II. évfolyam 3. szám november. 300 éve született az Ének Vadász (5. oldal) kultúra világ programok

Átírás

1 II. évfolyam 3. szám november 300 éve szülee az Ének Vadász (5. oldal) kulúra világ programok

2 A legdrágábba a hazáér Mi öbbe lehene elvenni a legyőzöől, min az éleé? És mi öbbe adhana hazájáér és annak szabadságáér a honvédő kaona, min hősi véré. Mikor a népek avaszán sorban lobbanak lángra európa-szere a szabadságvágy forradalmai, alán még nem kopak el mélalan használa során sem a nemze, sem a szabadság szavaink. Akkor valódi éje vol a véreme és éleeme a hazáér vállalásoknak, mer eljö a ragikus pillana, amikor a hős harcosokból számonkér halálraíélek leek... ám ők hősök maradak a leguolsó pillanaig, báran állak a kivégzőoszag sorfala elé, a biófák köelei alá. A öréneírók nem adhaják vissza az a szívszoríó, kegyelen idő nélkülisége, ami a kivégzés helyszíné dermeszee. A hősök, a hóhérok és a borzalmas színháza végignézők érzései sem ismerhejük, de fennmaradak levelek a börön leguolsó éjszakáiból. Mindegyik véranú ír a szereeihez, elrendeze dolgai, s szembenéze azzal, ami elkerülheelenül vár rá. Ők izenhárman reprezenálák az az országo és népe, mely annyi vérből áplálja hűségé és rajongó szereé hazája irán. Közük keen örmény családok leszármazoai, mely családok első képviselői évszázadokkal 1848 elő érkezek Magyarországra. Sorsuk eggyé vál új hazájuk sorsával, s leszármazoaik szülőföldje is az le. Így örén, hogy Kiss Ernő és Lázár Vilmos úja a kaonai pálya és hősies harcok uán 1849 okóber haodikán a veszőhelyre vezee. Lázár Vilmos ezredes vol az első a izenhárom közül, akin végrehajoák a halálos íélee. Egy pillanaig sem inogak meg, s mikor Kiss Ernő az ő érő sorűzből a vállán alálák csak el a puskagolyók, ő maga vezényele újra elbizonyalanodo kivégzői. Végül, hogy vélelenül se hibázzák el a kövekező lövés, közvelen közelről végezek vele. Örmény leszármazokén lelkükben és szívükben sosem vol késég, hogy magyar hazájuknak végsőkig védelmezői lesznek legyőzöségben és éleük árán is mindhalálig. Kiss Ernő Gazdag, örmény eredeű családban szülee. Nagyapja Kiss Izsák vol, aki Erdélyben a szász izedek visszaszerzésével a kincsárnak hasznos szolgálaoka e, és ezér 1782-ben a maga és örökösei számára Toronál megyében ké uradalma adományozak, ami csak halála uán, 1807-ben kapo meg a család. Kaonai pályafuásá a bécsi Theresianum elvégzése uán, 1818-ban a császári hadsereg egy dzsidásezredében kezde ben a 2. (Hannover) huszárezred parancsnoka vol. A későbbi aradi véranúk közül parancsnoksága ala szolgál Nagysándor József és Vécsey Károly is avaszán ezredével Nagykikindán állomásozo, így a kezdeekől rész ve a szerb felkelők elleni harcokban. Az ő nevéhez fűződik az első jelenős délvidéki győzelem, a perlaszi szerb ábor bevéele szepember 2-án. A pákozdi csaa elő Bahyány Lajos ő kívána megbízni a magyar fősereg vezeésével, de kinevezésére végül nem kerül sor, mer a sukorói hadianácson Móga János vállalkozo a horváok elleni harcra. Kiss Ernő így csak megfigyelőkén ve rész a csaában, majd o vol abban a küldöségben, amely megkööe Jellasicscsal a fegyverszünee. Okóber 12-én a honvéd hadseregben elsőkén honvéd vezérőrnaggyá nevezék ki és ávee a bánsági hades parancsnokságá. December 12-én ismé elsőkén honvéd alábornaggyá nevezék ki, de rangjáról később lemondo, és január 9-én áada a hades parancsnokságá Damjanich Jánosnak. Kárpólásul Debrecenben az adminiszraív feladaoka elláó Országos Főhadparancsnokság vezeőjévé nevezék ki. Március 9- én megkapa a Magyar Kaonai Érdemrend II. oszályá. A szabadságharc végéig öbb alkalommal is helyeesíee a hadügyminiszer. A világosi fegyverleéellel kerül orosz cári, majd oszrák császári fogságba. 2 3

3 A legdrágábba a hazáér Lázár Vilmos Örmény származású magyar nemesi családban szülee. Kaonai szolgálaá 1834-ben kezde a 34. gyalogezredben. Ferdinánd császár 1. huszárezredében hadnagyi kinevezés nyer, de ő 1844-ben elhagya a kaonai pályá, és feleségével, báró Revizky Máriával visszavonul zempléni birokára gazdálkodni ől a vasúársaság főpénzárnoka vol. Az 1848-as események haására belépe a magyar honvédseregbe. Okóber 19-én a győri 39. honvédzászlóaljban főhadnagy, majd november 13-áól az első uászzászlóaljban százados le. Rész ve az uászkar szervezésében és 1849 januárjában Perczel Mór hadesében eljesíe szolgálao. Február 1-jéől, őrnagyi rendfokozaban Répásy