Projektösszefoglaló TIOP / Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Telefon:

Átírás

1 Az integrált munkaügyi és szociális szolgáltató rendszer kereteinek megteremtése az Állami Foglalkoztatási Szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével kiemelt projekt eredményeinek bemutatása Projektösszefoglaló ZETI F O S OLGÁL AT EM L K O Z TATÁ SZ N LA I Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Telefon: G TIOP /

2 Az in t egr á lt m u n k a ü g y i és s zoci á l is s zo l g á ltat ó rendszer k ere teinek megteremté se a z Ál l a m i Fogl a l koz tatá si Szo l g á l at inf r a s t r uk t úr á j á n a k fe jlesz tésé vel k iemelt projek t eredmén y einek bemu tatá s a TIOP /

3 Di a g r a m o k Balázs Márta Tö r d e l ő Zsidik Katalin Ki a d j a Ι a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Fe l e l ő s k i a d ó Ι Komáromi Róbert főigazgató Fe l e l ő s v e z e t ő k Ι Szauer Gyöngyi, Fülep Sándor Ny o m d a Ι NMH Digitális Nyomda Tá sk a s z á m Ι 137/2012 Budapest, 2012

4 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 4 Ι Teret nyert a segítő szándék 5 Ι A Békési Kirendeltség beszámolója 11 Ι A Kiskunfélegyházai Kirendeltség beszámolója 15 Ι A Pétervásárai Kirendeltség beszámolója 21 Ι A Balatonfüredi Kirendeltség beszámolója 27 Ι A Bicskei Kirendeltség beszámolója 33 Ι A Dunaújvárosi Kirendeltség beszámolója 39 Ι A Csurgói Kirendeltség beszámolója 47 Ι A Nagykállói Kirendeltség beszámolója 55 Ι A Nyírbátori Kirendeltség beszámolója 61 Ι A Törökszentmiklósi Kirendeltség beszámolója 69 Ι A Soproni Kirendeltség beszámolója 75 Ι A Celldömölki Kirendeltség beszámolója

5 Teret nyert a segítő szándék A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Az integrált munkaügyi és szociális szolgáltató rendszer kereteinek megteremtése az Állami Foglalkoztatási Szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével című kiemelt projekt a szolgálat korábbi, jelentős uniós és hazai forrásból finanszírozott fejlesztési programjainak (Phare, HEFOP 1.2. intézkedés) folytatása, ame lyek eredményeként 2008 végéig 80 munkaügyi kirendeltséget modernizáltunk. A 2009 májusában indult projekt célja az volt, hogy 2012 májusáig további 12 munkaügyi kirendeltség ingatlan-infrastruktúráját és informatikai eszköztárát fejlesszük, biztosítva ezzel a szolgáltatások magasabb színvonalú működési feltételeit. A projekt megvalósítására több mint 1,2 milliárd forint uniós forrás állt rendelkezésre. Ennek eredményeként a balatonfüredi, békési, bicskei, celldömölki, csurgói, dunaújvárosi, kiskunfélegyházai, nagykállói, nyírbátori, pétervásárai, soproni és törökszentmiklósi kirendeltségeket korszerűsítettük. Az épületek külső és belső felújítása, a nyílt információs ügyféltér kialakítása javítja a zavartalan ügyféláramlás feltételeit. Fontos szakmai cél volt, hogy olyan fizikai és kommunikációs szempontból egyaránt akadálymentes környezetet alakítsunk ki, amely még inkább hozzájárul segítő, szolgáltató szándékunkhoz. Az információs tér mindezeken túl az új szolgáltatási modell legfontosabb elemének, az öninformációs rendszernek is helyet ad, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy ügyfeleink önállóan is tájékozódhassanak a munkaerő-piaci lehetőségekről. A személyre szabott, ügyfélbarát szolgáltatások révén elektronikusan is bárki naprakész információkat kaphat az aktuális álláslehetőségekről, képzésekről, pályázati kiírásokról. A kirendeltségeken az úgynevezett M-pontok, az öninformációs kioszkok is az önálló munkakereséshez segítik hozzá az álláskeresőket. A másik fő szakmai cél a kirendeltségek infokommunikációs hálózatának modernizálása, valamint az ügyintézés korszerűsítését, az ügyfélbarát szolgáltatást megvalósító fejlesztések kivitelezése volt. Ennek keretében 318 ügyintézői munkaállomást szereztünk be az ország munkaügyi kirendeltségeire. Jelen összefoglaló anyagban a kiemelt projektben érintett munkaügyi kirendeltségek bemutatkozását, beszámolóit közöljük a fejlesztések menetéről, eredményeiről. Reményeink szerint a korszerű informatikai háttér és a megújult, komfortosabb környezet egyaránt hozzájárul majd ahhoz, hogy ügyfeleink mind az álláskeresők, mind pedig a munkaadók a személyre szabott szolgáltatásokon túl európai színvonalú környezetben kapjanak minél szélesebb körű segítséget. Komáromi Róbert főigazgató 4

