2010. évi CLXXXV. törvény

Átírás

1 2010. évi CLXXXV. törvény 1. HATÁLY Minden magyar tulajdonban lévő frekvencia + magyar műholdas feladó állomás + magyar átviteli kapacitást használó műholdas szolgáltatások +.hu végű domain nevek felhasználói A többi bekezdés a honi médiatartalom-szolgáltatók a törvény hatálya alóli elmenekülését - elsősorban a domain-nevek más végződésre való egyszerű átregisztrálását - igyekszik megakadályozni. A törvény hatálya alá nem tartozó EU tagországbeli médiatartalom-szolgáltatókra a következő feltételeknek kell teljesülni: 1. A gyermekek és kiskorúak, a közrend, a közösségek elleni gyűlöletkeltés tilalmának, a nemzetbiztonság védelmét, valamint bűncselekmények megelőzését, nem akadályozza 2. Betartja a különböző tartalmaknak megfelelő sugárzási előírásokat (pl. időkorlát) 3. Ezek megsértését akkor lehet szankcionálni. ha a. A megelőző egy évben a delikvens legalább kétszer már áthágta a szabályokat b. Az EB-t írásban értesítették a jogsértésről és a legközelebbi újabb jogsértés esetére tervezett szankcióról c. ha az érintett tagállammal 15 napon belül nem tudnak megegyezni, és a jogsértés továbbra is fennáll. d. Az intézkedés arányos a védendő érdekhez képest e. A határozatot az EB két hónapon belül visszavonathatja f. A szankcionálás további feltételei és a Médiatanács kötelességei az EB-vel szemben: 179. A Médiatanács szankcionáló meghallgatásai NYILVÁNOSAK. 2. TARTALMI ELŐÍRÁSOK A médiaszolgáltatások típusait alapvetően két csoportra osztják: lineáris és nemlineáris. Lineáris médiaszolgáltatások mindazok, melyek folyamatosan, egy irányba, a befogadótól függetlenül működnek. Nemlineáris médiaszolgáltatások azok, melyek tartalmát a befogadó alakíthatja és időzítheti. A. Gyermekek és kiskorúak védelme A védelem jól láthatóan a év közé eső fiatalokra irányul. őket kezeli kiemelten a szabályozás A műsorokat kategorizáni, és ezeket jelezni kell Lineáris szolgáltatás esetén összesen 6 kategória: 1. korhatár nélkül 2. 6 éven felülieknek éven felülieknek, éven felülieknek (kiemelve a szexet és az erőszakot, vagy ha a témának meghatározó eleme a konfliktusok erőszakkal történő megoldása),

2 5. 18 éven felülieknek, különösen ha a téma az erőszak, vagy a naturális módon ábrázolt szex, 6. szélsőséges, indokolatlan erőszak, pornográfia ez a kategória tiltott, egyáltalán nem tehető közzé. A kategorizált műsorok előzeteseire is vonatkoznak az előírások. Nem vonatkoznak az előírások azokra a műsorszolgáltatókra, akik kódolják a szolgáltatásaikat, és a kódokat csak 18 éven felüliek számára teszik elérhetővé. Nemlineáris (lekérhető) szolgáltatás esetén csak az 5. és 6. kategóriát kell jelölni, és hatékony műszaki megoldást kell alkalmazni annak érdekében, hogy ezek a tartalmak és műsorszámok kiskorúak számára ne legyenek elérhetők. Ezekre a megoldásokra a Médiatanács ajánlást tesz közzé. B. Tájékoztatás A kiegyensúlyozottsági kötelezettségek a következők: évi CIV. törvény 13. (1) A médiatartalom-szolgáltatók összességének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. (2) A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni. Ez egy általános alapelv, amelyet ennek a törvénynek kellene konkretizálni. De nem teszi, csak annyit mond, hogy hírekhez, tudósításokhoz vélemény, értékelő magyarázat csak ezektől elkülönítve fűzhető. Ez eddig is így volt, és magára valamit is adó riporter az újságírás kezdete óta nem engedhette meg magának az ellenkezőjét. A kiegyensúlyozottságot az egyes műsorokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorok esetében folyamatában kell biztosítani. C. Országgyűlési közvetítés A zártláncú adást minden médiaszereplő elérheti, ha megfizeti, illetve az épület kijelölt helyéről bármely médiaszereplőnek joga van közvetíteni, vagy felvételt készíteni, amennyiben az anyagról elhelyez egy-egy példányt az Országgyűlési Könyvtárban, az OSZK-ban és a Médiaszolgáltatástámogató és Vagyonkezelő Alap archívumában. A pártatlanságot biztosító közvetítési rendet a Házszabály melléklete biztosítja (fogja biztosítani). D. Sértő tartalmak A figyelmet fel kell rá hívni E. Rendkívüli helyzetek kezelése Rendkívüli helyzetek esetén törvényben meghatározott nevek és szervek közvetlenül megmondhatják, mit lehet közzétenni és mit nem. A közzététel feltételeit a Médiaalap biztosítja. A megrendelőt mindig egyértelműen meg kell nevezni.

