termékek, szolgáltatások tervezett vagy tényleges önköltségét meghatározzuk. 8

10 Az önköltségszámítás alapja a kalkulációs egység. A kalkulációs egység az a hozamteljesítmény, amelyre a költséget vetítik. Az önköltségszámítás tárgyának nevezzük azt a terméket vagy szolgáltatást, amelyre az önköltséget kiszámítjuk. A mezőgazdaságban ez csak főtermék lehet (például kukorica, búza, tej, tojás). A kalkulációs időszak az az időtartam, amely alatt az előállított termékmennyiséget összevetjük az előállításához felmerült költségekkel. Az önköltségszámításban szereplő egy-egy költségtényező a kalkulációs tétel. A kalkuláció lehet: - előkalkuláció, amikor a termelés megkezdése előtt végezzük a számítást, melynek célja megtervezni a következő időszak termelését, és kiszámítani egyegy termék jövedelmezőségét. - utókalkuláció, amit a termelés befejezése után végzünk, amelynek célja a termék jövedelmezőségének kimutatása a tényleges költségek ismeretében. - közbeeső kalkuláció, a termelési folyamat közben elvégzett elemzést jelenti. Az utókalkuláció lépései: Közvetlen költségek - Melléktermékek értéke = Főtevékenység közvetlen költsége + Főtevékenység általános költsége = Szűkített önköltség + Gazdasági általános költsége = Teljes költség Az önköltség kiszímítása: Önköltség = Az önköltség fajtái: - közvetlen önköltség, - szűkített önköltség, - teljes önköltség. 9

11 3. rész A vállalkozás eredménye Miről lesz szó? - Az eredménnyel kapcsolatos alapfogalmakról - A vállalati hozamok méréséről, elemzéséről, értékeléséről - A termelési érték mutatóiról és számításáról - A jövedelem és jövedelmezőség számításáról, a nyereség növelésének lehetőségeiről Az eredmény megállapítása a vállalkozás valamennyi tevékenységéből származó hozamok és költségek (ráfordítások) összegzése és összehasonlítása. A termelés folyamán előállított termények, termékek, valamint szolgáltatások természetes mértékegységben kifejezett mennyisége a hozam. Összes hozamról akkor beszélünk, amikor a gazdálkodó által előállított összes tevékenységet figyelembe vesszük. A fajlagos hozam a termelőkapacitás egységnyi mennyiségére jutó hozamot jelenti (például az egy hektárra jutó búzatermés). A hozam pénzben kifejezett értéke a hozamérték. A hozamértéket meghatározhatjuk, ha a hozamot megszorozzuk a termék egységárával. Termelési érték (árbevétel) alatt egy meghatározott időszak során értékesített termékek (készletek) és idegeneknek végzett szolgáltatások számlázott ellenértéket értjük. Az egységár alapvetően meghatározza a termelési érték (árbevétel) alakulását. Az egységár lehet az önköltség, vagy egy elszámoló ár, illetve piaci ár. Jövedelem A termelési érték (árbevétel) és a termelési költség különbsége a jövedelem. A számviteli előírásoknak megfelelően a jövedelem megállapításához eredménykimutatást készítünk. Az eredménykimutatás célja egyrészt az eredmény keletkezésére ható tényezők összegzett hatásainak számszerűsítése, másrészt a vállalkozásnál maradó mérleg szerinti eredmény megállapítása. A jövedelem lehet pozitív előjelű (nyereség, haszon, profit), vagy negatív előjelű (veszteség). 10

12 Az eredménykimutatás választható módszerei, formái: - Összköltség eljárás módszere Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások összegének különbözeteként vezeti le az eredményt. - Forgalmi költség eljárás módszere Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként vezeti le az eredményt. Bonyolultabb felosztás szerit a következő eredménykategóriákat különböztetjük meg: a) Üzemi (üzleti) tevékenység eredményei: üzemi (üzleti) tevékenység hozamainak és ráfordításainak különbsége; b) Szokásos vállalkozási eredmény: az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének és a pénzügyi műveletek eredményének összege; c) Pénzügyi műveletek eredményei: a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete; d) Adózás előtti eredmény: üzemi (üzleti) tevékenység, a pénzügyi műveletek és a rendkívüli tételek eredményeinek együttes értéke; e) Adózott eredmény: adózás előtti eredmény és a fizetendő adó különbsége; f) Mérleg szerinti eredmény: az üzleti évben megállapított adózott eredményből a tulajdonosok (befektetők) által a vállalkozásban hagyott vagyonrész. Az adott üzleti év tevékenységeinek eredményessége ennyivel módosítja a vállalkozás saját tőkéjét (növeli vagy csökkenti). Egyszerűbb felosztás szerint létezik: a) bruttó jövedelem b) a nettó jövedelm. A bruttó jövedelmet megkapjuk, ha a termelési értékből levonjuk a munkabér nélküli termelési költséget. 11

13 A nettó jövedelem a bevétel és a teljes termelési költség különbsége. A bruttó jövedelem tehát egyenlő a nettó jövedelem és a munkabér összegével. Ebben az esetben a gazdálkodásból a saját részre munkabér címén kivett összeget is jövedelemnek tekintjük. A nettó jövedelmet nevezzük nyereségnek. Jövedelmezősség: A gazdálkodás folyamán a rendelkezésre álló termelőeszközökkel és munkaerővel a minél nagyobb összegű jövedelem elérésére törekszünk. Az erőforrásokkal a különböző ágazatokban eltérő nagyságú jövedelmet lehet elérni, ezért azokat ott kell felhasználni, ahol a legnagyobb jövedelmezőség várható. Jövedelmezőség színvonala = x 100% A jövedelmezőségi színvonal ismerete segíti a vezetést a leggazdaságosabb termelési technológiák kiválasztásában és a legeredményesebb termelési szerkezet kialakításában. A jövedelmezőség mindig egy viszonyszám, amelyet legtöbbször %-ban fejeznek ki. A jövedelmezősség számítás lehet: - A költségarányos jövedelmezőség kimutatásánál a jövedelmet a termelési költséghez hasonlítjuk. - Az árbevétel-arányos jövedelmezőség esetén a jövedelmet az árbevételhez viszonyítjuk. - A tárgyieszköz-arányos jövedelmezőségnél az elért jövedelmet a termeléshez lekötött tárgyi eszközhöz viszonyítjuk. - A forgóeszköz-arányos jövedelmezőség kimutatásánál a jövedelmet a termelésben lekötött forgóeszközök értékéhez hasonlítjuk. 12

14 4. rész A számviteli szabályozás lényege Miről lesz szó? - A számviteli törvény céljáról, hatályáról - A számviteli alapelvekről - A bizonylat fogalmáról, bizonylati elvekről - A bizonylatok csoportosításáról - A bizonylatok útjáról A számviteli törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. Számviteli alapelvek: 1. A vállalkozás folytatásának elve: A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. 2. A teljesség elve: A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. 3. A valódiság elve: A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. 13

15 4. A világosság elve: A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. 5. A következetesség elve: A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. 6. A folytonosság elve: Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. 7. Az összemérés elve: Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. 8. Az óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. 9. A bruttó elszámolás elve: A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben az e törvényben szabályozott esetek kivételével, nem számolhatók el. 10. Az egyedi értékelés elve: Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. 11. Időbeli elhatárolás elve: Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. 12. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve: A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. 14

16 13. A lényegesség elve: Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása az ésszerűség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. 14. A költség-haszon összevetésének elve: A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. Számviteli bizonylat Bizonylat minden olyan okmány, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartás céljára készítettek, és amely rendelkezik a következő alaki és tartalmi kellékekkel: bizonylat megnevezése és sorszáma, bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése, gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, a kiállító, az átvevő, esetleg ellenőr aláírása, bizonylat kiállításának időpontja, megtörtént gazdasági művelet tartalmának leírása, könyvelés módjára az érintett könyvviteli számlákra való hivatkozása, könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítés időpontja,igazolása. Csoportosítása: Kiállitás időpontja szerint: elsődleges (primer) a gazdasági esemény megtörténtével egyidőben állítják ki, másodlagos (szekunder) elsődleges bizonylatok összesítése után állítanak ki. Kezelésük módja szerint: szigorú számadású kötelezettség alá vont bizonylatok (számla, nyugta), szigorú számadás alá nem vont bizonylatok. A származásuk alapján: külső bizonylatok (pl. beérkező számlák, banki bizonylatok), belső bizonylatok (pl. házi pénztár bizonylatai, raktári bizonylatok). A bizonylaton rögzített esemény tartalma szerint: befektetett eszközök változását rögzítők, 15

