APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA"

Átírás

1 APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA 1

2 Pályaorientációs anyag Semperger Piroska Magyar nyelv és irodalom Szakács Béla Élı idegen nyelv Csikósné Marton Lívia Szántó Mariann A Kerettantervi anyagok készítésében részt vettek Földünk-környezetünk Szentirmainé Brecsók Mária Informatika Fülöp Péter Ének-zene Kovács Andrásné A kerettantervi anyagokat szakértették Trencsényi László Dr. Vass Vilmos Dr. Csonka Csabáné Magyar nyelv és irodalom Dr. Palkó Gábor Élı idegen nyelv Fazekas Márta Matematika Szabó Lajos Ember és társadalom Molnárné Porpáczy Bernadett Pohubi Erika Ember a természetben Horváth Miklós Szentirmainé Brecsók Máris Molnár László Molnár Eszter Vizuális kultúra Kiss Virág Tánc és dráma Pálfi Erika Tárgyformálás és környezetkultúra Pitrik József Testnevelés Vass Zoltán Matematika Makara Ágnes Ember és társadalom Foki Tamás Knausz Imre Ember a természetben Nahalka István Földünk-környezetünk Makádi Mariann Informatika Zsakó László Mővészetek Rápli Györgyi Bodóczky István Makláriné Hajas Teréz Tárgyformálás és környezetkultúra Gaul Emil Testnevelés és sport Pignitzkyné Lugosi Ilona 2

3 BEVEZETİ A KERETTANTERV JELLEMZİI - A mőveltségi területek fejlesztési feladatait fejlesztési szakaszokra (1 4., 5 6., ) ezen belül pedig, évfolyamokra bontja. Áttekinthetı szerkezetben, tanulói tevékenységekre építi a tantárgyak tartalmait. Törekszik a korszerő tanulásszervezési megoldások ajánlására. - A közös nemzeti értékek, a nemzeti hagyományok ápolása mellett más népek történetének, kultúrájának, szokásainak ismertetésével és megbecsülésével, a nemzeti identitás fejlesztését, a különbözı kultúrák iránti nyitottságot szolgálja. - Módszertani ajánlásokat tesz minden tantárgy esetében a tananyag feldolgozásához, a fejlesztési feladatok sikeres megoldásához. - Kerettantervünk figyelembe vette, hogy érvényesíteni kellett azokat a változásokat, amelyek jogi szempontból az évi LXXIX. törvény évek közötti idıszak módosításaihoz kapcsolódnak. A felépítésében a tanterv a kötelezı oktatást 12 évfolyamra, egységes fejlesztési folyamatként értelmezi és határozza meg. - Figyelembe vettük, hogy a NAT értékrendszere bıvült, elsıdlegesen az Európai Unió kulcskompetencia keretrendszerének beépítésével. - Tantárgyanként megtalálható a jellemzı kulcskompetenciákra való hivatkozás, a tantárgyi bevezetıkben szerzıink az általános nevelési elveket és fejlesztési feladatokat hangsúlyozták. - Az újrafogalmazott kiemelt fejlesztési feladatokat szerzıink beépítették a mőveltségi területekbıl kialakított tantárgyak tanterveibe. - A közoktatás alapozó szakaszának pedagógiai szerepérıl kialakított filozófiát, érvényesíti kerettantervünk az 5 6. évfolyam átalakításával, a tanulási stratégiák hangsúlyosabb megjelenítésével, de a Magyar nyelv és irodalom, valamint a Matematika tantárgyak tanterveiben ajánlást adunk a fejlesztés területeire és idıkereteire is. - Minden tantárgy tantervében szerepet kapnak a tanulási esélyegyenlıség segítésének elvei és területei. - Fontosnak tartottuk a évfolyam fejlesztési feladatainak felülvizsgálatát a szakképzés megváltozott igényeinek és lehetıségeinek szempontjából. - Az egyéni boldogulásban kiemelten fontos az egész életen áttartó tanulásra történı felkészülés, illetve felkészítés, melyet minden fejlesztési szakaszban érvényesítettünk. Az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve az ország bármely településén, a nevelı-oktató munkához szükséges feltételekkel rendelkezı iskolák számára készült. Figyelembe veszi az intézmények tehetséggondozó és felzárkóztató kötelezettségét, az integrációs nevelés lehetıségét is. A sajátos nevelési igényő gyermekek neveléséhez a kerettanterv ajánlásai mellett figyelembe kell venni a NAT irányelveit, a fogyatékosság típusának megfelelıen a tanuló lehetıségeihez, korlátaihoz és igényeihez igazodva kell a fejlesztést megtervezni. A nemzeti és etnikai kisebbség számára eligazítást adnak a speciális követelményekre az irányelvek, melyek a helyi tantervekben megjeleníthetı szabad sávban kell elhelyezni a kötött nyelvi és népismereti óraszámokat. Kerettantervünk az iskolákban folyó pedagógiai munka tervezését oly módon kívánja segíteni, hogy a középpontba állítja a tanulók kompetencia alapú tudásának, képességeinek, személyiségének fejlesztését. Ajánlásokat fogalmaz meg a nevelési programban elıírt iskolai programok (fogyasztóvédelem, 3

