2006/10. GAMEX Štúrovo. kompletná tieniaca technika in for má cie a ob jed náv ky na tel. čís le a 0908/

Átírás

1 Štúrovo a oko lie Regionálny mesačník, XVII. roč ník /10 Bilancia Od po ve dá: Ján Ora vec, pri má tor mes ta Na kon ci vo leb né ho cyk lu čo po va žu je te za svoj naj väč ší osob ný úspech? Od po ve dal by som aj vo vše o bec nej a aj v kon krét nej ro vi - ne. Vše o bec ne po va žu jem za úspech, že mož nos ti, kto ré po skyt - lo ob no ve nie mos tu sa po da ri lo vy u žiť v pro spech ďal ši e ho roz - vo ja mes ta. Kon krét ne po va žu jem sa mo zrej me za úspech vy bu - do va nie pe šej zó ny a re kon štruk ciu oboch zá klad ných škôl a škol skej je dál ne, kto rú sa nám po da ri lo za bez pe čiť zo zdro jov EÚ a aj z vlast ných zdro jov. Pred štyr mi rok mi ste pri sľú bi li Štú rov ča nom, že bu de tu pe šia zó na a pri e my sel ný park. Na pl nil sa len ten pr vý sľub, no s tým, že mes to pre hra lo vo ve ci práv ny spor, v dô sled ku čo ho in ves tí cia pre mes to zna me na la ďal ších cca osem mi li ó - nov vý dav kov? Tie to dve ve ci ab so lút ne ne sú vi sia. Na jed nom z po sled - ných za sad nu tí MZ sme pred lo ži li vy úč to va nie ná kla dov na pe - šiu zó nu, z kto ré ho jed no znač ne vy plý va, že zmluv ná ce na s do dá va te ľom stav by bo la na vý še ná zmluv ný mi do dat ka mi, z dô vo du na vi ac prác o cca 1% pô vod nej ce ny. Tu by som chcel eš te raz zdô raz niť, že pe šia zó na bo la re a li zo va ná v roz ho du jú - cej mi e re zo zdro jov EÚ, a tie to zdro je pod li e ha jú veľ mi prís ne - mu zúč to va niu, a ani pri pri e bež ných, ani pri ni e koľ kých ná - sled ných kon tro lách ne bo li zis te né ži ad ne po chy be nia zo stra - ny mi nis ter stva. Med zi ča som ste od stú pi li z funk cie pred se du Juž né ho re - gi ó nu. Zdá sa, že na še mes to, resp. väč ši na ob cí náš ho re gi ó - nu ne ťa há za je den ko ni ec. Pre Štú ro vo nie je dô le ži té ve dú ce po sta ve nie v re gi ó ne? Štú ro vo bo lo vždy a som pres ved če ný, že aj v bu dúc nos ti bu de cen trom toh to re gi ó nu. Je to sku to čnosť, kto rá ne zá vi sí od to ho, kto je ale bo nie je pred se dom re gi o nál ne ho zdru že nia. Re - a li ta je ta ká, že slo vo, ná zor štú rov ské ho pri má to ra vždy bu de mať svo ju vá hu v re gi ó ne. Z uve de né ho hľa dis ka nie je dô le ži - té, kto je pred se dom re gi o nál ne ho zdru že nia. Na dru hej stra ne tre ba vzi ať do úva hy, že re gi o nál ne zdru že nie je de mo kra tic ká in šti tú cia, kde sa roz ho du je hla so va ním a štú rov ský pri má tor, bez ohľa du na to, či je ale bo nie je pred se dom, má ta kis to iba je den hlas, tak ako aj iní čle no via re gi ó nu. Chcel by som ukľud - niť tých, kto rí ma jú oba vy o stra tu ve dú cej úlo hy mes ta v re gi - ó ne, že ich oba vy nie sú ni čím pod lo že né. Na še vzťa hy so sú - čas ným pred se dom re gi ó nu Ing. Ka ro lom Dra pá kom, sta ros - tom ob ce Muž la, sú veľ mi ko rekt né a sa mo zrej me, že spo lu pra - cu je me. Tu by som chcel len po zna me nať, že ne pat rím k ľu - dom, kto rí sa vša de hr nú a zbi e ra jú funk cie a nez di e ľam ich ná - zor, že čím vi ac funk cií, tým dô le ži tej ší člo vek. és Vi dé ke Re gi o ná lis ha vi lap, XVII. év fo ly am október ROLETY SIEŤKY PROTI HMYZU GAMEX Štúrovo ČALÚNENIE DVERÍ ŽALÚZIE kompletná tieniaca technika in for má cie a ob jed náv ky na tel. čís le a 0908/ Vonkajšie plastové ROLETY, ŽALÚZIE medziokenné, vertikálne látkové, LAMELOVÉ DVERE, ČALÚNENIE DVERÍ, MARKÍZY, TESNENIE OKIEN A DVERÍ, SIEŤKY PROTI HMYZU, MAĽOVANIE bytov, natieranie okien a dverí Pár ká ny Mérleg Vá la szol: Ján Oravec pol gár mes ter A vá lasz tá si cik lus vé gén mit tart leg na gyobb sze mé - lyes fegy ver tény ének? Ket té sze ret ném osz ta ni a vá laszt: ál ta lá nos szem pont - ból si ker nek tar tom, hogy a híd új já épí té sé vel lét re jött le - he tő sé get si ke rült jól ki hasz nál ni és a vá ros to vább fej lő - dött. Konk ré tan a sé tá ló ut ca lét re ho zá sa és az is ko lai lé te - sít mé nyek rend be té te le, ame lye ket uni ós for rá sok ból il let - ve sa ját pénz ből si ke rült meg ol da ni. Négy év vel ez előtt azt ígér te a pár ká nyi ak nak, hogy lesz sé tá ló ut ca és ipa ri park. Csak az előb bi va ló sult meg, az is úgy, hogy a vá ros pert vesz tett az ügy kap csán, ami - nek ered mé nye ként mint egy nyolc mil li ó val töb be ke rült a be ru há zás a vá ros nak? A két ügy ab szo lút nem függ ös sze. Az egyik tes tü le ti ülé sen be nyúj tot tuk a sé tá ló ut ca meg va ló sí tá si költ sé ge it, amely ből egy ér tel mű en ki de rült, hogy a ki vi te le ző vel kö - tött szer ző dés kb. 1%-val lett túl lép ve, az is azért, mert plusz mun kák vol tak el vé gez ve, és ezek re szer ző dés mó do - sí tás volt esz kö zöl ve. Itt még egy szer sze ret ném hang sú - lyoz ni, hogy a költ sé gek nagy ré sze uni ós pá lyá zat ból szár - ma zott, amely na gyon szi go rú el szá mo lá si kö te le zett sé get hoz ma gá val, és a több szö ri fo lya ma tos, il let ve az utó la gos el len őr zés is min dent ren den ta lált. Me net köz ben Ön le mon dott a Dé li ré gió el nö ki poszt - já ról. Úgy tű nik, hogy ez ál tal vá ro sunk és a ré gió fal va i - nak nagy ré sze nem egy szán dé kot kö vet. Pár kány nak nem fon tos a re gi o ná lis ve ze tő sze rep? Pár kány min dig a ré gió cent ru ma volt és meg va gyok ró la győ ződ ve, hogy ez így is lesz. Ez így van, füg get le nül at tól, hogy ki töl ti be a ré gió el nö ki poszt ját. Azt gon do - lom, hogy a min den ko ri pár ká nyi pol gár mes ter sza va, né - ze te so kat nyom a lat ban eb ben a ré gi ó ban. Te hát eb ből a szem pont ból mind egy, hogy ki a ré gió el nö ke. Más részt vi szont fi gye lem be kell ven ni, hogy a ré gió egy de mok ra - ti kus in téz mény, ahol sok do log sza va zás sal dől el, és a pár ká nyi pol gár mes ter nek füg get le nül at tól, hogy ő az el nök vagy sem csak egy sza va za ta van, akár csak a ré gió töb bi tag já nak. Sze ret ném az ag gó dó kat meg nyug tat ni, hogy a ré gió el nö ké vel, Drapák Kár oly, muzslai pol gár - mes ter rel na gyon kor rekt a vi szo nyunk és együtt mű kö - dünk most is. Vé ge ze tül ta lán még an nyit, hogy nem tar - to zom a funk ció hal mo zók kö zé, és nem osz tom azt az el - vet, hogy mi nél több va la ki nek a funk ci ó ja, an nál fon to - sabb em ber. Ön jó ide je vi tá ban áll a tes tü let tel, s an nak a Va das -

2 2 Štúrovo a okolie Párkány és Vidéke október 2006 Už dlh ší čas sa ve die spor med zi va mi a mest ským za stu - pi teľ stvom, a ne pod pí sa li ste roz hod nu tia MZ sú vi si a ce s Va - da šom, čo spô so bi lo stá le na pä tie v prá ci sa mo sprá vy. No, na pos le dy keď sa roz ho do va lo o od stú pe ní a o ďal ších sú vi - si a cich ve ci ach ste uz ne se nia pod pí sa li bez mih nu tia oka. Ako to je? Tá to otáz ka už bo la ne raz na pret ra se. Opä tov ne pre hla su - jem, že všet ky uz ne se nia MZ, kto ré MZ uro bi lo vo svo jej kom - pe ten cii, a bo li po treb ným poč tom hla sov pri ja té, som vždy pod pí sal. Uz ne se nia, kto ré bo li mi mo kom pe ten cie MZ som ne - pod pí sal, le bo som ich ani ne mo hol pod pí sať, ne bol som na to opráv ne ný. Čo by ste chce li usku toč niť v prí pa de Váš ho zno vuz vo le - nia? Ak by som opä tov ne zís kal dô ve ru štú rov ských vo li čov, sna žil by som sa na po má hať ďal ši e mu roz vo ju náš ho mes ta. Pred pár rok mi sme vy pra co va li stra te gic ký plán roz vo ja mes - ta, v sú čas nos ti pre bi e ha prí pra va ak tu a li zá cie úze mné ho plá - nu. To sú zá klad né do ku men ty, kto ré by ma li ur čo vať ďal šie sme ro va nie mes ta. Je sa mo zrej mé, že tie to do ku men ty tre ba stá le sle do vať a pris pô so bo vať no vým pod mi en kam, som ale to ho ná zo ru, že zá klad né sme ro va nie mo men tál ne ne tre ba ko - ri go vať. Pár ve ta mi ťaž ko načrtnúť, čo všet ko by som chcel uro - biť, ale som to ho ná zo ru, že stra te gic ký plán roz vo ja mes ta mnohí po zna jú, a pre tých, kto rí nie, a chcú sa s ním obo zná - miť, je k dis po zí cii na mest skom úra de. Po ukon če ní prí pra vy zme ny úze mné ho plá nu bu de tá to zme na v pat ri čnej do be a pat rič ným spô so bom zve rej ne ná, a kaž dý bu de mať mož nosť sa vy jad riť k ne mu. A na ko ni ec, no v ne pos led nom ra de, opäť chcem za brá niť to mu, aby stra níc ke a osob né zá uj my bo li upred nost ňo va né na úkor mest ských. Ju raj Him mler V dňoch 6-8. októbra sa konal už 14. ročník Štúrovských hudobných dní. Milovníci vážnej hudby a tanca ani tento krát nemali núdzu o kvalitné a jedinečné umelecké výkony. V roku 2005 na podnet Attilu Szomolányiho, riaditeľa Umeleckého festivalu Linum (Nagykovácsi, MR) sa Základná umelecká škola Ferenca Liszta zapojila do medzinárodného projektu s názvom V4 Junior Nech pieseň znie!. Vďaka úspešnosti projektu sme mohli v rámci Štúrovských hudobných dní na domácom pódiu privítať žiakov a pedagógov troch ZUŠ - Prahy, Budapešti a Krakova. Hneď v úvode otváracieho koncertu, konanom v koncertnej sále ZUŠ Tamás Oláh svojou citlivou klavírnou hrou prednesom známeho Chopinovho Nocturna cis-mol navodil príjemnú atmosféru. Našu školu na koncerte svojimi vystúpeniami reprezentovali Martin Janík - gitara, Andrea Lelóczka - spev, Klaudia Szabó - harfa a Tamás Bagota - priečna flauta. Mladí poľskí hráči - huslista Aleksander Daszkiewicz a violončelista Lukas Pawlikowski patria medzi výnimočné hudobné talenty. Dôkazom toho bola ich suverénna a ohurujúca virtuózna hra. Pre naše potešenie sme sa po dlhom čase mohli započúvať do cimbalovej a fagotovej hry žiakov budapeštianskej hudobnej školy. Krásny večer ukončili náročné hudobné diela skladateľov Bacha a Mozarta v podaní sláčikového orchestra z Prahy, vedeného pod taktovkou Davida Nečasa. V sobotu podujatie pokračovalo galakoncertom v MsKS. Okrem mnohých účinkujúcich z predošlého dňa večer spestrili svojim tanečným umením aj žiaci bratislavského Tanečného konzervatória Evy Jaczovej. Umelecký manželský pár, duo Justine Papp - priečna flauta, a Ladislav Papp - harfa sa obecenstvu predstavili vysoko profesionálnou interpretačnou hrou. Aj tie najnáročnejšie technické pasáže zdolávali úplnou ľahkosťou, o hudobnom výraze ani nehovoriac. Harfista Ladislav Papp je víťazom a laureátom mnohých Nech pieseň znie sal kap cso la tos dön té se it nem ír ta alá, ami ál lan dó fe - szült sé get oko zott az ön kor mány za ti mun ká ban. Leg - utóbb vi szont ami kor a Va das igaz ga tó já nak le mon dá - sá ról és más ez zel kap cso la tos dol gok ról ha tá roz tak Ön azt szem reb be nés nél kül alá ír ta. Hogy van ez? Ez a kér dés már na gyon sok szor volt po ron don, ezért sze ret ném tisz táz ni, hogy azo kat a tes tü le ti dön té se ket, ame lyek a tes tü let ha tás kö ré be tar toz tak és meg vol tak sza vaz va a szük sé ges több ség gel, min dig alá ír tam. Azo kat a dön té se ket vi szont, ame lyek nem a tes tü let ha tás kö ré - be tar toz tak, lo gi kus, hogy nem ír tam alá, mert nem ír hat - tam alá. Új ra vá lasz tá sa ese tén mit sze ret ne meg va ló sí ta ni? Ha is mét bi zal mat kap nék a vá ros vá lasz tó pol gá ra i tól, to vább ra is sze ret ném elő se gí te ni vá ro sunk fej lő dé sét. An - nak ide jén ki dol goz tuk a vá ros fej lesz tés stra té gi ai ter vét, s most van fo lya mat ban a vá ros ren de zé si terv mó do sí tá sa, ill. meg újí tá sa. Ezek azok a do ku men tu mok, ame lyek ben meg van vagy meg lesz ala poz va a fej lő dés irá nya. Ter mé - sze te sen ezen do ku men tu mo kat ál lan dó an élet ben kell tar ta ni, re a gál ni a vál to zó kö rül mé nyek re, de a fő irány azt hi szem adott és egy elő re nem szo rul mó do sí tás ra. Pár sor ban na gyon ne héz ecse tel ni a te en dő ket. A vá ros stra - té gi ai ter ve elég gé is mert anyag, aki eset leg nem is me ri, bár mi kor meg te kint he ti a vá ro si hi va tal ban. Ha el ké szül a vá ros ren de zé si terv ja vas lat, az is a meg fe le lő idő ben és mó don köz zé lesz té ve, így egy részt nyil vá nos sá got kap és a la kos ság is vé le mé nyez he ti. És vé gül, de nem utol só sor - ban, to vább ra is ten ni sze ret nék az el len, hogy párt és egyé ni ér de kek előnyt él vez ze nek a vá ros ér de ke i vel szem - ben. Himmler György významných medzinárodných interpretačných súťaží. O tom nás presvedčil v očarujúcej interpretácii Smetanovej Vltavy z cyklu Má vlast. Na galakoncerte bola vyhodnotená aj výtvarná súťaž Umenie - most medzi národmi, do ktorej sa zapojilo mnoho našich žiakov. Záver galakoncertu už tradične patril ženskému speváckemu zboru Stilla Pectus, ktorý dlhé roky diriguje Katarína Pappová. Trojdňové podujatie zavŕšila slávnostná nedeľňajšia svätá omša, ktorá sa konala v rímskokatolíckom kostole v Mužli. Tu vystúpil už spomínaný zbor a sólista Lajos Sotkovszky. Dúfame, že sme boli dôstojnými hostiteľmi žiakov a kolegov zahraničných ZUŠ. Najbližšou konečnou zastávkou projektu Vyšehradská štvorka - Junior Nech pieseň znie bude v decembri Praha. Ako sme sa dopočuli, hlavný organizátor Attila Szomolányi už vypracoval ďalší projekt, ktorý je zameraný na tanec. Veríme, že bude taktiež dotiahnutý do úspešného konca. Za dôstojný a hladký priebeh trojdňového podujatia patrí poďakovanie všetkým účinkujúcim, riaditeľstvu, učiteľom a prevádzkovým pracovníkom ZUŠ F. Liszta, ako i Mestu Štúrovo, MsKS Štúrovo a ZRPŠ pri ZUŠ F. Liszta. Akciu podporili nasledovní sponzori: László Szigeti - poslancec NR SR, Stinet - Lengyelfalusy Miklós a Alexandra Kormosová, ŠTV, Ernest Vank - video, Farský úrad Mužla, Ing. Roman Brecely a Ing. Ján Máčai - Kappa Obaly a.s., Ing. Mikuláš Gyetven - TK Vadaš, M&M - spol. s r.o., Reštaurácia Casablanca - Ján Bogdány, Reštaurácia Miratti - Attila Lengyel, Školská jedáleň - Alžbeta Prokopcová, Kvetinárstvo Saint Paula - Ing. Jana Vargová, Protex - Irena Gyetvenová, Cranium Computer - Ing. Gabriel Laczkó a Quick taxi - Tamás Benyo. Mgr. art. Roland Cucor