17 forgóeszközök változásai rögzítők (készletek, követelések), készpénzváltozást dokumentálók, házipénztár mozgásait regisztrálók, betétszámlák mozgásait rögzítők stb. Bizonylati elv Azt fejezi ki, hogy minden gazdasági eseményről, ami a vállalkozás vagyonának állományát és összetételét megváltoztatja, szabályszerűen kiállított bizonylatot kell készíteni, és ezek mindegyikét könyvviteli nyilvántartásba kell rögzíteni. Készpénz forgalmat érintő bizonylatok elszámolását pénzmozgással egyidejűleg, Bankszámlaforgalommal kapcsolatos elszámolásokat a banki értesítés megérkezésekor, Egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15-ig, Egyéb gazdasági műveletet legalább negyedévet követő hónap végéig kell nyilvántartásba venni. Bizonylatok útja A gazdálkodónak a bizonylatok keletkezésüktől selejtezésükig több munkafázison mennek keresztül. Ezek során az alábbi főbb területeket érintik: a) Utalványozás Az utalványozó az utalvány kitöltésével elrendeli a gazdasági eseményt. Például a pénztárból való kifizetést, az anyagfelhasználását, a szabadság kiadását. Az utalványozást maga a vállalkozó vagy az általa megbízott vezető végezheti. A bizonylatok kitöltését csak az arra feljogosítottak végezhetik. b) Ellenőrzés A bizonylatok tartalmi és formai kellékeinek betartását ellenőrizni kell. Az ellenőrzés kiterjed az adatok helyességére, egyezőségére, az aláírások jogosságára is. c) Feldolgozás A bizonylatok feldolgozása során az analitikus könyvelő, a vagyonkezelő feladata: bizonylatok csoportosítása, hivatkozások feltüntetése, kódolások elvégzése, 16

18 a szükséges egyeztetések elvégzése, kézjeggyel való ellátás, bizonylatok csomagolása, címkézése. d) Megőrzés A bizonylatok megőrzési helye az irattár. Az irattárban a bizonylatokat úgy kell elhelyezni, címkézni, hogy azok a könyvelési feljegyzések alapján gyorsan visszakereshetők legyenek. 5. rész Az alpavető munkajogi és munkaügyi szabályok Miről lesz szó? - A munkaviszony alanyairól - A munkaviszony létesítéséről, munkaszerződésről - A munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről A Munkáról szóló törvény (Zakon o radu; Sl. glasnik RS 24/2005 i 61/2005) írja elő az alapvető munkajogi és münkaügyi szabályozásokat. A munkával kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősségeket tartalmazza. A munkaviszony alanyai: alkalmazott (munkavállaló) munkaadó Alkalmazott minden olyan természetes személy, aki munkaviszonyban van a munkaadóval. Munkaadónak számít az a külföldi vagy belföldi természetes vagy jogi személy, aki foglalkoztat, vagy munkát ad egy vagy több személynek. Az alkalmazott jogai, jötelezettségei és a munkaadó kötelezettségei Az alkalmazott alapvetően: joga van a megfelelő fizetésre, joga van munka-, élet- és egészségvédelemre a munkahelyen, joga van személyes sérthetetlenség, betegség és munkaképesség vesztés esetére előrelátott jogok, joga van juttatásokra időszakos munkakiesése esetén, joga van egyéb védelmekre, összhangban a törvénnyel, 17

19 különleges jogok: nőknél: gyermekmegtartási és szülési szabadság, férfiaknál: gyermeknevelési szabadság, 18 éven aluli alkalmazottak jogai, fogyatékos alkalmazottak jogai. Az alkalmazott kötelezettségei: lelkiismeretesen és felelőségteljesen végezze a rá kiszabott munkát, tisztelje a munkaadója előírásait, köteles értesítenie munkaadóját minden olyan történésről, amely kihat vagy kihathat a munkavégzésre, köteles értesítenie munkaadóját, ha valamilyen veszélyt vagy kárt észlel a munkahelyén. A munkaadó kötelezettségei: köteles az alkalmazotjai munkáját kifizetni, köteles megfelelő munkakörülményeket biztosítani alkalmazottainak, valamint megfelelő egészségügy és biztonsági óvintézkedéseket tenni a zavartalani munkavégzéshez, köteles tájékoztatni alkalmazottait a munkafeltételekről, munkaszervezésről, munkaszerződést kötni a munkavállalóval. Mind az alkalmazott, mind a munkaadó köteles a törvény betartására. A munkaviszony létesítése, munkaszerződés Munkaviszony létesíthető minden olyan személlyel, aki eleget tesz a Munkáról szóló törvény alapkövetelményeinek, valamint eleget tesz azoknak a különleges követelményeknek, melyeket a munkahely megkíván. A Munkáról szóló törvény alapkövetményeinek kötelezően eleget kell tenni, vagyis az alkalmazott nem lehet 15 évtől fiatalabb. A különleges követelmények a munkahely mibenlétőből adódnak, a munkahely természete határozza meg azokat. Főbb meghatározó jegyei: szakképesítés: a munkaviszony létesítésének alapvető feltétele; iskolai végzettség megléte, tudás és képességek: a szakképesítéstől függetlenül mennyire sikeresen végzi munkáját, munkatapasztalat: bármely munkában eltöltött idő. 18

20 A munkavállaló (alkalmazott) és a munkaadó között munkaszerződés köttetik. Akkortól érvényes, amikor mindkét fél azt aláírja. Köttethet: határozott időszakra: a munkaszerződés bizonyos időszakra szól (például 3 hónapra), határozatlan időszakra: a munkaszerződés határozatlan időre szól (nincs meghatározva a lejárata). A munkábalépés feltértele a munkakönyv megléte. Az alkalmazott átadja munkakönyvét a munkaadónak a munkája megkezdésekor, és abba belejegyzik a munka elkezdésének időpontját. Ha a munkaszerződése lejár, a munkakönyvbe rögzítik a vállalatnál eltöltött évek, hónapok és napok számát. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése A munkaviszony több okból is megszünhet: letelik a munkaszerződés időtartama, az alkalmazott betölti 65. életévét és legalább 15 éves munkaviszonnyal rendekezik, a munkaadó és az alkalmazott közötti közös megegyezéssel, felmondással a munkaadó vagy az alkalmazott részéről, 18 éven aluliak esetében a szülő vagy gyám kérésére, az alkalmazott elhalálozásával, egyéb, törvénnyel meghatározott okból. 19

21 6. rész A Szerb Köztársaság Mezőgazdasági földterületekről szóló törvénye Miről lesz szó? - A törvény főbb alapfogalmairól - A mezőgazdasági területek védelméről - A mezőgazdasági területek felhasználásáról - A tulajdonos kötelezettségeiről - Az állami földterületek bérbeadásáról A termőföldre vonatkozó legfontosabb szabályokat a Törvény a mezőgazdasági földterületekről (Zakon o poljoprivrednom zemljištu, Sl. glasnik RS br. 62/06 i 65/08- dr. zakon) tartalmazza. A törvény főbb alapfogalmai Mezőgazdasági területek Poljoprivredno zemljište Minden olyan terület (föld, kertek, gyümölcsösök, szőlők, rétek, legelők, halastavak, mocsarak) ide tartozik, melyet mezőgazdasági termelésre használnak. Megművelhető mezőgazdasági területek Obradivo poljoprivredno zemljište Ide tartoznak a szántóföldek, kertek, gyümölcsösök, szőlők és rétek. A mezőgazdasági területek védelme Veszélyes és káros anyagok a földterületekre juttatásának tiltása Tilos olyan anyagokat a termőföldekre juttatni, melyek azok termőképességét veszélyeztetik. Tilos olyan műanyagok használata, melyek nem bomlanak le a környezetben. Káros anyagok megállapítása a mezőgazdasági földterületeken és a vízben A káros anyagok kivizsgálását a minisztérium által előlátott program szerint végzik. A kivizsgálást végezheti bármilyen jogi személy, aki jogosult ilyennemű vizsgálatok elvégzésére. Ha a kivizsgált területen vagy vízben káros anyagot mutatnak ki, a minisztérium elrendelheti a terület művelésének vagy víz felhasználásának betiltását. Eróziómérséklő intézkedések A talajerózió káros hatásainak mérséklésére a következő intézkedéseket kell tenni: 20

