KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP V AZ ORSZÁCOS MAGYAR CAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS. Állatbiztosítás,

Átírás

1 YIII. évfolyam. Budapest, 1898 évi oiqóber hó (729.) szám. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP V AZ ORSZÁCOS MAGYAR CAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. J Szerkesztőség és-kiadóhivatal: Budapest (Köztelek), Vllői-út 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Őszi luxusló-vásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület karöltve a Lótenyésztés emelésére alakult (Tattersall) részvénytársasággal f. évi október hó 2., 3. és 4-ik napjain rendezi őszi luxusló-vásárját a Tattersall telepen (Külsö-Kerepesi-ut, szemben a keleti pályaudvarral). Országos sörárpa-kiállitás. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által évenkint rendezni szokott sörárpa- Iciállitás a f. évben október hó 1-én d. e. nyílik meg és e lió 10-ig tart. A kiállított minták vizsgálati eredményeit Állatbiztosítás, i. Rövid idő óta ismét figyelem tárgyát képezi az állatbiztosítás kérdése. Aktuálissá tette a Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság mint Szövetkezet" czimü legközelebb megalakult vállalat, mely működését rövid idő alatt megkezdeni szándékozik. Az előkészítő munkálatokról tudomásunk volt, de mindaddig, mig csak ezekkel állottunk szemben, nem tartottuk indokoltnak hozzászólani az ügyhöz. Most hogy az alakuló közgyűlés véglegesen megállapította az alapszabályokat, melyek alapján a társaság hazánkban az állatbiztosítást eszközölni óhajtja s amikor már teljes képet al- A luxulóvásár katalógusa a Tattersall titkárságánál megrendelhető. kothatunk annak mivoltáról, részletesen ismertetni akarjuk a mindenesetre figyelmet ér- Rendező-bizottság. demlő kezdeményezést. Az állatokban fekvő érték egy tetemes részét képezi a nemzetek közvagyonának,,, a mely azonban külbehatások révén nagy károsodásoknak van kitéve. E károsodást elhárítani, vagy legalább csökkenteni van hivatva az állatbiztosítás, amelynek czélja kártérítést nyújtani az állattulajdonosoknak azon veszteségekért, melyek őket az állatok betegsége, Ez utóbbi ága az állatbiztosításnak ma még alig nyert elterjedést, holott nagy horderejű volna s ami igen fontos, a szavatosság kérdésének megoldását is nagyon megkönnyítené. Az állatok járvány elleni biztosítása pedig tulajdonképpen állami feladat, amely más szempontból ítélendő meg, mint a közönséges értelemben vett állatbiztosítás. Az állatbiztosítás fontossága kitűnik abból, ha figyelembe vesszük azon értéket, melyet egy állam állatállománya képvisel. Nem állván megbízható hazai adatok rendelkezésünkre, Németországra utalunk, ahol két év előtt megejtett pontos becslések szerint az összes állatállomány pénzértéke 6330 millió márkát, vagyis 3798 millió forintot tett ki. Távolról évkönyv adatai szerint az 1895 év végén a lovak száma 1.972,000, a szarvasmarha száma 5.829,000 darabra rúgott. Ily nagy értéket képviselő nemzeti vagyonnak csökkenéstől való megóvása, kell hogy törekvését képezze minden nemzetnek. E törekvésből fakadt az állatbiztosítás, amelynek különböző formái vannak. Hogy ezek értékéről kellő képet nyerjünk, tudnunk kell, melyik felel meg közülük leginkább a gyakorlati élet követelményeinek. Legkezdetlegesebb formája az állatbiztosításnak, mely már évszázadokkal ezelőtt dívott, sőt szórványosan még ma is megvan, egyes községek állattenyésztőinek olyatén szövetkezése volt, hogy állatállományuk arányában s időről-időre közösen megállapított egységáron a kényszervágott állatok húsának átvételére kötelezték magukat. E, primitív és az igényeket ki nem elégíthető biztosítási formából fejlődött ki a nagyobb keretekben mozgó magánbiztosítás, társulati alapon, amelynek keletkezése körülbelül évre vezethető vissza. Az állatbiztosításnak ez a neme azonban úgyszólván leküzdhetetlen nehézségekkel küzd s ez az oka, hogy az üzletek minden ágát felkaroló mozgó tőke az ilynemű vállalkozással szemben tartózkodó. Erre vonatkozólag ismét nőmet példát idézünk. Németországban az 50-es évek óta mintegy 35 tartalmazó- katalógust minden érdeklődő díjtalanul besrerezheti az OMGE. titkárságánál. gás, vagy végül az állatoknak közfogyasztás balesetek, elhullás és járványok, kényszervá- nagyobbszabásu biztosító társaság keletkezett, alól való elvonásából éri. melyek közül 15 hosszabb-rövidebb fennállás után megbukott s a többi is csak tengődik. A privát állatbiztosításnak legnagyobb Felhívás. nehézsége a folytonos és alig ellenőrizhető befolyás, melyet a tulajdonos a biztosítás objektumaira gyakorol. A biztosító elhatározó befolyást gyakorol az állatok kóresélyeire, rosszakarat, hanyagság, könnyelműség, vagy helytelen adatok bejelentése állal pedig a társulatnak mér hetetion károkat okozhat. Figyelembe veendő e mellett a gyakori váltakozás az állatállományokban,. s mind e befolyásoló körülmények ellenőrzése természetszerűleg maga után vonja A kukoriczamoly életmódját és az ellene való védekezési módot ismertető füzetből dr Darányi földmivelésügyi miniszter ur Ő Exezelleneziája nagyobb számú példányt bocsájtott az OMGE. rendelkezésére azon felszóllitással, hogy azt az érdeklődő gazdák között terjeszsze. Van szerencsém tehát t. tagtársainkat felkérni, a kezelési költségek oly mérvű emelkedést, a hogy amennyiben a füzet megküldését kívánják, mely. equivalensét egyedül a biztosítási dijak eziránt az OMGE.-hez fordulni méltóz- aránytalanul drága voltában találhatja. tassanak. Az a nagy apparátus, amelyet az ily biztosítási Igazgató. sem akkora, de igen jelentékeny hazánk állatállományának társaságok mozgósítani kénytelenek, a értéke is, miután a statisztikai kezelési költségeket szinte hihetetlen mérvben Teszünk a legmagasabb napi árakon Czirokszakált, mindennemű takarmány-vető, és takarmányfü-magvakat mint lóhere, luezerna, baltaezim, biborhere- és egyéb heremagféleket, tavaszbükköny, szöszös bükköny, tavaszborsó, csibehur, mustár, muhar, takarmányrépa-magvakat, csomós ebir, angol, olasz, franezia perj éket. Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. Mai számunk 20 oldal.

2 1420! KOZmjgK, OKTÓBER HO SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. megdrágítja. Ezt bizonyítják, azon hiteles adatok, melyek a németországi biztosítási társulatok működéséről szóló jelentésekben közzététettek. Ezek szerint. Németország 10 legnagyobb állatbiztosító társasága 1890-ben a befolyt biztosítási díjak 31-'2 /o,-át használta fel átlagban kezetési költségekre. A társulati kezelési költségek legkisebb százaléka 1 Í8'3, a két legdrágább.50%, illetve, 52'7%-ra rúgott. Az elkerülhetetlen nagy kezelési költségeken kívül e biztosítási társulatok még azon félül igen nagy rizikóval is dolgoznak, mert biztos adatok a kóreseteket illetőleg nincsenek. Tapasztalati tény az, hogy a hol az állatbiztosítás terjed, ott azzal a károk nagyobbodása is évről-évre lépést tart, a mi a kóresetek pontosabb bejelentésében találja magyarázatát egyrészt, de talán abban is, hogy a magán biztosítás természeténél fogva az inreális éljárásnak a biztosítók "részéről, rosszakaratú bevallás és más egyéb módon alkalmat nyújt. A kóresetek növekedését élénken illusztrálják a szt.-martini biztositó-társaság adatai. Ez a biztosító-társaság, működési körét egész Ausztriára kiterjeszti. Megalakulása alkalmával 1883-ban a károk százalékokban kifejezve lovaknál az állomány 0'519%-át telték ki; 7 év alatt a károk 5'867%-ra emelkedtek. Szarvasmarhánál ugyan ezen idő alatt 0'311%-ról 3%-ra, vagyis a káresetek száma mindkét állatnemnél 7 év alatt megtízszereződött. A magánbiztosító társaságok által kivétel nélkül szedett magas dijak okozzák, hogy a biztosítás ez a neme nem terjed, annyira nem, hogy Németországnak 6330 millió márka értéket kitevő állatállományának alig 6 9%-a van privát társaságoknál biztosítva. Nagyobb állományok tulajdonosainak vagy egyáltalában nem rentábilis az ilynemű biztosítás, vágyelőnyösebbnek tartják az önbiztositást s tényleg túlnyomó részben az egy-két darab marhával rendelkező kisgazdák azok, akik a drága biztosítási dijak daczára ígénybeveszik a magán biztosító-intézeteket, mert nekik egész vagyonukat képezi ez a néhány darab állat. A magán-társulatok drága biztosításánál sokkalta megfelelőbbnek bizonyult a szövetkezeli. alapon való biztosítás, amelynél az előbbiek egész koczkázatát maguk a biztosított felek viselik, mely okból az állatok megfelelő tartását, gondozását s a helyes bevallást kölcsönösen ellenőrizik. A biztosítás e formája a kezelési költségeket a legcsekélyebbre apasztja. De még a szövetkezeti alapon- történő biztosítás sem prosperál állami támogatás nélkül s ezeket a tapasztalatokat tették az összes nyugoti államokban eddig létésült, sőt egymással szövetkezeti hálózatba egyesült állatbiztosító szövetkezetek. Tekintve pedig- a szövetkezeti alapon történő állatbiztosítás nagy közgazdasági fontosságát, a nyugati államok törvényhozási uton igyekeznek ezek prosperálását és megerősödését biztosítani. Igy a bajor kormány törvényhozási uton szervezte a szövetkezeti biztosítást, állami vezetés alatt egy központi biztosító intézetet létesítvén. Alapját képezik ennek a központi b. intézetnek a kölcsönösség elvén szervezett azon községi állatbiztosító szövetkezetek, amelyek a megállapított normál alapszabályokat elfogadják s önkéntesen a központhoz csatlakoznak. Ennek a központi intézetnek alaptőkeképpen a kormány 500,000 márkát bocsájtott rendelkezésére. s eleinte évi 40 ezer, ujabban évi 90 ezer márka évi segélyben részesiti. Nem csoda, hogy ily hathatós támogatás mellett a folyó év elején a szövetkezeti központhoz már 930 községi hitelszövetkezet csatlakozott 42 millió márka biztosított öszszeggel. Hasonló módon, vagyis szövetkezeti alapon, de obligatórius szervezettel oldatott meg az állatbiztosítás a bádeni nagyherczegségben. S ma már mindenütt az a törekvés nyilvánul, högy az állatbiztosítás kisebb körzetekre, lehe- tőleg egyéb községekre terjedő szövetkezetek utján egy központi intézetbe tömörülve, állami támogatással szerveztessék. Nálunk is ezt'akarta keresztül vinni a kormány a Miklós Ödön féle javaslattal, amely, azonban sajnos, évek előtt lekerült a napirendről s azóta az állatbiztosítás terén mi sem történt s valószínűleg egyhamar történni nem ís fog, mert az állami állatbiztosításnak előfeltétele, az állategészségügy államosítása ismét elodáztatott, habár a kormány annak megvalósítását már a jövő évre kilátásba helyezte. Az állam tehát mindezideig a kérdés tanulmányozásánál még messzebbre nem jutott, ami a semminél ennyi év óta nem sókkal jelent többet. Magánbiztosítással is történtek már kísérletek nálunk, de eredmény nélkül. Most ismét egy magántársulat próbálkozik e nehéz kérdés megoldásával, ami dicséretes törekvés forint képezi az alapvagyont. A részjegytulajdon 3 sok az első két évben részjegyeiket fel nem mondhatják és a tagok sorából ki nem léphetnek. Ezen időn tul a részjegyek üzletévenkint felmondhatok. Az alapszabályoknak ezen intézkedése nézetünk szerint veszélyeztetheti a társaság alapvagyonát, mert egy kedvezőtlen üzletév tömeges felmondásokat s az alapvagyon szétfoszlását, ennek folyamányaként pedig a vállalat csődjét eredményezheti. Az alaptőke állandósága tehát véleményünk szerint nincs kellőképp biztosítva. A biztosító felek képezik a vállalat tulajdonképeni szövetkezei tagjait. E biztosító felek azon czélból egyesülnek, illetve szövetkeznek a társaság kebelében egymással, hogy állatállományukat azon károk ellen biztosítsák, amelyek az állat életének megszűnése következtében állanak be. Ennek fejében közösen viselik biztosítási díjösszegük arányában a vállalat kezelési költségeit, továbbá az egyéb, alapszabályszerüleg megállapított kiadásokat. Ha ezen előzőleg beszedett dijak és kezelési költségek a szükségletet nem fedeznék teljesen és a hiány a tartalékalap igénybevételével sem nyerne fedezetet, akkor a fennmaradó hiány az egyes biztosítási időszakok végén a biztosított szövetkezeti tagok terhére, biztositási dijaik arányában osztatik fel, a korlátolt felelősség elvének megfelelően ugy, hogy a felek a már befizetett biztositási díjösszegnél magasabb utánfizetési összeggel meg nem terhelhetők. A pótdíj szedését illetőleg meg kell jegyeznünk, hogy az eddigi tapasztalatok szerint ez nem bizonyult az állatbiztosítási intézmény semmiféle formájában szerencsés expediensnek, mert tartózkodóvá teszi a közönséget s emellett ezek beszedése aránytalan nagy költséggel jár. A biztositó-társaság szövetkezeti tagjai közé nem vétetnek fel, illetőleg azok közül kizárhatók notórius állatkínzók, némely állat- kereskedők s oly - biztosítottak, kik ravasz, vagy tiszteségtelen eljárással a szövetkezetnek ártani akarnak. A biztosítás csak lovak és szarvasmarhára terjed ki egyelőre.; Biztositható minden, a felvétel idejében egészségesnek talált, nem csenevész vagy használatképtelen í.évesnél idősebb oly ló s 4 hónapnál idősebb oly szarvasmarha, amelynek tartózkodási helyén ragályos betégség legalább hat hónap óta nem uralkodott. A biztosítás 2 időszakra terjed, tartama félév és pedig.: a) május elsejétől október 31 ig; b) novembertől április 30 ig. A biztositó-társaság négyféle biztosításra fogad el állatokat: 1. közönséges biztosításra; 2, járvány elleni biztosításra; 3. versenylovak biztosítását egyes versenyfutamokra; 4. herélésből származható bajok elleni biztosításra. A közönséges biztositásnál a becsérték, 80%-ának megfelelő kártérítést nyújt a társa- akkor, ha a feladat nehézségeit ismerve, oly módon akarja az állatok biztosítását lehetővé ság, ha az állat elhullása járványos betegségek, tenni, hogy annak a tenyésztők hasznát vagy egyéb szerencsétlen esetek követ- lássák. Az ügy fontosságához mérten, alábbiakban keztében áll be, ha lépfenében vagy gazdasági operácziok, pl. herélés folytán hull.el. Az el- teljes tárgyilagossággal ismertetjük a hullott állat értékesíthető részei a társulatot Magyar Kölcsönös állatbiztositö-társaság mint illetik. Az állat értékének csökkenése esetén, szövetkezet" szervezetét. ha az bármely betegség vagy baleset folytán áll is be, a biztosító semmiféle kártérítésre II. Az újonnan megalakult biztositó-társaság igényt nem tarthat. A kártérítési igény megszűnik, ha a kár mint neve is jelzi, a részvénytársasági formát háború, hadi fuvar, zendülés vagy tűz esetén a szövetkezetivel kombinálja: Vájjon ez a áll be, de az utóbbinál csak akkor, ha az szervezet a gyakorlati életben megállhatja-e állatért a tulajdonos más oldalról (pl. tűzbiztosítás helyét, az az elmondandókből ki fog tűnni. folytán) kártérítést nyert. Megszűnik a A vállalat korlátolt felelősséggel 50 évre kártérítési igény az állategészségügyrendőri alakult és az alapszabályok szerint törvényesen szabályok be nem tartása esetén, vagy ha a bejegyzett, teljes kölcsönösségen alapuló biztosító-társaságot képez. A társaság tagjai kétfélék: 1. részjegytulajdonosok, kár durva hanyagság, hiányos táplálás, nyers erőszak, vagy rendkívüli megerőltetés folytán történt. Ha a kár fark és fülcsonkitás, ártal- 2. biztosító felek. A társaság matlan uj képletek eltavolitása, továbbá foga- egyelőre 2100 drb egyénként 100 korona névértékű részjegyet bocsátott ki s ez. a -105,000 dás vagy daczos versengés folytán történt (lóversenyek kivételével) végül az esetben, ha a biztosító fél az állat fölvételénél és becslésénél tudva hibát, vagy fogyatkozást eltitkol, vagy a kár felvételénél hamis, vagy változtatott adatokat mond be. Ezenkívül az alapszabályokban még más esetek is vannak felsorolva a kártérítési igény elvesztését illetőleg, amelyek lényegileg teljesen megegyeznek a külföldi hasonló alapon szervezett társaságok szabályaival. E szigorú kikötéseket a társaságok a koczkázat veszélyének csökkentése érdekében kénytelenek a tagokkal szemben fentartani. A biztosítandó állatok négy osztályba osztatnak. I. osztály ; csikók és lovak Va 5 éves korig, II. osztály: lovak 5 éven felül, III. osztály: szarvasmarhák 4 hónaptól 2 éves korig, IV. osztály: kétéves kortól feljebb. Minden osztály önálló részt -képez. Minden biztosító köteles az egyes osztályba tartozó összes állatállományát biztosítani, ha azok egy vagy több udvarban, gazdaságban vagy istállóban vannak is elhelyezve, de az igazgatóság az állomány biztosítását gazdaságonként, vagy pusztánként külön-külön is engedélyezheti. Egyes állatok külön nem biztosithatók, úgyszintén nem szabad az állatokat egyenként, vagy összeségükben valamely más biztosításnál biztosítani. Mindezek a megszorítások az összes külföldi, hasonnemü állatbiztosító társaságoknál is megvannak és a szóbanforgó biztosító társaság ebben a tekintetben ugylátszik nagyban egészben kópiája amazoknak. A biztosítandó állatokat a biztositó-társaság évenként kétszer és pedig április és október hónapok folyamán felbecsül'tetí és a biztosító tagok kötelesek az állományban beálló minden változást a társaságnak azonnal bejelenteni. Ha a - biztosított állatok valamely tag tulajdonából más szövetkezeti tag tulajdonába mennek át, akkor az ily állatok az uj tulajdonosnál is a régi tulajdonos kötvénye i szerinti értékben maradnak biztosítva. A bizto-

