APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

Átírás

1 APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA 1

2 Pályaorientációs anyag Semperger Piroska Magyar nyelv és irodalom Szakács Béla Élı idegen nyelv Csikósné Marton Lívia Szántó Mariann A Kerettantervi anyagok készítésében részt vettek Földünk-környezetünk Szentirmainé Brecsók Mária Informatika Fülöp Péter Ének-zene Kovács Andrásné A kerettantervi anyagokat szakértették Trencsényi László Dr. Vass Vilmos Dr. Csonka Csabáné Magyar nyelv és irodalom Dr. Palkó Gábor Élı idegen nyelv Fazekas Márta Matematika Szabó Lajos Ember és társadalom Molnárné Porpáczy Bernadett Pohubi Erika Ember a természetben Horváth Miklós Szentirmainé Brecsók Máris Molnár László Molnár Eszter Vizuális kultúra Kiss Virág Tánc és dráma Pálfi Erika Tárgyformálás és környezetkultúra Pitrik József Testnevelés Vass Zoltán Matematika Makara Ágnes Ember és társadalom Foki Tamás Knausz Imre Ember a természetben Nahalka István Földünk-környezetünk Makádi Mariann Informatika Zsakó László Mővészetek Rápli Györgyi Bodóczky István Makláriné Hajas Teréz Tárgyformálás és környezetkultúra Gaul Emil Testnevelés és sport Pignitzkyné Lugosi Ilona 2

3 BEVEZETİ A KERETTANTERV JELLEMZİI - A mőveltségi területek fejlesztési feladatait fejlesztési szakaszokra (1 4., 5 6., ) ezen belül pedig, évfolyamokra bontja. Áttekinthetı szerkezetben, tanulói tevékenységekre építi a tantárgyak tartalmait. Törekszik a korszerő tanulásszervezési megoldások ajánlására. - A közös nemzeti értékek, a nemzeti hagyományok ápolása mellett más népek történetének, kultúrájának, szokásainak ismertetésével és megbecsülésével, a nemzeti identitás fejlesztését, a különbözı kultúrák iránti nyitottságot szolgálja. - Módszertani ajánlásokat tesz minden tantárgy esetében a tananyag feldolgozásához, a fejlesztési feladatok sikeres megoldásához. - Kerettantervünk figyelembe vette, hogy érvényesíteni kellett azokat a változásokat, amelyek jogi szempontból az évi LXXIX. törvény évek közötti idıszak módosításaihoz kapcsolódnak. A felépítésében a tanterv a kötelezı oktatást 12 évfolyamra, egységes fejlesztési folyamatként értelmezi és határozza meg. - Figyelembe vettük, hogy a NAT értékrendszere bıvült, elsıdlegesen az Európai Unió kulcskompetencia keretrendszerének beépítésével. - Tantárgyanként megtalálható a jellemzı kulcskompetenciákra való hivatkozás, a tantárgyi bevezetıkben szerzıink az általános nevelési elveket és fejlesztési feladatokat hangsúlyozták. - Az újrafogalmazott kiemelt fejlesztési feladatokat szerzıink beépítették a mőveltségi területekbıl kialakított tantárgyak tanterveibe. - A közoktatás alapozó szakaszának pedagógiai szerepérıl kialakított filozófiát, érvényesíti kerettantervünk az 5 6. évfolyam átalakításával, a tanulási stratégiák hangsúlyosabb megjelenítésével, de a Magyar nyelv és irodalom, valamint a Matematika tantárgyak tanterveiben ajánlást adunk a fejlesztés területeire és idıkereteire is. - Minden tantárgy tantervében szerepet kapnak a tanulási esélyegyenlıség segítésének elvei és területei. - Fontosnak tartottuk a évfolyam fejlesztési feladatainak felülvizsgálatát a szakképzés megváltozott igényeinek és lehetıségeinek szempontjából. - Az egyéni boldogulásban kiemelten fontos az egész életen áttartó tanulásra történı felkészülés, illetve felkészítés, melyet minden fejlesztési szakaszban érvényesítettünk. Az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve az ország bármely településén, a nevelı-oktató munkához szükséges feltételekkel rendelkezı iskolák számára készült. Figyelembe veszi az intézmények tehetséggondozó és felzárkóztató kötelezettségét, az integrációs nevelés lehetıségét is. A sajátos nevelési igényő gyermekek neveléséhez a kerettanterv ajánlásai mellett figyelembe kell venni a NAT irányelveit, a fogyatékosság típusának megfelelıen a tanuló lehetıségeihez, korlátaihoz és igényeihez igazodva kell a fejlesztést megtervezni. A nemzeti és etnikai kisebbség számára eligazítást adnak a speciális követelményekre az irányelvek, melyek a helyi tantervekben megjeleníthetı szabad sávban kell elhelyezni a kötött nyelvi és népismereti óraszámokat. Kerettantervünk az iskolákban folyó pedagógiai munka tervezését oly módon kívánja segíteni, hogy a középpontba állítja a tanulók kompetencia alapú tudásának, képességeinek, személyiségének fejlesztését. Ajánlásokat fogalmaz meg a nevelési programban elıírt iskolai programok (fogyasztóvédelem, 3