Mihály ábornok segédiszje vol. Tábornoká képviselve jelen vol a március 3-ai iszafüredi gyűlésen, ahol Görgey kikényszeríee Dembinszky lemondásá. Április 5-én kinevezék egy akkor a Zemplénben állomásozó dandár parancsnokának. Egységével feladaa vol a megye galíciai haárának bizosíása. A hónap végén ez a dandár a Kassán szerveződő felső-magyarországi hadeshez rendelék, és június közepéől magasabb beoszásba kerül, hiszen a hades egyik hadoszályának le a parancsnoka. Rész ve a Duklai-hágón á június 17-e és 19-e közö beör cári fősereg elleni uóvédharcokban. Július 16-án alezredessé lépeék elő. Kiválóan szerepel a szabadságharc uolsó csaáiban. Auguszus 12-én Bem ábornok ezredessé lépee elő, és megbíza a felső-magyarországi hades maradványaiból alakío IX. hades parancsnokságával. Csaá vesze seregével Lugos irányába vonul. Karánsebesnél elvál Dessewffy Ariszidól, s Hászeg felé vee az irány, azonban auguszus 19-én hadese minegy 4600 főnyi maradványával kényelen vol a császári csapaok elő leenni a fegyver. 300 éve szülee az Ének Vadász Az Unesco Híres emberek és kiemel események akuális napárába is bekerül a híres örmény rubadúr, Saya Nova. Idén novemberben emlékezünk meg Saya Nova szüleésének 300. évfordulójáról. Az Unesco program eredményekén Saya Nova versei, írásai szélesebb körben erjednek el, nemcsak Örményországban, hanem a világ számos országában is. Az örmény rubadúr alkoásai így számos nyelven láhanak napvilágo. Az örményországgal szom,szomszédos, valamin aól ávolabbi országokban megrendeze ünnepségek, egyarán hozzájárulnak a nemzeek kulurális párbeszédéhez. A Saya Nova emlékév kereében lérejövő rendezvények célja az országok közöi kulurális kapcsolaok megerősíése, fejlődése, a nemzei kulúra megőrzése erjeszése és a fiaalabb generációnak kulúránk érékeire való figyelem felkelése, leheősége bizosíva újabb felfedezésére, kiérékelésekre. Az Örmény Közársaság népművésze, a Saya Nova kulurális egyesüle elnöke, Tovmas Pohosyan elmondása szerin már jó pár éve, hogy Örményországban kiemelen kezelik és meg emlékeznek a kölő szüleésének napjáról. Még 1962-ben is, amikor még fiaal volam, haalmas ünnepsége rendezek a 250. szüleésnapi évfordulóra. Idén pedig már a 300. évfordulóról beszélünk. Jerevánban felvonulás is rendeznek, mely a Charens ucából indul el, és egészen a Saya Nova-szoborig ar. Iskolások, a lakosság, valamin dalés áncegyüesek vesznek rész benne. A részvevők hagyományos népviselebe ölöznek majd. Nagyon szép rendezvény lesz. monda Pohosyan, mely a szobornál igazi ünneppé válik. Az is megudhauk, hogy a kövekező vasárnap, pedig a szomszéd Grúziában folyaódik a rendezvénysoroza: Elláogaunk majd a fővárosba, Tbiliszibe, ahol Saya Nova síremléke alálhaó. O is sor kerül az ünnepélyes megemlékezésre. Az Ör - 4 5

4 Diaszpóra éve szülee az Ének Vadász mény Nemzei Bank forgalomba hozo egy új arany emlékérme Saya Nova 300. szüleésnapjának alkalmából. Az emlékérmen gránáalma láhaó, amely a rendező, Sergey Parajanov Saya Nova iszeleére készül filmjé, a Gránáalma színe című műve szimbolizálja. Az érmén láhajuk ovábbá a 300 SAYAT NOVA felirao. Az érme ervezője Tigran Chobanyan. Az emlékérem a Holland Királyi éremkibocsáóban készül el. Ki is vol Saya Nova? Saya Nova a középkori kölésze és a szellemi kulúra jelenős képviselője. Sikerül hida épíenie a népi líra, a középkori kölésze és a kialakuló poézis közö. Nagy valószínűséggel Saya Nova ősei a Kilikai Örményországból érkezek Tbiliszibe. Családja Tbiliszi város kézművesei közé arozak. Tanulmányai az oani örmény iskolában folyaa. Majd udásá sajá maga álal mélyíee el. 12 éves koráól akácsnak anul, de azzal egy időben a zenével is foglalkozo: szazon, amburon és kamanchan anul zenélni. Végül a kamancha le a zeneszerzéshez vezeő újának főszereplője. Négy nyelven beszél: örményül, grúzul, örökül és farszi nyelven. Úgy arják, négy évig jára a kelei országoka, min ének- és zeneművész. Vol az indiai Nadir Shahinál az es években. Az indiai vezeő megámadásá köveően a grúz herceg, Herakle udvari rubadúrja le. I kezde zeneműveke írni. Így alakul ki a Saya Nova név, melynek jelenése: énekvadász. 