3 79 SZAM. S-1K ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, OKTÓBER HO Í sitott állatnak nem szövetkezeti tag által történő megvásárlása által á biztösitás 1 megszűnik. A biztosított állat megbetegedése esetébén minden szövetkezeti tag köteles állatorvos tanácsát-saját költségére igénybevenni. Az eddig elősoroltakban foglalhatók öásze azon főbb feltételek, melyek betartását á' társaság a biztosító féltől megköve'éli. Lássuk már riiost mekkora 1 a kártérítés és milyenek a fizetési föltételek. Mint emiitettük, a társaság a becsérték 80%-ának megfelelő kártérítést nyújt 'az elhullott állatokért. Erre vonatkozólag tartozunk megemlíteni, hogy nemcsak a biztosító-társaságok, de az állatbiztosító szövetkezetek sem likvidálnak ennél magasabb kártérítést, sőt az utóbbiak ennél rendszerint még alacsonyabbra szabják meg azt. így pl. a bádeni szövetkezeteknél a kártérítés, betegség, vagy sérülés folytán elhullott állatokért 70, kényszervágott állatokért 80%-ban van megállapítva; ugyanígy van ez a bajorországi községi bíztositószövetkezeteknél is. Ez pedig azért történik ilymódon, hogy a biztosító felek őket is terhelvén a kárveszély egy része az állatok gondozására sarkaltassanak. Teljes becsérték fizetése: esetén az állatbiztosítás egyáltalán lehetetlen volna. A biztosítási dijak a következők : Lovak után 2 éves korig bezárólag a biztositott összeg 3 /o, 5 éves korig bezárólag 2%. Lovak után 5-től 8 éves korig bezárólag 2%, 8 éves kortól feljebb 3%. Az ezen dijak alá eső lovak becsértéke azonban legfeljebb 1Q00 korona lehet darabonként. Szarvasmarhák után 2 éves korig bezárólag 1%, 2 éven tul lw/o. Járvány biztosításáért külön a dijakon kivül 1%-tól 4%-ig. Miután azonban a biztosítás csak Va évre szól, tehát egy egész évre terjedő biztositásnál e százalékok kétszeresen számitandók. A fizetendő dijak tehát tagadhatatlanul nagyok, de nem magasabbak, mint a külföldi biztosító-társulatoké. Hogy egy példát említsünk: a svájczi Oarantie Fédérale" nevü társaság lovakat becsértékük 3 7 ; szarvasmarhákat 2 3%-áért biztosit. Az egyes társaságoknál e dijak átlagban lovaknál 4 8%, szarvasmarháknál 2 1 /2 5% között változnak, ha a társaságok más czimen egyéb járulékokat nem szednek. De amiként a külföldi társulatok egynémelyike (nem valamennyi) a biztosítási dijakat Azt hiszszük, hogy elvégre is ez a körülmény nem tartaná vissza az állattulajdonosokat a biztosítás igénybevételétől, ha az egyébként reájuk nézve rentabilisnek ígérkeznék. A magunk részéről azonban nem tartjuk csekélyebbeknek feltüntetendő, belépési dijak, valószínűnek, hogy a nagyobb állatállományok kezelési költségek, díjtételek kiszámítása s más tulajdonosai a vállalatot igénybe fogják venni, hasonló czimek felhasználásával kisebbnagyobb mindazonáltal nem látunk okot arra nézve, dijakat szednek, melyek lényegük- hogy a vállalat létesítését eleve károsnak minő- ben nem egyebek, mint más-más czimen fizetett sítsük. Ellenkezőleg, örvendetesnek tartjuk, biztosítási dijak, azonképpen a magyar hógy az állatbiztosítás terén nálunk is kezdesítsük. állatbiztosító-társaság is követi a példát. ményező lépések'történtek, oly formában és E külön czimekerr fizetendő járulékok a alapon, amint ez a külföldön - azon országokban, következők : A szabályok értelmében a fél az állatok ahol nem az állam vette ügyet mindenütt dívik. ke2ébe az becsléseért a fölvételnél darabonként 30 fillért Az állatbiztosítás nagy horderejű intézményét tartozik fizetni. A felvétel évenként kétszer kellőképpen megoldani magán biztosító- történvén, a dijak egy évre kétszeresen társaságok eddig sehol sem voltak képesek, a számitandók. Belépési díj czimén a biztositófél minden biztositott állat után a biztosítási érték 1%-át, mint belépési dijat tartozik fizetdi a tartalékalap javára, amely díj azonban a biztosítási érték után csak egyszer, a belépés alkalmával fizetendő. Kezelési költségek czimén tekintet nélkül az osztályra a biztositott összeg után időszakonként előzőleg W/o, egy évre terjedő biztosításnál tehát /a /o fizetendő. A közölt adatokból minden tenyésztő könnyen számítást tehet a biztosítási ügylet mikénti alakulására nézve, tehát részletes példát felhozni nem tartunk szükségesnek. Különleges biztositásnál versenylovakért síkfutásnál 3 /o, akadály- és gútversenyeknél 5% fizetendő, darab és futamonként a dijakon kivül - Csak herélesi biztosításnál a résztvevők taggá ném lesznek, belépési dijat' nem fizétnek, biztosítási díjképpen 28 napra egyévés korig 4%-ot, azontúl mindén meghaladott évre 1 1%-ot tartoznak fizetni. Különbeni tagok az állatjaik herélése* folytán keletkező károkért is kárpótlást nyernek. A szóban forgó biztositö-társáság működését az egész országra kiterjeszti. Ennek megfelelően az országot biztosítási kerületekre osztotta be. Minden kerületben önálló választmány működik. A kerületi választmányok, nagyszámú ügynökök és egy 15 tagból álló igazgatóság alkotják a társaság szervezetét. A társaság tehát rendkívül nagy apparátussal dolgozik, amint ez máskülönben nem is lehetséges és ez a körülmény teszi szükségessé a magas dijak kivetését. A társaság alapszabályaiban intézkedik az esetleges nyereség mikénti felhasználását illetőleg is s ennek megállapítási módja miatt több oldalról igen éles támadásoknak volt kitévé. Tény az és itt is kitűnik, hogy a részvénytársasági forma nem egyeztethető össze a szövetkezetivel s a szabályok értelmében a tulajdonképpeni szövetkezeti tagok (biztosító felek) a nyereség felosztásánál jelentékeny hátrányban vannak a részjegytulajdonoá tagokkal szemben. De hátrányban vannak a tekintetben is, hogy a kezelési és egyéb költségek fedezése is úgyszólván kizárólag a biztosító feleket terhelik, míg a részjegy-tulajdonosok ezekhez csakis azon esetben járulnak hozzá, ha azok fedezésére már a tartalékalap sem elegendő. E körülményt azért kellett hangsúlyoznunk, hogy rámutathassunk arra, miszerint az alapszabályok 2. -ban foglalt azon kitétel, hogy a társaság teljes kölcsönösségen alapül, meg nem állhat. De elvégre ez nem csodálható. Tőkepénzes emberek gyümölcsözőleg akarják elhelyezni pénzüket s megalakítanak egy állatbiztositó-tarsaságot. Aki az ily vállalat tarmészetét ismeri, tudja mily nagy rizikóval van az összekötve. Nem csodálható tehát,- ha a vállalkozók elsősorban e nagy koczkázat ellenében, nagyobb hasznot is kötnek ki a maguk részére s az esetleges tiszta nyereségből elsősorban magukat akarják kielégíteni. czikkünk elején jelzett okokból. Több mint bizonyos tehát, hogy erre a szóban forgó biztosító-társaság sem lesz képes. Az egyedüli helyes megoldás csak szűkebb körre terjedő, leghelyesebben községi biztosító szövetkezetek által történhetik, egy országos szövetkezeti központ létesítése mellett s az állam hathatós támogatásával. Csak ily módon lehetséges a kellő ellenőrzést gyakorolni, a kezelési költségeket a minimumra apasztani és a biztosítási dijakat jelentékenyen csökkenti. Ebben az irányban l^ell, hogy az állam az állatbiztosítást mielőbb szervezze. Ha a most alakult magyar kölcsönös állatbiztosítótársaság ebben a tekintetben impulzust szolgáltatott az illetékes tényezőknek, ugy kétségkívül hasznos szolgálatot tett a magyar állat- I tenyésztésnek. Jeszenszky Pál. TRÁGYÁZÁS. Rovatvezető : Cserháti Sándor. A kisgazda trágyatelepe és okszerű trágyakezelése. < A Köztelei" pályázatán dicsérettel kitüntetett pályamű. Irta: Maiuleville Frigyes, Jelige: Madarat tolláról, embert barátjáról, a gazdát trágyatélepéről ismeredj meg. A gazda szorgalmának jutalma a termés. A termés pedig Isten áldásán kívül függ a föld termő erejétől. A növényzet, hogy élhessen s termést hozzon, az ahhoz szükséges anyagót a levegőből s a földből veszi, ha tehát a termést a földről elvisszük, ezáltal szegényebbé tettük a földet s ha ez szakadatlanul így folyik, a föld ősi termőereje megfogy s nem adja a várt termést, sőt kimerül; mert ne gondoljuk azt, hogy a föld ősi, természetes ereje kiapadhatatlan. A mindennapi tapasztalásból tudjuk az előbb mondottakat, de mutatja az a körülmény is, hogy nem minden földben terem meg minden, vagy ha megterem is, a termés a szerint lesz kisebb, vagy nagyobb, amint az előtte való növény a földet kevésbé, vagy jobban kihasználta. Hogy téhát mindég jő termést remélhessünk, az elvont részeket vissza kell pótolni, vagyis a földbe oly tápszereket kell vinni, melyek a növények által felvétetvén, azok diszlését eredményezi. Mindazon anyagokat, melyek bárminemű növényi tápanyagot tartalmaznak, trágyának, trágyaanyagoknak nevezzük s ezek a viszszapótlás czéljából való földrevitelét trágyázásnak mondjuk. Tudjuk, hogy a növényzet táplálékát a földből, gyökerei utján veszi fel, mivel pedig a gyökerek semmiféle szilárd testet nem vehetnek fel, csak a vizet és vele á benne feloldott anyagokat szívhatják fel, következésképp a földben található szerves és szervetlen részeknek oldott állapotban kell lenniök, hogy'a növények által felvehetők legyenek. Ezt az oldást az erjesztéssel és porlasztással készítjük elő. Az erjesztést ugy érjük el, ha a trágyaanyagokat összegyűjtve, egy halomba rakjuk, hol a melegség, nedvesség és a levegő hatásának teszszük ki, melyek folytán a szerves és szervetlen anyagok felbomlanak, vagyis a növények által felvehető állapotra megérnek. Valamint az állat gyarapodása,'az általa felvett takarmány mennyiségétől és minőségétől függ: ugy függ a föld tápszergazdasága is, a ^eléhelyezett trágya mennyiségétől. Az adandó, trágyamennyiséget ismét annak minősége határozza meg, tehát látjuk, hogy a trágyázásról bármely irányban szólva, mindig a trágya minősége lép előtérbe. Ezért a jó minőségű trágya nyerése, a trágyakezelés czélja, mit jelen szerény munkámban akarok leírni, különösen szem előtt tartva a kisgazdák helyzetét, mint akiknek' gazdaságuk, állatállományuk és pénzük sokkal kevesebb, hogy sem a nagy gazdaságok uradalmak ki nek látszó trágyatelepeit s trágyakezeiésói utánozhatnák, jó lehet szomorúan tapasztalható, hogy tanult gazdatiszt kezelése alatt álló nem egy nagy gazdaságban, sokkal elhagyottabb a trágya, mint egy értelmes kisgazdánál, de olyan is a gazdasága és egész gazdálkodása. Tehát azoknak sem fog ártani, ha ezen, a kisgazdáknak szánt munkát elolvassák, s okulva belőle, igyekezni fognak legalább azt a mértéket elérni, melyet a magyar föld a magyar földmivestől méltán megkövetel, ha itt élned és meghalnod kell." A trágyatelep. Állataink alját az istállóban megszoktuk hordani szalmával, törekkel, falevéllel, fürész-

4 1422 KÖZTELEK, OKTÓBER HO SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. porral, homokkal stb., hogy az állat puhán feküdjék, tiszta maradjon és hogy az odaszórt alomanyagok felszívják az állat vizeletét s vele együtt megtakaríthassuk az állat ürülékeit. A juhok alatt rendesen ott hagyják az istállóban erjedni az almot s ott készül a trágya, mig más állatok alól a trágyát az istállóból hetenként kétszer.vagy ami a legrendesebb, naponta kiviszik az udvar bizonyos helyére és ott összerakják további erjesztés végett; ezen helyet trágyadombnak, gödörnek és ha rendesen kezelik trágyatelepnek nevezik. A nagyobb uradalmakban a ló, szarvasmarha, juh, sertés,stb. trágyákat külön-külön kezelik, mivel ott egyrészt érdemes minden egyes istállóból kikerült trágyának külön telepet állítani, másrészt aszerint gyűjtik külön a trágyát, a mint azt a földön használni akarják. Ugyanis az egyik trágya lassabban, a másik gyorsabban működik; az egyik föld például a homokos a szalmás trágyával is megelégszik, azon tulajdonságánál fogva, hogy a levegő, meleg és nedvesség könnyen átjárja, tehát gyorsan korhasztja és oldja a trágyát, mig a másik pl. az agyagos föld érett trágyát kiván, mert összeállóbb lévén, sokára tudná a szalmás trágyát oldható állapotba hozni. De azonkívül más-más trágyának más a hatása s az egyik növény jobban szereti pl. a juhtrágyát, mig a másik a marhatrágyát. Mindezekre a nagy gazdaságokban figyelemmel vannak és minden trágyafélének külön helyet készítenek. A kisgazda ezt nem teheti, de nem is szükséges hogy tegye, elég ha azt a trágyát, melyet állatai után nyer, ugy amint jön, vegyesen összerakja s együtt kezeli, így az egyik trágya a másikat jó tulajdonságában kiegészíti. A legtöbb rossz gazda, az istállóból a trágyát egyszerűen- az ajtóból kihányja az istálló elébe kupaczokra, ugy hogy csak annyi hely van, hogy ő maga s az állatjai elférnek mellette, azonkívül az ilyen kupaczos rakásban a nap a lazább részeket kiszárítja, a tömöttebb közepe megpenészedik, jön az eső, az még a mi ereje a trágyának maradt, kimossa az udvarra ; vagy ha már fáradságot vesz magának, saraglyán elviszi az udvar egyik leggödrösebb részébe, hova áz udvar minden vize odafolyik, mivel pedig arra sem ügyel, hogy a kut milyen messze van a gödörtől, az összes lé átszivárog a földbe s megrontja nemcsak a viz izét, de belemossa a minden- ; féle ragályos betegségek csiráit. így aztán nem csoda, ha földje erőben szegényebb, családja és állatjai egy, vagy több betegséggel gazdagabbak lesznek. Ezek közül pedig egyik sem duzzasztja a pénzes bugyellárisát. A jó gazda kevés költséggel és kellő figyelemmel jobb eredményt ér el, ha trágya-. telepének megadja azon kellékeket, melyeket az okszerűség és czéltud'atosság egy jó trágya-, teleptől megkövetelnek. A trágyatelep öt főszabálya a következő : 1. A trágyatelep helye jól legyen meg- ' választva ; 2. a viz sem hozzá, sem tőle ne folyjon; 3. feneke kemény és meneteles legyen;. 4. elég tágas és lehetőleg két részből legyen ; 5. trágyalétartóval birjon. Nézzük csak közelebbről ezt az öt szabályt. s minden egyest külön taglalva, megmondom miért is fontos az, és hogyan lehet azokat a valóságban ugy elérni, hogy sok költségbe ne kerüljön; mert ha igaz az, mint írva van, madarat tolláról, embert barátjáról, a gazdát trágyatelepéről ismered meg", mért ne szereznők meg a jó gazda hírnevét és vele, a jobb módot, ha olcsón hozzájuthatunk. 1. A trágyatelep helye jól legyen megválasztva. így lehetőleg az udvarban, az istálló északi részében, a kuttöl távol, az istálló-, hoz közel, esőtől, naptól védve legyen. A trágyatelep helyéről részben a törvény is intézkedik, amennyiben a megyei szabályrendeletek kimondják, hogy a trágyatelep a kuttól legalább 3 méternyire s a szomszéd határától legalább 2 méternyire kell hogy legyen; másrészt saját érdekünkben sem tegyük közel 1 zető nagy határárok van, ettől a telep legalább 2 öl (4m.) távolságra legyen. a kuthóz, mert álig lehet megóvni, hogy idők multán a'trágyáié át ne szivárogjon a földön A 2. alatti követelményeket megokolva, s így a kut vizét megrontva, ez embernek s állatnak élvezhetlenné lesz; de magával viszi a hez azért, mert a trágyában levő könnyen ártalmas az idegen víz hozzájutása a telep- kútba a ragályos betegségek csiráit is. Nem oldható részeket a felsőbb helyről kilúgozza szabály az, hogy a kuttöl 3 méternyire legyen s igy ott tisztán szalma marad, mely lassan korhad,- - mig ha a fenékben sok viz minden telep, hanem legalább is ilyen távolságra; minél távolabb annál jobb. azt az gyül össze, ugy, hogy a trágya vízben áll, ugy istálló távolsága és a hely alkalmas volta határozza meg. A telep az istállótól távol ne hetik s ott is később erjed a trágya. ott a felmelegedés a sok víztől nem történ- Azt legyen, de nagyon közel sem. A legmegfelelőbb távolság az. istállótól 4, vagy 6 méter, hogy így az istállóból a trágyalétartóhoz a csatornát ne kelljen messze vezetni; a szekerek az istálló és telep közt kényelmesen járhassanak, rakodhassanak; az épületről lecsurgó eső és hólé a teleptől távoltartathassék és hogy tisztaságot lehessen tartani. A hely megválasztását ugy. kell intézni, hogy az lehetőleg az istálló északi részére jusson, hogy igy a telep a naplói némileg védve legyen. De ha tekintettel az előbb mondottakra, vagy mások miatt nem tehetjük oda, hanem a déli részre jut, ugy ültessük körül a telepet fával, hogy azok árnyékában a széltől és naptól védve a,z esőtől száradástól a trágyát megóvjuk. Ügyelni kell, hogy a fák a trágyatelep szélétől legalább 3 4 méternyire legyenek, mert ha közelebb vannak, gyökereik behatolnak a telepre s utat nyitnak a trágyalének, amely' veszteség, a fának sem válik hasznára, mert a tömény trágyáié kiöli azokat. Nem mindegy, ha akármilyen fával árnyékolunk, igy azoknak nem szabad tulmagasaknak lenni, hanem inkább legyenek alacsonyak, de terebélyes természetűek. Igy legjobb a fehér vagy kanadai nyárfa (Populus canadensis) vagy ennek hiányában lehet hársfát, juharfát, vadgesztenyefát használni. A hely megválasztásánál továbbá ügyelni kell, hogy a telep se nagy dombra, sem pedig mély gödörbe ne jusson. A hely talaja lehetőleg agyagos természetű legyen. 2. A trágyatelephez sem idegen viz hozzá ne férhessen, sem pedig a trágyáié tőle el ne folyjon. A trágyatelephez akaratunkon kívül az idegen viz felülről eső. és hólé alakjában és alulról az udvar vize ós félfakadó forrás alakjában juthat. Tehát ezt kell tőlünk lehetőleg megakadályozni. A fölülről jövő eső ós hólé ellen legjobb a trágyatelep fölé tetőt készíteni, mint azt Angolországban teszik is, igy nem fér hozzá eső és hó, sőt mindig árnyókban is van, de hát ezt nem igen teheti meg akárki, mert költséges. Azonban kinek ideje, olcsó fája és zsúpja van tegye meg, mert csak hasznot tesz vele. Az alulról jövő viz ellen már sikeresebben és olcsóbban védekezhetünk, a mennyiben már a telepet olyan helyre teszszük, hogy ott forrás ne legyen, mert azt eltömni májdnem lehetetlen ős nem teszszük az udvar leglaposabb részére, nehogy a viz odafolyhasson. Ezenkívül egy kis munkával mesterségesen is védekezünk, igy a trágyatelep széle körül, mintegy 6 hüvelyk (15 cm.) padkát hagyva, körülbelül. 7" (18 cm.) fenék, 14 hüvelyk (27 cm.) felső szélességű és legalább 9" (23 cm.) mélységű árkot vonunk olyformán, hogy az a trágyalétartótól legtávolabb eső résztől, a a trágyatelep körül kétfelé, a trágyalétartóhoz 1 ölre (2 m.) számított 1" (26 mm.) esésselbirjon (lásd a ábrát) s az abból kihányt föld, az árok udvarfelőli széle mellé töltésnek felhasználtassák. Igy az udvar vize távol lesz tartva, de egyúttal meg van akadályozva, hogy a trágyából kiszivárgó lé az udvarra folyhasson szét, hanem inkább a trágyalétartóban gyűlik össze. Evvel, az e pontban jelzett másik dolgon is segítettünk, ha ugyanis a trágyatelep éppen az udvar dombos helyére jutna is. A mi nem volna éppen hiba, de ha lehet el kell kerülni s legyen a - telep egész vízszintes helyen. Ennél sokkal fontosabb, hogy ha udvarunk mellett valami vizve- pedig, hogy mily nagy kár, ha a trágyáié, vagyis a növényzetnek már kész, oldott tápszere, a trágya legértékesebb része mint mondani lehet, folyó arany" a kutbá, patakba vagy az udvarra szétfolyik, azt hiszem ismételni nem kell s a józan ész hamar belátja. 3-ik szabály: A trágyatelep feneke kemény és meneteles legyen. Hogy ennek megfelelhessünk, nem kell ördögi mesterség' és telt pénzes zacskó, csak egy kis jó akarat. Első sorban a telepet lehetőleg oly helyre tegyük, hol a föld nem homokos, hanem minél agyagosabb annál jobb. De ha már az egész udvar homokos, vagy laza földü, olyanra teszszük a telepet, amilyen van, de segítünk rajta, amennyiben keményre készítjük. Aki megteheti, nagyon helyesen teszi, ha a telep fenekét téglával kirakja, de jó a vizhordta kőburkolás is (makadamizálás), aki pedig távol van folyótól, köves helytől s igy kőhöz nehezen jut, elég jó lesz, ha meghordja a telep fenekét 6 10" (15 26 cm.) vastagon agyaggal vagy agyagos földdel s azt jól lesulykolja keményre. Mielőtt azonban ezt tenné, előbb a feneket elő kell készíteni és pedig ugy, hogy az teknőformára az egyik végétói és a két szélétől, a középsőig számított minden 1 öl (2 m.) tágolságra 1" (26 mm.) esése legyen. A középső vonalról és a dombosabb részéből a földet két széle felé tereljük, ugy azonban, hogy tekintettel a telep nagyságára, a mélység lva 2 lábnál (46 63 cm.) több ne legyen. Látni való, hogy itt nincs valami nagy költekezés és munka, mert hát azt a néhány kvadrát ( ") területet esős időben, mikor mást alig tehetünk, könnyen meghordhatjuk földdel. De meg azt is meg lehet tenni, hogy amint tovább látni' fogjuk a telep kőt részből állván, először csak az egyik felét készítjük el s más, alkalmasabb időben készítjük el a másik felét. Hogy pedig mily fbntosaz, milyen feneke -legyen a telepnek, már az elmondottakból is gondolható, mert hiszen ha nem laza, hanem kemény a fenék, a trágyáié nem szivároghat a földbe s lejtőségével siet a trágyalétartóba. Azonkívül,; ha oly nagy, a, trágyatelep, hogy trágyahordáskor kénytelenek vagyunk reá szekerekkel járni, nem vág le benne a kerék s nem hordja ki a fenekét, ugy hogy egy kevés agyagos földpótlással ilyen telepen hosszú évek során sem támad 1 2 öles gödör, mint azt mostanában sok gazda udvarában láthatni, hol a trágyát most is odarakják, hova azelőtt a ház régi gazdája rakta, de sok év múlva anynyira kihordta a kerék, hogy ott nagy gödör van most s az udvar vize természetesen oda folyik, melynek káros voltát pedig tudjuk már. 4-ik szabály : A trágyatelep elég tágas ós lehetőleg két részből legyen. Ehhez nem kell más, csak egy kis számítás, amennyiben a telep nagysága, az- ott összegyüjtendő trágya mennyiségétől függ. Dr. Wolf a híres tudós gazda szerint, a trágyamennyiséget, az állatokkal fel etetett takarmány és az alájuk teritett alommennyiségétől, csaknem pontosan kilehet számitani. A kisgazdának azonban elég ha tudja, hogy rendes takarmányzás ós almozás mellett egy-egy darab állat után átlagosan mennyi trágyát lehet számitani egy évre. Ezt pedig többszöri mérések és tapasztalatok összevetéséből eredt alábbi táblázat tünteti fel:

5 79. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, OKTÓBER HO1.23 Egy drb (közép sulyu) ló, mindég istállózva, évente ad 60 mm. nyers trágyát. Egy drb (középsúlyú) ökör, legeltetés mellet, évente ad 65 mm. nyers trágyát. Egy drb (középsúlyú) jármosökör istállózva, évente ad 100 mm. nyers trágyát. Egy drb (középsúlyú) tehén legeltetés mellett, évente ad 60 mm. nyers trágyát. Egy drb (középsúlyú), tehén istállón tartva, évente ad 125 mm. nyers trágyát. Egy drb (középsúlyú) növendékmarha legeltetéssel, évente ad 40 mm. nyers trágyát. Egy drb (középsúlyú) növendékmarha istállón, évente ad 80 mm. nyers trágyát. Egy drb (középsúlyú) sertés legeltetéssel, évente ad 12Va mm. nyers trágyát. Egy drb (középsúlyú) juh legeltetéssel, évente ad 6 mm. nyers trágyát. tották, a telepnek egyenlő oldalú négyszög, vagyis kvadrát alakot adnak s igy először a trágyalétartó egyik oldalán levő felét használják s ha ez 5' (167 cm.) magas lett, ugy a másik féloldalra rakodnak. Megemlékezve a telep alakjáról, legjobb a hosszú négyszög vagyis téglány alak. Mert mint előbb is emlitve lett, igy nem kell a szekerekkel a telepre járni, a rakodás megtörténhetik három oldalról is. 5-ik szabály: A telep trágyalétarlóval birjon. Sokan azt hiszik, hogy ez csak czifraság, pedig mint már eddig is láttuk, ez a trágyakezelés magja. Némelyek pedig azt mondják, kevés marha után nem lesz annyi lé, hogy érdemes volna kutat épiteni. Mindezek tévednek, mert egy drb tehén után nyert egy trágyatelép berenf lyik; tetejére erős deszkafedőt kell illeszteni, hogy a szekér alatt be ne törjön s hogy esetleg ember, állat bele ne essék s hogy ne hulljon tele szalmával, szeméttel; továbbá, környékét földdel fel kell tölteni. Mindezeket, hogy mért tegyük, a már eddig elmondottakból elértjük. Kisgazdáink olcsó trágyalétartót készíthetnek, használt régi boros hordókból, a mi a mostani filoxerás és peronospórás időben sajnos marad elég üresen. Egy darab számos állatra 40 liter űrtartalmat számítva, ha egy hordó nem elég, fel lehet állítani 2 3-at egymás mellé. Ez még jobb. mintha egy igen nagyot készíttet. Természetesen gondja legyén aztán a gazdának, hogyha megtelik, az összegyűlt levet vagy a trágya öntözésére vagy a gazdaságában felhasználva, a létartót kiürítse. Ennyiben egy rendes 111. ábra. A trágyatelep B. I. vonalon keresztülmetszve ábra. A trágyatelep alaprajza. (1 centiméter == lméter.) 112. ábra. A trágyatelep az E. F. vonalon keresztül metszve. Baromfitenyésztőink kedveért feljegyzem a baromfiak után származó évi átlagos trágyamennyiséget is. Egy tyúk ad évenként 5'Va kg. tiszta, trágyát., pulyka». HV2., kacsa 8 2 /io : lud U 4 /io galamb 2%o Ezek szerint tehát, hozzávetőleg kiszámítjuk, hogy egy évben hány métermázsa trágya fog az állatoktól összegyűlni. Mivel pedig kipróbált dolog, hogy 40 font kőzépérett trágya 1 köblábat vagyis 625 kiló 1 köbmétert tölt be; 180 köbláb trágya, 5' magasan 1 Q-ölön; vagyis l - 6 m. 3 trágya 160 cm. magasan 1 m. 2 téren tér el: igy könnyen kiszámíthatjuk, hogy bizonyos menynyiségü trágyához milyen nagy terület szükséges. Nagy átlagban egy darab számos állatra, évi 2 3-szori kihordás mellett 1 kvadrát ölet vagy helyesebben 5 kvadrát métert szoktak, trágyatelepnek számitani. Láttuk előbb, hogy figyelembe kell venni, hogy állataink mindég istállón vannak, vagy legelőn is járnak-e s hogy a trágyát hányszor hordjuk el évente a telepről. A szabály azt mondja még, a telep lehetőleg két részből legyen. Ugyanis a trágyakezelés egyik főszabálya mint a II. részben látni fogjuk nem engedi, hogy a trágya a telepen 5 láb, azaz 160 cm.-nól magasabb legyen, igy tehát az egyik rész, ha eléri a kellő magasságot, azt ott érlelni kell, szükség lesz tehát egy másik részre, hol ismét a friss trágyát összerakjuk. Nagy gazdaságokban két kisebb telepet készítenek, de kisgazdáink elérhetik ezt egy telepen is ugy, hogy ha az összes trágyamennyiséghez a telep nagyságát kiszámi ábra. Ttógy alé-mérő. évi vizeletmennyiség 40 akó (22 HL) vagyis 74 köbláb (2'5 m 3 ) tesz ki, igy hát elgondolhatjuk, hogy miután a hig trágya a legértékesebb trágya milyen nagy kárt okozunk, ha a trágyalevet össze nem gyűjtjük. De erről a kezelésnél bővebben szólok, most csak a trágyalétartóiól szólva, ennek helye, nagysága és berendezése érdekel. A trágyalétartó helye a telep közepén ilyen kor a telepfenék esése ugy készítendő vagy legrendesebb helye a telep egyik oldalának közepén, a téglány rövidebb oldalán hogy igy a fenékről s a telep árkából odafolyhasson a lé s lehetőleg a szekerek útjában ne legyen. A létartó nagysága függ az állatok számától s igy átlag darabonkint 40 liter vagy 0"4 m 3 számítandó. Berendezését illetőleg tudni kell: hogy az a telep legmélyebb pontjától számítva 5' (1"6 m.)-nél mélyebb ne legyén, oldalai s feneke vizáthatlanul, téglából kirakva vagy agyaggal kiverve készítendő, gondoskodva nyílásról, hol a trágyáié belefodezésének kellékeit kimutatva, még egyet kell megemlítenem, igy jó, ha a telep körül van korlátolva, hogy állatjainkat időnként ráereszszük a telepre s igy a letaposás által a trágya érését, egyenlősítsük és siettessük. Látnivaló tehát, hogy egy jó trágyatelep készítéséhez sok mindent kell tudni, de mindezekhez nem kell pénz, sem sok munka, hanem csak egy kis jóakarat és józan ész. Mennyire igaz ez, lássuk egy példából : Legyen például egy kisgazdának 2 drb lova, 4 drb ökre, 2 drb tehene, 6 drb növendék állatja és.3 drb kocza sertése. Először is kiszámítja a gazda, mennyi trágyát remélhet. Felteszi tehát a számadást ilyenképpen: 2 drb ló után egész évre, nyári legeltetéssel (tehát félév) == 60 mm. 4 drb ökör után egész évre, min- 1 dég istállózva,, egyenként 100 mmázsa -..== drb tehén után egész évre, félévi legeltetéssel,, egyenként 60 mmázsa = drb növendék után egész évre, félévi legeltetéssel, egyenként 40 mm. = 240, 3 drb koczasertés után egész évre, félévi legeltetéssel..... = 37 Baromfiai után körülbelül... = 3 Összesen :. 860 mm. Mivel pedig 625 kiló trágya 1 köbmétert, igy a 860 métermázsa annyi köbmétert tesz ki, a hányszor benne a 6 és 1 A mm. találtatik, vagyis 136 köbmétert, mivel továbbá 1'6 köb méter trágya 160 cm. magasan rakva 1 kvadrát méteren tér el, igy a 136 m 3 anynyiszor 1 méteren tér el, hányszor a 136

6 1424! KOZmjgK, OKTÓBER HO SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. m 3 az egy egész és hattized köbméterben benfoglaltatik, vagyis 136 elosztva lvio-el = 85 D-méter. Tehát példánkhoz kell 85 m. vagyis körülbelül olyan négyszög, a melynek derékszögben egy-egy oldala 9 méter. Ezek után kiválasztjuk az udvaron azt a helyet, mely az eddig leirt követelményeknek megfelel s lemérve 9 métereket a négyoldalon, a négy sarokra a czövekeket leverjük, mint ez a 110. ábrán az A, B, C, D pontok jelölik. Most azután a négy szélt vízszintesre planirozzuk. Ez megtörténvén, a DG oldal és AB oldal felét veszszük és azt ezövekkel megjelöljük. A 110. és 111. ábrán E és F. Igy az FF vonal a telepet két részre osztja, mely felé a telepfenék esésének kell lenni s melynek E vagy esetleg F pontjába atrágyalétartó jön. Most az F pontról lemérünk 4'5 m., vagyis EF vonal felét a Q pontig, ide is czövek jön. Ezek után a földet EO vonaltól két oldalt hányjuk az AD és BG felé, ugy hogy EG-ben legyen a legmélyebb, a két szél a legmagasabb, vagyis 1 ölre (2m.) 1 hüvelyk (26 mm.) esés jöjjön, tehát 4 és. x k méterre, 6 czentiméterrel legyen az EG vonal mente mélyebb, mint a telep széle. Azonképpen hozzuk az esést felfelé G pontból DG vonal irányában. Most az a feneket meghordjuk agyaggal és jól lesulykoljuk, ugy hogy az a feneket a menetelesség szerint mindenütt legalább 6" (16 cm.)-re borítsa. Ha '.kevés az időnk, egyelőre esak az egyik felét az I-et, vagyis EFBG négyszöget készítjük el. Most aztán a szélek mellett kívülről 6" (16 cm.) padkát (6) hagyva, F ponttól kiindulva árkot ásunk (c) a telep körül, az ismert mérték szerint ugy, hogy jp-nél legsekélyebb s a.nyíl irányában haladva 1 méterre 13 mm. eséssel, tehát J?-nél 117 mm.-rel legyen a legmélyebb ; a kijött földdel a külső árokszélt feltöltögetjük. Következik a trágyalétartó (d) elkészítése. Egy db állatra 40 liter, igy példánk szerint 17 dbra 680 liter. Ennek megfelelő gödröt ásunk s beleállitunk egy vagy egymásmellé két kordót, összesen 680 literrel ugy, hogy a hordó felső széle az árok fenekénél legalább 6" (15 cm.)-el feljebb legyen, de amint a 110. és és 112. sz. ábrán látható, a hordón e hézagokat vágunk ki az árok és a telepfenék színéig, hogy a lé belefolyhasson. A hordót ellátjuk erős fafedővel. Ezek szerint a legszükségesebb része a telepnek készen van, a többit lassan-lassan lehet pótolgatni, igy a h faültetést és egy korlát készítését. Nem kerül pedig az egész' többe, mint 6 gyalogos és 2 fuvaros napba. Esős időben pedig ez sem igen számit. II. A trágya Jcezelése a telepen. A trágya kezelése tulajdonképpen már az istállóban kezdődik, amennyiben az állatok melső lábaitól, tehát a száraz almot a jászol alá tömjük, a hátsó, nedveset pedig saráglyán a telepre kihordjuk, lehetőleg mindennap egyszer, de legalabb is hetenként 3-szpr. A trágya tömegbe összehordva, tudjuk,, hogy erjedésbe megy, amely által súlyból és értékéből veszít, tehát az okszerű trágyalcezelés czélja, hogy minél kevesebb veszteséggel, a legrövidebb idő alatt, a legjobb minőségű trágyát előállíthassuk. Kihordásra érett pedig a trágya akkor, ha szine barna, az egyes szálak láthatólag összeállnak, de a villával megütve könnyen szétomlanak. Vagyis sem nem szalmás, sem nem szalonnás. Az okszerű trágyakezelés szintén 5 szabályt ír elő, igy : 1. A telepen a trágya egyenletesen elteregetendő ; 2. a trágya egyenletes nyirkosságban tartandó ; 3. a trágya magassága ne haladja meg az 5 lábat, vagyis 160 centimétert; 4. a trágya erjedési gázai megkötendők ; 5. a trágyáié megtakarítandó. 1. Az istállóból a trágyát a telepre hozva, azt ott egyenletesen el kell teregetni, az erősen nedveset a telep szélei felé ; a szárazabbat a közép felé, jól elkeverve a különböző állatok trágyáját, hogy igy a trágya és annak érése egyenletes legyen. 2. A trágyát egyenletes nyirkosságban tartjuk, ha azt időkőzönként, aszerint, amint az idő szárazabb vagy nedvesebb, trágyalével a trágyalétartóból vagy szükség esetén vízzel, két hetenként megöntözzük s a telepre állatokat bocsátunk, hqgy ezt letapossák. E colból lehet a telepen a sertésetető vályúkat is elhelyezni s azokat naponta változtatva, a sertéseket a telepen etetni. Az öntözéshez készítsünk a 112 ik ábránál Y alatt látható csatornát deszkából, melyet a telep fölé ^ három rúddal felállítunk s a merőkével 113. ábra, a létartóból a levet ráöntjük ; időnként változtatva a csatorna irányát a telep különböző helyére. Kellő teregetés és öntözéssel elérjük azt, hogy a trágya egyenletesen érik s nem fog megpenészedni. Mig ha elmulasztjuk, a trágya egyenlőtlen érésű és penészes lesz, pedig valamint nem jó a penészes eledel; állatainknak a penészes takarmány: ugy a penészes trágya sem válik a föld hasznára. 3. A telepen a trágya magassága 5' (160 cm.)-nél több ne legyen. Midőn rétegenként teregetjük a trágyát, azt ugy intézzük, hogy az, a telep alakja szerint, egyenes fallal birjon. de nem szarvalva s igy ha elérte a kivánt 5' (160 cm.) magasságot, a telep másik felére hordjuk a trágyát. Megjegyzendő, hogy tengeriszárat vagy más keményrostu anyagokat nem jó a naponta kihordott trágya közé keverni, mert nehezebben korhad, mint más alomféle, hanem ezt az izéket a telep üres felébe gyűjtjük rendes teregetéssel s -erre rakjuk, az első félrész telep megtelte után a rendes trágyát. Igy mikorára a trágya kihordásra kerül, a tengeriszár is kész lesz. A trágya magasságánák szabálya azért fontos, mert ha magasabban rakjuk, ugy a nagy nyomástól s a további fekvéstől a trágya elszenesedik, elrothad s nagyon összeérik:,szalonnás" lesz. Rendes körülmények között is vészit a trágya súlyából, igy 100 kiló istállóból kihozott trágyából a legvigyázóbb kezelés mellett is, kihordáskor csak 80 kiló lesz, de ha nagyon érett a trágya vagyis szalonnás, ugy 100 kilóból 50 kiló lesz, tehát csak fele, de ezenkívül az ilyen trágya a földre kihordva gombóczokba áll össze s. nem lehet rendesen elteregetni. Igaz, hogy a növényi tápanyagok készen vannak benne, de ha csak szét nem morzsoljuk, nem veszi hasznát a növény. Igy aztán az első évben nagyon is kiveszi a részét s megdűl, mig a másik évre alig marad valami. Tehát óvakodjunk a szalonnás trágyától, még ha többször megforgatjuk is, ha a földbe adott tőkét több éven át akarjuk busásan kamatoztatni. 4. A trágya erjedési gázai megkötendők. Ki ne érezte volna az istállóbán, vagy a trágyát bolygatva, azt a csipős szagot, amely orrunkat csavarja s szemünkbe könnyeket csal? Méltán sirathatja a gazda ennek a gáznak az elillanását, mert ez a szénsavany és ammóniák a növények éltető eleme, a trágya eszszeneziája, mely a trágya erjedésénél a trágyából származik s könnyen elillan. Szerencsére, hogy a föld, hamu, gipsz és más anyagok, könnyen magukba szívják és fogva tartják, mert különben elszéledve a levegőben elvesztenők. Tehát, ha a telep elérte az 5' (160 cm.) magasságot, meg kell hordani a trágya tetejét 6 hüvelyk (15 cm.) magasan árokparti vagy iszapfölddel, utczasárral, hamuval, vagy ha áldozhatunk reá 3" (8 cm.) vastagon gipszszel. Igy elérjük, hogy a telepen az egyenletes nyomással raktározott trágya: 1. aljától tetejéig egyenlő érettségü lesz; 2. az erjedésnél származott legértékesebb gázokat felfogjuk és 3. szaporítjuk trágyánkat a ráhordott földdel, melyben a felgyűlt és fogva tartott gázok, busásan téritik meg azt a kevés fuvart és fáradságot, mit esős időben a földelésre fordítottunk. 5. A trágyáié megtakarítandó. Erről már annyit mondtam, hogy azt hinnék többen, fölösleges is róla többet beszélni. Elhiszem, hogy kedves olvasóim elértették és beismerték már a trágyáié fontosságát, de talán nem lesz felesleges, ha még egyet-mást elmondok róla. Láttuk, hogy a trágyalevet fel kell használni a trágya öntözésére, de a sok ebből is megárt, mert az öntözéssel a trágya melegedését égését csökkentjük s túlozva az erjedést megakadályozzuk. Tehát ha a trágyalétartó megtelik s*a trágyát öntözni nem szükséges, ugy mivel a trágyáié kész, oldott tápanyaga s könnyen felvehető tápláléka a növénynek hordjuk ki egyenesen a növényzet számára a földre és pedig készgyökerü növényzet részére, mint a luezernás, lóherés és a rét. Soha semmi sem hálálja ugy meg a tett fáradságot, mint a gyenge luezernás, lóherés vagy a gyenge rét a trágyalével való öntözést. Egyre azonban nagyon vigyázni kell, ugyanis hogy példával éljek az erős bort kevés mennyiségben a leggyengébb beteg is megihatja, sőt meggyógyul tőle ; de aki sokat iszik belőle ha erős természetű is megrészegszik tőle, megüti a guta: igy van a növényzet a trágyalével, ha olyan állapotban hordjuk a földre, amint az a létartóban van, kiégeti a növényzetet, mert erős. Tehát mielőtt öntöznénk vele, meg kell hígítani és pedig ugy, hogy fele trágyáié s legalább fele víz legyen. E czélra veszünk egy üres hordót, a fenekén levő csaplyuk".at 2 hüvelyk nagyságra fúróval megnagyobbítjuk s csapot teszünk bele ; továbbá az akonalyuk* táján négyszögletes lyukat vágunk s deszkából összerótt tölcsért teszünk be. Most felfektetjük a kétfenekü hordót a szekér hátsó tengelyére s megerősítvén, megtöltjük félig trágyalével, s másik felét folyó- vagy kutvizzel. Igy kiviszszük a luezernásra, vagy rétre, s ott csaplyukból" a dugót kivéve, egy előzetesen a lyukhoz ferdén erősített deszkát ugy igazítunk a lyuk szája elé, hogy az a levet legalább 1 méternyi szélességre szétföcsölje. S igy mint a vetőgéppel szoktak járjuk be a rétet, öntözve. Az elsőrészben látott példa szerint igy eljárva 17 drb állat után származó trágyalével holdat lehet öntözve megtrágyázni. Ehhez több magyarázat nem kell. A trágyagyüjtés és kezelésről szólva, nem hagyhatom említés nélkül, az ember után származó ürüléket. Az ember a legtáplálóbb eledelekkel él, igy hát elgondolható, hogy trágyája, valamennyi trágya között a legértékesebb. Ki is van mutatva, hogy egy ember évente középszámitás szerint 50 kiló száraz és 440 kiló hig ürüléket ad s az ezekben meglevő növényi tápanyag megfelel 300 kiló gabonatermésnek. Ebből látni lehet, hogy mennyi kárt teszünk magunknak évente, ha ürülékünket Jidébb-odább elpazaroljuk s emellett a tisztátlanságot és az esetleges betegségeket gyarapítjuk. Ne mulassza tehát el egy földmives sem, háza végébe néhány deszkából vagy sövény vessző fonásból árnyékszéket készíteni; belül négy czölöpre lyukkal ellátott deszkát szögezni; a deszka alá két fülű csebret állítani, mely utóbbi ha megtelt, vigye ki rúdon a rendes trágyatelepre: ezzel tartozván az illendőségnek és önmagának. Sajnos, még sokan félrefordítják arczu* kat és orrukat fintorgatják, ha ilyent halla" nak, pedig nincs okuk reá, mert az anya, ki nem tudja gyermekéből kit, vagv mit nevel, nem restelli, sőt kötelességének tártja gyermekét ürülékéből kitisztítani, kimosni: mért fordítsuk el mi az orrunkat, midőn kevesebb hozzányulással, saját földünket nevelő anyánkat gondozzuk és gazdagítjuk ; melyről biztosan tudjuk, hogy a reá fordított mun-