4 egészségnevelés, környezeti nevelés programja) elkészítéséhez. A mőveltségi területek tartalmait a közoktatási törvény szóhasználatának átvételével az alapfokú oktatás, és a középfokú oktatás képzési szakaszai szerint értelmezi: Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az elsı évfolyamon kezdıdik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Ezen belül négy részre tagolódik: az elsı évfolyamon kezdıdı és a második évfolyam végéig tartó bevezetı szakasz, a harmadik évfolyamon kezdıdı és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdı szakasz, az ötödik évfolyamon kezdıdı és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz, a hetedik évfolyamon kezdıdı és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztı szakasz. A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdıdik. A szakiskolában a tizedik, a középiskolában pedig a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejezıdik be. Ezen belül két szakaszt különböztetünk meg: a kilencedik évfolyamon kezdıdı és a tizedik vagy tizenegyedik évfolyam végéig tartó általános mőveltséget megszilárdító szakasz, a tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamon kezdıdı és a tizenkettedik vagy tizenharmadik évfolyam végéig tartó szakasz; az elmélyítı, pályaválasztást segítı szakasz. A középfokú nevelés-oktatás két részre történı tagolása a korábbi rendelkezésekhez képest egyértelmővé teszi, hogy a szakiskolai kilencedik-tizedik évfolyamon folyó nevelı és oktató munka is része a középfokú nevelés-oktatás szakaszának. Az iskolai nevelés-oktatás szakaszhatárainak kijelölésénél fontos szerepet tölt be az a rendelkezés, amely szerint az általános mőveltséget megalapozó szakaszon belül az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek. Nagyon lényeges a visszautalás, melybıl egyértelmően megállapítható, hogy az általános mőveltséget megalapozó szakasz az általános iskola elsı évfolyamától a középfokú oktatás utolsó évfolyamának végéig tart. Az egymásra épülı fejlesztési feladatok, tananyagok és követelmények a tartalmi szabályozás rendszerét határozzák meg. Mindezek alapján az alapfokú nevelés-oktatás végén és a középfokú oktatás kezdetén nem fejezıdik be, és nem kezdıdik újra a tananyag. A Kerettanterv készítıi a képzési szakaszokat egységben szemlélték, csak azután bontották fel évfolyamokra a kerettantervi tartalom szerint. A Kerettanterv képzési szakaszonként tartalmaz ajánlást: a fejlesztés kiemelt területeire, a tantárgyak rendszerére és az óraszámokra; tantárgyanként a nevelés és oktatás céljára; a kiemelt kompetencia-fejlesztési feladatokra; az egyes tantárgyak témaköreire és azok óraszámaira; a témakörök tartalmára; a tantárgyak évfolyamonkénti fejlesztési feladataira, a továbbhaladás feltételeire, elvárható követelményeire; szempontokra a tanulói teljesítmények értékeléséhez; 4

