VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS Hol a helye a felnőttképzésben?
|
|
- Boglárka Anna Mezeiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HIPOTÉZIS VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS Hol a helye a felnőttképzésben? FOGALOMTISZTÁZÁS Az entrepreneurship, amit magyarra vállalkozóvá válásnak, vállalkozói életpályának, vállalkozói kompetenciának egyaránt fordítanak, valójában az egyén innovációs képességével, szocializációjával, kreativitásával és autonómiájával szorosan összefüggő kompetenciacsoport és tevékenység. Mivel nincs rá egyértelmű és egységesen elfogadott magyar szóhasználat, dolgozatomban angolul fogom használni. Meghatározható úgy, hogy az entrepreneurship az egyén új szervezetek (kezdeményezések) indítására vagy már meglévők újraélesztésére irányuló tevékenysége, elsősorban új üzleti lehetőségek kihasználásának céljából. Az entrepreneurship mint gyakorlat elsősorban vállalkozói kompetenciák és tudás jelenlétét feltételezi, sikere a személy alkalmasságán éppúgy múlik, mint a gazdasági-társadalmi környezeten. A vállalkozói képzés vagy nevelés (!), azaz az entrepreneurship education következve az entrepreneurship tág értelmezéséből nem merül ki a Magyarországon ennek nevezett gazdasági képzési tartalomban. Az általános és középfokú, valamint a felsőfokú oktatás minden évfolyamában megjelenik horizontálisan és vertikálisan egyaránt. Párhuzamosan az úgynevezett menedzsment képzéssel amely a létező társas/szervezeti rendszerek optimális kihasználására teszi képessé az egyént az entrepreneurship education az új lehetőségek felismerésére és kihasználására fókuszál. Mindkettő a nyereséget helyezi középpontba, ahol a nyereség éppúgy lehet társadalmi, mint gazdasági. Az entrepreneurship education különböző megközelítései változó mértékben helyezik fókuszba az egyéni önérvényesítő képességet, a társadalmi és gazdasági érvényesülést. Lényeges, hogy az entrepreneurship education ma már bizonyított hatékonyságú eszközrendszere, bevezetése azért kapott az 1990-es években támogatást, mert ígérete szerint az üzleti kudarc elkerülésének esélyét növeli. A vállalkozói lét professzionalizálása azonban csak egy volt az entrepreneurship education eredményei közül. Az USA-ban és Kanadában komoly hálózat alakult ki több száz stakeholderrel 1, köztük nem csupán oktatási szervezetekkel, de az állami, szociális, nonprofit és profit szféra szereplőivel. Az entrepreneurship education ugyanis a konkrét szakmai kompetenciákon túl megteremtette a kapcsolatot a munkaerőpiac érintett képviselői, a leendő munkavállalók és az oktatási tartalmak között mind szemléletbeli, mind pedig személyes szinteken. Az EU-ban 2004-ben végzett European Foundation for Entrepreneurship Research (EFER)-kutatás 2 tanúsága szerint Európában is dinamikusan nő az entrepreneurship education aránya a felsőoktatásban. 1. ábra Az entrepreneurship education növekedése az EU 25 vizsgált országában (alsó-, közép- és felsőoktatás) Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az oktatás gyakorlati része nem igazán használja ki a kutató egyetemek nyújtotta lehetőségeket. A technológiatranszfer jelentősége mintegy feleakkora, mint a gyakran fiktív projekteket feldolgozó üzletiterv-versenyeké, de még a diákkonferenciák és -klubok is megelőzik 15 20%-kal 3. A vállalkozói kompetencia az Európai Unió által ban 4 meghatározott nyolc kulcskompetencia egyike. Vállalkozói kompetencia? Valóban így kellene neveznünk? Hiszen ez inkább kompetenciák és tudástartalmak komplex hálózata, teljes bizonyos szempontból per definitionem hibás megnevezése: kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia 5 (azaz egy kompetencia megnevezésében szerepel, hogy ez egyben készség is). Magában foglalja a változás kiváltására való törekvést, vala- felnőttképzés 2009/3. 23
2 2. ábra Iskolán kívüli, start-up fókuszú oktatási tevékenységek HŰVÖS ÁGNES mint a külső tényezők által kiváltott újítások elfogadásának, támogatásának és alkalmazásának a képességét. A vállalkozói kompetencia része az egyén felelőssége saját pozitív és negatív cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitűzése és elérése (projektszemlélet), valamint a sikerorientáltság. Úgy tűnik, az alap- és középfokú oktatásban ez a kulcskompetencia egyelőre nem találja a helyét de mindenképpen történnek kísérletek a beillesztésére 6. A felnőttoktatásban már teljesen elsikkad a kezdeményezőkészség, helyébe inkább a vállalkozóvá váláshoz szükséges hard skills lép, azaz a teljes fejlesztés egyre jobban leszűkül a tartalmilag a vállalkozói életpályához legközelebb álló területekre, mint például a közgazdaságtan vagy az egyes, kisvállalkozás indítására alkalmas szakmák oktatása. Különösen ijesztő, hogy a fejlett technológiákat képviselő, úgynevezett technológiaintenzív spin-off-ok 7 alapítása elsősorban azért ütközik nehézségekbe, mert az ország legmagasabban képzett kutatói sem rendelkeznek megfelelő szinten az úgynevezett vállalkozói kompetenciával. A vállalkozóvá válás a mai felnőttképzésben elsősorban a fő képzési irány mellett, kiegészítésképp van jelen 8. Lehetséges, hogy kizárólag annak van szüksége vállalkozói kompetenciára, aki ezen a