4 egészségnevelés, környezeti nevelés programja) elkészítéséhez. A mőveltségi területek tartalmait a közoktatási törvény szóhasználatának átvételével az alapfokú oktatás, és a középfokú oktatás képzési szakaszai szerint értelmezi: Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az elsı évfolyamon kezdıdik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Ezen belül négy részre tagolódik: az elsı évfolyamon kezdıdı és a második évfolyam végéig tartó bevezetı szakasz, a harmadik évfolyamon kezdıdı és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdı szakasz, az ötödik évfolyamon kezdıdı és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz, a hetedik évfolyamon kezdıdı és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztı szakasz. A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdıdik. A szakiskolában a tizedik, a középiskolában pedig a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejezıdik be. Ezen belül két szakaszt különböztetünk meg: a kilencedik évfolyamon kezdıdı és a tizedik vagy tizenegyedik évfolyam végéig tartó általános mőveltséget megszilárdító szakasz, a tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamon kezdıdı és a tizenkettedik vagy tizenharmadik évfolyam végéig tartó szakasz; az elmélyítı, pályaválasztást segítı szakasz. A középfokú nevelés-oktatás két részre történı tagolása a korábbi rendelkezésekhez képest egyértelmővé teszi, hogy a szakiskolai kilencedik-tizedik évfolyamon folyó nevelı és oktató munka is része a középfokú nevelés-oktatás szakaszának. Az iskolai nevelés-oktatás szakaszhatárainak kijelölésénél fontos szerepet tölt be az a rendelkezés, amely szerint az általános mőveltséget megalapozó szakaszon belül az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek. Nagyon lényeges a visszautalás, melybıl egyértelmően megállapítható, hogy az általános mőveltséget megalapozó szakasz az általános iskola elsı évfolyamától a középfokú oktatás utolsó évfolyamának végéig tart. Az egymásra épülı fejlesztési feladatok, tananyagok és követelmények a tartalmi szabályozás rendszerét határozzák meg. Mindezek alapján az alapfokú nevelés-oktatás végén és a középfokú oktatás kezdetén nem fejezıdik be, és nem kezdıdik újra a tananyag. A Kerettanterv készítıi a képzési szakaszokat egységben szemlélték, csak azután bontották fel évfolyamokra a kerettantervi tartalom szerint. A Kerettanterv képzési szakaszonként tartalmaz ajánlást: a fejlesztés kiemelt területeire, a tantárgyak rendszerére és az óraszámokra; tantárgyanként a nevelés és oktatás céljára; a kiemelt kompetencia-fejlesztési feladatokra; az egyes tantárgyak témaköreire és azok óraszámaira; a témakörök tartalmára; a tantárgyak évfolyamonkénti fejlesztési feladataira, a továbbhaladás feltételeire, elvárható követelményeire; szempontokra a tanulói teljesítmények értékeléséhez; 4

5 SZAKMAI HÁTTÉR A Kormány a július 18-ai ülésén elfogadta a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) rendelet módosítását. A 202/2007. (VII. 17.) Kormányrendelet a Magyar Közlöny 102. számában (2007. július 31-én) jelent meg. A kerettanterv szerzıi számára a korábbi kerettanterv átvizsgálására ennek a rendeletnek az elıírásai, a mellékletként kiadott NAT szövege volt irányadó. Továbbá felhasznált dokumentum volt: Az 1/2005. (I. 21.) OM rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeirıl. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló rendelet, a következıkkel egészül ki: A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszán a bevezetı és a kezdı szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közremőködésre építve, az érdeklıdés felkeltésére, a problémák felvétésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztı szakaszban a tanulói terhelés a tanulói képességekhez igazodva kell, hogy növekedjen. Ez az elvárás szükségessé teszi, hogy a bevezetı és a kezdı szakasz képzési feladatait a tanulók életkorához, fejlettségéhez igazítva tervezzük meg. Az iskolai oktatásszervezés egyes feladatai közül fontos volt szerzıinknek az angol nyelvre történı felkészülés követelménye: a középiskola a tanulói részére az angol nyelv elsajátításához szükséges felkészülés lehetıségét biztosíthatja tanórai foglalkozás megszervezésével, tanórán kívüli foglalkozás megszervezésével, másik középiskolával kötött megállapodás keretében, egyéni felkészülés megszervezésével és ahhoz kapcsolódó feltételek és konzultáció biztosításával. A kiegészítı kisebbségi oktatásra vonatkozó elıírás: A kiegészítı kisebbségi oktatás a nyelvoktató kisebbségi oktatás követelményei szerint biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kerettantervhez készülı tankönyvek, segédletek figyelembe veszik a kerettantervben foglaltakat. Így a tankönyvek szerzıit, szakmai segítıit egyaránt bevontuk a tantervi felülvizsgálatba, az új kerettanterv készítésébe. Az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként kiadott információhordozók, feladathordozók tankönyvvé nyilváníthatók. Az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként kiadott információhordozók, feladathordozók külön jogszabály szerinti jóváhagyási eljárása során azt kell vizsgálni, hogy megfelel-e a kiadott oktatási program (pedagógiai) rendszer részét alkotó kerettantervben foglaltaknak, biztosítja-e az oktatási program (pedagógiai) rendszer végrehajtását. A 202/2007. (VII. 31) Kormányrendeletben megfogalmazott kulcskompetenciák, kiemelt feladatai között szerepel az énkép, önismeret, és a felkészülés a felnıtt-lét szerepeire. A szakiskolai nevelés és oktatás elveiben kiemeli, hogy az alapozó szakaszban elıtérbe kell helyezni a kulcskompetenciákat. 5

