e-befogadás az információs társadalomban

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "e-befogadás az információs társadalomban"

Átírás

1 e-befogadás az információs társadalomban Szerzı: Elisa Mancinelli Budapest, július A tananyag megírását és kiadását támogatta: Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerzık nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásáért

2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 A fıbb fogalmak meghatározása... 5 Társadalmi kirekesztés és társadalmi befogadás... 6 A digitális megosztottság az információs társadalomban Az e-befogadási politika elméleti megközelítése e-befogadás (e-inclusion) az Európai Unióban Az e-befogadás mint az európai állampolgárok lehetıségeinek növelése Az Európai Unió e-befogadási politikája...15 Összegzés...17 Ellenırzı kérdések...18 Fontos fogalmak...19 Irodalom Kiemelt irodalom Ajánlott irodalom Felhasznált irodalom

4

5 A fıbb fogalmak meghatározása Mielıtt részletesen tárgyalnánk az e-befogadás (e-inclusion) kérdéseit, fontos, hogy kitérjünk a társadalmi befogadás (és az érem másik oldala: a társadalmi kirekesztés) fogalmának néhány általános meghatározására. Jelentıs volumenő kutatási tevékenység folyt annak kimutatására, hogy a társadalmi kirekesztés komplex és többdimenziós jelenség (Bradshaw et al., 2004). Ennek legfontosabb, egymással összefüggı tényezıi a következık: alacsony jövedelem, kirekesztıdés a munkapiacról (a szaktudás hiánya, alacsony iskolai végzettség és rossz egészségi állapot miatt), nem kielégítı hozzáférés az oktatási és tanulási lehetıségekhez, rossz lakáskörülmények, csekély társadalmi tıke és a lakóhelyi környezet alacsony státusa, összefüggésben a szegénységi körök felerısödésével. Ezek a tényezık igen gyakran megjelennek sok nyugati társadalomban. Ugyanakkor a kirekesztés és a szegénység standard mérései arra utalnak, hogy a szegénységi szakadék nem csökken, hanem növekszik. Miközben azonban ez a helyzet jellemzı számos országra az Európai Unión belül és másutt is, bizonyos jelek arra mutatnak, hogy egyes társadalmak kevésbé kirekesztésre hajlamosak, mint mások (Justino and Litchfield, 2003). Az egyik olyan terület középpontjában, amelyet a kutatások mindeddig viszonylag elhanyagoltak, noha hozzájárulhat ezeknek a különbségeknek a magyarázatához és valójában annak a megvilágításához is, hogy a társadalmi kirekesztés miért marad fenn ilyen makacsul és kiküszöbölhetetlenül azok a kognitív, kulturális és diszkurzív folyamatok állnak, amelyek meghatározzák a szegénység és a kirekesztés kialakulását a társadalomban, valamint az identitás és a tanulás közötti viszonyt is. A társadalomtudomány létrejötte után szinte azonnal megkezdte a társadalmi kohézió és a társadalmi betegségtünetek közötti kapcsolatok vizsgálatát, nyomon követve a társadalmi széttagolódás, a bőnözés, a szegénység, a devianciák és az anómia, az erkölcsök lazulása között megnyilvánuló kölcsönhatásokat (Durkheim, 1951; Merton, 1968; Giddens, 1991). A társadalomtudománynak ebben az ágában visszatérı téma, hogy azok a kultúrák, közösségek és társadalmi csoportok, amelyek erıs és alkalmazkodásra képes mechanizmusokat fejlesztenek ki a kohézió és a szolidaritás erısítésére, valahogy ellenállóbbak a társadalmi széttöredezés és a társadalmi kirekesztés erıivel szemben, s ebbıl adódóan rugalmasabban képesek kezelni a patologikus társadalmi és gazdasági jelenségeket. Több kutató állítja, hogy a társadalmi és gazdasági bajok tartós és ismételt jelentkezése például a szegénység által kiváltott gondok eredményeként, amelyeket a kétségbeejtı körülmények, megoldhatatlan feladatok vagy a társadalmi támogatás hiánya okoz (Elstad, 1998; Krieger, 2004; Kawachi and Berkman et al, 2000) önmagában is aláássa a társadalmi kohéziót, meggyengíti a közösségi szellemet, és végeredményben mindebbıl fakadóan tovább fokozza éppen azoknak a sebezhetıségét, akik a leginkább ki vannak téve a társadalmi és gazdasági problémák hatásainak. Egyes tanulmányok szerzıi azt hangsúlyozzák, hogy a társadalmi tıke és a társadalmi kohézió magasan fejlett szintjével jellemezhetı környezet a normák befolyásolásával, illetve a civil társadalmat összetartó kötelékek erısítésével javíthatja a lakosság társadalmi értelemben vett egészségi állapotát (Kawachi and Berkman, 2000; Wilkinson, 1996; Lynch et al, 2000; Kunitz, 2001). Ez a megközelítési mód részben azt a régóta megalapozott felfogást tükrözi, miszerint a társadalmi kirekesztés a hátrányos helyzet számos tényezıjének kombinációjából következik (Townsend, 1993; Bradshaw et al, 2003; Perry, 2004), ami olyan dimenziók mentén vizsgálható, mint például a gazdasági nyomor, az elégtelen iskolázottság, a nem megfelelı lakáskörülmények, a munkanélküliség stb., amelyekkel a következı részben foglalkozunk. 5

6 Társadalmi kirekesztés és társadalmi befogadás A társadalmi kirekesztésnek igen sok különbözı meghatározása ismeretes. Számos definíció a kirekesztett vagy a kirekesztés kockázatával szembenézı csoportok osztályozására koncentrál, a hátrányos helyzet olyan tényezıinek alapján, amelyek lehetnek például gazdasági, fizikai, illetve földrajzi jellegőek, vagy a nem, az életkor stb. által meghatározottak. Úgy tőnik, hogy míg a szegénység fogalma elsısorban az erıforrások, különösen a jövedelem hiányára utal, addig a társadalmi kirekesztés fogalma a kirekesztés folyamatának többdimenziós természetére mutat rá, ami felerısíti annak az egyénekre, bizonyos régiókban vagy városi körzetekben élı csoportokra vagy a társadalom egészére kifejtett hatásait. Szélesebb értelemben a társadalmi kirekesztés fogalma azzal a viszonylagos pozícióval áll összefüggésben, amit az egyén vagy a csoport a társadalom egészének kontextusában betölt. A kirekesztés lehet annak a következménye, hogy a kirekesztett személyek vagy csoportok valamely etnikai vagy vallási kisebbséghez tartoznak, vagy földrajzilag hátrányos térség lakosai stb.. Minden bizonnyal bármelyik esetben kapcsolat áll fenn a szegénység és a társadalmi kirekesztés között is, az anyagi értelemben vett szegénység azonban nem tekinthetı a társadalmi kirekesztést kiváltó egyetlen tényezınek. Ez a fogalmi különbségtétel hangsúlyozottan kifejezésre jut az EU politikai dokumentumaiban és programjaiban. A szegénység és a társadalmi kirekesztés közötti legfıbb különbség e két jelenség egydimenziós, illetve többdimenziós jellegében lelhetı fel. A többdimenziós társadalmi kirekesztés bonyolultabb folyamatok eredménye, mint amit a puszta szegénység jelent. A kirekesztés talán világosabban megérthetı az egész társadalmi struktúra figyelembe vételével, amely a következı alrendszerekbıl épül fel: politika (a demokratikus elosztási rendszer), gazdasági rendszer (a munkaerıpiac és a gazdasági integráció eszközei), szociális rendszer (a szolgáltatásokat nyújtó és a társadalmi integrációt támogató jóléti állam), közösségi és családi rendszerek A társadalmi kirekesztést dinamikus fogalomnak tekintve, amelyben különbözı fontos tényezık sokasága járul hozzá a hátrányos helyzet kialakulásához, fontos számításba vennünk a hátrányos helyzet mutatóinak (DETR, 2000) egész sorát, beleértve az alábbiakat: foglalkoztatási hátrányok; jövedelmi hátrányok; egészségi és fogyatékossággal összefüggı hátrányok; oktatási és képzési hátrányok, a szakképesítés hiánya; hátrányos lakáskörülmények; földrajzilag meghatározott hátrányok (a szolgáltatások elérhetısége szempontjából); bőnözésnek fokozottan kitett környezet; 6 e-befogadás az információs társadalomban