területen képzeli el életpályáját tehát felnőttkorban, tudatos pályaválasztás esetén kell ezzel foglalkozni? Vagy a vállalkozói kompetencia valóban kulcs az egyén sikerességéhez, érvényesüléséhez szükséges alapvető elem? Evidens, hogy a vállalkozóvá váláshoz nem elég kitűnően érteni egy kisvállalkozás jogi, könyvelési vagy közgazdasági jellemzőihez, hiszen a vállalkozói kompetencia elsősorban az új (üzleti) lehetőségek felismerésével, a körülmények rugalmas alakításának képességével, magas együttműködőkészséggel, stressztűréssel és kudarctűréssel kiegészülve eredményeznek csak sikeres vállalkozót. Az entrepreneurship education jelentősége kezd átértékelődni. Ezt jelzi a vállalkozói kompetencia megjelenése is a nyolc kulcskompetencia között. Míg korábban elsősorban gazdasági jelentősége volt a II. világháborút követő válságjelenségek, pl. a magas munkanélküliség kezelésében, mára megszületett a felismerés, hogy az entrepreneurship az egyéni érvényesülést szolgáló kompetencia, tehát bármely pályán hasznos. A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia elemei ebben az értelmezésben az alábbiak: újra való beállítódás (attitűd), lehetőségek megragadása (attitűd), kockázatvállalás (attitűd), pozitív szemlélet (attitűd), a környezet hatékony megismerésének, értelmezésének képessége, kreativitás, egyéni innovációs kompetencia, stratégiai szemlélet, projektszemlélet (kompetencia), menedzseri kompetenciák (tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés), (speciális gazdasági és társadalmi ismeretek). HELYZETKÉP: VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS MAGYARORSZÁGON Az elmúlt években Magyarország GDP-arányos K+F+I kiadása 1% és 0,67% között ingadozott, ami bőven alatta marad az EU (27) 1,8%-os átlagának 9. Mivel Magyarország nem tud és nem is akar Kínával és Indiával versenybe szállni azokon a piacokon, ahol az olcsó munkaerő a meghatározó tényező, ezért olyan vállalatok letelepedését és beruházásait támogatják elsősorban, amelyek a fejlettebb technológiákat preferálják. Ennek viszont egyre nagyobb akadálya, hogy mind kevésbé találni Magyarországon megfelelően képzett munkaerőt. Így az államnak az oktatásba kell fektetnie, hogy e piaci igényeknek az ország kínálata képes legyen megfelelni. Ha a helyzet nem változik, nem lesznek olyan szol- 24 felnőttképzés 2009/3.
3 3. ábra Innovációs tevékenység országcsoportonként és az innováció dimenziójában, EU25, 2006 gáltatások és termékek, amelyekkel Magyarország versenyképes lehet a globális piacon. A 3. ábrán 10 látható, hogy a magyar innováció gyakorlatilag csak az új technológiák alkalmazása terén követi az EU vezető országait, entrepreneurship tekintetében ez a kategória még a felzárkózó országoknál is gyengébb. Magyarországon egyértelmű hiány van vállalkozókban és képzett úgynevezett technológiamenedzserekben 11. A középfokú oktatásban csak szakiskolák foglalkoznak rendszeresen a technológia menedzsment-vonatkozású területeivel. A felsőoktatásban megfigyelhető, hogy a természettudományos életpálya még mindig dominánsan oktatói, kutatói vagy mérnöki (fejlesztői) életpálya, a tudásvállalkozás nem, vagy alig jelenik meg. A felsőoktatás mintha Csipkerózsika-álomba dermedt volna egyetemi szintű vagy horizontális megoldási javaslatok szórványosan tűnnek csak fel, bár az innovációs piac szereplői sokféleképpen jelzik a problémát. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ez a felsőoktatási helyzet aránylag rövid idő alatt a felnőttoktatás dinamikus változásával javuljon? A PHARE program keretében az Oktatási Minisztérium 2003-ban meghirdette a mai KKC-pályázatok elődjét. Ennek bevezetőjében szerepelt, hogy cél az oktatás/képzés, felnőttképzés és továbbképzés átalakítása, diverzifikálása és fejlesztése annak érdekében, hogy tükrözze a gazdasági, társadalmi változásokra való nyitottság szemléletét és az egész életen át tartó tanulás koncepcióját ( ). A pályázat pontos leírásából azonban kiderül, hogy kifejezetten a gazdálkodási ismeretek középfokú bevezetéséhez szükséges tananyag- és módszertani fejlesztést, illetve felsőoktatási és felnőttképzési területen a gazdálkodási és vállalkozói ismereteket oktató tananyagmodul kidolgozását és bevezetését támogatta. Szó sem volt tehát a bevezetőben szintén emlegetett lisszaboni stratégiának megfelelő kompetenciafejlesztésről 12. A szándék megvolt, a megvalósítás még mindig várat magára. Buzás Norbert 2006-os kutatásában 13 jól látszik, hogy a legmagasabban képzett kutatók, feltalálók is a kompetenciahiányt érzik a tudásvállalkozás legfőbb gátjának. A KOMPETENCIA gát N (100) Feladná tudományos pozícióját az üzleti sikerek reményében? I (33) N (60) És ha segítséget kapna egy tapasztalt üzletemberről? együttműködésekkel tanácsadói szolgáltatások igénybe vételével Hogyan stabilizálná jelenlegi üzleti pozícióját? A MOTIVÁCIÓS gát I N (95) Alapított valaha vállalkozást? I (34) N (66) Elgondolkodott már azon, hogy lehetne saját vállalkozása? I (90) N Valamilyen speciális tudásra alapozva? a kikényszerített a szabad életstílus a bukástól való félelem kutatási témák elvesztésse Mi gátolja leginkább a tudásvállalkozás alapítását? Ennek tükörképeként a gazdasági képzési területeknek szinte nincs kapcsolata a technológiai-természettudományos irányokkal, azaz a természettudományi képzéssel és az iparral 14 annak ellenére, hogy a gazdasági végzettségű munkaerő jelentős százaléka termelő vagy technológiaintenzív vállalkozásoknál, sokszor kis- és középvállalkozásoknál helyezkedik el. Fontosak tehát azok a jelenleg uniós-szinten is főleg a curriculumon belül választható, extracurricularis vagy posztgraduális 15 képzések, amelyek a két irányból érkező, képzett munkaerő vállalkozói kompetenciáit erősítik. Bár ezek már léteznek, a felsőoktatásban még mindig csak egymástól elkülönült, szórványos és kompetencialapú oktatásra nem alkalmas fragmentált jelleggel vannak jelen 16. VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS felnőttképzés 2009/3. 25
