Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere"

Átírás

1 Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere

2 Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiaiszakmai ellenőrzés rendszere A tanfelügyeleti fejlesztések helye a TÁMOP kiemelt projektben A tanfelügyelet, mint az intézményi minőségfejlesztési standard része Az egységes külső értékelési rendszer keretei A pedagógus ellenőrzési standard A vezető ellenőrzési standard Az intézmény ellenőrzési standard A fejlesztések tervezett ütemezése A szakértői kapacitás kialakítása

3 TÁMOP Az ellenőrzési rendszer kidolgozása

4 Az intézményi minőségfejlesztési standard Értékelési területek Értékelési szempontok Eszközök Követelmény indikátorok Önértékelés Külső ellenőrzés Indikátorok

5 Az ellenőrzés eredménye alapján az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervet készít A pedagógiai-szakmai ellenőrzési rendszer keretei Ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat, célja a pedagógusok, a vezetők és az intézmény pedagógiai munkájának külső, egységes kritériumoknak megfelelő ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében Az ellenőrzés a fenntartótól függetlenül kiterjed minden köznevelési intézményre, annak vezetőjére és pedagógusaira Az ellenőrzéseket az Oktatási Hivatal szervezi a kormányhivatalok közreműködésével A kormányhivatal ellenőrzési tervet készít és felkéri a pedagógiaiszakmai ellenőrzési szakértőket

6 A tanfelügyelet alapelvei Az tanfelügyeleti rendszer figyelembe veszi az érintett pedagógusok, vezetők és intézmények érdekeit. Az ellenőrzés egységes kritériumok szerint, egységes és nyilvános módszerrel történik. Az ellenőrzés értékeléssel, de nem ítélettel, és nem intézkedéssel zárul.

7 A tanfelügyelet felépítése

8 A pedagógus ellenőrzésének területei 1. A pedagógus személyes szakmai felkészültsége a pedagógiai folyamatok tervezése, a tervezés tudatossága a pedagógiai, módszerek tudatos alkalmazása a felkészülés minősége (óravázlat, tanmenet) 2. A nevelő-oktató munka hatékonysága a tanulási folyamat irányítása: a tanóra minősége a tanulók személyiségének fejlesztése, egyéni bánásmód a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése

9 A pedagógus ellenőrzésének területei 3. A nevelő-oktató munka dokumentálása és a tanulói produktumok a pedagógiai munka eredményeként készített dokumentumok és eszközök szakmai színvonala, és koherenciájuk (tanmenet, óratervezés, napló, füzetmunka, táblakép, szemléltetés, stb.) pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, a mérési eredmények visszacsatolása 4. Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, etika, elkötelezettség pedagógusetika az iskola nevelési-oktatási elveivel és szellemiségével való azonosulás kommunikáció, csapatmunka és a szakmai együttműködés kreativitás, innováció

10 A pedagógus ellenőrzésének eszközei Megfigyelés: egységes és nyilvános szempontok szerinti óra/foglalkozáslátogatás Dokumentumelemzés: a szakértő megismerkedik az intézmény pedagógiai programjának alapvetéseivel és a pedagógus mindennapi nevelő-oktató munkájával kapcsolatos dokumentumokkal, ezek és a pedagógus portfóliója segítségével azonosítja a kiemelt figyelmet érdemlő területeket Önértékelés: a pedagógus lehetőséget kap a saját maga által kiemelkedőnek vagy fejlesztendőnek ítélt területek megjelölésére Interjú: szintén egységes és nyilvános szempontok szerinti beszélgetés az óralátogatás, a dokumentumelemzés és az önértékelés tapasztalataira építve

11 A pedagógus ellenőrzés menete Előzetes felkészülés: a szakértők az pedagógiai program és a pedagógus portfólió alapján átfogó képet alkotnak az érintett pedagógus munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. Helyszíni ellenőrzés: a szakértők a pedagógiai munka dokumentumainak elemzése és interjúk segítségével ellenőrzik és értékelik a pedagógus munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket. Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait és kitöltik a pedagógus munkájára vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett pedagógus kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.

12 A vezetői ellenőrzés feltételei ötévente, az intézményellenőrzést megelőzően leghamarabb az intézményvezetői megbízás 2. évében, legkésőbb az intézményvezető vezetői megbízásának lejárta előtti tanévben (20/ (2)) ha az Nkt. 69. (4) bekezdés által előírt kérdőíves felmérést (szülői, pedagógusi)már legalább egyszer lefolytatták

13 A vezető ellenőrzésének területei A vezető szakmai felkészültsége Személyes vezetői tulajdonságai A pedagógiai munka irányítása, stratégiai és operatív tervezés, vezetés A pedagógiai munka szervezése, az alkalmazottak irányítása Humán erőforrás-gazdálkodás, munkahelyi motiváció Szervezetfejlesztés, változások menedzselése A pedagógiai munka eredményességének, minőségének ellenőrzése, mérése, értékelése, fejlesztése Kapcsolatok minősége (alkalmazottak, szülői képviselet, diákönkormányzat, fenntartó)