7 79. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, OKTÓBER HO kánkat meghálálja, sőt megélhetésünket biztosítja. Tegyük félre tehát a kicsinyes finnyásságot ős csufondároskodást s ne resteljük saját ürülékünket is megtakarítani s vele földünket gazdagítani. így hát kedves olvasóm tárgyam végére értem, jóllehet elég szült téren kellett mozognom, de eleget tettél kötelességednek és jó gazda hírnevednek, ha az itt mondottakat megszívlelve, azok szerint jársz el. Régi közmondás: segíts magadon Isten is megsegít", kívánom, tehát, a haladásban segítsen a jó Isten, hogy ; eddigi károdból okulva, trágyatelepedre több gondot fordits. Végzem soraim egy régi jó gazda mon- - dásával, hogy, ha egykor ez életben találkozunk, mutasd meg trágyatelepedet s megmondom milyen gazda vagy". ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Monostori Károly. Magyarország sertéstenyésztésének jövője. Irta: Kovácsy Béla. II. Kifejtettem előző közleményemben magyar sertéstenyésztésünk, illetve sertésállományunk megjavításának szükségességét, jelen közleményem czéljául pedig azt tűztem, megjelölni azon ösvényt, melyet ha követünk, leghamarabb érhetünk czélt. Hegyi sertéseink megjavítására egyedül a berjcschirei sertést tartom alkalmasnak. Ez a fekete színű, Angliából ide származott sertés immár év óta bizonyítja, hogy hazai viszonyaink között, megfelelő tart tás mellett, mit sem veszít jó tulajdonságaiból. Ez a kicsi fejű, csak kevéssé horpadt orral biró s így legelő értékesítésére is alkalmas sertés, feltűnően hosszú és mély törzszsel rendelkezik; hátvonala és fara teljesen egyenes, mélysége igen jó s míg hizott állapotban hasa. csaknem a földet éri, sovány állapotban végtagjai elég hosszúak. Az, aki e sertést kevésbé ismeri hizott állapotban, nem képes súlyát megbecsülni; mindig kevesebbre becsüli, mint amennyi tényleg. Szaporasága igen jói Előhasi emse ugyan rendesen csak 3 4 malaczot vet, a második, harmadik mala- Legelőt is különösen a süldője igen jól értékesít, de természetesen intenzivebb takarmányozást igényel a magyar mangaliczánál, mert sovány legelőn nem lesz képes ez sem évente 15 malaczot felnevelni. S hogy ezideig is lassabban terjed hazánkban, mintsem megérdemlené, annak egyszerű oka az, hogy a magyar gazda azt kivánja tőle, hogy a mellett a rideg tartás mellett, a melyben ö mangalicza sertéseit tartani szokta, ez is tartsa meg, sőt öregbítse jó tulajdonságait, ez pedig lehetetlenség. Egy másik kitűnő tulajdonsága a berkschirei sertésnek az a felette kedvező arány, mely az élő és vágó súly között van, s mely talán egyetlen más sertésnél sem található i fel oly kedvező arányban. A jól kihizott berkschirei sertés néha csak. 10%-ot, de legfeljebb 16%-ot vészit levágás közben. Több és jobb minőségű hust ad bármely más fajtánál és sonkája parátlanul Ízletes és jó. Csupán a hátsó sonkák súlya a vágó súlynak 15 18%-át szokta kitenni. Addig a mig a 150 kgr. élősúlyt el nem érte, jóformán teljesen tiszta hust szolgáltat, alig másfél ujjnyi vastag húsos szalonnával. A jelzett súlyon tul azonban zsirra hizik, s a 250 kgr. vágósulylyal biró sertés, körülbelül 80 kgr. igen jó minőségű zsirt szolgáltat. Az említett előnyös tulajdonságok mellett egyáltalán ném igényes sertés. Valósággal minden elképzelhető takarmányt, még a száraz leforrázott lóherét is mohcn megeszi ; répát, zöldtakarmányt, konyha és tejgazdasági hulladékokat, jobb minőségű legelőt nagyon jól értékesít, s egyáltalán nem kiván oly nagymennyiségű takarmányt, mely kitűnő termelő képességével arányban állana. A kassai gazdasági tanintézet berkschirei koczái télen át 3 kgr. forrázott lóherét, ugyanannyi főtt répát, 1 kgr. árpadarát s a szoptatás idejére még Va kgr. tengeridarát kapnak,. Hazánkban ez a sertés mindenütt és minden viszonyok között igen jól díszlik, s edzettségét eléggé illusztrálja pl. az a körülmény, hogy az emiitett - tanintézet gazdaságában csak gerendákból összerótt disznóól van, melyben télen nem igen van melegebb, mint a szabadban, s mégis e sertések kifogástalanul díszlenek benne. Ezen okokból kifolyólag szeretném én ezt a sertést a felvidéki, s az erdélyi gazda kezében látni, egyelőre mint a meglevő anyag nemesitőjét, javítóját, később pedig mint tisztavérben tenyésztett egyedet is. Különben ezen a téren tul vagyunk már a kezdet kezdetén ; az országban nemcsak számos tisztavérbeni tenyészet van ma már, de vidékenkint kezdik keresztezésre is felhasználni ezt a sertést. E tekintetben is azonban az ország német ajkú lakossága jár jó példával elől, amennyiben köztenyésztési czélokra először is a szászok kezdték a berkschirei kanokat használni, s a szász földön ma már egy keresztezési termék van általánosan elterjedve, mely Erdélyben báznai sertés" név alatt ösmeretes s ez a sertés ma már magyar földönismindinkább terjed. Pedig ez a sertés sem igen tartatik másként, mint a hogy Magyarországon a sertéseket tartani szokás, mégis évente kétszer, sőt két év alatt ötször is malaczozik, 6 8 malaczot vet mindenkor s megfelelő tartás melleit a malaczok épp oly czásnál azonban a malaczok száma 8 12-re Hivatva volnának ez irányban kísérleteket tenni nagyobb uradalmaink, amelyekre szaporodik s átlagosan 15 malaczot nevel fel gyorsan fejlődnek, mint a tisztavérüek. Ilyen évente. koczát szeretnék én látni minden magyar paraszt tulajdonában s megvagyok győződve, tésükkel nagyobb gonddal, körültekintéssel fog- nézve nagyon hasznos volna, ha sertéstenyész- Malaczai gyorsan fejlődnek, megfelelő táplálás mellett annyiszor 10 kgmot nyomnak hogy a nemzet adózó képessége, vagyonosodása ezáltal is lényegesen fokozódnék. birtokaink; megvagyok győződve, hogy aki a lalkoznának, gazdasági tanintézeteink s állami a hány hónaposak, de silányabb takarmányozás mellett is egyéves korukban kg. budapesti tavaszi tenyészállatvásárokon bemutatja az első egyéves, egy métermázsát nyomó, Hogy azonban e czél hamarabb elérhető súlyt érnek el. Ebben a korban szokásos s legyen, a vidéki gazdasági egyesületeknek kellene egy kissé ez ügyet felkarolniok; ez a kell is őket tenyésztésre fogni. A teljesen kifejlődött kocza kgrm sulyu, kihizott babért visz haza s aranybányává lesz sertés- nem hizlalt mangalicza jellegű kant, az arany- működési tér nagyon hálás volna, gyorsabban, állapotban pedig kgrmot nyom. tenyésztése. A tudás és szorgalomnak leghálásabb tere a sertéstenyésztés, mégis mindenütt szebb eredményeket lehetne elérni, mint bármely más téren. Megvagyok győződve, hogy Kiváló tulajdonsága ennek a sertésnek az csak mostohagyermek, amely legtöbb helyt edzettség. E tekintetben nem sokat enged a amennyiben ez egyesületek helyes tervet és csak a számadó kondás tudományán dalmódik. magyar mangaliczának, az angol sertések közül programmot készítenének, földmivelésügyi kormányunk sem zárkózna el a terv támogatásá- Hiszen ha olyan nagyszerű; immár nem pedig határozottan kiválik. tól s egyesült erővel azután a czél gyorsan is tökéletesíthető volna a mi sertésállományunk, volna elérhető. Valamennyi tisztavérü berk- talán bőven hordanák érte az aranyat a szom- schirei tenyészet kanjait le kellene foglalni s 40 50% kedvezménvnyel községeknek köztenyésztési czélokra kiadni. Ilyen módon évi ezer forint kiadással egy évtized alatt Erdélyben s az ország északi és keleti megyéiben nem lenne más disznó, csak berkschirei,.miáltal éppen a legszegényebb elem, a nép megélhetése lényegeseri^megjavittatnék, adózóképessége fokoztatnék. Azt hiszem ez a javaslat méltó arra, hogy legilletékesebb helyen is megfontolás tárgyává tétessék s annak keresztülvitele a kormány részéről is kellő támogatásban részesittessék. A mangalicza sertésnek ily rövid uton való átalakítását nem lehet ajánlani, nem pedig leginkább azért, mert nem áll elegendő kísérlet rendelkezésünkre, annak megállapítása végett, hogy minő keresztezéssel lehetne legbiztosabban megjavítani. Feltéve, hogy zsirsetés jellegét megakarjuk tartani olyan mértékben, mint a minő mértékben azzal most rendelkezik, legczélszerübb volna tisztavérbeni megjavítása. S ez nem is lehetetlen ; csodálkozni csak azon lehet, hogy ezirányban eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak igen kevés kísérlet eszközöltetett. Részemről csak egyetlen, egy tenyésztőt ismerek, a ki. mangalicza koczáival a kétszeri malaczozást űzeti, immár több, mint 20 év óta, a legjobb eredménynyel. A magyar kocza is megszokhatja a kétszeri malaczozást s a mint ezt megszokta, azonnal kétszeres hasznot ad. Éppen igy lehetne helyes megválasztás által szaporaságát fokozni s fejlődését gyorsítani. Persze ilyen módon egyetlen egy tenyészetben is csak nagyon lassan, számos generáczión keresztül érhetünk el czélt s mindenesetre sok évtized szükségeltetik ahoz, hogy ez eredmény országos legyen. Egy jól megválasztott s czélszerűen alkalmazott csepvér keresztezés által azonban, nemcsak hogy gyorsan érhetnők el a czélt, de a hus és zsír között is kedvezőbb arányt lehetne elérni s a mangalicza húsát is izletesebbé, kevésbé zsírossá lehetne tenni, anélkül, hogy az utódok ösmert edzettségükből, szilárdságukból vajmit is veszítenének. Erre a ezélra én az angol fehérszőrű nagy fajtát, leginkább pedig a nagy yorkschirei sertést tartanám alkalmasnak, főleg azért, mert szin tekintetében is egyezik a mangaliczával. Egy csepp vért olyan módon kellene belekeverni, hogy,a mangalicza koczák yorkschirei kannal, ennek utódai pedig ismét magyar kanokkal, az utódok pedig egymással volnának párositandók. Ezzel a móddal ugy lehetne; szabályozni az utódok vérét, amint éppen tetszik. Megvagyok győződve, hogy egy csepp yorkschirei vér hozzákeverése által, a mangalicza rövidtörzse meghosszabbíttatnék, farának csapottsága meg- szűnne, szaporasága fokozódna, fejlődése gyor-' sulna s a hus és zsir közötti arány is javulna. S ha a megejtett kísérletek kedvező eredménynyel végződnének miként azt valószínűnek tartom ezzel a rendszerrel rövid idő alatt év alatt az egész ország sertésállományát meg lehetne javítani, értékesebbé, hasznosabbá tenni. szédos német tenyésztők ; azok nem sajnálják ám a jó tenyészanyagért a nagy pénzt. Mégis én legalább sohasem hallottam, hogy magyar mangaliczákat tenyésztés czéljából vittek volna külföldre. Azt azonban saját szemeimmel is láttam, hogy különösen az alsó-ausztriai paraszt mindenikének ott van óljában a yorkschirei disznó s esével szoptatja szép malaczait. Azért gazdagabb a német paraszt a magyarnál. Adja az Isten, hogy olyan legyen a magyar is.