4 4. ábra A természettudományi diplomások számának növekedése (forrás: Eurostat) HŰVÖS ÁGNES 5. ábra Diplomás munkanélküliek aránya 1998/2004 (forrás: OECD) Vannak bizakodásra okot adó adatok is. A természettudományos diplomások aránya nő, és a diplomás foglalkoztatottak aránya is egyre nagyobb azaz egyelőre nincs túlképzés, az üzleti szféra képes felvenni a pályakezdő diplomásokat (bár gyakorlati képzésükre több gondot kell fordítani, mint a nyugat-európai vagy amerikai egyetemekről kikerült versenytársaik esetében). Ugyanakkor adott a helyzet: a képzett kutatónak sem ideje, sem pedig pénze nincs olyan képzésekre, amelyek nem szorosan a szakterületéhez kapcsolódnak. Motivációja gyenge, az állami támogatási lehetőségek is inkább a jelenlegi értelemben vett kutatói életpályán tartják: biztos (bár alacsony) egyetemi fizetések, jól megszokott (bár szegényes és tematikájában elmaradó) pályázati rendszer. Alig-alig találhatunk olyan állami intézkedést vagy támogatást, amely valóban erősítené a magyar tudásgazdaságot azaz új idegpályákat, kapcsolatokat hozna létre, és lehetővé tenné a kutató sikeres tudásvállalkozóvá válását. Az MTA Reform Munkabizottságának 2007-es, kutatói életpálya-modell alakítására vonatkozó javaslatában fel sem tűnik a vállalkozói irány. Melyek azok a szemléletformáló elemek, amelyeket a felnőttképzés úgy használhat, hogy ehhez nem kell hiszen nem lehet rövid távon megváltoztatni a szakpolitikai szemléletet? AZ ENTREPRENEURSHIP EDUCATION MÁSODLAGOS ESZKÖZEI A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy az entrepreneursip education nem csupán oktatási tartalmakat és szigorúan a képző-képzett viszonylatában értelmezhető módszertani elemeket kell, hogy tartalmazzon. Mivel a képzés fejlődéslélektani szempontból aránylag késői szakaszában jelentős attitűdváltozásokat várunk el, feltételezhető, hogy a teljes képzési környezet megformálása lényeges lehet a sikeres képzéshez. Az alábbi szempontokat tartom fontosnak a kulcskompetencia fejlesztésében: az entrepreneurship education minél teljesebb horizontális integrációja a képzési curriculumba, az entrepreneurship mint szemlélet integrációja a képzési intézmény (szervezet) minden szintjén, ehhez kapcsolódva az intézményvezetés menedzseri szemléletének megléte, a képzés során együttműködés többféle, vállalkozásnak tekinthető, helyi szintű szervezettel (pl. önkormányzat, üzleti szféra szereplői, non-profit szervezetek), 26 felnőttképzés 2009/3.
5 magas szintű képzői kompetencia 17. Ezen a ponton a magyar felsőoktatás nehézségekbe ütközik. A felsőoktatásban végzett kutató előtt elsősorban oktatói életpályamodell áll, illetve erősen benne él az a kép, hogy innentől ő befejezett ember életpályája kikövezett út, amelyet sokan leírtak, kiépítettek. Éppen ezért valószínűsíthető, hogy ez a réteg nehezen tűri az olyan kevéssé fókuszáltnak tűnő képzési területeket, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az adott tudományterülethez. Az igény általában akkor merül fel ezekre a képzésekre (pl. vezetőképzések), amikor már az egyén megtapasztalja a vállalt szerep nehézségeit, esetleg kudarcát. Ezt pedig alapvetően azok tapasztalják meg, akikben aránylag magas szinten fejlett a vállalkozói kompetencia, hiszen belementek egy adott (intézményvezetői, spin-off menedzseri stb.) szerepbe. Nem tudhatjuk, mekkora az a réteg, amely az első kudarcok után teljesen lemond az ezen a területen való önfejlesztésről. Az látszik, hogy ez egy csapdahelyzet: a felsőoktatásból kikerült, diplomás, esetleg posztdoktor, dolgozó (és menedzseri szerepben tevékenykedő) rétegnek nincs lehetősége további komplex, hosszú távú képzésekben részt venni. Kivétel ez alól az a néhány ember, akik elsősorban multiknál, felsővezetői pozícióba kerülve kidolgozott vállalati képzési program és/vagy felismert képzési igény alapján vesznek részt vezetői képzéseken. Ez azonban magas szintű HR-t 18 feltételez, ami éppen a dolgozat elején érintett spin-offok, technológiaintenzív mikro-, kis- és középvállalkozások esetében egyáltalán nem jellemző. Egyértelmű tehát, hogy ennek a rétegnek a rendszeres, fókuszált fejlesztése 25 éves kor előtt, a felsőoktatás keretein belül, általában rövid kurzusokkal és jól strukturált gyakornoki programokkal lehetséges. Mindez akkor hatékony mint azt fent kifejtettem, ha a képzés minden szempontjában megjelenik az entrepreneurship mint szemlélet. Tulajdonképpen szerencsésnek