5 SZAKMAI HÁTTÉR A Kormány a július 18-ai ülésén elfogadta a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) rendelet módosítását. A 202/2007. (VII. 17.) Kormányrendelet a Magyar Közlöny 102. számában (2007. július 31-én) jelent meg. A kerettanterv szerzıi számára a korábbi kerettanterv átvizsgálására ennek a rendeletnek az elıírásai, a mellékletként kiadott NAT szövege volt irányadó. Továbbá felhasznált dokumentum volt: Az 1/2005. (I. 21.) OM rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeirıl. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló rendelet, a következıkkel egészül ki: A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszán a bevezetı és a kezdı szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közremőködésre építve, az érdeklıdés felkeltésére, a problémák felvétésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztı szakaszban a tanulói terhelés a tanulói képességekhez igazodva kell, hogy növekedjen. Ez az elvárás szükségessé teszi, hogy a bevezetı és a kezdı szakasz képzési feladatait a tanulók életkorához, fejlettségéhez igazítva tervezzük meg. Az iskolai oktatásszervezés egyes feladatai közül fontos volt szerzıinknek az angol nyelvre történı felkészülés követelménye: a középiskola a tanulói részére az angol nyelv elsajátításához szükséges felkészülés lehetıségét biztosíthatja tanórai foglalkozás megszervezésével, tanórán kívüli foglalkozás megszervezésével, másik középiskolával kötött megállapodás keretében, egyéni felkészülés megszervezésével és ahhoz kapcsolódó feltételek és konzultáció biztosításával. A kiegészítı kisebbségi oktatásra vonatkozó elıírás: A kiegészítı kisebbségi oktatás a nyelvoktató kisebbségi oktatás követelményei szerint biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kerettantervhez készülı tankönyvek, segédletek figyelembe veszik a kerettantervben foglaltakat. Így a tankönyvek szerzıit, szakmai segítıit egyaránt bevontuk a tantervi felülvizsgálatba, az új kerettanterv készítésébe. Az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként kiadott információhordozók, feladathordozók tankönyvvé nyilváníthatók. Az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként kiadott információhordozók, feladathordozók külön jogszabály szerinti jóváhagyási eljárása során azt kell vizsgálni, hogy megfelel-e a kiadott oktatási program (pedagógiai) rendszer részét alkotó kerettantervben foglaltaknak, biztosítja-e az oktatási program (pedagógiai) rendszer végrehajtását. A 202/2007. (VII. 31) Kormányrendeletben megfogalmazott kulcskompetenciák, kiemelt feladatai között szerepel az énkép, önismeret, és a felkészülés a felnıtt-lét szerepeire. A szakiskolai nevelés és oktatás elveiben kiemeli, hogy az alapozó szakaszban elıtérbe kell helyezni a kulcskompetenciákat. 5

6 A benyújtott szakiskolai tantervi anyag önismereti és pályaorientációs tananyagtartalma nem szakma-specifikus fejlesztéseket célzott meg. Ahhoz, hogy hatékony legyen a szakmát tanuló a munkaerıpiacon, tisztában kell lenni önmagával, képességeivel, de jó kommunikáció technikával, önmagát és szakmai tudását menedzselni is kell ahhoz, hogy sikeres legyen. Ezt tartalmazza a kommunikáció, önismeret tanterv. A pályaorientáció tantárgy szintén nem szakma-specifikus elemeket tartalmaz. A szakmák ismerete, a saját képességeknek megfelelı szakmaválasztás, az életútterv készítés, interjúra való felkészülés, karrierterv összeállítás, olyan tudnivaló, mely a felnıtt létre való felkészülés fontos része. Erre kell, hogy ráépüljön a szakma speciális elvárása a pályaválasztóval kapcsolatban. Célok és feladatok A szakiskolák kilencedik-tizedik évfolyamán az általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá pályaorientáció, szakmai elıkészítı ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. A szakképzési évfolyamokon-az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskolai képességfejlesztés akkor lehet hatékony, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A tanulók jelentıs része a szakvizsga letételével befejezi iskolai tanulmányait, ezért különösen fontos nagy figyelmet fordítani a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságának erısítésére. A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában, a tanulóban fejlıdik saját egészségének, az emberi környezetnek és a természet megóvásának felelıssége. Fontos a közösségi és az egyéni érdekek felismertetése, az igény arra, hogy másokkal együttmőködve tevékenyen részt vállaljanak a környezet védelmében. Alapvetı cél, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedve a munkatevékenységek ellátására képességeik és készségeik alkalmazására. A szakiskolában a kerettantervben meghatározott tananyagok tartalma elsı sorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, valamint az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, és képességeik fejlesztésére irányul. Konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlıdését, de megerısítik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegennyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlıdéséhez. A szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára lehetıséget kell biztosítani az átvevı iskola pedagógiai programja szerint átlépésre gimnáziumi vagy szakközépiskolai képzésbe. A felzárkóztató oktatásban a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint szocializációjukhoz szükséges általános mőveltségi ismeretekre, képességekre, készségekre tehetnek szert. A felzárkóztató évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló bekapcsolódhat az elsı szakképzési évfolyamba. 6