6 A Békési Kirendeltség Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békési Kirendeltség A Békési Statisztikai Kistérség mint az ország leghátrányosabb térségeinek egyike A Békési Statisztikai Kistérség kilenc települést foglal magába, így lényegesen nagyobb településkört érint, mint a békési munkaerő-piaci körzet. A Békési Statisztikai Kistérség komplex mutatói tekintetében az ország negyvenhetedik legkevésbé fejlett kistérsége, ezen településkör zárja tehát a kiemelkedően támogatandó kistérség sorát, amelynek következtében e térség lakossága az ország leghátrányosabb helyzetű népességének a 15%-ához tartozik. Az lakosra jutó működő vállalkozások száma 1 mindössze 47, ami 23-mal marad el az országos átlagtól. (Gyakorlatilag annak csupán a fele.) A vállalkozások számának növekedése is mérsékeltebb, mint az ország területeinek többségében: a mérést megelőző öt év során bekövetkezett 15%-os emelkedés 6,7 százalékponttal marad el az országos átlagtól. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 2 11,4%, ami az országos átlag kétszeresét is eléri, viszont az országos szintnél közel 10 százalékponttal kisebb súlyt képviselnek e térség foglalkoztatásában a szolgáltató ágazatok. A regisztrált vállalkozások száma és azoknak összetétele S.sz. Település Regisztrált összes vállalkozás (db) Korlátolt felelősségű társaság (db) Ebből Betéti társaság (db) Egyéni vállalkozás (db) 1. Békés Bélmegyer Kamut Murony Tarhos Körzet összesen Forrás: Békés megyei Statisztikai Évkönyv Mérés 2004-ben évi adat 5

7 A kirendeltség térségének általános gazdasági, statisztikai bemutatása A békési munkaerő-piaci körzet öt települést foglal magába, Békés városát és négy környező kisközséget. A évi adatok szerint a térség lakónépessége 24,5 ezer fő éves korú népessége 18,4 ezer fő, amelyből gazdaságilag aktív 9,5 ezer fő, ebből foglalkoztatott 8 ezer fő. A térség aktivitási rátája 51,7%, amely alatta marad az országos és a megyei átlagnak is. A körzet foglalkoztatási rátája 43,4%. A körzetet csökkenő lakónépesség jellemzi. A térség munkáltatói struktúráját a mikro- és kisvállalkozások dominanciája jellemzi, s csak néhány középvállalkozás működik a kirendeltség illetékességi területén. Ezek a középvállalkozások is átmenetileg a megrendelések csökkenésével küzdenek. Kevés a stabil, fejlődő vállalkozás. A megyére, régióra jellemző mezőgazdasági ágazat e körzetben is az egyik legnagyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató szektor. A községekben a szolgáltató ágazatot kivéve a mezőgazdasággal foglalkozó munkáltatók dominálnak. Az állattartó vállalkozások számának, alkalmazotti létszámának negatív irányú változását prognosztizálták a térségből az idei évre. A felvásárlási árak várható emelkedése azonban reményeink szerint némileg módosíthat még az előre jelzetteken. Az elmúlt évben a békési körzetet is érintették az iskola-összevonások, intézmények működésének összekapcsolása. Ez a munkaerő-piaci helyzetre is hatással volt, amely érezhető az álláskeresők számának változásában, illetve ösz- 6