8 7 9. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, ; O K T Ó B E R HÓ LEVÉLSZEKRÉNY. Feleletek. Választott borjuk beszerzési forrása. (Második felelet a 360. sz. kérdésre.) Rúgott borjuvásárok sorozatához méltán csatlakozik Székelykeresztur, Homoród-Szt.-Márton, Segesvár, Kőhalom, Szász-Régen, Erzsébetváros, hol ugy fehér, mint pinzgaui korcs, sőt tisztavérü borjakat jutányosán lehet venni. U. Z. Járom által okozott zúzás gyógyítása. Ha az ökör (Második felelet a 362. kérdésre) nyakát megakarjuk védeni a járomtörés ellen, ugy kenjük be fonnyadt avas zsirral, mely miniumporral kenőcscsé van gyúrva minden esős idő előtt, d e h a az hosszan tart, többször is. Ezen keverék a bőr ellenálló képességét fokozza s amellett a j á r m o t oly simán t a r t j a, U. Z. hogy a feltörés ki van zárva. VEGYESEK. Mai számunk t a r t a l m a : Oldat Az OMGE. közleményei. _ Állatbiztosítás. Jeszenszky Pál Trágyázás. A kisgazda trágyatelepe és okszerű trágyakezelés. Irta: Mandeville Frigyes 1421 Állattenyésztés. Magyarország sertéstenyésztésének jövője. Irta : Kovácsi Béla. " 1425 Levélszekreny Vegyesek. 1426, Kereskedelem, tőzsde Budapesti gabonatőzsde. Vetőmagvak. Műtrágyák. Szeszüzlet. A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Állatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. Budapesti vágómarhavásár. Budapesti lóvásár. Kőbányai sertésvásár. Budapesti szurómaihavásár. Bécsi vágómarhavásár. Bécsi szurómarhavásár. Bécsi sertésvásár. Bécsi juhvásár. Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül szeptember h ó 29-én délelőtt ejtette m e g a bírálatot Cserháti S á n d o r elnöklete alatt a Köztelken tartott ülésen. A bizottság az állami vetőmagvizsgáló és vegykisérleti állomások előzefes vizsgálata alapján a beküldött árpamintákat hektoliter é s abszolút suly, lisztességi százalék, tisztaság, csirázási erély, proteintartalom, szín, szag és kereskedelmi szempontból bírálta el. A bírálat eredménye a következő : az állami aranyérmet a bizottság Horváth Mihály (Csereháza, Abauj-Tornamegye) H a n n a á r p á j a részére ítélte oda. Az első állami ezüstérmet Külkey Gyula (Szala, Abauj-Tornamegye) golden melón á r p á j a, a második ezüst állámi érmet gróf Károlyi Erzsébet (Buják, Nógrádmegye) chevalier á r p á j a és a harmadik állami ezüst érmet Gorove J á n o s (Sály, Borsodmegye) chevalier á r p á j a nyerte. Bronzérmet ítélt o d a a bizottság: Kubinyi Márton (Krdőtarcsa) chevalier árpájának, Lánczy Béla (Hym, AbaujTornamegye) peerless árpájának, Vincze Károly (Kis-Hind, Nyitramegye) chevalier árpájának, dr. Ofner Oszkár (Leszenye, Hontmegye) Hannaárpájának, gróf Károlyi Lajos (Stomfa, P o zsonymegye) hazai á r p á j á n a k és ifj. gróf Pálffy János (Pudmericz, Pozsonymegye) Hannaárpájának. A Magyar Gazdatisztek és Erdötisztek Országos Egyesülete igazgató-választmányának október hó 5-ére kitűzött ülése közbejött akadályok miatt m á s n a p r a azaz október 6 - r a halasztatott el. A választmányi ülés délután 3 órakor tartatik meg a z eredetileg kitűzött tárgysorozottal. Ugyancsak október h ó 6-án tartja a nyugdíjintézet igazgatósága is ülését, d. u. 4 órakor. A német császár lovai. A német császár keleti utazása alkalmával használandó lovakat már elkületék Jaffába s utazásközben egy napot Budapesten töltöttek a lótenyésztés emelésére alakult Tattersaal r.-t. telepén. Bizonynyal érdekelni fogja olvasóinkat, hogy a kiválasztott 6 ló közül 4 drb magyar származású, 2 drb pedig keletporoszországi könnyebb minőségű m a g a s félvér. A magyar-óvári m. kii', gazdasági akadémián a fölvételek és beiratások október h ó A X I I. országos sörárpakiállitás. Az 1 8 napjain történek. Az előadások október OMGE. mint minden évben, ugy ezidén is 10-én kezdődnek. Október 1 8 napjai alatt megtartja az országos sörárpakiállitást, mely tartanak meg a fölvételi és utóvizsgálatok, október hó 1-én d. e. 10 órakor nyílik meg a e alatt pedig a javító vizsgálatok, Köztélek nagytermében s 10-ig tart, A meg- ezeknek a vizsgálatoknak későbbi határidőt nem nyitásra a földmivelésügyi miniszter képvisele- engedélyez az igazgatóság. Aki a rendes b e tében Tormay Béla miniszteri tanácsost kül- iratkozási időre fontos okok miatt, meg nem dötte ki. Kiállíttatott összesen 45 minta, amely jelenhetik, annak október 15-éig az igazgatószám a z előző kiállítások eredményeivel szem- sághoz, azontúl pedig a földmivelésügyi m. kir. ben is csökkenést jelent. Oka ennek a vissza- Miniszter úrhoz kell folyamodnia. Kívánatra az esésnek részben az, hogy a több mint évtized akadémia szabályait az igazgatóság megküldi. óta rendszeresített kiállítás már megtalálta a E g y gyógynöveny-száritó pusztulása. Sajm a g a törzsközönségét s azok, akiknek árpapronálattal érlesülünk, hogy az Agnelli József duktuma eddig sikerrel állotta meg a versenyt, csári lelkész szakszerűen berendezett gyógynincsenek ösztönözve többé arra, hogy ujabb és műszaki növények szárítására saját terve kitüntetésre reflektáljanak, többen pedig éppen szeíint alkotott száritója szeptember h ó 14-én az ellenkező ok miatt m a r a d t a k vissza. Hogy délelőtti 10. órakor kigyuladt ós tűz martaléka pedig a kiállítással kapcsolatos vásárt n e m lett. Ezen száritónak modelljei a 96-iki kiállíveszik jobban igénybe, ennek okát arra vetik, táson nagy tetszésben részesültek ; leírása é s hogy a kiállítást későn tartják meg,"amikor ábrázolása a budapesti gazdasági m u z e u m b a n m á r a sörgyárosok szükségletük beszerzéséről van elhelyezve s a prágai, haágai é s francziagondoskodtak. Bár a kiállítás, rendesen október országi nemzetközi kiállításokkor a szárított hóban történt megtartásának igen lényeges növények u t á n Agnelli a legelső kitüntetésekindoka, hogy ezidő előtt a sörárpa csirázóben részesült. A szenvedett kár igen jelentéképességére nézve meg nem vizsgálható, tehát keny, mert most a legjavában alkalmazásban az erészbeni adatok sem a termelő, sem a vevő állott a száritásnak szánt növények összestájékoztatására n e m hasznosulhatnak, mégis te- sége egészen elégett, s igy a vevők által sürkintettel a tapasztalatokra, a rendező-bizottság gősen kívánt szárított gyógynövények szállítelhatározta, hogy a jövőben a kiállítás már hatók n e m voltak. A szárító állványai, keretek, augüsztus hóban kezdetét veszi, mig a magvizsgácsatornái és egyéb tárgyai is tönkre mentek. lat e r e d m é n y e i m i n t e d d i g október hó első A tűzvész kiütésekor Agnelli lakásától távol n a p j a i b a n tétetnek nyilván. Eszerint m ó d j a volt, szakolczai gyógy- é s műszaki telepjein ; lesz a sörárpagyárosoknak,,hogy a sörárpa- a tüz oltását igen ügyesen Melchiori Károly termések minősége felől m á r a központban mérnök vezette, ugy, hogy a közvetlen épülemeggyőződést szerezzenek és semmi sem fogja tek a tűztől való pusztulásától megmentettek. ú t j á t állani annak, hogy az eladások előt- A csári lakosok a tűzoltásnál nagy buzgóságot tünk ugyan indokolatlan üzleti szokás szerint tanúsítottak, n e m csoda, hiszen az sok ember már augusztusban lebonyolittassanak. Az életfentartásáról gondoskodik. idei kiállítás mintái fölött a bíráló-bizottság Stassfurti KAINIT-ot teljes kocsirakományokban, közvetlen kisebb mennyiségekben budapesti raktárából legjutányosabban ajánl a h ü n c A Ri a «MŰTRÁGYA,KÉNSAYÉSYEGYI IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPESTEN, V. KER. WÁCZI- K Ö R Ú T 21. SZÁM. TVágyalé-szórócsapok I. sz. a liordó aljára erősíthető, darabonként frt 8. II. sz. a hordó ajtóra erősíthető, darahonként frt 7. Legjobb minőségű kékgálicz buzapáczolásra ÍOO lülogrammonként S 4 Mintákkal készséggel szolgál Schottola frt. Ernő Főüzlet: S u d a p e s i. GY áí: TI., Andiássy-ut 3. VI., R é v a y - u t c z a 1 6. (Foncíére-palota). Sürgönyczim: SCHOTTOLA, BUDAPEST.

9 79. SZAM. 8-1K ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, OKTÓBER HO 1 L. 74 kg frt hóra pedig egyenletes és tiszta az áru. Magyar luczernáról továbbot sem hallani Semmit. Báltaczim jó árak mellett s könnyen elkelt mind, a mi a piaczra került. BEMINGTON" ÍRÓGÉPEK VILÁGHÍRŰEK. VALLÁS- és KÖZOKTATÁSÜGYI magy. kir. minister Hivatalos Közlönym A vallás és közoktatásügyi magy. kir. minister a Remington Írógépet (kaphati Glogotvski és Társa budapesti czégnéi Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanintézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. Festékpárna mellőzve. 4-szeres billentyű 8-szoros helyett. Legfinomabb acélszerkezet. Közismert nagy tartósság. Központi vezeték nélkül. Teljes magyar és német billentyűzet. Minden betűnek csak 1 billentyűje. Legnagyobb sokszorosító képességgel. A REM1NGTONT nagy sikerrel használják. í Táría ^B rbla Budapest, Győr stb. itősága, Mágocs.- Magy. Mezőgazí --' " ' ~3nS püspöki urac' ojtán, gróf Fest üspökségi közpo iagyfr. é Osztr.m. a áua! urad. igazg. jarkamaránál, ügyvédeknél, megyéknél, városoknál, ilmiriiíisss^ ségünkre az ország bármely részébe díjmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak,saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket Árjegyzék bérmentve és ingyen. Erzsébet-tér 16. Remington írógépek és Edison-mimeographok kizárólag jogosított eladási telepe. KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Víahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Napi jelentés szeptember 30. Készáruban ma meglehetős élénk kinálat' volt, malmok jó vételkedvet mutattak és 45,000 n kelttel változatlan árakon. Eladatott : Fehérmegyei,: Tolnai : Bácskai: , , 1000, 9'40 3 hóra F.--Magyar: / / /a Rozsban csendesebb az üzlet, vevők 10 k! olcsóbb árakat Ígérnek. Jó rozs minőség szerint '30 frtig adható el ab illetve paritás Budapest. Árpában az üzlet igen csendes. Tengeriben szintén nvugodt üzlet van, ó-tengeriért frt érhető el ab itt. Zabüzlet meglehetős élénk, finomabb fajok azonban hiányzanak. Zabért minőség szerint frtig fizetnek. Határidőüzlet lanyhán kezdődött, később azonban vételekre megszilárdult valamivel. A kurzusok különben a következők : Köttetett. Déli zárlat. Buza okt ^ Buza'tavaszra '66: Rozs 7-1( '21 2.'í Tengeri máj.rjun.' ' 4"56 57 Zab 5'65 5* Káp.-repeze aug * Szeszüzlet. Szesz. (Ooldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben e héten valamivel lanyhább irányzat uralkodott és a szeszárak azonnali szállításra 25 krral olcsóbban zárulnak. Elkelt finomított szesz azonnali szállításra budapesti gyáraktól frtig, vidéki gyáraktól frtig nagyban. Elesztőszesz változatlan frton jegyeztetik nagyban. Kicsinyben az árak 1/2 frttal drágábbak. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz e héten 25 krral olcsóbban frtig volt kínálva és több tétel felső-magyarországi állomásokhoz szálütva ez áron el is kelt. Erdélyi állomásokhoz szállítva kinálat nem volt. A kontingens nyersszesz ára Budapesten forint. Bécsi jegyzés '20 frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés forint adózott és 19. frt adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés frt kiviteli szeszért 90 százalék. A kivitel e héten több tétel finomított szeszt vásárolt. Vidéki szeszgyárak közül: N.-Várad, Lúgos, Losoncz, Győr 1/4 frttal olcsóbban, a többiek változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz frt, élesztőszesz frt, nyersszesz adózva frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) frt, denaturált szesz 21'50 frt. Kontingens nyersszesz. -. Az árak literfokonként hordó nélkü 1 budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása a Köztelek" részére. Budapest, szept. 29-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: A és B dara 'frt. Buza /2 liszt:frt frt Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Vöröslóhere tekintetében a belföldi forgalomban kedvező hangulat, azonban a külföld is meglehetős érdeklődést tanusit terményünk iránt. Amerika kedvezőtlen jelentést küld világgá vöröslóhere terméséről és megkísérli az árak felemelését e jelentések azonban nem ellenőrizhetők, tehát nem is megbízhatók. Az ezenfelül még tekintetbe jövő európai termelő országok tudósításai még sokkal hézagosabbak semhogy ítéletet lehetne mondani a.»iat Provenkeből valamivel már jobban kínálnak azon tételek, melyek eddig piaczra kerültek, meg a jobb osztálybeli árunál is gyöngén kifejlett szemet mutatnak, különben A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése szeptember hó 28-ról. E hét első felének forgalma nagyobbrészt gyümölcsből állott, de különösen szőlőnél a nagy felhozatalok daczára (habár. árhanyatlás mellett) nagy érdeklődés mutatkozott. Vad és húsféléknél is nagyobb küldeményekről számolhatunk be, a melyek- jó árak mellett találtak elhelyezést. így kaptunk nagyobb tételekben : nyulat, szarvast, őzet, foglyot, valamint marhaés borjúhúst, mely > utóbbi jelenleg élénk keresletnek örvend és egy nagyobb tételű sertésszállitmányt, mely azonnal talált vevőre. Eladásaink a következők: marhah,us 52 64, borjúhús kr kgmonként. sertéshús kr, nyul 1 ;Í30, fogoly kr drbként, Szarvas egészben 25 30, őz 70 80, vaddisznó kr kgként. Gyümölcs: szólö 14 30, alma 6 11, kiérte 10 16, szilva 4 5, dió (tavalyi) kr kgként. Tejtermékek: theavaj , főzővaj 70 90, tehéntúró 10 16, tejfel 28 kr kgként, Mézei termények: burgonya 1 ; frt mmként. Tojás : eredeti ládánként '50 frt.teatojas 30 drb 1 frt. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, szeptember 29-én. Has. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 52 56, II. oszt , III. oszt , eleje I. oszt , II. oszt , III. oszt , borjúhús hátulja I. oszt , n. oszt , eleje I. oszt 58 62, II. oszt , birkahús hátulja I. oszt , II. oszt , eleje I. oszt , II. oszt , bárány eleje 1 db 0. 0-, hátulja -, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q , vidéki 40 45, szalonna nélkül elsőrendű 58 62, vidéki 48 56, sertéshús pörkölt -0, sertéshús szerb szalonnával, szalonna nélkül, sertéshús füstölt magyar, idegen (vidéki), sonka nyers 1 kg , füstölt belf. csonttal , csont nélkül , sonka füstölt kiilf. csont nélkül, szalonna sózott 1 q , füstölt 62' 64-, sertészsír bordóval , hordó nélkül 61*0 63'0, kolbász, malacz szopós élő 1 db , tisztított Baromfi, o) Élő. Tyúk 1 pár frt , csirke , kappan hizott, sovány , récze hizott , sovány , lud hizott 3' , sovány , pulyka hizott : 0-, sovány 2-0Ö b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 0-0-, 1 kg., csirke 1 db , 1 kg., kappan hizott 1 db 0- > 0-, 1 kg., récze hizott 1 db , 1 kg..félkövér 1 db , lud hizott 1 db , 1 kg , Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt , csuka , ponty (dunai) 0'40 0'50, süllő, kecsege 0- O'O, márna -40 "50, czompó 0'40 0'50, angolna 0-0, apró kevert , lazacz, pisztráng. Tej és tejtermékek. Tej 1 üt. frt , lefölözött , tejszín 0-0', tejföl , tehénvaj (tea) 1 kg ,1. rendű , II. r ', olvasztott , Margarint, rendű 0*, II. rendű 0-0", tehéntúró , juhturó 45 48, liptói , juhsajt , emmenthali sajt , groji sajt Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt , barna kenyér , rozskenyér Búzaliszt 00 sz. 1 q, 0, 1, Hüvelyegek. Lencse magyar 1 q frt 7 9, stokeraui 22 33, borsó héjas magyar , koptatott magyar 13 15, külföldi 17 24, bab fehér apró 7 8, nagy 8 10, színes Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt II. oszt. (1440 db.) , meszes, orosz tojás 100 db., tea tojás , törött tojás 0-0- Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt , 1 q 2-4-5, Petrezselyem 100 kötés ,1 q 2"00 4 zeller 100 drb , karalábé vöröshagyma 100 köt , 1 q 3" 4'. foghagyma 100 köt , 1 q , vörösrépa 100 drb 0"40 O'80,. fehérrépa, fejeskáposzta , kelkáposzta 100 drb , vörös káposzta 3-6' fejessaláta , kötött saláta O'O 0-00, burgonya, rózsa 1 q , sárga , külföldi fekete retek 100 drb , uborka nagy salátának 100 db , savanyítani való 100 db , savanyitott , zöld papr , tök főző , zöldbab 10' 16 0 zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg., fejtett 1 lit.