7 Tantárgyi rendszer és óraszámok Tantárgy évfolyamonként Éves óraszámok 9. évfolyamon Éves óraszámok 10. évfolyamon Magyar nyelv és Magyar 111 óra - heti 3 óra 111 óra - heti 3 irodalom Idegen nyelv Angol vagy német 111 óra - heti 3 óra 111 óra - heti 3 óra Matematika Matematika 92,5 óra - heti 2,5 óra 92,5 óra - heti 2,5 óra Ember és társadalom Történelem és 74 óra - heti 2 óra 74 óra - heti 2 óra társadalomismeret Ember a természetben Természetismeret- 148 óra - heti 4 óra 148 óra - heti 4 óra A variáció +Egészségtan Ember a természetben 185 óra - heti 5 óra 185 óra - heti 5 óra B variáció Biológia+Egészségtan 1,5 1,5 Kémia, 1 1 Fizika 1,5 1,5 Földünk-környezetünk Földrajz 1 1 Mővészetek Ének-zene 37 óra - heti 1 óra 37 óra- heti 1 óra Rajz és vizuális 37 óra - heti 1 óra 37 óra - heti 1 óra Informatika Informatika 74 óra - heti 2 óra 74 óra - heti 2 óra Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika és életvitel heti 1 óra szakmától függıen heti 1 óra szakmától függıen Testnevelés és sport 74 óra - heti 2 óra 74 óra - heti 2 óra Pályaorientáció 74 óra - heti 2 óra 74 óra - heti 2 óra Erre a tantárgyi csoportra nem készült tanterv, mert az NSZFI által készített Szakmai elıkészítı és alapozó tantárgyi kerettanterv bármelyike beemelhetı* Szakmai elıkészítés elıkészítés- Szakmai alapozás A variáció 203, 5 óra 5,5 óra B variáció 166,5 óra 4,5 óra A variáció 203,5 óra 5,5 óra Óraszám összesen 27,5 27,5 B variáció 166,5 óra 4,5 óra Szakképzési évfolyamok OKJ szerint 7

8 *Ajánlás: Az NSZFI kiadásában a következı szakmacsoportos képzéshez készült tantervek valamelyikét ajánljuk beépíteni: 1. Szakiskolai "A" változat Pályaorientáció (9. évfolyam) Szakmai elıkészítés (9. évfolyam) Szakmai elıkészítés a humán szakterületre Szakmai elıkészítés a mőszaki szakterületre,,a'' változat Szakmai elıkészítés a gazdasági-szolgáltatási szakterületre,,a'' változat Szakmai elıkészítés az agrár szakterületre,,a'' változat Szakmai elıkészítés a humán és a gazdasági-szolgáltatási szakterületre,,a változat'' Szakmai elıkészítés az agrár és a gazdasági-szolgáltatási szakterületre,,a'' változat Szakmai elıkészítés a négy szakterületre,,a'' változat Szakmai alapozás (10. évfolyam) Szakmai alapozás az egészségügy, szociális szolgáltatások szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás az oktatás szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás a mővészet, közmővelıdés, kommunikáció szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás az egyéb szolgáltatások szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra,,a1'' változat Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra,,a2'' változat Szakmai alapozás az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás a vegyipar szakmacsoportra,,a1'' változat Szakmai alapozás a vegyipar szakmacsoportra,,a2'' változat Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra,,a1'' változat Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra,,a2'' változat Szakmai alapozás a könnyőipar szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás a faipar szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás a nyomdaipar szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás a közlekedés szakmacsoportra,,a1'' változat Szakmai alapozás a közlekedés szakmacsoportra,,a2'' változat Szakmai alapozás a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás a gazdasági-szolgáltatási szakterületre,,a'' változat Szakmai alapozás a mezıgazdaság szakmacsoportra,,a'' változat Szakmai alapozás az élelmiszeripar szakmacsoportra,,a'' változat 8

9 2. Szakiskolai "B" változat Szakmai elıkészítés a humán szakterületre,,b'' változat Szakmai elıkészítés a mőszaki szakterületre,,b'' változat Szakmai elıkészítés a gazdasági-szolgáltatási szakterületre,,b'' változat Szakmai elıkészítés az agrár szakterületre,,b'' változat Szakmai elıkészítés a humán és a gazdasági-szolgáltatási szakterületre,,b'' változat Szakmai elıkészítés az agrár és a gazdasági-szolgáltatási szakterületre,,b'' változat Szakmai elıkészítés a négy szakterületre,,b'' változat Szakmai alapozás (10. évfolyam) Szakmai alapozás az egészségügy, szociális szolgáltatások szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás az oktatás szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a mővészet, kultúra szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás az egyéb szolgáltatások szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a vegyipar szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a könnyőipar szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a faipar szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a nyomdaipar szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a közlekedés szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás a gazdasági-szolgáltatási szakterületre,,b'' változat Szakmai alapozás a mezıgazdaság szakmacsoportra,,b'' változat Szakmai alapozás az élelmiszeripar szakmacsoportra,,b'' változat 9