8 A Békési Kirendeltség szetételében is. A Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának Békési Kirendeltsége ahogy már említettük öt településre vonatkozóan látja el a jogszabályok által definiált feladatait. A körzet nagyságára jellemző, hogy e térségben él a régió munkavállalási korú népességének 1,9%-a; 16,6 ezer fő, ami a megye hasonló korú népességének 6,7%-át képviseli. A regisztrált álláskeresők számának és összetételének alakulása A Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának békési kirendeltségén 2012 februárjában 2478 főt tartottak nyilván álláskeresőként. A térség álláskeresőinek a gazdaságilag aktív népesség számához viszonyított aránya ebben a körzetben 24,7%, így a Békési kirendeltségen nyilvántartott álláskeresők aránya a régió átlagánál lényegesen kedvezőtlenebb, 2012 február hónapjában annál 8,9%-ponttal magasabb. A Békésen nyilvántartottak nagyobbik hányada a régiós átlaggal megegyezően nő, kisebbik része (47,9%) férfi februárjában 240 pályakezdő szerepelt a békési kirendeltség nyilvántartásaiban, amellyel 9,6%-ot képviseltek a térség regisztrált állományán belül. A pályakezdők súlya így alacsonyabb a dél-alföldi és a megyei átlagnál is. Az idősebbek és ezen belül is az ötven év felettiek (17,7%) részaránya lényegesen alacsonyabb a megyei, és régiós adatnál. A békési térség álláskeresőinek átlagéletkora tehát a régiós átlagnál alacsonyabb. Iskolai végzettségük alapján az ebben a körzetben nyilvántartottak között mind a megyei, mind a régiós átlagnál magasabb a szakmunkások aránya, mérsékeltebb ugyanakkor az érettségivel és a diplomával rendelkezőké. Összességében a békési regisztráltak 37%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 36%-uk szakmunkás végzettségű, 24%-uk pedig érettségizett. A diplomások 3%-ot képviselnek. A térség regisztrált állományának átlagos képzettségi szintje alacsonyabb a megyei és a dél-alföldi átlagnál februárjában a békési településkörhöz tartozó álláskeresők 51%-a nem részesült pénzbeli ellátásban, az ellátottak aránya megegyezik a dél-alföldi átlaggal. A hónap záró napján a békési körzetben regisztráltak 10,6%-a álláskeresési járadékban, 5,3%-a álláskeresési segélyben részesült. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők aránya 37,1%. A körzetben a megyei és a régiós átlagnál magasabb arányban részesülnek foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, míg a többi ellátási forma részesedése érezhetően alacsonyabb. 7