22 o rétek, mezők vagy egyéb földterületek szántásának ideiglenes vagy végleges betiltását, hogy a rajtuk lévő növényzet megköthesse a talajt, o vetésforgó bevezetése, o évelő növények vetése, o mezővédő övezetek kialakítása fák segítségével, o a veszélyeztetett területek melletti erdőírtás betiltása. Mezőgazdasági területeken más tevékenységek végzésének tiltása A mezőgazdasági területek felhasználása A mezőgazdasági területek lehetnek egyéni és állami tulajdonban, tehát vagy magánszemélyek, vagy az állam használja őket. A mezőgazdasági terület tulajdonosának vagy felhasználójának a következő kötelezettségei vannak: o a megművelhető földterületet rendszeresen művelnie kell, o jó gazdaként kell alkalmaznia tudását a földterületre, o a helyi önkormányzat rendeletei alapján hasznosítsa földterületét. Az állami földterületek bérbeadhatók, melynek feltételei a következők: o ingyen bérbeadhatók oktatási intézményeknek, mezőgazdasági szakszolgálatoknak (max 100 ha), o ingyen bérbeadhatók állami egyetemeknek, főiskoláknak, fegyintézeteknek (max 1000 ha), o térítmény ellenében bérbeadhatók természetes és jogi személyeknek minimum 1, maximum 20 évre, o az államtól bérbe kapott földterületet nem lehet tovább bérbe adni. Az állami földterületek elidegeníthetetlenek (nem eladhatók). 21

23 7. rész Szerbia agrárpolitikája Miről lesz szó? - Az agrárpolitika céljairól - Agrárpolitikai célok elemzéséről - Agrárágazatokról és azok fontosabb céljairól Az agrárpolitika céljai és intézkedései Főbb céljai: Versenyképesség növelése Élemiszerbiztonság növelése Szabványok támogatása Vidékfejlesztés Környezetvédelem EU-csatlakozás Csatlakozás a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) Agrárpolitikai célok elemzése Versenyképesség növelése Olyan mezőgazdasági ágazat kiépítése és fenntartása, amely versenyképes a világpiacon és hozzájárul a nemzeti jövedelem növekedéséhez. Prioritások: intézmények alapítása és létrehozása Tanácsadó szolgálat és Fizetési hivatal, befektetések növelése a mezőgazdasági és videkfejlesztési ágazatban, együttműködések elősegítése és közös programok előkészítése a helyi önkormányzatok részére, melyek támogatják a mezőgazdasági termelőket és vonzzák a feldolgozó ágazat befektetőit is, mezőgazdasági alapanyagok árának csökkentése és minőségének javítása, az állami mezőgazdasági földterületek hasznosítási hatékonyságának növelése. Élelmiszerbiztonság növelése Olyan élelmiszer előállítása, amely megfelel a fogyasztók igényeinek és az élelmiszerminőgségi és biztonsági előírásoknak. Prioritások: referencialaboratóriumok beiktatása az élemiszerláncba, az Élelmiszerbiztonsági törvény által előírt egészségügyi rendszer kiépítése és finanszírozása, 22

24 az élemiszerbehozatalra vonatkozó vámok szigorú betartása, állat- és növényútlevelek bevezetése. Szabványok támogatása Támogatások azon mezőgazdaságból élők részére, akik nem képesek követni a fejlődést és a gazdasági reformokat. Prioritások: a nem kereskedelmi célú gazdaságok csökkentése, javítani a mezőgazdasági termelők nyugdíjrendszerén, egészségügy és társadalombiztosításán. Vidékfejlesztés Célja, hogy segítséget nyújtson a vidékfejlesztés fenntartásában. Prioritások: támogatni a regionális és helyi intézményeket, hogy támogassák a vidékfejlesztést, a helyi önkormányzatok és a Mezőgazdasági Minisztérium együttműködésének erősítése a vidékfejlesztés érdekében, vidékfejlesztési beruházások növelése. Környezetvédelem Célja a mezőgazdasági termelés mentesítése a a káros környezeti hatásktól. Prioritások: a mezőgazdasági termelésre gyakorolt káros környezeti hatások megismerése, felkészülni a nitrát-irányelvek bevezetésére, együttműködés elősegítése a Környezetvédelmi, Vízügyi és Terülerendezési Minisztériummal. EU-csatlakozás Célja szerbia mezőgazdaságának előkészítése az EU-integrációra. Prioritások: létrehozni és működtetni egy piacgazdaságot, amely illeszkedni fog más tagállamok piacgazdaságához, konkurenciaképesség elérése, hogy az állam gazdasága ne menjen tönkre a szabadkereskedelmi övezetbe való belépés után, igazodni az EU szabályokhoz. Csatlakozás a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) Célja, a hazai mezőgazdasági és kereskedelmi támogatási politika előkészítése a WTOhoz való csatlakozás elősegítéséhez. Szerbiának több kereskedelmi szabályozásán változtania kell, hogy csatlakozhasson a WTO-hoz: védővámok csökkentése, 23

25 csőkkenteni azon támogatásokat, melyek közvetlenül a termeléshez kapcsolódnak, exporttámogatások eltörlése, Szerbia különleges vámtarifáinak eltörlése. Agrárágazatok és azok fontosabb céljai Szerbiában a következő agrárágazatokkal foglalkoznak: Tejtermelés o a tejtermelés negatív tendenciájának leállítása, o versenyhelyzet fejlesztése az értékesítési láncon és a kartelesedés leállítása, o a tejellenőrzés javítása, o a pasztőrözött és sterilizált tej exportengedélyének megszerzése az EU területére. Gabonatermelés o a termlők minőségjavítása és az árak csökkentése, o berendezések, gépek és képzések segítségével növelni a terméshozamot, o tárolóhelyek javítása, o a terménytőzsde fejlesztése. Olajtermelés o az olajat adó növények még optimálisabb tárolásának biztosítása, o az olaj előállítási árának csökkentése. Hústermelés o versenyképessé tenni a termelést, csökkenteni a húsimportot és megőrizni a minőséget, o tenyésztők egyesületeinek létrehozása, o éllőállatforgalom szabályozása. Zöldségtermesztés o új fajták bevezetése, GLOBALGAP szabvány bevezetése, új gyártástechnológiák bevezetése, o belterjes termelés növelése, o a zöldségtermesztési piac biztosítása, o a meglévő tárolókapacitások adaptálása és újak létesítése. 24

26 Gyümölcstermesztés o minőségjavítás az ültetési alapanyag javítása révén, tanusítványok bevezetésével, o a növényvédőszer-maradékok ellenőrzése, o az ökológiai tanusítvánnyal rendelkező és az integrált gyümölcsösök területnövelése. Szőlészet és borászat o a szőlészet és borászat jelenlegi helyzetének és tendenciáinak harmonizálása az EU-előírások szerint, o a hazai bor minőségének javítása, o a hazai borok és hazai fajták intenzív támogatásával csökkenteni a nagy negatív kereskedelmi mérleget a borkereskedelemben, ami főleg a Macedóniai és Montenegrói importból adódik. 8. rész A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés fontosabb elemei Miről lesz szó? - A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jelentőségéről - A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alaki és tartalmi kellékeiről - A szerződés érvénytelenségéről - A szerződésszegés alapeseteiről Jelentősége Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a termelő meghatározott mennyiségű, maga termelte terményt, terméket vagy saját nevelésű, illetőleg hizlalású állatot köteles kikötött későbbi időpontban a megrendelő birtokába és tulajdonába (kezelésébe) adni, a megrendelő pedig köteles a terményt, terméket, illetőleg állatot átvenni és az ellenértéket megfizetni. Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jellegéből adódóan részben az adásvételi szerződés elemeit hordozza, másrészt a vállalkozási szerződés elemei is fellelhetők. Mindkét szerződés ugyanis átadásra irányuló megállapodás. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés abban különbözik az adásvételi szerződéstől, hogy az 25

27 átadás nem a szerződés megkötésekor, hanem egy meghatározott későbbi időpontban következik be. Alaki és tartalmi kellékei: Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés cask írásban köthető. - A szerződés alanyai (mindkettő lehet természetes vagy jogi személy is): 1. termelő 2. megrendelő - A szerződés tárgya: A szerződés tárgya lehet a termelő által termelt termény, termék, a termelő által nevelt, illetve hizlalt állat, meghatározott területen termelt termék, termény, meghatározott területen nevelt, hizlalt állat. A szerződő felek a szoláltatás tárgyát meghatározhatják úgy is, hogy a termelő köteles átadni mindazt a terményt, ami meghatározott területen terem, függetlenül attól, hogy annak mennyi lesz a mennyisége. Így, ha a szerződésben meghatározott területen nem terem annyi termény, amint amire a felek számítottak, a termelő nem köteles a hiányzó mennyiséget pótolni. -Ellenszolgáltatás: A szerződésben meg kell határozni a szolgáltatás ellenértékét konkrét összegben vagy olyan számítási mód alapján, amelyből utólag megállapítható az ellenszolgáltatás konkrét összege (pl. kilogrammonkénti, darabonkénti). - Teljesítési határidő: A teljesítési határidő mindig a szerződéskötés időpontjánál későbbi időpont. Ha a termelő a szerződés megkötésekor azonnal átadja a terményt, terméket vagy állatot, a szerződés adásvételi szerződésnek minősül. A termelő a teljesítési határidő kezdete előtt is teljesíthet, de köteles a teljesítés megkezdéséről a megrendelőt értesíteni. - A teljesítés elősegítése: A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a megrendelő a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt és ezzel kapcsolatban tájékoztatást ad, a termelő pedig a szolgáltatást az adott útmutatásnak megfelelően igénybe veszi. Pl. A megrendelő vetőmagot bocsát a termelő rendelkezésére. 26

