MARTONVÁSÁR NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE. Településfejlesztési koncepció

Átírás

1 ALBA EXPERT 2003 MÉRNÖKI IRODA BT SZÉKESFEHÉRVÁR Várkörút 56. II.e Tel.: 22/ MARTONVÁSÁR NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Településfejlesztési koncepció

2 1. Előzmények A bekövetkezett társadalmi, gazdasági, műszaki, jogszabályi változások miatt, továbbá a település kiegyensúlyozott fejlődésének érdekében szükséges a hatályos jogi szabályozásnak is megfelelő új településrendezési terv készítése. Martonvásár nagyközség Önkormányzata felismerve ezt a problémát, megrendelte a településrendezési terv elkészítését, amelynek első munkarészeként a tervezési koncepció kerül kidolgozására. A vizsgálati munkarészek után készülő tervezési koncepció a település hosszú távú fejlesztésének irányelveit jelöli ki, amelyből kidolgozható az a program, amely Martonvásár fejlődését a következő években, évtizedekben elősegíti. A település tervezési koncepciójának meghatározásánál a kialakult, jelenlegi állapotokból indulhatunk ki. Meg kell határozni, a települési élet helyi jellemzőit. Csak ezután lehet meghatározni a település vezetése, a lakosság és a helyi gazdasági élet elképzeléseinek, igényeinek figyelembevételével Martonvásár hosszú távú fejlesztési koncepcióját. 2. Településfejlesztés Jelenleg Magyarországon különböző pályázati lehetőségek segítségével juthatnak a települések a költségvetésüket kiegészítő forrásokhoz, fejlesztési elképzeléseik megvalósítása érdekében. Ezen pályázatok beadásának egyik feltétele a kidolgozott településfejlesztési program és az arra épülő településrendezési terv, amelyben rögzítésre kerül a település rövid, illetve hosszú távú fejlesztési stratégiája, ezért fontos, hogy minden településnek legyen elfogadott, és hatályban lévő településfejlesztési koncepciója, illetve településrendezési terve. A tervezési koncepcióban kerülnek meghatározásra a településfejlesztési lehetőségei, melyek műszaki jogi kereteit a településrendezési tervben kell részletesen kidolgozni. A tervezési koncepció, illetve az utána készülő településrendezési tervnél nagyon fontos feladat, hogy olyan anyag készüljön, amely az adott település adottságaira épül, az ott élők igényei szerint kerül kialakításra, így a település lakóihoz szól. Ezen túl természetesen figyelembe kell venni az államigazgatási szervek, illetve közműkezelők szakvéleményét is, amelyet a megfelelő színvonalú rendezési dokumentáció kidolgozásához adnak, illetve a településrendezésről szóló különböző jogszabályokat. 2

3 3. Földrajzi adottságai Martonvásár a kelet-dunántúli Mezőföld északi peremén, a kelet-nyugati irányú Budapest-Székesfehérvár közötti országos főútvonal és az észak-déli irányú Szent László patak metszéspontjában a völgy keleti, nyugatra néző lejtőjén települt. A völgy nyugati oldalán húzódik a Szent László dombvidék, amelynek keleti oldalán van Gábormajor. A völgyet keletről az Erdőhát-hegy (182,5 m) határolja. Az erdőháti heggyel párhuzamosan az Orbánhegy húzódik. A Budapest felé eső területen helyezkedik el az Újtelep. A Mezőföld északi részének tekinthető területen a jó földnek köszönhetően már régóta magas színvonalú a mezőgazdasági termelés. Éghajlata (nagyobb hőmérsékleti ingadozással) csapadékban szegényebb, a nyári időszakban aszályosságra hajlamos. Természetvédelmi szempontból értékes terület a MTA Mg. Kutatóintézetének parkja (mocsári ciprus, páfrány fenyő, juhar, platánfa). A község központi belterülete a Szent László-víz baloldali újpleisztocén teraszán fekszik 114 m tszf-i magasságban. Relatív magassága a patak vízszintje (106 m) felett 8 m. A jégkorszak utolsó harmadában (risswürm jégmentes idő) a különböző mélységekig erodált pannóniai táblás felszínt szerkezeti mozgások érték, s északnyugat-délkeleti irányú vetődések mentén pásztásan feldarabolták. Ekkor alakult ki a Szent László-víz völgye és a vele párhuzamosan futó Váli-vögy, valamint a távolabbi Benta-patak völgye is. A meredek löszlejtők (Orbán-hegy) erodáltak. A községhatár Szent László-víz völgye és a Váli-völgy közti keskeny területét ( m tszf) deráziós völgyekkel és löszformákkal tagolt lapos tetejű és pusztuló domború lejtőjű enyhén hullámos löszhát jellemzi. A község K-i határa gyenge reliefenergiájú (5-10 m/km 2 ), asztalsima felszínű tagolatlan löszös tábla. Felszínét m vastag típusos lösz fedi. Átlagos tengerszint feletti magassága 135 m. Változatos morfológiai arculatú terület a Mezőföld meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú éghajlati körzetéhez tartozik. Napfényben gazdag terület, különösen a nyári hónapok bőséges napfényellátottsága kedvező. Tele mérsékelten hideg. Uralkodó szele az északnyugati. Évi átlagos csapadéka kevés, mindössze 551 mm, ezen ok miatt a területen súlyos vízhiány mutatkozik, melynek értéke évi átlagban meghaladja a 125 mm-t. Felszíni 3