3 2006. október Párkány és Vidéke Štúrovo a okolie 3 Vá la szol: Szi ge ti Lász ló, az MKP pol gár mes ter je lölt je Ho gyan lát ja az ön kor mány zat ed di gi tény ke dé sét? Ös szes sé gé ben úgy gon do lom, hogy a vá ro si ön kor mány - zat tet te a dol gát, igye ke zett el ső sor ban az zal fog lal koz ni, ami a fel ada ta. Te kin tet tel azon ban ar ra, hogy a vá ro si ön kor - mány zat két rész ből áll, még pe dig a kép vi se lő tes tü let ből és a pol gár mes ter ből, az a vé le mé nyem, hogy fő leg az utób bi idő - ben hi ány zott az össz hang és a meg fe le lő kom mu ni ká ció a tes - tü let és a pol gár mes ter kö zött, ami nek el ső sor ban vá ro sunk pol gá rai lát ták ká rát. A jö vő ben tö re ked ni kell az iga zi pár be - széd ki ala kí tá sá ra. Fi gye lem re mél tó ered mé nye ket ért el az ön kor mány zat a vá ros fej lesz tés, va la mint az ide gen for ga lom fej lesz té se te rén. A má sik ol da lon vi szont ko moly tar ta lé kai van nak a fog lal koz ta tott ság nö ve lé se, az ipa ri park el in dí tá sa, il let ve az inf rast ruk tú ra fej lesz té se te rén. Job ban kel lett vol na össz pon to sí ta ni az uni ós for rá sok me rí té sé re, pá lyá za tok ké - szí té sé re, ami alól ta lán csak az ok ta tá si inf rast ruk tú ra ké pez ki vé telt. Ön sze rint mi lyen irány ban kel le ne Pár kány nak fej lőd nie? Pár kány nak min den ter mé sze ti adott sá ga meg van a po zi - tív fej lő dés hez. Ezt kel le ne egy erős gaz da ság gal alá tá masz ta - ni. A fog lal koz ta tott ság te rén a pa pír gyá ri vál to zá sok nyo mán be kö vet ke zett űrt mi nél ha ma rabb be kell töl te ni, ezt szol gál - hat ná egy ipa ri park lét re ho zá sa, amely meg fe le lő fel té te le ket te remt het ne az új be fek te tők szá má ra. A má sik fon tos fej lesz - té si te rü let az ide gen for ga lom, el ső sor ban a ter mál für dő egész évi ide gen for gal mi ak ti vi tá sok kal va ló bő ví té se. Esz ter gom kö zel sé ge, kul tu rá lis ha gyo má nyai, az együtt mű kö dés szo ro - sab bá fű zé se, kul tu rá lis-fesz ti vál jel le get is köl csö nöz het Pár - kány nak. A kis- és kö zép vál lal ko zók te vé keny sé ge kel lő szin - tű kom mu ni ká ció ese tén szin tén nagy ban hoz zá já rul hat vá - ro sunk gaz da sá gi fej lő dé sé hez. Vá ro sunk nak ak tí van kell vál - lal nia a ré gi ó be li ve ze tő sze re pet, s a Dé li ré gi ó ban ma gá hoz kell ra gad ni a kez de mé nye zést. Ön az MKP par la men ti kép vi se lő je, volt ál lam tit kár, ill. mi nisz ter? Meg vá lasz tá sa ese tén ho gyan tud ná ka ma toz tat ni ta pasz ta la ta it, kap cso la ta it a vá ros ja vá ra? Gyak ran mond juk, hogy az idő pénz. Nap ja ink ban azon - ban az is ér vé nyes, hogy az in for má ció pénz. Te hát ha az em - ber olyan kö rök ben mo zog, ahol azon nal hoz zá jut ér té kes in - for má ci ók hoz, ak kor azt bi zo nyá ra a köz ja vá ra tud ja for dí ta - ni. Biz tos va gyok ben ne, hogy a par la ment, ahol be fo lyá sos köz sze rep lők ül nek, egy ilyen hely. Az MKP je len leg ugyan nincs kor mány po zí ci ó ban, de az ál lam igaz ga tás ban szer zett ta - pasz ta la tok így is ka ma toz tat ha tók, mert az em ber meg ta nul - ta, hol, ki nél, mi lyen ügy ben le het ko pog tat ni, ha se gít ség kell. Egy azon ban biz tos kér vény, pá lyá zat és után já rás nél - kül na gyon ne héz tá mo ga tást sze rez ni a vá ros ré szé re. A lé - nyeg te hát a jó mi nő sé gű, tá mo ga tás ra esé lyes pro jek tek írá sa. Ön egy párt nak a je lölt je, ami egy faj ta el kö te le zett sé get je lent. Nem le het ez hát rány egy füg get len je lölt tel szem ben? Úgy gon do lom, hogy az em ber nek va la ho vá tar toz nia kell, mert a szár ma zá sa, csa lád ja, a kö zös ség, amely ben él, ér ték íté - le te be so rol ják őt va la ho vá, akár be vall ja ezt, akár nem. Ahogy az em ber vál lal ja nem ze ti sé gét, val lá sát, csa lád ját, po li ti kai né - ze te it, egy szó val ho va tar to zá sát, úgy vál la lom én az MKP prog ram ját, cél ki tű zé se it, kom mu ná lis po li ti ká ját. En nek fé - nyé ben fel ve tőd het a kér dés, hogy egy füg get len je lölt va jon ki től is füg get len!? Ha őszin tén gon dol ja va la ki a je lölt sé get, s kö zös sé gé ben sors tár sai se gí té se a cél, ak kor tud nia kell, mi re kö te le zik őt a gyö ke rek, az in dít ta tás, a tör té nel mi múlt és nem zet ré sze po li ti kai ér de kei. Himmler György Odpovedá: László Szigeti, kandidát SMK na primátora mesta Ako vi dí te do te raj šiu čin nosť mest skej sa mo sprá vy? Mys lím si, že sa mo sprá va ro bi la čo má, sna ži la sa za o be - rať v pr vom ra de tým, čo je jej úlo hou. No, vzhľa dom na to, že mest ská sa mo sprá va po zo stá va z dvoch čas tí, a to z mest - ské ho za stu pi teľ stva a pri má to ra, som to ho ná zo ru, že v po - sled nom ob do bí chý bal sú lad a správ na ko mu ni ká cia med zi za stu pi teľ stvom a pri má to rom, dô sled ky čo ho do pad li v pr - vom ra de na ob ča nov náš ho mes ta. V bu dúc nos ti sa tre ba sna žiť o vy tvo re nie ozaj stné ho di a ló gu. Po zo ru hod né vý sled - ky do siah la sa mo sprá va v ob las ti roz vo ja mes ta a ces tov né ho ru chu. Na dru hej stra ne sú znač né re zer vy v ob las ti zvy šo va - nia pra cov ných prí le ži to stí, na štar to va nia pri e my sel né ho par ku, na po li roz vo ja in fra štruk tú ry. Bo lo by tre ba vi ac sa sú stre diť na fi nan čné zdro je EÚ, prí pra vu pro jek tov. Vý nim - kou je snáď iba sek tor škol stva. Akým sme rom by sa mal ube rať roz voj mes ta? Štú ro vo dis po nu je všet ký mi prí rod ný mi da nos ťa mi po - treb ný mi k po zi tív ne mu roz vo ju. To by bo lo po treb né po do - pri eť sil ným hos po dár stvom. V ob las ti za mest na nos ti je po - treb né čím skôr vy pl niť vá ku um, vznik nu té po zme nách v ce - lu lóz ke. K to mu by slú ži lo vy bu do va nie pri e my sel né ho par - ku, kto ré by vy tvo ri lo vhod né pod mi en ky pre no vých in ves - to rov. Dru hou dô le ži tou ob la sťou roz vo ja je ces tov ný ruch, hlav ne ak ti vi ty sme ru jú ce k ce lo ro čnej vy u ži teľ nos ti ter mál - ne ho kú pa lis ka. Fes ti va lo vý ná dych mes tu by mo hla dať blíz - kosť Ostri ho mu, je ho kul túr ne tra dí cie, už šia spo lu prá ca dvoch miest. Čin nosť ma lých a stred ných pod ni ka te ľov pri vhod nej ko mu ni ká cii by mo hla tiež pris pieť k hos po dár ske - mu roz vo ju náš ho mes ta. Mes to sa mu sí ak tív ne ujať ve dú cej po zí cie v re gi ó ne, a mu sí sa cho piť ini ci a tí vy v Juž nom re gi ó - ne. Ste par la ment ným po slan com SMK, bý va lým štát nym ta jo mní kom, resp. mi nis trom. V prí pa de Váš ho zvo le nia ako by ste ve de li zu žit ko vať svo je skú se nos ti, kon tak ty v prospech mes ta? Čas to ho vo rí me, že čas sú pe ni a ze. V sú čas nos ti pla tí aj to, že aj in for má cie sú pe ni a ze. Te da, ak sa člo vek po hy bu je v ta - kých kru hoch, kde má prí stup k hod not ným in for má ci ám, tak tie do ká že ur či te vy u žiť v pro spech svo jej ko mu ni ty. Som pres ved če ný, že par la ment, kde se dí mno ho vplyv ných ve rej - ných či ni te ľov je prá ve ta kým to mies tom. I keď SMK v sú čas - nos ti nie je vo vlád nej po zí cii, skú se nos ti zís ka né v štát nej sprá ve sa da jú zu žit ko vať aj tak, le bo sa člo vek nau čil kde, u ko ho, v akej ve ci je mož né za klo pať, ak po tre bu je po moc. Jed no je však is té, bez ži a dos ti, bez pro jek tu a vy ba vo va či ek je veľ mi ťaž ké zís kať pod po ru pre mes to. Pod sta tou je te da pí - sa nie kva lit ných pro jek tov, kto ré ma jú šan cu na pod po ru. Ste kan di dá tom jed nej stra ny, čo zna me ná ur či tú an ga - žo va nosť. Mô že to byť ne vý ho dou opro ti ne zá vis lé mu kan di - dá to vi? Mys lím si, že člo vek mu sí ni e kam pat riť, le bo je ho pô vod, ro di na, ko mu ni ta v kto rej ži je, je ho hod no to vá ori en tá cia ho ni e kam za ra dia, či si to pri zná, ale bo ne pri zná. Tak ako sa člo vek pri zná k svo jej ná rod nos ti, vi e re, ro di ne, po li tic kým ná zo rom, jed ným slo vom k svo jej iden ti te, tak aj ja po va žu - jem za svo je pro gram, ci e le a ko mu nál nu po li ti ku SMK. Vo svet le to ho sa na sky tá otáz ka, že ta ký ne zá vis lý kan di dát je po tom od ko ho ne zá vis lý!? Keď kan di da tú ru nie kto mys lí úprim ne, a je ho ci e ľom je po moc čle nom svo jej pos po li to sti, tak mu sí ve dieť, k čo mu ho za vä zu jú je ho ko re ne, po hnút ky, his to ric ká mi nu losť a po li tic ké zá uj my je ho ko mu ni ty. Ju raj Him mler (Pre klad: Ági)

4 4 Štúrovo a okolie Párkány és Vidéke október 2006 Értékelnek a képviselők Belák Ádám A be fe je zé sé hez kö ze le dő vá lasz tá si cik lus ban, mint aho - gyan az ezt meg elő ző ben is, az MKP je lölt je ként a pénz ügyi bi zott ság ban dol goz tam. Ép pen ezért az el múlt idő szak ra, va la mint az el kö vet ke zők re is, el ső sor ban a vá ros pénz ügyi hely ze tén ke resz tül te kin tek. Hogy a vá ros ho gyan gaz dál ko - dik esz kö ze i vel, alap ve tő en be fo lyá sol ja mű kö dé sünk va la - men nyi te rü le tét, hi szen az aka rat és te het ség mel lett min - den hez pénz is szük sé gel te tik. Vis sza te kint ve az elő ző négy év re el mond ha tó, hogy az ön kor mány zat ki egyen sú lyo zott költ ség ve tés sel dol go zott. Fe gyel me zett gaz dál ko dás sal, lé - nye gé ben fe szült ség men te sen biz to sí tot ta a vá ros alap ve tő fel ada ta i nak a tel je sí té sét. Is me re tes, hogy a vá ros ga ran tált be vé te lei a he lyi adók és az ál la mi költ ség ve tés ből le osz tott pén zek az alap ve tő fel ada tok biz to sí tá sán túl csak na gyon sze rény fej lesz tés re ad nak le he tő sé get. Ko mo lyabb be ru há zá - sok hoz kül ső for rá sok ra van szük ség. Eb ben a meg vi lá gí tás - ban kell lát nunk a fel újí tott vá ros köz pon tot vagy a fel újí tott is ko lá in kat. Aki még nem tet te meg, aján lom sé tál jon vé gig az Ady ut cán és néz ze meg mi lyen vál to zá son ment ke resz tül a gim ná zi um, a szlo vák alap is ko la és ét te rem, il let ve a ma - gyar alap is ko la. Ezek kel a be ru há zá sok kal ar ra aka rok rá mu - tat ni, hogy a vá ros ba je len tős pén zek ke rül tek kül ső for rá - sok ból, amit bár mely Pár kány mé re tű vá ros meg iri gyel het. A híd ról nem is be szél ve, igaz a híd az elő ző cik lus ered mé nye. Tá vol áll tő lem, hogy mér leg re te gyem ki nek mek ko ra eb - ben az ér de me. Tu da tá ban va gyok an nak is, hogy más a sú - lya a párt po li ti zá lás nak or szá gos szin ten, és más he lyi szin - ten. Még is mind ezek is me re té ben hang sú lyo zom, hogy egye - dül az MKP vál lal ta és vál lal ja Dél-Szlo vá kia fel zár kó zá sát az or szág fej let tebb ré gi ó i hoz. Ezen cél el éré sé ben, va la mint a le he tő sé gek is me re té ben, meg ha tá ro zó kö rül mény volt és lesz az MKP sze rep vál la lá sa és tá mo ga tott sá ga or szá gos, me - gyei és he lyi szin ten is. Burza Kál mán au gusz tu sá ban tűz ke let ke zett a Jesenský ut cai ti zen - két eme le tes to rony há zak egyi ké ben. A kép vi se lők nyom ban rend kí vü li ülést hív tak ös sze, ame lyen 100 ezer ko ro nás se - gélyt hagy tak jó vá mind egyik kárt szen ve dett la kás ra és gyűj - tést szer vez tek az érin tett csa lá dok meg se gí té sé re. Az is ko lák és óvo dák a vá ro sok és köz sé gek ha tás kö ré be ke rül tek. Ez a vál to zás nem kis gon dot oko zott vá ro sunk nak. Ez a vál to zás leg sú lyo sab ban az óvo dá kat érin ti az anya gi esz kö zök elég te - len sé ge mi att. A vál to zás nak azon ban po zi tív ol da la is van, még pe dig az, hogy vá ro sunk ban re gi o ná lis is ko la ügyi hi va - talt hoz hat tunk lét re. A 2005-ös év ele jén meg kez dő dött a sé tá ló ut ca épí té se, az épí tés köz ben azon ban meg kel lett vál toz tat ni a ki vi te le zőt. Az új ki vi te le ző na gyobb ös sze gért vé gez te el a mun kát, mint az ere de ti pá lyá za ti győz tes ere de ti leg el vál lal ta, ezért a vá - ros bí ró sá gi úton igény li vis sza a pénz be li kü lön bö ze tet. A sé - tá ló ut cát vé gül is szep tem be ré ben ün ne pé lye sen át ad - tuk az őszi vá ros na pok ke re té ben. Vá ro sunk fel újí tot ta a Hárs fa ut cát, a Gesz te nye fa ut cát és a Hát só ut cát. A be ru há - zá si ter vek ben sze re pel a Szö vet ke ze ti sor és a Ga rázs-köz fel újí tá sa is vé gé ig. A Te ra szok la kó te le pen fel épült egy új is ko la. A szlo vák és a ma gyar tan nyel vű alap is ko la épü le te és fel lett újít va. Ha son ló képp az Ady ut cai is ko lai ét - te rem is meg újult. Az év ele jén fel szín re ke rül tek a Juhcelpap test ne ve lé si egye sü let gaz da sá gi prob lé mai. A meg úju lá si igye ke ze tet kép vi se lő ink is tá mo gat ták a Šport szál ló egy ré - szé nek vá ro si tu laj don ba vé te lé vel, va la mint a klub iga zo lá si költ sé ge i nek meg té rí té sé vel, hogy el in dul has sa nak eb ben az idény ben is a III. li ga nyu ga ti cso port já ban. To váb bi ér té ke - lés re a la ko sok hi va tot tak, akik nek ér de ké ben te vé keny ked - tünk. Csepregi Zol tán Az ebedi vá ros rész 1999-ben be kö vet ke zett önál ló su lá sa óta va gyok tag ja a kép vi se lő tes tü let nek, mely nek meg bí zá sá - ból a va gyon gaz dál ko dá si bi zott ság el nö ke ként te vé keny ke - dem. Mi vel a ki lenc ve nes évek ben ren ge teg szó esett ar ról, hogy mi lyen nagy szük ség len ne egy sa ját vá ro si te le ví zi ó ra, vi szont az csak nem akart élet re kel ni, így kép vi se lő ként azon igye kez tem, hogy a vá ro si te le ví zi ó zás tör té nel mi ügye meg ol dód jon. Ap ró lé kos és idő igé nyes mun ká val si ke rült meg nyer ni az ön kor mány zat tá mo ga tá sát, mely nek kö vet - kez té ben a so kak ál tal hőn áhí tott so kak ál tal vi szont egy - ál ta lán nem áhí tott vá ro si te le ví zió 2002-ben meg kezd het - te rend sze res adá sát. Igaz, a kez de ti idő szak ban csu pán a la - kó te le pi ek néz het ték, azok kö zül is ki zá ró lag a ká bel-té vé vel ren del ke zők, de 2005-ben si ke rült a lé gi mű sor szó rást is be - in dí ta ni... Gyak ran az a vád éri a kép vi se lő-tes tü le tet, hogy nin cse nek önál ló dön té sei, a kép vi se lők pe dig nem gon dol kod nak, csu - pán sza vaz gat nak az elé jük be ter jesz tett anya gok ról. A kép - vi se lők dön té se it le het így is, úgy is ér té kel ni, egyet vi szont min den kép pen ki emel nék. Né ze tem sze rint a kép vi se lő-tes - tü let leg és sze rűbb dön té se, me lyet az el múlt vá lasz tá si idő - szak ban ho zott, hogy nem sza vaz ta meg a vá ro si hi va tal ál tal be ter jesz tett ja vas la tot, és a Fő ut ca 1 alat ti in gat lant nem ad - ta el a Cseh-szlo vák Ke res ke del mi Bank nak (ČSOB) egy he - lyi bank fi ók ki ala kí tá sá nak cél já ból! A be ter jesz tés sel el len - tét ben a kép vi se lők egy he lyi ma gán vál lal ko zás nak ad ták bér be az in gat lant, a ČSOB-nek pe dig az egy ko ri szol gál ta tó ház épü le tét aján lot ták fi gyel mé be, amely ak kor még ro mos ál la pot ban volt. Ez zel két lé nye gi do log vál ha tott va ló ra: fel - újí tás ra ke rült a Fő ut ca egyik épü le te (An na ci pő bolt), és vég re el tűnt a vá ros köz pont leg csú fabb át vá nyos sá ga, amely nek he lyén egy im po záns, több funk ci ós épü let lett új - já va rá zsol va. Örö möm re szol gál, hogy szak bi zott sá gunk eb - ben út tö rő sze re pet vál lalt, az MKP kép vi se lő cso port ja pe dig tá mo gat ni tud ta ezt a meg ol dá si ja vas la tot. A jö vő re néz ve egy ér tel mű en tá mo ga tom a MKP he lyi vá - lasz tá si prog ram ját. Ezen be lül is a leg na gyobb hang súlyt a la kó te le pi inf rast ruk tú ra fej lesz té sé re he lye zem. El ér ke zett - nek lá tom az időt ar ra, hogy a hét éven át tar tó in ten zív ide - gen for gal mi fej lesz té sek gyü möl csét a min den na pi he lyi, fő - leg a la kó te le pi prob lé mák meg ol dá sá ra for dít suk. Pél dá ul a par ko ló he lyek bő ví té sé re, me lyet az út men ti sze rin tem fö - lös le ges szi ge tek par ko ló he lyek ké va ló át ala kí tá sá val le het - ne meg ol da ni. Szük sé ges nek lá tom a vá ros, fő leg a vá ros köz - pont kö rü li for gal mi és par ko lá si rend át ala kí tá sát is, a he lyi utak fel újí tá sá ról nem is be szél ve... Fel adat bi zony akad bő - ven, kér dés, hogy mi ként aka runk azok kal meg bir kóz ni...?! Dá vid Mi hály Több mint har minc éve élek Pár kány ban, mun kám, ott ho - nom ré vén kö tő döm e vá ros hoz. Hos szú pe da gó gu si pá lya fu - tá som alatt min dent meg tet tem is ko lánk fel emel ke dé sé ért és di ák ja im si ke ré ért. Az ön kor mány zat ban igye kez tem tisz tes - ség gel po li ti zál ni, mint ma gyar nem ze ti sé gű a nem ze ti sé gi

5 2006. október Párkány és Vidéke Štúrovo a okolie 5 ügyek mel lett ki áll ni. Mos ta ná ban na gyon sok em ber be szél ar ról, hogy mit sze ret ne ten ni Önö kért. Én ígérhe tem Önök - nek aho gyan ed dig is fe le lő sen fo gok dol goz ni és hi te le - sen po li ti zál ni. Bár mit is ígé rek, an nak meg va ló sít ha tó sá ga at tól függ, hogy Önök mel lém áll nak-e és tá mo gat nak-e sza va za tuk kal. Ha meg tisz tel nek bi zal muk kal, dol goz ni fo gok a ma gyar is - ko lák és kul tú ra meg őr zé sé ért, meg úju lá sá ért. Egyik leg fon - to sabb cél ki tű zé sem nek a temp lom előt ti Szent Im re tér át - ala kí tá sát, át épí té sét tar tom. Több ször ja va sol tam az el múlt idő szak ban egy am fi te át rum meg épí té sét vá ro sunk ban. Min - dent meg te szek azért, hogy ez a ter ve zet a kö vet ke ző négy év fo lya mán meg is va ló sul jon. Meg győ ző dé sem, hogy a vá ros for gal mi rend jét meg kell vál toz tat ni. Egyik leg fon to sabb fel - ada tunk a Te ra szo kon lé vő ma gyar is ko lá ja to váb bi sor sá nak ren de zé se, an nak és sze rű hasz no sí tá sa. Tá mo ga tom és min - dent meg te szek azért, hogy a 2007-es esz ten dő ben lét re jöj - jön és meg kezd je mun ká ját egy új vá ro si sport szer ve zet. Ja - vas la ta im kö zött sze re pel a köz utak fo lya ma tos rend be té te le, új já épí té se. Ta nár em ber ként fon tos nak tar tom a leg jobb pe - da gó gu sok mél tó, éven kén ti el is me ré sét, va la mint a Ta ní tók Nap ja új bó li vis sza ál lí tá sát. Prog ra mom ré szét ké pe zi a te - het sé ges di á kok szá má ra ösz tön díj biz to sí tá sa. Meg győ ző dé - sem, hogy a jö vő ben, a fon tos kér dé sek ben ki kell kér ni a pol gá rok vé le mé nyét, ezért ja va sol ni fo gom fo ga dó órák és la kos sá gi fó ru mok be ve ze té sét. Ké rem, tá mo gas sa nak sza va - za ta ik kal, hogy dol goz has sak mind nyá juk meg elé ge dé sé re, vá ro sun kért, Pár ká nyért! Ing. Rá kó czi Ist ván Az ön kor mány za ti mun ka töb bek kö zött a he lyi TV adá sa - i nak kö szön he tő en egy re lát ha tób bá vált az utób bi idő ben. Az ön kor mány zat dön tés ho zó és vég re haj tó szer ve i nek mun - ká ja ter mé sze te sen nem csak az ülés te rem ben zaj lott, a dön té - sek elő ké szí té se az egyes bi zott sá gok ban, ill. a hi va tal ban folyt. Hogy mi lyen ered mén nyel, mit si ke rült el ér ni, meg va - ló sí ta ni, az a vá ros ban lát szik. No, meg az is amit nem si ke - rült (négy cik lus alatt sem!). A vá ros szer ve i nek jobb együtt - mű kö dé se több ered ményt is hoz ha tott vol na, fő leg a mun - ka hely te rem tés te rü le tén. A vá ros szer ve i nek együtt mű kö dé - se so sem volt fel hőt len, de azért akad tak ki vé te lek is, mint pl. a köz vet len el nök vá lasz tás ról szó ló nép sza va zás ügyé ben, vagy a vá ros stra té gi ai cél ja i nak meg ha tá ro zá sa kor is. Ki - mon da tott: a vá ros fej lő dé sét leg in kább a tu riz mus ból adó dó le he tő sé gek ki hasz ná lá sa biz to sít hat ja, még pe dig a Va das fel - fej lesz té sé vel és a vá ros für dő vá ros sá ala kí tá sá val. Amint eh - hez az ön kor mány zat meg ta lál ta a meg fe le lő me ne dzsert, a Va das lát vá nyos fej lő dés nek in dult. A be ru há zá sok zö me ter - mé sze te sen hi tel ből va ló sult meg, de mind egyik hoz ta a szük sé ges be vé te le ket (még a ked ve zőt len idő já rá sú évek ben is), ami fed te a mű köd te té si költ sé ge ket, a hi tel tör lesz té se ket és még sze rény nye re sé get is ho zott. Mind ez idá ig! Csak a fej - lő dés meg fe le lő szint jén vált le het sé ges sé, hogy a tu riz mus to váb bi fej lesz té se cí mén a vá ros uni ós tá mo ga tást tu dott le - hív ni a vá ros köz pont já nak (szin tén lát vá nyos) át ala kí tá sá - hoz. A megnövekedett tu riz mus időn ként gon do kat is oko - zott a vá ros ban, de sok csa lád nak mun ka le he tő sé get, ven - dég lá tás ból ere dő vagy egyéb jö ve del met ho zott. Úgy tű nik azon ban, hogy a Va das fej lesz té se túl lát vá nyos nak bi zo - nyult, s hogy az igaz ga tó hi bá kat is vé tett, eset leg meg bosz - szul ta ma gát, hogy va la ki nek a tyúk sze mé re lé pett. Ab ban egé szen biz to san hi bá zott, hogy egyes köz sze rep lők hoz zá - tar to zó it is al kal maz ta, akik ez zel rosszul vagy vis sza él tek. Vagy a kép vi se lő tes tü let na gyob bik ré sze így akar ta meg ol - da ni (a bí ró sá gi vég zés előtt) a jó ide je hú zó dó med dő vi tát az ön kor mány zat szer vei kö zött: ki is a köz gyű lé se a 100%- ban vá ro si tu laj do nú Va das Kft-nek? Eset leg így akar ták kom pen zál ni a nem rég (pénz ügyi, ha tás kö ri vis sza élés mi att) le vál tott má sik vá ro si cég igaz ga tó já nak me nesz té sé ről ho - zott dön té sü ket? Az ered mény is mert: a Va das igaz ga tó ja in - kább fel állt a szé ké ből. A kö vet kez mé nyek azon ban még nem is mer tek, sem a Va das, sem a vá ros, sem a kis vál lal ko zók vo - nat ko zá sá ban. Ugyan is a Va das le kö szö nő (vis sza hí vott) igaz - ga tó ja és kis csa pa ta volt a ga ran ci á ja a Va das szin ten tar tá - sá nak és to vább fej lesz té sé nek az egész éves ki hasz nált ság irá - nyá ba. Meg a ma gas hi tel ál lo mány tör lesz té sé nek is, hogy az tán majd a nye re ség ből pénz ára mol has son a vá ros kas szá - já ba. Mi a ga ran cia a Va das to váb bi jó mű kö dé sé re egy új igaz - ga tó (csa pat?) be ül te té se ese té ben, aki eset leg nem áll a hely - zet ma gas la tán? Jól vé gig gon dol ta ezt az ön kor mány zat? El - vá lik. Az ön kor mány zat ról szól va nem le het fi gyel men kí vül hagy ni, hogy ott kik hoz ták a dön té se ket. Azo kat is, ame - lyek kel ki buk tat ták a Va das igaz ga tó ját. A kö zel gő hely ha tó - sá gi vá lasz tá sok ta lán meg fe le lő en fog ják ér té kel ni az em lí - tett köz sze rep lők tel je sít mé nyét. Slabáková Kor né lia Úgy tű nik, hogy négy év egy vá ros éle té ben nem ele gen dő idő a na gyobb vál to zá sok ra, vá ro sunk azon ban ki vé telt je - lent. Azok a lá to ga tók, akik 2002 előtt vol tak ná lunk, il let ve mos ta ná ban, bi zo nyá ra kel le mes meg le pőd tek a vál to zá so - kon. Pár kány egy re is mer teb bé vá lik Szlo vá ki á ban és kül - föld ön is. A po zi tív fej lő dés két ség kí vül 2001-ben kez dő dött, a Má ria Va lé ria híd új já épí té sé vel, ez volt a vá ros fej lesz tés ug ró desz ká ja. Ke ve sen mond ták vol na, hogy ez után így fel - gyor sul nak az ese mé nyek. Az új sé tá ló ut ca ré vén át ala kult az au tók kal te lí tett, át jár ha tat lan vá ros köz pont egy pi he nés re al kal mas te rü let té. Az épít ke zés nem volt prob lé ma men tes, a sé tá ló ut ca gon do la tá nak vol tak (s ta lán még van nak is) el len - zői, de ta lán több a hí ve. Az ered mény a mérv adó, mert szebb lett, mint gon dol tuk és sok nagy vá ros meg iri gyel het né. Sze mély sze rint hi á nyo lom a vi rá go kat nem so kat, csak a kör nye zet szí ne sí té sé re. A Va das ter mál für dő nagy vonz erő a tu ris ták szá má ra. A te rü let épül és szé pül, év ről-év re va la mi újat kí nál, de meg kell em lí te ni, hogy elég ma gas áron. Meg ala kult a vá ro si mú ze um, amely ér de kes és tar tal mas ki ál lí tá so kat szer vez. A Híd őr pro jekt is si ke re sen mű kö - dik. A vi lág kü lön bö ző tá ja i ról ér ke zett mű vé szek az itt ké - szült mű ve ik kel és hír adá suk kal vi szik vá ro sunk hír ne vét a nagy vi lág ba. Le he tő sé gem volt mind nyá juk kal be szél get ni, va la men nyi en jól érez ték ma gu kat vá ro sunk ban és idő köz ön - ként vis sza tér nek ide új ba rá ta ik hoz. Vá ro sunk nak új test vér - vá ro sa lett, sor rend ben az ötö dik, a szer bi ai Tö rök be cse (Novi Bečej). Test vér vá ro sa ink kal kar ölt ve kö zös kul tu rá lis és sport ren dez vé nye ket szer ve zünk. Az ut cák ja ví tá sa, a la kó te le pi öve zet rend ben tar tá sa, új ját szó te rek, fá sí tás, a köz pont vi rág dí szei, a hul la dék osz tá - lyo zá sa, a te me tők gon do zá sa, a köz vi lá gí tás ja ví tá sa ezek mind egy eu ró pai stan dard hoz va ló kö ze le dé sün ket szol gál - ják. Nagy elő re lé pés tör tént az il le gá lis sze mét le ra kat ok fel - szá mo lá sa te rén. Sok eset ben nem egy sze rű a meg ol dás, s az igye ke zet nem min dig hoz za meg a várt ered ményt. Min dig van ja ví ta ni va ló. Úgy gon do lom, hogy több fi gyel met kell for dí ta ni a rend fenn tar tás ra, tö rőd ni kell azok kal a szép dol - gok kal, amik ed dig meg va ló sul tak. Meg győ ző dé sem, hogy a fej lő dés vis sza for dít ha tat lan. A meg lé vő ja vak gon do zá sa és az újak épí té se még kel le me seb bé te he ti a la kos ság éle tét. Pél dá ul új la kó há zak és ke rék pár utak ki épí té se. Bí zok ben ne, hogy az új kép vi se lő tes tü let si ke re sen foly tat ja majd a fej lő - dés út ját. (Ford: Ági)