30 évesen bekerül az elismer rubadúrmeserek körébe. Saya Nova bár paloában dolgozo, az egyszerű népe is szolgála. Ezér elnevezék ő Khalkhi Nokarnak, azaz Szolgának. Keményen dolgozo, hogy könynyebbé ehesse a népe helyzeé. Az 1750-es években kilakolaák a paloából és száműzék Grúziából. Ekkor a papi szolgálao válaszoa, Ter Sephanos pap segíségével. Saya Nova később a Loriból származó Marmar vee feleségül, akiől négy gyermeke szülee ban, feleségének halálá köveően Saya Nova nőlen papkén szolgál és imádkozo a Szen Györgyemplomban, Tbilisziben. Halálának éve öbb feléelezés alapján re eheő. Saya Nováól közel 70 örmény, 120 örök és 30 grúz szerzemény örökölheünk. Az Árvák szőnyege egy rejélyes műárgy nyomában Hosszú idő és csend uán ismé előkerül az Árvák szőnyegének rejélyes kérdése az Egyesül Államokban. Ezúal a Washingon Pos folyóira egyik újságírója, Kenikvo Filip ír figyelemfelkelő cikke, melynek árgya e különleges szőnyeg, amelye évizedek óa a Fehér Ház rakárában dugdosnak. A szőnyeg sorsa és hányaaása hasonló ahhoz, ahogy a genocídium ényének elismerésé kezelik az Egyesül államokban. A szőnyeg igazi kézműves remekmű. A múl század 20-as éveiben készül örmény árvák kezei álal. Elkészülé köveően ben ajándékkén a Fehér Házba kerül. Információink szerin viszonylag jó állapoban marad fenn. Láhaó raja az aprólékos munka eredménye, minájában és anyagában is gazdag, kifinomul műárgy, melye paszomány segíségével még érékesebbé eek. A szőnyeg minázaa az Éden - k ere ábrázolja, ezér is nehéz elképzelni, hogy az 1915-ös események, az Oszmán Birodalom álal az örmények ellen végrehajo szörnyű, véres népirás árnyékában készül. A cikk szerzője kiér a 1,5 milliónyi meggyilkol és meneoszolopokban, áborokban éhen hal ör- 6 7

5 jukról. A karabahi zászló nem minősül ilo jelképnek. Avaneszján Alex, az Országos Örmény Önkormányza elnökhelyeese elmonda, hogy az azeriek részéről agresszív nyomás alá helyezék őke a fesziválon, de megőrizék higgadságuka, s nem reagálak a ámadásra. A rendezvény szervezőivel közölék, hogy kulurális érékeikre és hagyományaikra való ekineel nem ávolíják el a sandról a zászló, s ha ovább folyik azeri részről a zaklaás, rendőrségi beavakozás és védelme fognak kérni. Ellenében az Index online felüleén megjelen cikkel, a magyar állampolgárságú örmények nem viselkedek agresszíven, ahogy az Francis Kibinda, a Kulur Birdge elnevezésű rendezvény belga származású szervezője állíoa. Az azeriek lészámfölényben volak, ráadásul a nagyköveséményre, akik a 20. század első ömegmészárlásának áldozaai volak. Ezeknek az eseményeknek eredményekén öbb száz - ezer gyermek juo árváságra. Közülük százezernek nyújoak segísége egy, az Amerikai Egyesül Államokból érkeze szer veze munkaársai. Erőfeszíéseiknek köszönheően örmény árva lányoka kölözeek a libanoni Ghazir városába. Ezek a megmene leányok kezdek később a szőnyeg elkészíésébe, amelye azuán hálájuk jeléül ajándékozak a Fehér Háznak. Közel száz év el el azóa, s a műárgya a ervek szerin idén, december 16-án szereék volna a nyilvánosság elé árni a Smihs - onian Múzeumban. Azonban szepember 12-én a múzeum képviselője jeleze, hogy a Fehér Ház nem hajlandó kiállíásra bocsáani a szőnyege. A világhírű Smihsonian Múzeum munkaársa, Taylor Paul-Mikle ké örmény szervezenek is ír levele, melyekben kiér arra, hogy a Fehér Ház nem indokola meg dön ésé az eluasíás ille ő - en. Taylor kiemele, hogy még az Örmény Közársaság jelenlegi USAnagyköveének erőfeszíései is eredményelenek volak e kérdés illeően. Taylor nyilakoza ovábbá, hogy később is beszél a Fehér Ház képviselőjével, meg szeree volna udni, hogy mikor is lesz leheőség a szőnyeg ávéelére, de erre sem kapo válasz. De a Washingon Pos folyóira cikkírója az eluasíások és háríások ellenére folyaja kuaásai és kiér a már emlíe ké örmény szervezere. A szervezeek képviselői, Ara Ghazaryan és Levon Ter-Perosyan szerin az eluasíás oka egyfaja elvelen óvaosság, hogy elkerüljék az eseleges negaív reakcióka Törökország részéről. Obama részéről ez egy újabb pofon vol az amerikai örmény közösségnek, amely maga uán kívánja az örmény népirás ényének elismerésé. Az Örmény Nemzei Bizoság elnöke, Aram Hambaryan megfogalmaza, hogy miuán Obama elfoglala az elnöki széke, az örmény közösség nagyo csalódo benne. Emlékezee rá, hogy Obama jelölkén meg sem kérdőjeleze a népirás ényé, mos azonban még előhozni sem meri a kérdés. Azeri ámadás Budapesen a karabahi zászló mia Megszokhaalan renddé kezd válni, hogy az Azerbajdzsánból érkeze azeri külföldiek nagyköveségi ámogaással háboríalanul ámadják a magyar állampolgárságú hazai örményeke. A nem először előforduló ámadás helyszíne ezúal az ELTE egyik kulurális rendezvénye vol, amelyen az azeri delegáció az örmény kiállíók sandja ellen emel kifogás. A karabahi zászló ellen ilakozak, mely jelképkén ugyanaz jeleni az örmények körében, min a magyaroknak a székely zászló. Érheő ehá, hogy a kiállíók nem volak hajlandók elávolíani sand- 8 9