10 1428! KOZmjgK, OKTÓBER HO SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. -, tengeri 100 cső , karfiol 100 db 3- paradicsom 1 kg , spárga 0-0, t 1 q Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 10 14, köz. alma 6 10 fajkörte 10 24, közönséges körte 8 10, szilva magvaváló , vörös, aszalt, cseresnye faj, közönséges 0, meggy faj, közönséges, ringló, baraczk kajszin, őszi 8 20, dinnye görög nagy 1 db 16 0'20, kiesi , sárga faj 0*2 0-16, 1 kg. közönséges szőlő 1 kg , csemege, dió (faj, papirhéju) 18 24, közönséges 14 16, mogyoró 15 f" gesztenye magyar 12 14, olasz, narancs mes nai 100 db , pugliai 7'0 8'0, mandarin O'OO 0-00, czitrom '40, füge hordós 1 q, koszorús 18-20, datolya 46 50, mazsolaszőlő 56 70, egres 1 lit. 0, eper 1 kg. kr. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30 60, II. rendű 20 28, csöves, (szárított). köménymag, borsókamag. mák 1 q. frt 25 28, méz csurgatott 0' , sejtekben 1 kg., szappan szín 20 25, közönséges, fehérbor asztali palaczkban 1 lit , vörös asztali palaczkban , házi pálinka palaczkban, ásványvíz palaczkbs Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, [szept. 30. A székesfőv. IX. ker. elöljáróság jelentése a,.köztelek' részére). Felhozatott a szokott községekből 102 szekér réti széna, 45 szekér muhar, 25 zsupszalma, 1 szekér alomszalma, 0 szekér takarmányszalma, szekér tengeriszár, 6 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.), 1000 zsák szecska. A forgalom lanyha. Árak q-ként a következők: réti széna , muhar uj , zsupszalma , alomszalma , egyéb takarmány, lóhere, takarmányszalma, tengeriszár, luczerna, sarjú , szalmaszecska , széna, uj, zabosbükköny. összes kocsiszám 189, suly kg. Allatvásárok. Budapesti sznrómarhavásár. Szeptember hó 29-én. A székesfővárosi közvágóhíd, és marhavásár igazgatóság ielentése. Felhajtatott: 541 drb belföldi, db gaücziai, drb tiroli, 60 db növendék élő borjú, db élő bárány; 36 drb belföldi, drb gaücziai, drb tiroli, 100 drb bécsi, drb növendék borjú, drb ölött bárány, drb élő kecske. A borjuvásár hangulata vontatott lefolyású volt. Árak a következők: Elő borjuk: belföldi írtig, kivételesen írtig dbonkint, írtig, kivételesen 48 írtig súlyra, növendék borjú írtig, kivételesen frtig dbonkint, írtig súlyra Ölött borjú : belföldi frtig, tiroli frt, gaücziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány 0-0- frtig, bécsi ölött borjú, kiv írtig súlyra. Élő bárány 0-0 frtig, kivételesen írtig élő kecske frtig páronkint. Hizlalt ürü, Budapesti gazdasági és teny észmarhavásár évi szeptember hó 29-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a Köztelek" részére. Felhajtatott: 304 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. 34 db, közép 93 db, alárendelt db. Fejőstehén : fehér 0 drb, tarka 154 db, tenyészbika 1 drb, tarka tinó, fehér db, jármosbivaly 0 db, bonyhádi 22 db, hizlalni való ökör db, tarka db. Jármos ökrök és fejős tehenek mérsékelt kereslet mellett változatlan árakon kerültek forgalomba. Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos ökör , középmin. jármos ökör párja, alárendelt minőségű jármos ökör, hizlalni való, jármosbivaly é. s., frtig páronkint. jobb minőségű jármos ökör mm.-kint é. s., tarka bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén, tarka kevert származású tehén , bonyhádi tehén kiv. frtig, bika frtig páronkint. Budapesti vágómarhavásár szeptember hó 29-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a Köztelek" részére.) Felhajtatott: 3292 db nagy vágómarha, nevezetesen: 479 db magyar és tarka ökör, 544 db magyar és tarka tehén, 1835 db szerbiai ökör, Ö db boszniai ökör, 252 db boszniai tehén, db szerbiai tehén, 62 db bika és 120 db bivaly. Minőség szerint: 418 darab elsőrendű hizott 2389 db középminőségü és 485 db alárendelt min. bika db elsőrendű hizott ökör, db középminőségü ökör és db alárendelt min. ökör; db elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, db alárendelt minőségű tehén. Az 1000 darabbal kisebb felhajtás következtében vágómarhában a vásár irányzata élénkebb volt s az árak általánosságbau 1 írttal emelkedtek. Silányabb minőségű magyar ökröknél, minthogy a felhajtás nagyrésze ilyen volt, egyes esetekben nem lehetett magasabb árakat elérni, de ha jobb minőségű hizott ökör lett volna a vásáron, ilyenekért 2 3 írttal is magasabb árakat fizettek volna, mint a mai legmagasabb jegyzések. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 36' 32', kivételesen, hizott magyar ökör középminőségü 25-29', alárendelt minőségű magyar ökör , jobb minőségű magyar és tarka tehén , kivételesen tarka tehén 33- -, magyar tehén középmin., 20 alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 30-, szerbiai ökör jobb minőségű ,, szerbiai ökör középminőségü 20 23, szerbiai ökör alárendelt minőségű, szerbiai bika 22 - ' 30', kivételesen, szerbiai bivaly , kiv. frtig métermázsánkint élősúlyban. Budapesti lóvásár. Budapest, szept. 29-én (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a,köztélek" részére). A vásár forgalma közepes volt. Felhajtatott összesen 528 db. Eladatott 271 db. Jobb minőségű lovakból hátas 15 db, eladatott 4 db írtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 40 db, eladatott 16 db írtért, nehezebb kocsiló (hintós) 26 db, eladatott 7 db írtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti iaj) 19 db, eladatott 10 db írtért, ponny 0 db, eladatott 0 db írtért; közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.)' 80 db, eladatott 32 db írtért, könnyebb félék (parasztló stb.) 200 db, eladatott 90 db írtért; alárendelt minőségű lovakból 148 db, eladatott 112 db írtért. Bécsi vágóra vásároltatott 50 db, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 7 db, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett db. Kőbányai sertésvásár szeptember 30 '.\Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a Köztelek' részére.) Az üzlet lanyha volt. Heti átlagárak : Magyar válogatott kg. nehéz , kg. nehéz 53'50 54'00 kr, öreg 300 kg. túli ' kr, vidéki sertéskönnyü kr. Szerb kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% engedmény szokásos. Eleségárak: Tengeri ó 5-50 frt, árpa 6*30 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: Szept. 23. maradt drb Felhajtás: Belföldről 1104 drb, Szerbiából 3017 darab, Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 4121 db. Főösszeg db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I X. kerület) 1771 drb, belföldre Budapest környékére 1058 drb, Bécsbe 544 drb, Csehországba, Morvaország és Sziléziába drb, Ausztriába 584 db. Német birodalomba drb, egyéb országokba db, A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elhullott 5, vaggonból kirakatott hulla 5, borsókásnak találtatott 10, összesen 20 db. Összes elhajtás 3977 darab. Maradt áüomány drb. A részvény-szállásokban drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt 5029 drb. Felhajtás : Szerbiából 3017 db, Romániából drb, összesen 8046 drb. Elhajtás: 2144 drb, maradt állomány 5902 drb és pedig 5902 drb szerb és db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 447 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Sovány sertésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállító részvénytársaság heti jelentése szept. 30-án.) A.kész sertések további árcsökkenése ugy a bécsi, mint a budapesti piaczon a sovány sertésüzlet pangását vonta maga után. Kötések alig jöttek létre. Sertésvészen átment malaczok árai : kg. (páronk.) súlyban krig , 52 55, Tarlóra való vészen, átment malaczok kr. Sertésvészen keresztül nem ment malaczok kr. 4 /, levonással. Bécsi vágómarha vásár. 18ÖS. szept." 29. A bécs marha- és huspénztár jelentése. Összes felhajtás db. Ebből magyar db, galicziai db, bukovinai, németországi db, hizott 1293 db, legelő 1654 db, fiatal 2654 db, ökör db, bika db, tehén db, bivaly db. Szombaton a vesztegvásárra 402 drbot hajtottak fel. Már a felhajtás száma is mutatja ezen üzlet elrontott voltát. Jó minőségű hizott állatok felhajtása csekély volt, mégis a mult heti áraknál magasabbak nem voltak elérhetők. A középminőségüek üzlete lanyha volt és olcsóbban adattak el a multhetinél. A nagymennyiségű..legelőmarha felhajtás következtében elviselhétetlen árak alakultak. Minden minőségből sok eladatlan áru maradt. Árak: prima magyar 37 39'50 ( )frt, szekunda 1 36 frt, tertia frt. Gaücziai prima ) frt, szekunda frt, tertia frt. Német prima (. ). szekunda 35 39, tertia frt. Konzervökrök. 20' 29- ó. s., rosszabb minőségű frt é. s. Bika () frt é. s., tehén frt és bivaly frt 6. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden /o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyan- eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 i kiverésért pedig 35 krt kap.) Egyes eladások: Magyar hízó ökrök. Eladók : Ár Ár Grubitsch Pál,Kopháza Lederer Kálmán, Nagyvárad 39V2. Neumann testvérek, Arad 39 Erdélyi hizó ökrök. Eladók: Czell Frigyes és fia, Brassó u 39 Kosph. et. SchóbelvSz.-Régen... 37': 04 Német hizóökrök. Eladók: Blau testvérek, Temesvár.: 41 40, Frisch Gy., Versecz Neumann testvérek, Arad 41 Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell,'hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig olzárt megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, Nyitra, Pozsony (Csallóköz határa kivételével), Trencsén és Liptó, továbbá Pozsony sz. kir. város és Mosonymegye Rajka járása. Bécsi sznrómarhavásár szept. 22-én. Felhozatott: 3480 borjú, 2404 élő sertés, 884 kizsigerelt sertés, 522 kizsigerelt juh, 69 bárány. A borjuvásár változatlan árakon bonyolódott le. A kizsigerelt sertések jüzletmehete gyenge volt és az árak kgkint 2 4 krral csökkentek." Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú kr., prima kr., primissima kr., élő borjú kr., prima kr., primissima ( ) kr., fiatal sertés C7 48 kr., kizsigerelt sertés nehéz kr., süldő kr., kizsigerelt juh kr., bárány páronkint kr. Bécsi sertésyásár szept 27-én. {Schleifelder és társai bizományi czég távirati jelentése a.köztelek" részére). Felhajtás : 4493 lengyel, 5403 magyar sertés, összesen,9896 drb. Az üzlet igen lanyha. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima kr, kivételesen kr, közepes kr, könnyű kr, süldő kr. Bécsi juhvásár szept. hó 22-én. Felhajtás 5427 db juh. Csendes üzletmenet mellett az árak egy kissé csökkentek. Árak: export juh páronként , kivét., raczka , selejtes juhpárkint 10" 16- frt. Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.) kir. tvszék tóság Zsigmond és neje Okt. 3 Kassay atkviha- Buzay kir. tvszék tóság Károly Okt. N.-szt'-miklósi atkviha- Csonka 2000Ö kir. jbiróság tóság Mihály Okt. 10 Székelyhídi a tkvi ha- Szeremlev kir. jbiróság tóság Sándorné Okt. 12 B.-gyarmati atkviha- Schönberg kir. tvszék tóság Gusitáv Okt. 17 Gödöllői atkviha- néh. Daubek kir. jbiróság tóság Jakab hagyatéka Okt. 17 M.-Szigeti atkviha- Dr. Hollósy kir. tvszék tóság István Okt. 22 atkviha- Bachrack 20431' kir. jbiróság tóság Jakab Okt. 'Tasnádi á tkvi ha- Helley. Í13387 kir. jbiróság tóság János Okt. 28 Német-bogsáoi atkviha- Keil kir. jbiróság tóság, Gyula Okt: 31 Szombathelyi atkviha- Stieder kir. tvszék tóság György Nov. 10 Vámosmikolai a tkvi ha- Rakovszky kir. jbiróság tóság Béla Nov. 22 Kecskeméti a tkvi ha- Weisz kir. tvszék tóság Mór Nov. 25 Budapesti a tkvi ha- Heidinger kir tvszék tóság Lipótné Decz. 12 Tornallyai a tkvi ha- Szentiványi kir. jbiróság tóság Géza Décz. 17 Ó-becsei atkviha- br.rajacsich kir. jbiróság tóság Sándor Decz. 28 A kecskeméti kir. tvszék a tkvi ha- Aczél Szabó tóság János Ai Ora. magy. gud. egyesület tulajdona. egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. Társszerkesztő: Budaj Barnabás, az O. M. G. E. titkára.

11 79. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, OKTÓBER HO Országos Magyar Kölcsönös MxMtf Szövetet. BUDAPESTEN, VIII., József-körut 8. Vezérigazgató: SZŐNYI ZS GMOND. AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOSjlTÓ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tüz- nint a jégbiztosítás terén hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdáközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az épület és átalány (pauschal) biztosításnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. A takarmány és szalmáseleség biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek mellett mint a szövetkezetnél. I V Gazdasági egyesületi tagok tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára a tiszta dijból 5 /o díjengedményben részesülnek. "SS Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, IO /o engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek Foxterrier kutyákat igen jó patkány, vakond irtdt és egyéb kártékony vad pusztítót, rókáknak a lyukból való kiűzésére ís alkalmasat szállít jótállás mellett. PICK 0 8 W A L D tenyészállat importeup VII. kerület Külső kerepesi-nt 1. szám. Lóhere, luczernamagot, baltaczimet, vöröskölest, fehérkölest legmagasabb áron vásárol ~ Frommer A. Hermán utóda magkereskedés B U D A P E S T, " V., T ü k ö r - u t e z a 5. Sorvetőgépeket a legújabb és legjobban bevált szerkezetben, egyetemes- és többvasu ekéket pánezélaczél-kormánylemezekkel, boronákat, hengereket, konkolyozókat, gabonatisztitó-rostákat és teljes takarmánykamra-berendezéseket, nagy választékban és jutányos árakon szállítanak Umrath és Társa mezőgazdasági gépgyárosok Budapesten 7T. Iser., Vácsi-lsörnt 60. ssám. Árjegyzékkel és költségvetéssel kívánatra ingyen és bérmentve szolgálunk. U. i. B o r s a j t ő k (System Mabille és s z ö l ö z u z ó k kitűnő kivitelben és mindenféle nagyságban. Vágó- és tenyészállatok eladását és vételét legczélszertibb hirdetni a I Mészárosok és Hentesek Lapjá"-ban. 5741' Budapest, VIII. CsoKonay-utcza ÍO. sz. = = = = = Hirdetések díjszabás szerint számittatnak. = = = F u e h s H e r m a n n BŐT tejgazdasági edények gyára mo B U D A P E S T, VI., Szondy-utcza 35. sz. Edény gyártmányaim ugy minőségben, mint ár tekintetében általános elismerésben részesülnek. Rendes vevőim közül felsorolom: a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet", a Gazdák Budapesti Tejegyesületét" úgyszintén az aradi, pécsi, stb. tejcsarnokokat és számos nagy hazai gazdaságot. Beferencziábkal szívesen szolgaion. Telefon-szám Önműködő egér- és patkányfogók BENDER S/í\UAl)AI,>IA a férgeket Jótállás mellett néhány nap alatt teljesen kipusztítják. itóságok, ipari, Ságok, gazdák, i stb. részéről. Egérfogó darabj* I fr-fc SO Isr. Patkányfogó darabja 13 fr-b. ÖRÖKÖS OLTALOM! EGYSZERI KARL BENDER I., WIEN, IYAF,

12 1430! KOZmjgK, OKTÓBER HO SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. CrANZísTÁRSA vasöntöde és gépgyár részv.-társ. BUDAPESTEN. Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott mnfímil' lílulul UJl (Bánki ós Csonka szab. rendszere.) Mechwart-féle gőzekék és petróleum ekék. Hengerszékek,kőjáFatokes teljesmalomberendezések. Turbinák. Villamos világítási és erőátviteli berendezések. Részletes árjegyzékeinket kivánatra megküldjük. gzivattyük HjEBLECEK A isgysii k» k, házi, nyilvános, mezögazda- legujabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermériegek, mérlegek házi használatra, baromimérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra. hémmtie. W. GARVENS, HAMPSHIREDOWN" JUHOK, Kitűnő hús, jó gyapjú, nagy súly. Ezen kiválóan értékes angol juh-fajta bámulatosam korát fejlettségénél fogva utolérhetetlen ezen kivül pedig oly erős szervezetüek, hogy minden éghajlathoz alkalmasak, és a hus minőségére nézve egyedül állanak. A Schmithfield Club" deczemberi ki állításán Londonban a Hampshire Downn"-ok voltak a legkiválóbbak. A bárányok csoportja 20 nevezéssel felülmúlta mind a többit számra nézve és egy ürünyáj a Champion díjra a legjobb rövid gyapjasok között a kiállításon tartalékbkn maradt. Egy Hampshire Down" ismét első dijat nyerte mindenféle rövid fajták ^között a leszúrt állatok versenyében. Közelebbi felvilágosítást nyújt James E. Rawlence, a Hampshire Down juhtenyésztők szövetségének titkárja, Salisbury, England. ; Crazd. kötéláruk. ZSÁKOK, PúmM&K, zsinegek, hevederek, tömlők, fehér ruhateritök. Tornaszerek, függöágyak és mindennemű hálók ipartelepe. 'SEFFER ANTAL Budapest Árak franco csomago- TERMÉSZETI NYERS-VASELINE lás; bécsi indóháztól Pata és Böritpolószer szállítva : tartány ca 25 4 Kilo tiszta suly bérmenfesenftt2.50. TRÍFJIRCTÁR kiló, kilónként 40 kr., tartány ca 50 kiló, kilónként 35 kr., postán ingyen csomagolás és bérmentesen 4 kiló. 4 kiló 1 pléhszelenczében 2 frt 50 kr., 4 kiló 4 pléhszelenczében 3 frt. Kaucsukkal vegyítve kilónként 10 krral több. Vízmentes bőrkenőcs vadászcsizmáknak. ÍUST E. A. és Társa, BÉCS, XII/2. STAHEL és LENNEK Budapest, V. ker. 1 IVL i U HU I üli, Katona József-utcza 8. Ajánljuk trieurjeinket minden gabona tisztítására. 5 kiló nyerstermény beküjdése mellett speciális trieurt készítünk. Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcserélünk. Kivánatra képes árjegyzékkel szolgálunk bérmentve. Jutalék mellett szolid elárusítók alkalmazást nyerhetnek IV., (Károly-laktanya) Károly-utcza 12. sz. HT L A W N gyári - T raktára. E I V N 1 S HSI Gondos kiszolgálat. Vidékre árjegyzék szerint. Minden fajta erdei csemetéket erdők és sövények alakításához, szép és olcsó: fenyő, erdei fenyő, fekete fenyő, szomorú fenyő, Douglas fenyő, vörös fenyő, vörös és fehér égerfa, akáczfa, fehér juhar, berkenye, és bodzafa csemetéket ajánl Gutsverwaltung BOROWNA posta: BOCHNI4, Galiczía Árjegyzék kivánatra, ingyen. K Ü S 1 E E. gazdasági gépgyára MOSONBAN. Ajánlja a bekövetkező őszi évadra: Sack rendszerű aczélekéit, egyes-, kettős- és liármasekéit, Laacke-féle szántóföld és rétlboronáit, hengereit, eredeti Hissigápía Drill", hegyes vidékre üfsgssoni Drill", /, r CEJ kisgazdáknak Jubileum Drill" sorvetőgépeit leszállított árakon , drb. használatban. JlpiÉSr " jp^ Mindennemű rostáit, szelelőit, konkolyozóit. Uj! Burgonya osztályozó gépek! * Uj! Répafejelő gépek, ezukorrépatermelők részére! i! Legjobb : Rapid" darálóit, szecska és répavágóit,.if '^^NsT' morzsoló és takarmány fftllesztőit. ^ Különlegesség : Takarmánykamra berendezések. Uj, teljes nagy árjegyzékek kivánatra bérmentve. JP^ L P^" F ő r a k t á r : B U D A P E S T, TI,, T á c z i - k ö r u t 57a. afl

13 79. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, OKTÓBER HÖ I. 143 I Hirdetmény. A kassai m. k. gazdasági tanintézeten a beiratások az 1898/99-ik tanévre október 1 8-ig tartatnak, azontúl október 20-ig a tanári testölet, október hó 31-éig pedig a földmivelésügyi minister engedélyével lehet beiratkozni. A felvételhez megkívántatik a gymnásium vagy reáliskola Vl-ik osztályának sikerrel, vagy a polgári iskola Vl-ik osztályának általános jó'osztályzattal való elvégzéséről szóló bizonyítvány és 16 éves kor. A If. tanévre olyanok is felvétetnek mínisteri engedélylyel, a kik érettségit tettek és egy évi gyakorlatot hiteles bizonyitványnyal igazolnak. A tandíj félévenként 20 frt, olvasótermi dij 2 frt, konviktusi dij, teljes ellátás és élelmezésért az első félévre 110 frt. A konviktusban való bentlakás az I-ső évesekre kötelező. Szegénysorsu és jó eló'menetelü hallgatók a tandíj fizetése alul felmenthetők s esetleg ösztöndíjban is részesíthetők. Bővebb felvilágosítást nyújt a tanintézet igazgatóságánál megszerezhető értesitq. A kassai m. kir. gazd. tanintézet 65io igazgatósága. HIRDETÉS. A 4-ik hadtest parancsnokság területén fekvő cs. és I kir. közös hadseregbeli csapatok évi október 18-án, évi október 34-én t és évi október 28-án a cs. és kir. 4. hadtest hadbiztosság hivatalos helyisé- j geiben (Budán, hadtestparancsnoksági épületben) minden- j kor 10 órakor délelőtt, írásbeli, lepecsételt boríték alatt I benyújtandó ajánlatok utján, nyilvános tárgyalások fog- ' nak tartatni. A részletesebb feltételek az évi szeptember hó I 28rán lapunkban teljes szövegében megjelent Hirdet-! ményekben", továbbá a cs. és kir. 4. hadtest hadbiztos- [ ságánál, a budapesti és székesfehérvári cs. és kir. katonai ( élelmezésiraktárnál, Kecskeméten 13. huszárezredparancsnokágánál megtekinthető évi szeptember hó 6-án kelt \ Szállítási feltételek füzetében" foglaltatnak f Budapesten, szeptember 6-án. A cs. és kir. élelmezési raktártól Budapesten. u t e z a i l o k ö i n o t i v o k, gözcséplőgépek hajtására a főherczcgi vasinüvckből. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások E r z h e r s o g S i c S t s ainer! - SBöpection in Teschen in Schlesien, czimen; 4091 MZGJZLjCMT az Országos Magyar Gazdasági Egy. kiadásában a Suschka Richárd (a naagyaróirári gazd, akadémia iivbésője) "Kin.,. Egyszerű gazdasági számvitele, az O.M. G. E. által 1000 frt pályadíjjal koszorúzott pályamű. Bolti ára csinos vászonkötésben 3 frt. Az Orsz. Magy. Gazd. Egy." tagjainak, illetve a KÖZTELEK" előfizetőinek csomagolva és az összeg előzetes beküldése mellett portómentesen megküldve 2 frt 30 kr. Köztelekéi BUDAPEST, IX. ker., Üllői-ut 25. szám alá intézendők.