mondható a magyar felsőoktatás, ahol az egyes képzési intézmények erősen elhatárolódnak egymástól van arra lehetőség, hogy ezeket a szemléletbeli elemeket az egyes intézmények egymástól függetlenül építsék be munkájukba. De van-e arra lehetőség, hogy erről a szükséges változtatásról számokkal is meggyőzzük az intézmények vezetőit? Mérhető-e az entrepreneurship education sikere? A VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS KÉPZÉSEINEK MÉRÉSE Természetes, hogy a könnyű út az entrepreneurship education mérésére az, ha megvizsgáljuk, a felsőoktatásból kikerülő diákok hány százaléka indít önálló vállalkozást x (1 10) éven belül. Ez a szempont a kifejezetten hosszú gazdasági képzést folytató intézmények (egyetemek, főiskolák) esetében könnyen mérhető, és valós szempont például a kisvállalkozói képzési programok vagy az MBA-programok sikerének megítélésében. Ezek az iskolák azonban legtöbbször specialistákat képeznek, nem általános menedzsereket magas szintű tudással és gazdasági ismeretekkel felvértezett, gyakorlattal egyáltalán nem rendelkező, tehát vezetésre egyelőre alkalmatlan vezetőket. A szempont ugyanakkor félrevezető is, mivel a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia jelentősége nem elsősorban gazdasági. Ebbe a csapdába, azaz az új vállalkozások indikátorként való értelmezésébe meglepően sok entrepreneurship education program szalad bele (pl. a svéd kormányzati program, melyet ezért meglehetősen sok kritika ér). Azért is félrevezető ez az indikátor, mert ezek a mérések nem szokták figyelembe venni az indított vállalkozások sikerét, csupán a vállalkozásindítás tényét, azaz fenti szempontok közül csak a kockázatvállalást, illetve a szempontok között nem szereplő vállalkozói életpályamodell elismertségét mérik valójában. Ha felidézzük a kulcskompetencia definícióját, egyértelmű, hogy az egyén innovációs potenciáljának növeléséhez elengedhetetlenül szükséges, mivel olyan alapvető attitűdöket és kompetenciákat formál, mint a sikerorientáltság vagy a kreativitás. Melyek vajon azok a szempontok, amelyeket mérni lehet? VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS felnőttképzés 2009/3. 27
6 HŰVÖS ÁGNES MÉRÉSI TERÜLET LEHET PÉLDÁUL (AZ ENTREPRENEURSHIP EDUCATION ÁLTALÁNOSAN MEGHATÁROZOTT CÉLJAI ALAPJÁN) az entrepreneurship szempontjai iránti empátia, együttműködés (kompetenciaszintű) és/vagy tulajdonosi szemlélet entrepreneurship kompetenciát igénylő helyzetekben (affektív szocializációs elem) új vállalkozás indításának szándéka újra való beállítódás (attitűd) lehetőségek megragadása (attitűd) kockázatvállalás (attitűd) pozitív szemlélet (attitűd) a környezet hatékony megismerésének, értelmezésének képessége kreativitás egyéni innovációs potenciál stratégiai szemlélet, projektszemlélet (kompetencia) menedzseri kompetenciák (tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés) speciális gazdasági és társadalmi ismeretek megszerzése MÉRHETŐ? (IGEN/NEM) nem (túl komplex) nem (befolyásolja az aktuális gazdasági környezet, nem elválasztható más szempontoktól) nem (komplex, más szempontokkal erős kölcsönhatásban) nem (komplex, nem egységesen definiált, helyi mérései vannak) nem (komplex, nem egységesen definiált, helyi mérései vannak) A táblázatot hosszan lehetne folytatni, de már ennyiből is látszik, hogy a felsorolt szempontok körülbelül kétötöde nem, vagy csak nagyon vitatható mértékben mérhető. Felmerül tehát a dilemma: mérhető-e egyáltalán ennek a kulcskompetenciának az elérése? Különös nehézséget jelent, hogy amíg a kulcskompetencia fejlesztése nem ágyazódik be horizontálisan az oktatás-nevelés megfelelő szintjeibe, addig a mérés alapja néhány rövid, egymástól elszigetelt és ad hoc képzési program. Ezek a programok általában vagy klasszikus vezetőképzésnek tekinthetők (azaz a fentiek közül nagyobb hangsúlyt helyeznek a menedzsment készségek és az attitűd alakítására), vagy klasszikus oktatási programok (azaz a gazdasági, vezetéselméleti stb. tudásanyagot helyezik fókuszba). Úgy tűnik, jelenleg a felnőttoktatásban jelen lévő programok egyike sem megy elég messze, azaz nem fogják át az affektív szocializációs elemet, bár egyes aspektusait érintik. Ez az elem azoknak az attitűdöknek, értékeknek, pszichés stratégiáknak az összessége, amelyek szükségesek a vállalkozói szerepvállaláshoz legyen az társas kapcsolatban, gazdasági értelemben vagy bármely nonprofit tevékenységben. Ez a szempont tenné mérhetővé a teljes kulcskompetencia meglétét, azaz a mérés kimutatná a leendő-lehetséges ( would-be ) menedzsereket, vállalkozókat, vezetőket. Azonban ez az a szempont, amelynek méréséhez a teljes képzési környezet átvilágítása válik szükségessé, azaz az indikátorok között komparatív jelleggel szerepelne a környezet szemléletformáló hatása is. Ez a mérés volumene miatt tűnik lehetetlennek. DILEMMÁK MEG KELL-E OLDANI EZEKET? A fentiekből is kitűnik, hogy az entrepreneurship education, dacára mintegy 20 évnyi fejlesztésnek, egyelőre súlyos alapkérdésekkel küzd. A jól megfogalmazható dilemmák az alábbiak: Vajon az entrepreneurship education a vállalkozásról vagy a vállalkozásért van (azaz gazdasági tudást ad át vagy életpályamodellt ad)? 28 felnőttképzés 2009/3.
