Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. A felnőtt tanuló
|
|
- Márton Molnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar A felnőtt tanuló Oktató: Novák Géza Máté Készítette: Huszka Eszter
2 1. Bevezetés Jelen dolgozatom témájaként, egy a mai napra egyre inkább terjedő és a hétköznapokba beépülő témát, a felnőttoktatásban résztvevő diákok kompetenciáit, motivációit, egész jellemüket választottam. Manapság egyre több jelentőséget kap a téma, mivel számos továbbképzésen, nyelvtanfolyamon, kurzuson kell részt vennie a kor emberének ahhoz, hogy megfelelő szintű megélhetést biztosíthasson magának, esetenként családjának is. Manapság már sok helyen nem elegendő egy diploma, nyelvvizsgák kellenek és elegendő ismeret a világról. Valljuk be, ez sokszor nem könnyű feladat. De vajon csak ez lehet a motiváló erő? Vagy ennél komplexebb a téma? És mik azok az elengedhetetlen tulajdonságok, amivel rendelkeznünk kell, ahhoz, hogy sikeresen elvégezzünk valamilyen képzést? Az elkövetkezőkben többek között erre is megpróbálok választ találni. A sikeres munka érdekében a témához kapcsolódó szakirodalmat, illetve az általam összeállított kérdőív eredményeit fogom felhasználni. 2. A felnőtt tanuló kompetenciái, jellemzői Ebben a bekezdésben a felnőtt diákok jellemzőit fogom az Olvasóval ismertetni. De ki is az a felnőtt? A kérdést több szempontból lehet megközelíteni. Jogi szempontból a tizennyolcadik életévét betöltött személy felnőttnek tekinthető. Társadalmi szempontból az, aki tanulmányait befejezte és kilépett a munkaerő piacra, vagy valamilyen szakképesítést szerzett, és így munkatapasztalatot szerezhet, szintén a felnőtt kategóriába tartozik. Pszichológiai megközelítésben felnőtt az úgynevezett érett személyiség. (Dinnyés- Rakaczkiné-Lada, 2001) Minden egyén más és más jellemzőket, tulajdonságokat, tapasztalatokat tud magáénak, nem találunk két teljesen ugyanolyan embert a világon. Ebből következik, hogy tanuláshoz való hozzáállásuk is gyakran eltérő. Azt azonban elmondhatjuk, hogy aki felnőtt fejjel is a tanulás felé orientálódik, bizonyosan rendelkezik olyan alap kompetenciákkal, mint tanulótársai. Ilyen kompetencia például az önállóság. A felnőttképzésben résztvevőknek legtöbbször önállóan kell feldolgozniuk egy-egy hosszabb anyagrészt, fejezetet a tananyagból. Kisgyermekek oktatásánál ez teljesen máshogy működik, mivel általános iskola alsó osztályaiban egyrészt nem ismerik még a tananyag feldolgozásának különböző módszereit,
3 másrészt nincs is még szükségük rá, hogy teljesen önállóan tegyék ezt meg, hiszen tanáraik és családjuk ilyen szempontból állandó hátteret nyújtanak. Egy felnőttnek önállóan kell reggel felkelni, elmenni az intézménybe, ott (lehetőleg) aktívan jelen lenni és végül elsajátítani az anyagot. Elengedhetetlen a hálózati gondolkodás a kompetenciák közül, hiszen a megszerzett tudást rendszerezni kell a fejünkben ahhoz, hogy hosszútávon is elő tudjuk hívni, és ne kopjon el rövid időn belül. A tanulónak tudnia kell egyszerre több összefüggést átlátnia, újabb dolgokat kapcsolnia a meglévőkhöz, illetve ha szükséges, módosítani azokat. Az előző kompetenciához köthető a szintén kulcsfontosságú jellemző, a megszerzett tapasztalatok. A munkatevékenység tapasztalatok felhalmozódásával jár. Ebből következik, hogy a tanulók szelektív módon reagálnak az elhangzott ismeretekre. Előfordulhat, hogy nem fogadják el azok jelentős részét, ha nem illeszkednek tapasztalataikhoz, vagy ha nem találnak megfelelő magyarázatot arra, hogyan illeszthetők az ismeretek a meglévő tapasztalatokhoz. (Szitó, letölt. dátuma: ) További fontos kompetencia a nyitottság és a problémamegoldó képesség. A kettő együtt jelenik meg, és szorosan összefügg, hiszen gerjesztik egymást. A nyitottság kulcspontja a sikerek elérésének, mert, ha valaki nem rendelkezik azzal a bizonyos b terv -vel, elkezd stresszelni, nincs több megközelítési módja, akkor könnyen ráfázhat egy adott problémás szituációra. Dieter Mertens négy formáját említi a kulcsképességeknek: az alapképességeket, horizontális képességeket, szélesítő elemeket és a szüreti tényezőket. Az alapképességek sokféle helyzetben alkalmazhatók, például a kooperációs helyzetekben a kreatív, logikus, konstruktív gondolkodás. A horizontális képesség az ember önállóságára irányul, azaz, hogy önállóan tudjunk információt szerezni, feldolgozni. A szélesítő elemek szakmánként alkalmazhatók, gyakorlati követelményként jelennek meg. Végül a szüreti tényezők olyan képességek, amelyek abban nyújtanak segítséget, hogy saját és mások tudása között áthidalják a szakadékot. (Maróti, 1997) 3. A felnőtt tanulók tanulása ezt. A következőkben, miután már tudjuk, ki végzi a tanulást, nézzük meg, hogy hogyan végzi