6 Diaszpóra 21 A hegyi-karabahi nép békekezdeményezéseire válaszul az Azerbajdzsáni Demokraikus Közársaság kaonai ámadás indío májusáól 1920 áprilisáig Azerbajdzsán és az ő ámogaó Törökország kaonai egységei erőszako alkalmazak, és ömegmészárlásoka köveek el az örmény lakosság ellen márciusában csak Susiban minegy negyven - ezer örmény gyilkolak le és deporálak. De még ezen a módon sem vol leheséges, hogy Hegyi-Karabah népe engedelmeskedjen az azerbajdzsáni haalomnak. A kaukázusonúli szovje haalom egy új poliikai rendszer megeremésével jár együ. Szovje-Oroszország szinén elismere, hogy Nagorno-Karabagh Örményország és Azerbajdzsán közöi viao erüle. A Szovje-Oroszország és az Örmény Közársaság közö 1920 auguszusában aláír szerződés érelmében ámeneileg orosz csapaoka elepíeek Nagorno-Karabaghba. Azonnal a szovje rendszer november 30-i örményországi lérehozása uán az Azerbajdzsán Forradalmi Bizoság (a fő bolsevik haalmi eszköz) nyilakozaában Örményország elválaszhaalan részeinek ismere el az Azerbajdzsán álal korábban köveel Hegyi-Karabaho, Zangezur és Nahidzsevan. Az Azerbajdzsán Szovje Szocialisa Közársaság Nemzei Tanácsa az Azerbajdzsán Revkom és az Azerbajdzsán Szovje Szocialisa Közárgükről kapak diplomáciai ámogaás. Az Indexnek ado nyilakozaomban is hangsúlyozam, hogy az azeri oldal vol kifejezeen hangos és erőszakos. Újságíró vagyok, a közszolgálai médiában dolgozam hosszú évizedeken kereszül. Tudom, hogy hogyan kell beszélni és kommunikálni. Visszauasíom Francis Kibinda állásai, amennyiben valóban őle származnak az Index-ben megjelen mondaok. Nagyon sajnálom, hogy idáig juounk, hogy napjaink Magyarországán idegen állampolgárok diplomáciai segédleel gyakorolnak nyomás magyar állampolgárokra, akik egy ilyen kínos és fájdalmas sziuációban nem számíhanak védelemre, mer nincsen, akihez fordulhanának. Mi sem eheünk máskén, a rendezvény befejezése elő elhagyuk a helyszín. A örénekkel kapcsolaban a külügyminiszériumhoz fogunk fordulni. Állásfoglalásuka kérjük, hogy van-e joga külföldi állampolgároknak magyarországi kulurális rendezvényeken magyar állampolgárok jogai korláozni, vagy ezzel kapcsolaban nyomás gyakorolni. A megkerese a rejélyes belga szervező, Francis Kibindá, aki ör angolsággal először visszahívás kér, majd később szóvivőjéhez irányío. Már nem a főnököm Francis Kibinda úr! kezde a hölgy, majd el is háríoa a beszélgeés. Így őlük már nem udhajuk meg, hogy miér eek elege az azeriek jogalan köveelésének, és miér szólíoák fel a zászló levéelére az örmény kiállíás szervezői. Hegyi-Karabah örénee Az Országos Örmény Önkormányza november 23-i közgyűlésén Hegyi-Karabah és Azerbadzsán közöi feszül viszonyra való ekineel, 4. napirendi ponkén megárgyala a konflikus örénelmi háeré, és haározao hozo. Törénelmi ények Arcah (Hegyi-Karabah) elválaszhaalan része Örményországnak. Az urarui korszakban a Kriszus elői 9 6. században Arcah min Urekhe- Urekhini ismer a örénelemben. Szrabón, idősebb Plinius, Claudius Polemaios, Pluarkhosz, Dio Cassius és más ókori szerzők műveikben Arcaho (Hegyi-Karabah) min Örményország részé emlíik. Mindennek bizonyíéka a fennmarad gazdag örénei-kulurális örökség. Nagy Örményország megoszása Kriszus uán, 387-ben Hegyi-Kara- bah a Kele-Örmény Királyság része le, amely hamarosan perzsa uralom alá kerül. Ebben az időben Hegyi-Karabah az örmény aromány része vol, majd az arab uralom idején az Armenia régió alá arozo. Hegyi-Karabah ezuán a bagraida örmény királyság részévé vál (9-11. század körül), majd a Zakarid Armeniához arozo ( század körül). Az ez köveő századokban Hegyi- Karabah különböző hódíók zsákmányává vál, de örmény marad és félfüggelen sáus szerze. A XVIII. század közepéől örök nomád örzsek kezdék elözönleni Hegyi-Karabah északi részé, ami a helyi örményekkel való összecsapásokhoz vezee. Az 1804-ől 1813-ig aró orosz perzsa háború végére és az 1813-as guliszani szerződés idejére Hegyi-Karabaho Oroszország kebeleze be. A Hegyi-Karabah-konflikus ben kezdődö, az Orosz Birodalom összeomlása eredményeképpen. A három enikai közársaság, Transz - kaukázia Armenia, Azerbajdzsán és Grúzia megalakulása ala. Hegyi-Karabah lakossága, melynek 95 százaléka örmény vol, összehíva első kongresszusá, amely Hegyi-Karabaho függelen poliikai egységnek kiáloa ki, megválaszoa a Nemzei Tanácso és a kormány ól 1920-ig Hegyi-Karabah rendelkeze az államiság minden kellékével, beleérve a hadserege és a örvényes haóságo