7 fizikai környezet. A társadalmi kirekesztés túlmutat a munkanélküliség, illetve a munkapiacon való megjelenés kérdésein. Meglétének jelei között a hátrányos helyzet és az akadályok különbözı típusai találhatók, amelyek önmagukban is vagy együttesen megakadályozzák a teljes mértékő részvételt az oktatás, az egészségügyi szolgáltatások, a lakóhelyi környezet, a lakáskörülmények, a kultúra, a jogok gyakorlása és a családi támogatás, valamint a képzési és munkába állási lehetıségek terén egyaránt. A diszkrimináció és az idegengyőlölet súlyosbíthatja a társadalmi kirekesztést, különösen a bevándorlók esetében. A társadalmi kirekesztés emellett felvet bizonyos kérdéseket a szociális védelemmel, különösen a biztonsági hálókkal, és a velük összefüggı intézkedésekkel kapcsolatban. Ráirányítja a figyelmet az oktatási és képzési politikára, különös tekintettel arra a szemléletre, miszerint az élethosszig tartó tanulás életfontosságú ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek a tudástársadalom és az információs társadalom teljes jogú polgáraiként élni és tevékenykedni. A közszolgáltatásokhoz és a magánszférában nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint ezeknek a szolgáltatásoknak a minısége ideértve a szociális gondozási szolgáltatásokat is szintén fontos tényezık. Az iskolai kudarcok elkerülésére irányuló programok, az információs társadalom technológiai eszközeihez való hozzáférés biztosítása és az ezek elınyeinek kihasználásához szükséges készségek és képességek fejlesztése ugyancsak alapvetı szerepet játszik annak elérésében, hogy az információ kora ne hozzon létre újabb megosztottságot a társadalomban, hanem a befogadást és a kohéziót erısítse (European Commission, 2000b). A társadalmi befogadás ilyen megközelítésébıl az következik, hogy a helyi önkormányzatok és szolgáltatások, a közigazgatás és a szociális hálózatok különféle aktorai között rendszerszemlélető megközelítéssel szinergikus kapcsolatokat és együttmőködést kell megteremteni. A társadalmi befogadás problémakörét az Európai Unió intézményei, illetve testületei ilyen komplex szemlélettel határozzák meg. A Gazdasági és Társadalmi Befogadás Központja (Centre for Economic and Social Inclusion, 2002) 1 a következı meghatározást bocsátotta közre: A társadalmi befogadás az a folyamat, melynek során erıfeszítések történnek annak biztosítására, hogy mindenki tekintet nélkül tapasztalataira és körülményeire kibontakoztathassa potenciális adottságait az életben. A teljes körő befogadás eléréséhez a jövedelem biztosítása és a foglalkoztatás szükséges, de nem elégséges feltételek. A befogadó társadalmat az egyenlıtlenségek csökkentésére, valamint az egyének jogai és kötelességei közötti egyensúly és a növekvı társadalmi kohézió megteremtésére való törekvés jellemzi. A kirekesztettek képességeinek fejlesztésével foglalkozó Európai Munkacsoport (European Working Group on Empowering the Excluded, 1999) által kidolgozott definíció a következıképpen értelmezi a társadalmi befogadást: A képességek és a lehetıségek fejlesztése teljes értékő társadalmi szerepek betöltése érdekében, nem csupán gazdasági, hanem szociális, pszichológiai és politikai értelemben is. 1 A Centre for Economic & Social Inclusion független non-profit szervezet, amely a brit kormányzat, az önkéntes szektor, az üzleti világ és a szakszervezetek munkáját segíti. Részletesebben lásd: 7

8 A digitális megosztottság az információs társadalomban Az információs társadalom számos jellemzı vonása felvet új hozzáférési, s ebbıl adódóan kirekesztıdési kérdéseket is. Mindig is volt bizonyos szakadék azok között az egyének és közösségek között, akik hatékonyan képesek felhasználni az információs és kommunikációs technológiákat (IKT), illetve azok között, akik erre nem képesek. Ma az IKT egyenlıtlen mértékő használata és a lehetıségekhez való egyenlıtlen hozzáférés minden korábbinál inkább kirekeszt sokakat abból, hogy kihasználhassák a társadalmi élet sok területén bevezetett új technológiák alkalmazásából fakadó elınyöket. A digitális megosztottság kifejezés arra a szakadékra utal, ami az új IKT eszközök, például az internet hatékony felhasználására képes, illetve nem képes csoportok között fennáll. Miközben a megosztottság mértékét illetıen (és abban a kérdésben, hogy a megosztottság növekszik-e vagy csökken) még nincs konszenzus, a kutatók majdnem kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy valamilyen fajta megosztottság létezik a jelen pillanatban. 2 Ténylegesen nem csupán egyetlen digitális szakadék, hanem többféle, különbözı tényezıkre visszavezethetı megosztottság tapasztalható. A legfontosabb tényezık a következık: nem, életkor, etnikai hovatartozás, a megélhetési feltételek bizonytalansága, a bizonytalan foglalkoztatási helyzet és a szociális biztonság hiánya. Ennek fényében a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos elveket és politikai állásfoglalásokat újra át kell gondolni, annak a ténynek a figyelembe vételével, hogy a digitális megosztottság alapvetıen a digitális technológiákhoz való társadalmi hozzáférés különbségeinek eredménye. Nem csupán a technikai csomaghoz való hozzáférésrıl van szó: tekintetbe kell venni az IKT használatával, illetve a kialakuló információs társadalom szociális aspektusaival összefüggı társadalmi viszonyokat is. A digitális megosztottság problémaköre felöleli az életmód-választás, az identitás-alkotás, valamint a társadalmi struktúra és a társadalmi kapcsolatok terén bekövetkezı változások kérdéseit, új munkamódszerek kialakulását, az oktatás és a képzés gazdaságosságának változásait, továbbá a tanuló állampolgárok új közösségeinek létrejöttét a társadalmi tanulás paradigmájának jegyében. 1. Az e-befogadási politika elméleti megközelítése Az e-befogadási politika fejlıdésének fázisai jól követhetık és tanulmányozhatók Molnár elemzési modelljének (Molnár, 2003) segítségével, amely arra a felfogásra épül, hogy az innovációk terjedése tipikusan az adaptációs S-görbe mentén megy végbe: 2 A definíció forrása: Digital Divide Network, lásd: 8 e-befogadás az információs társadalomban