6 A benyújtott szakiskolai tantervi anyag önismereti és pályaorientációs tananyagtartalma nem szakma-specifikus fejlesztéseket célzott meg. Ahhoz, hogy hatékony legyen a szakmát tanuló a munkaerıpiacon, tisztában kell lenni önmagával, képességeivel, de jó kommunikáció technikával, önmagát és szakmai tudását menedzselni is kell ahhoz, hogy sikeres legyen. Ezt tartalmazza a kommunikáció, önismeret tanterv. A pályaorientáció tantárgy szintén nem szakma-specifikus elemeket tartalmaz. A szakmák ismerete, a saját képességeknek megfelelı szakmaválasztás, az életútterv készítés, interjúra való felkészülés, karrierterv összeállítás, olyan tudnivaló, mely a felnıtt létre való felkészülés fontos része. Erre kell, hogy ráépüljön a szakma speciális elvárása a pályaválasztóval kapcsolatban. Célok és feladatok A szakiskolák kilencedik-tizedik évfolyamán az általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá pályaorientáció, szakmai elıkészítı ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. A szakképzési évfolyamokon-az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskolai képességfejlesztés akkor lehet hatékony, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A tanulók jelentıs része a szakvizsga letételével befejezi iskolai tanulmányait, ezért különösen fontos nagy figyelmet fordítani a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságának erısítésére. A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában, a tanulóban fejlıdik saját egészségének, az emberi környezetnek és a természet megóvásának felelıssége. Fontos a közösségi és az egyéni érdekek felismertetése, az igény arra, hogy másokkal együttmőködve tevékenyen részt vállaljanak a környezet védelmében. Alapvetı cél, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedve a munkatevékenységek ellátására képességeik és készségeik alkalmazására. A szakiskolában a kerettantervben meghatározott tananyagok tartalma elsı sorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, valamint az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, és képességeik fejlesztésére irányul. Konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlıdését, de megerısítik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegennyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlıdéséhez. A szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára lehetıséget kell biztosítani az átvevı iskola pedagógiai programja szerint átlépésre gimnáziumi vagy szakközépiskolai képzésbe. A felzárkóztató oktatásban a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint szocializációjukhoz szükséges általános mőveltségi ismeretekre, képességekre, készségekre tehetnek szert. A felzárkóztató évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló bekapcsolódhat az elsı szakképzési évfolyamba. 6

7 Tantárgyi rendszer és óraszámok Tantárgy évfolyamonként Éves óraszámok 9. évfolyamon Éves óraszámok 10. évfolyamon Magyar nyelv és Magyar 111 óra - heti 3 óra 111 óra - heti 3 irodalom Idegen nyelv Angol vagy német 111 óra - heti 3 óra 111 óra - heti 3 óra Matematika Matematika 92,5 óra - heti 2,5 óra 92,5 óra - heti 2,5 óra Ember és társadalom Történelem és 74 óra - heti 2 óra 74 óra - heti 2 óra társadalomismeret Ember a természetben Természetismeret- 148 óra - heti 4 óra 148 óra - heti 4 óra A variáció +Egészségtan Ember a természetben 185 óra - heti 5 óra 185 óra - heti 5 óra B variáció Biológia+Egészségtan 1,5 1,5 Kémia, 1 1 Fizika 1,5 1,5 Földünk-környezetünk Földrajz 1 1 Mővészetek Ének-zene 37 óra - heti 1 óra 37 óra- heti 1 óra Rajz és vizuális 37 óra - heti 1 óra 37 óra - heti 1 óra Informatika Informatika 74 óra - heti 2 óra 74 óra - heti 2 óra Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika és életvitel heti 1 óra szakmától függıen heti 1 óra szakmától függıen Testnevelés és sport 74 óra - heti 2 óra 74 óra - heti 2 óra Pályaorientáció 74 óra - heti 2 óra 74 óra - heti 2 óra Erre a tantárgyi csoportra nem készült tanterv, mert az NSZFI által készített Szakmai elıkészítı és alapozó tantárgyi kerettanterv bármelyike beemelhetı* Szakmai elıkészítés elıkészítés- Szakmai alapozás A variáció 203, 5 óra 5,5 óra B variáció 166,5 óra 4,5 óra A variáció 203,5 óra 5,5 óra Óraszám összesen 27,5 27,5 B variáció 166,5 óra 4,5 óra Szakképzési évfolyamok OKJ szerint 7

8 *Ajánlás: Az NSZFI kiadásában a következı szakmacsoportos képzéshez készült tantervek valamelyikét ajánljuk beépíteni: 1. Szakiskolai "A" változat Pályaorientáció (9. évfolyam) Szakmai elıkészítés (9. évfolyam) Szakmai elıkészítés a humán szakterületre Szakmai elıkészítés a mőszaki szakterületre,,a'' változat Szakmai elıkészítés a gazdasági-szolgáltatási szakterületre,,a'' változat Szakmai elıkészítés az agrár szakterületre,,a'' változat Szakmai elıkészítés a humán és a gazdasági-szolgáltatási szakterületre,,a változat'' Szakmai elıkészítés az agrár és a gazdasági-szolgáltatási szakterületre,,a'' változat Szakmai elıkészítés a négy szakterületre,,a'' változat Szakmai alapozás (10. évfolyam) Szakmai alapozás az egészségügy, szociális szolgáltatások szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás az oktatás szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás a mővészet, közmővelıdés, kommunikáció szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás az egyéb szolgáltatások szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra,,a1'' változat Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra,,a2'' változat Szakmai alapozás az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás a vegyipar szakmacsoportra,,a1'' változat Szakmai alapozás a vegyipar szakmacsoportra,,a2'' változat Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra,,a1'' változat Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra,,a2'' változat Szakmai alapozás a könnyőipar szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás a faipar szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás a nyomdaipar szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás a közlekedés szakmacsoportra,,a1'' változat Szakmai alapozás a közlekedés szakmacsoportra,,a2'' változat Szakmai alapozás a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás a gazdasági-szolgáltatási szakterületre,,a'' változat Szakmai alapozás a mezıgazdaság szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás az élelmiszeripar szakmacsoportra,,a'' változat 8