14 1432 KÖZTELEK, 1898; OKTÓBER HÓ SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM. GÉPOLAJAT, u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeolajat- elsőrendű ásványolajat stb. Kocsikenöcsöt, Petroleumot zsákokat, takaré- és szekérponyvákat, Kátrányfestékeket, r.'déllakot és minden egyéb gazdasági czikket Szalonnát Fertőtlenítő szereket, u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. MŰTRÁGYÁT. Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok: gazdasági és erdei vetőmagvakat, mely czélra mintázott ajánlatot kérek. KRAMER LIPÓT, Luczernát, lóherét, f ü m a g v a k a t, minderi czélra és egyéb vetőmagot a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben. Olasz ezaponáriát tiszta vastag ayfik*. rekből őrölve. BUDAPESTEN, V. ker., Akadémia-utcza lo. SE. Sürgőnyczim : CERES" Budapest. Telefon. Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal Kívánatra szolgálok. Eladó simmenlhali üszők. Salamon Forgách Margit grófnő Thuzséri n radalmáltan harminczegy darab telivér, államilag törzskönyvezett S I i n i n O li A I I Ü N Z Ő két és fél évtől egy éves korig van = eladásra felállítva. Felvilágosítással szívesen szolgál az 6474 uradalmi tiszttartóság Thuzséron, (Szabolcsraegye). WEISER J. C. gazdasági gépgyára és vasöntödéje 1T 11. G "3T-XC H XTIZ S A N-, iemtt gazdaközönségno] Magyarország legjobb sorvetőgépe a ZALA-DRILL Az Orsz. Magy. Gacd. Egyesület október hóban Kisbéren rendezett nemzetközi vetőgépversényén a legelső díjjal, a i á l l a m i a r a n y é r e m m e l MVIig a készlet tart. Több ezer darab szép, mag*as vadgesztenye és szederfa, melyek külünösen fasoroknak alkalmasak, 6486 darabja 20 krért kaphatók B. KOBEK ISTVÁN földbirtokosnál, BÁTORKESZ, Esztergom megye.,planet jr."rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, á 11 frt. Legújabb szerkezetű szabadalmazott termény-rosta többszörösen első kitüntetést nyertek és mintfen gazdaságban a legjobbnak elösmerve. Legolcsóbb árak. Az eddig látottakat felülmúlja ugy munka, minősége, mint egyszerű szerkezetében. jr r T I cs. és kir. szabad, m 1 különleges terményc, -, rosta gyára Kalmar Zsigmond, Árjegyzék ingyen, és "bérmenttre. Turkeve. Legújabb szerkezetű pl «JT "TT f-jry y ^ Legújabb Lcgajabb szerkezetű gőzmozdonyok. & O Ü U m gőzcséplőgépek 2 1 h lóerőtől 30 lóerőig fx ^ ^ V K kettős szalmarázókkal és megnagyobbifa-, szén- és ssalmaf-űtésre ^ VJ r f f tott rostákkal. Egy- és többvasu, valamint egyete- 4 > mezőgazdasági gépgyárosok Q mes í aczél-ekék aczéi-ekék és w/^ '.a arató és kaszálógépek, Columbia-Drill könnyii sor- > V ^ C. K ' ö vető-«éoek yc \, r _ B továbbá mindennemű gazdasagi szörvavew-gépek. A T r ^ ^ ^ gépek és eszközök a legjobb VJ ^ f f l a S ^ " ^ ^ ^ ^ ^.3 és legkitűnőbb kiá'iitásban Egyetemes eke. Budapest, váczi-körut 63. sz. Árjegyzékek kívánatra ingyen bérmentve

15 79. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, OKTÓBER HO ELADÓ BURGONYA. j a) étkezési czélra alkalmasak: OEMlCHhlN, wotnhlirrrnnua mely magas kenlényitötartalma (19-24%) szesz- DJ VeiODUrgünya, gyári czélra és kiválóan alkalmas, u. m. a J fentieken kivül: HANN1BAE AMYTVM, UAMMEtiSTEN, jj MA EHEKJiK, SAXONIA. Ez utóbbiak direct Németországból e importalt mag után lettek termelve s áruk a Zalabéri állomáson a vevő zsákjaiban átvéve frt 2-5Q per q; az előbbeniek ára meg- egyezéstől függ. Megjegyzendő, hógy a vetőbuvgonyafajokra előjegyzéseket is í elfogadunk. Közelebbi felvilágositás és minta az Uradalmi intézőségnél kapható Mikosdon, (per Zalabér, Vasmegye.) 6507 \ Van szerencsénk ajánlani szavatolt tisztaságii A legmagasabb dijakkal kitüntetett homasfogzfáfíliszíeí szavatolt 15 20% citrátban oldható foszforsavtartalommal és % /olülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösön sovány talajok javitására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luezerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb fossiorsavírágya tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes szil per foszfátokat. A citrátban oldható foszforsav-tartalomért szavatosságot vállalunk, neteláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál A csetországi ThomasműYei prágai foszmszt elaíási iroiájm TaértóDráelösége a magyar korona orsz. területén HALMAR VILMOS, BUDAPEST, I., Erzsébet-körut 34. szím. Martellln a legfinomabb dohánynemesitő trágya kizárólagos eladása AIV. 98. számhoz. Magy. kir. államvasutak. Háló, étkező és fcuffetkocsik közlekedésé a magy. kir. államvasutak vonalain. A f. évi október hó 1-én életbe lépő téli menetrendben a magy. kir. államvasutak vonalain a háló, étkező és buffetkocsik következő vonalakon és vonatokkal fognak közlekedni és pedig: Hálókocsik. A budapest-keleti pályaudvar bécsi vonalán Lm. Bruckon át: a hálókocsi a 8. sz. személyvonattal Budapestről este 10 óra 45 perckor indul és Bécsbe reggel 6 óra 20 perekor érkezik: Bécsből a 7. sz. személyvonattat este 10 órakor indul és Budapestre reggel 6 óra 40 perckor érkezik. A budapest-nyugati pályaudvar bécsi vonalán Marcheggen át: Budapestről a 118 sz. személyvonattal este 9 óra 35 perckor indul és Bécsbe reggel 6 óra 35 perckor érkezik; Bécsből a 117. sz. személyvonattal este 11 órakor indul és Budapestre reggel 7 óra.45 perckor érkezik. A budapest-keleti pályaudvar máramaros szigeti vonalon: Budapestről az 1706 sz. személyvonattal este 7 óra 5 perckor indul és Máramaros-Szigetre délelőtt 9 óra 50 perckor érkezik; Máramaros Szigetről az 17p7 sz. személyvonattal délután 3 óra 50 perckor indul ós Budapestre reggel 5 óra 45 perckor érkezik. A budapest-keleti pályaudvar brassói vonalon Kolozsváron át. Budapestről az 502 sz. gyorsvonattal este 9 óra 15 perckor indul és Brassóba délután 3 óra 9 perckor érkezik, Brassóból az 501. sz. gyorsvonattal délután 2 óra 45 perckor indul és Budapestre reggel 7 óra 50 perckor érkezik. A budapest-nyugati pályaudvar orsovai vonalon folytatólag Bukarestig: Budapestről a 704 sz. gyorsvonattal délután 2 óra 30 perckor indul, Orsovára éjjel 12 ó.'a 56 perczkor és Bukarestbe délelőtt 11 óra 40 perczkor érkezik ; Bukarestből délután 5 óra 55 perckor, Orsováról a 703 sz. gyorsvonattal éjjel 2 óra 58 perckor indul és Budapestre délután 1 óra 25 perckor érkezik. A budapest-keleti pályaudvar piskii vonalon: Budapestről a 608 sz. személyvonattal este 10 órakor indul és Piskibe délelőtt 10 óra 56 perckor érkezik: Piskiről a 607 sz. személyvonattal délután 4 óra 12 perckor indul és Budapestre reggel 6 óra 10 perckor érkezik. A budapest keleti pályaudvar zágrábi vonalán : Budapestről az sz. személyvonattal este 8 óra 30 perckor indul és Zágrábba délelőtt 9 óra 16 perckor érkezik; Zágrábból az sz. személyvonattal este 7 óra 39 perckor indul és Budapestre reggel 8 óra 20 perckor érkezik. A budapest keleti pályaudvar fiumei vonalon: Budapestről az 1004 sz. gyorsvonattal délután 3 órakor indul és Fiúméba reggel 6 óra 20 perckor érkezik; Fiúméból a 1003 sz. gyorsvonattal délután 6 órakor indul és Budapestre reggel 8 óra 40 perckor érkezik. A budapest-keleti pályaudvar, kassai vonalon folytatólag Iglói g. Budapestről az 1506 sz. személyvonattal este 8 órakor indul, Kassára I. oszt. II. oszt- reggel 5 óra 56 perckor, Iglóra d. e. 8 ói a 50 " perckor érkezik: Iglóról ~ indul este 7 óra 48 perckor; Kassáról az 1505 sz. személyvonattal perckor indul és Budapestro reggel 8 óra 6 perckor érkezik. Budapest nyugati pályaudvar Temesvár-Józsefváros között: Budapestről a 714. sz. személyvonattal este 10 óra 35 perckor indu', Temesvár-Józsefvárosra reggel 8 óra 14 perckor érkezik, Temesvárról a 709. sz. vonattal este 9 óra 25 perckor indul és Budapest-nyugati pályaudvarra reggel 7 óra 15 perckor érkezik. Budapest-keleti pályaudvar Konstantinápoly között: Budapestrőt a 904. sz. gyorsvonattal délután 2 óra 40 perckor indul, Kons.tantinápolyba reggel 6 óra 28 perckor érkezik;. Konstantinápolyból este 8 óra 15 perckor indul és Budapestre a 903. sz. gyorsvonattal délutí'n 1 óra 5 perckor érkezik. A hálókocsik csak I. vagy II. oszt. menetjegyekkel biró utasok által, ~ megfelelő pótjegy váltása mellett, használhatók, kivéve az és sz. vonatokkal Budapest Zágráb között közlekedő hálókocsikat, melyek csak I. osztályú menetjegyekkel vehetők igénybe. A pótjegyek árai: f or Budapest k. p. u. Bécs, Bruckon át vagy viszont - ny.p. u. Bécs, Marcheggen át vagy viszont k. p. u. Mármarossziget Királyháza Mármarossziget Szolnok Budapest kel. p. u. Brassó Kolozsváron át vagy viszont Kolozsvár vagy viszont _ Kolozsvár Brassó vagy viszont, a nappali gyorsvonatoknál... Budapest nyűg. p. u. Bukarest vagy viszont, Orsován át Temesvár Temesvár a nappali gyorsvonatoknál Temesvár Orsova vagy viszont Bukarest vagy viszont ts. i.ou Budapest kel. p. u. Piski vagy viszont Arad vagy viszont a nappali gy.-von.-nál ' Kassa vagy viszant Igló vagy viszont E'iume vagy viszont... _ Zágráb vagy viszont Gyékényes Fiume vagy viszont Budapest k. p. u. Gyékényes vagy viszont a n. gy.-von.-nál I. osztályú menetjegyekkel biró utasoknak meg van engedve, hogy egy vasúti menetjegygyel, de két pótjegy váltása mellett egy úgynevezett félfiilkét egyedül használhassanak. A Budapest Zágráb között közlekedő hálókocsiknál ezen kedvezmény nem bír érvénynyel. Étkezö-kocslk. A Budapest-nyugati p. u. Bécs között, Marcheggen át: Az étkező-kocsi Budapestről a 106. sz. gyorsvonattal reggel 8 óra 5 perckor indul és Bécsbe délután 12 óra 50 perckor érkezik, továbbá indul Budapestről a 104. sz. gyorsvonattal délután 1 óra 4 r > perckor és Bécsbe este 6 óra 30 perckor érkezik ; Bécsből a 105. sz. gyorsvonattal délután 4 órakor indul ós Budapestre este 8 óra 50 perckor érkezik, továbbá indul Bécsből a 103. sz. gyorsvonattal délelőtt S óra 5 perckor és Budapestre délután 1 óra 50 perekor érkezik. Budapest-keleti p. u. Bécs között, Bruckon át. Budapestről a 6. számú gyorsvonattal reggel 8 óra 50 perckor indul és Bécsbe 1 óra 50 perckor érkezik, továbbá indul Budapestről a 4. sz. gyorsvon. délután 2 ora 20 p. és Bécsbe e. 7 ó. 20 p. érk., Bécsből a 3. sz. gyorsvon. r. 8 óra 45 perekor indul és Budapestre délután 1 óra 45 perckor érkezik, továbbá indul Béo3bőt az 5. számú gyorsvonattal d lután 2 óra 10 perckor és Budapestre este 7 ó. 15 p. érkezik. A budapest-nyugati p. u. karánsebesi vonalon. Budapestről a 704. sz. gyorsvonattal délután 2 óra 30 perckor indul, és Karánsebesre este 10 óra 15 perckor érkezik. Karánsebesről a 702. sz. gyorsvonattat reggel 5 óra 37 perckor és Budapestro délután 1 óra 25 perckor érkezik. Budapest-keleti p. u. Kolozsvár közt : A Budapestről a 602. sz. gyorsvonattal dólután 1 óra 55 perckor inlul ós Kolozsvárra este 10 óra 37 perckor érkezik, Kolozsvárról az 503. sz. gyorsvonattal reggel 5 óra 23 perckor indul és Budapestre délután 1 óra 50 perekor érkezik. Kolozsvár Brassó közt: Kolozsvárról az 502. sz. gyorsvonattal reggel 6 óra 11 perckor indul és Brassóba délután 2 óra 9 perckor érkezik; Brassóból sz 501. sz. gyorsvonattal délután 2 óra 45 perckor indul ós Kolozsvárra este 10 ó.'a 46 perckor érkezik. Budapest-keleti p. u. Zimony között: Budapestről a 904. sz. gyorsvonattal d. u. 2 óra 40 perckor indul és Zimonyba este 9tóra 35 perckor érkezik, Zimonyból a 903. sz. gyorsvonattal reggel 6 óra 11,-perckor indul és Budapestre délután 1 óra 5 perekor érkezik. Budapest-keleti p. u. Zágráb között: Budapestről az sz. gyorsvonattal délután 3 órakor indul és Zágrábba éjjel 10 óra 29 perckor érkezik. Zágrábból az sz. gyorsvonattal ójjel 12 óra 16 perckór indul ós Bpestre reggel 8 óra 40 perckor érkezik. Buffet-kocsik. Budapest-kel. p. u. S.-A.-Ujhely között: A buffet-kocsi Budapestről a 402. sz. gyorsvonattal reggel 7 óra 10 perckor indnl és S.-A.-Ujhelyre délután 1 órakor érkezik; S.-A.-Ujhelyről a 401. sz. gyorsvonattal délután 4 óra 6 perekor intiul ós Budapestre esto 10 órakor érkezik. Budapest-kel. p. u. Csap között: Budapestről a 404. sz. gyorsvonattal délután 2 óra 35 perckor indul és Csapra este 9 óra 48 perckor érkezik, Csapról a 403. sz. gyorsvonattal reggel 5 óra 53 perckor indul és Budapestre délután 1 óra 30 perckor érkezik. Budapest-kel. p. u. Fiume között: Budapestről az sz. gyorsvonattal reggel 7 óra 15 perckor indul és Fiúméba este 7 óra 25 perckor érkezik; Fiúméból az sz. gyorsvonattal reggel- 7 óra 20 perckor indul és Budapestre 8 óra 35 perckor érkezik. Budápest-nyűg. p. u. Zsolna között: Budapestről az 1402, sz. gyorsvonattal reggel 7 óra 35 perckor indul és Zsolnára délután 2 óra 12 perckor érkezik. Zsolnáról az sz. gyorsvonattal délután 2 óra 45 perckor.indul és Büdaprstre esté 9 óra 20 perckor érkezik. Az étkező-kocsit, illetve a buffet-kocsi étkezőtermét I. vagy II. osztályú ménetjégygyel biró utasok vehetik igénybe külön illeték fizetése nélkül. A buffet-kocsikban levő ülőhelyekkel biró külön szakaszok csak I. oszt. menetjcgygyel ellátott utasok állal használhatók. Budapest, szept. 14-én. (.'Utánnyomás nem dijaztatik.) Az ig^azgatósag.

16 1434 KÖZTELEK, 1898; OKTÓBER HÓ SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM. Folyó évi november hó 17 és 18-án tartatik meg a ni. kir. szab. osztálysorsjáték III, sorsjátékának első húzása. A játékterv marad a régi, azaz hogy 100,000 db. kibocsájtott sorsjegy közül db. 13, korona 7 1 ny^reménynyel sorsoltatik ki. A főnyeremény legszerencsésebb esetben Egy millió korona I ' 6 fri A z e l s ő o s z t á l y á r a i : firt J 4 = 1 frt 50 kr.. =,75 k 1 Szives megrendeléseket postautalványon kérek. Minden 1 megrendelő hivatalos játéktervet és minden húzás után I hivatalos, sorsolási lajstromot kap. Teleki Zsigmondi a m. kir. szab. osztálysorsjáték föelárusitója 34io P é c s e t t. tél Önfentartási harcz: ezt küzdi ma és a közelebbi időkben Magyarország. Nem külső ellenséggel.-- azzal könnyebb volna benső jóbarátunkkal, fi monarkia másik felévei,, Ausztriával..Hideg szelek fújnak onnan ellenünk", mondja maga Jókai; de ez csak i szelíd költői hasonlat. j Ádáz és kitartó gyűlölet az, amivel ellenünk.. törnek, hogy magukkal ráfi gádjanak á pusztulásba. 1 Nem közjogi harcz ez; ott belátják, semmit.sem tehetnek ellenünk az 1 uralkodó nélkül. 5 Anyagi életünkben akarnak bennünket megbénítani,, tudván, hogy a mive- iődésünk, egész előrehaladásunk ebbe a bénulásba belesorvadhat. H Még mindig a régi osztrák jelszó: először szegényekké akarnak bennünket S tenni, a rabság azután magától következik. És erről a háborúságról mondják azt a félhivatalosak, hogy folyik a ki- E egyezés munkája. m Soha kormányférfiak, parlamentek, az egész politika munkája annyira nem 9 ment még a magyar közönség zsebére és ekszisztencziájára, mint ez, ami ma és 9 a közelebbi jövendőben folyik. I Ezért érthető az általános izgalom, amely idehaza elfog mindenkit, hiszen S nemcsak a magyar állam becsületes érdekeinek megmentéséről vagy elvesztésé- * ről van szó, hanem egyenként, kinek-kinek az ekszisztencziájáról. P Ez a jövendő, a melyben a Magyar Hirlap tudja a maga feladatát, H amely a lehető legintrasigensebb az osztrák prés ellen, mert azok. ilyen eszkö- 1 zökkel verekednek. i Ök maguk brutálisak és tőlünk a nagylelkűséget követelik. A Magyar Hírlapot már radikális múltja is kötelezi, hogy ne engedg jen e vénasszonypolítikának, amelyet némelyek itthonról is ajánlanak. Ellenkezőleg; ez újság a végsőig fog izgatni a magyar érdek mellett és 1 hiszi, hogy hasznos szolgálatokat tehet az önfentartás nagy, izgalmas és bizonyára netn vértelen harczában. Politikai programm helyett amelyet szives és ismerős olvasóink már ugy se kérnek tőlünk íme egy kis utalás a jelenre és jövendőre. Nehéz telünk lesz, eseményekben gazdag és hisszük dicsőséges is! Ami. pedig. a Magyar Hírlapot illeti, szintén nem akarjuk untatni az olvasót hosszú tervrajzzal és részletekkel. Valamennyi régi támaszunk mellettünk maradt. Á szerkesztőség, élén Fenyő Sándorral, a régi maradt. Ujak jöttek és a téli szezonban már megvalósíthatjuk régi ábrándunkat: szépirodalmi tekintetben olyan lesz a Magyar Hirlap, amilyen soha semmi magyar napilap nem Néhány nap múlva megkezdjük a világirodalom. egyik legnagyobb alakjának, az első regényírónak, a Magyar Hirlap legbensőbb munkatársának: Jólcai Mórnak uj regényét, melyet számunkra irt. Jókai regényének czime: Gyász-orgiák, a tárgya maga is érdekfeszítő és-a legmodernebb a szó nemes értelmében. Ugyancsak a,téli szezonban lesz alkalmunk közreadni Bródy Sándornak hosszabb munkáját: A kömives czimü realisztikus szerelmi történetet. 1 i M m i M M M M I H i l i Hirdetmény. Á Kolozsmonostori (Kolozsvár) magyar kir. gazdasági tanintézet téli félévére a ^ beiratkozások október 1-8-ig történnek. gf Fölvételi feltételek: 16 éves kor, 6 gymnasium W ^ osztály, 6 reáliskolai osztály, 6 polgáriskolai osztály vég- ^ i zése (a polgáriskolai bizonyítvány általános jó eredményt a kell hogy tanúsítson). j A kik éretségi bizonyitványnyal birnak és legalább M.!* egy évi gazdasági gyakorlatot tudnak igazolni, minisz- 1 % téri engedélylyel azonnal a második tanévre vehetők fel. Nagykorú férfiak, vagy főiskolák tunulói vendég- W ^ I hallgatók gyanánt vehetők fel és oklevelet is kaphatnak az előirt föltételek mellett. A beiratásra személyesen kell megjelenni, a ki ebben 1* akadálozva van, az igazgatósághoz czimzett levélben kell ^ W hogy kérje a felvételt. ^ Az iskolai -bizonyítványon kívül felvételkor bemuta- tandó a keresztlevél és az ujraoltási bizonyítvány. ^ Október S-áu tul 30-ig az igazgatósághoz ^ czimzett folyamodással történhetik a felvétel; S H ezen időn tul október 31-ig a földmivelésttgyi 1 miniszter nrhoz kell folyamodni a felvételért. P ^ Beiratkozáskor fizetendő egy félévre : tandij ÍO frt, { I biztosíték 5 frt, olvasóterem dij 3 frt, segély- \ egylet javára 50 kr., vegyműliely használatáért «I :Í forint. 1». A vendéghallgatók a szabályzatban előirt látogatási * jp dijat fizetik. * ^ Bármely kérdésre készséggel ad felvilágosítást { " 6508 az igazgatóság. j 1 M M M M M M M M M M M M < előtt. Szépirodalmi munkákkal, tárczákkal, regényekkel látták el lapunkat ^a múltban: Ambrus Zoltán, Bársouy István, Benedek Elek, Beniczkyné Bajza Lenke, Bródy Sándor, Dóczy Lajos, Endrődi Sándor, Fp&zty Árpád, Gárdonyi Lajos, Keltái Jenő, Horváth Janka, Hubay Jenő, Ignotus,. Jókai Mór, Kazár Emil, Komáromy András dr., Kürthy Emil, Lengyel Laura, Lövik Károly, Márkus Miksa, Mikszáth Kálmán, Pékár Gyula, Petelei István, Pósa Lajos, Badó Antal, Szabőné Nogáll Janka, Szilágyi Sándor, Türr István, Váradi Antal. Ezek túlnyomó részéhez lesz szerencsénk a jövőben is. A tisztán szépirodalmi tartalom mellett nem hanyagoljuk el e lapok társadalmi és művészeti részét. Ez utóbbira ezentúl is nagy súlyt fogunk fektetni. Szinházi rovatunk a legbőségesebb lesz. A fontos és érdekes társadalmi kérdésekről a közönséggel együtt konferencziákat tartunk, az. önök által ismert csapáson, de uj formában. A Magyar Hirlap amellett, hogy a legterjedelmesebb napilap, módot keres arra is, hogy olvasóit külön, ingyenes kedvezményekkel örvendeztesse meg. Ilyen a rendes Karácsonyi Album is, amelynek arányai, tartalma nagyobb szabású lesz az idén, mint akármely előző évben. Ezúttal nemcsak diszes és szórakoztató, de minden művelt olvasóra nézve szükséges munkát adunk minden régi és uj előfizetőnk kezébe, minden külön dij nélkül, bérmentve. Előfizetőinknek negyedévenként 50 krért küldjük meg a Kis czimü képes gyermeklapot, amely a legjobb gyermeklap mai "napság. Világ" Az Évszak" czimü gyönyörű divatlapot is potomságért, mindössze 80 krért kapják a Magyar Hirlap előfizetői'évnegyedre. > A Magyar Szalon" e kitűnő havi folyóiratot, szintén kedvezményes áron kapják a Magyar Hirlap előfizetői. A Magyar Hirlap és a Magyar Szalon együttesen előfizetve, egész évre 24 frt helyett 20 frt, félévre 12 frt helyett 10 frt, negyedévre 6 frt helyett 6 frt. A lapunkban most könyvalakban megjelenő érdekfeszítő regény eddigi folytatásait díjmentesen küldjük az újonnan belépő előfizetőknek. A Magyar Hirlap előfizetési árai ezek: Negyedévre.'. 3 frt SO kr. Egy hónapra 1 frt 20 kr. Ebbe be van tudva a postaköltség a vidékre,, illetve a házhoz Budapesten. Előfizetni bármely naptól kezdve leliet. Mutatványszámot 2 3 napig szívesen. küld kívánatra a hordatás MAGYAR HIRLAP kiadóhivatala Honvéd-utcsa 4.