6 6 Štúrovo a okolie Párkány és Vidéke október 2006 Poslanci hodnotia Be lák Ádám V po ma ly kon či a com sa vo leb nom cyk le, ako i v pred - chá dza jú com som pra co val vo fi nan čnej ko mi sii, ako no - mi nant SMK. Pre to tak is to ako v pre do šlom ob do bí, aj v bu dúc nos ti hľa dím na mes to z fi nan čnej strán ky. Od hos - po dá re nia mes ta s fi nan čný mi pro stri ed ka mi zá vi sí je ho ži - vot vo všet kých ob las ti ach, veď po pri od hod la nos ti a ši - kov nos ti sú vša de po treb né fi nan cie. Pri po hľa de na mi nu - lé šty ri ro ky mô že me po ve dať, že sa mo sprá va pra co va la s vy rov na ným roz poč tom. Dis ci pli no va ným hos po dá re ním bol za bez pe če ný bez prob lé mo vý chod mes ta. Je zná me, že fi nan cie ga ran to va né z da ní a zo štát ne ho roz poč tu po kry - jú iba zá klad né vý dav ky mes ta, a na in ves tí cie sú k dis po - zí cii iba mi ni mál ne či ast ky. Na vý znam nej šie roz vo jo vé plá ny sú po treb né von kaj šie zdro je. Z ta ké ho hľa dis ka sa mu sí me po ze rať aj na pe šiu zó nu a ob no ve né ško ly. Kto to eš te ne u či nil, do po ru ču jem, aby sa pre ši el po Ady ho uli ci, aby vi del aký mi zme na mi preš li ma ďar ská a slo ven ská zá - klad ná ško la, škol ská je dá leň a gy mná zi um. Tým to chcem pou ká zať na to, že do Štú ro va priš li ne ma lé von kaj šie zdro je, čo nám po dob né mes tá by moh li prá vom zá vi dieť. O mos te už ani ne ho vo ri ac, aj keď to bo lo eš te v pre do - šlom vo leb nom ob do bí. Ne do vo lím si hod no tiť ko mu pri ná le žia väč šmi uve de né zá slu hy. Uz ná vam, že stra níc ke po li ti zo va nie má inú vá hu na ce lo štát nej úrov ni ako na úrov ni mies tnej. Na pri ek to - mu chcem zdô raz niť, že je di ne SMK sa an ga žo va la a an ga - žu je za po vzne se nie juž né ho re gi ó nu na úro veň vys pe lých re gi ó nov kra ji ny. Pre spl ne nie toh to ci e ľa bo lo a bu de roz - ho du jú ce po sta ve nie a pod po ra SMK, ni e len na ce lo štát nej a kraj skej, ale aj na mies tnej úrov ni. Ko lo man Bur za V au gus te 2003 do šlo k po ži a ru v jed nom z dva násť po - scho do vých ve ži a kov na Je sen ské ho uli ci. Po slan ci vzá pä tí zvo la li mi mo ri ad ne za sad nu tie, na kto rom schvá li li po - skyt nu tie mi mo ri ad nej fi nan čnej po mo ci v su me 100 ti síc ko rún pre kaž dý pos tih nu tý byt. Ta kis to ini ci o va li ve rej nú zbi er ku na po moc pos tih nu tých ro dín. Ško ly a ma ter ské ško ly sa de li mi tá ci ou dos ta li pod hos po dár sku sprá vu miest a ob cí. Tá to zme na pri ni es la ne ma lé prob lé my aj náš mu mes tu, pre ne dos ta tok fi nan čných pro stri ed kov. Ten to ne bla hý stav po ci ťu jú hlav ne ma ter ské ško ly. No - vin ky v le gis la tí ve však pri ni es li aj po zi tí va, ako napr. zria - de nie škol ské ho úra du pre náš re gi ón. Na pre lo me ro kov 2004 a 2005 sa za ča la vý stav ba pe šej zó ny. Po čas vý stav by do šlo k zme ne do dá va te ľa. No vý do - dá va teľ re a li zo val vý stav bu za vyš šiu su mu, ako pô vod ný. Mes to pre to s pô vod ným do dá va te ľom ve die súd ny spor o vy pla te nie roz di e lu. Pe šia zó na bo la na po kon sláv nos tne odo vzda ná do pre vád zky v rám ci dní mes ta v sep tem bri Mes to vy ko na lo re kon štruk ciu ulíc Li po vá, Gaš ta - no vá a Zad ná. Do kon ca ro ka 2007 sa po čí ta aj s re kon - štruk ci ou ulíc: Druž ste vný rad a Pri ga rá žach. Bo la odo - vzda ná do pre vád zky no vá škol ská bu do va na sí dlis ku Te - ra sy. Usku toč ni la sa roz si ah la re kon štruk cia bu dov zá klad - nej ško ly slo ven skej a ma ďar skej. Ta kis to bo la ob no ve ná škol ská je dá leň na Ady ho uli ci. Na za či at ku toh to ro ka sa vy pla vi li na po vrch aj ne dos - tat ky v hos po dá re ní TJ Juh cel pap. Ini ci a tí vu na ozdra ve nie pod po ri li aj po slan ci, kto rí schvá li li od kú pe nie čas ti Šport - ho te la a ta kis to aj úhra du vý dav kov na re gi strá ciu klu bu, aby sa moh li za po jiť do ďal ši e ho roč ní ka sú ťa že III. li gy. Ďal šie hod no te nie sú kom pe tent ní uči niť ob ča nia, v prospech kto rých sme na šu čin nosť vy ví ja li. Csep re gi Zol tán Osob ne som čle nom za stu pi teľ stva od ro ku 1999, te da od osa mo stat ne nia sa obid skej čas ti mes ta. Z po ve re nia za - stu pi teľ stva som vy ko ná val funk ciu pred se du ko mi sie pod - ni ka teľ skej a sprá vy mest ské ho ma jet ku. Na koľ ko v 90-ych ro koch sa ve ľa ho vo ri lo o po tre be sa mo stat né ho te le víz ne - ho vy si e la nia pre mes to, a dl ho sa v tej to ve ci nič ne di a lo, ako po sla nec som sa sna žil o to, aby sa prob lém ko neč ne do ri e šil. Mra ven čou a ča so vo ná ro čnou prá cou sa po da ri lo zís kať pod po ru po slan cov, vďa ka čo mu sa v ro ku 2002 sa moh lo za čať mno hý mi tak oča ká va né a mno hý mi vô bec ne o ča - ká va né vy si e la nie mest skej te le ví zie. Sí ce v za či at koch to moh li sle do vať iba oby va te lia sí dlisk cez ká blovú te le ví ziu, ale od ro ku 2005 exi stu je aj te re stri ál ne vy si e la nie cez éter. Po slan ci sú čas to ob vi ne ní, že ne ma jú vlast né roz hod nu - tia, ná zo ry a od sú hla sia to, čo je im na ser ví ro va né. Ich roz hod nu tia mô žu byť hod no te né rôz ne, jed no by som ale chcel vyzd vih núť. Jed ným z naj ra ci o nál nej ších roz hod nu tí po sla nec ké ho zbo ru bo lo za mi et nu tie ná vr hu mest ské ho úra du na od pre daj ne hnu teľ nos ti Čes ko-slo ven skej ob - chod nej ban ke (ČSOB) na Hlav nej uli ci č. 1 za úče lom vy - tvo re nia mies tnej fi li ál ky. Na roz di el od pô vod né ho ná vr - hu po slan ci da li ne hnu teľ nosť do pre náj mu mies tne mu pod ni ka te ľo vi, a pre ČSOB do po ru či li vte dy eš te schát ra - lú bu do vu bý va lých ko mu nál nych slu ži eb. Tým to roz - hod nu tím sa vy ri e ši li hneď dve zá važ né otáz ky: ob no vi la sa jed na mest ská ne hnu teľ nosť na Hlav nej uli ci (An na obuv) a ko neč ne zmi zol aj naj schát ra lej ší ob jekt z cen tre mes ta, kto rý bol pres ta va ný na im po zant nú vi a cú če lovú bu do vu. Te ší ma, že na ša od bor ná ko mi sia ra zi la tú to ces - tu a po slan ci SMK pod po ri li to to ri e še nie. Vzhľa dom na bu dúc nosť jed no znač ne pod po rím miest ny vo leb ný pro gram SMK. V rám ci to ho naj väč ší dô raz kla di - em na roz voj in fra štruk tú ry sí dlisk. Je tu čas, aby sme ovo - cie se de mro čné ho roz vo ja tu riz mu pou ži li na kaž do den ný roz voj a hlav ne na vy ri e še nie prob lé mov sí dlisk. Na prí klad na prob lé my par ko va nia, čo by sa moh lo ri e šiť pre bu do va - ním pod ľa mňa ne po treb ných ma lých po cest ných os - trov če kov na par ko vis ká. Pre bu do va nie do prav né ho a par - ko va ci e ho po ri ad ku hlav ne v cen tre mes ta je tiež ne vyh - nut né, o ob no ve miest nych ko mu ni ká cií ani ne ho vo ri ac... Úloh má me na dos tač, otáz kou je len, ako sa chce me s ni - mi po pa so vať...?! Dá vid Mi há ly Vy še 30 ro kov ži jem v Štú ro ve, môj do mov, mo ja prá ca ma vi ažu k mes tu. Po čas svo jej dl hej pe da go gic kej pra xe som uro bil všet ko za po vzne se nie na šej ško ly a pre úspech mo jich štu den tov. V sa mo sprá ve som sa sna žil čes tne po li - ti zo vať, a ako člo vek ma ďar skej ná rod nos ti po sta viť sa za ná rod nos tné zá le ži to sti. Dnes veľ mi ve ľa ľu dí roz prá va o tom, čo chcú uro biť pre Vás. Sľu bu jem Vám, že tak ako do - te raz bu dem sve do mi to pra co vať a čes tne po li ti zo vať. Spl ne nie mo jich sľu bov zá vi sí od to ho, či sa po sta ví te ved ľa mňa a pod po rí te ma svo ji mi hlas mi. Keď zís kam va -

7 2006. október Párkány és Vidéke Štúrovo a okolie 7 šu dô ve ru, bu dem pra co vať pre ma ďar ské ško ly a ucho va - nie ma ďar skej kul tú ry. Jed ným z mo jich hlav ných ci e ľov je ob no viť nám. Sv. Imri cha pred kos to lom. Vi ac krát som na - vr ho val vy bu do va nie mest ské ho am fi te átra. Vy na lo žím svo je si ly, aby sa cez bu dú ce vo leb né ob do bie tie to plá ny usku toč ni li. Som pres ved če ný, že v mes te tre ba zme niť do - prav ný re žim. K dô le ži tým úlo hám pat rí ďal šie ra ci o nál ne vy u ži tie no vej ma ďar skej ško ly na Te ra sách. Pod po ru jem a uro bím všet ko pre to, aby v ro ku 2007 za ča la pra co vať no - vá te lo vý chov ná or ga ni zá cia. Bu dem ini ci o vať, aby sme pri e bež ne ob no vo va li mest ské ko mu ni ká cie. Ako uči teľ po - kla dám za dô le ži té kaž do ro čné od me ňo va nie naj lep ších uči te ľov a opä tov né za ve de nie osláv Dňa uči te ľov. Ča sťou môj ho pro gra mu je od me ňo va nie naj lep ších ži a kov for mou šti pen dia. Som pres ved če ný, že dô le ži té otáz ky sa v bu dúc - nos ti bu dú mu sieť pre ro ko vať s oby va teľ stvom a pre to na - vr hu jem za viesť pri jí ma cie ho di ny a ve rej né fó ra pre oby - va te ľov. Pro sím, pod por te ma svo ji mi hlas mi, aby som mo hol pra co vať k Va šej spo koj nos ti pre na še mes to Štú ro vo. Ing. Šte fan Rá kóc zi V po sled nom ča se sa prá ca sa mo sprá vy vďa ke aj mies tnej te le ví zie čo raz vi ac zvi di teľ ní. Sa mo zrej me prá ca roz ho do - va cích a vý kon ných or gá nov sa mo sprá vy sa ne o do hra la len v za sa da cej miest nos ti, ale prí pra va roz hod nu tí sa usku toč ni la i v jed not li vých ko mi si ách a na mest skom úra - de. To, že s akým vý sled kom, čo sa po da ri lo re a li zo vať, vi - dieť v mes te. Ale vi dieť aj to, čo sa ne po da ri lo (ani cez šty - ri vo leb né ob do bia!). Lep šia spo lu prá ca or gá nov mes ta by mo hla pri niesť aj lep ší vý sle dok, hlav ne na po li tvor by pra - cov ných prí le ži to stí. Spo lu prá ca or gá nov mes ta ni kdy ne bo la bez prob lé mo vá, ale vys kyt li sa aj vý nim ky, ako na prí klad vo ve ci re fe ren - da o pria mej voľ by pre zi den ta, ale bo v prí pa de vy tý če nia hlav ných stra te gic kých ci e ľov. Bo lo po ve da né: roz voj mes - ta sa mu sí opi e rať o vy u ži tie mož nos tí da ných pre ces tov - ný ruch, pres nej šie to má byť roz voj ter mál ne ho kú pa lis ka Va daš, a pre me na mes ta na kú peľ né mes to. Ako ná hle k to mu sa mo sprá va naš la správ ne ho ma na žé ra, Va daš na stú - pil ces tu mar kant né ho roz vo ja. Väč ši na in ves tí cií sa sa mo - zrej me fi nan co va la z úve rov, ale in ves tí cie pri ná ša li oča ká - va né príj my (aj v prí pa de ro kov s ne priaz ni vým po ča sím) po treb né na za bez pe če nie pre vád zky, pre splá ca nie úve rov a pri ni es li i skrom ný zisk. Až do te raz! Iba roz voj ces tov né - ho ru chu na pat ri čnej úrov ni mo hol pri niesť mož nosť zís - ka nia pro stri ed kov z fon dov Eu róp skej únie, z ti tu lu ďal - šie ho roz vo ja tu riz mu na vy bu do va nie no vé ho (tak tiež oká za lé ho) cen tra mes ta. Zvý še ný tu ris tic ký ruch pri ni e sol ni e ke dy aj prob lé my, ale mno hým ro di nám po nú kol pra - cov né prí le ži to sti a príj my z reš tau rač ných a iných slu ži eb. Zdá sa ale, že roz voj Va da šu bol až prí liš oči vid ný, a ri a di - teľ uro bil aj chy by, ale bo sa vy po msti lo, že ni e ko mu šlia - pol na ku rie oko. V tom ur či te chy bil, že za mes tnal ro din - ných prí sluš ní kov nie kto rých mest ských ve rej ných či ni te - ľov, kto rý to po tom zne u ži li. Ale bo väč ši na mest ské ho za - stu pi teľ stva tým to spô so bom chce la vy ri e šiť (eš te pred súd - nym roz hod nu tím) dl ho do bý spor med zi or gán mi sa mo - sprá vy: kto vlast ne vy ko ná va pô sob nosť val né ho zhro maž - de nia Va daš s. r.o., kto ré je v 100%-nom vlast níc tve mes - ta? Po prí pa de tým to spô so bom chce li kom pen zo vať v ne - dáv nej mi nu los ti vy ne se né roz hod nu tie o od vo la ní ri a di te - ľa (za ne u ži tie fi nan čnej prá vo mo ci) ďal ši e ho mest ské ho pod ni ku? Vý sle dok je zná my: ri a di teľ Va da šu rad šej od stú - pil. Dô sled ky ale eš te nie sú zná me, ani z po hľa du Va da šu, či mes ta, ani z po hľa du ma lých pod ni ka te ľov. To tiž od stu - pu jú ci (od vo la ný) ri a di teľ a je ho tým bo li ga ran tom udr ža - nia a ďal ši e ho roz vo ja Va da šu v sme re ce lo ro čnej vy u ži teľ - nos ti. A ga ran tom splá ca nia úve rov, aby po tom do mest - skej po klad ni ce moh li prú diť fi nan cie zo zis ku. Aká je ga - ran cia na ďal šie úspeš né fun go va nie Va da šu v prí pa de do - sa de nia no vé ho ri a di te ľa (tí mu?), kto rý ne mu sí zvlád nuť si tu á ciu? Dob re to pre mys le la sa mo sprá va? Uvi dí sa. V prí pa de sa mo sprá vy ne mô že me pre hli ad nuť, že kto rí ve rej ní či ni te lia tam vy ná ša li roz hod nu tia. Aj tie, kto rý mi od strá ni li ri a di te ľa Va da šu. Snáď blí ži a ce sa voľ by ná le ži te ohod no tia vý kon spo mí na ných ve rej ných či ni te ľov. Sla bá ko vá Kor né lia Zdá sa, že šty ri ro ky sú pre ži vot jed né ho mes ta re la tív - ne krát kym ob do bím na veľ ké zme ny. Av šak, na še mes to je v ta kej to sú vis los ti vý nim kou. Náv - šte vní ci, kto rí tu bo li pred ro kom 2002, a ne dáv no, sú ur či te mi lo pre kva pe ní. Štú ro vo sa do stá va do po ve do mia ši ro ké ho oko lia ni e len v rám ci Slo ven ska, ale aj za hra ni ca mi. Ne po - chyb ne po zi tív ny vý voj na štar to va la re kon štruk cia mos ta Má rie Va lé rie v ro ku 2001, ako by od ra zo vé ho mos tí ka roz - vo ja mes ta. Má lo z nás by pred po ve da lo, že po tom to ro - ku na be rú uda los ti ta ký rých ly spád, aké ho sme bo li sved - ka mi. Na ša no vá Pe šia zó na zme ni la au ta mi pre pl ne né a tak mer ne pri e chod né ces ty na prí jem né cen trum vhod né na pre chád zky a od po či nok. Jej bu do va nie ne pre bi e ha lo bez prob lé mov. Sa mot ná idea pe šej zó ny ma la (a mož no stá le má) svo jich od por cov, ale snáď vi ac prí vr žen cov. Vý - sle dok však ho vo rí za všet ko. Je kraj šia, než nie kto rí z nás pred po kla da li. Iné, väč šie mes tá by si ta kú že la li. Mne osob ne však chý ba jú v nej kve ty nie ve ľa, len na spes tre - nie. Sil ným ma gne tom pre tu ris tov sa stal ter mál ne kú pa - lis ko Va daš. Rok čo rok po nú ka ni e čo no vé, za u jí ma vé, are ál sa roz ras tá a krás nie. Tre ba však po zna me nať, že za dosť vy so kú ce nu. Bo lo za lo že né Mest ské mú ze um, kto ré uspo ra dú va veľ mi za u jí ma vé a hod not né vý sta vy. Roz be - hol sa pro jekt Stráž ca mos ta a pre bi e ha za ti aľ veľ mi úspeš ne. Umel ci z rôz nych kú tov sve ta pro stred níc tvom svo jich správ a ume lec kých prác dá va jú o nás ve dieť ši ro - ko-ďa le ko. Ma la som to šťas tie sa s kaž dým roz prá vať, a všet ci sa tu cí ti li veľ mi dob re, a po ur či tej do be sa vra ca jú za no vý mi pria teľ mi. Mes tu pri bud lo ďal šie už pi a te dru žob né mes to No vý Be čej zo Srbska. Päť dru žob ných miest or ga ni zu je spo lo čné po du ja tia kul túr ne ho i špor to vé ho cha rak te ru. Opra va ulíc, úpra va sí dlisk, no vé det ské ihris ká, vý sad ba strom kov, kve to vá vý zdo ba cen tra, sep aro va nie od pa du, úpra va cin to rí nov, opra va osvet le - nia, všet ky tie to čin nos ti po sú va jú na še mes to po ma ly, ale is te k ur či té mu eu róp ske mu štan dar du. Veľ ký po krok nas - tal v li kvi dá cii ne le gál nych sklá dok od pa du. Všet ci sme sved ka mi aj mno hých prob lé mov, kto rých ri e še nie nie je ni e ke dy vô bec jed no du ché, a stá va sa, že sna ha ne pri ne sie oča ká va ný vý sle dok. Stá le je čo vy le pšo vať. Mys lím, že tre - ba ve no vať ove ľa vi ac po zor nos ti údr žbe a po ri ad ku ve rej - ných pri es tran sti ev a sta rať sa o všet ko to pek né, čo sa do - te raz vy bu do va lo. Som pres ved če ná, že ces ta usta vič né ho roz vo ja je ale ne zvrá ti teľ ná. Sta rost li vosť o exi stu jú ce a bu do va nie no vé ho by ma lo sprí jem ňo vať ži vot ob ča nov mes ta. Na prí klad vý stav bou no vých by tov ale bo cyk lis tic - ké ho chod níč ka. Ve rím, že na sle du jú ce mest ské za stu pi teľ - stvo bu de v ces te roz vo ja úspeš ne po kra čo vať. (Pre klad: GP)