4 Kálmán Ildikó a céltudatos tanulásnak három kategóriáját különbözteti meg. Az első az iskolarendszerű tanulás, amely oktatási intézményekben zajlik, akkreditált diplomával és szakképesítéssel zárul. Ezzel szemben a nonformális tanulás nem feltétlenül ad bizonyítványt. Munkahelyeken, szervezetek keretein belül, illetve az iskolarendszert kiegészítő egyéb művészeti- és sportkörök, nyelvi kurzusok alkotják. A harmadik kategória, az informális tanulás, a mindennapok része. Az előző két kategóriával szemben ez nem szándékos tanulás, hanem a tapasztalatszerzésen alapuló. Így tehát megeshet, hogy maga a felnőtt sem észleli, hogy tudása növekszik. (Kálmán, 2006) Dinnyés János könyvében találkozunk a Peter Honey és Alan Muumford által meghatározott négy alapvető tanulói stílussal. A képzési és fejlesztési módszereknek ehhez a négy stílushoz való igazodása sokban hozzájárul a sikerhez. Az a módszer a hangsúlyos, amelynek alapján az egyén tanul. A stílusok a következők: aktivista, reflektáló, teorista és pragmatista. Elsőként az aktivista tanulói magatartást mutatom be egy pár mondattal. Erre a csoportra jellemző, hogy leginkább az új tapasztalatokból, gyakorlati tevékenységekből tanulnak. Ők általában extrovertált személyek, akik nem riadnak vissza attól, ha hirtelen kell orvosolniuk egy nagynak tűnő problémát, sőt ez motiválja őket. Energikusak, az itt és most szituációk kedvelői, akik nem hívei a rutinnak és a hosszú távú konszolidáltságnak. A reflektáló személyek csoportjába tartoznak azok, akik inkább csak a háttérből figyelnek meg több perspektívából bizonyos történéseket. Óvatosság, meggondoltság jellemzi őket, és kifejezetten jók az adatgyűjtésben és az elemzésben. Ezzel szemben a határidős munkákat, a stresszt, a nyomást nem kedvelik, és próbálják is kerülni. A teoristák a modellek, koncepciók, teóriák kedvelői, ha összefüggések feltárásáról van szó. A logikát és a racionalitást helyezik előtérbe, ezért preferálják az intellektuális erőfeszítéseket. Általában ők is a dolgok szélén szeretnek tevékenykedni egy elkülönült pozícióban, és kerülik azokat a szituációkat, amikor a dolgok sűrűjében kell dolgozni. A pragmatista személyek mottója: Ha működik, akkor az jó.. Gyakorlatias egyénekről van szó, akik élvezik, ha gyakorlati döntéseket hozhatnak meg. Két lábbal élnek a földön és örömet okoz nekik a problémamegoldás. A hangsúlyt az eredményre és az alkalmazásra fektetik. (Dinnyés-Rakaczkiné-Lada, 2001) Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ebben a témakörben a különböző tanulási stílusokat sem. Mint azt már bizonyára sokan felismerték magukon is, érzékszerveink más-más arányban vesznek részt a tanulási folyamatokban. E szerint különböztetünk meg auditív, vizuális és kinesztetikus tanulási stílust. Az itthon legelterjedtebb frontális oktatás az auditív típusnak
5 kedvez a legjobban, hiszen az ebbe a kategóriába tartozó személyek hallás után jegyzik meg a megtanulandó, megértendő dolgokat. Az ezt a stílust kedvelők között gyakori a zenére tanulás, ez is segíti rögzíteni a különböző információkat. A vizuális stílust követő személyek jegyzetelésnél, otthoni tanulásnál a legkülönbözőbb színű ceruzákat és filctollakat használják, hogy az esetleges számonkéréskor így könnyítsék meg helyzetüket. Egy-egy szín jelölhet egy külön témát, de azonos adatokat is jelölhet ugyanaz az árnyalat. Ennek a típusnak fontos, hogy leírja a tanulandó szöveget, esetleg többször átírja. A kinesztetikus stílus a tanulás közbeni mozgásra alapozza a sikerességet. A tanuló megeshet, hogy fel-alá járkál egy szobában és úgy memorizál. Ezeknek a személyeknek nagy a mozgásigényük is általában, és nagyon aktív életmódot élnek. Sok olyan egyént láthattunk már életünk során, aki hangosan olvassa az adott tananyagot. Ez azért van, mert az ajkak mozgása segíti a későbbi felidézést. (Mayer, 2003) 4. A felnőtt tanuló motivációi A legjobb módszer, az anyag leggondosabb tálalása is múló erőfeszítés, ha a tanuló nem küzd meg érte, s nem nagy, személyes érdek enyvezi oda az agyába. (Németh László) A következőkben áttérek a felnőttoktatásban résztvevő diákok motivációira. A motiváció a latin eredetű movere (mozogni) és motio (mozgás) szavakból származik. A motiváció összetett jelenség, eltérő erejű és irányú motívumok összessége, a motívum maga a cselekvésre késztető erő. (Kerülő, letölt. dátuma: ) Ez egy nagyon összetett és sokrétű téma. Én csak egy szeletét kívánom bemutatni, hiszen rengeteg oldalon keresztül lehetne taglalni. Felnőttkorban már nem olyan egyértelmű és behatárolt a tanulás oka, mint a gyermekkorban. Vannak, akik azért járnak különböző képzésekre, mert abban bíznak, hogy ezt szakmájukban hasznosíthatják. Vannak, akik csupán azért, mert a kurzus vezetője egy szimpatikus ember, vannak, akik szeretnék megszűntetni képzési hiányosságaikat. (Matiszlovicsné, 2001) Manapság már nem feltétlenül azért kezd valaki egy második szakmát, vagy egy kiegészítő képzést, hogy előbbre jusson szakmailag, hanem pusztán azért, hogy addigi munkakörét továbbra is betölthesse. Egy-egy ilyen képzés olyan kompetenciákhoz juttathatja a résztvevőt, ami aztán valószínűleg biztos megélhetésének egy kulcsfontosságú eleme lesz. Ezért aztán az élethosszig tartó, azaz permanens tanulás a társadalom tagjai számára folyamatos, legalább az aktív kor végéig tartó kihívást jelent. A felnőttek tanulási motivációit több szempontból lehet