9 1. ábra: Az innovációk terjedése Forrás: Molnár, 2003 Molnár az innovációk terjedésének ezt a modelljét az IKT alkalmazásának és terjedésének speciális jelenségére vetíti, tekintetbe véve a társadalmi, kulturális és gazdasági tényezık (például a jövedelem) egész sorát, amelyek befolyásolják a modellt: 2. ábra: Az innovációk terjedésének modellje az infokommunikációs eszközök használatát tekintve Felhasználók száma Korai adaptáció: Hozzáférési megosztottság Hozzáférési eséllyel rendelkezı és nem rendelkezı közötti különbség Nekirugaszkodás: Használati megosztottság Felhasználó és nem felhasználó közötti különbség Telítıdés: A használat minıségébıl fakadó megosztottság Felhasználó és felhasználó közötti különbség Idı Idı Forrás: Molnár, 2003 A nekirugaszkodás fázisában egy kisebbség, az úgynevezett korai adaptálók csoportja kezdi alkalmazni az új technológiát. A felhasználók számának növekedése a magas árak, a zavarmentes mőködés és a szabványok bizonytalansága, valamint az innovációval kapcsolatos tudás mérsékelt ütemő terjedése miatt meglehetısen lassú. Amikor az árak csökkennek, és ezek a bizonytalanságok megszőnnek, az alkalmazás terjedése gyorsabbá válik, s idıvel a korai felhasználók és a késıbb csatlakozók együttesen már nagy többséget alkotnak. Amikor a telítıdési szint közeledik, csupán a késıi felhasználók vagy lemaradók kisebb csoportja marad ki továbbra is, és a növekedési sebesség ismét lelassul. (Empirica, 2006: 13-14) 9

10 Ez az elméleti modell azon a feltételezésen alapul, hogy az IKT terjedési mintáit a következı három változó együttesen alakítja: a technológiai innováció(k) penetrációs szintje, a növekedés üteme, és maguknak a technológiáknak a tényleges tulajdonságai. Ennek a három változónak a kölcsönhatása a terjedési szint háromféle típusát hozhatja létre: Telítıdési szint: a penetráció gyakorlatilag teljes, a növekedés stagnál. Fennsík (egyenletesen magas szint): a penetráció nagyon magas, de még nem teljes, a növekedés pedig lassú vagy változó sebességő. Dinamikus szint: a penetráció alacsonyabb, de emelkedik, és a növekedés igen gyors. Molnár szerint a régi technológiák esetében már hosszabb ideje a telítıdési szint figyelhetı meg. Ez annyit jelent, hogy a növekedés megállt, míg például a fennsíkon, vagyis egyenletesen magas szinten álló technológiák (például a kábeltelevízió vagy a kazettás videó-magnetofonok) esetében jelenleg alacsony vagy változó növekedési sebességrıl beszélhetünk. Logikus feltételezni, hogy az IKT terjedése ezt a dinamikus mintát fogja követni. Ennél is fontosabb azonban, hogy e szerint a modell szerint az IKT terjedése és alkalmazása terén ezeknek a különbözı terjedési és adaptációs tényezıknek a mőködése fogja befolyásolni a folyamatot, kialakítva a digitális megosztottság különféle típusainak jellemzıit. A modell segítségével a digitális megosztottság három fıbb típusa azonosítható (Molnár, 2003), amelyek mindegyike összefüggésben áll a különbözı terjedési fázisokkal. 1. táblázat: A digitális megosztottság fıbb típusai Adaptációs szakasz Korai adaptáció Nekirugaszkodás Telítıdés A digitális megosztottság típusa megnevezése tartalma Hozzáférési megosztottság Használati megosztottság A használat minıségébıl fakadó megosztottság Korai digitális megosztottság Elsıdleges digitális megosztottság Másodlagos digitális megosztottság Hozzáférı és nem hozzáférı közötti különbség Használó és nem használó közötti különbség Használó és használó közötti különbség Forrás: Molnár, 2003 A digitális megosztottság három fı típusa tehát a következıképpen határozható meg: Hozzáférési megosztottság vagy korai digitális megosztottság : ebben a típusban a hozzáférı és nem hozzáférı személyek, illetve csoportok közötti különbségek dominálnak. Használati megosztottság vagy elsıdleges digitális megosztottság : ebben a típusban azok játszanak fı szerepet, akiknek van hozzáférésük, de még nem-használók. A használat minıségébıl fakadó megosztottság vagy másodlagos digitális megosztottság : ebben a típusban azoknak a részvételi arányában mutatkozó különbségek kerülnek a központba, akiknek van hozzáférésük és már az IKT felhasználói közé tartoznak. 2. e-befogadás (e-inclusion) az Európai Unióban Az e-befogadás (e-inclusion) programjának megvalósítását kötelezı feladattá tették azok a politikai kezdeményezések és akciótervek, amelyeket makro-szinten az EU tagállamainak, mezo- és mikro-szinten pedig vala- 10 e-befogadás az információs társadalomban