4 vizeinek összegyűjtője és fő levezetője a Szent László-víz, melynek sokévi átlagos vízhozama a községnél 600 l/s. Természetes állóvizei közül csak a Kastély-park tava jelentős. A Szent László-völgy széles alluviális völgysíkja számottevő talajvizet is tároz. A település területének 41 %-a az Érd-Ercsi hátság, 59 %-a a Váli-víz síkja természetföldrajzi kistájhoz tartozik. 4. Martonvásár nagyközség történelmi múltja, mely kihatással van a jelenre A legrégibb településmaradványok a bronzkorból valók, a Vörösmarty utcában és a törpe-vízmű építésénél kerültek elő a bronzkori emlékek. A római korból a Petőfi utcában ismertjük a kelta bennszülöttek kora császárkori temetkezését. A község határában Szent László pusztán a víztároló délnyugati oldalán emelkedő kis dombon van egy római település. Septimus Valentinus és családja számára (Kr. u. III. századba elején) készült feliratos sírköve azt bizonyítja, hogy a (bennszülött eredetű) romanizálódó lakosság egyes tagjainak a Kr. u. II-III. század fordulóján adományoztak római polgárjogot. A Gyerekotthon területéről ismertjük az avar kori temető gazdag avar sírját, és számos kora- és késő avar sírleletet, csont íjlemezt, griffes-indás övveretet. Az Orbán-hegyen a középkori templom körüli temető felét a homokbányászás során elpusztították. Tőle délnyugatra és délre volt a templom és a középkori falu, amely nyugat felé, a Szent László víz árterének feléig terjedt. A templom környékén lévő maradványokban a középkori Martonvásárt kell látnunk (az Árpádkortól a XVI. század végéig). Az újonnan telepített község gócpontja innen kb. 1 Km-re délnyugatra alakult ki. Martonvásárnak a középkorban közlekedési szempontból is jelentősége volt. A tatárjárás előtt az Esztergomba tartó baranyai út Ercsi Martonvásár Bicske vonalon vezetett keresztül. A fővárosi székhelynek Esztergomból Budára történt áthelyezésével a baranyai út Ercsi Nagytétény Buda útvonalra terelődött át. A tatárjárás után megnövekedett a jelentősége a Buda Martonvásár Fehérvár útvonalnak, amely a tengerpartról jövő forgalmat is lebonyolította. Az 4

5 Ercsi Martonvásár Bicske útvonal, mint hadiút a török időben ismét szerephez jutott. Az évi összeírásban említik: a falu 22 házzal Budához tartozott. A virágzó piacközpont a török időkben teljesen elpusztult. A mai Martonvásár kialakulását a Brunszvik családnak köszönheti, melynek tagjai az 1700-as évek második felében telepítették újra a kihalt falut, és teremtettek civilizációt a mocsaras, kopár pusztákon. Ennek köszönhetően a dinamikusan fejlődő település 1789-ben elnyerte a mezővárosi rangot. Martonvásár 1800 táján mintegy 900 főt számlál. Lakói magyarok, németek és szlovákok. A fejlődő gazdaságot nemsokára Alcsúttal, Nagycenkkel együtt jeles mintauradalmak között tartják számon. A felvilágosodás híveként emlegetett ifj. Brunszvik Antal ( ) pedagógiai érdeklődését a család nőtagjai örökölték a kisdednevelés és nőnevelés ügyének lelkes apostolai; Brunszvik Teréz ( ) első, aki magyar földön óvodát alapít. A település fejlődésében (1861) lendített a Budapest Székesfehérvár Nagykanizsa között vasútvonal kiépítése. A Brunszvik család négy nemzedéken át maradt a birtokon tól az áj tulajdonos, József főherceg, aki 1897-ben eladja a birtokot a sörgyáros Dreher családnak ig az ő tulajdonában van a gazdaság. A kastély ma a MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatási épülete. A település jövője szempontjából nagy jelentőségű esemény volt, hogy Martonvásár 1977-ben nagyközség lett. 5

6 5. Martonvásár nagyközség rövid ismertetése Népesség A nagyközség állandó népessége az elmúlt évtizedben az országos átlaggal szemben folyamatos növekedést mutat. A születések száma évek óta azonos vagy magasabb a halálozások számánál. Az emelkedés a beköltöző népességnek köszönhető. Martonvásár kiemelkedő területi adottságai, jó levegője miatt nagymértékben vonzza a környező városokból kiköltöző családokat. Demográfiai mutatók LAKÓNÉPESSÉG TERMÉSZETES SZAPORODÁSI FOGYÁS BELFÖLDI VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET LAKÁS ÁLLOMÁNY TELEPÜLÉSBE KÖLTÖZÖTT (FÓ) TELEPÜLÉSBŐL ELKÖLTÖZÖTT (FŐ) Népesség összetétele ÉV

7 X Gazdaság Martonvásár területének a mezőgazdasági alkalmassága az országos átlagot meghaladja. A település zonális földhasználati struktúrája agrártermelési meghatározottságú. A település nagyobb részében mezőgazdasági adottságát hasznosítja a Martonseed Rt. és az Új Élet Mg. Szövetkezet. A évi Általános Mezőgazdasági Összeírás szerint Martonvásáron 324 gazdaság működik, melyből 314 az egyéni gazdaságok száma. Az egyéni gazdaságok aránya a lakosság 6,2 %-a. A szántóföldi növénytermesztés mellett fontos szerepet kap az állattenyésztés. A szarvasmarha tartás mellet jelentős a sertés és a tyúkfélék létszáma. Az állattartó gazdaságok száma 253. A mezőgazdasági terület 2379 ha. A növénytermesztés főbb ágazatai: vetőmag és étkezési búzatermesztés, őszi árpa, kukorica, napraforgó és borsótermesztés. A mezőgazdasági termelés mellett kismértékben ipari vállalkozások is helyet kapnak. A kereskedelem egyik legfontosabb megoldásra váró feladata a megfelelő piac kialakítása. 7

8 Statisztikai adatok Vállalkozások MŰKÖDŐ VÁLLAL- KOZÁS TÁRSAS VÁLLAL- KOZÁS EGYÉNI VÁLLAL- KOZÁS Foglalkoztatottak száma MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA TELEPÜLÉSEN BELÜL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA TELEPÜLÉSEN KÍVŰL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA Szociális ellátás SZOCIÁLIS ELLÁ- TÁSBAN, TÁMO- GATÁSBAN RÉ- SZESÜLTEK (FŐ) SZOCIÁLIS ELLÁ- TÁS, TÁMOGATÁS (eft)