6 vizsgálni: a kiváltó ok szerint, a tartósság szerint és az iránya szerint. (Mészáros, letölt. dátuma: ) Elsőként a kiváltó okokat veszem górcső alá. E szerint megkülönböztetünk primer, illetve szekunder motivációt. Primernek, azaz elsődlegesnek nevezzük azokat a motivációkat, amelyeknek hajtóereje a tanulási cél, a kifejtett tevékenység. Szekunder, másodlagos motiváló erőnek azokat a helyzeteket, amikor a téma, az oktató, személyes érdeklődésünk, vagy a kíváncsiság tartja életben a figyelmünket. A motiváció tartóssága szerint három kategóriát különböztetünk meg: lehet tartós, habituális vagy aktuális. Tartós motivációnak azt nevezzük, ami az egész tanulás folyamán fennáll, az egész tanulás mozgatóereje. Ide soroljuk a tudásvágyat, a tanulás öröméért végzett tevékenységeket. Habituális motivációról akkor beszélünk, amikor a tanulást a kívánt cél elérése, valamilyen végzettség, bizonyítvány megszerzése tartja életben, nem pedig maga a tanulás öröme. Végül, az aktuális motiváció az, ami a legrövidebb ideig tart, csak a tanulás egy adott szakaszában van jelen. Ekkor egy konkrét feladat elvégzése indokolja a tevékenység elvégzését. A motiváció iránya szerint megkülönböztetünk külső, illetve belső motivációt. A belső, azaz szubjektív motiváció az egyén személyiségéből ered, valamilyen személyes érzésből. Ide tartozhat a tudásvágy, a pénz, az elismertség, a siker, bizonyos előnyök elérése érdekében történő tanulás. Ide sorolható még a magányból, a kommunikációs hiányból fakadó hajtóerő is, amely egyedül álló embereknél, különösen időskorban lesz meghatározó. Azért vállalkozik tanulásra az egyén, mert ilyenkor csoportban, társaságban lehet, és ez által társas szükségleteinek kielégítésére is alkalma lesz. (Kerülő, letölt. dátuma: ) Kiváltható ok lehet továbbá az ismeretek hiányából származó szégyenérzet, az egyént ért megszégyenítő negatív hatás vagy egy ironikus megjegyzés. A szégyenérzet sok esetben erős motiváló tényező, ha a kiváltó ok erős és időben is tartós. Ezzel szemben a külső, azaz objektív motiváció a személy környezete által kiváltott indítékokat foglalja magába. Ekkor a barátok, a család, a munkahely ösztönzi az érintettet a tanulásra. Ilyen szituáció lehet például, ha a munkáltató szankciókat állít fel a tanulás elmaradásának esetére (alacsonyabb jövedelem, áthelyezés, elbocsátás, stb.). A tanulás indítéka annál erősebb, minél keményebbek a kilátásba helyezett következmények. Ennek a példának a pozitív megközelítése, ha a munkáltató nem megvonásokkal fenyegetőzik, hanem előreléptetést, több fizetést ígér. Továbbá elengedhetetlen megemlíteni a munkanélküliség jelenségeként kialakuló, csupán a megélhetés feltételeit biztosító tanulási motiváció. Ilyenkor gyakorlatilag csak addig van jelen, amíg az egyén meg nem szabadul a kényszerhelyzetből, vagyis ameddig nem talál munkát. A felnőttek túlnyomó része az állás betöltésével
7 felfüggeszti tanulmányait, ha más indítéka nem volt a tanulásra. (Mészáros, letölt. dátuma: ) A tanulási folyamat hatásossága a thorndike-i hatástörvény alapjain nyugszik, miszerint valamely viselkedés annál erősebben vésődik az emlékezetbe, és reprodukálódik a megfelelő inger hatására, minél inkább kielégítette az alapvető szükségleteket. A hatástörvény és a tanulás öngerjesztő jellegének köszönhetően a felnőttek tanulási motivációja egyre magasabb szintre emelkedik, ez által nő az eredményesség. Megerősítés Eredmény Erősebb motiváció A tanulás öröme Magasabb igénynívó Nagyobb önbizalom (Mészáros, letölt. dátuma: ) 5. Kérdőíves kutatás eredményei A következő, és egyben utolsó bekezdésben, nem a szakirodalomból megszerzett információkat közlöm az Olvasóval, hanem az általam összeállított kérdőív eredményeit. A kérdőív tizenkét állításból áll, melyet a válaszadóknak úgy kellett kitölteniük, hogy egy egytől ötig tartó skálán be kellett jelölniük azt, hogy mennyire jellemző rájuk az adott állítás. Ha a kitöltő úgy érezte, hogy nagyon igaz rá az állítás, akkor az ötöst kellett megjelölnie, ha pedig úgy, hogy egyáltalán nem jellemzi, akkor értelemszerűen az egyest. A kitöltők között 8 férfi és 6 nő volt. Életkorilag rendkívül széles skálán mozognak az értékek, a legfiatalabb válaszoló 19 éves (nő), míg a legidősebb 54 éves (férfi). Átlagszámítás alapján kiderült, hogy a kitöltők