17 79. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, OKTÓBER HO KÖZTELEK ZSEBNAPTÁR l ö o e - i t : é v r e. Szerkesztik és kiadják: RUBINEX GYULA és SZILASSY ZOLTÁN az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárjai. A zsebnaptár ára az 0. M. G. E. tagoknak és a Köztelek" előfizetőinek bérmentes küldéssel együtt I forint 60 kr. Bolti ára 2 forint. Megrendelhető a Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Üllői-ut 25. SEIFERT JÓZSEF, Pozsony, cs. és kir udv. fegyverszállító J. P. Sauer & Sohn czég Krupp Frigyes-féle czélszeru (HemmerSa-féls) fegyverekből 1 MlÖlllCPS aczélcsöyü fesjtfireül Eredeti-Eley-töltények mmmmmmm Gazdaságikisbiblia. Gyümölcs és szölö sajtók, kettős i zóval. A munkaképesség 20% nagyobb it bármely más sajtónál. Szölö és gyümölcs zúzok ési gépek. iiifiiit megvételre nagyol b mennyiségben kerestetik. Mintázott ajánlatot kér 6514 Gaál és Neumayer Budapest, V., Kálmán-utcza. TAKARMÁNYMESZET, szavatolt 40 42% phosphorsav tartalommal, tiszta,-ártalmas al- a loe-töuéle, mérleg legszerkezetek. szerhez A szabadalmazott Fairftanlts-mérlegek százados rendszerűek, tolósélyos fémmérőkarral bírnak s a hidra tett terhet minden ponton egyenlően mérlegelik. Gazdasági-, szekér-, rctarha-, zsák- és mérüegeinket melyek sulyokkal íihott A jobb a kmtefü a tize- des mérlegek árainál telesités, csomagolás és adás költségei már ben" sági egyesületi tagok árki Gyártásunk állami felügyi lések közvetlen központi 14. czimzendők. Árjegyzékkel, fi szintén központi irodánk szolgál. mm FA1RBANKS MERLEG és GÉPGYÁR részvény-társaság, BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külső Váczi-nt 156. i elil-, Spodi 'dezősködés, Gclatine- ind Leimfabik, tehelsw, Preuss. Schlesien. ff K A I M I T ígf nag^fesa és kiissfnjpbess. Megrendelhető am Országot Magyar Gazdasági EgyetMe* tuk, hivatalánál (Budapest Köztelek). nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböze távolságú rendeltetési állomások szerint frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldeméay átvételénél fizetendők.

18 1436! KOZmjgK, OKTÓBER HO SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. U Landsberg Berlin BUDAPEST. Gyártelep: KŐBÁÍÍTA. fib r i W W i B W W H H Városi iroda: Muzeum-körut 35. Gazdasági ipartelepeket berendező gjári részvénytársaság F Ő O S Z T Á L Y O K : AJ Szeszgyárak, B) Sörfőzdék, 0) Malátagyárak, D) Keményítőgyárak. KONKOLTOZOK (trieurök) minden gabonanem osztályozására Graepel Hügó gépgyárosnál Budapest,V.,kiilsiiváci-ut 46. Mintegy 10 klgr. gabonaminta beküldése esetén különleges trieur készíttetik Malomberendezési osztályomat a t. cz. nagy közönség szíves figyelmébe ajánlom. Arjeg-yséltingyen és bérnaen-fcwe. mesterséges borok készítésének forgalomba hozatalának tilalmáról szóló Törvény. Magyarázó jegyzetekkel ellátta: Dr. LÓNYAY FERENCZ. Ára 80 kr. Megrendelhető a,köztelek' kiadóhivatalában, Budapest, Üllői-ut /C1V. Magyar királyi államvasutak. Hirdetmény. (Uj személydijszabás életbeléptetése a csetnekvölgyi h. é. vasúton.) A m. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szerint a cselnekvölgyi h. é. vasúton f. év november hó 1-től uj személydijszabás lép életbe, melynek menetdijai részben- leszállittatnak, részben pedig fölemeltetaek. Ezen díjszabás a m. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Bpest, Csengery-utcza 33. sz.) 10 farért, kapható. Budapest, szeptember hó 10-én., (Utánnyomás, nem dijaztatik. AZ IGAZGATÓSÁG. A vetési ídényré ajánlom Sack Rudolf legujablb rendszerű sorbavetőgépeit, melyek KISBÉREN és LÉVÁN mult év őszén tartott nemzetközi versenyek alkalmából első díjjal lettek kitüntetve- (IV-ik osztály), melyek ugy vannak szerkesztve, hogy azokkal sik vagy dombos talajon minden magfélét tetszésszerinti mennyiségbentökéletes egyenletesen lehet elvetni, anélkül, hogy a vetőszekrényt beigazítani, meritő vagy fogaskerekeket cserélni kellene. Sack Rudolf vala- «s mennyi sorbavetőgépei feí" lette könnyen járnak, nagyon szilárdan vannak készítve, igen tartósak és kívánatra elökormánynyal is kaphatók. Mindennemű Sack eke, borona, szórvavetőgép és talajmivelési eszköz dus választékban van raktáromon és eredeti minőségben az itt látható törvényes védjegygyei jccq csak nálam szerezhető be. Legújabb árjegyzékem éppen most IVLl jelent' meg és kívánatra legszívesebben szolgálok azzal ingyen és bér- L J mentve. PROPPER SAMU, Sack Rudolf magyarországi kizárólagos képviselője, B U D A P E S T, V., Váczi-körut 52. sz. J Birka-eladás. telivér Rambouillet törzsnyája birkatenyésztés felhagyása miatt, olcsó áron eladásra kerül, ezért is a venni szándékozók a nyáj megtekintésére tisztelettel Báró Drasche Richárd gazdasági igazgatósága Tolnán. Korona-dupla-fegyver! Korona-fegyver, dupla-fegyver, háromravaszu stb. Fükert G. szabadalma. Törvényesen védve 8 szabadalom, által. A jelenkor legjobb és legérdekesebb vadászfegyvere mindenesetre a Korona-fegyver. A többi ravasz és ravasznélküli fegyvereket a következő nagy előnyök által múlja felül: Nincs elöl kiálló, a helyes kéztartást és czélzást akadályozó ravasza ; a zárak kinyitásánál mindkét zár magától felhúzódik és ugy mint a ravaszos puskák kézzel tetszés szerint felhúzhatók velyt a ía S kfl8ki, í úgyszintén bizonyítványok itt hüvalyek ellenben :és, minden más fegy- G. FÜKERT, fegyvergyár Weipert, ErzgeMrg Magyar tőzeg- és mütrágya-ipar részv.-társ. f ajánlja losonozi gyárából, kitűnő minőségű i f a e c á l f ^ t r á g y á i t feltárt faecáliák, faecál-superphosphát, tözegphosphorsav stb. stb.» Részletes árjegyzékkel és felvilágosítással készséggel szolgál J i p y az igazgatóság "Igs 3138 f I Budapest, YL, Andrássy-út 30. szára, II. emelet 8. ajtó. i m r ' ' a ' "

19 79. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, OKTÓBER HO KIS HIRDETEMK, oly levelekre válaszolunk, M»elyelslí l valagzra szükség-es levélbélycj^et vagy levelezőlapot Uflldeiiok. Ar állások betöltésére vonatkozó uqy naqy, mint kis- Gazdatisz t, ^. ö X f i á 4! ; hirdetéseketlapunkban ezen- Ezen állisra pál/ázhataak o"v^an túl csakis a csini Kíté- megfelelő Mást keres, O 2 ^ Földmivesiskolát g ezimére küldjék be pkoriatvb ^ré1yes egyén' Kerestetik egy nős gazdatiszt." Pályázhat" ágában kejlojártasslggal búr, CziaTa Madó^iVfttalban J»48S< egy Gazdász, Gazűaközönség figyelmébe, selt és nyitott állapotban, takarmányfélét, zabot, burkun.tíit-valamint gazdasági hasonnemü mány elárusitás végett, Sfc^^^talr^KÖgfBa- aks'ja r iagyar' 1 vmékei? Z Ozim Éves grépész a'-kiadöhivatalban.' 64Ö6. BrecMer Nándor gazdasági' gépek, eséplők és Gépész-kovács, főleg gőzeke kezelésiben és a gőzszántásban kellő jártasságmásolatai, melyek vissza nem évről szóló jő bizonyítványok- Sürgöny ezim : g i, 1 I P I összes gazdasági gépek keze- ', BUDAPEST, Erzsébet-körűt 5. Veszünk: Lenmagot, Dactylis glomeratá-t, Földmives Vörösherét, zölni, hogy ezáltal elejét Luczernát, vegyük az esetleges vissza- Mustármagot, éléseknek és a költséges ItF áss^rt'^^tt Baltaczim levelezésnek. és mindennemű egyéb Egyúttal félreérté- dendők S ngrád MaKOCSr 6506 l1 " Erélyes, Olaj és gazdasági magsek kikerülése végett ép, erőteljes, 42 éves, r. kath. vakat legmagasabb tudatjuk t. olvasóink- A Taran.f i végzett gazdász,magyar, német árakon 6285 kal, hogy kiadóhivata- '. lunk állás közvetítéssel nem. foglalkozik s az üresedésben levő ál- a'kiadóhivatalban RadwanerésRónai lásokat sem tartjuk intézői nyilván, csafcis a be- álás jő üresedésbe: 800. frt Schmidt J. C. küldött hirdetéseket ÁLLATOK,,00 soo rt" erfurti magtermelő magyar- közöljük lapunkban a országi főraktára megfelelő hirdetési dij előleges beküldése mel- gonyaföld, 10 öí tűzifa,'3 drb B U D A P E S T, lett. lakás házi kerttel és 1 mindenes V. ker., Fürdő-utcza 4. sz..ml hasziiíla'ra Csald tn A kiadóhivatal. kezelt és több évi gyakorlato felmutatható egyének pályáihat- Eladó?atok uel erelt h Ít r' ín:, ' BETÖLTENDŐ ÁLLÁS. más0: álladotukat^kitüntető ajánlata sek^szent^gáti^radalo^ká'ászi Gazdasági sígéhez^ JTaranyba, Somogy- arra pályázni akarnak,' kiildnyüket, felsőbb gazdasági in- 160 darab ÁLLÁST KERESŐK, írnoki Büd^Szt.-Mihályon ri1 (síabscs^ vagy segédtiszti állást keres Eladó eredménnyel végzett fiatal''em- Lóhere- A Kis-Hörcsöki gazdaságban egy ellenőri állás és betöltendő, pályázhatnak oly nőtlen^ fiatal emberek,- kik e Oklevcles, Pályázatok bizonyítvány ináso- változtatni óhajtja. 1 A gazlí'astg megkeresések a kiadóhivatalba m luczerna SJó'tlen Igen szép,^válogatott f őrös- segédtiszt, ti már tiszavidéki gazdaságban hosszabb ideig Gazdasági legjobban értékesíthető növendék ökör nyitvány-másolatokkal Klein egy 35 é/es, 'nős 1, 'ksirsényt lp évi gyakorlattal bíró gazda- és üsző borjakat ágáln telv e TeJtooTos m jelen mepótolre ajánlana!: HALDEK Az ihárosi magkereskedésében bérnökségnéí u. p. Ihárosbe- KLEIN ÉS SPITZER btiöjtendsl'^pályázók^ ku/l Kezelő gazdatiszt, Kis-Czelli teresmt. Budapest, Károly-körut 9. das gazdaság a onálló n 'kezelője ; bitnn.ikorra S i? elfogadta tn ak. n ' Mzétésmegegyezés szerint. W77 30 éves nőtlen, róm. kath., két Szálas takarmány A kis terennci VEGYESEK, adagolására uradalomban ^W.l'l ^ Mezőgazdaság' Sfztítóendőiáüást keres Oz im Mádóhfv 1 ' 6 t á r Wagymennyiségü Lóhere- «magot bíimilj nagy msrajisígbm a legmagasabb áron vásárol és mintázott sjíolalolat kér FISCHER J. heremagkiviteti üzlete Majest, laíykoroaa-u. 18. Öszi és tavaszi szállításra ajánlok, tavak és folyók benépesítésére, gyorsnövésü, csehfaju egy és két éves wr pontyot -m és ivarérett anyalialat, továbbá 6429 teni észsüllőt, csukat, ezompot és rákot. Copchus Béla BUDAPEST, IV., Moliiár-utca 17. Eladó gyök. szőlőojtványok Schember i és Fiai Budapest, Andrássy-ut 15. ' Ajánlják általánosan ismert, mérlegeiket, valamint gazdasági és ipari czélokra szolgáló mérlegeiket. Árjegyzék ingyen szóló éri III. tönéjraikl, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal élportióméi Mauttiner Óin csász. és kir. udvari szállító magkereskedése BUDAPESTEN ajánl: luczernát, lóherét foiboj*iiei»ét, őszi bükkönyt, őszi borsót, szöszös bükkönyt, stb. wésároi legmagasabb árakon: lóhere- luczerna- magot, inusiápmagot, csomós ebirt, biborherét, baltacímet. és egyátalában, mindenféle gazdasági magot jó minőségben. Minták beküldése alkalmával amenynyiség és ár szíves köz- Törleszt. kölcsön 1 földbirtokokra. Ü5

20 1438 KÖZTELEK, 1898; OKTÓBER HÓ SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM. Gözekéket, Gőz-utihengereket és Gőz-atimozdonyokat a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít John Fowler & Co. Telefon iü-ii. Buslapest- Kelenföld, ^ííssf"*' liol is épített uj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn. Budapestről a keleti (központi) pályaudvarról és a déli vasúton Budáról könnyen elérhető. LAKOS széna- és bor- és Újonnan javított szalma-sajtók, legújabb gyümölcs-sajtók, kettős nyomó szerkezettel és javitott gyorsprés-kosárral. Szecskawágfék járgány és kézi hajtásra. ü é p a w á g ó k, Ventzki-féle szabad, gyors-takarraiányfüllesztök, Rapid" és Excelsior" darálógépek n a g y k é s z l e t b e n. NÁNDOR. BUDAPEST, VIII., Kölsd Ker edbsí-ut 1. a központi pályaudvar mellett. Ai'.jegyzék ingyen és bérmentve.. FricdlaenáUr gépgyár magyaror- MALOMberendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint gépőniwényekei gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállit: Wőrner J. és Társa Budapesten, Külső váczi-ut sz. S A M 6 E R H A U S E H I Magyarországi gyártelepe G É P G Y Á R j B u d a p e s t, E l ü l s ő v á c z i - u t ! Első és egyedüli magyar special gépgyár, GYÁRTMÁNYOK: Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a I az összes mezőgazdasági iparágak számára szükséges gépek. Nevezetesen: j ^ o f f m c i s t e r ^ g ő ^ m o t o r Czukorgyárak, Sörgyárak, Malátagyáí rak és _ Szeszgyárak teljes berendezése és átalakitása. Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyárak és ezukorgyárak terén.! Q 7 ű 0 7 m / á r a l ^ berendezése hosszabb lejáratú \ OZ-COZ-gyardl\ törlésztéses kölcsön mellett. a legjobb, gőzgép. Helyettesit minden gőzgépet és locomobilt. Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. Fűthető szénnel, fával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. Minden nagyságban, % lóerőtől kezdve egész 30 lóerőig gyártjuk. > Minden szakbavágó felvilágositással, tervekkel, költségvetéssel készségesen szolgálunk..pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).