28 A mezőgazdasági termékértékesítési szerződést több évre is meg lehet kötni. Ebben az esetben az árban nem kötelesek megállapodni. Szólhat határozott vagy határozatlan időtartamra. A több évre kötött termékértékesítési szerződés előnyei: - termelő részéről: bizonyos piacra számíthat a leendő termékei számára. - megrendelő részéről: hosszú időn át számíthat ugyanolyan minőségű és mennyiségű termék előállítására. Szerződés érvénytelensége: Ha nincs írásba foglalva, de érvényesnek tekinthető írásbafoglalás nélkül is, ha bármelyik fél a szerződésből származó kötelességét teljesítette. Ha egyik fél sem teljesítette a szerződésben meghatározottakat, akkor a szerződés semmisnek vehető. 9. rész A pénzintézetek szerepe az üzleti életben Miről lesz szó? - A pénz szereperől a piacgazdaságban - A szerb pénzintézeti rendszerről - A pénzügyi szolgáltatásokról - Hitelekről, hitelezésről Az árucsere megjelenésével szükségessé vált az általános csereeszköz. A mai modern pénz egyrészt készpénz (bankjegyek és pénzérmék), másrészt számlapénz. A modern pénzteremtés módjai: - hitelnyújtás, - deviza, valuta vásárlása. A pénz funkciói: - értékmérő funkció a pénzzel kifejezhető bármely termék értéke, ezáltal összehasonlíthatóvá válnak, - forgalmi eszköz funkció az áruforgalom lebonyolítása, - fizetési eszköz funkció amikor a pénzmozgás és az árumozgás időben szétválik, illetve amikor az pénzmozgást nem kíséri árumozgás, 27

29 - felhalmozási eszköz funkció alkalmas a megtakarítások felhalmozására (csak ha nincs jelentős infláció), - világpénz funkció nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítására is alkalmas. Nemzeti bank: Első nemzeti bankunk július 2-án alapult Privilegovana narodna banka Kraljevine Srbije néven. A jelenlegi nemzeti bank július 19-én alapult Narodna banka Srbije (rövidítve: NBS, magyarul: Szerb Nemzeti Bank) néven. A Szerb Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, monetáris politikai eszközökkel támogatja a szerb kormány gazdaságpolitikáját. Az NBS további feladatai: deviza- és aranytartalék képzése és kezelése, a pénzforgalmi rendszer kialakítása és fenntartása, szerb dinár (RSD) bankjegyek és érmék kibocsátás valamint forgalomba helyezése (az emisszió kizárólagos joga), statisztikai információk gyűjtése és közzététele, hivatalos devizaárfolyamok jegyezése és közzététele, a pénzügyi rendszer stabilitásának védelme. Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése szerb dinárban, illetőleg devizában, valutában: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz saját tőkét meghaladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása; hitel és pénzkölcsön nyújtása; pénzügyi lízing; pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása; kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; valutával, devizával ide nem értve a pénzváltási tevékenységet, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; 28

30 pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység); letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; hitelreferencia szolgáltatás; készpénzátutalás; Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése szerb dinárban, illetve devizában: pénzváltási tevékenység; az elszámolásforgalom lebonyolítása (elszámolásforgalmi ügylet); pénzfeldolgozási tevékenység; pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon. A hitel a hitelező és az adós között létesített kölcsönszerződés alapján meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátása a szerződésben meghatározott időpontig. A hitelfelvevőnek visszafizetési és hiteljárulék fizetési kötelezettsége jön létre. A hitel célja a vállalkozás átmeneti forráshiányának megszüntetése, illetve a hitelek biztosítják a fejlesztések, beruházások pénzügyi fedezetét, a tartós forgóeszköz növekmények finanszírozását. A hitel alapvető formái: - bankhitel, - kereskedelmi hitel. A bankkölcsön nyújtása a hitelszerződés keretében valósul meg, melyben a bank meghatározott pénzösszeget bocsát az ügyfél rendelkezésére. A bankkölcsön nyújtása előtt a bank megvizsgálja a gazdálkodó hitelképességét. A hiteleket csoportosíthatjuk: a) lejárat szerint: - rövid lejáratú hitel, - közép és hosszú lejáratú hitelek, - rulírozó hitelek (a szerződés érvényességi ideje alatt részbeni vagy egészbeni igénybevétel után visszafizethető, majd újra igénybe vehető). 29

31 b) hitelszerződés tartalma szerint: - pénzhitelek készpénz kifizetése vagy számlán való jóváírás, - kötelezettségvállalási hitelek a hiteligénylő számára hiteligénybevételi lehetőséget jelent. c) a hitel tárgya szerint: - forgóeszköz hitelek, - beruházási hitelek. 10. rész A vállalkozás pénzügyi lehetőségei Miről lesz szó? - Értékpapírok fajtáiról, jellemzőiről - A tőzsde szerepéről, funkcióiról - A bankválasztás szempontjairól - Bankszámlaforgalomról, készpénzforgalomról - Hitelfelvételről Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat, vagy számlán megjelenő pénz. Csoportosítható: a) Benne foglalt jog szerint: követelést megtestesítő, részesedést megtestesítő, áruval kapcsolatos jogot megtestesítő. b) Átruházás módja szerint: bemutatóra szóló, névre szóló, rendeletre szóló. c) Hozama szerint: fix kamatozású, változó kamatozású, formailag nem kamatozó, egyéb. d) Lejárat szerint: rövid-, közép-, hosszú lejáratú, lejárat nélküli. e) Kibocsátó szerint: állami, önkormányzati, vállalati. Az értékpapírok fajtái: részvény (akcija), kötvény (obveznica), váltó (menica), kincstárjegy (državni zapisi), befektetési jegy (investicione obveznice), csekk (ček), közraktárjegy (skladišnica). Részvény Akcija: Tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, melyet a részvénytársaság bocsát ki. Fontosabb jellemzői: Névérték: a részvénytársaság alaptőkéjének bizonyos hányada. 30

32 Kibocsátási érték: az az érték, amelyen először forgalomba kerül, ami nem lehet alacsonyabb a részvény névértékénél. Árfolyamérték: az az érték, amelyen pillanatnyilag értékesíteni lehet. Hozam: az osztalék. A részvényesek felelőssége korlátozott, az értékpapírba fektetett összeg erejéig terjed. Kötvény Obveznica: Álatalában közép vagy hosszabb lejáratú, kamatozó, névre vagy bemutatóra szóló értékpapír. Kibocsátója kötelezi magát arra, hogy előre rögzített időpontban visszafizeti a kötvény névértékének megfelelő összeget az addig esedékes kamatokkal együtt. hitelviszonyt jelentő értékpapír, klasszikus formája fix kamatozású (de változó kamatozású kötvényekkel is találkozhatunk), lehet névre vagy bemutatóra szóló. Váltó Menica: A váltó arra szolgál, hogy a gazdálkodó szervezetek az egymás közti kereskedelmi kapcsolataikban az áru ellenértékét egy későbbi időpontban egyenlíthessék ki. Ezt kereskedelmi hitelezésnek is nevezik. Fajtái: saját váltó: a kiállító kötelező fizetési ígéretet tesz arra, hogy a váltón feltüntetett összeget a megjelölt helyen és időben a váltó bemutatójának kifizeti; idegen váltó: a kibocsátó egy másik személyt (címzettet) szólít fel arra, hogy a feltüntetett összeget a kedvezményezett részére fizesse meg. A címzett általában olyan személy, akivel szemben a kibocsátónak pénzkövetelése van. Kincstárjegy Državni zapisi: Állam által kibocsátott, bemutatóra szóló, átruházható értékpapír, amely kölcsönügyletet testesít meg. Két formája van: kamatozó kincstárjegy: fix kamat és fix határidő, értékesítése névértéken, visszavétele névérték kamatával együtt történik; diszkont kincstárjegy: értékesítés névérték alatt történik, visszaváltása pedig névértéken. 31