8 átlag életkora körülbelül 33 év. A munkámat segítő 14 ember a Baktay Ervin Gimnázium és Szakközépiskolában tanul, a négy évfolyamos esti tagozaton. Céljuk az érettségi megszerzése. Az első állítás, amelyet értékelnie kellett a társaságnak a következő: Azért tanul, mert személyesen érdekli a képzés. Ahogy azt már írtam, egytől ötig lehetett pontozni. A válaszok átlagolt értéke 4,14 lett, ami a második legmagasabb érték az összes válaszátlag közül. A tizennégyből csupán két személy jelölte a semleges hármas választ, a többiek a négyes és az ötös választ karikázták. E szerint a nagy többséget nem a kényszer hajtja, hanem személyes indíttatás. A második állítás így szól: Azért tanul, hogy szinten tartsa ismereteit. Mind a férfi, mind a nő válaszadók között volt, aki az egyest jelölte meg, és jellemző a hármas és négyes érték karikázása is. Az átlagolt eredmény így 3,2 lett. Azt láthatjuk tehát, hogy vannak, akiket a szinten tartás motivál, de nem ez a fő jellemző. A harmadik állítás: A tanulás öröme miatt tanul. Az egyik legrosszabb eredményt ennél a kérdésnél kaptam, számokban kifejezve ez a 2,42-es átlagot jelenti. Érdekes megjegyezni, hogy míg a férfiaknál csupán egy darab hármas lett bejelölve ( a többi válasz ennél alacsonyabb számot jelölt), addig a nőknél az dominál, sőt egyikük négyest karikázott (nő, 38 éves). Ötös választ senki nem jelölt, tehát elsősorban senki sem azért vesz részt a képzésen, mert boldogságot jelent neki a tanulás, a tudás megszerzése. A negyedik kijelentés már áttér az anyagiakra: Azért tanul, hogy sok pénzt kereshessen. Ennél az állításnál mindkét nemnél nagy válaszbeli különbségek vannak. Mindkét nemben van egyes és ötös válasz is, az átlag így 2,92. Ez az eredmény jól tükrözi a megosztottságot, hiszen majdnem eléri a 3 egészes kerek értéket. Látható tehát, hogy nem egységesek a tanulók részvételi indokai. Az ötödik állítás a következő: Azért tanul, hogy mindig legyen munkahelye. Ez a kijelentés nem konkrétan az anyagiakra, illetve annak mértékére utal, csupán a biztonságot adó gondolatra, hogy állandó, biztos állása lesz az illetőnek. Az eredmény egy egésszel több, mint az előző állításnál volt, 3,92. Figyelemre méltó, hogy a férfiak körében nem jelölt senki
9 négyesnél rosszabbat, míg ez a nőkről nem mondható el. Ebből az a levonható következtetés, hogy egy férfinak fontosabb, hogy állandó munkahellyel bírjon, és így esetleges családját eltartsa, ő legyen a pénzhozó a családban. A hatodik állítás: Azért tanul, hogy jól fizető munkája legyen. Az eredmény, illetve a válaszok megoszlása is hasonló az előző kijelentéssel. Az átlagolt eredmény nem sokkal kevesebb, mint az előző, 3,85. Ennél az állításnál is elmondhatjuk, hogy a férfiak nagyobb százalékban jelöltek magasabb értéket, mint a nők. Ez annyiban különbözik az előző állítástól, hogy itt nem általában a munka megléte a kérdéses, hanem a kifejezetten jó keresetet magával vonzó állás. A hetedik kijelentés a külső motivációra világít rá: Azért tanul, mert a munkahelye kötelezővé tette. A második legalacsonyabb értéket ennél a pontnál kaptam, 1,78-ot. Ez a kapott érték párhuzamban áll az elsőként leírt állításommal, ahol ennek tulajdonképpen a megfordított változatát olvashatjuk. A képzésen résztvevők tehát nem külső nyomás hatására vannak jelen, hanem önmaguk akaratából. A nyolcadik állítás is a külső motiváló erőkre utal: A család, a barátok ösztönzésére kezdett tanulni. A kapott átlagolt érték itt sem magas, 2,5. Sok a hármas lehetőség megjelölése, de néhány helyen az egyes válasz karikázása is megjelenik. Ez a férfiaknál és a nőknél is igaz egyaránt, de a nőknél többször. A kilences állítás áttér konkrétan az oktatásra: Az oktató módszerei, hozzáállása motiválja. A válaszok itt szélsőségesek. Megjelenik néhány köztes válasz is, de jellemzőbb, hogy vagy az ötös vagy az egyes számot karikázták a kitöltők. Az átlag így lett egy közepes érték, 3,64. Kiderült, hogy a diákok egyik része hagyja, hogy pozitívan/negatívan befolyásolja tanulmányait az, hogy hogyan adják át a tudást, az információkat, míg a másik fele ezt egyáltalán nem érzi kulcsfontosságúnak. Ez tehát egyén függő, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy melyik jellemzőbb. A tizedik állítás a következő: A képzésen jó a légkör, és ez motiválja. Erre a kijelentésre kaptam a legmagasabb átlagot, 4,24-et. Szinte kivétel nélkül mindenki egyértelműen úgy érzi, hogy a képzésen résztvevő csoport pozitív hatással van a tanulmányaira. Ez egy nagyon fontos tényező, hiszen a jó csoport jó hangulatot és pozitív élményeket hordoz magával, ami a sikeres előre menetel alapja lehet. Az utolsó előtti kijelentés az előző megfordítottja: A képzésen rossz a légkör, és ez hátráltatja tanulmányait. Nem meglepő módon itt a legalacsonyabbak a megjelölt értékelőpontok, az átlag is csak 1,28. Ez sejthető volt, hiszen az előző állítás ennek a pozitív