8 8 Štúrovo a okolie Párkány és Vidéke október 2006 A Vadasnak egyelőre nincs új igazgatója A kép vi se lő tes tü let ok tó ber 24-i ülé sé nek egyik na pi ren di pont ja a Va das igaz ga tó nak ki ne ve zé se volt. A tes tü let azon ban nem ad ta ál dá sát a Ján Oravec ál tal be ter jesz tett je lölt re. A meg fe le lő sze mély ki vá lasz tá sá ra a pol gár mes ter bi zott sá - got ho zott lét re. A 11 pá lyá zót el bí rá ló hét ta gú bi zott ság ban a vá ro si hi va tal négy osz tály ve ze tő je és há rom vá ro si kép vi se - lő, köz tük az al pol gár mes ter ka pott he lyet, akik Hogenbuch End re pá lyá za tát ítél ték a leg jobb nak. En nek alap ján a pol - gár mes ter a vá ro si hi va tal al kal ma zott ját je löl te a für dő igaz - ga tói poszt já ra. Arány lag hos szú vi ta előz te meg a tit kos sza - va zást. Ján Oravec pol gár mes ter ér te sü lé se i re hi vat koz va még a vok so lás előtt ki fo gá sol ta, hogy egye sek nek fenn tar tá sai van nak je lölt jé vel szem ben, és fel szó lí tot ta a kép vi se lő ket, hogy a nyil vá nos ság előtt os szák meg ve le fenn tar tá sa i kat. Sze rin te a bi zott ság jól dön tött, és ha a ta gok mun ká ja el len nem me rült fel ki fo gás, Hogenbuch End rét a tes tü let nek el kel le ne fo gad nia. Boócz Má ria ne hez mé nyez te, hogy a zsüriben, túl súly ban vol tak a vá ro si hi va tal tiszt ség vi se lői, Belák Ádám pe dig hang sú lyoz ta: min den kép vi se lő szu ve rén jo ga, hogy a pol gár mes ter je lölt jé ről mi kép pen fog sza vaz ni. Vé gül a tit kos sza va zás so rán öt kép vi se lő igen nel, hat nem mel vok - solt, né gyen pe dig tar tóz kod tak a sza va zás tól. A tes tü let és a pol gár mes ter kö zött jó ide je hú zó dó ha tás kö ri vi ta alap ján so kan két ség be von ják a pol gár mes ter el já rá sá nak he lyes sé - gét. Sze rin tük a Va das igaz ga tó já nak ki vá lasz tá sa nem a pol - gár mes ter, ha nem a tes tü let ha tás kö ré be tar to zik. Gyetven Mik lós, aki nek igaz ga tói meg bí za tá sa ok tó ber vé - gén le járt, az ülés más nap ján le vél ben fi gyel mez tet te a pol gár - mes tert és a kép vi se lő ket ar ra, hogy amen nyi ben meg bí za tá sa le jár ta után nem lesz ki ne vez ve a tár sa ság élé re új igaz ga tó, Jed ným z pro gra mo vých bo dov ro ko va nia mest ské ho za - stu pi teľ stva dňa 24. ok tób ra bo lo vy me no va nie no vé ho ri - a di te ľa Va daš, s.r.o. Za stu pi teľ stvo však ne schvá li lo ná vrh pri má to ra Já na Orav ca. Pre vý ber vhod né ho kan di dá ta pri má tor usta no vil ko mi - siu. Se dem člen ná ko mi sia, kto rá po sú di la 11 pri hlá se ných, po zo stá va la zo šty roch ve dú cich od bo rov mest ské ho úra du a troch po slan cov, med zi ni mi bol aj zá stup ca pri má to ra. Ko - mi sia za naj vhod nej ši e ho po va žo va la Ing. En dre Ho gen bu - cha. Na zá kla de to ho pri má tor mes ta na vr hol do funk cie ria di te ľa kú pa lis ka za mes tnan ca mest ské ho úra du. Taj né mu hla so va niu pred chá dza la po mer ne dl há dis ku sia. Ján Ora vec eš te pred hla so va ním od vo lá va júc sa na svo je in for má cie, pod ľa kto rých nie kto rí po slan ci ma jú vý hra dy vo či je ho kan - di dá to vi, vyz val po slan cov, aby svo je vý hra dy otvo re ne vy - slo vi li pred ve rej no sťou. Pod ľa ne ho ko mi sia roz hod la správ - ne, a keď že ne bo li vý hra dy ohľad ne čin nos ti ko mi sie, En dre Ho gen bu cha by po slan ci ma li schvá liť. Po slan ky ňa Má ria Bo ócz sa ohra di la, že v ko mi sii bo li v pre va he funk ci o ná ri mest ské ho úra du. Po sla nec Ádám Be lák zdô raz nil, že prá - vom kaž dé ho po slan ca je roz hod núť, ako bu de hla so vať o ná vr hu pri má to ra. V taj nom hla so va ní päť po slan cov hla so - va lo za, šesť pro ti a šty ria sa zdr ža li hla so va nia. Na zá kla de kom pe ten čné ho spo ru, kto rý už dlh ší čas pre bi e ha med zi za - stu pi teľ stvom a pri má to rom, mnohí spo chyb ňu jú správ nosť ko na nia pri má to ra. Pod ľa nich vý ber ri a di te ľa Va daš-u ne - pat rí do kom pe ten cie pri má to ra, ale do pô sob nos ti za stu pi - teľ stva. Mi ku láš Gy et ven, kto ré ho po ve re nie kon com ok tób ra skon či lo, deň po za sad nu tí MZ v lis te upo zor nil pri má to ra a po slan cov na to, že po ki aľ po ukon če ní je ho man dá tu ne bu - ve szé lyes hely zet ala kul hat ki, s an nak a cég lát hat ja ká rát. Egy ben tu dat ta ve lük, hogy en nek meg aka dá lyo zá sa cél já ból át me ne ti ren del ke zés gya nánt meg ha tal maz ta he lyet te sét, Ka ra kán Gá bort a cég kép vi se le té vel. Egy ben fi gyel mük be aján lot ta a Ke res ke del mi tör vény könyv, ill. az ön kor mány za - ti tör vény vo nat ko zó ren del ke zé se it, ame lyek ér tel mé ben a tár sa ság igaz ga tó já nak ki ne ve zé sé ről szó ló dön tést a kép vi - se lő tes tü let nek kell meg hoz nia, és eh hez nincs szük sé ge sen - ki nek a ja vas la tá ra, te hát a pol gár mes te ré re sem. To váb bá, mi vel az ön kor mány za ti tör vény ér tel mé ben a pol gár mes ter ja vas la ta csak költ ség ve té si és já ru lé kos szer ve ze tek ese té ben szük sé ges, a vá ros sta tú tu ma sze rint pe dig A kép vi se lő tes - tü let jo go sult sá gá ba tar to zik fő leg... dön te ni azok ban a kér - dé sek ben, ame lyek ben a vá ros, mint ke res ke del mi tár sa sá gok üz let tár sa dönt..., egy ér tel mű, hogy a vá ro si kép vi se lő tes - tü let fe le lős sé ge, hogy idő ben ki ne vez ze az új ügy ve ze tő igaz - ga tót, és a kép vi se lő tes tü le tet eb ben nem kö tik sem mi fé le pol gár mes te ri ja vas la tok, vagy va la mi lyen cél irá nyo san lét re - ho zott pá lyá za ti bi zott ság ja vas la tai. Te hát ezen ok fej té se sze rint a Va das igaz ga tó je lölt jé nek ki vá lasz tá sa nem az idé zett tör vé nyek szel le mé ben fo gant. No vem ber 2-án a pol gár mes ter újabb lé pés re szán ta el ma - gát, ami kor is Hogenbuch End rét bíz ta meg a Va das irá nyí tá - sá val. A szük sé ges cég bí ró sá gi be jegy zés kö rü li hu za vo na kap - csán ka land fil mek be il lő je le ne tek zaj lot tak, ami kor is vá ro si rend őr ség se géd le té vel tör ték fel a Va das igaz ga tói iro dá já - nak aj ta ját, ami ért Gyetven Mik lós fel je len tést tett a rend őr - sé gen. A cég bí ró sá gi be jegy zés sor sa egy elő re is me ret len. Az üg gyel kap cso lat ban az MKP frak ció nyi lat ko za tott fo ga dott el (lásd a 13. ol da lon). -OH- Va daš za ti aľ ne má no vé ho ri a di te ľa de vy me no va ný no vý ko na teľ vznik ne ne bez peč ný stav, čo mô že za prí či niť vznik škôd. Zá ro veň ich in for mo val, že v zá - uj me za brá ne nia ško dám ako pre chod né ri e še nie ude lil pl no mo cen stvo zá stup co vi ri a di te ľa Ing. Ga bri e lo vi Ka ra ká - no vi, aby za stu po val spo lo čnosť. Zá ro veň im upria mil po zor nosť na prí sluš né usta no ve nia Ob chod né ho zá kon ní ka, resp. Zá ko na o obec nom zri a de ní, v zmys le kto rých roz hod nu tie o vy me no va ní ko na te ľa spo - ločnos ti mu sí uro biť mest ské za stu pi teľ stvo, a ne po tre bu je k to mu ná vrh od ni ko ho, te da ani od pri má to ra mes ta. Ďa - lej, na koľ ko ná vrh pri má to ra je po treb ný iba v prí pa de roz - poč to vých a prí spev ko vých or ga ni zá cií, a v zmys le Šta tú tu mes ta Mest ské mu za stu pi teľ stvu je vy hra de né naj mä:...roz - ho do vať v otáz kach, v kto rých má mes to roz ho do vať ako spo lo čník ob chod nej spo lo čnos ti, je jed no znač né že je zod po ved no sťou mest ské ho za stu pi teľ stva, aby včas vy me - no va lo no vé ho ko na te ľa, a mest ské za stu pi teľ stvo pri tom nie je vi a za né ni ja ký mi ná vr hmi pri má to ra, či ná vr hmi ne - ja kej úče lo vo vy tvo re nej vý be ro vej ko mi sie. Te da pod ľa tej to ar gu men tá cie vý ber kan di dá ta na post ko na te ľa sa ne - us ku toč nil v du chu spo mí na ných zá ko nov. 2. no vem bra sa pri má tor po du jal na ďal ší krok, keď ri a de - ním Va da šu po ve ril En dre Ho gen bu cha. V sú vis los ti so zá pi - som po treb ným do ob chod né ho re gi stra sa ko na li pri e ťa hy ako z kov boj ky, keď za asis ten cie mest skej po lí cie sa vy lo mi - li dve re kan ce lá rie ri a di te ľa, za čo Mi ku láš Gy et ven po dal ozná me nie na po lí ciu. Osud zápisu do obchodného registra zatiaľ nie je známy. V súvislosti s kauzou frakcia SMK prijala vyhlásenie (viď na strane 13.) -OH- (Pre klad: Ági)

9 2006. október Párkány és Vidéke Štúrovo a okolie 9 Gon dat lan ság ból ha lált oko zott A rend őr még min dig szol gá lat ban A he lyi ön kor mány zat ok tó ber 24-i ülé sén szót emelt an nak a 17 éves, tra gi ku san el hunyt lány nak az édes ap ja is, aki Ján Oravec pol - gár mes tert és Si mon Fe ren cet, a vá ro si rend őr ség pa rancs no kát von - ta kér dő re ami att, hogy több hó nap pal az után a tra gi kus köz le ke dé - si bal eset után, amely ben egy vá ro si rend őr nek ha nem is szán dé - ko san -, de kö ze volt a lá nya ha lá lá hoz, a vá ros mi ért nem élt az zal a jo gá val, hogy az il le tőt fel füg ges sze, ne tán meg egye zés sel tá voz zon a vá ro si rend őr ség kö te lé ké ből? An nak el le né re, hogy mi u tán az il le - tő be teg ál lo mány ban volt, s mi u tán ab ból vis sza tért, bün te tő el já rás in dult el le ne, vis sza lé pett dol goz ni. Mi ért nem füg gesz tet ték fel a te - vé keny sé gét? Most még olyan ab szurd hely zet be is ke rül he tek, hogy eset leg olyan em ber bün tet majd meg par ko lá sért, aki nek ré sze volt a lá nyom ha lá lá ban. Ne künk, szü lők nek ez rop pant kel le met len, s ez - zel, hogy ezt kell lát nunk, az el szen ve det te ken túl is bün tet ve érez zük ma gun kat fej tet te ki a lány édes ap ja. Si mon Fe renc rend őr pa rancs nok úgy vá la szolt: Saj nos nincs jog - alap ar ra, hogy az il le tőt a szol gá la ti kö te lék ből el bo csás sák, mert a vá ro si rend őr ség ről szó ló tör vény ki mond ja, hogy aki nem szán dé kos bűn cse lek ményt kö ve tett el, az to vább ra is le het vá ro si rend őr, s ez vo nat ko zik az ál la mi rend őr ség re is. Si mon Fe renc tu dat ta: az il le tő rend őr re már ki ad tak egy bün te tő pa ran csot, ám az ál lam ügyész azt meg fel leb bez te, s ezért ok tó ber 31-én bí ró sá gi tár gya lás lesz. Ha a rend őr ún. éles, te hát nem fel té te les bün te tést kap, mi helyst a bí ró sá - gi dön tés jog erős sé vá lik, a rend őr nek tá voz nia kell. Egy elő re nincs jog ala punk ar ra, hogy el bo csás suk az il le tőt mond ta a rend őr pa - rancs nok. Ján Oravec pol gár mes ter sze rint is kü lö nö sen saj ná la tos, ami tör - tént, s ő meg ér ti a szü lők szem pont ja it is, de a mun kál ta tó nak pil la - nat nyi lag sze rin te sincs jog alap ja ar ra, hogy a rend őr ne dol goz has - son to vább. Fel mon da ni ne ki je len leg nem tu dunk, jog sze rűt len el - bo csá tás ese tén pe dig kár té rí tést kö ve tel het. A rend őr fő nök kel úgy egyez tünk meg, hogy ha az il le tő dol go zik is, le he tő leg szol gá lat ban Spôsobil smrť z nedbanlivosti Na poslednom zasadnutí mestského zastupiteľstva, dňa 24. októbra 2006 otec 17-ročnej dievčiny, ktorá tragicky zahynula pri autonehode apeloval na primátora Jána Oravca a náčelníka mestskej polície Františka Šimona s otázkou, ako je možné, že po toľkých mesiacoch po tragickej dopravnej nehode, v ktorom i keď neúmyselne sa príslušník mestskej polície pričinil o usmrtenie jeho dcéry, prečo neuplatnilo mesto svoje právo na zastavenie jeho činnosti, prípadne prečo po vzájomnej dohode dotyčný neopustil zbor mestskej polície. Napriek tomu, že dotyčný bol zdravotne nespôsobilý, a po jeho nástupe bolo proti nemu začaté trestné stíhanie, nastúpil do zamestnania. Prečo nezastavili jeho činnost? Teraz sa môžem dostať aj do takej absurdnej situácie, že za nesprávne parkovanie ma potrestá človek, ktorý mal podiel na smrti mojej dcéry. Nám rodičom je to veľmi nepríjemné a tým, že to musíme vidieť, pri tom utrpení sa cítime byť ešte viac trestaní vyjadril sa otec dievčiny. Náčelník mestskej polície František Šimon odpovedal: Žiaľ neexistuje právny dôvod na uvoľnenie dotyčného zo služobného pomeru, pretože zákon o mestskej polícii hovorí, že kto sa nedopustil úmyselného trestného činu, môže byť naďalej mestským policajtom, a to isté platí aj pre štátnu políciu. František Šimon uviedol, že na dotyčnú osobu už bol uvalený trest, ale prokurátor sa odvolal, a preto 31. októbra bude ďalšie súdne pojednávanie. Ak policajt dostane trest odňatia slobody nepodmienečne a súdne rozhodnutie bude právoplatné, policajt musí okamžite odísť. Zatiaľ nemáme právny dôvod na prepustenie dotyčného vyhlásil náčelník mestskej polície. Podľa primátora Jána Oravca je tiež veľmi poľutovaniahodné čo sa stalo, a chápe postoj rodičov, ale zamestnávateľ momentálne nemá právny dôvod na to, aby dotyčný nevykonávať svoju prácu naďalej. Výpoveď mu momentálne dať nevieme a pri protiprávnom prepustení ne le gyen szem előtt, mert mi is tu da tá ban vol tunk, hogy fon tos az em be rek né ze te, s ne ki sem kön nyű ezek után az em be rek elé áll ni. A meg ol dás at tól függ, hogy mi lesz a fel lebb vi te li tár gya lás ered mé - nye. Jog erős bör tön bün te tés ese tén ter mé sze te sen azon nal tá voz nia kell, nem is fog ja meg vár ni a fel mon dást. Jo gos a fel ve tés, mi sze rint kö zös meg egye zés sel is tá voz ha tott vol na, de ez az egyez ség még nem szü le tett meg tag lal ta a pol gár mes ter. Ján Oravec idéz te a vo nat - ko zó tör vényt, mi sze rint ilyen eset ben a mun ka kö ri, szol gá la ti össze - fér he tet len ség csak ab ban az eset ben helyt ál ló, ha va la ki szán dé ko san oko zott bűn cse lek ményt, vagy ha va la kit jog erő sen és nem fel té te le - sen ítél tek el. Si mon Fe renc ar ra a kér dé sé re, hogy még is mi ért nem le he tett leg alább kö zös meg egye zés sel fel bon ta ni a rend őr mun ka vi - szo nyát, úgy vá la szolt: az il le tő nem volt szol gá lat ban, ami kor a bal - eset tör tént és nem is fo gyasz tott al ko holt. Te hát még ilyen cí men sem bont hat ná nak ve le szer ző dést, mert a mun kál ta tó nak sem mi kö - ze ah hoz, hogy az al kal ma zott ci vil éle té ben mit csi nál. Ar ról sem te - he tünk, hogy a rend őr ség az eset után nem azon nal von ta be a rend - őr jo go sít vá nyát. Jo gi lag te hát au tót még most is ve zet het. Az il le tő az eset után egy szer ve ze tett szol gá la ti ko csit, ám a pol gár mes ter rel azon nal szól tunk, hogy ez töb bé nem for dul hat elő. A bün te tő pa - rancs ban a bí ró gon dat lan ság ból el kö ve tett ha lál oko zást ál la pí tott meg, ezért a rend őr két év fel té tel est ka pott négy év re fel füg geszt - ve, to váb bá négy év re el til tot ták a jár mű ve ze tés től is. Rend kí vül saj - ná lom a szü lő ket, meg tu dom ér te ni őket, hi szen ne kem is van olyan ko rú lá nyom, mint az övé ké volt, szeg ről-vég ről még ro ko nok is va - gyunk, de ugyan ak kor a rend őrt is meg tu dom ér te ni, ne ki épp úgy na gyon rossz fej tet te ki a vá ro si rend őr ség pa rancs no ka. (Ér te sü lé se ink sze rint a fel lebb vi te li bí ró ság meg erő sí tet te az egyé - ni bí ró dön té sét. Az egy elő re nem is mert, hogy az ügyész megfellebezi-e az íté le tet. a szerk.) (buch) Policajt ešte stále v službe by mohol žiadať odškodné. S náčelníkom mestskej polície sme sa dohodli tak, že aj keď je dotyčný v službe, nemal by byť príliš na očiach, pretože aj my sme si boli vedomí toho, aký je dôležitý názor občanov, a po tomto ani jemu nie je ľahké postaviť sa pred ľudí. Riešenie závisí od toho, aké bude rozhodnutie odvolacieho pojednávania. V prípade právoplatného odsúdenia na väzenie samozrejme musí okamžite odísť, ani nepočká na výpoveď. Oprávnená je poznámka, prečo neodišiel po vzájomnej dohode, ale táto dohoda ešte nenastala vysvetlil primátor. Ján Oravec citoval príslušný zákon, podľa ktorého pracovný, služobný stret záujmov je opodstatnený len vtedy, keď niekto sa dopustil úmyselného trestného činu, alebo keď ho odsúdia nepodmienečne. František Šimon na otázku, prečo nebolo možné rozviazanie pracovnej zmluvy aspoň po vzájomnej dohode, odpovedal: V čase nehody nebol dotyčný v službe, a ani nepožil žiadny alkohol. To znamená, že ani z takého dôvodu sme nemohli zmluvu rozviazať, veď zamestnávateľ nemá vplyv na to, že jeho zamestnanec čo robí vo svojom civilnom živote. Nemôžeme ani za to, že polícia neodňala vodičský preukaz okamžite po udalosti. Oprávnenie na riadenie motorového vozidla má teda doteraz. Dotyčný po nehode raz riadil služobné auto, ale s primátorom sme okamžite zakročili, aby sa to viackrát nestalo. V rozsudku samosudca uviedol zavinenie usmrtenia z nedbanlivosti, a uvalil trest odňatia slobody na dva roky s podmienkou na štyri roky, a odňatie vodičského oprávnenia tak isto na štyri roky. Veľmi ľutujem rodičov a chápem ich, aj ja mám dcéru v takom veku, sme dokonca aj vzdialení príbuzní. Zároveň však chápem aj policajta, aj on to prežíva s ťažkosťami povedal náčelník mestskej polície. (Podľa našich informácií odvolací súd potvrdil rozsudok samosudcu. Či sa prokurátor odvolá, zatiaľ nie je známe red.). (buch) (Preklad: gp)