33 Befektetési jegy Investicione obveznice: A befektetési jegy befektetésalap-kezelő által sorozatban kibocsátott és a törvényben meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. A befektetésalapok formái: Nyílt végű: az alapkezelés bármikor visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba. Zárt végű: az alapkezelő nem vállalja a befektetési jegyek visszavásárlását a lejárat előtt. A befektetési jegyek birtokosait hozam illeti meg. Csekk Ček: Törvényi előírásoknak megfelelő formában kiállított értékpapír. Lehet: Bemutatóra szóló: a csekken nics jelölve a tulajdonos. Névre szóló: tulajdonosát feltüntetik a csekken, aki lehet természetes és jogi személy is. A csekk fajtái: Fizetési csekk: a megjelölt összeg készpénzben való felvételére szolgál. Elszámoló csekk: a kiállítója felszólitja a bankot, hogy egy másik ügyfele számláján a csekken feltüntetett összeget írja jóvá. Közraktárjegy Skladišnica: A közraktár által kiállított értékpapír, amely alapján a közraktárban tárolásra elhelyezett áru feletti tulajdonjogot testesíti meg. Két önálló részből áll: Árujegy: a tulajdonjogot, az áru feletti rendelkezés jogát jelenti. Zálogjegy: zálogjogot jelent az elhelyezett árura felvett kölcsön mértékéig. A tőzsde A tőzsde olyan koncentrált piac, ahol - meghatározott árukat, - meghatározott időben, - szigorú eljárási szabályok szerint, - meghatározott személyek adhatnak, vehetnek. 32

34 A tőzsdén csak tőzsdetagok köthetnek ügyletet, a tagság feltételeit a tőzsde rendje határozza meg. Megfelelő felkészültségű, tőkeerejű, belföldön bejegyzett vállalkozás lehet tőzsdetag, amely betartja a tőzsde szabályait, befizeti a belépési díjat. A tőzsdén a vevők és az eladók között a tőzsdeügynökök (ügynöki irodák, brókerek) közvetítenek. A tőzsdék fajtái: értéktőzsde, az értékpapírok szervezett cseréjéről gondoskodik, árutőzsde a tömegáruk forgalmának a színtere, áru- és értéktőzsde. A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők a tőzsdén forgalmazott árukra vonatkozóan egymással kötnek. A tőzsdei ügylet lehet: azonnali, határidős és opciós. Az értékpapírtőzsdén értékpapírok kereskedése folyik. Feladata: az értékpapírok bevezetése a piacra, az értékpapírok adásvételének lebonyolítása, az értékpapírok árfolyamának megállapítása. Az árutőzsdén helyettesíthető tömegáruk kereskedelme folyik. Feladatai: termékek, termények nagytömegű adás-vétele, információk áramlása, árak kialakulása. A bankválasztás szempontjai: az ár: számlavezetési díj, felszámított kamatok, díjak, a minőség: gyorsaság, megbízhatóság, rugalmasság, ügyfélbarát, áttekinthető információs rendszer, banki kapcsolattartók személyes adottságai, finanszírozási ajánlatok áttekinthetősége. 33

35 Pénzforgalom A pénzforgalom a pénz szakadatlan körforgása, a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége. A pénzforgalom lebonyolítható készpénzzel, készpénz kímélő eszközökkel, illetve készpénz nélkül, számlák közötti átírással. A készpénzforgalom a bankjegyekkel és érmékkel lebonyolított forgalmat jelenti. A vállalkozások készpénzforgalma a házipénztáron keresztül történik. A számlapénzforgalom feltétele a bankszámla. A bankszámlaszerződés a gazdálkodó és a pénzintézet közötti szerződéses jogviszony, amelyben a bank és a gazdálkodó is vállal kötelezettségeket és szerez jogokat. A bankszámlán az alábbi fizetési módok alkalmazásával van lehetőség a tartozások, illetve a követelések kiegyenlítésére készpénz nélkül: áutalás: a számlatulajdonos megbízza a bankot, hogy a bankszámlája terhére meghatározott összeget utaljon át a jogosult bankszámlája javára, beszedési megbízás: a jogosult megbízza a bankját, hogy a bankszámlája javára, a kötelezett bankszámlája terhére meghatározott összeget szedje be, okmányos meghitelezés (akkreditív). Készpénz kímélő fizetési módok: - csekk, - bankkártya. A hitel A hitel a hitelező és az adós között létesített kölcsönszerződés alapján meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátása a szerződésben meghatározott időpontig. A hitelfelvevőnek visszafizetési és hiteljárulék fizetési kötelezettsége jön létre. Hitelezési eljárás: a hitelkérelem benyújtásától a hitel visszafizetéséig terjedő folyamatot fogja át. Részei: - hitelkérelem, - hitel elbírálása és engedélyezése, - szerződés megkötése és a hitel folyósítása, - a kölcsön felhasználásnak ellenőrzése és a kölcsön visszafizetése. 34

36 A hitelkérelem az az irat, amely alapján a bank elindítja azokat a vizsgálatokat, amelyek a hitel folyósításához szükségesek. A hitelkérelmet írásban kell benyújtani ahhoz a bankhoz, amelytől a kérelmező a hitelt kéri. Egyszerűbb hitelkérelmeknél formanyomtatványt használnak. A rendelkezésre álló információk alapján a bank eldönti, hogy a gazdálkodó szervezet a hitelcél megvalósításához megkapja-e a szükséges pénzeszközöket. A bank a hiteldöntést az ügyfelek hitelképessége és a hitelügylet biztonsága alapján hozza meg. Kedvező elbírálás esetén a bank szerződési ajánlatot tesz a vállalkozásnak a hitel bank által elfogadható összegére, lejáratára, kamatára és egyéb feltételeire. A szerződés akkor jön létre, ha azt a vállalkozás cégszerűen aláírta. A szerződést mindig írásba kell foglalni. A hitel cél szerinti felhasználását a bank ellenőrzi. 11. rész A vállalkozások létesítésének, működésének, átalakításának és megszüntetéséenk feltételei Miről lesz szó? - A vállalkozás beindításának alapfeltételeiről - Az elképzelésről, az ötlet próbájáról - A vállalkozás telephelyének megválasztásáról - A vállalkozás beindulásához szükséges eszközök listájának összeállításáról - A vállalkozás humán erőforrás kérdéseiről, személyzeti politika kialakításáról - A felszámolási eljárásról - A végelszámolásról - A csődeljárásról A vállalkozás közvetlen gazdasági tevékenyég végzésére, illetve anyagi haszonszerzés céljára, a vállalkozó által létrehozott szervezet. A vállalkozó az a személy, aki üzleti tevékenységet kezd vagy folytat, különösen olyan tevékenységet, amelynek pénzügyi kockázata van. A vállalkozás jellemzői: - anyagi haszonszerzés céljából jön létre, - rendszeres gazdasági tevékenységet folytat, 35

2013/22. SZÁM TARTALOM. 25/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról...

2013/22. SZÁM TARTALOM. 25/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról... 2013/22. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 25/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról... 2 26/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói

Részletesebben

IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4/2006. (II. 24.)KT r e n d e l e t e. - a helyi adók bevezetéséről - I. FEJEZET. Általános rendelkezések 1..

IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4/2006. (II. 24.)KT r e n d e l e t e. - a helyi adók bevezetéséről - I. FEJEZET. Általános rendelkezések 1.. IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4/2006. (II. 24.)KT r e n d e l e t e - a helyi adók bevezetéséről - I. FEJEZET Általános rendelkezések 1.. Ibrány Város Képviselő Testülete a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL BIZONYLATI RENDJE Hatályos: 2013. március 1-jétől. BIZONYLATI REND A Felcsúti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Bizonylati rendjét a számvitelről

Részletesebben

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 2014. év január hó 1.