9 A térségben nyilvántartott álláskeresők 26%-a már legalább egy éve folyamatosan szerepel nyilvántartásokban, tehát tartósan regisztrált álláskereső. Ez az arány mind megyei, mind dél-alföldi viszonylatban nagyon magasnak mondható. A nyilvántartásba vett munkaerőigény-bejelentések számának alakulása, a munkaerő-kereslet iránya A gazdasági folyamatok változása még inkább visszatükröződött a nyilvántartott álláskeresők átlaglétszám-adataiban, de a munkáltatói állásbejelentések számában is. Míg 2009 január december hónapjában összesen 945, havonta átlagosan 80 új állásbejelentés érkezett kirendeltségünkhöz, addig a 2010-es évben ezek száma 9%-kal emelkedett, így a 2010 január december hónapjában beérkezett, összesen főre vonatkozó munkaerőigény a korábbi évinél havi szinten 10%-ot meghaladó emelkedést takar ben 2551 főre szóló igény érkezett, ami havi átlagosan 212 új bejelentést jelent. Ez az elmúlt évekhez képest újabb növekedést mutat, de ennek oka a közfoglalkoztatási igények számában keresendő A 2010-es adatokban a termelői ágazatokból továbbra is a feldolgozóipar (25%), és a közigazgatás (25%) területe bizonyult a legnagyobb munkaerő-felvevőnek, majd ezt követte az építőipar területe (12%). Jelentős számú állásigény érkezett továbbá a kereskedelem (11%), valamint a mezőgazdaság (7%) ágazataiból is ben a közfoglalkoztatási munkaerő-igények jelentős torzulást eredményeztek, de ezen igények kivételével ebben az évben is hasonló arányokat mutatnak. Szakképzettséget nem igénylő munkakörökben kínáltak legtöbb állást így segédmunkások, kézi anyagmozgatók, csomagolók; takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozású munkakörökben, de jelentős igény mutatkozott például eladók, irodai adminisztrátorok, tehergépkocsi-vezetők, felszolgálók, lakatosok, kőművesek, varrónők és gépszerelők iránt is ben a kirendeltségen éves szinten a bejelentett állások 85%-ához, tehát több mint a kétharmadához támogatási igény is kapcsolódott. Ezek közül legjelentősebb arányt a bérköltség támogatása és a bértámogatás mellett a közfoglalkoztatási munkavégzésekhez (közhasznú munkavégzés, közcélú munka, közmunka) kapcsolódó támogatási igények képezték év eddig eltelt időszakában ez az arány nem változott. 8

10 A Békési Kirendeltség A projekthez kapcsolódó épületkorszerűsítés, informatikai fejlesztések előzményei, folyamata, megvalósításának ütemei, a felmerült nehézségek és azok megoldása Az 1960-as évek közepén eredetileg a városi munkásőrség részére épített egyemeletes, magas tetős épület földszintjét 1997 óta használja a kirendeltség. Az épület Békés város központjában, egy gyalogos övezetben szabadon állóan helyezkedik el. Az épület emeleti szintje a városi önkormányzat tulajdonában volt, itt a városi civil szervezetek irodái működtek. Az ügyféltér tervezett átalakítása mellett a munkaügyi központ megvásárolta az épület emeleti szintjét, ahol a tervek szerint megépültek a munkatársak irodái, a kirendeltség-vezetői iroda, a negyvenfős tárgyalóterem. A földszinten a meglévő összenyitott tér nyolc ügyintéző munkahelye, míg az eddigi földszinti irodák tereinek összevonásával jött létre az ügyfelek öninformációs várótere. Az átalakítás során a projekt céljait figyelembe véve, az új szolgáltatási modellnek megfelelően olyan akadálymentes irodai környezetet hoztak létre, amely jó benyomást tesz az ügyfelekre és közvetíti a segítő szándékot. Az átalakítás során olyan információs tér került kialakításra, amely lehetővé teszi a zavartalan ügyféláramlást, a nyilvántartásba vételtől az első tanácsadó pultig és a tanácsadóig. A kirendeltség informatikai fejlesztésében az ügyféltérben egy álló és három ülő öninformációs kioszkot állítottak üzembe. Az informatikai fejlesztés keretében az építési munkák befejeztével szerelték be az eszközök működését biztosító új informatikai hálózatot. 9

