A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései

Átírás

1 PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései Dr. Kelemen Gyula február 09.

2 Az oktatás-képzés és a gazdasági teljesítmény közötti kapcsolat megköveteli A magas színvonalú tömegoktatást Az oktatás gyakorlatias irányba való elmozdítását Az értékek megırzését A gyakorlati elvárásoknak való megfelelést A felnıttoktatás a figyelem központjába került Milyen példát kövessünk? (USA, EU kompetencia alapú képzések tapasztalatai)

3 A gazdaság által igényelt kompetenciák Rugalmasság és alkalmazkodóképesség Az önálló és társas tanulásra való képesség Problémamegoldó képesség, kreativitás A bizonytalanság kezelésének képessége Megbízhatóság és kiszámíthatóság Együttmőködési és kommunikációs képességek (szociális kompetenciák) Az írott kommunikáció alkalmazásának képessége Idegen nyelvő és különbözı kultúrák közötti kommunikáció Az információs és telekommunikációs technológia alkalmazásának képessége

4 Standard Valamely munkának szokásos mértéke, egységnyi mérhetı része, minıségileg bemérhetı (szabványos) elıírás Egységes állandó színvonal A kompetencia végrehajtásához szükséges viselkedés és gyakorlat A standardok kialakításának 3 fı területe Tanulmányi standardok Döntési felelısség kérdése Irányítási rendszer átalakítása

5 1. Tanulmányi standardok jellemzıi Pontos cél és kimenet meghatározása Kézségek pontos megfogalmazása A tudáselemek meghatározottak Egyértelmő megértési szintek A gyakorlat pontos leírása A szerepek meghatározása és elsajátítási útjának bemutatása

6 2. Döntési felelısség kérdésének meghatározása Tesztek kidolgozása Tanári felkészültség ellenırzése Tanárok továbbképzése Iskolák felelısségre vonását biztosító program

7 3. Irányítási rendszer átalakítása Az intézmények felelısek legyenek a standard elérését biztosító oktatási módszerek, és eszközök kidolgozásáért Világos és egységes - az elemitıl a középiskola befejezéséig tartó - tanterv

8 A mőszaki szakemberképzéshez tartozó kompetenciák meghatározásának problémái VÁLLALAT KÉPZİ INTÉZMÉNY mőveleti, cselekvı, tevékenységben és eredményben megjelenı tudás értékelhetı, meghatározott szakmai referenciakeretbe illeszkedı tudás

9 A vállalat felıl szorgalmazott kompetenciák beépülése a modulokba I. Kompetencia bizottság létrehozása Felsıoktatási szakember Vállalati szakember Több éves gyakorlattal rendelkezı, végzett mérnök Kompetencia elvő tananyag fejlesztéséhez értı szakember

10 II. Kompetencia elvő képzési program kialakítása A képzési program megküldése a vállalatoknak Annak felmérése, hogy a leendı szakemberektıl milyen kompetenciákat várnak el a kimenetkor (Modulokra lebontva) A vállalat által megfogalmazott elvárt és a képzés során megszerzendı kompetenciák összehasonlítása A tanterv átdolgozása A tanterv véglegesítése Képzés lefolytatása folyamatos visszacsatolás esetleges korrekciók

11 Tanulságok a a mőszaki szakemberképzés számára Új szakmai profil kialakítása szükséges A minıségbiztosítás épüljön be a kompetenciákba (Külsı ellenırzés + képzés monitorozása > minıségbiztosítás) Sokkal szorosabb gyakorlati kapcsolat az iskolákkal (Több iskolaszintő kutatás, önreflexiós képességek erısítése) Nyitottabb képzés (Új oktatásszervezési formák, intenzívebb együttmőködés a partnerek között.) Folyamatosan kapcsolattartás a megrendelıvel, igényeinek felmérése, melyeket be kell építeni a képzés kompetenciái közé.

12 Problémák a kompetencia alapú oktatás bevezetésével kapcsolatosan Magyarországon A problémát a fogalmak és a rendszerek eltérı értelmezése jelenti: a hazai lélektani alapú közelítés a mérhetıségre helyezi a hangsúlyt. A publikációk jelentıs része szinonim fogalomként kezeli a készség és a kompetencia fogalmát, illetve a definíciót és a mérhetıséget a készségszintig tartja elfogadhatónak. A kompetencia különbözı készségekbıl épül fel, tehát az analitikus és redukcionista felfogásnak megfelelıen ilyen egységekre szükséges visszavezetni.

13 Az EU- ban a kompetencia fogalmat a gyakorlatot reprezentáló kutatások alapján olyan, a gyakorlatban megnyilvánuló tulajdonság-képesség együttesként kezeli, amely nem kéri a részekre bontást. A munkavállaló személyisége egységes egész, a munkakörnyezet elvárásainak megfelelıen megszerez és birtokol kompetenciákat.

14 Félelmek a BERA kutatásai alapján Túlzottan tökéletes adminisztratív, hivataloskodó modellek létrejötte Tanári professzionalizmus értékeit nem korlátozza-e a hasznos gyakorlat A kompetenciák érték és eredmény orientáltsága biztosítja-e a tanítás sokoldalúan motivált erkölcsi és személyiségfejlesztı irányultságát Honnan származnak a kompetencia fogalmak (szakembertıl, kormányilletékesektıl, munkaköri leírásból, professzionális folyamatokból, szakfelügyelıktıl, politikusoktól)? Képesek-e a hagyományosan képzett tanárok a kompetencia rendszerő tanításra? ( Tanítsunk úgy ahogy minket tanítottak )

15 Köszönöm megtisztelı figyelmüket! Dr. Kelemen Gyula