9 Művelődés Brunszvik Géza alapította 1883-ban a római katolikus óvodát elhunyt gyermekei emlékére. jelenleg a Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda két különálló épületben működik. 230 férőhely van 15 óvodapedagógusok száma Fejér megye középsúlyos fogyatékos gyermekeinek oktatásával és nevelésével foglalkozik az Általános Iskola és Diákotthon (Gyógypedagógiai Intézet). Az intézmény az 1903-ban épült Megyei Árvaházban van. Bentlakó gyerekek száma: 88 Bejáró gyerekeke száma: 3 Gyógypedagógusok száma: 28 gyerekfelügyelők száma: 12 A Beethoven Általános Iskola tanulói létszáma: 670 fő. átlagos osztálylétszám: 25 fő. Napközi otthonos ellátásban 158 fő részesül. A pedagógusok létszáma: 45 fő 1991-ben létesült Művészeti Alapiskola három tagozatán (zene, képzőművészet, néptánc) 588 növendék tanul, az óvodás kortól a középiskolás korig bezárólag. A Nagyközségi Könyvtár a Beethoven Általános Iskola épületében található ban létesült a martonvásári népkönyvtár. Az intézmény művelődési ház hiányában klubkönyvtárként működött az 1960-as években tól Nagyközségi Könyvtár kettős funkcióval: iskola és közművelődési könyvtár. A könyvtár alapfunkcióján kívül különböző rendezvénytípusaival (irodalmi estek ismeretterjesztő előadások) fontos szerepet játszik a község közművelődési életében. Az 1993-ban létesült klubház kertében működnek a kiscsoportok, (valamint az öntevékeny kisközösségek és az intézmények klubjai) melyek alapvetően meghatározzák Martonvásár kulturális életét (nyugdíjas klub, képzőművészeti kör). A nemzetközi hírű Százszorszép együttes, a magyar népi táncművészet hagyományait népszerűsíti. Kortárs magyar képzőművészeti és iparművészeti kiállításoknak ad helyet az 1996-ban nyílt Sütő Petre Rozália (S.R.R.) pincegaléria. A hagyományőrzés az egyik fő célja az 1991 óta évente megrendezett Martonvásári Napoknak. E színvonalas és sokféle programot (zene, sport, néptánc, kiállítás) kínáló rendezvénysorozatot évről-évre egyre nagyobb számmal látogatják. 9

10 A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet vezetősége a Beethoven-emlékgyűjtemény céljára helyet adott a kastélyban. A múzeum Beethoven martonvásári tartózkodását idézi fel. A Beethoven Múzeum felavatására és az első hangversenyre június 22-én került sor. Kiépítettek továbbá egy 1500 főt befogadó szabadtéri színpadot is, ahol nyaranta három, illetve négy Beethoven-hangversenyt rendeznek. Az Óvodamúzeum, mely az országban egyetlen, bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Tárgyai, könyvei, fotói, dokumentumai és játékai elénk tárják a régmúlt, s a közelebbi múlt óvodáinak életét, a szemléltető- és foglalkoztatóeszközök a honi kisgyermeknevelés fejlődését, útkeresését, s a jobbra való törekvéseket. Iskolai végzettség ÁLTALÁNOS ISKOLÁNÁL ALACSO- NYABB ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZÉPISKOLA ÉRETTSÉGI NÉLKÜL KÖZÉPISKOLA ÉRETTSÉGIVEL EGYETEM FŐISKOLA VEZETŐI ÉRTELMISÉG EGYÉB SZELLEMI

11 Sport A településen két jól működő szakosztályban sportolhatnak, az egyik a labdarugó szakosztály, a másik a kézilabda szakosztály. Ezen felül más szakágak is meghonosodtak a nagyközségben, így a tenisz és a sakk is népszerű sport. Vallás A század elején, s jelenleg is a település lakosságának legnagyobb része római katolikus. Ezen kívül református és evangélikus vallású. Martonvásáron egy katolikus templom szolgál egyházi célokat, valamint a református imaház. Kisebb vallási közösségek közül megtalálhatók még a baptisták. Egészségügy A település egészségügyi ellátását 3 egészségügyi intézmény biztosítja: fogászat házi orvos gyerek orvos. Háziorvosok száma: 2 fő. gyermekorvosok száma: 1 fő, A gyógyszerellátást a nagyközségben működő magángyógyszertár látja el. A településen működik az idősek Klubja 25 fővel. Statisztikai adatok ÉLVESZÜLETÉS HALÁLOZÁS MEGBETEGEDÉSEK ÁTLAG ÉLETKOR ELLÁTÁS REND- SZERE ELLÁTÁS GAZDA- SÁGI ALAPJA TB TB TB TB önkormányzat önkormányzat önkormányzat önkormányzat 11

12 ELLÁTÁS ÖNKOR- MÁNYZAT GAZDA- SÁGI KÖLTSÉ- GE(eFT) TB FINANSZIROZÁS ÖNKORMÁMYZATI FINANSZIROZÁS Beethoven és Brunszvik emlékek Martonvásár a haladó gondolkodású művészetpártoló család egykori rezidenciális helye. A múlt század legelső éveiben ( ) a kastély falai között vendégeskedett Ludwig van Beethoven. A barokk kastélyépület ben épült, 1970-ben neogót stílusban átépítették. A kastélyépülettel egybe épület a barokk katolikus templom ( ) Jung József tervei alapján készült. Homlokzati tornyát rézsisak fedi, a fülkében Szent István és Szent László szobrai állnak. A szobrokat és a kőfaragó munkákat Anton Tobota készítette, az oltárképet Félix Ivo Leicher, a freskókat pedig Johann Cimbal. Martonvásár ma a Beethoven kultusz magyarországi központja. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete a kastély jelenlegi működtetője, ápolja és szépíti a kastélyt, a parkot, valamint a Beethoven Emlékmúzeumot. A felújított múzeum 1989-ben állandó kiállítással gyarapodott. A közel 70 hektáros park a festői szépségű tóval és szigettel természetvédelmi terület. A park területén nyert elhelyezést az Óvodamúzeum is. Az országban egyedülálló gyűjtemény a magyar kisdedóvás történetébe enged bepillantást. A község értékes régi épületei, közé tartozik az egykori beszálló vendéglő (1768), ma Postakocsi étterem, a magtár (1784) és a népi lakóház (Szent László u. 7.) asztalos műhelye. Martonvásár településképét kialakító épületei között megemlíthetjük az utóbbi évtizedekben újjáépített Beethoven Általános Iskolát (1976) és az ben avatott Brunszvik Teréz óvodaépületet. A 7-es út mellett, a felújított épületek között, említésre méltó az a családi ház is, amelyben az S.P.R. Galéria található. A középületek a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, óvodák, általános iskola, a posta, templom, Klubház, Idősek Otthona, Kastély, rendőrség. A nagyközség néhány középületéről elmondható, hogy kisebb, nagyobb mértékben felújításra, tatarozásra szorul. 12