10 KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A ÉVFOLYAMON Énkép, önismeret A személyiség belsı diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki éppúgy, mint jellemzı egyéb tulajdonságok. A évfolyamon a tanuló, képes önállóan meghatározni tevékenysége irányát. Aktivitásának mértéke, színvonala nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe, és válnak magatartást irányító tényezıkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek mőködését, felhasználhatóságát. Gondoskodni kell arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlıdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Hon-és népismeret Népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit megismerve, az értékırzést felelısséggel fel tudják vállalni a tanulók. A megismerés kiterjed a kiemelkedı magyar történelmi személyiségekre, tudósokra, feltalálókra, mővészekre, írókra, költıkre. Lehetıséget kell biztosítani azokra az egyéni és közösségi tevékenységekre, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. A nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettıl elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülése egyaránt fontos. Ösztönözzük a fiatalokat a szőkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra A évfolyamon az Európai Unió kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika szempontrendszerérıl fontos ismeretekkel bıvül a tanulók tudása. A lehetıség, hogy magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká, nevelési értékszempont. A fejlesztés célja, hogy ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértıvé a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt. 10

11 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A közoktatási rendszer egyik alapvetı feladata olyan formális, nem formális tanulási lehetıségek biztosítása, amelyek elısegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. A társadalom fejlıdésének és az egyén sikerességének, boldogulásának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében. Az aktív részvételhez szükséges megfelelı tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelı beállítottság és motiváltság szükséges. Ehhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetıségeket. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás általános mőveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvetı összefüggéseit értı és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhetı sem mőködı demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A társadalom számára nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitőd alakuljon ki az értékteremtı munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerőség iránt. A magas szintő szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történı értékteremtéshez, a minıségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódó kompetenciafejlesztés hangsúlyos feladat a középiskolában és a szakiskolában. Kiemelt értéknek kell tekinteni minden olyan erıfeszítést, amelyet azért teszünk, hogy megszerezzük azt a tudást, amely a modern gazdaság hajtóerejét jelenti. Lényeges az is, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget. Hozzájárul a fejlesztés annak a képességnek a kialakításához, hogy egyensúlyt találjanak a rövidebb és hosszabb távú elınyök között. A személyiségnevelés fontos része az okos gazdálkodás képességének a kialakítása. Környezettudatosságra nevelés Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás, információszerzés és a nyitott gondolkodás. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelıdnek, akik kreatívan, problémamegoldó módon gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelısséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére és elemi szintő értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megırzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik 11

12 gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás, a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv kell legyen egyéni és közösségi szinten egyaránt. A tanulás tanítása A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. A tanulás tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Hatékony tanulás elképzelhetetlen a tanulók kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló információszerzı tevékenysége nélkül. Ezért a tanításitanulási folyamatban a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kap az információszerzés- és feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetıségek felhasználására. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása középiskolában elsısorban a következıket foglalja magában: az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erısítése, célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. El kell sajátítaniuk az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulási folyamatot jelentısen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetıséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskolában a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesszük. Az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelünk. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Ismerni kell az egészséget, testi épséget veszélyeztetı leggyakoribb tényezıket, a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintő megelızését. Különösen sok feladata van az iskolának, a serdülık körében a káros függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelızésében. Megkerülhetetlen feladat, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás, a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítés. Felkészülés a felnıttlét szerepeire A szerepekre való felkészülés fontos eleme a pályaorientáció. A évfolyamon célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elısegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklıdésüknek megfelelı területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. 12