9 2. Szakiskolai "B" változat Szakmai elıkészítés a humán szakterületre,,b'' változat Szakmai elıkészítés a mőszaki szakterületre,,b'' változat Szakmai elıkészítés a gazdasági-szolgáltatási szakterületre,,b'' változat Szakmai elıkészítés az agrár szakterületre,,b'' változat Szakmai elıkészítés a humán és a gazdasági-szolgáltatási szakterületre,,b'' változat Szakmai elıkészítés az agrár és a gazdasági-szolgáltatási szakterületre,,b'' változat Szakmai elıkészítés a négy szakterületre,,b'' változat Szakmai alapozás (10. évfolyam) Szakmai alapozás az egészségügy, szociális szolgáltatások szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás az oktatás szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a mővészet, kultúra szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás az egyéb szolgáltatások szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a vegyipar szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a könnyőipar szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a faipar szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a nyomdaipar szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a közlekedés szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a gazdasági-szolgáltatási szakterületre,,b'' változat Szakmai alapozás a mezıgazdaság szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás az élelmiszeripar szakmacsoportra,,b'' változat 9

10 KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A ÉVFOLYAMON Énkép, önismeret A személyiség belsı diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki éppúgy, mint jellemzı egyéb tulajdonságok. A évfolyamon a tanuló, képes önállóan meghatározni tevékenysége irányát. Aktivitásának mértéke, színvonala nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe, és válnak magatartást irányító tényezıkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek mőködését, felhasználhatóságát. Gondoskodni kell arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlıdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Hon-és népismeret Népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit megismerve, az értékırzést felelısséggel fel tudják vállalni a tanulók. A megismerés kiterjed a kiemelkedı magyar történelmi személyiségekre, tudósokra, feltalálókra, mővészekre, írókra, költıkre. Lehetıséget kell biztosítani azokra az egyéni és közösségi tevékenységekre, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. A nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettıl elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülése egyaránt fontos. Ösztönözzük a fiatalokat a szőkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra A évfolyamon az Európai Unió kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika szempontrendszerérıl fontos ismeretekkel bıvül a tanulók tudása. A lehetıség, hogy magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká, nevelési értékszempont. A fejlesztés célja, hogy ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértıvé a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt. 10

11 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A közoktatási rendszer egyik alapvetı feladata olyan formális, nem formális tanulási lehetıségek biztosítása, amelyek elısegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. A társadalom fejlıdésének és az egyén sikerességének, boldogulásának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében. Az aktív részvételhez szükséges megfelelı tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelı beállítottság és motiváltság szükséges. Ehhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetıségeket. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás általános mőveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvetı összefüggéseit értı és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhetı sem mőködı demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A társadalom számára nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitőd alakuljon ki az értékteremtı munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerőség iránt. A magas szintő szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történı értékteremtéshez, a minıségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódó kompetenciafejlesztés hangsúlyos feladat a középiskolában és a szakiskolában. Kiemelt értéknek kell tekinteni minden olyan erıfeszítést, amelyet azért teszünk, hogy megszerezzük azt a tudást, amely a modern gazdaság hajtóerejét jelenti. Lényeges az is, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget. Hozzájárul a fejlesztés annak a képességnek a kialakításához, hogy egyensúlyt találjanak a rövidebb és hosszabb távú elınyök között. A személyiségnevelés fontos része az okos gazdálkodás képességének a kialakítása. Környezettudatosságra nevelés Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás, információszerzés és a nyitott gondolkodás. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelıdnek, akik kreatívan, problémamegoldó módon gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelısséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére és elemi szintő értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megırzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik 11

12 gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás, a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv kell legyen egyéni és közösségi szinten egyaránt. A tanulás tanítása A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. A tanulás tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Hatékony tanulás elképzelhetetlen a tanulók kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló információszerzı tevékenysége nélkül. Ezért a tanításitanulási folyamatban a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kap az információszerzés- és feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetıségek felhasználására. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása középiskolában elsısorban a következıket foglalja magában: az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erısítése, célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. El kell sajátítaniuk az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulási folyamatot jelentısen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetıséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskolában a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesszük. Az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelünk. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Ismerni kell az egészséget, testi épséget veszélyeztetı leggyakoribb tényezıket, a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintő megelızését. Különösen sok feladata van az iskolának, a serdülık körében a káros függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelızésében. Megkerülhetetlen feladat, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás, a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítés. Felkészülés a felnıttlét szerepeire A szerepekre való felkészülés fontos eleme a pályaorientáció. A évfolyamon célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elısegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklıdésüknek megfelelı területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. 12