7 saság, valamin az Örmény Szovje Szocialisa Közársaság kormányai közöi megállapodás alapján június 12-én Hegyi-Karabaho az Örmény Szovje Szocialisa Közársaság inegráns részévé nyilváníoák. Szovje Azerbajdzsánnak a Hegyi- Karabahra, Zangezurra és Nakhicsevánra vonakozó lemondó nyilakozaa alapján Örményország 1921 júniusában szinén inegráns részének nyilváníoa Hegyi-Karabaho. Az örmény kormány álal kiado rendele szövegé mind az örmény, mind az azerbajdzsáni sajó közzéee a Bakui Munkás, az Azerbajdzsáni Kommunisa Pár Közponi Bizoságának lapjában, június 22-én. Ennek érelmében Hegyi-Karabah Örményországgal való egyesíésének a örvényes megerősíése megörén. A nemzeközi jog és normák konexusában ez vol az uolsó örvényes akus Hegyi-Karabah vonakozásában a kommunisa rendszer idején. A valóságo figyelmen kívül hagyva, július 4-én Grúzia fővárosában, Tbilisziben Oroszország Kommunisa Párjának Kaukázusi Irodája plenáris ülés aro, melynek során újra megerősíeék az a ény, hogy Hegyi-Karabah az Örmény Szovje Szocialisa Közársaság része. Azonban Moszkva dikáumára és Szálin közvelen beavakozására július 5. éjszakáján az előző napi haározao felülvizsgálák, és bármiféle eljárás nélkül az a kikényszeríe dönés hozák, hogy Hegyi-Karabaho Azerbajdzsánba olvaszják, és erüleé auonóm erülenek nyilváníják. A dönés példa nélküli jogi akus a nemzeközi jog öréneében, amikor is egy harmadik ország párjának (Oroszország Kommunisa [Bolsevik] Párja) szerve bármiféle jogi alap vagy felhaalmazás nélkül haározza meg Hegyi-Karabah sáusá. Az egész szovje időszak ala a Hegyi-Karabahi örmények soha nem fogadák el ez a dönés, és évizedeken á harcolak az anyaországgal való újraegyesíésér. A hegyi-karabahi konflikus jelenlegi szakasza 1988-ban kezdődö, amikor is a hegyi-karabahi népesség önrendelkezési köveeléseire válaszul az azeri haóságok Azerbajdzsán egész erüleén ömegmészárlásoka és enikai iszogaás szervezek az örmény lakosság ellen, különösen Szumgaiban, Bakuban és Kirovabadban december 10-én Hegyi-Karabah lakossága népszavazással a Hegyi-Karabah Közársaság megalakíása melle dönö, amely eljesen megfelel mind a nemzeközi jogi normáknak és a szovjeunióbeli akkori örvények szellemének és beűjének. Így a korábbi Azerbajdzsáni Szovje Szocialisa Közársaság erüleén ké egyenrangú államalakula eremődö a Hegyi-Karabahi Közársaság és az Azerbajdzsán Közársaság. Hegyi-Karabahban és az az övező örmények laka erüleeken az azerbajdzsáni haóságok poliikája nyíl agresszióba és nagyméreű kaonai akciókba fordul a Hegyi-Karabah Közársaság ellen, ami ízezrek halálá és ekinélyes anyagi kár okozo. Azerbajdzsán soha nem örődö a nemzeközi közösség felhívásaival, különösen az ENSZ Bizonsági Tanácsának a hegyi-karabahi konflikussal kapcsolaos haározaaival, amelyek a kaonai hadműveleek beszüneésére és békés árgyalásokra szólíoak fel májusában Azerbajdzsán, Hegyi-Karabah és Örményország űzszünei megállapodás írak alá, amely az időleges megsérések ellenére máig érvényben van. Azerbajdzsán agresszív harcias kampánya szinén megkérdőjelezi Azerbajdzsán rendezési szándékai, vállal köelezeségei és komolyságá a megegyezéses rendezés illeően. Azerbajdzsán ovábbra is olajbevéeleiből pénzeli a kaonai kölségveés növelésé, a nagyszámú ámadó fegyverzeek vásárlásá, súlyosan megsérve egy sor megállapodás és köelezeségé bizonsági és poliikai-kaonai éren. Valójában Azerbajdzsán meghiúsíja az összes olyan gazdasági, poliikai, kaonai és humaniárius kezdeményezés, amelyek a felek közöi bizalom megerősíésé célozzák. Örményország kizárólag békés eszközök úján örekszik a rendezésre. Azerbajdzsánnak azok a próbálkozásai, hogy az erő alkalmazásának a fenyegeésével egyoldalú engedményeke csikarjon ki, kezdeől kudarcra vannak íélve, és ovábbra is a megegyezéses rendezés fő akadályá képezik. Hegyi-Karabahnak min Azerbajdzsán részének nincs jövője, és bármi legyen is a megoldás, annak a hegyikarabahi nép akaraából kell erednie. Ez a lényege a népek önrendelkezési jogának. Azerbajdzsánnak nincs sem örvényes, sem poliikai vagy erkölcsi alapja, hogy igénye legyen Hegyi-Karabahra. Avanesian Alex Az Országos Örmény Önkormányza november 23-i közgyűlésén az alábbi haározao hoza. 53/2012. (november 23.) OÖÖ haároza Az Országos Örmény Önkormányza közgyűlése elismeri a Hegyi-Karabahi Közársaságo min önálló államo. 54/2012. (november 23.) OÖÖ haároza Az Országos Örmény Önkormányza közgyűlése elfogada, hogy felhívja a magyar kormány, a nemzeközi örmény szervezeeke és a hazai ársadalmi szervezeeke, hogy Hegyi-Karabah Közársaságo függelen államkén ismerjék el a nemzeek közösségében