7 Az entrepreneurship education alapja menedzsmentszemléletű vagy elméleti (általános) szemléletű legyen? Maga a képzés a tudomány és oktatás szempontjából hiteles akadémiai környezetben vagy az értékek és attitűd szempontjából hiteles vállalkozói környezetben történjen? Vagy ha egyik sem, lehet, hogy mindkettő szükséges hozzá? Vajon a képzésben résztvevők egyéni tanulási folyamatban fejlődjenek (és ezzel egy adott vállalkozói modellt sajátítsanak el) vagy tanulócsoportokban (azaz a kooperációt és hálózatos modellt előtérbe helyezve)? Hogyan azonosítsuk a képzés alapját? Vajon az entrepreneurship társadalomtudományi vagy természettudományi irány? Milyen curriculumba illeszthető? Ezek a dilemmák elsősorban két alapvető tisztázatlanságból erednek. Részben a felnőttnevelés és felnőttképzés nincs megfelelően szétválasztva, azaz nem tisztázott, vajon mennyiben tartalmi és mennyiben módszertani kérdés az entrepreneurship education a felsőoktatásban? Ha ez a kérdés tisztázódik, választ kaphatunk a fent megfogalmazott kérdések felszíni tartalmaira. A másik, ennél súlyosabb probléma, hogy vajon mennyiben feladata a felsőoktatásnak az entrepreneurship education? Vajon mennyiben irányítják gazdasági okok a kulcskompetencia integrálását az oktatási célok közé, vagy mennyiben vezérel az egyén érvényesülési képességének fejlesztésére irányuló szándék? Miért építjük be a vállalkozói kompetenciát a vállalkozói életpályát választók számának növekedéséért vagy a vállalkozói kulcskompetenciát használó viselkedésért, azaz az affektív szocializációs elem fejlesztéséért? Mindaddig, amíg ez utóbbi kérdés nem tisztázott, az előbbieket sem lehet megnyugtatóan megoldani. FELHASZNÁLT IRODALOM Az európai gyakorlathoz illeszkedő munkaerő-piaci készségigény-felmérés a magyar oktatásképzés fejlesztése szolgálatában. TEMPUS - Oktatási Minisztérium, Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vezetéstudományi Tanszék, november BUZÁS NORBERT: Csábító félelmek, aggasztó vonzalmak. Konferenciaelőadás, Veszprém, júl URL: - rencia-program/csabito-felelmek BUZÁS NORBERT: A vállalkozói szellem szerepe a spin-off cégek alapításában. In: Czagány L. Garai L. (szerk): A szociális identitás, az információ és a piac. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei. JATEPress, Szeged, o. EUROSTAT, =1996, &_dad=portal&_schema=PORTAL& screen=detailref&language=en&product=eu_tb_sci ence_technology_innovation&root=eu_tb_science_ technology_innovation/t_science/t_research/tsc00001 (Utolsó letöltés: ) FARKAS ÉVA: Felnőttkoktatás és -képzés Magyarországon. Kolumbusz Kkt., Miskolc, l. KSH, _eves/tabl3_04_01ic.html (Utolsó letöltés: ) MAROS MÁTÉ: List of Educational Organizations on Entrepreneurship. Semmelweis Innovations, o. Kézirat. Phare-program a vállalkozói készségek fejlesztésére. Educatio Press, jan. 14. URL: D=2d3a60d027897c1a09 (utolsó letöltés: ) Tudóstámogatás, kutatói bérezés, kutatói életpálya-modell. Az MTA Reform Munkabizottság javaslata, URL: ya.doc (utolsó letöltés: ) WILSON, KAREN: Entrepreneurship Education at European Universities and Business Schools. European Foundation for Entrepreneurship Research, konferenciaprezentáció, október VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS 1 stakeholder: érintett csoport vagy egyén 2 Wilson 2006, 14. o. 3 EFER Survey 2004 alapján, saját szerkesztésű ábra /962/EC 5 Key competences (2006), 11. o /2007 Korm. rendelet, III. rész: Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához ( ) (A kulcskompeten- felnőttképzés 2009/3. 29
8 HŰVÖS ÁGNES ciák) Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. 7 A klasszikus spin-off egyetemi vagy közfinanszírozású (non-profit) kutatóhely fejlesztési eredményeinek piaci hasznosítására létrehozott vállalkozás. (forrás: Wikipédia) 8 Az alábbi főbb képzési területek tartoznak ide: általános vagy specifikált (technológiai) menedzserképzések; kifejezetten kisvállalkozói területre fókuszált gazdasági képzések; pénzügyi ismeretekre, alapvető vezetői HR-ismeretekre koncentráló képzések; marketingre, piackutatásra koncentráló képzések; e-business képzések; üzleti kommunikációs képzések (tárgyalástechnika, prezentációtechnika stb.). 9 Magyar adatok: KSH, EU-adatok: EUROSTAT. 10 European Innovation ScoreBoard 2006, 10. o. alapján szerkesztett ábra. 11 A magyar munkaerőpiacon aránylag új igényként merült fel a technológiamenedzserek iránti kereslet, és a fentieknek megfelelően folyamatosan nő. Bár a képzésben 2006-tól megjelent ennek megfelelő irány, illetve az üzleti képzésben vannak projektmenedzsment-alapok, mégis problémát jelent, hogy a magyar üzleti képzések nem felelnek meg a nemzetközi trendeknek. (Kurucz-Maros, 2008) 12 Phare-program a vállalkozói Buzás 2005, o. 14 Bár kísérletek történnek ennek áthidalására (pl. a BME és a Corvinus Egyetem 2008-ban bejelentette, hogy közös innováció-menedzseri képzési központot hoz létre, a MÜTF pedig nagyobb hangsúlyt helyez a diplomások gyakorlatorientált továbbképzésére), egyelőre még az sem valósult meg, hogy az egyetemek az innovációs törvényben meghatározott technológiatranszfert hatékonyan működtessék. Látszólag tehát megjelent a gyakorlatorientált szemlélet, de a valóság sajnos nem azonos a képzési struktúra változásaiban tükröződő szándékokkal. 15 Wilson 2006, 9. o. 16 Az EFER 2000-es felmérése (Twaalfhoven, 2000) alapján a vizsgált felsőoktatási intézményekben átlagosan 2,5 fakultás rendelkezett entrepreneurship education programokkal, ez a szám a 2004-es évre 5-re nőtt. Ugyanakkor az EFER-beszámoló azt is megemlíti, hogy ezek a programok még intézményen belül sincsenek egymással kapcsolatban, nem átjárhatóak. 