10 tükörképe. Látható a két érték különbségéből, hogy ez a csoport nagyon jó összhangban van, a közös munka jól működik. Végül az utolsó, a tizenkettedik kijelentés így szól: A képzésen használt felszerelés és szemléltető eszközök ösztönzően hatnak a tanulmányokra. A válaszként megjelölt szám javában a hármas. Kevés ennél rosszabb vagy jobb eredmény karikázását láthatjuk, amiből arra következtetek, hogy ez nem játszik fontos szerepet a tanulás folyamán. A semleges válaszok miatt így az átlag is 2,71. Ha összevetjük a jelenlegi és a kilences állítást, láthatjuk, hogy az oktatónak és jellemének nagyobb jelentősége van, mint a használt eszközöknek. 6. Összegzés Mint az kiderült eme dolgozat alapján, a felnőttkori tanulást rengeteg dolog, tényező befolyásolja, irányítja, formálja. A mai embernek mondhatjuk, hogy létfeltétele az, hogy naprakész legyen. A bámulatosan gyorsan fejlődő technika és tudományok sajnos már csak kevés esetben teszik lehetővé azt, hogy egy felnőtt, dolgozni vágyó egyénnek alap-, vagy középszintű végzettség mellett biztos és megfelelő színvonalú megélhetése legyen. Lassan mindenkinek be kell látnia, hogy nem elegendő egy idegen nyelven beszélni vagy egy szakmunkás bizonyítvánnyal megpályázni egy állást. A mi generációnk és a következő generációk már ténylegesen az élethosszig tartó tanulás világában élnek. Ha valaki szinten kívánja tartani magát szellemileg, újabb és újabb ismereteket szeretne elsajátítani, ma már ezt számtalan helyen, számtalan formában megteheti. Az igény egyre nő, és ezzel párhuzamban az ezt biztosító létesítmények száma is. Véleményem szerint ezeknek az intézményeknek az lenne a legfontosabb feladatuk a tananyag lehető legpontosabb átadása mellett, hogy ezt örömmel és lendülettel tegyék. Ha az oktatónak sikerül felkeltenie az esetleg nem túl tartós figyelmet, és jó kapcsolatot tud kiépíteni a diákjaival, akkor valószínűbb, hogy a közös munka egészen a sikerekig gördülékenyen fog menni.
11 Bibliográfia: Dinnyés János - Rakaczkiné Tóth Katalin - Lada László (2001): Felnőttképzés. Gödöllő. SZIE GTK Humán Erőforrás Menedzser szak Távoktatási Központ. Kálmán Anikó (2006): Tanári szerepek-tanulási stílusok. A felnőtt tanulás folyamata. Budapest. OKKER Oktatási és Kiadó Rt. Kerülő Judit: A felnőttek tanulási motívumai. (letöltés dátuma: ) %91ttek%20tanul%C3%A1si%20mot%C3%ADvumai&source=web&cd=1&ved=0CE4QFjA A&url=http%3A%2F%2Fwww.mmi.hu%2Fszin%2Fszin11_5%2Fkerulo_judit.rtf&ei=yPjFT _GnGIrbsgaM_cn6Ag&usg=AFQjCNEg4cYefmC7ZWYvDQO1uu_Gcrn24w Matiszlovicsné Horváth Éva (2001): A felnőttnevelés fejlesztésének stratégiája a művelődési intézményekben. Hatvan. Grassalkovich Művelődési Központ. Mayer József (alkotószerk.) (2003): Módszertani stratégiák. Tanári kulcskompetenciák. Budapest. Országos Közoktatási Intézet. Mészáros Attila: Felnőttek szakképzése. (letöltés dátuma: ) 91ttek%20szakk%C3%A9pz%C3%A9se&source=web&cd=1&ved=0CFwQFjAA&url=http %3A%2F%2Frs1.szif.hu%2FMT%2Ffelnottek_szakkepzese_meszaros_a.doc&ei=6vnFT6e4 OoPVtAar6ISGAw&usg=AFQjCNFScb7mZjLJZTTJn6KNksjo8VdWOg Tennant, Mark (1990): Tanulási stílusok. London. Routledge. In.: Maróti Andor (szerk.) (1997): Andragógiai szöveggyűjtemény II. Válogatás a felnőttoktatás elméletének külföldi szakirodalmából. Budapest. Nemzetközi Tankönyvkiadó. Szitó Imre: A felnőtt tanuló. (letöltés dátuma: )
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az
RészletesebbenGyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
RészletesebbenPedagógusok a munkaerőpiacon
1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös
RészletesebbenA gyakorlati képzés a szakképzésben
MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó
RészletesebbenKi fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1
154 kutatás közben W Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1 A kutatásban azt vizsgáljuk, hogy az észak-alföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében (Debreceni Egyetem,
RészletesebbenSzarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2
Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011. Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 VIDÉKI FELSŐOKTATÁS HELYZETE AZ ALFÖLDÖN A Szent István Egyetem hálózatos felépítése, térbelisége, többkarúsága ideális
RészletesebbenA korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett
RészletesebbenA családi háttér és az iskolai utak eltérései
13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.
RészletesebbenA támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben
Kovács Anett Jolán A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Bevezető Napjainkban az oktatás, a képzés a társadalmunk legfontosabb
RészletesebbenBuzsáki Gábor: Az életed kiszámolható!