11 A kirendeltségen a projekt első ütemében valósultak meg a kivitelezési munkálatok. A felújítás munkálatokat az Arex Fm Ingatlanhasznosító Kft. nyerte el. A munkaterület átadása június 7-én megtörtént, majd a kivitelező július második felében kezdte meg a kivitelezés első ütemét. Az első ütem az épület emeleti szintjének átalakítása volt. Az első ütem alatt kirendeltségünk a földszinten rendes ügymenetet, ügyfélfogadást folytatott. A kivitelezés második ütemében zajlott a földszint átalakítása, október 18-ától. Ekkor kirendeltségünk ideiglenesen felköltözött az átalakított emeleti szintre. A második ütem alatt is rendes ügymenet, ügyfélfogadás folyt. A kivitelezés befejezéseként január 20-án megtörtént a kirendeltség épületének műszaki átadás-átvétele. Azóta a feltárt hiányosságokat, hibákat kijavították, és a kirendeltség a kétszintes épület egészében végezheti tevékenységét. Az épületbe belépőt tágas öninformációs tér fogadja, az információs pult az ügyféláramlási irányban, hátul található. Az M-pontok az öninformációs tér közepén helyezkednek el, ezzel biztosítva a könnyű megközelíthetőséget. A kirendeltség rendelkezik tanácsadói irodával és fő befogadására alkalmas tárgyalóval is. Az épület földszintje akadálymentes. Az épület az Európai Unió követelményeinek és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ajánlásainak megfelelően újult meg. A TIOP Az integrált munkaügyi és szociális szolgáltató rendszer kereteinek megteremtése az Állami Foglalkoztatási Szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével című kiemelt projekt eredményeként a békési kirendeltség infrastrukturális modernizálása megtörtént. 10

12 A Kiskunfélegyházi Kirendeltség Bács-kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Kiskunfélegyházi Kirendeltség A térség általános bemutatása A kiskunfélegyházi kirendeltség vonzáskörzete Bács-Kiskun megye egyik legkiegyensúlyozottabb méretű és településszerkezetű, középvárosi központú térsége. A KSH szerinti kistérség egybeesik a Kiskunfélegyházi Kirendeltség illetékességi területével, a hozzátartozó települések száma kilenc. A város és vonzáskörzete hagyományosan mezőgazdasági térség, a mezőgazdasági foglalkozásúak megyei átlag feletti részarányával. A térségben él a megye népességének 8,6%-a ( fő). A lakosság 50,5%-a férfi. Az itt élők 65,9%-a gazdaságilag aktív, a foglalkoztatási arány 60,8%. Az aktív keresők gazdasági ágak közötti megoszlását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az iparban 30,1%-a, a mezőgazdaságban 12,6%-a, a szolgáltatásban pedig 52,2%-a dolgozik. A térséghez tartozó településeken működő kisvállalkozások száma 8 227, ebből az egyéni vállalkozók száma Az ipar szerkezetére jellemző, hogy a legtöbb embert az élelmiszeripar és a könynyűipar foglalkoztatja. A könnyűipar képviselőjeként több cipőipari cég van jelen a térségben. Kiskunfélegyházán komoly múltra tekint vissza a gépgyártás és a műanyag-feldolgozás. A helyi ipar fejlődésének lendületet adhat a kiskunfélegyházi volt Bem József Laktanya ipari hasznosítása, valamint a Mercedes Benz-beruházás (2012), amely várhatóan a munkaerőpiac élénkülésével jár. Remélhetőleg a beszállítói kapacitások újabb munkahelyeket teremtenek. A kistérségben a termőhelyi adottságoknak köszönhetően a mezőgazdaság a történelmi időktől hagyományos ágazat. A város környékén nagy múltja van a libanevelésnek, valamint a fólia alatti primőr-zöldségek termesztésének. A megyei átlagnál magasabb a vállalkozások aránya a mezőgazdaságban, az építőiparban, az idegenforgalomban és a szállításban, ugyanakkor alacsonyabb az iparban és a kereskedelemben. 11