11 mennyi (kollektív és egyéni, állami és magán) társadalmi aktornak végre kell hajtania. Az e-befogadás annak a társadalmi befogadási folyamatnak (Social Inclusion Process) az információs társadalomra vetített programja, amit az EU tagállamai az Európai Tanács nizzai ülésén indítottak meg (European Commission, 2000b), a kirekesztés leküzdésére irányuló stratégia részeként. Az eeurope program tanácsadó testülete (eeurope Advisory Group) az e-befogadás fogalmát a következıképpen határozta meg (Kaplan, 2005): Az e-befogadás (e-inclusion) az egyének és csoportok hatékony részvételét jelenti a tudásalapú társadalom és gazdaság valamennyi dimenziójában, az IKT-hoz való hozzáférés révén. (...) Továbbá az e- befogadás annak a mértékére utal, amennyire az IKT hozzájárul az egyenlıség megteremtéséhez és a részvétel elısegítéséhez a társadalom valamennyi szintjén. ( ) A digitális megosztottság mértéke jellemzi azt a szakadékot, ami fennáll azok között, akik az információs és tudásalapú társadalom életében való teljes értékő részvételre képesek, illetve nem képesek. Az e-befogadás koncepciója hangsúlyozza továbbá, hogy az e-befogadás elemzésének ki kell terjednie az egyénekre és a közösségekre egyaránt. Az e-befogadás nem redukálható az e-alkalmazásokra, ugyanis ez a szőkebb megközelítés csak az IKT elterjedési szintjére koncentrál a társadalomban, és nem veszi tekintetbe az IKT használatában a különféle társadalmi-gazdasági csoportok és az egyének között mutatkozó viszonylagos különbségek társadalmi hatásait. Az információs társadalom felépítésének elırehaladásával egyre fontosabbá válik annak a biztosítása, hogy a hátrányos helyzető személyek és csoportok ne maradjanak le. Egy egész Európára kiterjedı kutatási kezdeményezés (Gallie and Paugam, 2002) keretében összegyőjtött adatok rávilágítanak, hogy az IKT-hoz való hozzáférés és a digitális írástudás terén hatalmas különbségek maradnak fenn továbbra is, és a digitális kirekesztıdés egyre inkább valóságos akadályként érzékelhetı az emberek életében. A digitális megosztottságból adódó kockázatok aláhúzzák annak a sürgısségét, hogy bizonyos célcsoportokra irányuló megelızı jellegő akciók és programok induljanak, bevonva az állami szektorban és a magánszférában mőködı aktorokat egyaránt. Ebben a tekintetben a gazdasági versenyképességre, a társadalmi igazságosságra és a befogadó társadalomra koncentráló úgynevezett lisszaboni célok (2000 március) meghatározása és az ezekkel összefüggı politikai stratégiák kidolgozása szabta meg az e-befogadási programok kiegyensúlyozott és fenntartható fejlıdésének ütemét. 2. táblázat: A politikai programok fejlıdési folyamata az EU szintjén Program Funkció Vízió e-befogadás eeurope 2002, eeurope 2005, i2010 eeurope 2002, eeurope 2005, i2010 (eeurope 2002), eeurope 2005, i2010 Hozzáférés Hozzáférhetıség Szolgáltatások fejlesztése Olyan (elsısorban szélessávú) hozzáférési lehetıségek és információs infrastruktúra biztosítása, melynek révén az e- befogadás megvalósulhat az információs társadalomban Társadalmi-technikai hozzáférési lehetıségek biztosítása erısen eltérı helyzető célcsoportok számára, különbözı eszközökkel E-szolgáltatások kifejlesztésének és hozzáférhetıségének biztosítása különbözı szektorokban A kirekesztés megelızése: lehetıségek biztosítása az interneten elérhetı források használatára. Bizonyos célcsoportok elıtt álló funkcionális vagy társadalmi kihívásoknak való megfelelés Bizonyos célcsoportok elıtt álló funkcionális vagy társadalmi kihívásoknak való megfelelés eeurope 2005, Egyéni ké- A teljes lakosság vagy egyes csoportok, Az IKT használatához szük- 11

12 i2010 i2010 i2010 Program Funkció Vízió e-befogadás pességek fejlesztése Emberi és társadalmi tıke Állampolgári részvétel illetve rétegek számára megfelelı készségek biztosítása az IKT alapú szolgáltatások használatához, amelyek lehetıvé teszik a túlélést és a részvételt az információs társadalomban Különbözı típusú kortársi hálózatok, valamint alulról felfelé irányuló kezdeményezések és megfelelı tanulási könyezet támogatása az emberi és társadalmi tıke növelése érdekében Érdekes tartalmak létrehozása és az állampolgárok képessé tétele minden ıket érdeklı témában az aktív társadalmi részvételre séges alapvetı készségek kialakítása Társadalmi-kulturális kérdések rendezése és ezek egyensúlyának biztosítása A motiváció és az aktív cselekvést lehetıvé tevı képességek kialakítása Forrás: European Commission, 2007 A tagállamoknak a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén meghatározott és 2002 decemberében felülvizsgált közös célokra adott válaszként kidolgozott Nemzeti Akcióterveit (National Action Plans, NAPs/inclusion) 2003 júliusában valamennyi tagország korszerősítette és átfogalmazta. A Nemzeti Akciótervekben mindegyik tagállam lefektette prioritásait és a év közepétıl 2005 nyaráig terjedı következı kétéves idıszakban kifejtendı erıfeszítéseit, az összehangolt politikai egyeztetési folyamatokon keresztül meghatározott prioritási területekre koncentrálva. A NAPs/inclusion (2001) kontextusában az alábbi nyolc kiemelt feladatkör azonosítása történt meg: 1. befogadó munkapiac kifejlesztése és a foglalkoztatás elısegítése mindenkit megilletı jogként és lehetıségként; 2. az emberi méltósággal élt élethez szükséges források és megfelelı jövedelem garantálása; 3. az oktatási, illetve szakképzettségi hiányosságok kezelése (a fiatalok iskolai lemorzsolódásának megelızése, az élethosszig tartó tanulás ösztönzése és kiterjesztése annak érdekében, hogy a sebezhetı csoportok számára testre szabott oktatási és képzési lehetıségek váljanak hozzáférhetıvé, erısítve az alapvetı készségek megszerzését vagy az írástudatlanság felszámolását); 4. a családi szolidaritás fenntartása és a gyermekek jogainak védelme; 5. jó lakáskörülmények biztosítása mindenki számára; 6. egyenlı hozzáférés biztosítása a minıségi szolgáltatásokhoz (egészségügy, közlekedés, szociális gondozás stb.); 7. a társadalmi szolgáltatások színvonalának javítása, valamint a stratégiakészítés és tervezés terén tapasztalható széttöredezettség és párhuzamosságok leküzdése; 8. a többszörösen hátrányos helyzető területek kiemelt fejlesztése. Amióta 2001-ben az Európai Tanács nizzai ülésén jóváhagyták a közös célokra, a nemzeti akciótervekre és a közösen elfogadott indikátorokra épülı, megerısített koordinációs folyamatra vonatkozó javaslatot, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem többé nem csupán az egyes tagállamok belügye, hanem az Unió egészét érintı, közösen megoldandó feladat. 12 e-befogadás az információs társadalomban