8 NEM KELL AZERI PARK BUDAPESTEN! Alig pár napja, hogy hírül aduk az azeri személyi kulusz cikis exporevékenységé Mexikóban és Volgográdban. Akkor aggódva emlíeük csak meg, hogy ez az erőszakos azeri pr-parkosíás veszélye minke is fenyegehe. És íme, magyarországi sajóorgánumok információka szerezek arról, hogy ikos háérárgyalások zajlanak egy park lérehozására, ami azeri pénzből finanszíroznának, és ahová suyomban akár egy Aliyev-szobor is kerülhe. Túl azon, hogy Azerbajdzsán becsapa kormányunka, nem egy diplomáciai, nemzeközi borányba sodora az országo az elmúl szűk egy eszendőben a balás gyilkos kiadaása és a gyöngyösi esvérvárosborány kapcsán. A lelkesedés Szíjáróék felől nem hagyo alább, hogy kiszolgáljanak egy söé dikaúrá fennaró idegen haalma és annak Magyarországon is parkosío jászóere bizosísanak. Abból sincs, úgy űnik, anulnivaló, hogy a világon szine mindenhol komoly ilakozások kísérik a parkokba emel Aliyev-szobrok megjelenésé, s ahol lehe, időben meg is akadályozzák az. Az ieni örmények, akik a honfoglalás óa nemzealkoó kisebbsége Magyarországnak, s akiknek ükapáik és nagyapáik 1848-ban és 1956-ban is készek volak éleüke és vagyonuka áldozni a hazáér, nem csoda, ha megborzongnak. Hiszen azok az azeriek fricskáznak velük messze az őshazáól és Karabahól, akik mészárlással és bruális gyilkosságokkal kergeék el Bakuból és Szumgaiból az örmény családoka, akik elsőszámú ellenségnek nem Örményországo, hanem a diaszpórá arják, akik balásoka delegálak Budapesre, majd avaak hőssé Bakuban, és akik mos azzal érvelnek, amikor parko akarnak léesíeni a Városligeben, hogy az örményeknek is van Budapesen közerük. Igen, van örmény elnevezésű közér. Ahogy önkormányzaunk is, emplomunk is, kulurális közponunk, kiállíásaink, újságunk... és sok évszázados múlunk a magyar örénelemben, ele hősökkel, nagy udósokkal és művészekkel. Aliyev-szobroka azonban nem szerenénk kerülgeni, mer bennünk rossz érzéseke és félelme ébresz. Pogromoka és balásoka jua eszünkbe és az, hogy egyes poliikusainknak fonosabb érék az érdek foszló szövedéke, min az ország egyik kisebbsége. KIADATÁS UTÁN Az Országos Örmény Önkormányza válasza a Külügyminiszérium súlyos csúszaásaira és valólan állíásaira: Az Országos Örmény Önkormányza ilakozik a Külügyminiszérium csúszaásokól nem menes válasza ellen, amelyben a árca szepemberi sajóájékozaónkra reagál. Megnyugaó, hogy a kormány nem arja a hazai örmény kisebbsége árulónak, ám a Safarov-kiadaási üggyel kapcsolaos ények és örénések azonban ovábbra is az igazolják, hogy a hazai örménység legmagasabb szinű önkormányzai képviselői és vezeői nem vonák be a kövekezményekkel eli folyamaokba, s azuán/azóa sem veszik számíásba őke. Annak ellenére örénik mindez, hogy az Országos Örmény Önkormányza részéről öbbször is felajánlouk közveíői segíségünke a ké ország diplomáciai kapcsolaainak helyrehozása érdekében. Az örmény genocídium hazánk álali hivaalos elismerése egy ilyen geszus lehee volna, ám a Külügyminiszérium eől elzárkózo. Tovább rono a helyzeen, hogy a Külügyminiszérium magyar állampolgárok számára ebben az időszakban Örményországo kifejezeen nem ajánlo, veszélyes úi célnak minősíee, melyre semmiféle alapja nem vol, hiszen magyar állampolgár soha semmiféle bánódás, arociás nem ér Örményországban. Ennek egyik sajnálaos kövekezménye le, hogy a magyar ökölvívó válogao nem vehee rész egy olyan jelenős nemzeközi sporeseményen, melyre éveken á készülek. A minősíés alapalanságá mi sem bizonyíja jobban, hogy az idei budapesi Birkózó Világbajnokságon az örmény válogao előíéleekől menesen és félelem nélkül ve rész, és szerepel nagyon sikeresen. Maronyi János levelében öbb olyan csúszaás is szerepel, amiben a árca együműködő szerepére lehe kövekez 14 15