13 A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különbözı tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttmőködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttmőködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erısítése. Ezzel párhuzamosan szükséges meghatározni az állampolgári kompetencia tartalmát is, nevezetesen a jogaikat érvényesítı, a közéletben részt vevı és közremőködı tanulók képzésérıl van szó. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség) A tantárgyközi együttmőködés az eredményes munka érdekében fontos az iskolában. Sokféle formája létezhet az iskolai gyakorlatban. Ezek közül minél többet alkalmaz egy iskola, annál összetettebben valósítja meg a tantárgyak koncentrációját. Az alábbi 12 tevékenységi forma ehhez a célhoz járulhat hozzá, egyúttal azokat a lehetıségeket is számba véve, melyeket a mostani tantárgyakra épülı szokásrend mellett alkalmazni lehet: integrált tantárgy tanítása; összefüggı tantárgyak órarendi tömbösítése; különbözı szaktanárok tevékenységének tartalmi egyeztetése egy-egy évfolyamon; adott téma közös tanítása a különbözı tárgyakat tanító tanárokkal; projektek közös kidolgozása a különbözı tárgyak tanáraival; értékelési eszközök közös kidolgozása (például feladatlap, témazáró, vizsgatételsor stb.) különbözı tárgyakat tanító tanárokkal; a tanulók összehangolt fejlesztése a domináns kompetenciák (kommunikáció, problémamegoldás) terén, különbözı szakos tanárokkal; a tanulók közös fejlesztése a kereszttantervi területeken több különbözı szakos tanárral; az iskolai internetes labor közös használata a különbözı tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal; az iskolai könyvtár közös használata a különbözı tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal; az iskolai honlap közös szerkesztése a különbözı tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal; a tartalmilag összekapcsolható tantárgyak tanárai egyeztetnek a tankönyvrendelés során. Mit tehet a középiskola a hatékony nevelés-fejlesztés érdekében? Elıtérbe helyezi a tantárgyközi oktatást elısegítı technikákat, és a korszerő tanulásszervezési eljárások alkalmazását. Nem a tantárgyi követelmények minél magasabb teljesítését tekinti az egyetlen értékmérınek. Segíti a gyerekeket a különbözı forrásokból szerzett ismeretek rendszerezésében. Kiemelten figyel a kereszttantervi kompetenciák, kulcskompetenciák fejlesztésére. Elhiszi, hogy az átfogó, tantárgyközi tartalmak oktatása és a kereszttantervi kompetenciák fejlesztése növeli, és nem csökkenti az eredményességet. Belátja, hogy nem csak a heti óraszám és a 45 perces óra az egyetlen tartalmat strukturáló tényezı. Radikálisan csökkenti a tantárgyi ismeretek számát, inkább a kapcsolódási pontok (az alapvetı tudásoszlopok) kiépítésére koncentrál. Az ismeretátadás és képességfejlesztés arányosságára törekszik. Figyel a tanulók érdeklıdésére. Mi múlik a tanárokon, iskolákon és mi a szabályozókon? Például a tanulásszervezés. A magas hozzáadott értékkel rendelkezı iskolák között a tanulásszervezési megoldások közül a gimnáziumokban elsısorban a csoportbontás és nívócsoport alkalmazása fordul elı. A több programot futtató szakközép- és szakiskolában az osztályba sorolás szakmai tárgy szerint történik, s a programok közötti 13

14 átjárhatóságot az iskola mindkét irányba biztosítja (aki a szakiskolában jól teljesít, annak elsı évben, elsı félévben át lehet kerülni a szakközépiskolai évfolyamba). A tanórán kívüli foglalkozások. A magas hozzáadott értékkel rendelkezı iskolák körében igen gyakori a tanórán kívüli tevékenységek szervezése, több esetben az ilyen foglalkozások nem fakultatív, választható lehetıséget jelentenek a tanulók számára, hanem valamilyen formában kötelezı az ezeken való részvétel, ez esetben ezt valamilyen konkrét nevelési céllal magyarázza az intézmény. Nem feltétlenül tudatos iskolapolitikákról van szó, de az eredményes iskolák esetében joggal feltételezhetı a tudatosság. Különbözı a középiskolák helyzete, mind profiljukat, mind az intézményfenntartás jellemzıit, mind az egyéb lehetıségeiket tekintve. Mindenekelıtt abban követhetı a tudatosság, ahogyan mőködnek. A szakiskolának kilencedik-tizedik évfolyamon adott képesítés megszerzéséhez szükséges, az OKJ-ben meghatározott szakképzési évfolyama van. (Tv. 27. (1-3.) A kilencedik-tizedik évfolyamon általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, a tizedik évfolyamon a kötelezı tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. A szakképzés követelményeinek elsajátítása egyidejőleg is folyhat az általános mőveltséget megalapozó pedagógiai szakasszal (párhuzamos oktatás).(tv c) A gazdasági versenyképesség csak megfelelıen képzett munkaerıvel valósítható meg. A szaktudás, az adott munkakörhöz szükséges képességek jelentik a humánerıforrás alapját. Elıfordulhat, hogy a munkavállalónak új szakmát, új ismereteket kell elsajátítania, például idegen nyelvet, számítástechnikai ismereteket. Ehhez olyan képességekkel, készségekkel kell rendelkeznie, amelyek megkönnyítik a tanulását: ismernie kell a számára leghatékonyabb tanulási technikákat, motiváltnak és kooperatívnak kell lennie, mert e nélkül elképzelhetetlen a másokkal való együttmőködés. Ma már megfelelı szakképzettség vagy szakképzettségek nélkül nem vagy ritkán alkalmaznak munkavállalót. Az, aki nem kapcsolódik be a tanulásba, hátrányos helyzetbe kerül, és leszakad a társadalom tanuló tagjaitól. A szakiskolában felzárkóztató oktatás szervezhetı (Tv ), azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség nélkül kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú végzettséggel rendelkeznek, de nem kívánnak a 9. évfolyamon továbbtanulni. 14