3 F. Kizárólagos közvetítési jogok Nem zárható ki a hazai közönség több mint 20 %-a semmilyen kiemelt nagy jelentőségű esemény közvetítéséből. Hogy mi számít ilyen eseménynek, a Médiatanács NYILVÁNOS meghallgatás után dönti el. Azt is, hogy élőben vagy felvételről történjen a közvetítés Az erről hozott hatósági határozat bírósági úton felülvizsgáltatható, ami a végrajtást nem akadályozza meg és a bíróság sem függesztheti fel. Az első hatósági határozat ELŐTT egyébként jogszerűen szerzett kizárólagos közvetítési jogokra ez a szabályozás nem alkalmazható. Vagyis visszamenőleg nem szankcionál a Médiatanács. Ám azonban ha ez a szolgáltatás érinti a magyar közönség több mint 20 %-át, méltányos áron és ésszerű feltételek mellett köteles eladni a MK állampolgárainak 80 %-át elérő bármely lineáris tartalomszolgáltató részére, ha az igényt tart rá. Hasonlóan kell eljárni az Európai Úniós közvetítések esetében is. Hogy milyen műsor mekkora érdeklődésre tarthat számot, a Médiatanács nyilvántartása a mérvadó. G. Rövid hírek Viszont rövid hír céljára (a műsoridő max 10 %-a, de nem több, mint 50 mp, ha a szerződésben külön nem állapodtak meg) a kizárólagos jogot szerzett szolgáltató is köteles elérhetővé tenni a jelfolyamot, vagy a felvételt. A rövid hírt csak hír- vagy tájékoztató műsorban lehet közzétenni, külön nem. H. Műsorkvóták Lineáris szolgáltatók: 1. Az évi teljes műsoridő >50 %-a európai mű bemutatása, ebből legalább 10 %-ot nem saját (független) műsorkészítővel készíttet, vagy ilyentől 5 évnél nem régebben készült műként vásárol 2. Az évi teljes műsoridő >33%-a magyar mű bemutatása, ebből legalább 8 %-ot nem saját (független) műsorkészítővel készíttet, vagy tőle 5 évnél nem régebben készült műként vásárol. (Ez lehet része az európai művekre vonatkozó 50 %-nak!) Lekérhető szolgáltatók: Az egy naptári évben elérhetővé tett műsorok egybeszámított időtartamának >25 %-a magyar kell, hogy legyen Közszolgálati (évi teljes műsoridő): 1. >60 % európai mű 2. >50 % magyar mű (ez lehet része az európai műsorokra szánt 60 %-nak) 3. >33 % független műsorkészítőtől, vagy 5 évnél nem régebben készült mű vásárlása függetlentől 4. >25 % független magyar műsorkészítőtől, vagy 5 évnél nem régebben készült mű vásárlása függetlentől Lineáris rádiók: Zene: a zenei műsoridő legalább 35 % magyar, ennek 25 %-a 5 évnél nem régebben került nyilvánosságra, vagy nem régebben készült.