17 Sajnos saját tapasztalataim alapján nem tudom azt mondani, hogy azok tanítják, akik képesek megtenni. Mivel a vállalkozói kulcskompetencia fejlesztése szorosan összefügg társadalmi szerepvállalással (tehát szocializációs kérdésekkel), gazdasági szempontokkal és személyes szempontokkal egyaránt, kiemelten fontos lenne, hogy a képzők személye egyben szerepmodellként is szolgálhasson. Éppen ezért minél több, ezt a kulcskompetenciát érintő képzésbe azaz minden képzési szintbe, hiszen a kulcskompetencia fejlesztése horizontális és vertikális alapfeladata a teljes képzési rendszernek be kell vonni olyan szereplőket, akik személyesen bizonyították vállalkozói kompetenciájukat. Ezt a mai, pozitivista szemléletű, az oktatók szempontjából egyáltalán nem kompetencia alapú felsőoktatásban elérni egyelőre lehetetlen. 18 HR (human resource) = humánerőforrás WEBKETTES TANULÁSI KÖRNYEZET: ELKÉPZELÉS, ALKALMAZÁS, ÉRTÉKELÉS Ez a cikk egy a webkettes alkalmazásokon alapuló új tanulási környezeti modellt mutat be és értékel. Azt állítjuk, hogy a webkettes technológiák által bevezetett technológiai változás kulturális változást is előidézett, amenynyiben másképpen kezeljük a különböző típusú kommunikációs módokat, ismereteket és tanulási módokat. A cikk első részében foglaltuk össze az elearning szakemberei által adott válaszokat, akik a webkettes nyújtotta kreatív opciókat az intézményes oktatás során igyekeznek alkalmazni. Ebben az elméleti áttekintésben két fogalmat vezetünk be: az elearning 2.0, valamint az egyénre szabott oktatási környezetek fogalmát, továbbá azok legfontosabb aspektusait az autonómiát, a kreativitást és a hálózatépítést, majd kapcsolatba hozzuk őket a konstruktivizmus és a konnek - tivizmus didaktikai elképzeléseivel. Ez utóbbiakból következnek ugyanis az egyedi webkettes tanulási környezetünk fejlesztéséhez szükséges előfeltételek, illetve alapvető funkcionális elemek. elearning Papers 30 felnőttképzés 2009/3.
Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenA MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA
A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA 1 Tartalom BEVEZETŐ... 4 MUNKAERŐ KERESLET, MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK... 7 Munkaerő-piaci kereslet - prognózis 2013...
RészletesebbenA civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához
A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához DABASI HALÁSZ Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc hrdabasi@uni-miskolc.hu
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:
RészletesebbenMérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés
Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Baráth Szabolcs Fejes József Balázs Kasik László Lencse Máté 2016 Javaslat tanodák számára a mérési és értékelési kultúrájuk megújításához Tartalom
RészletesebbenInnováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési
RészletesebbenAz atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei
KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt
Részletesebben4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020
7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai
RészletesebbenZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében
ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében Készítette: Civil Support Nonprofit Kft 1024 Budapest, Széll Kálmán tér 11. II. 19. 96
RészletesebbenA tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján
A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség
RészletesebbenAZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ
RészletesebbenReform előtt a szakgyógyszerész képzés: Mi a gyógyszerészek véleménye?
1 Reform előtt a szakgyógyszerész képzés: Mi a gyógyszerészek véleménye? Bevezetés Bozó Tamás, Fittler András Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Ifjúsági Bizottsága A szakgyógyszerész képzés éppen 40
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenStratégiai tervezés a szociális munkában
Stratégiai tervezés a szociális munkában 1 2 Kőnig Éva (szerk.) Stratégiai tervezés a szociális munkában Debrecen, 2011 3 A kiadvány a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke, valamint
RészletesebbenA megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete
VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi
RészletesebbenPongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni
Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi
RészletesebbenBudapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.
Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...
RészletesebbenGondolatok a magyarországi felnőttképzésről 1
Fodor Imréné Éva FODOR IMRÉNÉ ÉVA Gondolatok a magyarországi felnőttképzésről 1 Bevezető Magyarország a rendszerváltás után a felnőttképzés rendszerének kidolgozása terén az újonnan csatlakozott országok
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása
RészletesebbenPedagógiai hitvallásunk 2.
Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata
RészletesebbenA HAZAI INFORMATIKUS- ÉS IT-MÉRNÖKKÉPZÉS HELYZETÉNEK, PROBLÉMÁINAK, GÁTLÓ TÉNYEZŐINEK VIZSGÁLATA
Kutatás + elemzések + tanácsadás Jó döntéseket támogatunk. 1133 Budapest, Gogol u. 16. +36 1 477 0100 /tel +36 1 477 0101 /fax www.bellresearch.com A HAZAI INFORMATIKUS- ÉS IT-MÉRNÖKKÉPZÉS HELYZETÉNEK,
RészletesebbenSulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON?
Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? JÖVŐKUTATÁSI KUTATÓKÖZPONT Témavezető: Kovács Géza DSc Professor Emeritus Bíráló Bizottság névsora: Sulokné Anwar
RészletesebbenPÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE
PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE Kutatási jelentés 2016. április A KUTATÁSI JELENTÉST KÉSZÍTETTÉK: Dr. Németh Erzsébet felügyeleti vezető, az Állami Számvevőszék Pénzügyi kultúra projektjének
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM
SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április
RészletesebbenSZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,
RészletesebbenMit gondolnak a vállalatvezetők az üzleti kapcsolatok értékéről?
Mit gondolnak a vállalatvezetők az üzleti kapcsolatok értékéről? MANDJÁK Tibor Marketing professzor, Bordeaux École de Management valamint Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem 680,
RészletesebbenPedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos
RészletesebbenCOMPETENCE ASSESSMENT STATUS REPORT (NATIONAL SURVEY)
COMPETENCE ASSESSMENT STATUS REPORT (NATIONAL SURVEY) HUNGARY AGREEMENT NUMBER AND ACRONYM: 07/0227-L/4007 - FATCAT A KOMPETENCIA KÉRDÉSKÖR JELENTŐSÉGE A MUNKA ÉS AZ OKTATÁS VILÁGÁBAN I. BEVEZETÉS Az Európai
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenRegió-portálok Magyarországon
Regió-portálok Magyarországon Técsy Zoltán tanszéki mérnök Miskolci Egyetem, Földrajz-Környezettani Tanszék A tanulmány megjelenik a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszéke és
RészletesebbenSegédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához
Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához A lakásszövetkezetek törvényes működésének elengedhetetlen feltétele a tisztségviselők szabályszerű választása. Az alábbiakban áttekintjük
Részletesebben2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag
2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK
RészletesebbenA munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét
A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi
RészletesebbenA teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében
Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ ROP.. Programigazgatóság A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez
RészletesebbenBaranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből
Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Szakmai értékelő tanulmány Készítette: Logframe Tanácsadó Iroda Bt. Megbízó: Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1
GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük
RészletesebbenBalatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére
1.A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szükségessége Új igényekkel jelentkező, ún. multiopcionális üdülővendégek, globális méretűre tágult piac, gyilkos konkurenciaharc a versenytársak között, belső
RészletesebbenFELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16
FELHÍVÁS a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok
RészletesebbenHallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei
Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a
RészletesebbenÉRTÉKELÉSI ZÁRÓJELENTÉS
ÉRTÉKELÉSI ZÁRÓJELENTÉS KOOPERÁCIÓS KUTATÓ KÖZPONTOK PROGRAM: A VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉRE GYAKOROLT HATÁSOK Ex-post értékelés eredményei Készítette: Netwin Kft és Laser Consult Kft. konzorciuma
RészletesebbenBEVEZETÉS A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSBE
BEVEZETÉS A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSBE BEVEZETÉS A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSBE Bajmócy Zoltán JATEPress Szeged 2011 Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Bajmócy Zoltán Lektorálta: Lengyel Imre,
RészletesebbenCsıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK
Csıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK 1. A VIZSGÁLAT KIINDULÓPONTJA, A PROBLÉMA FELVETÉSE A jelenlegi magyar oktatási rendszerben
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált
RészletesebbenÉszak-magyarországi Stratégiai Füzetek
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek regionális kutatási periodikus kiadvány, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként az MTA Regionális Kutatások Központja,
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint
RészletesebbenHBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma
Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát
RészletesebbenGAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...
RészletesebbenA tanulószerzıdések igényfelmérése
A tanulószerzıdések igényfelmérése Komplex módszertanú problémafeltárás a tanulószerzıdés jelenlegi rendszerérıl Székesfehérváron 2005-2006. A kutatást a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Székesfehérvár
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. DECEMBER 12-13. ÜLÉS
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. DECEMBER 12-13. ÜLÉS 4. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szolgáltatásvásárlási rendszerének korszerősítésérıl
RészletesebbenOrczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.
Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés... 5 1.1. Bevezető... 5 1.2. Küldetés... 5 1.3. A társadalmi
RészletesebbenINTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)
INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
Részletesebbennednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret
nednim kidötö iapórue lekkegészéhen dzük a sétrégevözs nételüret Minden ötödik európai nehézségekkel küzd a szövegértés területén AZ EU SZÖVEGÉRTÉSI KÉSZSÉGGEL FOGLALKOZÓ MAGAS SZINTŰ SZAKÉRTŐI CSOPORTJA
RészletesebbenHozzászólás az EU lisszaboni stratégiájához készült Nemzeti Reformprogramhoz
Hozzászólás az EU lisszaboni stratégiájához készült Nemzeti Reformprogramhoz 1. Mirıl szól a lisszaboni stratégia? Európát a tudás révén tenni a világ legdinamikusabb gazdasági régiójává: így vonult be
RészletesebbenDél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
RészletesebbenA szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán
A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja
RészletesebbenPedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM
Pedagógiai program I. rész NEVELÉSI PROGRAM Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1. A társadalmi igény és az egyéni
RészletesebbenÉszak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia
Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2010 Helyzetelemzés 1 Megrendelő: Készítette: Támogatta: Közreműködők: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. INNOTéT
RészletesebbenA történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz
A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára Kritika és válasz Érdeklődéssel olvastuk Repárszky Ildikó és Dupcsik Csaba elemzését a történelem érettségi szerkezetében
RészletesebbenEgészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM
Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenINTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK
6.sz melléklet INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK 2015. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató JÓ GYAKORLATOK A szolgáltatói szerephez rendelkezésre áll 18 innováció jó gyakorlat melyek az Educatio szolgáltatói
RészletesebbenAz őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban
Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek
RészletesebbenABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)
ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel
RészletesebbenBUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA
Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA vázlat 2010 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. Az önkormányzatok ifjúságpolitikai feladatai... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika... 4 1.1.2. Nemzeti
RészletesebbenSASHEGYI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA POMÁZ. Pedagógiai program. Készítette: Szabadosné dr. Vargha Magdolna igazgató
SASHEGYI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA POMÁZ Pedagógiai program 2013 Készítette: Szabadosné dr. Vargha Magdolna igazgató 1 SASHEGYI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA
RészletesebbenSzakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés
3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...
RészletesebbenÖregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 7 Az öregség képe a közgondolkodásban és felkészülés az öregkorra... 11 I. A közvéleményben élő kép az öregségről... 12 1. Hány éves kortól számít az ember öregnek?... 12 2.
RészletesebbenZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA
ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8999 Zalalövő Rákóczi u. 1. Tel.: 30/386-8195 Tel/fax: 92/371-025 E-mail: iskola@zalalovo.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: a Zalalövői Általános Iskola Nevelőtestülete 2013.
RészletesebbenKIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program
KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program IT szakemberképzés és az informatika mint lehetőség a hátrányos helyzetű tanulók számára c. Kiemelt Projekt Felhívásához Kódszám: TÁMOP-3.1.16-14
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
RészletesebbenHEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A feln ttképzés szervezése
HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása A feln ttképzés szervezése Budapest, 2008 VII. A feln ttképzés szervezése Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi György Alkotószerkeszt
RészletesebbenÚtközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából:
Útközben Hírlevél 1. Az együttműködés dimenziói Az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata az idei évben valósítja meg nyertes pályázatát - TÁMOP 1. 4. 3. Innovatív kísérleti foglalkoztatási
RészletesebbenBudapest 2011. április
TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon
RészletesebbenRegionális innovációs politika: amerikai tapasztalatok és magyarországi lehetőségek
Regionális innovációs politika: amerikai tapasztalatok és magyarországi lehetőségek Bevezető A Magyarországon az 1990-es években lezajlott gazdasági és politikai átmenet után az ország előtt álló legfőbb
RészletesebbenA múzeumok oktatást támogató tevékenysége*
KÖZGYŰJTEMÉNYEK ÉS OKTATÁS A múzeumok oktatást támogató tevékenysége* Bereczki Ibolya Magyar múzeumok a XX. század végén a múzeumpedagógia szempontjából Amikor visszatekintünk az elmúlt néhány évtized
RészletesebbenSzentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt.
Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. határozattal elfogadott felülvizsgálat kiegészítéseivel
RészletesebbenKészült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében.
Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. BEVEZETŐ Az önkormányzatok gazdálkodásának lehetőségeit több tényező befolyásolja, melyek együttes
RészletesebbenBeszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl
Beszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl 1. Az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága évente általában kétszer tavasszal és ısszel ülésezik. Tagsága a felsıoktatási
RészletesebbenA MAGYAR FELSŐOKTATÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK STRATÉGIAI MEGALAPOZÁSA
A MAGYAR FELSŐOKTATÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK STRATÉGIAI MEGALAPOZÁSA Az FTT stratégiai ajánlása a felsőoktatás törvényi szabályozásának előkészítéséhez Vezetői összefoglaló F T T A Felsőoktatási és Tudományos
RészletesebbenAz óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek
Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Sontráné dr. Bartus Franciska VÁZLAT: 1. Bevezetés 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó
RészletesebbenA tudás alapú társadalom iskolája
Ollé János A tudás alapú társadalom iskolája A társadalom iskolája Az oktatásban csak nehezen lehet találni olyan életkori szakaszt, képzési területet, ahol ne lenne állandó kérdés a külvilághoz, környezethez
RészletesebbenMez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)
DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:
RészletesebbenTáltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék
Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI
Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenA MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA
A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Versenyképességüket befolyásoló külső és belső tényezők feltárása, versenyképességi-index megalkotása Magyarország 2012 Kutatási zárójelentés
RészletesebbenA SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE
SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK
RészletesebbenPÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2005. június
PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA 2005. június Ezt a kiadványt a Pénzügyminisztérium szervezeti keretein belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda készítette. A kiadvány egyéb, az állami
RészletesebbenTTOKTATÁS ÉS KÉPZÉS HELYZETÉR
TÉZISEK A FELNŐTTOKTATÁS ÉS KÉPZÉS HELYZETÉRŐL ÉS FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYAIRÓL Magyar Pedagógiai Társaság Felnőttképzési Road Show: Pécs, Szombathely, Szeged, Miskolc, Budapest 1. A magyar felnőtt társadalom
RészletesebbenTERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007.
TERVEZET Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tevékenysége 2007. évi beszámoló Budapest, 2008. július Dr. Vass Ilona mb. elnök 1 T A R T A L O
RészletesebbenKONCEPCIÓ. Kutatócsoportok együttműködési és szolgáltatásfejlesztési koncepciójának kidolgozása KEIV 2015.
KONCEPCIÓ TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0011 azonosító számú, tárgyú projekt keretén belül Kutatócsoportok együttműködési és szolgáltatásfejlesztési koncepciójának kidolgozása KEIV 2015. 1 A Szent István
RészletesebbenMunkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal
RészletesebbenLóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program
Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola Pedagógiai program 2015 TARTALOM 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,
RészletesebbenCSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.
CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális
RészletesebbenA MARKETINGSZAKEMBEREK KÉPZÉSE. A kritikai marketingelmélet és az oktatás
A MARKETINGSZAKEMBEREK KÉPZÉSE A kritikai marketingelmélet és az oktatás kérdései Viták tárgya a kritikai elmélet szerepe és jelentősége a menedzsment-tudományokban és a vezetők oktatásában. Bírálatok
Részletesebben... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!
A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenBeszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal
Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan
Részletesebben