13 Infrastruktúra A település infrastrukturális ellátottsága jó. A településen az ivóvíz hálózatra szinte minden lakás rá van kötve, a szennyvízelvezetés fejlesztése megindult. Az összes lakóház elektromos áram ellátása megoldott. A gázvezeték-hálózat 90 %-ban kiépült. A község vezetékes telefonnal rendelkezik. Az összes mobiltelefon szolgáltató hálózata elérhető a település teljes területén. Az utak 95 %-a szilárd burkolatú. A kommunális hulladékgyűjtés megoldott a Pusztazámor regionális telephelyre történik. A lakóházakban zömmel a vezetékes földgázról biztosított gázfűtést alkalmazzák, a többi lakást hagyományos módon fával fűtik. Martonvásár területén jelentős iparfejlesztés nem tervezett, azonban biztosítani szükséges a főleg kis- és középvállalkozások bővülési lehetőségét, illetve bővülő telephelyigényének kielégítését. A közlekedés fontos részét képezi a településfejlesztésnek. A meglévő utak, úthálózati szerepéhez méltó kialakítása a legfontosabb feladat, miután a 7-es út kettészeli a települést. A nagyközség külterületi szakaszán halad el a felújított és fizetőssé tett M7-es autópálya. A forgalom 7-es útra terelése a település szempontjából igen kedvezőtlen környezetvédelmi hatásokkal jár, így égető feladatként jelentkezik a 7-es főközlekedési út települést megkerülő szakaszának kialakítása. A kerékpáros közlekedés kiépítése nemcsak települési, hanem térségi szinten kialakítandó. 13

14 6.Települési mutatók: Igazgatási terület : 3125 ha Ebből belterület : 342 ha külterület : 2726 ha zártkert : 57 ha ebből szántó : 2223 ha gyep(rét) : 25 ha szőlő : 24 ha kert : 17 ha gyümölcsös : 9 ha gyep(legelő): 72 ha nádas : 24 ha erdő : 167 ha kivett : 559 ha halastó: 5 ha Lakónépesség (az év végén): 5180 fő Élve születés: 40 fő Halálozás: 70 fő Természetes szaporodás, ill. fogyás: 30 fő Belföldi vándorlási különbözet: 64 fő Lakásállomány az év végén: 1776 db Épített lakás: 18 db Megszűnt lakás: 4 db 14

15 Közművek: Villamos energiát fogyasztó háztartás: 2018 A háztartások részére szolgáltatott villamos energia (MWh): 5652 Vezetékes gázt fogyasztó háztartás: 1441 Háztartásoknak értékesített vezetékes gáz (1000 m3): 3754 Közüzemi vízvezeték hálózat (km): 46,1 Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás: 1729 A lakosságnak szolgáltatott víz (1000 m3) : 205 Közüzemi szennyvíz csatornahálózat (km): 5,8 Közüzemi szennyvíz csatornahálózatba csatolt lakás: 93 Távbeszélő fővonal: 1543 A közúthálózat hossza : fm Ebből: állami (FEHÁK KHT. Kezeli) fm Önkormányzati út : fm (külterületi utakkal) Intézményellátás : Óvoda: 230 fh Óvodás gyermek: 180 fő Általános iskola: 35 tanterem Pedagógus: 45 fő Gyógypedagógus: 28 fő Tanuló: 570 fő 15

16 Napközis ellátásban részesülő: 158 fő Polgármesteri Hivatal: 1 ép. Rendőrség (KMB): 1 ép. Posta: 1 ép. Temető: 1 db, önkormányzati Ravatalozó: 1 db Egészségügy : Orvosi rendelő: 2 db Gyermekorvosi rendelő: 1 db Fogorvosi rendelő: 1 db Nővédelem, csecsemő gondozás: 1 db Gyógyszertár: 1 db Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás : Kiskereskedelmi üzlet : 90 db Élelmiszer jellegű üzlet és áruház : 20 db Vendéglátóhely: 20 db Működő vállalkozás: 374 db ebből kft. 50 db szövetkezet 6 db bt. 84 db egyéni vállalkozás 228 db (KSH Fejér Megye Statisztikai Évkönyv, 2001, illetve ÖK. egyeztetés) 16

17 FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK 1. Kistérségi, mikrotérségi szerepkör Martonvásár a Gárdonyi statisztikai kistérség része. Konkrét programegyüttműködéseket kell szervezni és végrehajtani az alábbi területeken: Városias jelleg kialakítása; bérlakások építése. Mikrotérségi többfunkciós szabadidőközpont építése. Igazgatási feladatok bővítése. (munkaügy, gyámügy) Okmányiroda létesítése. Közös építési hatóság létesítése. Piac, vásár, kereskedelmi központok, egységek. Idegenforgalmi fejlesztések, turisztika, falusi turizmus. Sport, szabadidő funkciók kihelyezése. (sportcentrum) Oktatás, képzés, egészségügyi ellátás fokozása, megszervezése. Infrastruktúra fejlesztés: úthálózat, járda, kerékpárút stb. Szent L.-víz (Váli víz) 17