4 A kvótákat nem muszáj azonnal érvényesíteni, max. 3 év áll rendelkezésre, amennyiben a szolgáltató erre vonatkozó hatósági szerződést köt a Médiatanáccsal. A szerződésben lehetőség van arra, hogy rádiók és lekérhető műsorszolgáltatók ettől indokolt esetben tartósan vagy állandóan eltérjenek. Lineáris audiovizuális tematikus szolgáltatók indokolt esetben a kvótát 5 évnél régebbi felvételekkel is teljesíthetik. A teljes műsoridőbe nem számít bele a reklám, hírműsor, sportműsor, TV shop, politikai reklám, közlemények, képújság. Amúgy a legközelebbi adatszolgáltatási kötelezettség: május 31. I. Kereskedelmi közlemények évi CIV. törvény 20. (1) A médiatartalomban megjelenő kereskedelmi közleménynek könnyen felismerhetőnek kell lennie. (2) A médiatartalomban megjelenő reklámnak más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. (3) A burkolt kereskedelmi közlemény médiatartalomban történő közzététele tilos. (4) Médiatartalomban közzétett kereskedelmi közlemény nem alkalmazhat tudatosan nem észlelhető technikákat. (5) Médiatartalomban nem tehető közzé vallási vagy világnézeti meggyőződést sértő kereskedelmi közlemény. (6) A médiatartalomban közzétett kereskedelmi közlemény nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra. (7) Nem szabad médiatartalomban közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető kereskedelmi közleményt. E korlátozás nem terjed ki a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényben, illetve más jogszabályban foglalt kivételekre. Alapvetően a kiskorúakon keresztül gyakorolt befolyásolást tiltja, és az alkoholreklámot szabályozza szigorúan. J. Médiaszolgáltatások és műsorok támogatása évi CIV. törvény 20. (8) A médiatartalom támogatóját a közzététellel egyidejűleg, illetve azt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni. (9) A médiaszolgáltatásban közzétett, támogatott médiatartalom nem ösztönözhet, és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra. (10) A támogató a médiatartalom-szolgáltató felelősségét, illetve szerkesztői szabadságát érintő módon a médiatartalmat vagy annak közzétételét nem befolyásolhatja. Nem támogathat médiaszolgáltatást: párt, politikai mozgalom, dohányterméket, vagy olyan cikkeket gyártó vállalkozás, amelynek reklámozását bármelyik jogszabály tiltja. De nemcsak pártlogo, vagy pártnév, de semmilyen pártjelszó sem szerepelhet, ahogy politikai mozgalomé sem évi CIV. törvény bekezdése nem vonatkozik arra az esetre, amikor a támogatáshoz a gyógyszergyártó vagy gyógyászati eljárást érintő vállalkozás esetében a vállalkozás nevét és védjegyét közölni kell, vagy a gyógyszer recept nélkül IS kapható. Nem támogatható: hírműsor, politikai tájékoztató, amennyiben nem tematikus szolgáltatóról van szó, nemzeti események tudósítása rádióban sem évi CIV. törvény bekezdése nem alkalmazható az áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott tematikus szolgáltatásra.