10 10 Štúrovo a okolie Párkány és Vidéke október 2006 Prvý rok pešej zóny Dňa 9. sep tem bra 2006 bo lo to mu už rok, čo bo la štú rov - ská pe šia zó na ofi ci ál ne otvo re ná pre ši ro kú ve rej nosť. Iš lo o in ves tič nú ak ciu, kto rá svo jim roz sa hom a veľ ko sťou zá sa hu do exi stu jú ce ho ur ba nis tic ké ho a do prav né ho ri e še nia mes ta do te raz ne ma la ob do bu. Za či at ky však ne bo li ľah ké. Už sa - mot ný zrod ná pa du bol spre vád za ný ne dô ve rou a kri tic ký mi ohlas mi. Ne bol to však ži ad ny prob lém, skôr na o pak, mož - nosť po ve dať vlast ný ná zor v pro spech ale bo ne pros pech ve ci je zá klad ným pi li e rom kaž dej de mo kra cie. Na mno hé pre káž ky sme na ra zi li aj po čas re a li zá cie. Blí ži a - ca sa let ná tu ris tic ká se zó na znač ne skom pli ko va la pres tav bu cen trál nej čas ti mes ta. Jej ne ga tív ne do pa dy na spo koj nosť náv šte vní kov sa mi ni ma li zo va li, aby bo li čo naj me nej ci teľ né. Do ces ty sa nám po sta vi li ne pred ví da né mo men ty, ako sú zme na do dá va te ľa stav by, vi a ce ré ob me ny roz poč tu, či ča so - vý po sun s plat ba mi zo stra ny štá tu. Niet divu, že Štú ro vo če - li lo toľ kým pre káž kam po čas re a li zá cie, keď že bo lo pr vým mes tom a akým si po kus ným krá li kom, kto ré po schvá le ní ne - ná vrat né ho fi nan čné ho prí spev ku pri pra vi lo všet ky do ku men - ty (zá lož ná zmlu va, ban ko vý úver, do kon če né ve rej né ob sta - rá va nie). Tie bo li po treb né k pod pí sa niu zmlu vy so Spros tred - ko va teľ ským or gá nom pre Sek to ro vý ope rač ný pro gram Pri e - my sel a služ by (SOP PaS), kto rým je Slo ven ská agen tú ra pre ces tov ný ruch (SACR). Da li sme po ri ad ne za brať aj za mes - tnan com SACR, kto rým pat rí veľ ké po ďa ko va nie za po moc v kaž dom štá diu in ves tí cie. Len pre po rov na nie uvád zam, že kým náš pro jekt bol po tech nic kej strán ke ukon če ný k a stav ba sko lau do va ná dňa , SACR za - ča la pod pi so vať zmlu vy o ne ná vrat ný fi nan čný prí spe vok s ostat ný mi mes ta mi, kto ré zís ka li do tá ciu, až kon com sep tem - bra Pe šia zó na ne dáv no oslá vi la svo je pr vé na ro de ni ny a má za se bou prvú úspeš nú let nú se zó nu. Zo za či at ku sa však mno - hým oby va te ľom mes ta no vá štruk tú ra ne poz dá va la. Vo di či a do dá va te lia to va ru sa mu se li pris pô so biť zme ne nej or ga ni zá - cii do pra vy. Pod ni ka te lia sa mu se li zmi e riť so sku to čno sťou, že vlast né au tá mô žu za par ko vať len mi mo pe šej zó ny. Po zi - Mind Esz ter gom ban, mind Ko má rom-esz ter gom me gyé - ben az el len zé ki pár tok, il let ve az ál ta luk tá mo ga tott kép vi se - lő je löl tek nyer ték az ok tó ber el se jei ön kor mány za ti vá lasz tá - so kat. Pár kány test vér vá ro sá nak pol gár mes te re nagy előnnyel, a sza va za tok 60,58 szá za lé ká val a Fi desz és KDNP szí ne i - ben in du ló Meg gyes Ta más ma radt. Egy egyé ni vá lasz tó ke rü let ben füg get len je lölt, míg a töb bi ti zen há rom ban ki vé tel nél kül a FI DESZ je lölt jei nyer tek. Kom pen zá ci ós lis tá ról ke rült be 3 MSzP-SZDSZ-es je lölt, 2 MDF-es, 2 ci vil és ket ten a vál lal ko zók párt já ból. Az ön kor - mány za ti vá lasz tá sok kal egy idő ben ke rült sor test vér vá ro - sunk ban a szlo vák, len gyel, né met, ci gány, ru szin és bol gár ki sebb sé gi ön kor mány za ti kép vi se lők meg vá lasz tá sá ra is. Meg gyes Ta más ré gi-új pol gár mes ter a vok so lás ered mé nye is me re té ben fon tos nak tar tot ta, hogy az esz ter go mi ak nagy arány ban vet tek részt a vá lasz tá son. Sze rin te ez a he lyi pol gá - rok ön tu da tát jel zi, ami re büsz kék le het nek. Úgy vé li, hogy az em be rek ki áll tak az ön kor mány zat ál tal szor gal ma zott elő - re mu ta tó prog ram mel lett. Az ed di gi ek hez ké pest az új me - gyei köz gyű lés sel is ered mé nye sebb együtt mű kö dés re szá mít. Az sem el ha nya gol ha tó kö rül mény, hogy a ré gi ó ban min den - hol Fi de szes ve ze tés ala kult, így a pol gár mes ter sze rint kön - nyebb lesz ér vé nye sí te ni a vá ros ér de ke it. Így a kö vet ke ző évek ben si ke rül het le fa rag ni azt a sok éves hát rányt, amit az elő ző ve ze tés el len sé ges sé ge mi att a ki rály vá ros el szen ve dett. tív nu zme nu ur či te oce ni li chod ci, kto rí sa mô žu v cen tre pre - chá dzať a po se dá vať v nád her nom pro stre dí, bez to ho, aby sa sa mi sta li pre káž ka mi au to mo bi lo vých pre te kov. Klad né ohod no te nie zís ka lo mes to aj zo stra ny tu ris tov a náv šte vní - kov. Pod ľa ná zo ru ve de nia MsÚ, vy tvo re nie pe šej zó ny spl ni - lo svoj účel. Vy tvo ri la sa re kre ač no-od dy cho vá zó na, na kto - rú mô že byť prá vom hr dý kaž dý Štú rov čan, a kto rá cel kom is - te pri ni es la so se bou ďal ší roz voj ces tov né ho ru chu. O tom, že štú rov ská pe šia zó na zle pšu je imidž mes ta, sved čí aj náv šte va de le gá cie miest nych zá ko no dar cov mes ta Ta ta bá nya a za - mest nan cov ta moj ši e ho mest ské ho úra du dňa Hos tia z Ma ďar ska priš li do Štú ro va na jed nod ňo vé pra cov né stret nu tie, na kto rom ich Mgr. Ján Ora vec pri má tor, Ing. arch. Mi ros lav Šaf ran ko ve dú ci od de le nia vý stav by a Ing. En - dre Ho gen buch pro jek to vý ma na žér in for mo va li o skú se nos ti - ach a úska li ach v pro ce se prí pra vy pro jek tu a je ho sa mot nej re a li zá cie. Vá že ní či ta te lia, na zá ver Vás pro sím, aby ste sa s na mi po - de li li o Va še pri po mi en ky, za u jí ma vé prí be hy či ne prí jem né skú se nos ti sú vi si a ce s pe šou zó nou. Váš po zi tív ny či ne ga tív - ny ná zor prij me me s po cho pe ním. Pri ví ta li by sme aj ná zo ry, akým sme rom by sa ma lo ďa lej cen trum mes ta roz ví jať. Tak - že, ne vá haj te prosím a napíšte! Ďakujeme. Ing. Endre Hogenbuch projektový manažér MsÚ Základné údaje o projekte Názov projektu Revitalizácia okolia termálneho kúpaliska pre zvýšený turistický ruch Opera ný program SOP Priemysel a služby Priorita 2. Rozvoj cestovného ruchu Opatrenie 2.1. Podpora budovania a rekonštrukcie infraštruktúry cestovného ruchu asový horizont projektu 05/ /2006 Financovanie investície (tis. Sk) Výška nenávratného finan ného príspevku (NFP) ,0 Príspevok z fondu ERDF ,9 Príspevok zo ŠR SR 8 421,1 Vlastné zdroje pod a zmluvy o NFP 2 105,3 Hodnota investície nad rámec zmluvy od NFP 6 893,7 Fö lé nyes Fi desz győ ze lem Esz ter gom ban Tri a non után Esz ter gom nak el ve szett a von zás kör ze te Esz ter gom vár me gye na gyob bik fe le és zsák ut cás te le pü lés lett be lő le. E hát rá nyok rész be ni fel szá mo lá sá hoz nagy ban hoz zá se gí tett a Má ria Va lé ria híd fel újí tá sa előtt a kom mu nis ta ve ze tés kle ri ká lis fel leg vár ként tar tot ta szá mon a ki rály vá rost, emi att mel lőz ték és hát rá nyo kat szen ve dett. A ki tö ré si pon to kat nem volt egy sze rű meg ta lál ni. A fi a tal, har min cas éve i ben já ró Meg gyes Ta más nak akit 2000-ben idő kö zi vá lasz tá son tet tek meg pol gár mes ter ük ké az esz ter - go mi ak ez si ke rült. Irá nyí tá sa alatt a vá ros költ ség ve té se hat év alatt csak nem öt szö rö sé re emel ke dett. A bü dzsé több mint egy har ma dát be ru há zá sok ra, fej lesz té sek re for dít ja a vá ros ön kor mány za ta leg lát vá nyo sabb be ru há zá sa volt a no vem ber ben át adott Aquasziget él mény für dő. A Szé che nyi -terv ke re té ben 3,6 mil li árd fo rin tos rá for dí tás sal meg va ló sult épü let együt tes ben ed dig már több mint 130 ezer lá to ga tó for dult meg. Az idei leg na gyobb hoz zá ve tő - leg egy mil li árd fo rin tos be ru há zás a Fő tér át épí té se, amely tel jes köz mű cse ré vel jár. A pol gár mes te ri hi va tal előt ti tér több új szob rot, díszkutat, va la mint dísz bur ko la tot kap. Emel lett az újon nan te le pí tett hárs fák nak és pla tá nok nak kö szön he tő en na gyobb lesz a zöld fe lü let is. Ha ma ro san meg újul az or szág el ső szál lo dá já nak tar tott 160 éves Für dő Szál ló is. Oravetz Fe renc

11 2006. október Párkány és Vidéke Štúrovo a okolie 11 Szep tem ber 9-én volt egy éve an nak, hogy a pár ká nyi sé - tá ló ut cát hi va ta lo san át ad ták. A be ru há zás hoz ed dig nem volt ha son ló vá ro sunk ban, ami an nak ter je del mét és a vá - ros ren de zés re, il let ve a köz le ke dé si rend át ala kí tá sá ra va ló ha tá sát il le ti. A kez det nem volt kön nyű. Már a gon do lat szü le té sét is bi zal mat lan ság és kri ti ka kí sér te. Ez azon ban nem je len tet gon dot, ép pen el len ke ző leg. A vé le mény nyil - vá ní tás po zi tív vagy ne ga tív ér te lem ben min den de - mok rá cia alap pil lér ének szá mít. A ki vi te le zés so rán is ta lál koz tunk aka dá lyok kal. Az ide - gen for gal mi sze zon kö ze led te is bo nyo lí tot ta a vá ros köz - pont át épí té sét. Mi ni ma li zál tuk az ide lá to ga tók ra gya ko - rolt ne ga tív ha tá so kat, hogy azok a le he tő leg ke vés bé le - gye nek érez he tő ek. Elő re nem lát ha tó ese mé nyek kel kel - lett szem be sül nünk, mint a ki vi te le ző vál to zá sa, a költ ség - ve tés kü lön bö ző vál to za tai, vagy az ál lam ál tal fi ze tett rész le tek elo dá zó dá sa. Nem cso da, hogy Pár kány nak en nyi aka dályt kel let le küz de nie, mi vel el sők vol tunk egy faj ta kí sér le ti nyúl azon vá ro sok közt, amely a si ke res pá lyá - zat után el ké szí tet te a szük sé ges hi va ta los ok má nyo kat (zá - log szer ző dés, bank hi tel, le zárt köz be szer zé si fo lya mat). Mind ez szük sé ges volt Szlo vák Ide gen for gal mi Ügy nök ség - gel kö tött szer ző dés hez, amely az Ipar és Szol gál ta tá sok szek tor ope rá ci ós prog ram köz ve tí tő szer ve volt. Ala po san meg dol goz tat tuk az ügy nök ség mun ka tár sa it is, akik nek kö szö net tel tar to zunk a be ru há zás egyes sza ka sza i ban nyúj tott se gít sé gü kért. Csu pán ös sze ha son lí tás ként jegy - zem meg, hogy míg a be ru há zás mű sza ki lag szep - tem ber 9-én volt be fe jez ve, az át adás ra pe dig no - vem ber 15-én ke rült sor, ad dig az ügy nök ség csak szep - tem ber vé gén kezd te alá ír ni a tá mo ga tá si szer ző dé se ket a töb bi nyer tes vá ros sal. A sétálóutca egy éve Pla vec ká bi lan cia A sé tá ló ut ca nem rég el ső szü le tés nap ját ün ne pel te, és egy si ke res nyá ri idényt tud hat ma ga mö gött. Az új ál la pot ele in te nem min den ki nek fe lelt meg. A gép jár mű ve ze tők és az áru el lá tók kény te le nek vol tak meg ba rát koz ni a meg - vál to zott köz le ke dé si rend del. A vál lal ko zók nak meg kel - lett bé kél ni ük az zal, hogy a gép ko csi ja ik csak a sé tá ló ut cán kí vül par kol hat nak. A gya lo go sok bi zo nyá ra ér té kel ték a po zi tív vál to zást, mert anél kül sé tál hat nak és ül dö gél het - nek a szép kör nye zet ben, hogy ver seny pá lya aka dály nak érez ték vol na ma gu kat. A tu ris ták és ide lá to ga tók is po zi - tí van ér té kel ték a vá rost. A vá ro si hi va tal ve ze té se sze rint a sé tá ló ut ca ki ala kí tá sa tel je sí tet te kül de té sét. Lét re jött egy pi he nés re al kal mas öve zet, amely re mél tán le het büsz ke min den pár ká nyi la kos, és amely min den bi zon nyal ma gá - val hoz ta az ide gen for ga lom to váb bi fej lő dé sét. Hogy a sé - tá ló ut ca to váb bá ja vít ja a vá ros imázsát, alá tá maszt ja a ta - ta bá nyai pol gár mes te ri hi va tal kül dött sé gé nek szep - tem ber 29-i lá to ga tá sa is. A ma gyar or szá gi ven dé gek egy - na pos mun ka meg be szé lés re jöt tek, ame lyen Mgr. Ján Oravec pol gár mes ter, Ing. Miroslav Šafranko, épí tés ügyi osz tály ve ze tő és Ing. Hogenbuch End re, pro jekt me ne dzser tá jé koz tat ták őket a pro jekt el ké szí té sé nek és meg va ló sí tá - sá nak ta pasz ta la ta i ról és ne héz sé ge i ről. Tisz telt ol va sók, vé ge ze tül ké rem Önö ket, hogy os szák meg ve lünk a sé tá ló ut cá val kap cso la tos meg jegy zé se i ket, ér de kes tör té ne te i ket vagy akár kel le met len ta pasz ta la ta i - kat. Meg ér tés sel fo gad juk úgy po zi tív, mind ne ga tív ta - pasz ta la ta i kat. Öröm mel fo gad nánk a sé tá ló ut ca to váb bi fej lő dé sé vel kap cso la tos né ze te i ket is. Na ha boz za nak, ír - ja nak! Kö szön jük. Hogenbuch End re, a vá ro si hi va tal pro jekt me ne dzse re (Ford: Ági) Pla vec ký od di el Delp hi nus Štú ro vo dňa 2. sep tem bra uspo - ri a dal tra di čné pla vec ké pre te ky Štú rov ské stov ky (28. roč - ník). Ten to roč ník za čí nal sláv nost ným ná stu pom pre te ká rov z 19 od di e lov zo Slo ven ska, 7 od di e lov z Ma ďar ska a 3 od di - e lov z Čes kej re pub li ky. Cel ko vo sa pre te kov zú čast ni lo 316 plav cov v 32 dis ci plí nach a bo lo vy ko na ných 1058 štar tov. Na šim plav com sa toh to ro ku cel kom da ri lo, snáď aj pre to, že cez prázd ni ny mnohí ne od dy cho va li, ale poc ti vo tré no va - li, za čo tre ba po ďa ko vať aj tré ne rom MVDr. Pe tro vi Sy na ko - vi, Mi ros la vo vi Frá ni ko vi a tak tiež Ga bi ke Ve vur ko vej a Ga - bi ke Tót ho vej, kto ré sa ve no va li mlad ším za čí na jú cim plav - com a mno ho krát za stu po va li tré ne rov star ších plav cov. Naj lep šie me dai lo vé umies tne nia v sil nej kon ku ren cii si vy - bo jo va li Ri chard Tóth (2.mies to 100m pr sia a Mar tin Ko - reň (3.mies to 50m kraul). Veľ mi dob re účin ko va li aj na ši naj mlad ší plav ci, kto rí ma li svoj pr vý pre te kár sky krst prá ve na Štú rov ských stov kách. Bo li to Pau lí na Staš ko vá, Vi vi en Ba ňá ro vá, Vik tor Csa nyi, Zol tán Kal már. Toh to ro čné pre te - ky sa moh li usku toč niť vďa ka tým to spon zo rom: VA DAŠ, s.r.o., Du na pack Slo box, s.r.o., ES PÉ, s.r.o., Da - nu bia & Com pa ny, s.r.o., Elek tro De mar, s.r.o., Kar to bal, s.r.o. Štú ro vo, Mo rez, s.r.o. Ni tra, SLOV FENS THERM, s.r.o., AT Du naj, s.r.o. Dub ník, Husqu ar na, Smur fit Kap pa, a.s., Smur fit Kap pa oba ly, Asun ci on-po hreb níc tvo-csá nyi, Asun ci on-ko že ná ga lan té ria, Ka rol Kal már, Col drex, Mes to Štú ro vo, Bu fet Fod-Fer, Bu fet Bun ker, SLOV PAP, IL-MED, ICO-PAL, Ric si Press, Kve ti nár stvo Lin da, By stri na pit ný re žim, Fa bo Com pu ter. Veľ ká vďa ka pat rí tiež všet kým ro di - čom na šich plav cov. Dru hý sep tem bro vý ví kend sa na ši plav ci zú čast - ni li med zi ná rod ných pla vec kých pre te kov Har ká ny sprint, kde sa naj lep šie da ri lo Klá re Ve vur ko vej, kto rá sa umies tni la dva krát na 3. mies te a šta fe te v zlo že ní Tóth, Me jia, Not hart, Né meth, kto rá si vy bo jo va la 2. mies to. Ani ostat ných plav - cov ne za sko či la sil ná kon ku ren cia zo šies tich štá tov a potvr - di li svo ju skve lú for mu. Vi któ ria Tót ho vá 6.mies to, Ri chard Tóth 2 x 7. mies to, La dis lav Né meth 4.mies to, Mar tin Ko - reň 7.mies to, Pe ter Ko reň 6.mies to. 9. sep tem bra ich ča kal ďal ší pre tek pod náz vom Ten kes Ku pa, kde zno vu potvr di li svo je kva li ty o čom sved čia aj na - sle dov né vý sled ky: Vi któ ria Tót ho vá 4. mies to 400m VSP; Klá ra Ve vur ko vá 1. mies to 100m po lo ha; Ri chard Tóth 4. mies to 100m mo tý lik; La dis lav Né meth 1. mies to 100m po lo ha; Pe ter Ko reň 2. mies to 50m pr sia. Aj po sled ný sep tem bro vý ví kend sa pre pla vec ký od di el ni - e sol v pre te kár skom du chu. Se dem na šich plav cov sa zú čast - ni lo Veľ kej ce ny Veľ ké ho Krtí ša, v kry tom ba zé ne. Zo sú ťa že sa vrá ti li so si ed mi mi me dai la mi, o kto ré sa po - sta ra li: Vi któ ria Tót ho vá 3.mies to 100m VSP; Klá ra Ve vur - ko vá dve 3. mies ta: 50mVSP a 50m Z a 2. mies to 100mb PP; Ri chard Tóth 1. mies to 100m PP; Mar tin Ko reň 1. mies to 50m Z a 3. mies to 100m VSP. Aj ostat né umies tne nia uká za li skve lú prí pra vu na šich plav cov, keď že bo li vždy v pr - vej de si at ke štar to vej li sti ny. Med zi nich pat ri li aj An to nio Me jia, San ti a go Me jia a Bá lint Not hart. Na ši plav ci te da uká - za li, že pre chod z von kaj ši e ho ba zé nu na kry tý zvlád li veľ mi dob re. G.V.