9 akozások és a kialakuló borány haására a Külügyminiszérium ugyan fogada küldöségünke, ám az akkor egyezee leheséges együműködésből semmi érdemi nem valósulhao meg, mivel a árca hirelen kommunikációs fordulaal egyszer csak egy nyolcvanas évekbeli merénylő kiadaásával magyaráza jelenlegi dönésé. A hajánál előrángao érv a diplomácia egyik legnagyobb bakija, hiszen az emlíe merénylő Örményország soha nem kére ki Párizsól, hiszen nem is vol örmény állampolgár. Az elíéle egészségi állapoára ekineel öbb, min izenhé év fogvaarás uán engedék szabadon, aki nem is Örményországba ávozo, hanem állampolgársága szerini közel-kelei arab országba ér vissza. Ehhez az ügyhöz az akkori Szovjeúnióhoz arozó Örményországnak semmilyen köze nem vol. A válaszlevélben emlegee párbeszéd később sem folyaódo, hiszen a 2013 áprilisában szerveze kiállíás és konferencia nem a Külügyminiszérium szervezésében valósul meg, hanem a Lipcsei Egyeem és az Országos Széchenyi Könyvár közös rendezésében. A árca, illeékelenül beavakozva a kulurális esemény szervezésébe, nem hivaalosan ajánlás e a kiállíás címének megváloz eni. Emlíésre kerül a szegedi Dóm éri örmény kőkeresz felállíása. A szövegkörnyezeből megévesző módon az derül ki, hogy a Külügyminiszérium együ - működö a genocídium örmény áldozaainak emléke állíó műárgy felállíásában. Az igazság azonban az, hogy az emlékmű kizárólag a szeged-csanádi megyés kaolikus püspökség és az Országos Örmény Önkormányza sajá kölségén készül el, amelyhez ámogaás a kérésünk ellenére sem bizosío a kormány, noha az inervenciós kereből erre le volna leheősége. A Miniszérium levelében szó van az örmény kisebbség államalkoó szerepéről, s hogy az alkomány szerin Magyarország a kisebbségek nyelvé és kulúrájá ápolja, megóvja. Ennek ellenére ma Magyarországon nincs államilag elismer, akkrediál örmény nyelvokaás, vallásunka pedig a világ legrégebbi kereszény népekén, mióa adminiszraív inézkedések kövekezményekén elveszeük Orlay ucai emplomunka örmény szerarás szerin nem gyakorolhajuk. A külügyminiszérium válaszában megjelenő párbeszédről szóló rész ugyancsak csúszaás: A valóságban az Országos Örmény Önkormányza kezdeményezésére, a il- aására. A Távol az Araráól cím helye más javasolak volna, arva aól, mi szólnak majd a örökök, ekineel arra, hogy az örmények szen hegyekén ismer Arará napjainkban örök erüleen áll. A kiállíás és konferencia eredei címének megválozaásáól a kiállíás lérehozói elzárkózak, így az az eredei elnevezéssel kerül megrendezésre. A árcavezeő korábban is kijelenee egy levelében: válozalan a magyarok szimpáiája az örmények irán. Magyarország abban érdekel, hogy ovább mélyüljön a magyar örmény baráság, és a ké ország közö erősödjön és szélesedjen az együműködés az éle minden erüleén, beleérve a diplomáciai kapcsolaoka is olvashaó a Külügyminiszérium korábbi közleményében. Ennek érelmében kérjük, hogy Magyarország egyen meg minden és valamennyi elérheő fórumon gyakoroljon nyomás a gyilkos hőskén ünneplő Azerbaj - dzsán felé, hogy Ramil Safarov, ha hazájában is, de ölse le büneésé. Amennyiben ehhez kevés a kormány befolyása, akkor forduljon az Európai Unióhoz. Lásd az ír gázoló, Tobin ügyé. A magyarországi örmény kisebbség kéri, hogy a magyar kormány egyen meg minden őle elheő a diplomáciai kapcsola helyreállíására, hiszen a hivaalos kapcsolaarás azóa az Országos Örmény Önkormányzanak is csak nagy nehézségek árán leheséges. Kérjük ovábbá, hogy az államalkoó örmény kisebbség érzései a kormány ne sérse azzal, hogy folyamaosan geszusoka esz a Magyarországgal egyezsége megszegő Azerbajdzsán felé. Tilakozunk azeri parkok léesíése ellen és az ellen is, hogy idegen, azeri kulurális delegációk (népánccsopor) provokáljanak örmény ideniású magyar állampolgároka, ahogy ez örén idén nyáron Balaonfüreden egy kulurális fesziválon. Tilakozunk, hogy Jobbik-közreműködéssel az azerbajdzsán nagyköveség álal delegál álpolgármeserek provokáljanak és kellemelen helyzebe hozzanak felkészülelen kormánypári, magyar poliikusoka. I lenne az ideje, hogy a kormányza, amely állíása szerin az alkomány alapján felelőssége érez az örmény nemzeiségű magyarok irán, fellépjen a Jobbik szélsőséges örményellenes propagandája ellen, amely hazugságokkal, a örénelem meghamisíásával, félrevezeve igyekszik hangulao keleni a magyar ársadalomban. A jobbik folyamaosan három kisebbsége ámad megnyilvánulásai során, melyből keő (zsidók, cigányok) a kormány szine azonnal védelmébe 16 17