5 K. Termékmegjelenítés Tilos, kivéve filmben, vagy ha a műsorkészítő vagy a szolgáltató nem részesül anyagi juttatásban a gyártó részéről azon túl, hogy ingyen kiteheti a műsorban. (Ez nehezen bizonyítható) Általánosan tilos hírműsorban, politikai tájékoztatóban, 14 év alatti kiskorúaknak szóló (kivéve ha ingyen), nemzeti ünnepekről szóló, és vallási illetve egyházi tartalmú műsorokban Mindenféle formában és mindenhol tilos kitenni dohányárut, bármilyen jogszabály által tiltott terméket és csak receptre kapható gyógyszert, vagy ellátást. A nézőket tájékoztatni kell a termékmegjelenítés tényéről. Ez a szabályozás nem vonatkozik a vásárolt, vagy megrendelt műsorokra, amelyekre a megrendelő nem tud befolyást gyakorolni. L. Politikai, társadalmi és közérdekű közlemények Csak választási kampányban és már elrendelt népszavazás esetén. A médiaszolgáltató kérheti a Médiatanács általi minősítést, díjért. Nem minősül burkolt kereskedelmi közleménynek egy vállalkozás társadalmi célú szerepvállalásáról szóló tájékoztatás, de nem ösztönözhet és csak a neve logója, és max a termék jeleníthető meg, ha szerepvállaláshoz kapcsolódik. M. Reklám és TV Shop A reklámot jelezni kell. Nem sértheti indokolatlan mértékben a műsor egységét. Nem szakítható meg reklámmal: A 30 percen aluli politikai hírműsor A 30 percen aluli 14 év alatti kiskorúakat célzó műsor tudósítások nemzeti ünnepekről vallási illetve egyházi műsorokat, kivéve a filmeket Nem lehet virtuális vagy osztott képernyős reklámot megjeleníteni: a fentiek + a 30 percen aluli dokumentumfilmek esetén. A reklám óránként összesen 12 perc lehet, beleértve az összes reklámfajtát. Nem számít bele: televíziós vásárlási műsorablak, politikai reklám, közérdekű közlemény, társadalmi célú reklám, termékmegjelenítés, képernyőszöveg, ha helyi műsorszolgáltatásról van szó, tematikus szolgáltatókra. A televíziós vásárlási műsorablak nem lehet több, mint napi 3 óra. N. Reklám és közérdekű közlemény a közszolgálati és közösségi médiában Óránként max 8 perc, beleszámít a képújság is

6 Bemondók, hírolvasók, riporterek nem szerepelhetnek reklámokban, csak közszolgálati önreklámban. Kétóránként két percet fenn kell tartani közérdekű közlemények számára O. Közzétételi kötelezettség A médiaszolgáltató adatainak nyilvánosnak kell lennie P. Közérdekű kötelezettség A jelentős befolyásoló erővel bírók: 7:00 8:30, munkanapokon 6:30 8:00 legalább 15 perc hírműsor 18:00 21:00 legalább 20 perc hírműsor A hírműsorok éves átlagban nem tartalmazhatnak 20 %-nál több bűnügyi hírt 19:00 23:00 közötti nem magyar filmek legalább 25 %-a elérhető legyen eredeti nyelven, magyar felirattal. Q. Hallási fogyatékkal élők A közszolgálati és a legnagyobb közönségaránnyal rendelkező médiumokban a filmek fokozatosan, 5 év alatt mindenütt teljes egészében elérhetők legyenek felirattal, vagy jelnyelvi tolmácsolással. 3. JOGOSULTSÁG Lineáris médiaszolgáltatás az NMHH-ban történt nyilvántartásba vétel után indítható, kivéve az állami erőforrásokra pályázó analóg lineáris szolgáltatásokat, ezek a Médiatanács pályázata alapján kapnak engedélyt. A lekérhető szolgáltatásokat be kell jelenteni az NMHH-nak. Az NMHH nyilvántartást vezet minden médiaszolgáltatásról. A médiaszolgáltatási jogosultság nem ruházható át. 42 : a megadandó adatok, nyilatkozatok, technikai részletek 43 : összeférhetetlenségi szabályok példásan szigorúak: pártok, párt által létrehozott vállalkozások, olyan vállalkozások, amelyben az államnak befolyásoló részesedése van, nem jogosultak médiaszolgáltatásra. A szolgáltatásért díjat kell fizetni, amelynek arányosnak kell lennie a vételkörzet nagyságához képest A közösségi médiaszolgáltatásért viszont nem kell díjat fizetni. Lekérhető szolgáltatást nem kaphat olyan személy, aki tagja, vagy munkaviszonyban áll az NMHHval, vagy a Médiatanáccsal Ugyanez vonatkozik a sajtótermékekre