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 2. Számviteli alapok Szerzı: Harnos László

Részletesebben

Országos Idegtudományi Intézet

Országos Idegtudományi Intézet 1. oldal: összesen: 20 Iktatószám: Országos Idegtudományi Intézet ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06.. F igazgató F igazgató gazdasági helyettese 2. oldal: összesen: 20 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

K I E G É S Z Í Tİ MELLÉKLET. 2014. év. Kalocsa, 2015. április 3. Máté Endre bv. alez. ügyvezetı igazgató

K I E G É S Z Í Tİ MELLÉKLET. 2014. év. Kalocsa, 2015. április 3. Máté Endre bv. alez. ügyvezetı igazgató K I E G É S Z Í Tİ MELLÉKLET 2014. év Kalocsa, 2015. április 3. Máté Endre bv. alez. ügyvezetı igazgató I.1 A vállalkozás bemutatása A. ÁLTALÁNOS RÉSZ Az Adorján-Tex Konfekcióipari és Kereskedelemi Korlátolt

Részletesebben

1. A beszámolókészítés alapjai

1. A beszámolókészítés alapjai 1. A beszámolókészítés alapjai Képzési cél: E fejezetben a hallgató egyrészt az előző évben tanultakat átismételve részletesebben megismerheti a beszámolási kötelezettség és a könyvvitel kapcsolatát, a

Részletesebben

I. Fejezet Alapelvek

I. Fejezet Alapelvek 1 / 103 2016.03.29. 10:57 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 2016.03.10 2017.12.31 99 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról Az állami feladatok

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1 Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600081.tv 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1 Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a

Részletesebben

INTERVENCIÓS TÁROLÁSI SZERZŐDÉS

INTERVENCIÓS TÁROLÁSI SZERZŐDÉS INTERVENCIÓS TÁROLÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (1095 Budapest, Soroksári út 22-24.) (képviseletében eljár: ), a továbbiakban MVH Bankszámlaszám:..

Részletesebben

POLGÁRMESTERI HIVATAL ELLÁTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZERVEZET. GAZDÁLKODÁSI ÜGYREND Érvényes: 2010.01.01.-től

POLGÁRMESTERI HIVATAL ELLÁTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZERVEZET. GAZDÁLKODÁSI ÜGYREND Érvényes: 2010.01.01.-től POLGÁRMESTERI HIVATAL ELLÁTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZERVEZET GAZDÁLKODÁSI ÜGYREND Érvényes: 2010.01.01.-től Ü G Y R E N D A Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezetének feladatait az államháztartásról

Részletesebben

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól HASZNOS TUDNIVALÓK a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2014 2015 2016 Minimálbér (Ft/hó) bruttó összege 101.500,-

Részletesebben

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1 / 39 2016.03.29. 10:35 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2016.01.01 2016.12.31 60 1990. évi C. TÖRVÉNY a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás

Részletesebben

Elıterjesztés a Magyar Telekom Nyrt. Közgyőlése részére

Elıterjesztés a Magyar Telekom Nyrt. Közgyőlése részére Elıterjesztés a Magyar Telekom Nyrt. Közgyőlése részére Döntés a Társaság számviteli törvénynek megfelelıen elkészített 2012. évi egyedi éves beszámolójának (HAR) elfogadásáról, a Felügyelı Bizottság,

Részletesebben

Hatályos: 2015.01.01-től

Hatályos: 2015.01.01-től Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 1046 Budapest, Városligeti krt. 11. MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM Számlarend 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest

Részletesebben

Javadalmazási Politika

Javadalmazási Politika 5/2015. számú közvetlen hatályú szabályzat Szövetkezeti Hitelintézetek, a Takarékbank és az összevont felügyelet alá tartozó Javadalmazási Politika Hatályba lépés idıpontja: Takarékbank Zrt. és a Takarékbank

Részletesebben

A vezetői számvitel gyakorlati alkalmazása az Eurovan Miskolc Kft számviteli rendszerében

A vezetői számvitel gyakorlati alkalmazása az Eurovan Miskolc Kft számviteli rendszerében Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel intézeti tanszék A vezetői számvitel gyakorlati alkalmazása az Eurovan Miskolc Kft számviteli rendszerében

Részletesebben

RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló

RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló Az integrált ügyfélszolgálatok interoperábilis informatikai infrastruktúrájának kialakítása című kiemelt

Részletesebben

ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA 2014. Dunaújváros 2. kiadás 0. módosítás 2(21) oldal Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa 49-2013/2014.(2014.04.01.) számú határozatával 2014.04.01. napján fogadta el. Hatályos:2014.április

Részletesebben

Számviteli törvény változásai

Számviteli törvény változásai Számviteli törvény változásai 2012. évi CXLVI. törvény MK 136. a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról 2012. évi CXLVII. törvény MK 136

Részletesebben

az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A jelen összevont tájékoztató ( Tájékoztató ) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti

Részletesebben

Felelős Társaságirányítási Jelentés és Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről

Felelős Társaságirányítási Jelentés és Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről Felelős Társaságirányítási Jelentés és Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről a FORRÁS nyrt-nél követett társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde

Részletesebben

2015/26. SZÁM TARTALOM. 30/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 26.) sz. vezérigazgatói utasítás a foglalkoztatáspolitikai rendszerek működtetéséről...

2015/26. SZÁM TARTALOM. 30/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 26.) sz. vezérigazgatói utasítás a foglalkoztatáspolitikai rendszerek működtetéséről... 2015/26. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 30/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 26.) sz. vezérigazgatói utasítás a foglalkoztatáspolitikai rendszerek működtetéséről... 2 Utasítások 30/2015. (VII. 01. MÁV-START

Részletesebben

Számvitel: A vállalkozás működését vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetét rögzítő és bemutató elszámolási rendszer.

Számvitel: A vállalkozás működését vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetét rögzítő és bemutató elszámolási rendszer. Bevezetés Mi a számvitel? = információnyújtás Külső: partnerek, vevők, szállítók, állam, NAV adóhatóság, hitelezők, tőzsdei befektetők Belső: menedzsment vállalat irányítói, alkalmazottak, szakszervezet

Részletesebben

Eszközök és Források Értékelési Szabályzata

Eszközök és Források Értékelési Szabályzata DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Eszközök és Források Értékelési Szabályzata Dunaújvárosi Főiskola szenátusa 18-2006/2007. sz. határozatával 2006. 12.12. napjával elfogadta. 2006. Dunaújváros 1. kiadás 0. módosítás

Részletesebben

Böcskei Elvira* AZ ÚJRAKODIFIKÁLT SZÁMVITELI TÖRVÉNY, - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MÉRLEGKIMUTATÁSRA

Böcskei Elvira* AZ ÚJRAKODIFIKÁLT SZÁMVITELI TÖRVÉNY, - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MÉRLEGKIMUTATÁSRA Böcskei Elvira* AZ ÚJRAKODIFIKÁLT SZÁMVITELI TÖRVÉNY, - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MÉRLEGKIMUTATÁSRA 2001. január elsejével hatályba lépett az újrakodifikált számviteli törvény. A törvény szabályszerű alkalmazása

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet: PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2/2015. (I.12.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2/2015. (I.12.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2/2015. (I.12.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Gazdálkodói Információs Szolgálat működtetéséhez 2015-ben nyújtott támogatás

Részletesebben

BELFÖLDI KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI (BÁF) FELTÉTELEK

BELFÖLDI KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI (BÁF) FELTÉTELEK BELFÖLDI KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI (BÁF) FELTÉTELEK Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek A jelen feltétel alkalmazásával megkötött biztosítási szerződés nem minősül fogyasztói

Részletesebben

PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITÖ-51 SZABÁLYZAT. Befektetési Politika ÖNKÉNTES ÁGAZAT. Módosítás dátuma

PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITÖ-51 SZABÁLYZAT. Befektetési Politika ÖNKÉNTES ÁGAZAT. Módosítás dátuma PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITÖ-51 SZABÁLYZAT Befektetési Politika ÖNKÉNTES ÁGAZAT Sorszám 1.0 1.1 MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE Módosítás leírása Módosítás dátuma Módosította Jóváhagyó Pénztári ágazatok szétválasztása,

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BIZONYLATI SZABÁLYZAT

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BIZONYLATI SZABÁLYZAT SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BIZONYLATI SZABÁLYZAT Szeged, 2015. november 30. Jogszabályi háttér A számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvényben foglaltak valamint az államháztartás számviteléről

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZÁMVITELI POLITIKA

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZÁMVITELI POLITIKA ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZÁMVITELI POLITIKA (Elfogadva a Szenátus 157/2015. (XII.09.) sz. határozatával) 2015. 2 Tartalomjegyzék PREAMBULUM... 4 1. A számviteli politika jogforrásai... 4 2. A szabályzat

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1 / 202 2016.03.29. 10:55 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok

Részletesebben

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2014. év január hó 1. naptól Jóváhagyta:..