15 PÁLYAORIENTÁCIÓ Szakiskola 9. vagy 10 évfolyama Tantárgyi alapelvek és célok A szakiskolai képzésben a tananyagok elsajátítása mellett a tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a felkészültségüknek megfelelı szakmában tudják életpályájukat kiteljesíteni. A saját adottságaiknak reális ismeretén keresztül, képesek legyenek azt a pályát/szakmákat megcélozni, amihez tehetségük van, és érdekli is a szakterület. Tudja megtervezni a szaktudás megszerzésének lépései, és ismerje az álláskeresési technikákat, hogy a munkaerıpiacon sikerrel tudjon megfelelı állást találni. A tantárgy segíti a tanulók pálya és szakmaválasztási érettségének kialakulását. Felkészíti a tanulókat arra, hogy képesek legyenek megfelelni a munkaerı piaci elvárásoknak. A választott pálya/szakma elvárásait ismerjék, és képesek legyenek felkészülni annak folyton fejlıdı szakmai tudásának megszerzésére, és fejlesztésére. A tanulók a felkészülés során kapjanak átfogó képet a munka világáról, ismerjék azokat a szakmai kifejezéseket, melyek birtokában tájékozódni tud a pályaválasztási lehetıségeket kínáló szakirodalomban. Legyenek képes a reális önértékelésre, tudjanak tájékozódni a piac kínálta szakmák között. Tudják hatékonyan használni a pályaválasztási technikákat. Bevezetés a pályaorientáció témakörébe Fejlesztési feladatok: - Ismerje a tanuló a tudatos pályaválasztás fontosságát, és azt, hogy a képességeinek megfelelı szakma/szakmák kiválasztása milyen fontos, a késıbbi szakmai fejlıdésében. - A szakkifejezések jelentésének ismerete hozzásegíti a tanulókat a pályaorientáció szakirodalmának tanulmányozásához, és tudásuk bıvítéséhez. Pályaválasztáshoz szükséges önismeret - A reális önismeret folyamatos fejlesztésének képességével kell megismertetni a leendı munkavállalókat ahhoz, hogy lehetıségeiknek megfelelı életpályát tudják kiválasztani, és abban képesek legyenek a szakmaváltásra. A szaktudásuk korszerősítésével pedig, állásuk megtartására, és a karrierépítésre. 15

16 Pályaismeret - Ismerjék a pályák világát. Legyenek képesek rendszerezni a pályák világából szerzet ismereteiket, ismerjék az egyes szakmákhoz szükséges készségeket, képességeket. Legyenek képesek összehasonlítani az egyes pályákhoz szükséges jellemzıket (különbség, azonosság) Felismerni és csoportosítani az egymást helyettesítı pályákat/pályacsoportokat. Pályaválasztás folyamata - Legyen képes a saját adottságainak megfelelı pályák/pályacsoportok kiválasztására. Ismerje az életútterv készítés lépései, és legyen képes a saját életúttervét elkészíteni. Munkaerı-piaci ismeretek - Tudja alkalmazni az álláskeresési technikákat, és tudja saját életrajzát megírni. Karrierterv - Legyen képes a választott szakmájához szükséges szakmai tudás megszerzésének tervezésére, és a megfelelı iskolatípus kiválasztására, és szaktudás megszerzésére. - Értse meg a gazdasági-társadalmi és az ebbıl következı foglalkoztatási viszonyok közötti összefüggéseket, és tudja ezt a saját munkavállalási esélyeikor felhasználni. - Ismerje a karrierterv készítés lépéseit, és legyen képes a saját karriertervének elkészítésére. 16

17 PÁLYAORIENTÁCIÓ HÁLÓTERV Éves óraszám 74 - heti óraszám 2 Sorszám Témakör Téma Óraszám 1. Bevezetés a pályaorientáció témakörébe 2 Pályaorientáció fontossága 1 Pályaorientáció fogalomrendszere 1 2. Pályaválasztáshoz szükséges önismeret 12 Önismeret szerepe a pályaválasztásban Készségek Képességek Tehetség, és érdeklıdés 3. Pályaismeret 16 Pályák világa, pályatükör, pályaszint, pályaleírások Szakmák ismertetése Szakmákhoz szükséges készségek, képességek, ismeretek 4. Pályaválasztás folyamata 14 Adottságoknak megfelelı pályák kiválasztása A pályák rangsorolása Az életútterv elkészítésének lépései 5. Munkaerıpiaci ismeretek 14 Álláskeresési technikák Életrajzírás Interjúra felkészülés 6. Karrierterv 14 Szakma elsajátításhoz szükséges információk A munkahelyválasztáshoz szükséges ismeretek és technikák Karrierterv készítés lépései 17