18 2. Gazdaság 2.1 Mezőgazdaság Külterület területfelhasználása A terület általános mezőgazdasági földhasználata szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét-legelő és erdő, nádas, halastó művelési ágú. Az 5-8 %-nál nagyobb lejtésű, erózióveszélyes szántóterületek esetében javasolt a művelési ág felülvizsgálata és a művelés, gyepművelésű mezőgazdasági területre módosítása. A 8-12 %-os lejtőnél talajvédő erdősáv telepítés javasolt. A korábban kialakított zártkertek területének szabályozását meg kell oldani. A zártkerti területek bővítése nem támogatandó. A település területén több gazdálkodó is tevékenykedik, kisebb telephelyeiket a saját portájukon alakították ki. A község közigazgatási területén belül jelen vannak a kistermelők és őstermelők akik földtulajdonnal is rendelkeznek. Ezek nem tudnak hatékonyan termelni és megjelenni a piacon. A háztáji gazdálkodás kisebb-nagyobb mértékben szinte minden család kiegészítő jövedelemforrása. A Zonális Agrárkörnyezeti Program szempontjából célterület a talaj, az élővilág és víz védelme. A meglévő erdők minőségi fejlesztésével növelhető az erdő immateriális szolgáltatása (védelmi, szociális, közjóléti stb ) ami iránt folyamatosan nő a társadalmi igény. SWOT analízis Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Korlátok Országosnál és a megyei átlagnál kedvezőbb agráralkalmasságú területek aránya Magas az agrárgazdaságban foglalkoztatottak aránya Ökológiai szempontból integrált fejlesztések Európai Uniós támogatása Az agrárgazdaság szabályozó rendszerének kiszámíthatatlansága A növénytermesztés, növénynemesítés hagyományai Magas vállalkozói aktivítás Alacsony erdősültség Aszályra hajlamos mezőgazdasági területek A NAKP-ban rejlő lehetőségek jobb kihasználása Külső piac támasztotta igények kiszolgálása A különféle szövetkezésekben rejlő lehetőségek kihasználása Az EU integrációval kapcsolatos felkészültségünk hiányosságai Forráshiány 18

19 2.1.2 Feladatok: A mezőgazdaság területén meg kell teremteni a hatékony piacorientált termelés feltételeit. Mezőgazdasági üzemek, telephelyek céljára megfelelő terület kijelölése, Az életképes gazdaságok fejlődésének biztosítása A működő mezőgazdasági telephelyek fejlődési lehetőségeit biztosítani kell, úgy, hogy az ne zavarja az egyéb települési funkciókat, lakóterületi fejlesztéseket. Elő kell segíteni a mezőgazdasággal foglalkozók tájékoztatását a továbbképzési és a támogatási források igénybevételének lehetőségeiről. Az agrártámogatások és vidékfejlesztési források koncentrált felhasználása. A meglévő erdők minőségét javítani kell. A Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program bevezetése és elterjesztése. Mezőgazdasági területekkel kapcsolatos egyes önkormányzati feladatok rendezése.(utak, színek, stb) 19

20 2.2 Ipar Helyzetleírás: A község belterületén kialakított kis- és középvállalkozások kinőtték magukat, zavaró hatással vannak a környező lakó ingatlanokra. SWOT analízis: Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Korlátok Országos, megyei térszerkezeti fővonal metszi a települést A településről magas az ingázók száma vál- Tőkehiányos lalkozások Nemzetközi kapcsolatok jobb kihasználása A főváros agglomerációs gyűrűjén kívüli fekvés kihasználása Megfelelő infrastruktúrával ellátott ipari park, szolgáltató terület hiánya Feladatok: Kisebb telephelyek kialakítására alkalmas (kereskedelmi, szolgáltató) terület kijelölése ipari jellegű tevékenység folytatására. Az önkormányzatnak a továbbiakban is elő kell segíteni a helyi alacsonyan képzett munkaerő alkalmazását megoldó ipari üzem betelepülését. A község kedvező környezeti állapotának megőrzése, érdekében csak a környezetet a minimális, mértékben terhelő ipari, illetve mezőgazdasági feldolgozó üzemek települését célszerű támogatni. (A lakóterületen a komfortérzet növekszik) Környezetterhelő és környezeti kockázattal járó tevékenységek, ipari övezetek kialakításának tiltása belterületen. A települést meg kell ismertetni a potenciális befektetőkkel. (Településmarketing kidolgozása) 20

21 2.3 Idegenforgalom Helyzetleírás: Jelenleg Martonvásár község természeti adottságainak, turisztikai vonzerejének kihasználtsága nem megfelelő. SWOT analízis: Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Korlátok A település széleskörű ismertsége Helyi és külső befektetői tőke hiánya Szűkös turisztikai programkínálat. Alacsony a turizmus jövedelemtermelő ereje Hiányos a turisztikai alapinfrastruktúra (útbaigazító utcanévtábla, szállásférőhely, kerékpárút stb.) A természeti adottságaiban, település fekvésében rejlő lehetőségek kiaknázása. Falusi turizmus továbbfejlesztése Mind a luxus turizmus, mind a hagyományos turizmus kialakítása, megfelelően területileg elkülönítve. Turisztikai együttműködések kiszélesítése (szomszédos települések, testvértelepülések stb.) A Velencei-tó- Vértes kiemelt térség perifériájává válhat a település A elviselhetetlenül megnőtt forgalom az idegenforgalomra negatív hatást gyakorol 21