13 A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különbözı tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttmőködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttmőködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erısítése. Ezzel párhuzamosan szükséges meghatározni az állampolgári kompetencia tartalmát is, nevezetesen a jogaikat érvényesítı, a közéletben részt vevı és közremőködı tanulók képzésérıl van szó. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség) A tantárgyközi együttmőködés az eredményes munka érdekében fontos az iskolában. Sokféle formája létezhet az iskolai gyakorlatban. Ezek közül minél többet alkalmaz egy iskola, annál összetettebben valósítja meg a tantárgyak koncentrációját. Az alábbi 12 tevékenységi forma ehhez a célhoz járulhat hozzá, egyúttal azokat a lehetıségeket is számba véve, melyeket a mostani tantárgyakra épülı szokásrend mellett alkalmazni lehet: integrált tantárgy tanítása; összefüggı tantárgyak órarendi tömbösítése; különbözı szaktanárok tevékenységének tartalmi egyeztetése egy-egy évfolyamon; adott téma közös tanítása a különbözı tárgyakat tanító tanárokkal; projektek közös kidolgozása a különbözı tárgyak tanáraival; értékelési eszközök közös kidolgozása (például feladatlap, témazáró, vizsgatételsor stb.) különbözı tárgyakat tanító tanárokkal; a tanulók összehangolt fejlesztése a domináns kompetenciák (kommunikáció, problémamegoldás) terén, különbözı szakos tanárokkal; a tanulók közös fejlesztése a kereszttantervi területeken több különbözı szakos tanárral; az iskolai internetes labor közös használata a különbözı tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal; az iskolai könyvtár közös használata a különbözı tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal; az iskolai honlap közös szerkesztése a különbözı tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal; a tartalmilag összekapcsolható tantárgyak tanárai egyeztetnek a tankönyvrendelés során. Mit tehet a középiskola a hatékony nevelés-fejlesztés érdekében? Elıtérbe helyezi a tantárgyközi oktatást elısegítı technikákat, és a korszerő tanulásszervezési eljárások alkalmazását. Nem a tantárgyi követelmények minél magasabb teljesítését tekinti az egyetlen értékmérınek. Segíti a gyerekeket a különbözı forrásokból szerzett ismeretek rendszerezésében. Kiemelten figyel a kereszttantervi kompetenciák, kulcskompetenciák fejlesztésére. Elhiszi, hogy az átfogó, tantárgyközi tartalmak oktatása és a kereszttantervi kompetenciák fejlesztése növeli, és nem csökkenti az eredményességet. Belátja, hogy nem csak a heti óraszám és a 45 perces óra az egyetlen tartalmat strukturáló tényezı. Radikálisan csökkenti a tantárgyi ismeretek számát, inkább a kapcsolódási pontok (az alapvetı tudásoszlopok) kiépítésére koncentrál. Az ismeretátadás és képességfejlesztés arányosságára törekszik. Figyel a tanulók érdeklıdésére. Mi múlik a tanárokon, iskolákon és mi a szabályozókon? Például a tanulásszervezés. A magas hozzáadott értékkel rendelkezı iskolák között a tanulásszervezési megoldások közül a gimnáziumokban elsısorban a csoportbontás és nívócsoport alkalmazása fordul elı. A több programot futtató szakközép- és szakiskolában az osztályba sorolás szakmai tárgy szerint történik, s a programok közötti 13

14 átjárhatóságot az iskola mindkét irányba biztosítja (aki a szakiskolában jól teljesít, annak elsı évben, elsı félévben át lehet kerülni a szakközépiskolai évfolyamba). A tanórán kívüli foglalkozások. A magas hozzáadott értékkel rendelkezı iskolák körében igen gyakori a tanórán kívüli tevékenységek szervezése, több esetben az ilyen foglalkozások nem fakultatív, választható lehetıséget jelentenek a tanulók számára, hanem valamilyen formában kötelezı az ezeken való részvétel, ez esetben ezt valamilyen konkrét nevelési céllal magyarázza az intézmény. Nem feltétlenül tudatos iskolapolitikákról van szó, de az eredményes iskolák esetében joggal feltételezhetı a tudatosság. Különbözı a középiskolák helyzete, mind profiljukat, mind az intézményfenntartás jellemzıit, mind az egyéb lehetıségeiket tekintve. Mindenekelıtt abban követhetı a tudatosság, ahogyan mőködnek. A szakiskolának kilencedik-tizedik évfolyamon adott képesítés megszerzéséhez szükséges, az OKJ-ben meghatározott szakképzési évfolyama van. (Tv. 27. (1-3.) A kilencedik-tizedik évfolyamon általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, a tizedik évfolyamon a kötelezı tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. A szakképzés követelményeinek elsajátítása egyidejőleg is folyhat az általános mőveltséget megalapozó pedagógiai szakasszal (párhuzamos oktatás).(tv c) A gazdasági versenyképesség csak megfelelıen képzett munkaerıvel valósítható meg. A szaktudás, az adott munkakörhöz szükséges képességek jelentik a humánerıforrás alapját. Elıfordulhat, hogy a munkavállalónak új szakmát, új ismereteket kell elsajátítania, például idegen nyelvet, számítástechnikai ismereteket. Ehhez olyan képességekkel, készségekkel kell rendelkeznie, amelyek megkönnyítik a tanulását: ismernie kell a számára leghatékonyabb tanulási technikákat, motiváltnak és kooperatívnak kell lennie, mert e nélkül elképzelhetetlen a másokkal való együttmőködés. Ma már megfelelı szakképzettség vagy szakképzettségek nélkül nem vagy ritkán alkalmaznak munkavállalót. Az, aki nem kapcsolódik be a tanulásba, hátrányos helyzetbe kerül, és leszakad a társadalom tanuló tagjaitól. A szakiskolában felzárkóztató oktatás szervezhetı (Tv ), azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség nélkül kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú végzettséggel rendelkeznek, de nem kívánnak a 9. évfolyamon továbbtanulni. 14