13 3. Az e-befogadás mint az európai állampolgárok lehetőségeinek növelése 3 Az e-befogadást (e-inclusion) számos okból kulcstényezınek tekintik Európa jövıje szempontjából. Gazdasági téren az EU versenyképességét a jövıben befolyásolni fogják olyan tényezık is, mint például az IKT piaci penetrációja és a digitális készségek átfogó mőveltségi bázisának kialakulása, ami lehetıvé teszi Európa iparában a fejlıdést, és megteremti az e-szolgáltatások új piacait. Másrészt a szociális kohézió, valamint a dinamikus, multikulturális és befogadó társadalom csakis aktív polgárokra és erıs részvételi kultúrára támaszkodhat. Az e-kormányzat és az e-demokrácia eszközeit felhasználó aktív állampolgári közösségek kialakítása és a közügyekben való részvétel ösztönzése érdekében kidolgozott politikai kezdeményezések megvalósítása feltételezi az IKT magas szintő használatát az európai állampolgárok részérıl. A statisztikák és kvalitatív vizsgálatok is kimutatják azonban, hogy az e-befogadási célok elérése jelentıs számú európai polgár esetében komoly problémát jelent. Például az IKT használat évi európai felmérése kimutatta, hogy az európaiak egyharmad részének nincs hozzáférése számítógéphez, és a éves korosztály 37 százaléka nem rendelkezik egyáltalán semmiféle számítógépes készségekkel. A hozzáférés és a készségek szintje országról országra változik: az e-befogadás legmagasabb szintje Észak-Európában, különösen Skandináviában, a legalacsonyabb szint pedig Dél-Európában és az új tagállamokban tapasztalható. Az e- befogadás (e-inclusion) mértéke változik továbbá az életkor és a nem függvényében is, és vannak bizonyos csoportok a társadalomban, amelyek különösen ki vannak téve az e-kirekesztés (e-exclusion) veszélyének. Ez tükrözıdik az e-befogadási politika kiemelt célcsoportjainak kijelölésében: számos akcióprogram kifejezetten a fiatalokra, az idısekre, a nıkre és a fogyatékkal élıkre koncentrál. A kutatási eredmények arra utalnak, hogy az e-befogadási stratégiák, kezdeményezések és gyakorlatok megvalósulása pozitív hatásokkal járhat, egyidejőleg többféle szinten is. Egyéni szinten a digitális készségek hiánya és az alacsony szintő digitális írástudás kedvezıtlen irányban befolyásolhatja az életesélyeket, beleértve az oktatási és foglalkoztatási lehetıségeket is. Mivel becslések szerint a jelenleg meglévı állások 60 százalékának és az újonnan létesülı munkakörök 90 százalékának a betöltéséhez szükség van, illetve lesz IKT készségekre (Department for Education and Skills, 2002), az IKT használatában jártas dolgozók elvileg jobb esélyekkel vesznek részt a munkaerıpiacon. Ezt a helyzetet erısíti továbbá, hogy a betölthetı álláshelyeket egyre inkább az interneten keresztül hirdetik meg. Az ilyen irányban ható trendek felismerésén alapuló e-befogadási kezdeményezések például a Munkaügyi Kávéház (Employment Café) 4 kifejezetten a digitális készségek kifejlesztésének elısegítésére irányulnak. Közösségi szinten az e-befogadási politikai stratégiák és kezdeményezések a következı kulcsterületekre igyekeznek hatást kifejteni: a kormányzati szolgáltatások hatékonyabbá tétele, az elszigeteltség és a társadalmi elidegenedés csökkentése, a harmonikus közösségek támogatása és a feszültségek csökkentése. Számos kormányzati szolgáltatást például a gépjármővezetıi vizsgákhoz tartozó tesztekre való jelentkezést ma lehetıvé teszik elektronikus úton is, bár az ilyen típusú szolgáltatások színvonala jelentıs különbségeket mutat az EU egyes tagállamai között. Ma nagy figyelmet fordítanak azokra a módokra, ahogyan a különféle kormányzati hivatalok ügyintézési munkáját összekapcsoló integrált e-befogadási szolgáltatások elısegíthetik a közösségek jobb életminıségének elérését. Hasonlóképpen, kutatási eredmények bizonyítják azt is, hogy az online infrastruktúra elérhetısége a használatához szükséges digitális készségek fejlesztésének támogatása terén eszközölt befektetésekkel együtt ösztönzıen hat a nagyobb mértékő részvételre a helyi demokrácia mőködésében. 3 Ebben a részben a Status of e-inclusion, measurement, analysis and approaches for improvement címő tanulmányban foglaltakra támaszkodunk. (European Commission, 2007)

14 Az e-befogadási politika befolyásolja továbbá az üzleti és ipari szektort is. Terjed az a vélekedés, hogy a digitális EU létrehozására irányuló törekvések komplex jellege miatt ez a cél csakis az állam, a gazdaság és a harmadik szektor partneri együttmőködése révén érhetı el. Érdekes új trend, hogy a magánszektor részvételének alakításában az e-befogadási programok terén egyre fontosabbá válik a nagyvállalatok társadalmi felelısségvállalása. 14 e-befogadás az információs társadalomban

15 Az Európai Unió e-befogadási politikája A Molnár által kidolgozott modell érdekes módokon alkalmazható a valóságra. Az EU tagállamai által az elmúlt néhány év során követett e-befogadási politika (European Commission, 2007) arról tanúskodik, hogy az EU tagországok elsısorban a használati megosztottság leküzdésére helyezik a hangsúlyt. Forrás: European Commission, 2007: 34 A vizsgálat azonban kimutatta azt is, hogy miközben a használati megosztottság leküzdésére irányuló akcióprogramok ma valóban jellemzıek a nemzeti szintő e-befogadási politikákra, ezeknek a viszonylagos fontossága az egyes országokban nagymértékben különbözik. Általánosságban megállapítható, hogy minél fejlettebb és kifinomultabb a nemzeti IKT infrastruktúra, és minél magasabb szintet ér el a hardver-telítıdés, annál valószínőbb, hogy az adott ország képes a hozzáférés szolgáló tevékenységeket a kirekesztés tényezıire, és tekintetbe venni a hozzáférés új technológiai eszközeinek biztosítását kiterjesztését. Az Európai Unió 2006 nyarán tartott miniszteri szintő találkozót, hogy elkötelezettségérıl tegyen tanúbizonyságot az e-befogadás terén és rögzítse azokat a lépéseket, amelyeket a jövıben meg kell tenni. Az Empirica kutatóintézetet területre vonatkozó kutatási beszámolója így foglalta össze a találkozó legfontosabb fejleményeit (Empirica, 2006): A júliusában tartott rigai miniszteri konferencia nyilatkozatának aláírásával 34 európai ország kifejezésre juttatta elkötelezettségét amellett, hogy tovább folytatja a befogadó és akadálymentes információs társadalom kiépítését, ami végeredményben magában foglalja a társadalmi és gazdasági befogadást. 15

16 A Rigai Miniszteri Értekezlet/Konferencia nyilatkozatában foglaltak az általánosabb politikai célok és a politikai célfeladatok megjelölésének a keverékét alkotják. Összefoglalva, a nyilatkozat a következı speciális célokat, illetve célfeladatokat jelölte ki: 1. az internethasználat terén fennálló megosztottság felére csökkentése 2010-ig, különös tekintettel a kockázati csoportokra (például az idısekre, a fogyatékkal élıkre és a munkanélküliekre), ig a szélessávú lefedettség (vagyis a szélessávú infrastruktúra) kiterjesztése olyan mértékig, hogy az online szolgáltatások az EU lakosságának legalább 90 százaléka számára elérhetık legyenek, 3. valamennyi közérdekő hálózati honlap hozzáférhetıvé tétele 2010-ig, ra akcióprogramok indítása a digitális írástudás és a digitális készségek fejlesztésére, melyek segítségével a kirekesztéssel fenyegetett csoportok veszélyeztetettsége 2010-ig a felére csökkentendı, ig javaslatok kidolgozása a hozzáférhetıségi szabványokra és közös megközelítésekre vonatkozó, amelyek 2010-tıl kötelezıvé válhatnak a közbeszerzési és közigazgatási eljárásokban, továbbá 6. az e-hozzáférhetıség szabályozására irányuló törvényalkotási lépések szükségességének mérlegelése, az elektronikus kommunikáció jogi szabályozási kereteinek 2006 júniusától végrehajtandó felülvizsgálata során tekintetbe véve a hozzáférhetıségi követelményeket. (Empirica, 2006: 17-18) Az Európai Unió tehát elkötelezte magát egy befogadó információs társadalom kiépítése mellett és azokat a teendıket is kijelölte, amely ennek eléréséhez szükségesek most már az egyes tagállamokon a sor, hogy érvényt szerezzenek ennek a politikának. 16 e-befogadás az információs társadalomban