12 12 Štúrovo a okolie Párkány és Vidéke október 2006 Egy nem zet nem él het hő sök, pél da ké pek nél kül E jel mon dat je gyé ben ke rült sor im már ne gye dik al ka lom mal a Re - gi o ná lis Tör té nel mi Kon fe ren cia meg ren de zé sé re Pár kány ban. A kon - fe ren cia té má ja az 1956-os ma gyar for ra da lom volt, amely nek ke re té - ben szá mos ér zel mek től át fű tött elő adást hall ha tott a mint egy 70 meg hí vott ven dég, akik a kul túr ház elő csar no ká ban meg nyílt ki ál lí tást is meg te kint het ték. Nikowitz Osz kár, a ma gyar kül ügyi tár ca ta ná cso sa a So bi es ki eve - zős em lék tú ra több év ti ze des ha gyo má nya it ele ve ní tet te fel, amely nek gyö ke rei az 1933-ban Esz ter gom ban fel ava tott So bi es ki em lék mű höz nyúl nak vis sza. Míg a ma gyar és len gyel eve ző sök és ke nu sok kez det - ben két na pig, a het ve nes évek ben már 12 na pon át tú ráz tak együtt. Ez zel kap cso lat ban Csom bor Er zsé bet, az Esz ter go mi Le vél tár igaz ga - tó ja an nak a vé le mé nyé nek adott han got, hogy a je len leg ha ló dó ví zi tú ra fel ele ve ní té sé hez vis sza kel le ne tér ni az 1933-as ver seny hez, s a len gye le ken kí vül meg kel le ne szó lí ta ni az oszt rák és a szlo vák eve ző - sö ket, ke nu so kat is. Ko vács Ist ván, Ma gyar or szág egy ko ri krak kói kon zul ja elő adá sá nak té má ja a ma gyar sza bad ság harc len gyel or szá gi vissz hang ja volt. Az 56- os ma gyar for ra da lom ha tá sá ra meg moz dult az egész len gyel tár sa da - lom, több mint 16 ezer em ber je lent ke zett vér adás ra, hogy vé rü ket a har cok ban meg sé rült ma gyar sza bad ság har cos ok nak ajánl ják fel. Hoz - zá ve tő leg 31 mil lió zloty gyűlt ös sze köz ada ko zás ból, emel lett a len - gyel kor mány kb. 100 mil lió zloty ér ték ben sze net, tű zi fát, épí tő anya - got, köt szert és élel mi szert kül dött a vér ző Ma gyar or szág meg se gí té sé - re. Ez egy ötö de volt a kü lön bö ző or szá gok tól ka pott ös szes se gít ség - nek több volt, mint amen nyi az USA-ból ér ke zett. A ma gya rok sza - bad ság har ca meg ih let te a len gyel köl tő ket, ze ne szer ző ket és fil me se ket is. Rácz Sán dor, az 1956-os for ra dal mi mun kás meg moz du lá sok egyik ve zér alak ja, egy kor élet fogy tig la ni bör tön re ítélt sza bad ság har cos szólt a mun kás ta nács ok kal kap cso lat ban em le ge tett, har ma dik út ról, ami köz tes meg ol dást kí nált a ka pi ta liz mus és szo ci a liz mus kö zött. Ta nul - sá gos, ér ze lem től át fű tött elő adá sán vö rös fo nal ként hú zó dott vé gig a for ra da lom tisz ta sá ga, a sza bad ság és tisz tes ség irán ti sze re tet. A ha - zug ság nem jár ha tó út az igaz em ber szá má ra, elő re csak a be csü le tes mun ka ve zet fo gal ma zott a Ma gya rok Vi lág szö vet sé ge tisz te let be li el nö ke. A tör té ne lem ben elő ször for dult elő, hogy egy ma rok nyi nép szem be mert száll ni a ha tal mas Szov jet uni ó val. A pes ti srá cok Molotov-koktéljaikkal tan kok tu cat ja it tet ték harc kép te len né. A for ra - Ok tó ber 6-8 kö zött im már ti zen ne gye dik al ka lom mal ke rül tek meg ren de zés re a Pár ká nyi Ze nei Na pok. A ko moly ze ne és a tánc ked - ve lő it ez út tal is ma gas szín vo na lú és egye di mű vé sze ti pro duk ci ók csa - lo gat ták a hely szín re. Még 2005-ben Szomolányi At ti la, a Linum Mű - vé sze ti Fesz ti vál igaz ga tó já nak (Nagy ko vá csi) ja vas la tá ra a pár ká nyi Liszt Fe renc Mű vé sze ti Alap is ko la is be kap cso ló dott a V4 Ju ni or Száll jon a dal! ne ve ze tű nem zet kö zi pá lyá zat ba. A vi seg rá di né gyek ki vá lasz tott mű vé sze ti is ko lá i nak pá lyá za ta si ke res nek bi zo nyult, így eb ben az év ben Krak kó és Bu da pest után Pár kány ban ke rült le bo nyo - lí tás ra a há rom na pos kon cert so ro zat. A nyi tó hang ver seny a mű vé sze - ti alap is ko la kon cert ter mé ben zaj lott. Be ve ze tő ze nei szám ként Oláh Ta más tol má cso lá sá ban Fréderic Cho pin is mert cisz-moll Nocturne zon go ra da rab ja csen dült fel ér zék le tes fel fo gás ban. A hang ver seny And rea Lelóczka éne ké vel, Mar tin Janák (gi tár), Sza bó Kla u dia (hár - fa) és Bagota Ta más fu vo la já té ká val foly ta tó dott. A rend kí vü li te het - ség gel meg ál dott két if jú len gyel ze nész di ák, Aleksander Daszkiewicz (he ge dű) és Lu kas Pawlikowski (gor don ka) szu ve rén és pre cíz elő - adás mód juk kal lop ták be ma gu kat a kö zön ség szí vé be. Sze rep lé sük ma ra dan dó él mény volt a je len lé vők szá má ra. Hos szú idő után a bu - da pes ti Tóth Ala dár Ze ne is ko la nö ven dé ke i nek kö szön he tő en fa gott és cim ba lom mu zsi ka ára do zott a kon cert te rem ben. A ko moly ze nei es tet Bach és Mo zart igé nyes mű ve i nek elő adá sá val, a David Nečas ál - tal ve zé nyelt prá gai vo nós ze ne kar zár ta. Szom ba ton a mű sor gá la - hang ver sen nyel foly ta tó dott a VMK nagy ter mé ben. A négy mű vé sze - Száll jon a dal! da lom egy iga zi cso da volt, ame lyet 43 or szág köl tői 28 nyel ven üd vö - zöl tek és éne kel tek meg. Örö mét fe jez te, ki hogy ma szer te a vi lág ban meg em lé kez nek 56-ról, amely a kom mu nis ta rend szer bu ká sá nak kez - de tét je len tet te. Saj nos a mai ma gyar or szá gi ál la po tok sze rin te nem te - szik le he tő vé, hogy iga zi ün nep, egy egy sé ges ma gyar tár sa da lom ün - ne pe le gyen. Csa pó End re, az Auszt rá li ai Ma gyar Élet fő szer kesz tő je a nép el nyo - mó kor rupt kor mányt el sö pö rő 56-os for ra da lom je len tő sé gét ecse tel - te. Sze rin te sors for dí tó je len tő sé ge volt, mert kény szer pá lyá ra he lyez - te a nagy ha tal ma kat. Meg tud hat tuk tő le, hogy 1957 óta Auszt rá li á ban min den év ben meg ün nep lik az év for du lót. A rend szer vál tás előtt Ma - gyar or szá gon meg ha mi sí tot ták a for ra dal mat, ez zel szem ben az auszt - rá li ai ma gya rok kez det től fog va re á lis tá jé koz ta tást kap tak 56-ról. Míg Szesztay Ádám tör té nész, Si mon At ti la a Fó rum In té zet mun - ka tár sa, és Bukovszky Lász ló, a szlo vák Nem ze ti Em lé ke zet Le vél tá rá - nak igaz ga tó ja az 56-os sza bad ság harc ha tá ron tú li, fő leg szlo vá ki ai vissz hang ját bon col gat ták, Für La jos ér zel mek re ha tó elő adá sá ban ar - ra mu ta tott rá, hogy a for ra da lom ki tö ré se szem pont já ból az ide o ló gia el le ni lá za dás mel lett a ma gyar lé lek ben sze re pet ját szott az el ső és a má so dik vi lág há bo rú okoz ta ke se rű ség, a nyolc rész re sza kí tott nem - zet ke se rű sé ge. Jó len ne, ha a ma gyar szí vek ugyan úgy do bog ná nak, mint 56-ban mond ta be fe je zé sül az An tall-kor mány egy ko ri vé del - mi mi nisz te re. A 85 éves Hábel György, a nem zet egyik fá rad ha tat lan nap szá mo - sa a Rá kó czi Szö vet ség kép vi sel té ben üd vö zül te a kon fe ren ci át. Palkovics Blan ka a Pár kány ban ter ve zett So bi es ki szo bor ed di gi tör - té ne té ről tá jé koz tat ta dió héj ban az egy be gyűl te ket. Papp Ka ta lin a pár - ká nyi Liszt Fe renc Mű vé sze ti Alap is ko la igaz ga tó ja be je len tet te, hogy ven dég mű vé szek kel együtt jó té kony sá gi kon cer tet szer vez nek a So bi - es ki em lék mű fel ál lí tá sá nak elő moz dí tá sá ra. Dá ni el Er zsé bet zár szó ként kö szö ne tet mon dott a tá mo ga tók nak, a ven dé gek nek és az elő adók nak. A kon fe ren ci át Il lyés Gyu la: Ár pád és Márai Sán dor: Menny ből az an gyal, menj si et ve c. ver sei ke re tez ték. A Li mes Anavum Re gi o ná lis Kul tu rá lis Tár su lás, a Cse ma dok Ér sek új vá - ri Te rü le ti Vá laszt má nya, a Cse ma dok Pár ká nyi Alap szer ve ze te, és a Vá ro si Mű ve lő dé si Köz pont ál tal szer ve zett szak mai ta nács ko zás véd - nö ke Szi ge ti Lász ló par la men ti kép vi se lő, az MKP pol gár mes ter je lölt - je volt. Oravetz Fe renc ti is ko la di ák ja in kí vül a prog ra mot to váb bi ven dég mű vé szek tar kí tot - ták. A po zso nyi Eva Jaczová Tánc mű vé sze ti Kon zer va tó ri um nö ven - dé kei is mét ér té kes ko re og rá fi ák kal lep ték meg a kö zön sé get. Ma gas ze nei tu dás ról tett ta nú bi zony sá got Justine Papp fu vo la- és Papp Lász - ló hár fa já té ka. A mű vész há zas pár a leg igé nye sebb tech ni kai fel ada to - kat is tel jes kön nyed ség gel, bra vú ro san ol dot ta meg, a ze nei tar ta lom meg for má lá sá ról nem is be szél ve. Papp Lász ló hár fa mű vész szám ta lan je les nem zet kö zi in terp re tá ci ós ver seny győz te se. B. Smetana Vltava c. szer ze mé nyét a kö zön ség lé leg zet vissza fojt va hall gat ta. A ze nei est vé gén im már ha gyo má nyo san fel lé pett a pár ká nyi Stilla Pectus női kar, Papp Ka ta lin ve zény le té vel. A Pár ká nyi Ze nei Na pok ti zen ne gye dik év fo lya mát a Muzslai Ró mai Ka to li kus Temp lom ban meg tar tott ün ne pi szent mi se zár ta, me lyen fel lép tek a bu da pes ti ze ne - is ko la di ák jai és a Stilla Pectus kó rus. Szó lót éne kelt Sotkovszky La jos. A vi seg rá di né gyek mű vé sze ti is ko lá i nak prog ram so ro za ta de cem ber - ben Prá gá ban foly ta tó dik. Amint meg tud tuk, Szomolányi At ti la fő - szer ve ző már egy újabb pá lyá za tot nyúj tott be el bí rá lás ra, amely a tánc mű vé szet re irá nyul. A há rom na pos ren dez vény so ro zat meg szer - ve zé sé ért és ren de zé sé ért kö szö net il le ti a sze rep lő ket, a Liszt Fe renc Mű vé sze ti Alap is ko la igaz ga tó sá gát, ta ná ra it, sze mély ze tét és szü lői mun ka kö zös ség ét. Kö szö net a tá mo ga tá sért a vá ro si ön kor mány zat - nak, a vá ro si mű ve lő dé si köz pont nak, a muzslai plé bá nia hi va tal nak és a ren dez vény to váb bi tá mo ga tó i nak. Mgr. Art. Cucor Ro land

13 2006. október Párkány és Vidéke Štúrovo a okolie 13 Az MKP frak ci ó nyi lat ko za ta Az utób bi he tek ben és na pok ban a Va das Kft. kö rü li tör té né - sek az aláb bi nyi lat ko zat köz zé té te lé re kész tet ték a vá ro si kép - vi se lő tes tü let MKP frak ci ó ját. Pár kány pol gár mes te re, Ján Oravec no vem ber 2-án kép vi se lő tes tü le ti ha tá ro zat nél kül, ön ké nye sen a pár ká nyi Va - das Kft. igaz ga tói szé ké be ül tet te sa ját je lölt jét, Hogenbuch End - rét. Ez zel fi gyel men kí vül hagy ta a tes tü let ok tó ber 24-én ho zott dön té sét, amel lyel az el uta sí tot ta Hogenbuch End re igaz - ga tói ki ne ve zé sét. Te kin tet tel ar ra, hogy a ha tá lyos jo gi sza bá - lyo zás ér tel mé ben a Va das Kft. ügy ve ze tő igaz ga tó já nak ki vá - lasz tá sa és ki ne ve zé se a kép vi se lő tes tü let ha tás kö ré be tar to zik, a kép vi se lő tes tü let MKP frak ci ó ja til ta ko zá sá nak ad han got a pol - gár mes ter ön ké nyes el já rá sa el len, és azt a leg ha tá ro zot tab ban el íté li. Meg íté lé sünk sze rint a pol gár mes ter le tért a jo gi út ról és a nyílt konf ron tá ci ót vá lasz tot ta, ezért kez de mé nyez ni fog juk a hely zet ren de zé sét cél zó jo gi lé pé se ket. Mind azo nál tal nem lát juk cél ra ve ze tő nek a hely zet to váb bi el - mér ge sí té sét a pol gár mes ter rel ví vott med dő vi ták foly ta tá sá val, mert ezek nem ve zet nek se ho vá. Nem te szünk erő fi tog ta tó el - len lé pés éket, és a tes tü let és a pol gár mes ter kö zött fenn ál ló ha - tás kö ri vi ta el dön té sét mi az il le té kes jog ha tó ság ok ra bíz zuk. A je len hely zet ben min den egyéb lé pés csak to vább sú lyos bí ta ná a kri ti kus hely ze tet. Az MKP ön kor mány za ti frak ci ó ja eb ben nem ér de kelt. A vá ros és a Va das ér de ke it meg győ ző dé sünk sze rint job ban szol gál ja, ha a ke dé lyek le csil la pod nak és is mét jo gi út ra te re lő dik az ügy ren de zé se. Nyug ta lan ság gal tölt el ben nün ket to váb bá az, hogy a pol gár mes ter aki nek el sőd le ges fel ada ta őr - köd ni a vá ros va gyo na és ér de kei fe lett úgy ül tet te be em be rét a Va das igaz ga tói szé ké be, hogy előt te nem tör tént meg a Va das va gyo ná nak ren des át vé te le a ko ráb bi igaz ga tó tól. Nyo ma té ko - san til ta ko zunk az ilyen fe le lőt len lé pés el len, amely nek ered mé - nye ként je len tős vá ro si va gyon ke rül het ve szély be, nem be szél - ve ar ról, hogy egy ilyen lé pés men nyi re el bi zony ta la nít hat ja és de mo ra li zál hat ja a tár sa ság al kal ma zot ta it. El uta sít juk az ilyen te kin tély el vű, pa rancs ural mi mód sze rek al kal ma zá sát, és a köz - ügyek nek ezt a ké zi ve zér lés sel va ló irá nyí tá sát. Az ügy kap csán azért vá lasz tot tuk az ál lás fog la lás ezen for má - ját, mert Ján Oravec pol gár mes ter a Va das és egyéb ügyek kap csán már szám ta lan szor ta nú jel ét ad ta ar ro gan ci á já nak és an nak, hogy kép te len nor má lis pár be szé det foly tat ni a tes tü let - tel. Így az ér tel mes kom mu ni ká ció le he tő sé gei szin te tel je sen meg szűn tek. Ezen saj nos sem mi lyen ér ve lés nem se gít és nem vál toz tat. A ren de zés kul csa a vá lasz tó pol gár ok ke zé ben is van. Pár kány, no vem ber 5. Víťazný konkurz na obnovu budovy Štúrovo zase bez onkológie Dob rá ale zá ro veň aj zlá sprá va priš la z po li kli ni ky. Na ob no - vu bu do vy po li kli ni ka vy hra la na kon kur ze Mi nis ter stva re gi o - nál ne ho roz vo ja 20 mi li ó nov ko rún. Zá ro veň kon com ok tób ra ukon či la svo ju čin nosť on ko lo gic ká am bu lan cia v Štú ro ve, pa - cien ti te da bu dú mu sieť ces to vať opäť do No vých Zám kov. Aj keď je zná me, že v re gi ó ne Štú ro va je vy so ký výs kyt pa ci en - tov s ná do ro vý mi ocho re ni a mi, a mož nosť od bor né ho on ko lo - gic ké ho vy šet re nia ur go va la aj kraj ská zdra vo tníc ka ko mi sia i ve - de nie po li kli ni ky, po ni e koľ kých me si a coch zno vu ukon čia svo ju čin nosť z No vých Zám kov do chá dza jú ci dva ja od bor ní ci, kto rí do te raz pri jí ma li pa ci en tov dva krát týž den ne v pon de lok a pia - tok v po o bed ňaj ších ho di nách. Sú za tým eko no mic ké dô vo dy, s dvo ma od bor ný mi le kár mi to tiž ne u za vre li zmluvu dve roz ho du jú ce zdra vo tné po is ťov ne po li kli ni ky, a to Vše o bec ná zdra vo tná po is ťov ňa a po is ťov ňa Apol lo. Na to by bo la šan ca iba v prí pa de, ke by le ká ri do chá dza - li čas tej šie, ale na koľ ko sa jed ná o špe ci a lis tov, ani no vo zá moc - Vyhlásenie frakcie SMK Uda los ti po sled ných týž dňov a dní oko lo Va daš s.r.o pri - nú ti li frak ciu SMK pô so bi a ce ho v Mest skom za stu pi teľ stve v Štú ro ve na zve rej ne nie na sle dov né ho vy hlá se nia. Pri má tor mes ta Štú ro vo, Ján Ora vec 2. no vem bra 2006 do sa dil do kres la ri a di te ľa Va daš s.r.o svoj ho no mi nan ta En - dre Ho gen bu cha svoj vol ne, bez roz hod nu tia za stu pi teľ stva. Tým ig no ro val roz hod nu tie po sla nec ké ho zbo ru zo dňa , kto rým MZ za mi et lo vy me no va nie En dre Ho gen - bu cha do funk cie ri a di te ľa. Vzhľa dom na to, že v zmys le plat - nej práv nej úpra vy vý ber a vy me no va nie ko na te ľa ri a di te - ľa Va daš s.r.o pat rí do kom pe ten cie mest ské ho za stu pi teľ - stva, frak cia SMK pro tes tu je pro ti svoj vol né mu po stu pu pri - má to ra, a dô raz ne od sud zu je ten to po čin. Pod ľa náš ho po sú - de nia pri má tor opus til ces tu prá va a zvo lil si otvo re nú kon - fron tá ciu, pre to bu de me ini ci o vať práv ne kro ky sme ru jú ce k ná pra ve si tu á cie. Na dru hej stra ne však ne po va žu je me za účel né ďal šie pre - hľ be nie si tu á cie po kra čo va ním bez výs led ných dis ku sií s pri - má to rom, le bo to ne ve die ni kam. Ne u ro bí me od vet né kro ky zpo zí cie si ly, a roz hod nu tie vo ve ci kom pe ten čné ho spo ru med zi za stu pi teľ stvom a pri má to rom my pre ne chá me na prí - sluš né práv ne or gá ny. V sú čas nej si tu á cii kaž dý iný krok by len pre hľ bo val kri tic kú si tu á ciu. Frak cia SMK na tom ne má zá u jem. Zá uj mom mes ta a Va da šu pod ľa náš ho pres ved če nia lep šie po slú ži utí še nie váš ní a na vrá te nie ve cí med zi práv ne man ti ne ly. Na pl ňu je nás so zne po ko je ním aj to, že pri má tor kto ré ho pr vo ra dou úlo hou je ustrá že nie ma jet ku a zá uj mov mes ta do sa dil svoj ho člo ve ka tak, že sa ne us ku toč ni lo re - gu lár ne prev za tie ma jet ku spo lo čnos ti od pre doš lé ho ri a di te - ľa. Dô raz ne pro tes tu je me pro ti ta ké mu to kro ku, v dô sled ku čo ho mô že byť ohro ze ný ne ma lý mest ský ma je tok, ne ho vo ri - ac o tom, že ta ký to krok mô že váž ne zne is tiť a de mo ra li zo - vať za mest nan cov spo lo čnos ti. Od mi e ta me uplat ne nie ta - kých to au to ri tár skych, po ruč níc kych me tód a ri a de nie ve cí ve rej ných spô so bom ru čné ho ve le nia. Vsú vis los ti s tou to kau zou sme si pre to zvo li li ten to spô - sob vy jad re nia náš ho sta no vis ka, le bo pri má tor Ján Ora vec vsú vis los ti so zá le ži tos ťa mi Va da šu, a aj pri iných prí le ži tos - ti ach ne spo čet ný krát pre ja vil svo ju aro gan ciu a to, že nie je schop ný viesť nor mál ny di a lóg so za stu pi teľ stvom, pre to mož nos ti ro zu mnej ko mu ni ká cie sa tak mer vy čer pa li. To mu, ži aľ ne po mô že a ani na tom nič nez me ní ži ad na ar gu men tá - cia. Zjed na nie ná pra vy je aj v ru kách vo li čov. Štú ro vo, 5. no vem bra 2006 ká ne moc ni ca ich ne mô že uvoľ niť na dlh šiu do bu vy svet lil dô - vo dy ri a di teľ po li kli ni ky An drás Czé kus. Na dru hej stra ne od au - gus ta má me za bez pe če né ne us tá le ul traz vu ko vé vy šet re nia. Štú rov ská po li kli ni ka vy hra la 20 mi li ó nov Sk na ob no vu bu - do vy, z to ho 5%-nú sa moú časť za bez pe či la Ni tri an ska kraj ská sa mo sprá va. Pe ni a ze bu dú pou ži té na za tep le nie, vý me nu oki en, oplo te nie zad nej čas ti po zem ku, vy bu do va nie par ko vis ka a ga rá - ží. Mo men tál ne sa pri pra vu jú pro jek ty, ve rej né ob sta rá va nie by ma lo pre beh núť v ja nu á ri Po li kli ni ka ži a da la od kra ja aj ta ký fi nan čný ba lík, kto rý je potreb ný na naj nut nej šie opra vy, ale kto ré sa ne dos ta li do pro - jek tu po da né ho na mi nis ter stvo. Kraj ská sa mo sprá va po skyt la ďal šie 3 mi li ó ny ko rún nad rá mec pro jek tu na za tep le nie a vý me - nu oki en. Plá nu je sa aj ob no va stre chy. Ri a di teľ ve rí, že ďal šie fi - nan cie bu dú po skyt nu té z bu dú co ro čné ho kraj ské ho roz poč tu. -buch- (Új Szó, ) (Pre klad: GP)