Minden jog fenntartva 2015 www.asztropatika.hu 1 Ha egy problémával sokat foglalkozol, előbb-utóbb rátalálsz a megoldásra! Pontosan úgy, ahogyan ez lassan már 20 éve velem is történt a személyes tanácsadásaim
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenAz egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi
Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási
RészletesebbenTehetséggondozás a munkahelyen
Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat
RészletesebbenWesley János Lelkészképző Főiskola A DEÁK DIÁK ÁLTALÁNOS ISKOLA 7. ÉS 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK PÁLYAORIENTÁCIÓS DÖNTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Wesley János Lelkészképző Főiskola A DEÁK DIÁK ÁLTALÁNOS ISKOLA 7. ÉS 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK PÁLYAORIENTÁCIÓS DÖNTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK szakdolgozat Szerző: Mulik Tünde Pedagógia Szak Témavezető:
RészletesebbenKispálné Horváth Mária A FELNŐTTKÉPZÉS HATÉKONY MÓDSZERTANA A TANULÓI ELVÁRÁSOK. 1. Bevezetés
A FELNŐTTKÉPZÉS HATÉKONY MÓDSZERTANA A TANULÓI ELVÁRÁSOK TÜKRÉBEN 1. Bevezetés Az elmúlt évtizedekben az euro-atlanti centrum országaiban így hazánkban is radikális változások történnek mind a gazdaságban,
RészletesebbenÉrtékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért
ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.
RészletesebbenAmit a magas vérnyomásról még tudni kell
Amit a magas vérnyomásról még tudni kell Amit a magas vérnyomásról még tudni kell: tudnivalók és tippek Napjainkban a magas vérnyomás sajnos egyre több és több embert érint. Mára már úgy nevezett népbetegséggé
RészletesebbenPÁZMÁNDI MARIETTA. Messziről magasra, de milyen módon? 1 Az Arany János Tehetséggondozó Program vizsgálata
PÁZMÁNDI MARIETTA Messziről magasra, de milyen módon? 1 Az Arany János Tehetséggondozó Program vizsgálata Jelen szövegben az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJTP-t) érintő kutatásomat foglalom össze.
RészletesebbenIntézkedési terv a bukások arányának csökkentésére 2013/2014. tanév I. félév 1/9.e osztály (szakács)
Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Intézkedési terv a bukások arányának csökkentésére 2013/2014. tanév I. félév 1/9.e osztály (szakács) 1. Bukások tantárgyankénti
RészletesebbenVálaszkeresés a társadalmi problémákra Bugán Antal pszichológussal Balogh József beszélget
2008 / Tél F o r s p o n t S z o c i o l ó g i a, p s z i c h o l ó g i a, p e d a g ó g i a Válaszkeresés a társadalmi problémákra Bugán Antal pszichológussal Balogh József beszélget A 21. század pszichológiája
RészletesebbenTankönyv-választás. pedagógus kérdőív. A válaszadás önkéntes! Ki válaszol a kérdőívre? 2000. 05... nap... óra... perctől
iskola sorszáma pedagógus sorszáma Ki válaszol a kérdőívre? 1 alsó tagozatos tanár 2 felső tagozatos tanár Tankönyv-választás A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy
RészletesebbenVÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS
2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi
RészletesebbenA médiatudatosság a tanárképzésben
Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,
RészletesebbenTANULÁSI ORIENTÁCIÓS KÉRDŐÍV EREDMÉNYEI, ÖSSZEHASONLÍTÁSOK
TANULÁSI ORIENTÁCIÓS KÉRDŐÍV EREDMÉNYEI, ÖSSZEHASONLÍTÁSOK A vizsgálati minta A vizsgált csoportom kiválasztásának okai: A 2012/2013-as tanévet új intézményben kezdtem, új helyszínen, új kollégákkal, új,
RészletesebbenFelhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére
TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
RészletesebbenSuri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012.
Kézikönyv egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz 1 Mi az, amin a legtöbbet bosszankodunk? Az értékesítőink teljesítményének hektikusságán és az állandóan jelenlévő fluktuáción. Nincs elég létszámunk
Részletesebbena segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.
Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek
RészletesebbenMÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak
MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,
RészletesebbenReisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés
Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy
RészletesebbenPedagógus továbbképzések. a Bakonyi Szakképzés szervezési Társulás. intézményeiben
Pedagógus továbbképzések a Bakonyi Szakképzés szervezési Társulás intézményeiben A képzések hatékonyságának felmérése, javaslattétel a pedagógus kompetencia fejlesztési terv aktualizálására Készítette:
RészletesebbenA SZAKMAI FELNŐTTKÉPZÉS EREDMÉNYEI ÉS FELADATAI A CONFINTEA VI. TÜKRÉBEN
Zachár László A SZAKMAI FELNŐTTKÉPZÉS EREDMÉNYEI ÉS FELADATAI A CONFINTEA VI. TÜKRÉBEN Köszönöm a lehetőséget, hogy a Kihívások, kérdések és feladatok a magyar felnőttképzésben elnevezésű konferencián
RészletesebbenAz Országos Közoktatási Intézet keretében szervezett obszervációs vizsgálatok
Iskolakultúra 005/10 Radnóti Katalin Általános Fizika Tanszék, TTK, ELTE Hogyan lehet eredményesen tanulni a fizika tantárgyat? Szinte közhelyszámba megy, hogy a fizika az egyik legkeésbé kedelt a tantárgyak
RészletesebbenSZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év
RészletesebbenTanulási stílus kérdőív
Tanulási stílus kérdőív Ezt a kérdőívet azért állítottuk össze, hogy rávilágítsunk kedvelt tanulási stílusára. Az alábbi kérdőív segítségével kiderítheti, hogy tanuláskor milyen szempontokat részesít előnyben,
RészletesebbenRácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon
Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében
RészletesebbenA felnőttek tanulási problémái
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet Andragógia és Művelődéselmélet Tanszék, Andragógia MA szak Kurzus: Andragógiai kutatások és fejlesztések Tanár: dr.