15 PÁLYAORIENTÁCIÓ Szakiskola 9. vagy 10 évfolyama Tantárgyi alapelvek és célok A szakiskolai képzésben a tananyagok elsajátítása mellett a tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a felkészültségüknek megfelelı szakmában tudják életpályájukat kiteljesíteni. A saját adottságaiknak reális ismeretén keresztül, képesek legyenek azt a pályát/szakmákat megcélozni, amihez tehetségük van, és érdekli is a szakterület. Tudja megtervezni a szaktudás megszerzésének lépései, és ismerje az álláskeresési technikákat, hogy a munkaerıpiacon sikerrel tudjon megfelelı állást találni. A tantárgy segíti a tanulók pálya és szakmaválasztási érettségének kialakulását. Felkészíti a tanulókat arra, hogy képesek legyenek megfelelni a munkaerı piaci elvárásoknak. A választott pálya/szakma elvárásait ismerjék, és képesek legyenek felkészülni annak folyton fejlıdı szakmai tudásának megszerzésére, és fejlesztésére. A tanulók a felkészülés során kapjanak átfogó képet a munka világáról, ismerjék azokat a szakmai kifejezéseket, melyek birtokában tájékozódni tud a pályaválasztási lehetıségeket kínáló szakirodalomban. Legyenek képes a reális önértékelésre, tudjanak tájékozódni a piac kínálta szakmák között. Tudják hatékonyan használni a pályaválasztási technikákat. Bevezetés a pályaorientáció témakörébe Fejlesztési feladatok: - Ismerje a tanuló a tudatos pályaválasztás fontosságát, és azt, hogy a képességeinek megfelelı szakma/szakmák kiválasztása milyen fontos, a késıbbi szakmai fejlıdésében. - A szakkifejezések jelentésének ismerete hozzásegíti a tanulókat a pályaorientáció szakirodalmának tanulmányozásához, és tudásuk bıvítéséhez. Pályaválasztáshoz szükséges önismeret - A reális önismeret folyamatos fejlesztésének képességével kell megismertetni a leendı munkavállalókat ahhoz, hogy lehetıségeiknek megfelelı életpályát tudják kiválasztani, és abban képesek legyenek a szakmaváltásra. A szaktudásuk korszerősítésével pedig, állásuk megtartására, és a karrierépítésre. 15

16 Pályaismeret - Ismerjék a pályák világát. Legyenek képesek rendszerezni a pályák világából szerzet ismereteiket, ismerjék az egyes szakmákhoz szükséges készségeket, képességeket. Legyenek képesek összehasonlítani az egyes pályákhoz szükséges jellemzıket (különbség, azonosság) Felismerni és csoportosítani az egymást helyettesítı pályákat/pályacsoportokat. Pályaválasztás folyamata - Legyen képes a saját adottságainak megfelelı pályák/pályacsoportok kiválasztására. Ismerje az életútterv készítés lépései, és legyen képes a saját életúttervét elkészíteni. Munkaerı-piaci ismeretek - Tudja alkalmazni az álláskeresési technikákat, és tudja saját életrajzát megírni. Karrierterv - Legyen képes a választott szakmájához szükséges szakmai tudás megszerzésének tervezésére, és a megfelelı iskolatípus kiválasztására, és szaktudás megszerzésére. - Értse meg a gazdasági-társadalmi és az ebbıl következı foglalkoztatási viszonyok közötti összefüggéseket, és tudja ezt a saját munkavállalási esélyeikor felhasználni. - Ismerje a karrierterv készítés lépéseit, és legyen képes a saját karriertervének elkészítésére. 16

17 PÁLYAORIENTÁCIÓ HÁLÓTERV Éves óraszám 74 - heti óraszám 2 Sorszám Témakör Téma Óraszám 1. Bevezetés a pályaorientáció témakörébe 2 Pályaorientáció fontossága 1 Pályaorientáció fogalomrendszere 1 2. Pályaválasztáshoz szükséges önismeret 12 Önismeret szerepe a pályaválasztásban Készségek Képességek Tehetség, és érdeklıdés 3. Pályaismeret 16 Pályák világa, pályatükör, pályaszint, pályaleírások Szakmák ismertetése Szakmákhoz szükséges készségek, képességek, ismeretek 4. Pályaválasztás folyamata 14 Adottságoknak megfelelı pályák kiválasztása A pályák rangsorolása Az életútterv elkészítésének lépései 5. Munkaerıpiaci ismeretek 14 Álláskeresési technikák Életrajzírás Interjúra felkészülés 6. Karrierterv 14 Szakma elsajátításhoz szükséges információk A munkahelyválasztáshoz szükséges ismeretek és technikák Karrierterv készítés lépései 17