10 ve, míg a harmadikról (örmények) szine udomás sem vesz. Mi eek Önök, az örmény származású magyarok, az örmény kisebbség védelme érdekében, amikor Ilham Alyev azeri elnök kijelenee, hogy Azerbaj dzsán számára Örményországnál nagyobb ellenség a diaszpóra, így Magyarország örménysége? Ne legyen késégük afelől, hogy min ahogy az ügy kirobbanása uán kormányzai részről elhangzo: ma sem ennének más ( hiszen nem köveek el szakmai hibá) a kiadaás ügyében, úgy gondoljuk, hogy azeri örök részről sem ennének máskén, ha valamely okból egy vallási fanaikus a nemzei hős szerepére vágyna. Hiszen hasonló elbánásban részesülne, ha a kormány ma sem enne más. Ilyen kijelenésekkel kapha báorságo a errorizmus exporja. Az elmúl egy év során ennek jelekén éleveszélyes fenyegeések érék közösségünke, boríékban érkeze lőszer, az Országos Örmény Önkormányza honlapja folyamaos hekkerámadásoknak van kiéve, melynek kövekezében a honlap jelenleg is elérheelen. Minősíheelen hang nemben fogalmazo, gyűlölködő ek szülőföldünk, Magyarország elhagyásá köveelik, míg idén szimbolikusan a magyar kormányza is kirekeszee az örménysége a magyar nemzeből, amikor az Országos Örmény Önkormányza képviselői már meg sem hívák auguszus 20-án a hivaalos állami ünnepségekre. Az ez megelőző években erre nem vol példa. Mindezek melle már egy éve várunk az alkalomra, hogy az Igazságügyi Miniszérium vezeője fogadja küldöségünke, de hiába vol nyíl levelünk is, viahaó aralmú válasz ez a hivaal vee magára az inge csak a Külügyminiszériumól érkeze. Bizonságban ehá az örmények ezér sem érezheik maguka. Régi bizonságérzeünk csak akkor ér - ne vissza, ha a kormány a kiadaással kapcsolaos ovábbi magaarásával nem báoríja az az országo, ahol hőskén ünnepelnek bruális gyilkosoka, gyermekek elé példaképkén állíva azoka. Nincs az a gazdasági érdek, ami ez alól felmenés adha. Az örmény és magyar nép évszázadokkal ezelő összefonódo közös sorsa, közös, kereszény hiünk és emberségünk ad remény, hogy a kiadaás poliikai márixának mocsara nem lepi el eljesen erőfeszíéseink álal lérehozo érékeinke, ám a kapcsolaok megmenésének, s a bizalom visszaszerzésének a kapkodó menegeőzés, a háríás, a csúszaások és a lekicsinylés mindegyik aiűdre vol példa a kormány részéről nem lehe alapja. Örmény színház Budapesen Uraru elnevezéssel örmény nemzeiségi színház nyija meg a kapui a Semmelweis ucai örmény közponban. Keller Linda színésznő, a színház megálmodójá kérdezük erveikről. Keller Linda: November 22-én Éleképek címmel verses zenés előadással indíunk, örmény szerzők műveivel, de úl a színházon egy kis örmény áncházzal egybeköö gaszronómiai kosolóra is sor kerül. : Mekkora a ársula és milyen bemuaókra készülök? Keller Linda: Minden mos van kialakulóban, így még nincs végleges ársula. Pályázunk, forrásoka keresünk, mer ezen múlik a jövő. Fókuszban az örmény kulúra és hagyományok ápolása van, de korárs szerzőkől is szerenénk bemuani műveke. Kezdeben magyar, azán fokozaosan örmény nyelven is lesznek előadások. A legnagyobb vállalkozás a Pacsiravár című regény és film adapációja lenne. Nagyon fonos, hogy a Semmelweis ucai örmény közponban ohonra alálunk és ámogaás is kapunk. Így egy igazi kamaraszínháza udunk kialakíani és működeni, ahol a közönség kézzelfoghaó közelségbe kerül az örmény kulúrával. Mindenki nagy szereel várunk a november 22-i bemuaónkra. Diaszpóra 21: Beszámolunk róla

11 Hallgasd a csende! Elkészül az áprilisban leforgao Hallgasd a csende videoklipje, melyhez felhívásunkra jelenkezve öbb min huszonöen csalakozak, és adák arcuka. A kéucanyi szereplő, örmények és nem örmények, zenészek, kölők, művészek, közélei emberek és civilek egy-egy sor énekelnek, rappelnek el a dalból, melynek célja, hogy felhívja a figyelme az örmény genocídium közelgő századik évfordulójára és hozzájáruljon ahhoz, hogy Magyarországon is hivaalosan elfogadják a örökök álal elkövee népirás ényé. A klip ősbemuaója jövő év áprilisában lesz, a genocídium emléknapján, s ezzel a 100. évfordulóhoz érkező felkészülési éve nyija meg. A Hallgasd a csende szerzője és előadója, Diramerján Arin köszönee mond mindazoknak, akik első megkeresésre csalakozak az ügyhöz. Felelős kiadó: Örmény Kulúráér Alapívány Felelős szerkesző: Diramerján Arin diaspora21@gmail.hu facebook.com/diaszpóra21 Szerkeszőségi agok: Akopján Nikogosz; nikogosz@vne.hu Avanesian Alex; info@arara.hu Balabanian Hary, Dr. Serkisian Szeván A megjelenik kéhavona A médiaparnere a