17 Összegzés Az oktatás, illetve a társadalmi befogadás kérdései terén az elmélet, a kutatás, a politika és a gyakorlat hoszszabb ideje párhuzamos vonalak mentén halad, anélkül, hogy találkozna egymással. Miközben már régóta felismert tény, hogy az iskolázottság (vagy annak hiánya) elválaszthatatlanul összekapcsolódik a társadalmi kirekesztés okaival és következményeivel egyaránt, az oktatás és a tanulás, illetve a befogadás problémakörében mindeddig kevés rendszeres erıfeszítés történt egyfajta összekapcsolt megközelítés kifejlesztésére, valamint ezeknek a területeknek az integrálására olyan más, ám velük szorosan összefüggı politikai feladatokkal, mint például az állampolgári tudatosság fejlesztése, az identitás kezelése a bevándorlók körében és a közösségek újjáélesztése. Ez különösen fontos az új technológiák oktatási alkalmazásaival összefüggésben elsısorban a hátrányos helyzető csoportok esetében, mivel egyre több bizonyíték mutat arra, hogy az új technológiák esetleg még növelhetik is az egyenlıtlenségeket, ahelyett, hogy csökkentenék azokat, és inkább fokozzák, mintsem megszüntetik az úgynevezett digitális megosztottságot is. Ilyen körülmények között alapvetı fontosságú feladatként meg kell vizsgálni, hogy a társadalmi kirekesztés mennyiben és milyen vonatkozásokban jelent olyan örökséget, amit a domináns tanulási paradigma közvetít és még súlyosbít is. Ezt a vizsgálatot egy másik hipotézis kontextusán belül célszerő mérlegelni, miszerint az oktatás jelenleg válságos állapotban van, és a pedagógiai elmélet, az oktatáspolitika és az oktatási gyakorlat jelenlegi domináns rendszere keveset tehet a társadalmi befogadás és kohézió elısegítése érdekében, hacsak mindezeken a területeken meg nem kezdıdik az olyan tanulási paradigmák tanulmányozása, fejlesztése és alkalmazása, amelyek nem az emberi tıke elvein, hanem a társadalmi tanulás modelljein alapulnak. A kérdések egy másik csoportja az új technológiáknak a társadalmi kapcsolatok, és a társadalmi diskurzus legtöbb formájába való behatolásához kapcsolódik: itt az a legfontosabb, hogy az új technológiák milyen szerepet játszanak a társadalmi kapcsolatok új formáinak kialakulásában. Ezek a jelenségek és a mögöttük meghúzódó erıvonalak gyorsan bontakoznak ki és éles nézeteltéréseket váltanak ki. Tovább polarizálja és ugyanakkor (túl)egyszerősíti a vitákat, hogy az egyik felfogás szerint a globalizáció folyamata olyan társadalmakat hoz létre, amelyekben az embereknek az információhoz való hozzáférési szintje kulcstényezıvé válik a gazdasági, társadalmi és politikai hatalomhoz jutás lehetıségeinek meghatározásában. Azok, akik nem rendelkeznek hozzáféréssel a hivatalos tudáshoz és információkhoz, egyre inkább kirekesztıdnek a társadalomban való jelentıs mértékő részvételbıl. Mivel a kirekesztettek kevésbé képesek hozzáférni az új technológiákhoz, igen valószínő, hogy ık fogják alkotni a kialakuló digitális társadalom kivetettjeinek többségét. Ezzel a felfogással szemben áll az a szemlélet, miszerint az új technológiák óriási lehetıséget jelentenek a társadalmi kirekesztés problémáinak megoldására, mégpedig éppen azáltal, hogy a kirekesztettek és nehezen elérhetık számára is hozzáférést tudnak biztosítani a képzési és készségfejlesztési alkalmak megragadásához. Talán még ennél is jelentısebb az az állítás, hogy az új technológiák lehetıséget adnak többszörös identitások kialakítására, valamint az én állandó újra-meghatározására és újjáalkotására (Giddens, 1991; 1994; 2000). Ennek fontos következményei vannak a generációkon keresztül makacsul fennmaradó kirekesztés elleni harc új módszereinek kifejlesztése szempontjából, mivel ebbıl a felfogásból az következik, hogy az emberek az új technológiák segítségével kiszabadulhatnak az öröklött szegénység vagy hátrányos helyzet csapdáiból. 17

18 Ellenırzı kérdések 1. Hogyan határozható meg a társadalmi befogadás és ez e-befogadás közötti kapcsolat? 2. Mit jelent a többszörösen hátrányos helyzet tényezıi kifejezés? 3. Hogyan határozható meg a digitális megosztottság? 4. Mit jelent a korai digitális megosztottság? 5. Mire vonatkozik az elsıdleges digitális megosztottság? 6. Mi a másodlagos digitális megosztottság? 7. Mi az Európai Unió politikája a digitális megosztottság leküzdésére és az e-befogadás elısegítésére? 18 e-befogadás az információs társadalomban

19 Fontos fogalmak Hátrányos helyzet (depriváció): A depriváció kifejezés szó szerint nélkülözést jelent, de ezt használják a hátrányos helyzet kifejezésére is, különösen akkor, ha ennek többféle kiváltó tényezıje van, vagyis számos tényezı kombinációjából következik. A hátrányos helyzet kialakulásában, és fennmaradásában a gazdasági értelemben vett szegénység mellett közrejátszhatnak például a nem megfelelı lakáskörülmények, az elégtelen iskolázottság vagy a munkanélküliség is. Innovációk terjedése (innovációk diffúziója): Ez a fogalom magában foglalja az újszerő eszközök és termékek elterjedésének, alkalmazásának és meghonosodásának folyamatát. Molnár elméleti modellje (2003) azon a feltételezésen alapul, hogy az IKT terjedési mintáit a következı három változó együttesen alakítja: a technológiai innováció(k) penetrációs szintje, a növekedés üteme, és maguknak a technológiáknak a tényleges tulajdonságai. Ennek a három változónak a kölcsönhatása a terjedési szint háromféle típusát hozhatja létre: Telítıdési szint: a penetráció gyakorlatilag teljes, a növekedés stagnál. Fennsík (egyenletesen magas szint): a penetráció nagyon magas, de még nem teljes, a növekedés pedig lassú vagy változó sebességő. Dinamikus szint: a penetráció alacsonyabb, de emelkedik, és a növekedés igen gyors. Digitális megosztottság (digitális szakadék): A digitális megosztottság kifejezés arra a szakadékra utal, ami az új IKT eszközök, például az internet hatékony felhasználására képes, illetve nem képes csoportok között fennáll. Kezdetben a kifejezést azoknak a megkülönböztetésére alkalmazták, akiknek rendelkezésére állt a hardver (a személyi számítógép), illetve akiknek nem volt hozzáférésük ehhez az eszközhöz. Ahogy a technológiák fejlıdtek és használatuk is minıségi változáson ment át, a megosztottság egyre inkább a felhasználók és a nem-használók, majd késıbb a felhasználók különféle típusai közötti különbségtételt jelentette. Ténylegesen nem csupán egyetlen digitális szakadék, hanem többféle, különbözı tényezıkre visszavezethetı megosztottság tapasztalható. A legfontosabb tényezık a következık: nem, életkor, etnikai hovatartozás, a megélhetési feltételek bizonytalansága, bizonytalan foglalkoztatási helyzet és a szociális biztonság hiánya. e-befogadás vagy digitális befogadás: Azt a társadalompolitikai célt vagy törekvést fejezi ki, hogy minden állampolgárnak legyen hozzáférése az IKT eszközökhöz, és mindenki képes legyen azok leghatékonyabb kihasználására. Adaptációs S-görbe: Az új technológiák bevezetésére jellemzı terjedési (diffúziós) mintát írja le: lassú indulás után meredek emelkedés, majd ismét lassú elırehaladás következik. Az új technológia elterjedése a görbe aljáról indul, ahol a kutatások és a piaci bevezetést elıkészítı kísérletek hosszabb szakasza található, majd hirtelen nekirugaszkodik, amikor a piac már felkészült és hajlamos annak befogadására. Társadalmi kirekesztés: Ez a kifejezés azoknak az egyéneknek a helyzetét írja le, akik nem aktív résztvevıi társadalmuk életének. E társadalmi jelenség legfontosabb, egymással összefüggı tényezıi a következık: alacsony jövedelem, kirekesztıdés a munkapiacról (a szaktudás hiánya, alacsony iskolai végzettség, illetve rossz egészségi állapot miatt), nem kielégítı hozzáférés az oktatási és tanulási lehetıségekhez, rossz lakáskörülmények, csekély társadalmi tıke és a lakóhelyi környezet alacsony státusa, összefüggésben a szegénységi körök felerısödésével. Mindezek a tényezık igen gyakran megjelennek sok nyugati társadalomban. 19