18 1. Bevezetés a pályaorientáció témakörébe Fejlesztési célok Kialakítani a tudatos pályairányultság megszerzésének igényét, és a hozzá szükséges szakszavak használatára igényét Tananyag Pályaorientáció fontossága Pályaorientáció fogalomrendszere Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanári elıadás Pályaorientációs szakkönyv szómagyarázata Továbbhaladás feltételei Ismerje a pályaválasztás fontosságát, és a szakszavak pontos jelentését. 2. Pályaválasztáshoz szükséges önismeret Fejlesztési célok Legyen képes felmérni, és reálisan értékelni saját készségét, képességét, érdeklıdését Tananyag Önismeret szerepe a pályaválasztásban Készségek Képességek Tehetség, és érdeklıdés Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulói győjtımunka Tanulók által is hozzáférhetı önértékelı tesztek kitöltése, és értékelése Csoportmunka Továbbhaladás feltételei Készítse el a tanuló a saját készség, képesség, érdeklıdés profilját 3. Pályaismeret Fejlesztési célok Ismerjék a pályák világát. Legyenek képesek rendszerezni a pályák világából szerzet ismereteiket, ismerjék az egyes szakmákhoz szükséges készségeket, képességeket. Legyenek képesek összehasonlítani az egyes pályákhoz szükséges jellemzıket (különbség, azonosság) Felismerni és csoportosítani az egymást helyettesítı pályákat/pályacsoportokat Tananyag Pályák világa, pályatükör, pályaszint, pályaleírások Szakmák ismertetése Szakmákhoz szükséges készségek, képességek, ismeretek Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulói győjtımunka, Pályaválasztási kiadványok, és szakmaismertetık anyagának feldolgozása csoportmunkában Egyéni győjtımunkában a kiválasztott szakmák jellemzıinek felkutatása Továbbhaladás feltételei A tanuló által kiválasztott szakmák rangsorolása, és pályaelvárások ismertetése dolgozat formájában 18

19 4. Pályaválasztás folyamata Fejlesztési célok Legyen képes a saját adottságainak megfelelı pályák/pályacsoportok kiválasztására. Legyen képes a saját életúttervét elkészíteni Tananyag Adottságoknak megfelelı pályák kiválasztása A pályák rangsorolása Az életútterv elkészítésének lépései Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Csoportmunka, egyéni győjtı-, és elemzı munka tanári segítséggel Továbbhaladás feltételei A kiválasztott pályák rangsorolása a saját érdeklıdésének, képességeinek, és adottságainak megfelelıen, dolgozat formájában 5. Munkaerı-piaci ismeretek Fejlesztési célok Ismerje a különbözı álláskeresési technikákat, és a különbözı életrajzírási módszereket. Legyen képes felkészülni egy állásinterjúra Tananyag Álláskeresési technikák, Életrajzírás, Interjúra felkészülés Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Csoportmunka, szituációs játék Dokumentumkészítés Tanári elıadás dokumentumelemzés Továbbhaladás feltételei Három módon megírt életrajz, Egy állásinterjú tervezése, és szituációban való részvétel, videóval történt dokumentálással 6. Karrierterv Fejlesztési célok Tudja használni az iskolaválasztáshoz szükséges dokumentumokat, és értse annak információ tartalmát. Ismerje és tudja alkalmazni a munkahely keresési technikákat. Legyen képes elkészíteni saját karriertervét Tananyag Szakma elsajátításhoz szükséges információk. A munkahelyválasztáshoz szükséges ismeretek és technikák Karrierterv készítés lépései Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Dokumentumok elemzése, megadott szempontok alapján, csoportmunka Egyéni győjtımunka Továbbhaladás feltételei Saját karriertervének elkészítése Értékelés: A tanulók értékelésének célja, hogy ellenırizze a tanár a tanuló pályaválasztási folyamatában megszerzett jártasságát. A szituációs játékok és az elkészített mintadokumentumok, alkalmasak, arra hogy a megszerzett ismeretek alapján késıbb a tanuló elkészíthesse a folyamatosan bıvülı reális életúttervét, és karriertervét. Minısítés: megfelelt, ha elkészítette a dokumentumokat, és a csoportmunkában elkészítette a saját interjúfelvételét. nem felelt meg, ha nem készítette el a dokumentumokat, és a csoportmunkában nem készítette el a saját interjúfelvételét. 19

20 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM évfolyam számára 20

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr. Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita A következı

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA I. A KÉPZÉS PEDAGÓDIAI CÉLJA: Az általános műveltséget erősítő előképzettség, valamint a szakmacsoportos alapozó ismeretek megszerzése után a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Bíró Jenő, közoktatási szakértő Szakértői igazolvány

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA és a Pálmajori és Jákói Tagiskola

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA és a Pálmajori és Jákói Tagiskola KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA és a Pálmajori és Jákói Tagiskola 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK VII. 1. Szakiskolai óratervek VII. 2. Szakközépiskolai óratervek VII.1. SZAKISKOLAI ÓRATERVEK VII.1.1. Szakmai előkészítő évfolyam (9. évfolyam) I. Alapképzések II. Szocializáció

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola gimnáziumi részére érvényes óraterv, valamint a szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv SASHEGYI ARANY JÁNOS

Részletesebben

Helyi tanterv melléklete

Helyi tanterv melléklete Helyi tanterv melléklete 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, tananyag és követelmény 1.1. Az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyak

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2013/2014-es tanév Zalaszentgrót, 2013. augusztus 28. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezet 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYE ÉS DIÁKOTTHON

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYE ÉS DIÁKOTTHON KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYE ÉS DIÁKOTTHON 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Újszászi Nevelési Központ A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja 2010. június T A R

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE RÉSZÉRE SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai programjáról Készítette: Balázs Tünde Lakcím: 4031 Debrecen, Kishegyesi

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!)