22 2.3.2 Feladatok: A zenei turizmus fejlesztésének lehetőségeit fel kell térképezni, feltételeit tovább kell javítani, kedvező környezeti adottságait meg kell őrizni. A lakossággal ismertetni kell a turizmusban rejlő lehetőségeket és segíteni azok kiaknázásában, képzési lehetőségek megtalálásában, támogatási források igénybevételben. Kulturális turizmus fejlesztése:szabadidő szolgáltatások fejlesztése, Szent László víz revittalizációja. A települést meg kell ismertetni a potenciális vendégekkel, ingatlanvásárlókkal, befektetőkkel. A szomszédos községekkel összefogva, turisztikai programokat kell szervezni; kerékpáros kiránduló lovas- és borturizmus. Konferenciaturizmus kialakítása Idegenforgalmi szállásférőhelyek bővítése A községközpont rehabilitációját szervesen kell illeszteni a parkhoz 22

23 2.4 Kereskedelem Helyzetleírás: Martonvásár nagyközségben jelenleg az alapellátást szolgáló vegyesboltok rendelkezésre állnak. Van szolgáltató központja, melyben különböző jellegű és típusú ellátó funkciók kaptak helyet. A településen több vendéglátó egység is működik. SWOT analízis: Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Korlátok Az alapvető termékek beszerezhetőek a településem. Korlátozott kínálat, viszonylag magas árakkal. A kultúrált vásárlás és fogyasztás feltételei hiányosak Helyi élelmiszeripari specialitások kínálatának bővítése Nyitva tartásban, kínálatbővítésben rejlő lehetőségek kihasználása Régi hagyományok feltámasztása Korlátozott piaci, üzleti lehetőségek (forgalom) Feladatok: A település területén biztosítani kell a lehetőségét annak, hogy bárki kereskedelmi tevékenységet folytathasson úgy, hogy azzal nem zavarja környezetét az elfogadhatónál nagyobb mértékben. A középszintű kereskedelmi egység kialakítására lehetőséget kell biztosítani. A kereskedelmi vendéglátó egységek fejlesztése a főutak mentén történjen. A településen időszakos turizmusra megfelelő kereskedelmi ellátó egységeket kell kiépíteni, megfelelő színvonalon és helyen. Településközpont rehabilitációja, kialakítása, épület felújítások, higiéniás feltételek szakszerű biztosítása. Márton-napi Vásár felélesztése. Az országos állat- és kirakodóvásár helyszínének kialakítása a mai kor igényeinek megfelelően. Piac: regionális kereskedelmi központok, egységek. 23

24 3. Lakóterületek fejlesztése Helyzetleírás A község lakosságának száma emelkedő tendenciát mutat, a lakosság létszámának reálisan várható száma a 7000 fő, ezzel egyidejűleg növelni szükséges új épületek számát. A meglévő de elhanyagolt, elhagyott épületek, állaga romlik, melyek felújításra szorulnak, illetve egyre nagyobb az igény, teljes közművel rendelkező építési telkek iránt. A lakóterületek utjai 95 %-a szilárd burkolattal van ellátva, a meglévő burkolatok helyenként javításra szorulnak. SWOT analízis: Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Korlátok Kedvező földrajzi fekvés megközelíthetőség. Lakosság korlátozott anyagi lehetőségei az épületállomány karbantartására. A felnőttkori környezeti nevelés hiánya. Infrastruktúrával ellátott (megfelelő számú) építési telkek hiánya A település dinamikus fejlesztése bérlakás és turisztikai szállásférőhely bővítésével, építésével. Új lakásépítésre és felújításra egyaránt igénybe vehető kedvező kamatozású, hosszú lejáratú hitellehetőség. Az infrastrukturális beruházások magas költségei nem fedezhetők az önkormányzat szűk költségvetéséből. 24

25 3.1.2 Feladatok: Fel kell térképezni a település helyi építészeti értékeit, az arra érdemes értékek megőrzése érdekében, helyi önkormányzati rendeletet kell alkotni. Új lakóterületeket kell kijelölni. A meglévő nagy tömbbelsőket fel kell tárni, és új utcákat kell nyitni. Így belterület növelése nélkül új építési telkek alakíthatók ki, melyek fajlagosan olcsóbbak. Külterületi lakott területek szabályozása. Az utak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. A kedvező környezeti állapot meg kell őrizni, Elő kell segíteni a lakosság tájékoztatását a lakás fejújítás finanszírozására szolgáló kedvezményes kölcsönök megismerése érdekében. Településközpont esztétikus kialakítása, rendezése. Orbánhegy hegyközség állandó lakások ellentmondásos helyzetének megoldása. A hagyományos belterületek leértékelődésének megakadályozása, külterületi lakott helyek szabályozása. 25

26 4. Intézmények Helyzetleírás Iskolák-óvodák : Martonvásár nagyközségben 2 óvoda működik és 1 általános iskola 35 tanteremmel. Egészségügyi intézmények : önkormányzati épületben üzemelnek jelenleg a háziorvosi rendelők - minden nap tartanak rendelést az orvosok -, a fogorvos és a gyógyszertár. A településen működik egy 102 férőhelyes idősek otthona.(harmónia Bt.) Egyházi intézmények: Martonvásár településen egy római katolikus templom és egy református imaház található. Igazgatási intézmények : A polgármesteri hivatal nem megfelelő műszaki állapotban van. A posta épülete megfelelő. A rendőrség épülete megfelelő. SWOT analízis: Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Korlátok Az alapvető intézmények megtalálhatók a településen. Intézményfejlesztési program hiánya. A terület- és vidékfejlesztés forrásainak igénybevétele. Okmányiroda létesítése. Az intézmények működtetési és karbantartási költségeit nem fedezik az átadott állami források. Leromló állapotú épületállomány, melynek rendbetételére nincs elegendő anyagi forrása az önkormányzatnak. 26

27 4.1.2 Feladatok A meglévő intézmények a mérsékelt igényeknek megfelelnek, az építészeti állaguk javítására és megőrzésére kell törekedni. Községközpont rehabilitációja, bővítése illetve új kialakítása. Egészségügyi intézmények tömbösítse, korszerű megközelítés és parkolás biztosítása. Egészségház fejlesztése, iskolafejlesztés, játszóterek, közösségi terek, teleház, sportcentrum, új községközpont kialakítása. A kulturális programok bővítésére és azok lakossági igényeknek megfelelő kiválasztása fontos feladat. A turizmust kiszolgáló intézmények, épületek kialakítása, helybiztosítása. Intézményfejlesztés a település fejlődése és a mikrotérségi szerepkör felvállalásának mértékében. A település fejlesztésével a temető területének bővítése szükséges, más külső terület kijelölése. 27