18 1. Bevezetés a pályaorientáció témakörébe Fejlesztési célok Kialakítani a tudatos pályairányultság megszerzésének igényét, és a hozzá szükséges szakszavak használatára igényét Tananyag Pályaorientáció fontossága Pályaorientáció fogalomrendszere Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanári elıadás Pályaorientációs szakkönyv szómagyarázata Továbbhaladás feltételei Ismerje a pályaválasztás fontosságát, és a szakszavak pontos jelentését. 2. Pályaválasztáshoz szükséges önismeret Fejlesztési célok Legyen képes felmérni, és reálisan értékelni saját készségét, képességét, érdeklıdését Tananyag Önismeret szerepe a pályaválasztásban Készségek Képességek Tehetség, és érdeklıdés Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulói győjtımunka Tanulók által is hozzáférhetı önértékelı tesztek kitöltése, és értékelése Csoportmunka Továbbhaladás feltételei Készítse el a tanuló a saját készség, képesség, érdeklıdés profilját 3. Pályaismeret Fejlesztési célok Ismerjék a pályák világát. Legyenek képesek rendszerezni a pályák világából szerzet ismereteiket, ismerjék az egyes szakmákhoz szükséges készségeket, képességeket. Legyenek képesek összehasonlítani az egyes pályákhoz szükséges jellemzıket (különbség, azonosság) Felismerni és csoportosítani az egymást helyettesítı pályákat/pályacsoportokat Tananyag Pályák világa, pályatükör, pályaszint, pályaleírások Szakmák ismertetése Szakmákhoz szükséges készségek, képességek, ismeretek Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulói győjtımunka, Pályaválasztási kiadványok, és szakmaismertetık anyagának feldolgozása csoportmunkában Egyéni győjtımunkában a kiválasztott szakmák jellemzıinek felkutatása Továbbhaladás feltételei A tanuló által kiválasztott szakmák rangsorolása, és pályaelvárások ismertetése dolgozat formájában 18

19 4. Pályaválasztás folyamata Fejlesztési célok Legyen képes a saját adottságainak megfelelı pályák/pályacsoportok kiválasztására. Legyen képes a saját életúttervét elkészíteni Tananyag Adottságoknak megfelelı pályák kiválasztása A pályák rangsorolása Az életútterv elkészítésének lépései Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Csoportmunka, egyéni győjtı-, és elemzı munka tanári segítséggel Továbbhaladás feltételei A kiválasztott pályák rangsorolása a saját érdeklıdésének, képességeinek, és adottságainak megfelelıen, dolgozat formájában 5. Munkaerı-piaci ismeretek Fejlesztési célok Ismerje a különbözı álláskeresési technikákat, és a különbözı életrajzírási módszereket. Legyen képes felkészülni egy állásinterjúra Tananyag Álláskeresési technikák, Életrajzírás, Interjúra felkészülés Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Csoportmunka, szituációs játék Dokumentumkészítés Tanári elıadás dokumentumelemzés Továbbhaladás feltételei Három módon megírt életrajz, Egy állásinterjú tervezése, és szituációban való részvétel, videóval történt dokumentálással 6. Karrierterv Fejlesztési célok Tudja használni az iskolaválasztáshoz szükséges dokumentumokat, és értse annak információ tartalmát. Ismerje és tudja alkalmazni a munkahely keresési technikákat. Legyen képes elkészíteni saját karriertervét Tananyag Szakma elsajátításhoz szükséges információk. A munkahelyválasztáshoz szükséges ismeretek és technikák Karrierterv készítés lépései Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Dokumentumok elemzése, megadott szempontok alapján, csoportmunka Egyéni győjtımunka Továbbhaladás feltételei Saját karriertervének elkészítése Értékelés: A tanulók értékelésének célja, hogy ellenırizze a tanár a tanuló pályaválasztási folyamatában megszerzett jártasságát. A szituációs játékok és az elkészített mintadokumentumok, alkalmasak, arra hogy a megszerzett ismeretek alapján késıbb a tanuló elkészíthesse a folyamatosan bıvülı reális életúttervét, és karriertervét. Minısítés: megfelelt, ha elkészítette a dokumentumokat, és a csoportmunkában elkészítette a saját interjúfelvételét. nem felelt meg, ha nem készítette el a dokumentumokat, és a csoportmunkában nem készítette el a saját interjúfelvételét. 19

20 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM évfolyam számára 20