7 Pályázat útján: A pályázattal kapcsolatos feladatokat a Médiatanács végzi Az elnyert pályázat rádió esetén max. 7 év, audiovizuális esetén max. 10 év, ami a digitális átállással összefüggésben egyszer max 5 évvel pályázat nélkül megújítható. Vonatkozó jogszabály: évi LXXIV. törvény 38. (1) A digitális átállásnak december 31-ig kell megvalósulnia a digitális audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében a Magyar Köztársaság teljes területén úgy, hogy a lakosság legalább kilencvennégy százalékát elérje a digitális televízió műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás, és ehhez rendelkezésre álljon a digitális műsorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmas készülék (a továbbiakban: digitális átállás). Amennyiben az előzőekben meghatározott feltételek a megjelölt időpontig nem biztosíthatóak, az audiovizuális médiaszolgáltatások terjesztése digitális átállásának határnapja az előzőekben meghatározott feltételek teljesülésével esik egybe, azzal, hogy a digitális átállás határnapja legkésőbb december 31. Az NMHH a Médiatanács kérésére összeállítja a médiaszolgáltatási lehetőségek jegyzékét. A pályázatok technikai részletei. 60. : a pályázat értékelése: az értékelésnek mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulnia; az értékelési elveknek átláthatónak, megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lennie 61 : a pályázati döntést bíróságon meg lehet támadni (a Fővárosi Ítélőtábla az illetékes); a pályázati adatokról a szerződés megkötéséig adat harmadik személy részére nem adható ki. Egyéb technikai részletek (hálózatba kapcsolódás, vételkörzet-bővítés, szerződésmódosítás, Ideiglenes médiaszolgáltatás 4. KÖZÖSSÉGI MÉDIASZOLGÁLTATÁS Évente beszámoló a Médiatanácsnak kötelezettségek: rendszeres tájékoztatás és hírszolgáltatás az adott területen kulturális műsorok közzététele törekszik a hallási fogyatékkal élők igényeinek figyelembevételére megfelel a műsorkvóta előírásoknak, kivéve a független műsorkészítőkre vonatkozó kvótákat legalább napi 4 óra műsoridő legalább heti 4 óra abban az évben általa készített és először sugárzott (nem ismételt) műsort tesz közzé műsoridejének 2/3-a közszolgálati jellegű (83. ) rádió esetén zenei műsoridejének legalább a fele magyar A Médiatanács legalább kétévente hivatalból részletesen, legalább 7 műsornapra kiterjedően vizsgálja a működést

8 5. A PIACI KONCENTRÁCIÓ MEGELŐZÉSE A 35 %-os éves átlagos közönségarányt elérő audiovizuális, és 40 %-os arányt elérő rádiós szolgáltató, annak tulajdonosa, vagy befolyásoló részesedéssel rendelkező személy vagy vállalkozás új médiaszolgáltatást nem indíthat köteles a műsorstruktúráját megváltoztatni magyar műsorok, vagy független műsorkészítők további bevonásával, erre a Médiatanáccsal max 1 éves hatósági szerződést köthet. Kétség esetén a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a vállalt intézkedések valóban csökkentik a tájékoztatási monopóliumot közönségarány = lineáris audiovizuális % + lineáris rádiós % JBE = éves átlagos közönségarány legalább 15 %, feltéve, hogy legalább egy szolgáltatása eléri a 3 %- ot. A Médiatanács ezzel összefüggésben adatszolgáltatásra kötelezheti a vizsgált szolgáltatót 6. A SOKSZÍNŰSÉG VÉDELME A médiaszolgáltatások max 25 %-a, a rádiós szolgáltatások max fele lehet azonos befolyásoló vállalkozás kezében. továbbítási kötelezettség minden átviteli rendszeren: 4 közszolgálati lineáris audiovizuális és 3 rádiós szolgáltatást a műsorterjesztő díjmentesen köteles továbbítani, amit a Médiatanács ellenőriz