28 5. Közlekedés Helyzetleírás A közlekedés fontos részét képezi a település fejlesztésének. A meglevő utak úthálózati szerephez méltó kialakítása a legfontosabb feladat, miután a 7-es út kettészeli a települést. Martonvásár külterületi szakaszán halad el a felújított és fizetőssé tett M 7-es autópálya. A forgalom az 7-es útra terhelése a település szempontjából igen kedvezőtlen környezetvédelmi hatásokkal jár. A településen halad át az észak-déli (Bp-Nagykanizsa) vasút vonal. SWOT analízis: Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Korlátok M7-es autópálya, 7-es út, vasút megléte. Karbantartásra szoruló utak. A 7-es út beszűkülése a településközpontba. Buszközlekedés fejlesztése, járatsűrítés. Település belső útjainak felújítása, kiépítése. Településrészek közötti forgalom javítása (hídépítés a Szent László patak felett). Kerékpárút hálózat kialakítása. Az önkormányzat saját költségvetéséből nem tudja finanszírozni a szükséges beruházásokat. 28

29 5.2.2 Feladatok 7-es főközlekedési út települést megkerülő szakaszának kiépítése. A 7-es út átkelési szakaszának rendezése, forgalomcsillapítása, parkolól fejlesztése, belső útak nyitása, belső forgalomcsillapítás. Kerékpár úthálózat kialakítása, Szilárd burkolatú utak burkolatminőség váltása, kiépítése, jelenlegiek felújítása. Buszjáratok sűrítése. A vasútállomás melletti terület fejlesztése (személygépkocsi parkolók kialakítása) A fejlesztendő területek úthálózatának kialakítása. Utak pormentesítése. Mezőgazdasági utak kijelölése. 29

30 6.Közművek Helyzetleírás Felszíni vizek: A kedvező vízháztartás ellenére a község területe felszíni és felszín alatti vizekben egyaránt szegény. Felszíni vizeinek összegyűjtője és fő levezetője a Szent László-víz. A talajvíz összefüggő szintje 2-4 m-re helyezkedik el a felszín alatt. Mennyisége nem számottevő. A rétegvíz készlet nem jelentős. A kommunális infrastruktúra a szennyvízelvezető csatornahálózatok kívül közel kiépített. A telefon, az elektromos és a vezetékes gáz ellátás kiépített. Ivóvíz minden lakóházhoz be van vezetve (a főnyomó vezeték hossza 46,1 km). A községben nem megoldott a szennyvíz elhelyezés. A szemét kezelése kiskukás szeméttárolásos módszerrel van megoldva. A kommunális hulladékot Pusztazámorra szállítják. SWOT analízis: Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Korlátok A kommunális infrastruktúra (víz, gáz, elektromos energia) kiépített. Nem rontják a tájképet a mobiltelefonok átjátszó tornyai. Csapadék vízelvezetési terv hiánya. A meglévő csapadékelvezető árokhálózat folyamatos karbantartásának hiánya. Csatornázatlanság. el- Közvilágítás avultsága. Forrásbevonás, forrástérkép készítése. Az ivóvíz vízminőségének javítása. Igények szerinti közműfejlesztések. Az önkormányzat saját költségvetéséből nem tudja finanszírozni a szükséges beruházásokat. 30

31 6.1.2 Feladatok Szennyvízcsatornahálózat kiépítése. A csapadékelvezető árokrendszer kiépítésére és karbantartására folyamatosan nagy hangsúlyt kell fektetni. Az új közművek építéséhez helyet kell biztosítani a közterületeken, és figyelmet kell fordítani a műtárgyak tájképet legkevésbé zavaró kialakítására. A megfelelő nyilvántartási rendszert ki kell alakítani a közművekről. Vízfolyások medertisztítása. A légvezetékes rendszerek vizuális környezetszennyezésnek megoldása. Légvezetékes rendszer fokozatos kiváltása. 31

32 7. Környezetvédelem Helyzetleírás Martonvásár belterületén jelentős zajkibocsátást okozó telephely nem található, a község területén jelenleg nincs jelentős ipari és mezőgazdasági levegőszennyezés. Martonvásárt forgalmas út érinti, ezért a közlekedésből származó légszenynyezés jelentős. A hulladék gyűjtését és szállítását Érd-Becker Kft. hetente végzi. Az összegyűjtött szilárd kommunális hulladék környezetszennyezést nem okozó elhelyezése Pusztazámor telepen történik. A jelenlegi hulladék-elhelyezés környezetvédelmi szempontból megoldottnak tekinthető. A településen olyan jellegű és volumenű tevékenységet nem folytatnak, amelyből jelentős mennyiségű termelési hulladék keletkezik, a kis mennyiségre tekintettel a kommunális hulladékkal együtt a regionális lerakóba kerülnek. A település ivóvízellátása vezetékes rendszerről hosszútávon biztosított. A csapadékvíz elvezetését nyílt árkos és zárt rendszerrel oldották meg. Ezek rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az önkormányzat gondoskodik. A településen a fűtés jellemzően földgázzal történik. SWOT analízis: Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Korlátok Az önkormányzat saját költségvetéséből nem tudja finanszírozni a szükséges beruházásokat. Esetlegesen környezetterhelő ipar betelepítése. Települési, környezetvédelmi program megléte. Hulladékgazdálkodás megszervezése. Működő ökológiai hálózat. Belvíz- és csapadék-vízelvezető árokrendszer hiányosságai. Illegális szemétlerakó helyek jelentős száma. Közlekedés okozta zajterhelés és légszennyezés fokozódása. (7-es út, Szent László úttól az autósztráda felhajtó ágáig). Nitrát-érzékeny területek. Szennyvízcsatorna kiépítetlen. A hatályos önkormányzati rendeletek betartásának fokozottabb megkövetelése. Zöldfelületi rendszer fejlesztése Forrásbevonás. Okszerű tájgazdálkodás hiánya. Önálló vizitársulás alakítása. 32