13 Munkaerő-piaci helyzet A regisztrált álláskeresők átlagos száma 2011-ben fő volt. A nyilvántartott álláskeresők 22,6%-a járadék, 9,8%-a segély típusú ellátásban részesült, ugyanakkor 21,9%-a RÁT/BPJ-t kapott. Az álláskeresők közel fele nő, a pályakezdők aránya 9,3%. A regisztrált álláskeresők 37,7%-a alacsony iskolázottságú, képzetlen munkaerő. Őket veszélyezteti leginkább a tartós munkanélküliség. A szakmunkások aránya 33,2%, 24,4% középfokú végzettséggel bír, a diplomások aránya 4,6%. A regisztráltak 7,7%-nak gimnáziumi érettségije van. Elhelyezkedési esélyeik minimálisak, hiszen szakképzettségük nincs. A halmozottan hátrányos helyzetű 50 év felettiek aránya 23,2%. Munkaerőigények alakulása Az elmúlt évben fő foglalkoztatására irányuló szándékot jelentettek be a munkáltatók, amelynek 42%-a támogatással, 58%-a pedig támogatás nélkül igényelt munkaerő. Magas, 37,6% a külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatására irányuló igény. Jellemző munkakörök: minősített hegesztő, műanyag feldolgozó, csomagoló-anyagmozgató, idénymunkák (építőipar, mezőgazdaság). 12

14 A Kiskunfélegyházi Kirendeltség Projekt megvalósulása A kiskunfélegyházi kirendeltség 1994-ben költözött egy társasház földszintjére. Ezt követően a tisztasági festésen kívül egyéb munkálatok nem voltak. A TIOP projektbe 2008-ban kapcsolódott be, több sikertelen közbeszerzést követően február 2-án kezdődött el a beruházás. A felújítási munkálatok ütemterv szerint folytak. A kivitelezővel napi kapcsolat állt fenn, harmonikus volt az együttműködés. A javaslatokat meghallgatták, az igényeket figyelembe vették. A kivitelező jó színvonalú munkát végzett, így az épület műszaki átadása a tervezett időpontban, április 15-én megtörtént. A közbeszerzés csúszása miatt a hálózat kiépítése nem készült el határidőre, így egy hónapot csúszott a visszaköltözés. Végül június 1-én vehettük birtokba a megújult épületet. A beruházás megkezdésekor konfliktushelyzet alakult ki a társasház lakóival. Ez alapvetően abból adódott, hogy a lakók többsége nyugdíjas, akik a rossz időjárás miatt a négy fal közé kényszerültek. Megszokott életritmusukat, nyugalmukat az építkezés megzavarta. Nehezen viselték a zajjal járó munkákat, a nagy jövést-menést. A tavasz megérkeztével a kedélyek is lecsillapodtak. 13

15 A program keretében megtörtént a Kiskunfélegyházi Kirendeltség felújítása és korszerűsítése. Az infrastruktúra-fejlesztésnek köszönhetően korszerű eszközökkel felszerelt öninformációs tér került kialakításra. Hatása kettős: egyrészt lehetőség nyílt az ügyfelek részére az önálló álláskeresési tevékenységre, másrészt az ügyintézők több időt tudnak fordítani az önálló álláskereső képességgel nem rendelkező ügyfelek segítésére. Az ügyfélhívó-rendszer kiépítése lehetővé teszi az ütemezett ügyfélfogadást, amelytől a várakozási idő további csökkenése remélhető. A Kiskunfélegyházi Kirendeltség a programnak köszönhetően a kor követelményének megfelelő infrastruktúrával és informatikai háttérrel rendelkezik. Csak a kollégákon múlik, hogyan tudnak élni adottságaikkal, hogyan reagálnak a kihívásokra, a gyorsan változó körülményekre. 14