14 14 Štúrovo a okolie Párkány és Vidéke október 2006 Pár kány vá ros kép vi se lő tes tü le te ok tó ber 24-i ülé sén: jó vá hagy ta a volt La gú na épü le té re vo nat ko zó bér le ti szer ző dé sek ha tály ta la ní - tá sát és az új bér le ti szer ző dé sek meg kö té - sét. -pénzügyi tá mo ga tá so kat ha gyott jó vá a 2/2006 sz. ren de le te alap ján az aláb bi ké rel - me zők nek: Sissy mazsorett klub össz pon to sí tás ra ,-Sk Kiskertészek szö vet sé ge zöld ség és gyü mölcs ki ál lí tás szer ve zé sé re ,-Sk Szö vet ke ze ti so ri óvo da az óvo da 20 éves ju bi le u má nak meg ün nep lé sé re ,-Sk Dunaj Sport egye sü let sport ren dez vé - nyek szer ve zé sé re ,-Sk 65. sz. Szent Im re Cser kész csa pat sport ren dez vény szer ve zé sé re ,-Sk Stilla Pectus Pol gá ri Tár su lás vá ro si ze nei na pok ra ,-Sk Bur da Ke rék pá ros Klub test vér vá ro si ke rék pár tú rá ra ,-Sk Cse ma dok he lyi alap szer ve ze te mű - sza ki esz kö zök re ,-Sk Limes-Anavum Reg. Kult. Tár su lás tör té nel mi kon fe ren ci á ra ,-Sk Ös sze vont Kö zép is ko la part ner is ko lai sport ren dez vény re 5.000,-Sk Moz gás sé rül tek Egye sü le te ka rá cso - nyi ren dez vény re 5.000,-Sk Roz ma ring Nyug dí jas klub ba rá ti ta - lál ko zó ra 5.000,-Sk Ös sze sen: ,- Sk jó vá hagy ta a 8/06 sz. a ka rá cso nyi pi - ac rend jét sza bá lyo zó kö te le ző ér vé nyű ren de le tét. A mó do sí tás ér tel mé ben a pi ac nyitvatartása 9,00 órá tól 20,00 órá ig ese dé - kes. jó vá hagy ta a 9/06 sz. a vá ro si va gyon el adá sát, ill. bér be adá sát sza bá lyo zó kö te - le ző ér vé nyű ren de le tét. A mó do sí tás ér tel - Az ön kor mány zat hí rei 1. Meg nyi tot ták a for ga lom nak a helembai vas út ál lo mást, a köz ség la kó i nak ké rel me zé se alap ján. Az új vas út ál lo má son az ös szes sze mély vo nat és az Amicus gyors vo nat is meg áll. Štúrovo Dubnica B 0:1 (0:1) baj no ki lab da rú gó mér kő zés. 7. A Po zso nyi Ma gyar Ga lé ri á ban meg nyílt Lábik Já nos Ecset tel a Duna-Garam-Ipoly part ján c. ki ál lí tá sa. 9. Varnus Xaver or go na mű vész hang ver se nye a muzslai temp lom ban. 10. Nagyölved Pár kány 5:2 (2:1) baj no ki lab da rú gó mér - kő zés. 13. A vá ro si ga lé ri á ban meg nyílt Kosmály Gá bor Ak tok c. ki ál lí tá sa. 14. A Terasy la kó te le pen meg kezd te négy na pos ven dég sze - rep lés ét az Adams cir kusz. 16. Fa lu nap Ebe den, mely nek ke re té ben le lep lez ték Dr. Bu ga Lász ló em lék táb lá ját szü lő há za fa lán. A mű sor ban töb bek kö zött fel lé pett ze nés ös sze ál lí tá sá val a Pár ká nyi Szín kör is. Ist ván a ki rály a Kis tér sé gi Szín tár su lat elő adá sa a Va das par ko ló já ban. mé ben a bér le ményt ti los al bér let be ki ad ni har ma dik sze mély nek. jó vá hagy ta a 10/06 sz. a köz te rü let hasz ná la ti adót sza bá lyo zó kö te le ző ér vé - nyű ren de le tét. A mó do sí tás ér tel mé ben a ka rá cso nyi pi ac ide jén nem fi ze ten dő adó. jó vá hagy ta Pár kány vá ros ener ge ti kai fej lesz té si kon cep ci ó ját jó vá hagy ta a Po lik li ni ka adós ság ál lo má - nyá nak max. 10%-ban va ló el en ge dé sét, to - váb bá az il let mé nyek (egyez mé nyes bír ság, stb.) el en ge dé sét a Nyitra me gyei ön kor - mány zat va gyon ke ze lő szer ve ze te szá má ra (amely az in téz mény adós ság ál lo má nyát át - vál lal ta), az zal a fel té tel lel, hogy a me gyei va gyon ke ze lő 2006 vé gé ig meg té rí ti a la - kás ke ze lő vál la lat irá nyá ba fel hal mo zott adós sá got, az az mint egy 1,6 mil lió ko ro nát. jó vá hagy ta a vá ro si hi va tal fel újí tá sá ra ki írt mű épí té sze ti pá lyá zat fel tét ele it. A ver - seny pá lyá zat költ sé gei ko ro nát tesz nek ki. el uta sí tot ta a Juhcelpap Sport egye sü let köz vet len te lek vá sár lá si ké rel mét. Egy ben meg bíz ta a vá ro si hi va talt, hogy az egye sü - let tel együtt mű köd ve ké szít tes sen fel ér té ke - lést a vá ro si tel ken lé vő szol gá la ti la kás vá - ros ál ta li fel vá sár lá sa cél já ból. jó vá hagy ta ,- ko ro na ju ta lom ki - fi ze té sét a pol gár mes ter szá má ra a áp ri lis 1-től szep tem ber 30-ig ter je dő idő - szak ra, to váb bá ,- ko ro na ju tal mat az al pol gár mes ter és ,- ko ro na ju tal - mat a fő el len őr szá má ra. el uta sí tot ta a pá lyá za ti bi zott ság nak Ing. Hogenbuch End re ki ne ve zé sé re tett ja vas la - tát a Va das Kft. élé re no vem ber 1-i ha tál lyal pénz ügyi tá mo ga tá so kat ha gyott jó vá a vá ro si kul tu rá lis, mű ve lő dé si és sport alap - ból az aláb bi ké rel me zők ré szé re: Egész ség ká ro sul tak 99. sz. szer ve ze te fe nyő fa ün nep re 3.000,-Sk Szeptemberben történt Spekt rum Tár su lás a gyer mek ott hon igaz ga tó já nak ser le gé ért meg hir de tett sprortversenyre 3.000,-Sk Juhcelpap SE kö lyök csa pat ok té li tor - ná já nak dí ja i ra 3.000,-Sk Juhcelpap SE Jung György Em lék ver - seny dí ja i ra 3.000,-Sk Juhcelpap SE Mi ku lás na pi lab da rú gó tor na dí ja i ra 3.000,-Sk Roz ma ring Nyug dí jas Klub fe nyő fa - ün nep re 3.500,-Sk Egész ség ká ro sul tak 99. sz. szer ve ze te az egész ség ká ro sul tak hó nap já nak ren dez - vé nyé re 5.000,-Sk Új Év szá zad Nyug dí jas Klub ka rá cso - nyi ös sze jö ve tel re 5.000,-Sk Cse ma dok alap szer ve zet uta zá si költ - ség re 7.200,-Sk Gyer me ke in kért, is ko lán kért Pol gá ri Tár su lás Ady na pok ren dez vé nye i re ,-Sk Szi vár vány Ének kar a kó rus 10. év for - du ló já nak meg ün nep lé sé re ,-Sk Matica slovenská HSz a szer ve zet iro - dá já nak 10. év for du lós meg em lé ke zé sé re ,-Sk Limes-Anavum Re gi o ná lis Kult. Tár su - lás tör té nel mi kon fe ren cia anya gá nak ki - adá sá ra ,-Sk jó vá hagy ta ko ro na rend kí vü li szo ci á lis se gély fo lyó sí tá sát a gyer mek ott - hon ré szé re, ka rá cso nyi aján dé kok vá sár lá - sá ra jó vá hagy ta az egy ko ri lak ta nya te rü le - tén lé vő ,90 ko ro na köny ve lé si ér té kű, vá ro si tu laj do nú in gat la nok is mé telt át ru há zást a Va das Kft-től a vá ros ra szep tem ber 30-i ha tál lyal. Egy ben jó vá - hagy ta az em lí tett in gat la nok bér be adá sát a Va das Kft-nek évi egy mil lió ko ro na bér le ti díj el le né ben. jó vá hagy ta a vá ro si te me tők mű kö dé si rend jét sza bá lyo zó ren de le tet. 17. Hooligans kon cert a ki kö tői par ko ló ban. Štúrovo Jaslovské Bohunice 1:1 (0:0) baj no ki lab da rú - gó mér kő zés. 20. Szlo vá ki ai hi va ta los út ja so rán vá ro sunk ba lá to ga tott Miloslav Vlček, a cseh kép vi se lő ház el nö ke, Pavol Paška szlo vák ház el nök kí sé re té ben. A pár ká nyi Kör ze ti Hi va tal élé re a Szlo vák Nem ze ti Párt je lölt jét, a nagysurányi Ale xan der Hlavatýt ne vez ték ki. 21. A vá ro si mú ze um ban meg nyílt Florian Foerster (D) híd őr fest mé nye i nek ki ál lí tá sa. 22. Meg kez dőd tek az Őszi vá ros na pok ôs a Híd ün nep, me - lyek ke re té ben zaj lott az V. Dunamenti Folk lór fesz ti vál a test vér vá ros ok folk lór cso port ja i nak köz re mű kö dé sé vel. 23. VI. Nem zet kö zi Má ria Va lé ria Híd-fu tó ver seny. 23. Szü re ti ün nep ség Muzslán. 24. Galanta Štúrovo 1:1 (1:0) baj no ki lab da rú gó mér kő - zés. 30. Mazán Gyu la gra fi ká i nak és fo tó i nak ki ál lí tá sa a CoffeIN ká vé zó ban. (p.j.)

15 2006. október Párkány és Vidéke Štúrovo a okolie 15 Správy mestského zastupiteľstva Mest ské za stu pi teľ stvo na svo jom za sad nu - tí dňa 24. ok tób ra 2006: -schvá li lo zru še nie zmlu vy o náj me ne by to - vých pri es to rov uza tvo re nej s ná jom ca mi pries to rov v bu do ve La gú ny, a uza tvo re nie no vých ná jom ných zmlúv. schvá li lo po skyt nu tie do tá cií v zmys le VZN č. 2/2006 pre na sle dov ných ži a da te ľov: Sis sy klub ma žo re ti ek na sú stre de nie ,-Sk Zväz zá hrad ká rov na or ga ni zo va nie vý - sta vy ovo cia a ze le ni ny ,-Sk Ma ter ská ško la-druž ste vný rad na or - ga ni zá ciu osláv 20. vý ro čia MŠ ,-Sk TJ Du naj na po du ja tia TJ ,-Sk 65. Skaut ský zbor Sv. Imri cha na or ga - ni zo va nie šport. po du ja tia ,-Sk Ob či an ske zdru že nie Stil la Pec tus na hu dob né dni mes ta ,-Sk Cyk lo tu ris tic ký klub Bur da na cyk lo tú - ru do druž. mes ta ,-Sk Cse ma dok Štú ro vo na tech nic ké za ri a - de nie ,-Sk Li mes-anav um reg. kult. zdu že nie na his to ric kú kon fe ren ciu ,-Sk Zdru že ná stred ná ško la na dru žob né špor to vé po du ja tie 5.000,-Sk Zväz te les ne pos tih nu tých na vi a noč né po se de nie 5.000,-Sk Klub dô chod cov Roz ma rín na pria teľ ské stret nu tie 5.000,-Sk Spo lu: ,- Sk schvá li lo vše o bec ne zá väz né na ri a de nie mes ta č. 8/06 tr ho vý po ri a dok pre štú rov ské vi a noč né tr hy. V zmys le úpra vy pre daj ná do - ba sa sta no vu je den ne od hod. do hod. schvá li lo vše o bec ne zá väz né na ri a de nie mes ta č. 9/06, o spô so be pre da ja a pre náj mu mest ské ho ma jet ku. Pod ľa zme ny ná jom co vi je za ká za né pre ne chať pred met náj mu do pod náj mu tre tím oso bám. schvá li lo vše o bec ne zá väz né na ri a de nie mes ta č. 10/06, o pod mi en kach ur čo va nia a vy be ra nia da ne za uží va nie ve rej né ho pri es - tran stva. Pod ľa zme ny daň sa v pri es to roch tr hu ne pla tí za uží va nie ve rej né ho pri es tran - stva po čas ko na nia vi a noč né ho tr hu. schvá li lo kon cep ciu roz vo ja mes ta v ob - las ti te pel nej ener ge ti ky. schvá li lo od pus te nie max. 10% z isti ny dl hu pre Sprá vu zá väz kov a po hľa dá vok VÚC Ni tra vo či by to vé mu pod ni ku a ce lé ho prí slu - šen stva (zmluv nej po ku ty, atď.) za pod mi e - nok, že do kon ca ro ka 2006 sprá va za pla tí zvyš né po hľa dáv ky vo či by to vé mu pod ni ku, t.j. cca 1,6 mi li ó na ko rún. Jed ná sa o po hľa - dáv ky BP vo či Po li kli ni ke, kto ré prev za la VÚC. schvá li lo vy pí sa nie sú ťa že ar chi tek to nic - kých ná vr hov na re kon štruk ciu bu do vy MsÚ. Cel ko vé ná kla dy sú ťa že či nia Sk. za mi et lo ži a dosť TJ Juh cel pap o pria my od pre daj po zem ku do vlast níc tva te lo vý chov - nej jed no ty. Zá ro veň po ve ri lo MsÚ v spo lu - prá ci s TJ za bez pe čiť vy ho to ve nie zna lec ké ho po sud ku za úče lom od kú pe nia slu žob né ho do mu TJ, kto rý sa na chá dza na po zem ku mes ta. schvá li lo vy pla te nie od me ny pri má to ro - vi mes ta vo výš ke ,- Sk za ob do bie od do , ďa lej zá stup co vi pri - má to ra vo výš ke ,- Sk, a hlav né mu kon tro ló ro vi vo výš ke ,- Sk za uve de - né ob do bie. za mi et lo ná vrh vý be ro vej ko mi sie na me - no va nie Ing. En dre Ho gen bu cha za ri a di te ľa a ko na te ľa Va daš s.r.o. dňom 1. no vem bra schvá li lo pri de le nie fi nan čné ho prí spev ku z mest ské ho fon du kul tú ry, vzde lá va nia a špor tu pre na sle dov ných ži a da te ľov: SZTP ZO-špe ci fic ká č.99 na po se de nie pri jed lič ke 3.000,-Sk Stalo sa v septembri Zá uj mo vé zdru že nie Spek trum na sú ťaž o pu tov ný po hár ri ad. det ské ho do mo va ,-Sk TJ Juh cel pap na zim ný tur naj prí pra vi - ek 3.000,-Sk TJ Juh cel pap na ce ny Me mo ri á lu Ju ra - ja Jun ga 3.000,-Sk TJ Juh cel pap na ce ny Mi ku láš ske ho tur - na ja 3.000,-Sk Klub dô chod cov Roz ma rín na po se de - nie pri jed lič ke 3.500,-Sk SZTP ZO-špe ci fic ká č.99 na po se de nie z prí le ži to sti Me si a ca zdra vo tne pos tih nu - tých 5.000,-Sk Klub dô chod cov No vé sto ro čie na vi a - noč né po se de nie 5.000,-Sk ZO Cse ma dok na pre prav né 7.200,-Sk Obč. zdru že nie Pre na še de ti, pre na šu ško lu na pro jekt Ady na pok ,-Sk Szi vár vá ny Ének kar na osla vy 10.vý ro - čia zbo ru ,-Sk Miest ny od bor Ma ti ce slo ven skej na 10. vý ro čie otvo re nia Ob last né ho pra co vis ka MS ,-Sk Li mes-anav um re gi o nál ne kult. zdru že - nie na vy da nie zbor ní ka his to ric kej kon fe - ren cie ,-Sk schvá li lo mi mo ri ad nu dáv ku so ci ál nej po mo ci pre det ský do mov vo výš ke ,- Sk na po skyt nu tie vi a noč ných dar če kov de - ťom do mo va. schvá li lo pre vod mest ské ho ma jet ku (ne- hu teľ nos tí) v úč tov nej hod no te ,90 Sk, na chá dza jú cich sa v are á li bý va - lých ka sár ní zo sprá vy Va daš s.r.o. na späť na mes to k ter mí nu Zá ro veň schvá - li lo pria my pre ná jom ne hnu teľ nos tí za Sk/rok v pro spech Va daš s.r.o. schvá li lo pre vád zko vý po ri a dok po hre bis - ka cin to rín sky po ri a dok plat ný v ka ta - strál nom úze mí mes ta Štú ro vo. 3. Na žiadosť obyvateľov obce Chľaba dali do užívania tamojšiu železničnú zastávku. Na novej zastávke zastavia všetky osobné vlaky a medzinárodný rýchlik Amicus. Štúrovo Dubnica B 0:1 (0:1) majstrovský futbalový zápas. 7. V bratislavskej Maďarskej galérii bola otvorená výstava Jána Lábika pod názvom Štetcom na brehoch Dunaja, Hrona a Ipľa. 9. Organový koncert Varnusa Xavera v rímskokatolíckom kostole v Mužli. 10. Veľké Ludince Štúrovo 5:2 (2:1) majstrovský futbalový zápas. 13. V Mestskej galérii bola otvorená výstava Gabriela Kosmálya pod názvom Akty. 14. Na sídlisku Terasy začal svoje štvordňové vystúpenie Cirkus Adams. 16. Deň obce v Obide, v rámci ktorého bola odhalená pamätná tabuľa rodáka, Dr. László Bugu. V kultúrnom programe okrem iných vystúpil aj divadelný súbor Párkányi Színkör s pásmom populárnych melódií. István a király vystúpenie divadelného súboru Kistérségi Színtársulat na parkovisku kúpaliska Vadaš. 17. Koncert skupiny Hooligans v prístavnom parkovisku. Štúrovo Jaslovské Bohunice 1:1 (0:0) majstrovský futbalový zápas. 20. Počas oficiálnej návštevy Slovenska zavítal do nášho mesta Miloslav Vlček, predseda Českého parlamentu, ktorého sprevádzal Pavol Paška, predseda Slovenskej národnej rady. Do funkcie prednostu Obvodného úradu v Štúrove nastúpil nominant SNS, Alexander Hlavatý zo Šurian. 21. V Mestskom múzeu bola otvorená výstava malieb Floriana Foerstera, strážcu mosta z Nemecka. 22. Začali sa dvojdňové Jesenné dni mesta (Slávnosť mosta), v rámci ktorých sa usporiadal V. Podunajský folklórny festival s účasťou folklórnych súborov družobných miest. 23. VI. Medzinárodný beh Mosta Márie Valérie. 23. Oberačková slávnosť v Mužli. 24. Galanta Štúrovo 1:1 (1:0) majstrovský futbalový zápas. 30. Vernisáž výstavy grafík a fotografií Júliusa Mazána v kaviarni CoffeIN. (p.j.)

16 16 Štúrovo a okolie Párkány és Vidéke október 2006 Európsky deň rodičov a priateľov školy 12. ok tób ra bo lo ruš no na gy mná ziu, keď už dru hý krát sa usku toč nil Eu róp sky deň ro di čov a pria te ľov ško ly. Z tej to prí - le ži to sti na ši uči te lia v spo lu prá ci so štu dent skou sa mo sprá vou pri pra vi li pes trý vý chov ný, zá bav ný a špor to vý pro gram. Ži a ci sa zú čast ni li za u jí ma vých pred ná šok, moh li sa za po jiť do ve do - most ných ale bo špor to vých sú ťa ží. Pred náš ky, dis ku sie na ak tu - ál ne té my sa usku toč ni li pod ve de ním vy ni ka jú cich pred ná ša te - ľov. Štu den ti so za u ja tím sle do va li le ká rov a pa ci en tov, kto rí ich va ro va li pred ško dli vý mi účin ka mi drog, ale bo od bor ní ka na hor ni ny a mi ne rá ly. Veľ kú po zor nosť ve no va li pred náš ke za o be - ra jú cej sa prob lé mom bez do mov cov, ako aj Dr. An to no vi Vač - ko vi, per so nál ne mu ri a di te ľo vi Smur fit Kap pa, kto rý im pri blí - žil naj väč ší zá vod v na šom mes te. V an glic kom ja zy ku bo li pred - náš ky o Ír sku, An glic ku. Dvoj ja zyč ná dis ku sia sa usku toč ni la s Európai nap a gimnáziumban Ok tó ber 12-én rend ha gyó nap volt a Pár ká nyi Gim ná zi um - ban. Az is ko la ve ze tő sé ge és ta ná ri ka ra a di ák ön kor mány zat tal kar ölt ve idén má so dik al ka lom mal ren dez te meg a Szü lők és is - ko la ba rá tok eu ró pai nap ját. A szer ve zők ér de kes és szó ra koz ta - tó prog ra mo kat ké szí tet tek, így az is ko la di ák jai és min den részt ve vő hasz nos elő adá so kon ve het tek részt, va la mint kü lön - bö ző sport ver se nyek be és ve tél ke dők be kap cso lód hat tak be. Az elő adá sok ak tu á lis tár sa dal mi kér dé sek kel fog lal koz tak. A di á - kok nagy ér dek lő dés sel hall gat ták a drog el le nes té má ban meg - nyi lat ko zó or vo so kat és pá ci en se ket, az ás vá nyok ról és kő ze - tek ről, vagy a haj lék ta la nok ról szó ló elő adá so kat. Fi gyel me sen hall gat ták Dr. Anton Vačko, sze mély ze ti igaz ga tó be szá mo ló ját a Smurfit Kappa cég ről amely a vá ro sunk ban mű kö dő leg na - gyobb mul ti na ci o ná lis tár sa sá got mu tat ta be. Ír or szág ról és Ang li á ról an gol nyel ven foly tak a be szá mo lók. Florian Flo ri a nom Fo er ste rom, stráž com mos ta. Naj ši kov nej ší skla da li ori ga mi, uká za li svo je ume lec ké vlo hy, iní lúš ti li krí žov ky a hra li šach. Naj men ší, prí ma a kvar ta, spo - lu so svo ji mi ro dič mi sa za po ji li do rôz nych po hy bo vých hi er. Bas ket ba lo vých a vo lej ba lo vých tur na jov sa zú čast ni li aj na še dru žob né ško ly: Do bó Ka ta lin Gim ná zi um z Ostri ho mu a Zrí - nyi Mi klós Gim ná zi um z Bu da peš ti. O hu dob né pod farbe nie sa po sta ra la škol ská sku pi na Min dless. Ví ťa zi dos ta li hod not né vec né ce ny, kto ré spon zo ro va li La dis - lav Mit ták a Zol tán Ko to lá či, resp. ro di čov ské zdru že nia gy mná - zia. Ďa ku je me im. Deň sa vy da ril a dú fa me, že na bu dú ci rok sa opäť stret ne me. Ri a di teľ stvo ško ly Foerster, híd őr pe dig két nyel ven szá molt be a híd őrök mun - ká já ról. Az ügyes ke zű ek origamiztak, raj zol tak, má sok ke reszt rejt - vényt fej tet tek vagy sak koz tak. A leg ki seb bek a primó és kvartó di ák jai kü lön bö ző aka dály ver se nyek be kap cso lód hat tak be. A tor na te rem ben ko sár lab da- és röp lab da tor nák zaj lot tak, ame lye ken part ner is ko lá ink kal, az esz ter go mi Do bó Ka ta lin Gim ná zi um mal és a bu da pes ti Zrí nyi Mik lós Gim ná zi um mal mér ték ös sze ere jü ket di ák ja ink. A ze nei alá fes tést a Mindless együt tes szol gál tat ta. A leg ügye seb bek ér té kes dí ja kat kap tak, me lye ket Mitták Lász ló, Kotoláči Zol tán, va la mint a is ko la szü lői kö zös sé ge biz - to sí tot ta. Kö szö net ne kik ér te. A si ke res ren dez vény nek jö vő re foly ta tá sa lesz. Az is ko la igaz ga tó sá ga