teljes kapacitásának 10 %-ig, de max 3 szolgáltatásig körzeti vagy helyi audiovizuális közösségi szolgáltatás esetében szerződési kötelezettség. A Médiatanács további szerződéskötési kötelezettséget is megállapíthat, indokolt esetben, de köteles mérlegelni a médiapiaci egyensúly és a tájékoztatási sokszínűség szempontjait is. verseny esetén a terjesztő köteles nyilvános, átlátható eljárás során pártatlanul és objektív kritériumok alapján dönteni JBE szolgáltató: tisztességes és ésszerű szerződéskötési kötelezettség JBE nem köthet ki olyan terjesztési műszaki kritériumokat, amelyek teljesítésére a többség nem képes 7. KÖZSZOLGÁLAT Célok: társadalmi és kulturális értelemben átfogó szolgáltatás nemzeti, közösségi, európai identitás, kultúra és a magyar nyelv ápolása nemzeti összetartozás, társadalmi integráció, család nemzeti, etnikai kisebbségek, vallási közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása súlyosan hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők sajátos médiaigényeinek kielégítése kiskorúak oktatás, ismeretterjesztés egészséges életmód Magyarország, Kárpát-medence, a kultúra bemutatása Európa és a világ számára határon túli magyarság kulturális igényei kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős tájékoztatás eltérő vélemények ütköztetése

9 médiaszakmai innováció, magas erkölcsi mérce új technológiák és műsorterjesztési módok bátor alkalmazása magyar filmművészet közérdek szolgálata A Közszolgálati Közalapítvány: MTV+Duna TV+Magyar Rádió+MTI tulajdonosa Induló vagyon: Országgyűlés állapítja meg alapító okirat 2/3 más kérdések: SZMSZ általános alapítványi szabályok KK Kuratórium A KK kezelő szerve feladatai: alapító okirat SZMSZ + ügyrend Kuratóriumi iroda: ügyintézés, ügykezelés, ügyvitel, jogosultak szakértőket alkalmazni: SZMSZ egyenkénti szavazás, 6 tag, 9 évre, 2/3; ebből 3 kormányoldali, 3 ellenzéki, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt a jelölésben, az adott oldal más képviselőcsoportja élhet a jelölési joggal. Akit nem választanak meg, csak akkor jelölhető újra, ha 1/3 szavazata megvolt. A Kuratórium elnökét + 1 tagot a Médiatanács delegálja 9 évre (ez beleszámít a kormányoldali 3 főbe?...) a Kuratórium lehet csonka is, de min. 3 fő szigorú összeférhetetlenségi szabályok, amelyek gyakorlatilag kizárnak minden politikai és gazdasági befolyásolást 90 : a Kuratórium feladatai 91 : a Kuratórium NEM jogosult: a közszolgálati médiaszolgáltatók alapvető tevékenységi körét a közszolgálati médiaszolgáltatókat megszüntetni, egyesíteni, más szervezeti formába átalakítani a közszolgálati szolgáltatóktól vagyont elvonni a tartalomszolgáltatási terv elfogadásán túl a műsorszerkezetbe, tartalmakba beleszólni a közszolgálati szolgáltatók vezérigazgatóját utasítani hatáskörét túllépni hatásköreit nem is bővítheti működés, díjazás, gazdálkodás: szokásos Közszolgálati kódex: első ízben a Médiatanács fogadja el a Kuratóriummal egyetértésben és a vezérigazgatók véleményét kikérve. Ezután a kódexet a Közszolgálati Testület módosíthatja a kódexet, a Kuratórium egyetértése mellett. Módosítást kezdeményezhet a Testület, a Kuratórium, és a vezérigazgatók. Médiatudományi Intézet szakmai támogatás. A Kódex érvényesülését a Testület felügyeli Közszolgálati Testület: 14 tag, elnökkel együtt, 3 évre Jelölő szervezetek: 14 db: MTA, Történelmi egyházak, MOB, rektori konferencia, Kereskedelmi és Iparkamara, kisebbségi önkormányzatok, települési önkormányzatok szövetségei, családi érdekvédelmi szervezetek, fogyatékosok érdekvédelmi szervezetei, művészeti szakmai szervezetek. Ha a sokféle szervezet nem tud egymással dűlőre jutni, a Hivatal sorsolással választja ki a delegálandó személyt.