20 Társadalmi befogadás: Az érem másik oldala, a társadalmi kirekesztés ellentéte. Más szóval azt jelenti, hogy az egyének és csoportok aktívan részt vesznek annak a társadalomnak a mőködésében, amelyben élnek, és hozzáférhetnek minden elérhetı oktatási, hivatási, gazdasági és politikai lehetıséghez. A terjedési szintek típusai: lásd innovációk terjedése. 20 e-befogadás az információs társadalomban

21 Irodalom 1. Kiemelt irodalom Giddens, A. (2005 [2000]): Elszabadult világ: Hogyan alakítja át világunkat a globalizáció? (Napvilág Kiadó, Budapest) Molnár Szilárd (2003): The Explanation Frame of the Digital Divide, Proceedings of the Summer School, Risks and Challenges of the Network Society" (Karlstad University, Sweden) 2. Ajánlott irodalom European Commission (2007): i Annual Information Society Report Commission Staff Working Document: Accompanying document to the Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. COM(2007) 146 final European Commission (2000): Communication: Building an Inclusive Europe, Brussels, , COM(2000) 79 final. ( Újra letöltve július 13.) 3. Felhasznált irodalom Berkman L., Kawachi I. (eds.) (2000): Social epidemiology (Oxford University Press, Oxford) Bradshaw J. Kemp P. Baldwin S. Rowe, A. (2004): The Drivers of Social Exclusion. A review of the literature (Office of the Deputy Prime Minister, London) Centre for Economic and Social Inclusion (2002): Social Inclusion ( Újra letöltve július 13.) Department for Education and Skills (2002): Get on with it ( Újra letöltve július 13.) DETR Department of Transport, Local Government and the Regions (2000): Indices of Deprivation (IMD) ( pdf Újra letöltve július 13.) Durkheim, E. (1951 [1897]): Suicide: A Study in Sociology (The Free Press of Glenco, New York) Elstad, J. (1998): The psycho-social perspective on social inequalities in health (in: Bartley, M. Blane, D. Smith, Davey G. (eds.): The sociology of health inequalities, Blackwell, Oxford) 21

22 Empirica (2006): Benchmarking in a Policy Perspective. Report n. 5: einclusion. (Gesellschaft für Kommunikationsund Technologieforschung mbh, Bonn) European Commission (2000a): Communication: Building an Inclusive Europe ( Újra letöltve július 13.) European Commission (2000b): Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. Social Policy Agenda ( Újra letöltve július 13.) European Commission (2007): Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. i Annual Information Society Report ( _en.pdf Újra letöltve július 13.) European Working Group on Empowering the Excluded (1999): Conditions for Empowerment: Identifying Descriptors. Working paper (ECOTEC, Birmingham) Gallie, D. Paugam, S. (2002), Social Precarity and Social Integration ( Újra letöltve július 13.) Giddens, A. (1991): Modernity and Self-Identity: self and society in the late modern age (Stanford University Press, Stanford, CA) Giddens, A. (1994): The Consequences of Modernity (Polity Press, Cambridge) Giddens, A. (2005): Elszabadult világ (Napvilág, Budapest) Justino, P. Litchfield, J. (2003): Poverty Dynamics in Rural Vietnam: winners and losers during the reform (in: PRUS Working Paper no.10, Department of Economics, University of Sussex, UK) Kaplan, Daniel (2005): einclusion. New Challenges and Policy Recommendations ( _final_version.pdf Újra letöltve július 13.) Kawachi, I. Berkman, L. (2000): Social cohesion, social capital, and health (in: Berkman, L. Kawachi, I. (eds.): Social epidemiology, Oxford University Press, Oxford) Krieger, N. (2000): Epidemiology and social sciences: towards a critical reengagement in the 21st century (Epidemiology Review 11: ) Kunitz, S. J. (2001): Accounts of social capital: the mixed health effects of personal communities and voluntary groups (in: Leon, D Walt, G (eds.): Poverty, inequality, and health: an international perspective, Oxford University Press, Oxford) Lynch, J. W. Smith, Davey G. Kaplan, G. A. House, J. S. (2000): Income inequality and mortality: importance to health of individual incomes, psychological environment, or material conditions (in: BMJ 2000; 320: ) 22 e-befogadás az információs társadalomban

23 Merton, R. K. (2003 [1968]): Társadalomelmélet és társadalmi struktúra (Osiris, Budapest) Molnár Szilárd (2003): The Explanation Frame of the Digital Divide, Proceedings of the Summer School, Risks and Challenges of the Network Society", (Karlstad University, Sweden) NAPs/inclusion ( Újra letöltve július 13.) Riga Ministerial Declaration in June 2006 ( Újra letöltve július 13.) The Digital Divide Network ( Újra letöltve július 13.) The Employment Café ( Újra letöltve július 13.) The Tavistock Institute, in consortium with the MENON Network and Netweffect (2007): Status of e-inclusion, measurement, analysis and approaches for improvement ( nthesis_recommendations_final.pdf Újra letöltve július 13.) Townsend, P. (1993): The international analysis of poverty (Harvester Wheatsheaf, New York) Wilkinson, R. G. (1996): Unhealthy societies: the afflictions of inequality (Routledge, London) 23

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól Budapesti Nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól a városfejlesztésért felelős főigazgatók részéről Budapest, 2011. május 2. (1) Az Európai Unió tagállamainak városfejlesztésért

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag 2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június

ÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június MUNKAANYAG, KÉRELMEZŐ ELSŐ INTERJÚ ÚTMUTATÓ A HU2004/IB/SO01-TL számú Egyenlő bánásmód elvének érvényesítése és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtásának elősegítése Twinning Light projekt összesített

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA frey mária Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája 1. Az előzményekről 2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása 3. Az új foglalkoztatási

Részletesebben

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II. Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1. Az Országgyőlés - a fogyatékos személyek

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON?