Részletesebben

Magyar Triatlon Szövetség Bizonylati Rend

Magyar Triatlon Szövetség Bizonylati Rend Magyar Triatlon Szövetség Bizonylati Rend 1. A bizonylati rend célja A Bizonylati rend célja, hogy biztosítsa a Szövetségnél a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódó bizonylatok kiállításának, ellenőrzésének,

Részletesebben

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA Ásotthalom Község Önkormányzata ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2009. november 15. Jóváhagyta : Dr. Karsai Éva Jegyző Egyet értek: Petró Ferenc polgármester 1 I. Az Önköltségszámítási szabályzat

Részletesebben

Az OTP Európa-válogatott Nyíltvégű Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Európa-válogatott Nyíltvégű Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Európa-válogatott Nyíltvégű Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Budapest, 2013. december Hatályos:2013.12.23.. 1 TÁJÉKOZTATÓ TARTALOM TÁJÉKOZTATÓ 1. A BEFEKTETÉSI ALAP ALAPADATAI...

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 I/A. A Társaság és a számviteli politika bemutatása... 3 1. A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA... 3 2. A SZÁMVITELI POLITIKA BEMUTATÁSA... 6 I/B. A társaság

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT (Elfogadva a Szenátus RH/15/2016. (II.23.) sz. határozatával) 2016. 2 Tartalomjegyzék Preambulum... 3 1.... 3 I. Általános rendelkezések... 3 2.

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA. 2014. Dunaújváros

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA. 2014. Dunaújváros DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA 2014. Dunaújváros 2. kiadás 0. módosítás 2(39) oldal Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa 47-2013/2014.(2014.04.01.) számú határozatával 2014.04.01. napján fogadta el. Hatályos:2014.április

Részletesebben

Tisztelt Befektet Raiffeisen Ingatlan Alap nyilvános, nyílt vég , határozatlan futamidej , belépési korláttal rendelkez

Tisztelt Befektet Raiffeisen Ingatlan Alap nyilvános, nyílt vég , határozatlan futamidej , belépési korláttal rendelkez Tisztelt Befektetı! Ezúton szeretnénk Önt tájékoztatni arról, hogy a Raiffeisen Befektetési Alapkezelı Zrt. ( Alapkezelı ) elhatározása alapján az általa kezelt nyilvános, zárt végő Raiffeisen Ingatlan

Részletesebben

S Z F / / 2 0 1 5. BIZONYLATI SZABÁLYZAT

S Z F / / 2 0 1 5. BIZONYLATI SZABÁLYZAT S Z F / / 2 0 1 5. S Z O L N O K I F Ő I S K O L A BIZONYLATI SZABÁLYZAT Preambulum (1) A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) bizonylati rendjét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Aranyszárny CLaVis. Nysz.: 17386

Aranyszárny CLaVis. Nysz.: 17386 Aranyszárny CLaVis rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás különös feltételei (G75/014) Hatályos: 014. március 15. Módosítva: 014. november 1. Nysz.: 1786 Tartalomjegyzék

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély Ügyszám: 18151/2014. Iktatószám: 19309/2015. Ügyintéző: Horváth Zoltán H A T Á R O Z A T 1.00 Engedélyes:

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. a) közreműködés az Önkormányzat által megállapított költségvetési keretszámok költségvetési szervenkénti elosztásában, összesítésében,

MEGÁLLAPODÁS. a) közreműködés az Önkormányzat által megállapított költségvetési keretszámok költségvetési szervenkénti elosztásában, összesítésében, SZMSZ 4/b. számú függeléke MEGÁLLAPODÁS amely egyrészről a Ráckeve Város Önkormányzata székhely: Ráckeve, Szent István tér 4 adószám: 15393238-2-13 képviseli: Szadai József polgármester (a továbbiakban:

Részletesebben

A számvitel feladatai. Ingatlanvagyon értékelésrtékel. Számviteli információs rendszerének felépítése. Nem nevesített alapelvek. Számviteli alapelvek

A számvitel feladatai. Ingatlanvagyon értékelésrtékel. Számviteli információs rendszerének felépítése. Nem nevesített alapelvek. Számviteli alapelvek A számvitel feladatai Ingatlanvagyon értékelésrtékel Számviteli alapismeretek 1) Tájékoztatás Belsı felhasználók tájékoztatása:» Menedzserek tájékoztatása,» Tulajdonosok tájékoztatása,» Dolgozók tájékoztatása,

Részletesebben

T/4852. számú törvényjavaslat. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

T/4852. számú törvényjavaslat. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4852. számú törvényjavaslat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az ÉSZAK - ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM. A kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az ÉSZAK - ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM. A kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az ÉSZAK - ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM A kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése c. pályázati kiíráshoz Kódszám: EAOP-2008/1.1.1/A A projektek az Európai

Részletesebben

Együttműködési megállapodás

Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás 50/2012. (II. 23.) Kt. határozat melléklete Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, valamint az önállóan működő költségvetési szerv

Részletesebben

Kockázatkezelési elvek, módszerek

Kockázatkezelési elvek, módszerek AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2012 A 234/2007. (IX. 4.) Korm. Rendelet szabályozza a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítését A jelentés

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2009. szeptember 10-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2009. szeptember 10-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. szeptember 10-i ülésére Tárgy: Az Alapfokú Oktatási Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete Szervezeti és Működési szabályzata módosításának

Részletesebben

Ü G Y R E N D SZÉCSÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1 GAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAIRA

Ü G Y R E N D SZÉCSÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1 GAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAIRA 8. melléklet a 12/2011.(IV.20.) önkormányzati rendelethez Ü G Y R E N D SZÉCSÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1 GAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAIRA 1 A megnevezést módosította

Részletesebben

Tájékoztató. egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra

Tájékoztató. egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély biztosítottra kötött egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra vonatkozó, 2014-ben hatályos adózási, költség-elszámolási

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a Kft 2011. évi Éves beszámolójához

Kiegészítő melléklet a Kft 2011. évi Éves beszámolójához Szocio-Produkt Kft 3526. Miskolc, Blaskovics u. 22. Kiegészítő melléklet a Kft 2011. évi Éves beszámolójához 1 A. Általános kiegészítések 1. A társaság bemutatása Alakulása 1994. december 01. Tevékenység

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 október 26- i testületi ülésére a 3. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: 2012 évi belsı ellenırzési ütemterv elfogadása Elıterjesztı:

Részletesebben

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30.

Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30. Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA Lezárva: 2008. március 30. 1 Tartalom Rövidítések I. A FORDÍTOTT ADÓZÁS FOGALMA II. A FORDÍTOTT ADÓZÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK III. A FORDÍTOTT ADÓZÁS

Részletesebben

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT 2016

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT 2016 LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT Szervezet neve: Magyar Kajak-Kenu Szövetség Címe: 1138 Budapest, Latorca utca 2. Adószáma: 18160037-2-41 Nyilvántartásba vevő: Fővárosi Törvényszék Nyilvántartási száma: 01-07-0000016

Részletesebben

RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA

RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA ELTE TANÍTÓ ÉS ÓVÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA 2004. TARTALOMJEGYZÉK Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat I. Általános rendelkezések 3. oldal II. Az ELTE Tanító-és Óvóképző

Részletesebben

Az OTP EMDA Származtatott Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP EMDA Származtatott Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata TÁJÉKOZTATÓ Az OTP EMDA Származtatott Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Budapest, 2014. május Az Alap Felügyeleti engedélyének száma: E-III/110.653/2008 Kelte: 2008 május 07. Hatályos:2014.05.08.

Részletesebben

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 Madarasiné Dr. Szirmai Andrea Dr. Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Sztanó Imréné dr. Dr. Veress Attila A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 PR-017/14 Tartalomjegyzék 1. A SZÁMVITEL IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI.....................

Részletesebben

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK BIZTOSÍTÁSA A PÁIR KERETEIT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA, VALAMINT A FŐBB JOGI RENDELKEZÉSEK KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁSA 2015 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés...

Részletesebben

1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2015.12.12 98 1991. évi IL. törvény

1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2015.12.12 98 1991. évi IL. törvény 1 / 81 2016.03.25. 14:05 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2015.12.12 98 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel

Részletesebben

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 1. sz. melléklete) Elfogadva: 009. 04.07., hatályba lép: 01.05. Utolsó módosítás 013.