10 8. KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÓK 101 : MTI különleges feladatai Vezérigazgatók, igazgatóság nélkül, a munkáltatói jogköröket a Kuratórium gyakorolja. A Médiatanács elnöke mindig két embert jelöl, a Médiatanács elfogadja a jelölteket, a Kuratórium választ. Ha a Közszolgálati Testület nem fogadja el a vezérigazgató beszámolóját, ketdeményezheti a vezérigazgató kirúgását. 106 : közös Felügyelő Bizottság: 4 tag + elnök, 1 tagot a munkavállalók, a többit a Kuratórium választja 9. MÉDIASZOLGÁLTATÁSOK ÉS SAJTÓTERMÉKEK FELÜGYELETE NMHH Autonóm államigazgatási szerv, kizárólag a törvényeknek van alárendelve Frekvencia-gazdálkodás, hírközlés területén részt vesz a kormány jogszabályokban meghatározott politikájának végrehajtásában, de feladatot csak törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő Önálló hatáskörrel rendelkező szervei: Elnök, Médiatanács és Hivatal Évente beszámol az Országgyűlésnek Nem polgári célú frekvenciagazdálkodás: Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság, a Hivatal szervezetében, a főigazgatónak alárendelve ELNÖK 111. Szokásos elnöki feladatok Az Elnököt nem lehet utasítani feladatkörének ellátásával és hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában, de egyedi döntésre ő sem utasíthatja a hivatalt. A miniszterelnök nevezi ki 9 évre Miniszteri illetmény, helyettesek: államtitkári illetmény HIVATAL főigazgató, akit az elnök nevez ki, KFGH élén igazgató, akit az elnök nevez ki a főigazgató javaslatára; elsőfokú hatósági határozathozatali joggyakorlása során nem lehet utasítani. Ha felmentik, egy évig nem dolgozhat olyan gazdasági társaságban, amelyet főigazgatóként hozott döntése érintett. Ha 3 évnél rövidebb ideig volt főigazgató, akkor 6 hónapig. Végkielégítés: 1 hónap, szokásos feladatok, a hivatal vezetése szempontjából elnökhelyettesnek minősül, szigorú összeférhetetlenségi szabályok, NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS A kormány véleményező, tanácsadó szerve

11 5 tag, elnök+alelnök: a miniszterelnök nevezi ki, 2 tag Médiatanács, 1 tag MTA, 4 évre csak a törvényeknek vannak alárendelve, nem utasíthatók gazdálkodását az ÁSZ ellenőrzi MÉDIATANÁCS önálló, az Országgyűlésnek alárendelt, az ORTT jogutódja csak a törvényeknek van alárendelve, tagjai nem utasíthatók elnök + 4 tag, Országgyűlés, 2/3, egyidejű listás szavazás, 9 év, vagyonnyilatkozat Az NMHH elnöke automatikusan a Médiatanács elnökjelöltjévé is válik, aki az Országgyűlésnek meg kell választania. Vagyis az Országgyűlés megakadályozhatja, hogy a miniszterelnök által kineveztt NMHH elnők egyben a Médiatanács elnöke is legyen. Maga határozza meg ügyrendjét, Közlönyben közzé kell tenni. Szigorú gazdálkodási szabályok A VAGYONKEZELŐ ALAP Csak a törvényben meghatározott célokra használható fel Állam részéről: évente közszolgálati hozzájárulás Az Alap jogi személy, kezelője a Médiatanács, vezérigazgatójának munkáltatója a Médiatanács A támogatásokra nyilvános pályázatot kell kiírni Az alapkezelés részletes szabályait a Médiatanács dolgozza ki MÉDIATUDOMÁNYI INTÉZET Az NMHH önálló szervezeti egysége, önálló tudományos tevékenységet végez. A vezető és tagjai az NMHH köztisztviselői, felügyelet: Médiatanács MÉDIA ÉS HÍRKÖZLÉSI BIZTOS Az NMHH elnöke nevezi ki, főosztályvezetői besorolású érdeksérelem esetén vizsgálódhat nincs hatósági jogköre AZ NMHH HIVATALA ÉS A MÉDIATANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