RészletesebbenAz egészségügy emberi erőforrásai
Az egészségügy emberi erőforrásai Felmérés az orvosok migrációs szándékairól és azok motivációs erőteréről 2008. április Gyorsjelentés Dr. Szócska Miklós, Dr. Eke Edit, Girasek Edmond Ebben a gyorsjelentésben
RészletesebbenEgészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt
Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a
Részletesebben9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011
T ANUL MÁNY OK HOMOKI ANDREA A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok
RészletesebbenTANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV
1. A tanulási mintázat kérdőív... 215 2. A hallgatói élettörténetek gyűjtésének kutatási eszköze... 223 3. A tanulási orientációk állításainak újrarendezési kísérlete faktoranalízis segítségével (N=1004)...
RészletesebbenA szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014)
HERCZEGHNÉ Orbán Éva Melinda A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) Több mint harminc éve tanítok, és mint pedagógust mindig is érdekelt milyen lehet egy
RészletesebbenNői pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész. Karrier és iskola viszonya
Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész Karrier és iskola viszonya Iskola-választási tényezők Bár a kérdőív fő témája a dolgozó nők élethelyzetének felmérése volt, az első kérdéskör mégis
RészletesebbenA szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze
A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze A kultúra megjelenése és átörökítése a szociális tanulás formáira támaszkodik. A kultúra lényegi jellemzője az ismeretek felhalmozása, melyhez találmányokra,
RészletesebbenSzakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány
Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú
RészletesebbenA DOLGOZÓ FIATALOK TÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ÉRTÉKORIENTÁCIÓI
MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZET MSZMP POLITIKAI FŐISKOLA SZOCIOLÓGIAI TANSZÉK A DOLGOZÓ FIATALOK TÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ÉRTÉKORIENTÁCIÓI KÉRDŐÍV A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! A kérdezés
RészletesebbenNői pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész. Dolgozó nők a magánéletben
Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész Dolgozó nők a magánéletben A válaszolók 52%-a gyermektelen, 19-19%-nak egy vagy két gyermeke van, legkevesebben (1%) a 3-nál több gyermekes családanyák
RészletesebbenHazai Leonardo mobilitási projektek ECVET elemeinek vizsgálata és jó példák gyűjtése
Palencsárné Kasza Mariann Hazai Leonardo mobilitási projektek ECVET elemeinek vizsgálata és jó példák gyűjtése A tanulmány a Nemzeti ECVET szakértői hálózat projekt keretében, az Európai Unió támogatásával
RészletesebbenTildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika
TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
RészletesebbenDESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL
DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ
RészletesebbenTanulási stílus kérdőív
Szitó Imre(1987) A tanulási stratégiák fejlesztése, Iskolapszichológiai füzetek, 2.sz. ELTE Tanulási stílus kérdőív Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat. Döntsd el, hogy az öt válasz közül melyik
RészletesebbenTörténelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat
Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (L.) Új folyam VI. 2015. 1 2. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2015/07/szabo-hajnalka-piroska-altalanos-iskolai-tortenelemtankonyvek-noi-temainak-osszehasonlito-elemzese-06-01-06/
RészletesebbenTörténelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat
Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLV.) Új folyam I. 2010. 2. szám folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/05/foldvary-miklos-a-bajortortenelemerettsegi/
RészletesebbenI. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS
I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola
RészletesebbenMAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN
MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,
RészletesebbenII. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés
Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek
RészletesebbenA vizuális projekt, mint eszköz a kompetenciafejlesztésre a pedagógusképzésben
A vizuális projekt, mint eszköz a kompetenciafejlesztésre a pedagógusképzésben WIEDERMANN Katalin Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác widi.kati@gmail.com A kulcskompetenciák Napjainkban a pedagógus szerepe
RészletesebbenA minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben
Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás
RészletesebbenEDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI
AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat
RészletesebbenKorszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat
Gépészmérnöki és Informatikai Kar Mérnök Informatikus szak Logisztikai Rendszerek szakirány Korszerű raktározási rendszerek Szakdolgozat Készítette: Buczkó Balázs KOKIOC 3770 Sajószentpéter, Ady Endre
RészletesebbenGyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban
46 Kurucz Orsolya Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban A szakpolitika és a gazdaság szereplői által gyakran hangoztatott igény, miszerint a fiatalok gyakorlati képzése a felsőbb évfolyamokon
RészletesebbenA Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára
HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK A MUNKAERŐPIACRÓL PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK A MUNKAERŐPIACON A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés
RészletesebbenA párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója
Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns
RészletesebbenTöbbségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok körében
Márton János Többségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok körében 1. Bevezető, előzmények A kisebbségi iskolaválasztás kérdéskörét egy 2012-ben készült kutatás keretében már vizsgáltuk:
RészletesebbenFODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2
FODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2 Milyen a jó munkáltató: toborzási és foglalkoztatási kérdések mérnökhallgatók és HR-szakértők körében végzett primer kutatás eredményei alapján Szekunder kitekintés Generációs
RészletesebbenA gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire
A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire Komp Bálint János Doktorandusz, Széchenyi István Egyetem Állam-
RészletesebbenA munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata
A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer
RészletesebbenHELYI TANTERV BIOLÓGIA
HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenPódiumbeszélgetések A 2014 október 21-ei Dr. Barát Gáborral lefolytatott szakmai disputa vitájában elhangzottak tézis-szerű Összefoglalója
Pódiumbeszélgetések A 2014 október 21-ei Dr. Barát Gáborral lefolytatott szakmai disputa vitájában elhangzottak tézis-szerű Összefoglalója - Amikor megterveztük ezt a Szakmai disputát, akkor úgy látszott,
RészletesebbenAZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22
MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenGIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége
MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben
Részletesebben70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése
70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye
RészletesebbenAktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenVESZTESEKBŐL NYERTESEK?