Részletesebben

Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Sorsz. 1 2 5 5 0 7 5 3-3 5 1 2-1 1 4-0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 4 4 7 0 Cégjegyzék száma 2014. december 31. MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari MÉRLEG Eszközök (aktívák) Átviteli Rendszerirányító

Részletesebben

1. A Megrendelő Általános Szerződési Feltételeinek érvényessége

1. A Megrendelő Általános Szerződési Feltételeinek érvényessége 1. A Megrendelő Általános Szerződési Feltételeinek érvényessége 1.1. A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: Feltételek ) alkalmazandók minden egyes, áru megrendelése és kapcsolódó szolgáltatás(ok)

Részletesebben

Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzat

Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzat Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzat Szabályzat kódja NYIÁSZ Utolsó módosítás ELN-166/2015 (12.08.) Hatályosság 2016.07.01. Verziószám 1/2016 Nagypályás és csökkentett pályaméretű labdarúgás

Részletesebben

Féléves jelentés Diákhitel Központ Zrt. 2015. A Diákhitel Központ Zrt. 2015. I. félévi Féléves jelentése

Féléves jelentés Diákhitel Központ Zrt. 2015. A Diákhitel Központ Zrt. 2015. I. félévi Féléves jelentése A Diákhitel Központ Zrt. 2015. I. félévi Féléves jelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 54. (6) bekezdés b) pontja értelmében a Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ 2011/1. SZÁM

ÉRTESÍTŐ 2011/1. SZÁM ÉRTESÍTŐ 2011/1. SZÁM Utasítások: TARTALOM Oldal 1/2011. (2011. IV. 29. MÁV-START Ért. 1.) sz. vezérigazgatói utasítás a mérési és ellenőrzési célból történő díjtalan utazásról szóló NFM engedélyről...

Részletesebben

A szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai

A szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai A szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai KÁNTOR Béla, TÓTH Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc kantorbp@gmail.com, toth.zsuzsanna12@gmail.com A borkészítésnek Magyarországon

Részletesebben

ZEMPLÉN TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei

ZEMPLÉN TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei 1.BEVEZETÉS ZEMPLÉN TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei A Zemplén Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII. törvény( Hpt.) 137/A - a

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

Veszprémi Tiszti Kaszinó Hagyományőrző egyesület

Veszprémi Tiszti Kaszinó Hagyományőrző egyesület Veszprémi Tiszti Kaszinó Hagyományőrző egyesület számviteli politikája, értékelési, pénzkezelési, leltározási és selejtezései szabályzata Jelen Szabályzatot a Veszprémi Tiszti Kaszinó Hagyományőrző Egyesület

Részletesebben

Kiemelt pénzügyi adatok

Kiemelt pénzügyi adatok Tisztelt Részvényeseink! A Társaság a 2007-es év harmadik negyedévét az első két negyedévhez hasonló üzletmenettel és eredményekkel zárta. Kiemelt pénzügyi adatok Szept. 30- cal végződő Szept. 30- cal

Részletesebben

RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló

RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló A járási hivatalok integrálása a kormányhivatalok ügyfélszolgálati rendszerébe című kiemelt projekt támogatásához

Részletesebben

Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF)

Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF) Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF) Hatályos: 2012. november 15-étől Nysz.: 16052 Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF) 1.

Részletesebben

72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet. a végelszámolás számviteli feladatairól. A rendelet hatálya. A végelszámolás idıszaka

72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet. a végelszámolás számviteli feladatairól. A rendelet hatálya. A végelszámolás idıszaka A Kormány a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 178. -a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli el: A rendelet hatálya

Részletesebben

hirdetmény TERMÉSZETES SZEMÉLYEK bankszámláira, betétszámláira, lekötött betéteire valamint pénztári tranzakcióira vonatkozóan

hirdetmény TERMÉSZETES SZEMÉLYEK bankszámláira, betétszámláira, lekötött betéteire valamint pénztári tranzakcióira vonatkozóan 1 K&H Bank Zrt. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. telefon: (06 1) 328 9000, (06 70) 461 9000 fax: (06 1) 328 9696 www.kh.hu bank@kh.hu TERMÉSZETES SZEMÉLYEK bankszámláira, FORINT KAMAT HIRDETMÉNY 4.

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

c) A controlling fogalma és a szervezetek vezetésével való kapcsolata. Fizetési eszközök a nemzetközi elszámolásokban.

c) A controlling fogalma és a szervezetek vezetésével való kapcsolata. Fizetési eszközök a nemzetközi elszámolásokban. 1. a) A jogforrás fogalma. A Magyar Köztársaság jogalkotó szervei. A jogszabályok kihirdetése. A jogviszony, jogképesség és cselekvőképesség. A jogi személy. A makroökonómia kialakulása, fontosabb irányzatai.

Részletesebben

Schneider Gyula ügyvezet igazgató

Schneider Gyula ügyvezet igazgató Állampusztai Mez gazdasági és Kereskedelmi KFT. Állampuszta Kiegészít melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Állampuszta, 2009. április 30. Schneider Gyula ügyvezet igazgató ÁLTALÁNOS RÉSZ... 2 A) A VÁLLALKOZÁS

Részletesebben

Könyvelői Klub 2012. november 14. Debrecen. Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője

Könyvelői Klub 2012. november 14. Debrecen. Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője Könyvelői Klub 2012. november 14. Debrecen Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS, LELTÁROZÁS Önköltségszámítás Ahhoz, hogy

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó

Részletesebben

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA a 2007-2013 időszakban a Közlekedési Operatív Program keretében a Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. 27. cikk: helyszíni ellenőrzések:

TÁJÉKOZTATÓ. 27. cikk: helyszíni ellenőrzések: TÁJÉKOZTATÓ Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás, mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek

Részletesebben

A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2011. év

A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL. 2011. év A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2011. év A Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló

Részletesebben

VÍZÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE

VÍZÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE VIZIKÖZMŐ ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG MAGYAR VÍZIKÖZMŐ SZÖVETSÉG VÍZÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE VÍZIKÖZMŐ ÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZİDÉS 2006. évi módosítás (Az 1992-ben megkötött

Részletesebben

Felelős Társaságirányítási Jelentés

Felelős Társaságirányítási Jelentés Felelős Társaságirányítási Jelentés Az ANY Biztonsági Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság ) a felelős társaságirányítás vonatkozásában az alábbi összefoglaló jelentést és nyilatkozatot

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4.../2013. tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. évi ellenırzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenırzési irányokról Az adózás rendjérıl szóló

Részletesebben

Vasasszonyfa Önkormányzat. 8/2001.(XI.28.) számú rendelete. a temetőkről és a temetkezésről. A rendelet célja. Értelmező rendelkezések

Vasasszonyfa Önkormányzat. 8/2001.(XI.28.) számú rendelete. a temetőkről és a temetkezésről. A rendelet célja. Értelmező rendelkezések Vasasszonyfa Önkormányzat 8/2001.(XI.28.) számú rendelete a temetőkről és a temetkezésről /A 11/2012. (V.7.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg./ Vasasszonyfa Önkormányzat

Részletesebben

AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA

AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA I. AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA Az önköltség számítási szabályzat célja, a vállalkozás gazdálkodásának hatékonyabbá tétele a költséggazdálkodás tervezése, elemzése útján. Szabályozza

Részletesebben

Támogatási Szerződések Teljesítési Szabályzata

Támogatási Szerződések Teljesítési Szabályzata Támogatási Szerződések Teljesítési Szabályzata A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból kutatás-fejlesztési támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatási szerződésekhez

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény

1991. évi XLIX. törvény 1991. évi XLIX. törvény a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyőlés a fizetésképtelenséggel fenyegetı helyzetben lévı vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csıdeljárásban,

Részletesebben

ASSZISZTENCIA-SZOLGÁLTATÁS ÉS DIREKT KÁRRENDEZÉS BIZTOSÍTÁSRÓL

ASSZISZTENCIA-SZOLGÁLTATÁS ÉS DIREKT KÁRRENDEZÉS BIZTOSÍTÁSRÓL ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A KÁREXPRESSZ KIEGÉSZÍTŐ ASSZISZTENCIA-SZOLGÁLTATÁS ÉS DIREKT KÁRRENDEZÉS BIZTOSÍTÁSRÓL Tisztelt Ügyfelünk! Engedje meg, hogy néhány szóban bemutassuk azt a biztosítást, amely az Ön érdeklődését

Részletesebben

Energiaipar: a jég hátán is megél?

Energiaipar: a jég hátán is megél? OTDK-dolgozat 2015 Energiaipar: a jég hátán is megél? A szektor kereskedelmi engedélyes vállalkozásainak beszámolóelemzése az elmúlt évek tükrében Energy industry: can he always make do? The recent year

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA (Elfogadva a Szenátus RH/6/2016. (II.23.) sz. határozatával) 2016. Tartalomjegyzék PREAMBULUM... 3 A SZABÁLYZAT

Részletesebben

a(z) 34 811 03 PINCÉR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

a(z) 34 811 03 PINCÉR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a(z) 34 811 03 PINCÉR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről

Részletesebben

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA ÁLTAL 2009. JÚLIUS 7-ÉN A TÚLZOTT HIÁNY ELJÁRÁS KERETÉBEN KIADOTT AJÁNLÁS MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL

Részletesebben