12 Médiatanács, döntések: egyszerű többség, minden szavazat egyenlő, az elnöké is Bárki bejelentéssel élhet, az NMHH (nem a médiatanács!) mérlegelheti, hogy eljár-e az ügyben, ha nem, nincs indoklási kötelezettsége, de hivatalos levélben válaszolnia kell Az NMHH-tól függ, hogy mely meghallgatásokat folytat le nyilvánosan, kivéve, ahol a törvény ezt kifejezetten előírja. Az időpontot legalább 30 nappal előtte köteles bejelenteni, tíz nappal előtte pedig közzéteszi az előkészítő dokumentumokat, amennyiben üzleti titkot nem tartalmaznak. 8 nappal előtte a honlapra is felteszi az elektronikus formában rendelkezésre álló anyagokat is. Egyeztetés: nem kötelező, de ha kezdeményezte, akkor BÁRKI elküldheti a javaslatait, indoklási kötelezettség nincs Jogorvoslat: a hatósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, ám bírósági kereset indítható jogszabály megsértése hivatkozással, melyet a bíróság köteles soron kívül lefolytatni. Azonban ennek nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására. A hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A döntésekkel kapcsolatban felügyeleti vizsgálat nem kérhető. kizárólagos illetékesség: Fővárosi Bíróság AZ NMHH Hivatalának hatósági döntése ellen az ügyfél a Médiatanácshoz fellebbezhet. Általános felügyelet: ellenőrzési és jogkövetkezmény-alkalmazási jog Piacfelügyelet: éves terv, az eljárás hivatalból indul, ügyintézési határidő 60 nap, egyszer hosszabbítható 45 nappal, évente beszámoló Médiapiaci ágazati vizsgálat, amennyiben nem érinti a GVH hatáskörét, átfedés esetén a GVH köteles tájékoztatni a Médiatanácsot jogvitában a Médiatanácshoz lehet fordulni Az NMHH adatszolgáltatásra kötelezhet (először kér, aztán határozatban kötelez, ez ellen a határozat ellen jogorvoslattal lehet élni. Fellebbezni viszont nem lehet) Más tagállamban letelepedett szolgáltató elleni szankciót csak az EB tudtával lehet alkalmazni, azonban a végrehajtásnak nem kell megvárnia az EB döntéshozatal eredményét Megsértés esetén az eljárást kezdeményező köteles először a szolgáltatóhoz fordulni, csak azután mehet a Médiatanácshoz 182. : Pontosan definiált hatáskörök nem hatósági jogkörben: ajánlások az Országgyűlés tájékoztatása a sajtószabadság érvényesüléséről véleményt mond a frekvenciagazdálkodással és hírközléssel kapcsolatos jogszabályokról együttműködik más tagállamok médiahatóságaival 10.JOGKÖVETKEZMÉNYEK

13 először felhívás, ismételt jogsértés esetén szankciók: max. 2 millió a vezetőre, ki lehet zárni a pályázási lehetőségekből, JBE max 200M, egyébként max 50M, országos napilap 25M, hetilap, folyóirat 10M, nem országos sajtótermék max 5M, közvetítő max 3M 11.TÁRSSZABÁLYOZÁS A Médiatanács együttműködik más szakmai önszabályozó szervezetekkel, velük együttműködési megállapodást köthet, átadhat nekik feladatokat (192. ), amennyiben van önszabályozó kódexe, ezekt a szervezeteket (természetesen) felügyeli. 12.ÁTMENETI SZABÁLYOK