17 2006. október Párkány és Vidéke Štúrovo a okolie 17 A Művészeti Díjas JESZENSZKY COMPLEX EVENT PRODUKCIÓ november 25-én, 19,00 órakor a párkányi művelődési házban BEMUTATJA JUBILEUMI OPERETT-MUSICAL ESTJÉT Az est folyamán felcsendülnek többek között a Funny Girl, a West Side Story, a Szépség és Szörnyeteg, a Rómeó és Júlia, a Mozart, a Notre Dame-i Toronyőr, a Jézus Krisztus Szupersztár, a Moulin Rouge Copacabana című musicalek dallamai is. A dalokat olyan kitűnő művészek tolmácsolásában hallhatják, mint Eperjesi Erika, a Miskolci Nemzeti Színház primadonnája Az év Operaénekesnője Fodor Anna Barbara színművész, magánénekes. Szabó Dávid színművész, magánénekes, a budapesti Operettszínház tagja. Benkó János magánénekes és a Váci Jeszenszky Balett Vác Város Művészeti Díjas társulata. Fény és látványtechnika, hang: Complex Event Výzva! Vážený spoluobčania, obyvatelia Štúrova! Bitka pri Parkani, 9. októbra 1683 sa stala rozhodujúcim medzníkom v dejinách národov strednej Európy. Bitka rozhodným spôsobom ukončila rozpínavosť Osmanskej ríše voči krajinám kresťanskej Európy. Spomienka na Parkanskú bitku a sláva poľského kráľa Jána Sobieskeho spája dejiny Slovenska, Maďarska a Poľska. Toto historické ponaučenie spája aj teraz osud národov členov Európskej únie, a táto tradícia má byť symbolom ich spoločného úsilia aj teraz. Kultúrny spolok LIMES ANAVUM so sídlom v Štúrove sa rozhodol usporiadať zbierku na financovanie plánovaného pamätníka bitky. Obraciame sa na každého uvedomelého občana nášho mesta a regiónu s výzvou prispieť na realizáciu pamätníka historického významu. Finančnú podporu prosíme zaslať na účet: /5200. Budeme vďační za každý finančný príspevok. O podporovateľoch verejnosť mienime informovať cez médiá a pri slávnostnom odhalení plánovaného pamätníka. Za príspevky vopred ďakuje Regionálne kultúrne združenie LIMES ANAVUM Želiarsky svah 12, Štúrovo, IČO Felhívás Tisztelt Polgártársak! Kedves Párkányiak! Az október 9-i párkányi csata Közép-Európa népeinek meg ha tá ro zó for du ló pont ja volt. Meg ál lí tot ta az osz mán bi ro da - lom terjeszkedését a keresztény Európában. A Pár ká nyi csa ta em lé ke és So bi es ki Já nos len gyel ki rály di cső - sége összeköti Szlovákiát, Magyarországot és Lengyelországot. Az ilyen kötődésekre népeinknek minden időben szükségük van, de ki vált kép pen most, ami kor együtt kell helyt áll nunk az Eu ró pai Unióban. A párkányi székhelyű LIMES ANAVUM Regionális Kulturális Tár su lás e tör té nel mi je len tő sé gű ese mény meg örö kí té sé re ter ve - zett em lék mű el ké szí té sé hez gyűj tést hir det, amely hez ké ri min - den polgár, minden jószándékú ember segítségét, támogatását. Pénzbeli támogatásukat az alábbi bankszámlára küldhetik: OTP ban ka Slovensko: /5200 Min den ado má nyért kö szö ne tet mon dunk a mé di á kon ke resz - tül, és az emlékmű átadása alkalmával! Pénzbeli adományaiért köszönetet mond: a LIMES ANAVUM Regionális Kulturális Társulás Bérespart 12, Štúrovo, IČO: Az ezévi történelmi konferencián az MKP képviselői nem tudtak részt venni az Országos Tanács ülése miatt. Farkas Iván parlamenti képviselő levélben üdvözölte a konferenciát és közölte, hogy a Párkányi csata emlékművére kiírt gyűjtéshez koronával járul hozzá, amelyet át is adott a szervezőknek. Szigeti László parlamenti képviselő, aki a konferencia védnöke volt, s tagja a szoborbizottságnak is, szintén bejelentette, hogy koronával járul hozzá a gyűjtéshez! Mindkettőjüket köszönet illeti, az ügy fontosságának megértéséért. Külön reményt keltő, hogy Szigeti László polgármesterjelölt felmérte a város kulturális és turisztikai jövőjének ilyen jellegű fejlődését is.

18 18 Štúrovo a okolie Párkány és Vidéke október 2006 Novembrové filmové hity v kine DANUBIUS, alebo čo by ste mali určite vidieť PRE MI É RA ME SI A CA DÁ MA VO VO DE (USA 2006) Ré žia: M. Night Shy a ma lan, hra jú: Paul Gi a mat ti, Bry ce Dal las Howard Re ži sé ra a sce ná ris tu Ma no ja Nighta Shy a ma la na po zná me pre dov - šet kým ako tvor cu ta kých ka so vých tr há kov, aký mi bo li Šies ty zmy sel, Vy vo le ný či Zna me nia. V sú čas nos ti na plát na kín pri chá dza je ho naj - nov šie di e lo, ori gi nál ny roz prá vko vý prí beh, v kto rom ne pla tia ži ad ne pra vid lá a ra ci o na li ta náš ho sve ta. Au tor nás za ve die do uza vre té ho pri - es to ru jed né ho čin ži a ka s ba zé nom, kto ré ho oby va te lia tvo ria ne všed nú zbi er ku zú fal cov s po hnu tý mi ži vot ný mi prí beh mi exi stu jú cich bez zjav - né ho ci e ľa. Ich še di vá exis ten cia na do bud ne zmy sel až v oka mi hu, keď sa z ta jupl né ho Mod ré ho sve ta pod ba zé nom vy no rí nym fa s vý stiž ným me nom Sto ry (Prí beh), kto rej úlo hou je v jed nom z ná jo mní kov pre bu - diť po ten ci ál k veľ kým myš li en kam a či nom. Di gi tál ne stra še nie pre ce lú ro di nu V TOM DO ME STRA ŠÍ (USA 2006) Ré žia: Gil Ke nan De bu tu jú ci re ži sér Gil Ke nan vy u žil pri tvor be svo jej pr vo ti ny roz - prá vko vé ho ho ro ru pô so bivú tech no ló giu, kto rá bo la pr vý krát pou ži tá pri re a li zá cii zná me ho det ské ho hi tu Po lár ny ex pres. Pre dob ra zom ani - mo va ných po sta vi či ek det ských hr di nov prí be hu bo li to tiž re ál ni her ci, kto rých mi mi ka i po hy by sa zdi gi ta li zo va li. Tak to sa au to ro vi po da ri lo vy tvo riť krás ny, fa reb ný a do po sled né ho de tai lu pre pra co va ný svet dva - nás ťro čné ho DJ Wal ter sa a je ho ka ma rá tov, kto rí sa od váž ne po sta via hroz be zá had né ho do mu. Hr di nom uve rí te kaž dú gri ma su úz kos ti či stra chu, bu de te sa s ni mi báť či smi ať a so za ta je ným dy chom s ni mi pre - ži je te jed no ča rov né a ne o pa ko va teľ né do bro druž stvo. Os ca ro vá la hôd ka NE PO HO DL NÝ (Veľ ká Bri tá nia, Ne mec ko 2005) Ré žia: Fer nan do Me i rel les, hra jú: Ralph Fi en nes, Ra chel Wi esz Aj u nás zná my bra zíl sky re ži sér pô so bi vé ho fil mu Mes to bo hov sa ten to raz vy bral so svo ji mi hr di na mi na vý pra vu do Af ri ky, aby pri ši el na ko reň a od ha lil prak ti ky džun gle far ma ce u tic ké ho pri e my slu, pô so bi a ce - ho na či er nom kon ti nen te. In tro vert ný di plo mat Ju stin Qu a y le a je ho Kino Mozi Danubius November 2006 November Začiatok predstavení (ak nie je uvedené inak) Az előadások kezdete (a kijelölt filmeken kívül) 2. Tajomstvo slov (Sarah Polley, Tim Robins, Javier Čamara) od hod.: Mravčia polepšovňa (detské predstavenie) od hod.: Let s dance (Jenna Dewan, Channing Tatum, Rachel Griffiths) 7-8. Super náhradník (Jeffrey Ballard,Lynda Boyd) Strážca (Michael Douglas, Kiefer Sutherland, Eva Longoria, Kim Basinger) Dáma vo vode (Paul Giamatti, Bryce Dallas Howard, Bob Balaban) Nepohodlný (Ralf Fiennes, Rachel Weisz) Hmla (Tom Welling, Maggie Grace, Selma Blair, DeRay Davis, Kenneth Welsh) od hod.: V tom dome straší (pre deti od 12 rokov) Antarctica (Paul Walker, Jasson Biggs) Miami Vice (Jamie Foxx, Colin Farrell, Gong Li, Naomie Hartus) Kráska v nesnázích (Aňa Geislerová, Jana Brejchová, Emília Vášáryová, Josef Abrhám, Roman Luknár) Diabol nosí pradu (Meryl Streep, Anne Hathaway, Emily Blunt) XII. Péčko pre začiatočníkov (Eric Von Detten, Tony Denman) Zmena programu vyhradená!!! ener gic ká mla do man žel ka Tes sa ži jú ci v Ke ni po ča se zis tia, že Af ri ka okrem iné ho slú ži aj ako poľ né la bo ra tó ri um zá pad ných pro du cen tov li e kov. Ich ak ti vi ty si a ha jú až do naj vyš ších brit ských eko no mic kých kru hov. A na hli ad nuť do ta kej vy so kej hry mô že byť ob čas i zdra viu škodli vé a prí liš zve da vý jed not li vec sa stá va ne po ho dl ným. Ra chel We - isz si za svo ju pre sved čivú a ľud skú Tes su od ni es la Os ca ra v ka te gó rii he - reč ka vo ved ľaj šej úlo he. Tra gi ko mé dia o med zi ľud ských vzťa hoch KRÁS KA V NE SNÁ ZÍCH (Čes ká re pub li ka 2006) Ré žia: Jan Hře bejk, hra jú: Aňa Ge is le ro vá, Ja na Brej cho vá, Emí lia Vá šá ry o vá Naj nov ší film vý znam né ho čes ké ho re ži sé ra Ja na Hře bej ka (Ho rem pá dem, Pe líš ky) je je ho do po siaľ naj váž nej ším di e lom. Zdan li vo ro man - tic ká záp let ka iba do tvá ra au to ro vu kri ti ku ne sláv ne zná mych ne du hov po va hy čes kej. Hlav ná hr din ka Mar ce la sa zho dou šťast ných okol nos tí zo zná mi s dáv nym emi gran tom pri chá dza jú cim do Pra hy uspo ri a dať de - dič stvo, kto ré ho až nes ku toč ná do bro ta zna me ná zais te nú bu dúc nosť nie len pre ňu, ale aj pre jej de ti. Krás ka v ne sná zích chví ľa mi de pri mu - je, chví ľa mi roz ve se lí, za uj me na pí na vý mi zvrat mi i ne ča ka ný mi ro zuz - le ni a mi.. Ko mé dia zo sve ta mó dy DI A BOL NO SÍ PRA DU (USA 2006) Ré žia: Da vid Fran kel, hra jú: An ne Hat ha way, Me ryl Stre ep Mla dá am bi ci óz na An dy (An ne Hat ha way) za čí na svo ju no vi nár sku ka ri é ru v po zí cii asis tent ky v mód nom ča so pi se Run way. Svo jou prá cou nie je prí liš nad še ná, na koľ ko ten to ča so pis ni kdy ne pat ril k jej ob ľú be - ným, mód ne vý strel ky sú jej na smi ech a ona sa ma naj rad šej cho dí v handrách z vý pre da ja. V pro stre dí mó dy a mo de li ek vy ze rá ako stra - ši ak do ka pus ty a na vi ac so za ťa tý mi zu ba mi a bez re čí mu sí pl niť ne - spl ni teľ né úlo hy di a bol skej šéf re dak tor ky Mi ran dy (Me ryl Stre ep). Všet - kých náv šte vní kov ki na za ru če ne upú ta a po ba ví pre dov šet kým stá le rov na ko vy ni ka jú ca Me ryl Stre ep, kto rá si ro lu šé fov skej mrchy do slo - va vy chut ná va la. To naj lep šie pre vás vy bra la a spra co va la: Eva Sad lo ňo vá Štúrovo a okolie Párkány és Vidéke Vydáva: Mestské kultúrne stredisko Štúrovo Šéfredaktor: Juraj Himmler ( ) Redakčná rada: Koloman Burza ( ) František Oravetz ( ) Zoltán Csepregi ( ) Roland Cucor Kontaktná adresa: MsKS, Hasičská 25, Štúrovo, Tel./fax: 036/ Inzeráty: , alebo u členov red. rady Riadková inzercia: Tlač: REGRA Kovan, Štúrovo, tel.: Číslo registrácie: OÚ/210/92 Nie všetky názory uverejnené v spravodaji vyjadrujú aj stanoviská redakcie. Kiadja: a Párkányi Városi Művelődési Központ Főszerkesztő: Himmler György ( ) Szerkesztőbizottság: Burza Kálmán ( ) Oravetz Ferenc ( ) Csepregi Zoltán ( ) Cucor Roland Levélcím: MsKS, Hasičská 25, Párkány-Štúrovo, Tel./fax: 036/ Hirdetésfelvétel: vagy a szerkesztő-bizottsági tagoknál. Apróhirdetés: Nyomás: REGRA Kovan, Párkány, tel.: Nyilvántartási szám: OÚ/210/92 A lapban közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. Testvérlapunk/Partnerské noviny: Esztergom és Vidéke Főszerkesztő/Šéfredaktor: Bencze Cs. Attila

19 2006. október Párkány és Vidéke Štúrovo a okolie 19 Käfer István jubileuma Ok tó ber 25-én zaj lott az esz ter go mi Szent Adal bert Kö zép- Eu ró pa Ku ta tó cso port nyil vá nos ün ne pi ülé se a meg újult sze - mi ná ri um im po záns épü le té ben. Az ülés re Käfer Ist ván het ve - ne dik szü le tés nap ja al kal má ból ke rült sor. A Páz mány Pé ter Ka to li kus Egye tem pro fes szo ra, ill. a ku ta tó cso port el nö ke a szlo vák-ma gyar szel le mi kö ze le dés és meg bé ké lés egyik él har - co sa, aki év ti ze dek óta en nek az ügy nek szen te li éle tét, ku ta tá - sa it. Az ün ne pel tet el ső ként Er dő Pé ter bí bo ros, prí más, ér sek kö szön töt te, majd a ku ta tó cso port tag jai mu tat ták be az év for - du ló al kal má ból meg je lent A Du na val lo má sa cí mű ta nul - mány kö te tet. A kö szön té sek hez mi is csat la ko zunk, s kí vá nunk Käfer Ist ván ta nár úr nak ki tar tást és jó egész sé get to váb bi ál dá - sos mun ká já hoz. A szer kesz tő ség Er dő Pé ter kö szön ti az ün ne pel tet (kö zé pen Käfer Ist ván, jobb ra Dr. Fo dor György, rek tor) Ju bi le um Istvána Käfera 25. októbra sa uskutočnilo slávnostné verejné zasadnutie Výskumnej skupiny strednej Európy Svätého Vojtecha v impozantne obnovenej budove ostrihomského seminára. Zasadnutie sa konalo z príležitosti sedemdesiatich narodenín profesora Katolíckej univerzity Pet ra Páz má nya a predsedu výskumnej skupiny, významného protagonistu slovensko-maďarského duchovného zbližovania, ktorý zasvätil svoj život a prácu tejto József Szilva v mestskej galérii 18. ok tób ra bo la otvo re ná vý sta va zo sta ve ná z di el ko - már ňan ské ho vý tvar ní ka Józ se fa Szil vu v mest skej ga lé rii. Časť je ho tvor by tvo ria ole jo maľ by, ale med zi vy sta vo va ný - mi ob raz mi náj de me aj gra fi ky. Vý ni moč ne pek né sú je ho veľ ko ploš né por tré ty zná mych osob nos tí, ako sú Al bert Ein - ste in, Pa blo Pi cas so, Vin cent Van Gogh, Csont vá ry Kosztka Ti va dar ale bo Sal va dor Da li. 61-roč ný ume lec po chá dza jú ci z Vo zo ki an nad Hro nom štu do val v Ni tre. Pe da go gic ké pô - so be nie za čal na vý chod nom Slo ven sku a po tom vo Far nej. Štú di um na Vy so kej ško le vý tvar nej v Bu da peš ti a pre ži té štu dent ské ro ky sa sta li dô le ži tým med zní kom v je ho nes - kor šej ume lec kej tvor be. Bol to za či a tok je ho ma li ar skej a gra fic kej tvor by. Mo men tál ne je ve dú cim vý tvar né ho od bo - ru Ume lec kej ško ly v Ko már ne a zá ro veň vy u ču je aj na Mest skej uni ver zi te. Pod ľa vlast né ho vy jad re nia je rád, že mo hol pri niesť časť svo jej tvor by do Štú ro va, do mes ta, kto - ré je ko lís kou mno hých vý znam ných vý tvar ní kov. Vý sta vu otvo ril Gyö r gy Bat ta a jed not li vý mi hu dob ný mi sklad ba mi sa pred sta vi li pe da gó go via ko már ňan skej ume lec kej ško ly Éva a Vin ce Fe ke te. -O- (Pre klad: GP) veci. Oslávenca v prvom rade pozdravil kar di nál, primas, arcibiskup Pé ter Er dő. Po tom členovia výskumnej skupiny prezentovali zborník Spoveď Dunaja, ktorý bol vydaný z príležitosti jubilea. K blahoželaniam sa pripájame aj my, a prajeme pánovi profesorovi Istvánovi Käferovi veľa sily a dobrého zdravia k jeho ďalšej záslužnej práci. Redakcia Szil va Jó zsef al ko tá sai a ga lé ri á ban Ok tó ber 18-án a 25 éve Révkomáromban élő Szil va Jó zsef több int 30 mű vé ből nyílt ki ál lí tás a pár ká nyi Vá ro si Ga lé ri á - ban. Nagy ré szük olaj fest mény, de a ki ál lí tott ké pek kö zött gra - fi kai al ko tá so kat is ta lá lunk. Kü lö nö sen nagy portrékollázsai von zot ták a fi gyel met, ame lye ken ecse té vel élet hű en örö kí tett meg olyan ne ves em be re ket, mint Al bert Einstein, Pablo Pi cas - so, Vincent Van Gogh, Csontváry Kosztka Ti va dar, vagy Sal va - dor Da li. A 61 éves Garamvezekényen szü le tett fes tő mű vész Nyitrán ta nult kép ző mű vé sze tet. Rö vid ide ig ta ní tott kez det ben Ke let- Szlo vá ki á ban, majd Farnadon. A Bu da pes ti Kép ző mű vé sze ti Fő - is ko lán el töl tött né hány ta nu ló éve meg ha tá ro zó sze re pet ját - szott ké sőb bi pá lyá ja ala ku lá sá ban. Et től az idő szak tól da tá ló dik tu da tos fes tői és gra fi ku si te vé keny sé ge. Je len leg a Ko má ro mi Mű vé sze ti Is ko la kép ző mű vé sze ti sza ká nak ve ze tő je, de ok tat a Vá ro si Egye te men is. El mon dá sa sze rint öröm mel hoz ta el al ko - tá sa it Pár kány ba, ab ba a vá ros ba, amely több fes tő mű vészt is adott a szlo vá ki ai ma gya rok nak. A tár la tot Batta György nyi tot ta meg, egy-egy ze ne szám mal a Ko má ro mi Mű vé sze ti Is ko la pe da gó gu sai, Fe ke te Éva és Fe ke te Vin ce köz re mű köd tek. -O- Mosolygós arcodat nem láthatjuk többé, szívünkben élsz örökké. Tudjuk, Istené vagy már, onnan vigyázol reánk. Szívünkben mély fájdalommal emlékezünk november 3-án, halálának 5. évfordulóján KOSIK GABORRA (Párkány) Emlékét örökké őrzik: édesanyja, testvérei, sógornői és a Flekács család Nánáról. Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, pihen a kéz, mely értünk dolgozott. Remegő kézzel simogatjuk fejfádat, Nem nyugszik a szívünk, hogy többé nem láthat! Mély fájdalommal emlékezünk a szeretett férjre, édesapára, nagyapára és testvérre id. KRIZSAN FERENCRE akinek szerető szíve november 8-án szűnt meg dobogni. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá szeretettel ezen a szomorú évfordulón. A gyászoló család

20 20 Štúrovo a okolie Párkány és Vidéke október 2006 PROGRAMOK A KULTÚRHÁZBAN PROGRAMY V KULTÚRNOM DOME november 12. (vasárnap) 18 óra JÁNOS VITÉZ Kacsoh Pongrácz daljátéka két részben november 18. (szombat) ORSZÁGOS HUMORFESZTIVÁL DÖNTŐ november 25. (szombat) OPERETT-MUSICAL GÁLA december 15. (péntek) GHYMES karácsonyi koncert december 31. SILVESTROVSKÁ ZÁBAVA SZILVESZTERI BÁL Hudba/Zene: RIO Spoločnosť SELYZ-NÁBYTOK,s.r.o., Komenského 50, Želiezovce do novovybudovaného závodu hľadá krajčírky/šičky s odbornou praxou do trvalého pracovného pomeru. Ponúkame Vám: sociálne istoty, primerané finančné ohodnotenie, prispievame na cestovné náklady Svoje žiadosti so životopisom zasielajte na horeuvedenú adresu. Bližšie informácie získate na tel. čísle: Széneladás a volt zöldségraktár területén (Tehelná 3). Megrendelhető: 0907/749078, 0903/