33 7.1.2 Feladatok Az elkészült települési környezetvédelmi program testület elé terjesztése, elfogadtatása. Országos és helyi természeti területek, természeti értékek védelmének biztosítása. A zöldfelületi rendszert, játszótereket, környezetbarát módon ki kell alakítani. Mezei utak csapadék-vízelvezető árkok felmérése, karbantartása. Zöldfelületi terv készítése, összhangban a rendezései tervvel. Illegális hulladéklerakók felszámolása. Az állattartó gazdálkodók, gazdaságok trágyakezelésének ellenőrzése, géptárolás szabályozása. Összefoglalva megállapítható, hogy a település környezeti állapota jónak mondható. A feltárt gondok, hiányosságok megoldásával, a tervezett fejlesztések végrehajtásával tovább javítható a település környezeti állapota és a település adottságaiból adódó lehetőségek jobban kihasználhatók. 33

34 8. Feladatok összefoglalása: 8.1 Településrendezési terv készítése során megoldandó feladatok: Kerékpárút építésére helyet kell biztosítani. A működő mezőgazdasági telephelyek fejlődési lehetőségeit biztosítani kell, úgy, hogy az ne zavarhassák az egyéb települési funkciókat. A község kedvező környezeti állapotának megőrzése, érdekében csak a környezetet minimális mértékben terhelő ipari jellegű, illetve mezőgazdasági feldolgozó üzemek kialakítását célszerű támogatni, ezeket is erre kijelölt helyen. A község kedvező környezeti állapotának kialakítására és megőrzésére nagy hangsúlyt kell fordítani. A település területén biztosítani kell a lehetőségét annak, hogy bárki kereskedelmi, vendéglátási tevékenységet folytathasson úgy, hogy azzal nem zavarja környezetét az elfogadhatónál nagyobb mértékben. Az új közművek építéséhez helyet kell biztosítani a közterületeken, és figyelmet kell fordítani a műtárgyak tájképet legkevésbé zavaró kialakítására. Kisebb telephelyek kialakítására alkalmas terület kijelölése ipari jellegű tevékenység folytatására. A közösségi zöldterületeket (sportpálya, játszótér, park) kell kialakítani, a meglévőket fejleszteni kell. Meg kell oldani a lakóterületre alkalmas területek beépíthetőségének feltételét. A jelenlegi belterületen biztosítani kell a tömbbelsők feltárhatóságát. Községközpont rehabilitációja, bővítése illetve új kialakítása. 8.2 Kis anyagi ráfordítással az önkormányzat által önerőből rövidtávon megvalósítható feladatok: Elő kell segíteni a mezőgazdasággal foglalkozók tájékoztatását a továbbképzési és a támogatási források igénybevételének lehetőségeiről. Az önkormányzatnak minden lehetséges eszközzel elő kell segíteni a helyi alacsonyan képzett munkaerő alkalmazását. A települést meg kell ismertetni a potenciális vendégekkel, ingatlanvásárlókkal, befektetőkkel. Elő kell segíteni a lakosság tájékoztatását a lakás fejújítás finanszírozására szolgáló kedvezményes kölcsönök megismerése érdekében. A kulturális programok bővítésére és azok lakossági igényeknek megfelelő kiválasztására kell törekedni. 34

35 8.3 Közepes anyagi forrásigényű az önkormányzat anyagi lehetőségeit meghaladó feladatok, fontossági sorrendben: Ki kell építeni a településen a teljes körű szennyvízcsatorna hálózatot. A csapadékelvezető árokrendszer karbantartására folyamatosan nagy hangsúlyt kell fektetni. Zöldterterületek fejlesztése, játszóterek építése. Településközpont kialakítása, rehabilitációja. Egészségügyi intézmények, tömbösítse. Temetőfejlesztése, kapcsolódó szolgáltatások helyének biztosítása. 8.4 Nagy pénzügyi ráfordítást igénylő az önkormányzat anyagi forrásait meghaladó feladatok, fontossági sorrendben: Helyet kell biztosítania 7-es közlekedési út települést elkerülő szakaszának, és ki kell építeni. 35

36 11 Zárszó A tervezési (településfejlesztési) koncepció kidolgoztatását követően, az elfogadott koncepcióra épített új településrendezési terv adhat megfelelő műszaki keretet a különböző hasznosítási alternatívák vonzására, befogadására. A fejlődés, a megfelelő településüzemelés alapvető fontosságú eleme az infrastruktúra kiépítése, az utak korszerűsítése, illetve a megfelelő szintű települési marketingmunka lebonyolítása. A települési adatszolgáltatás alapján fogalmazta meg a tervezői kollektíva Martonvásár nagyközség fejlesztési koncepciójának alapelveit. A Képviselőtestületi megvitatás (kiegészítés, javítás) és jóváhagyás után válik a koncepció a település fejlesztési stratégiájává. A koncepcióra építve (mint tervezési programra) készíthető el Martonvásár Szerkezeti terve, majd szabályozási terve és állítható össze az erre épülő helyi építési szabályzat. Székesfehérvár, július Aláírások 36

37 Felhasznált források Dunamenti és Mezőföldi települések térségfejlesztési programja Gárdonyi Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Program Helyzetelemzés Stratégia Operatív program Velencei-tó-Vértes kiemelet üdülőövezet településfejlesztési koncepciója Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja Fejér megye turisztikai koncepciója Martonvásár és mikrotérsége települési környezetvédelmi program A környezettudatos gazdálkodás elterjesztésének elősegítése az agrárkörnyezetvédelmi programok lehetőségein keresztül Magyarország Megyei Kézékönyvei. KSH statisztikai évkönyvek (1998,1999,2000,2001) Népesség nyilvántartás (népszámlálás 1990, 2001) Önkormányzati egyezetetések 37