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? JÖVŐKUTATÁSI KUTATÓKÖZPONT Témavezető: Kovács Géza DSc Professor Emeritus Bíráló Bizottság névsora: Sulokné Anwar

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt.

Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. határozattal elfogadott felülvizsgálat kiegészítéseivel

Részletesebben

9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A

9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 13. (OR. en) 9226/16 ECOFIN 466 UEM 212 SOC 330 EMPL 226 COMPET 300 ENV 345 EDUC 201 RECH 192 ENER 208 JAI 456 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

NAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

NAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA ESETTANULMÁNY/HEFOP-2004-4.2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése NAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA HEFOP-2004-4.2. Projekt Esettanulmány Készült: 2006. október 29.

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities' SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című

Részletesebben

EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA Ministry of Employment and Labour Preparation for the Implementation of Community Initiative EQUAL 2004-2006 in Hungary EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről

Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (1)

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 7 Az öregség képe a közgondolkodásban és felkészülés az öregkorra... 11 I. A közvéleményben élő kép az öregségről... 12 1. Hány éves kortól számít az ember öregnek?... 12 2.

Részletesebben

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében

ZÁRÓ TANULMÁNY a FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében Készítette: Civil Support Nonprofit Kft 1024 Budapest, Széll Kálmán tér 11. II. 19. 96

Részletesebben

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...

Részletesebben

I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból

I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból 16. Tétel Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból. Az értékteremtő folyamatok a vállalat működésében, az értéklánc elemei. A teljesítmény és menedzsmentje,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1056/2013. számú ügyben Az eljárás megindulása, előzmények Az érintett alapvető jogok

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1056/2013. számú ügyben Az eljárás megindulása, előzmények Az érintett alapvető jogok Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1056/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB- 1061, 1124, 1317, 1505, 1513, 1526, 1785, 2440, 2606, 2666, 2701, 3128, 3295, 3504, 4011, 4412, 5187, 6885/2013.)

Részletesebben

Tartalom. 2. 3. A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

Tartalom. 2. 3. A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége Tartalom 1. Általános rész 1. 1. 1. A Szorgoskert Nonprofit Kft. bemutatása 1. 1. 2. Főbb programjaink tevékenységeink bemutatása 2. Szolgáltatás 2. 1. A Szolgáltatás célja, feladatai 2.1.1. A megvalósítani

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015

Pedagógiai Program 2015 Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

kiemelten fontosnak, aktuálisnakítélt terület indikátorainakbemutatásával, elemzésével. történik. A "nemzetközi -. össtehasonlítást lehetövé

kiemelten fontosnak, aktuálisnakítélt terület indikátorainakbemutatásával, elemzésével. történik. A nemzetközi -. össtehasonlítást lehetövé SZEMLE 403 vezérlik; mint a nyelvtani szerkezetek felépítését: "a.'nyelvhasználati szabályok éppligy jellemzik arl.yelvet és éppúgy a beszélők nyelvi képességéhez, -nyelvi tudásához tartoznak, mint a sm

Részletesebben

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Szakmai ajánlat 7. lot: Társadalmi fejlesztések 1

Szakmai ajánlat 7. lot: Társadalmi fejlesztések 1 Szakmai ajánlat 7. lot: Társadalmi fejlesztések 1 A szakmai ajánlat készítésére kidolgozott ajánlatkérői elvárások A 7. lot szakmai feladatainak elvégzésére készített ajánlatunk kidolgozásakor a lehető

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

TÁVMUNKA - OSZTOTT MUNKAVÉDELMI

TÁVMUNKA - OSZTOTT MUNKAVÉDELMI TÁVMUNKA - OSZTOTT MUNKAVÉDELMI KIVONAT A Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma a távmunka szabályozásában az osztott munkavédelmi felelősség elvét képviseli. Ez a tanulmány ennek az álláspontnak az érvényességét

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZERZŐ: GÖMÖRINÉ KONYHA OLÍVIA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: NYITRAI

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE Kutatási jelentés 2016. április A KUTATÁSI JELENTÉST KÉSZÍTETTÉK: Dr. Németh Erzsébet felügyeleti vezető, az Állami Számvevőszék Pénzügyi kultúra projektjének

Részletesebben

Katasztrófa elleni védelem

Katasztrófa elleni védelem - 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 81 final AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Párizsi Jegyzőkönyv terv a globális éghajlatváltozás

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program. Tézisfüzet.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program. Tézisfüzet. Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program Tézisfüzet Cabrera Alvaro Az inkluzív e-parlament modellje Kirekesztés, inklúzió és demokratikus

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 24.5.2005 COM(2005) 203 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Bevezetés

Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Bevezetés Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Bevezetés Tarcal Község Önkormányzata, eleget téve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

Javaslat a rehabilitáció megújított fővárosi programjára

Javaslat a rehabilitáció megújított fővárosi programjára Javaslat a rehabilitáció megújított fővárosi programjára Bevezetés és előzmények Budapest vezetése elkötelezett a városmegújítás ügye iránt. A főváros kiemelt fejlesztési stratégiája a rehabilitációs program,

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16 FELHÍVÁS a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok

Részletesebben

A KORMÁNY. rendelete

A KORMÁNY. rendelete A KORMÁNY./2006. ( ) rendelete a Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően alkalmazandó munkaerőpiaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.)

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV Miskolc, 2013 1.1.32. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 64/2013. SZ. HATÁROZATA. Készült 8 példányban,. sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.16. COM(2013) 703 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság

Részletesebben

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET A könyv szerzője a rotterdami pedagógiai intézet és szolgáltató központ igazgatója, s egyben a groningeni egyetem professzora. Témája a címben is megjelölt hátrányos helyzet

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az egészséges táplálkozás és a fizikai tevékenység ösztönzése

Az egészséges táplálkozás és a fizikai tevékenység ösztönzése C 250 E/93 P6_TA(2007)0019 Az egészséges táplálkozás és a fizikai tevékenység ösztönzése Az Európai Parlament állásfoglalása az egészséges táplálkozás és a fizikai tevékenység ösztönzéséről; a túlsúly,

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP A távmunka és a távdolgozók jellemzői A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni, hogy elterjedtebb, mint általában gondolják. A cikk szerzői hat ország adatai

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Az Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások. Összefoglalás

Az Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások. Összefoglalás A főtitkár 09/01/2009 D(2009)143 Feljegyzés az Elnökség tagjai részére Tárgy: Az Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások Összefoglalás A 2010-es év intézményünk tevékenységét illetően

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA Készítette: Szokoli Erzsébet (Hegyvidéki Egyesített Gondozási Központ, intézményvezetı) Elfogadta 114/2013. (V. 30.) számú határozatával

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.10. SWD(2012) 126 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a közös

Részletesebben