BENEDEK ANDRÁS: VESZTESEKBÕL NYERTESEK? 26 VESZTESEKBŐL NYERTESEK? S ZIMBOLIKUS JELENTŐSÉGŰ, hogy az 1990-es években zajló átalakulás legjelentősebb változásai privatizáció, foglalkoztatási válság, gazdasági
RészletesebbenDiákönkormányzat és Művészeti Iskola DÖK Intézményvezetői pályázatok értékelése Javaslattétel
ETYEK KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL H-2091 Etyek, Körpince köz 4. Telefon: 06-22/353-633; 06-22/353-698 Fax: 06-22/353-655 E-mail: titkarsagetyek@fibermail.hu Ügyiratszám: 860-32/2009 Ügyintéző: Palotai
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE
PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenA FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE
A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Felnőttképzési Minőségirányítási Kézikönyv Érvényességi terület: Jelen kézikönyvben megfogalmazottakat alkalmazni kell a Szentannai Sámuel Gimnázium,
RészletesebbenAz álláspályázat szóbeli része
Az álláspályázat szóbeli része Az állásinterjú Az állásinterjúra való meghívással döntő ponthoz érkezett a jövőbeli munkahely megszerzésének útján. Fontos mérföldkövet ért el. Ekkor már tudhatja, hogy
RészletesebbenLegénytoll a láthatáron II.
DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.
RészletesebbenDPR és Motivációs Felmérések 2012 Végzett FSZ hallgatói felmérés - 2011 (a végzés követő 1 éven belül) (DPR_A_FSZ_2012) Válaszadók száma = 25
DPR és Motivációs Felmérések 0 Végzett FSZ hallgatói felmérés - 0 (a végzés követő éven belül) (DPR_A_FSZ_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.
RészletesebbenProjektfeladat Földrajzi ismeretszerzés rajzolás segítségével
Projektfeladat Földrajzi ismeretszerzés rajzolás segítségével Készítette: Kedves Júlia - Toró Norbert - Tóth Enikő 2010. február 18. Megbeszéltük az előadás előtt, hogy mi leszünk majd egy csoportban.
RészletesebbenTOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 47. Moduláris szakképzés (Iskolaszervezés)
TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 47. Moduláris szakképzés (Iskolaszervezés) EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 2 Szerzők: Kovács Tünde Tóth Lászlóné Szerkesztette: Tóth Lászlóné
RészletesebbenA karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban
PE GTK A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban Bírálói vélemény Hauszmann János Dr. 2013.10.17. Általános megállapítások, észrevételek A témaválasztás
RészletesebbenTÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002. " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu
TÁMOP-.4.5-2/.-202-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása Lakossági véleményfeltárás Székesfehérváriak véleménye a külföldi munkavállalásról 204. október 30. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu
RészletesebbenKísérletek. 2010.10.17. Készítette: Kiss Anett
Kísérletek A kísérlet ebben a fejezetben úgy jelenik meg, mint a tudományos megfigyelés egyik módja, ahol a társadalomtudósok igyekeznek jelenségeket megérteni, általánosításokhoz jutni. A kísérlet lényege:
Részletesebben3. Pillanat fölvételek Röntgen-sugarak segélyével.*
3. Pillanat fölvételek Röntgen-sugarak segélyével.* (IV. sz. táblával.) Kezdetben, a mig a Röntgen-sugarak előállííására szolgáló berendezés még nem volt eléggé tökéletes, az ember testének vastagabb részeit
RészletesebbenA múzeumok oktatást támogató tevékenysége*
KÖZGYŰJTEMÉNYEK ÉS OKTATÁS A múzeumok oktatást támogató tevékenysége* Bereczki Ibolya Magyar múzeumok a XX. század végén a múzeumpedagógia szempontjából Amikor visszatekintünk az elmúlt néhány évtized
RészletesebbenBARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
RészletesebbenNeményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló
Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak
RészletesebbenArany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete
Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.
RészletesebbenMotiváció hátrányos helyzetűek körében. Oktatói segédanyag és feladatgyűjtemény
Motiváció hátrányos helyzetűek körében Oktatói segédanyag és feladatgyűjtemény Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Szenczi Beáta Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenInterjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával
Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával E.: Az Educatio folyóirat aktuális számához kapcsolódva Az összehasonlító helyi fejlesztési tanulmányok angol nyelvű közös mesterszakról
RészletesebbenA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ. Bevezető
A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI, FOGORVOSI ÉS GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAKOKON Bevezető A felsőoktatási intézmények pályakövetési
RészletesebbenBaranya megyei német családból származom, 1957-ben jöttem a fõvárosba, ahol sok mindennel próbálkoztam. Dolgoztam a rádiónál,
66 Interjú NEM HAGYHATNAK MAGUNKRA BENNÜNKET Beszélgetés Kalász Mártonnal, a Magyar Írószövetség új elnökével Kérem, mondjon néhány szót az olvasóknak magáról, eddigi pályájáról. Baranya megyei német családból
RészletesebbenPedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató
Pedagógiai program Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk jóváhagyta: Danka Adél igazgató Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató
Részletesebben