14 A vezető ellenőrzésének eszközei Dokumentumelemzés: a szakértő megismeri az intézményi alapdokumentumok pedagógiai vonatkozásait, különös tekintettel a vezető szerepére e vonatkozások kidolgozásában és végrehajtásában, valamint a vezetői portfólió segítségével azonosítja a kiemelt figyelmet érdemlő területeket Interjú: a vezetői kompetenciákra irányuló egységes és nyilvános szempontok alapján folytatott beszélgetések a vezetővel, beosztottakkal és a fenntartóval Kérdőív: Az Nkt. 69. (4) bekezdése által előírt kérdőíves felmérés - a tantestület illetve a szülők körében lebonyolított, a vezetői megbízás 2. és 4. évében eredményének elemzése

15 A vezető ellenőrzés menete Előzetes felkészülés: a szakértők az intézményi alapdokumentumok, a vezetői portfólió és a kérdőíves felmérés eredményei alapján átfogó képet alkotnak az érintett vezető munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. Helyszíni ellenőrzés: a szakértők dokumentumelemzés és interjúk segítségével ellenőrzik és értékelik a vezető munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket. Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait és kitöltik a vezető munkájára vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett vezető kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.

16 Az intézményellenőrzés feltételei ötévente megyei ellenőrzési terv alapján ha az intézmény pedagógusainak legalább hatvan százalékát már értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében legalább egyszer sor került vagy az intézményellenőrzés során sor kerül az intézményvezető ellenőrzésére is (150. (2))

17 Az intézmény ellenőrzésének területei Együttműködés, munkamegosztás, belső kapcsolatok (vezető és vezetőtársak, munkaközösségek, stb.) Az intézményen kívüli szakmai kommunikáció A pedagógiai munka szervezése, az alkalmazottak és a nevelő-oktató munka irányítása A pedagógiai folyamatok tervezése és végrehajtása A pedagógiai folyamatok ellenőrzése, értékelése Eredmények (a tanulói eredmények változása, partnerek elégedettsége) Személyiség- és közösségfejlesztés A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók nevelése

18 Az intézmény ellenőrzésének eszközei Dokumentumelemzés: a szakértő megismeri az intézményi alapdokumentumok pedagógiai vonatkozásait, a korábbi ellenőrzések és önértékelés dokumentumait, valamint a tanulói teljesítménymérések eredményét és azonosítja a kiemelt figyelmet érdemlő területeket A korábbi pedagógus és vezető értékelések összegzése Interjú: a fenntartó és a működtető képviselőivel, a vezetővel és a munkaközösség vezetőkkel, a pedagógusok és a szülők képviselőivel az intézmény pedagógiai munkájáról Kérdőív: partneri elégedettségmérés eredményeinek vizsgálata Intézménybejárás: a pedagógiai munkához szükséges infrastruktúra vizsgálata

19 Az ellenőrzés menete Előzetes felkészülés: a szakértők a vizsgált dokumentumok és a kérdőíves felmérés eredményei alapján átfogó képet alkotnak az érintett intézmény munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. Helyszíni ellenőrzés: a szakértők interjúk, és intézménybejárás segítségével ellenőrzik és értékelik a intézmény munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket. Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait, valamint a korábbi értékelések eredményét és kitöltik az intézmény munkájára vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett intézmény (a vezető a tantestület jóváhagyásával) kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot. Az intézményellenőrzést követően az intézmény öt évre szóló intézkedési tervet készít

20 A tanfelügyeleti rendszer kidolgozásának menete Teszteszközök kidolgozása (2012.augusztus-2012.december) A szakértői képzés tesztverziójának kidolgozása (2012.december január) A tanfelügyeleti standardok kipróbálása (2013. március-2013.június) A standardok és a képzés véglegesítése (2013. június-2013.augusztus) Tréneri képzések (2013. július-2013.augusztus) Szakértői képzések (2013. szeptember- )

21 A szakértői kapacitás kialakítása A bemeneti követelmények meghatározása (2013.április-2013.május) A szükséges kapacitás meghatározása (2013.április-2013.május) Képzési ütemterv kidolgozása (2013.május-2013.június) Jelentkeztetés (2013. június-2013.július) A képzési terv végrehajtása (2013. szeptember- )

22 A szakértőkkel szembeni követelmények A pedagógiai-szakmai ellenőrzési és minősítési szakértő az lehet, aki elvégezte az Oktatási Hivatal által alapított 60 órás (30+30) továbbképzést, valamint rendelkezik: felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel pedagógus- vagy oktatói munkakörben szerzett tíz év szakmai gyakorlattal pedagógus-szakvizsgával pedagógus-munkakörben betöltött jogviszonnyal, vagy a pedagógusmunkakörre szóló jogviszonya, munkaviszonya megszűnése óta tíz évnél kevesebb idő telt el, vagy az Oktatási Hivatal engedélyével

23 További információkért, kérem regisztráljanak hírlevelünkre a oldalon! Köszönöm a megtisztelő figyelmet!