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!) Adatlap 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem Ha igen, akkor: Központi írásbeli vizsgát tartanak: - 8 évfolyamos képzésre jelentkezıknek igen nem - 4 (5) évfolyamos képzésre

Részletesebben

Történelem angol nyelven 5-8. évfolyam

Történelem angol nyelven 5-8. évfolyam Történelem angol nyelven 5-8. évfolyam Óraterv Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám 5. 1 37 6 1 37 7. 1 37 8. 1 37 A fejlesztés célterületei - kompetenciák kompetenciakomponensek Személyes kompetenciák fejlesztése

Részletesebben

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának.

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. Magyar nyelv és irodalom A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. A magyar nyelv sokoldalú, - árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A HÍD programok bevezetésének célja, előzménye Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. A pedagógusok végzettsége, szakképzettsége, feladatköre 2011/12-es tantárgyfelosztás szerint:

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. A pedagógusok végzettsége, szakképzettsége, feladatköre 2011/12-es tantárgyfelosztás szerint: KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 32/2008.(XI.24.) a nevelési oktatási intézményekrıl szóló OKM rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Móra Ferenc Általános Iskola és Óvoda Igazgató:

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései Készítette: Kozák András köznevelési szakértő Tanulói terhelhetőségi küszöbszám Az egyes évfolyamokra a kerettantervben megállapított

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA ZSIRA 2012/2013. TANÉV

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA ZSIRA 2012/2013. TANÉV KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA ZSIRA 2012/2013. TANÉV 1 Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére (A lista személyes adatokat nem tartalmazhat) Iskolák 1. A pedagógusok

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA

AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA 3. AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS RENDSZERE, CÉLJAI A NAT-HOZ VEZET ÚT ÉS A NAT AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA Az általános mvelés célja Az általános képzés feladata: általános mveltség megszerzése,

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja A Györffy István Általános Iskola ja Összeállította: Szecskó Alfréd igazgató 2009. Tartalomjegyzék BEVEZETİ.....5 1. ISKOLÁNKRÓL... 7 2. NEVELÉSI PROGRAM... 12 2.1. Az iskolában folyó nevelı oktató munka

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes

Részletesebben

1.1 ÓRATERV A 9. NYELVI ELİKÉSZÍTİ ÉVFOLYAM RÉSZÉRE

1.1 ÓRATERV A 9. NYELVI ELİKÉSZÍTİ ÉVFOLYAM RÉSZÉRE HELYI TANTERV 1 ÓRATERVEK 1.1 ÓRATERV A 9. NYELVI ELİKÉSZÍTİ ÉVFOLYAM RÉSZÉRE Tantárgy neve Heti Megjegyzés óraszám Idegen nyelv 13 Intenzív nyelvi felkészítés Informatikai ismeretek 4 Történelem 1 Képességfejlesztés

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. A tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához:

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

5. Kistérségi Iskola Óraterve

5. Kistérségi Iskola Óraterve 5. Kistérségi Iskola Óraterve Alsó tagozat 1.osztály 2. osztály3. osztály 4. osztály E K H-T E K H-T E K H-TE K H-T Magyar nyelv és irodalom8 8 8 8 8 8 7.58 8 7 7 7 Idegen nyelv 3 2 3 Matematika 5 5 4

Részletesebben

A Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet 4 és 8 osztályos gimnáziumi osztályaiba a 2012/2013-as tanévre az alábbiak szerint

A Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet 4 és 8 osztályos gimnáziumi osztályaiba a 2012/2013-as tanévre az alábbiak szerint A Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet 4 és 8 osztályos gimnáziumi osztályaiba a 2012/2013-as tanévre az alábbiak szerint 1.) Négyosztályos gimnázium (általános tantervő) Kód: 01 a) Oktatott idegen nyelvek:

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: ÓRATERV 3.. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége. Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5 8. évfolyam)

II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5 8. évfolyam) II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5 8. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

Tantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől)

Tantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől) Tantárgyi struktúra és óraszámok (2014/2015. tanévtől) Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok Óraterv a helyi tantervekhez 7 12. évfolyam hat évfolyamos gimnázium Tantárgyak

Részletesebben

Közzétételi lista 2015/2016. A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. alapján. Az iskola neve: ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA 189011

Közzétételi lista 2015/2016. A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. alapján. Az iskola neve: ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA 189011 Közzétételi lista 2015/2016. A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. alapján AZ ISKOLA ADATAI Az iskola neve: ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA 189011 Az iskola címe:1048 Budapest Homoktövis utca 100.

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG Az iskola neve: ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG Az iskola címe:9484 PERESZTEG Fİ u.76 Az iskola OM azonosítószáma: 030679 Személyi feltételek Pedagógusok

Részletesebben

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról

Részletesebben

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások Környezetünk védelmében: A környezetbarát az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend három oktatási intézményében PIARISTA ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon

Részletesebben

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. -a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA Szakmai fórum, 2013. március 6. A mai témák áttekintése 1 2 3 4 5 Jogszabályi háttér A kerettantervek szerkezete A tartalmi szabályozás

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.

Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja. Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei Célkitűzések Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

Közzétételi lista 2014/2015

Közzétételi lista 2014/2015 Közzétételi lista 2014/2015 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához VÉGZETTSÉG

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján Különös közzétételi lista a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A

Részletesebben