16 A Pétervásárai Kirendeltség HEVES Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Pétervásárai Kirendeltség A pétervásárai munkaügyi körzet főbb jellemzői A Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaügyi Kirendeltségének illetékességi területéhez tizenöt település tartozik: Pétervására, Ivád, Mátraballa, Mátraderecske, Bükkszék, Terpes, Szajla, Istenmezeje, Fedémes, Erdőkövesd, Váraszó, Kisfüzes, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos. A körzetben január 1-jén fő élt, a megye lakónépességének mindöszsze 4,3%-a. Heves megye északi részén mintegy a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként kicsiny létszámú, fő alatti települések vannak többségben. Nagyváros nincs a térségben; központja, Pétervására lakosainak száma fő. A hegyes-dombos vidéken, kanyargó utakon nehéz a kistelepüléseket megközelíteni. A térség népességeltartó ereje elegendő munkahely hiányában kicsi. Magas az időskorú népesség aránya, a munkavállalási korúak körében jelentős a munkanélküliség. A legnagyobb létszámot az önkormányzatok foglalkoztatják időszakosan, közfoglalkoztatás keretében. A körzetben a Leier Hungária Kft. mátraderecskei téglagyára az egyetlen iparvállalat, amely 100 főnél többet foglalkoztat. A jelentősebb ipari vállalkozások közé sorolható a kozmetikai cikkeket gyártó GIRONDE Kft. Terpesen (76 fő). A csökkent munkaképességű munkavállalókat alkalmazó MÁTRA-HUMÁN Kft. Mátraderecskén (64 fő), a sütőipari termékeket készítő és forgalmazó JAN- ISPÁN Kft. Tarnaleleszen (39 fő). A hulladékgyűjtést, szemétszállítást végző PEVIK Kft. Pé tervásárán (31 fő), valamint az építőiparban tevékenykedő BAFAG Kft. Péter vásárán (29 fő). Mind a körzetre jellemző aktivitási, mind a foglalkoztatási arány messze elmarad a megyei átlagtól, és a régióra jellemző mutatók szintjét sem éri el. 15

17 A Nemzeti Munkaügyi Hivatal által közölt kisterületi becslés szerint évben az aláb biak szerint alakult a körzet munkavállalási korú népességének gazdasági aktivitása: Foglalkoztatottság, munkanélküliség a éves népességen belül, 2010 Megnevezés Pétervásárai körzet Heves megye Észak-Magyarország Foglalkoztatottak (ezer fő) Munkanélküliek (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) éves népesség (ezer fő) Aktivitási arány (%) 55,4 58,8 57,3 Foglalkoztatási ráta (%) 44,8 52,2 47,9 Munkanélküliségi ráta (%) 19,2 11,2 16,3 Regisztrált álláskeresők számának és összetételének alakulása A pétervásárai kirendeltségen nyilvántartott álláskeresők száma december 20. napján 1124 fő volt. Az előző évi záró létszámához képest 14,7%-os, 194 fős csökkenés tapasztalható. Az éves csökkenés üteme magasabb, mint a megyei, a régiós és az országos átlag. A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány (regisztrált álláskeresők: gazdaságilag aktív népesség) a körzetben december végén 22,8% volt, 4%-ponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A regisztrált álláskeresők aránya a megyei mutatót 7,2%ponttal, a régiós átlagot 2,3%ponttal, az országosat 10,3%ponttal haladja meg. Regisztrált álláskeresők számának növekedési üteme és aránya án Területi szint Regisztrált álláskeresők számának éves növekedése (%) Regisztráltak gazdasági aktív népességen belüli aránya (%) Pétervására körzete -14,7 22,8 Heves megye -2,9 15,6 Észak-Magyarország -3,4 20,5 Magyarország -6,6 12,5 16

18 A Pétervásárai Kirendeltség Regisztrált álláskeresők összetétele A regisztrált álláskeresők 54,2%-a férfi, ez az arány 2,4%ponttal haladja meg a megyei átlagot, de a régiós aránynál is magasabb. Az összes álláskereső fele legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű, ez az arány 5 illetve 3%ponttal meghaladja a megyére illetve a régióra jellemző hányadot. Mindössze 135 fő az álláskeresési járadékra jogosultak száma, 12%-os arányuk 5%ponttal alacsonyabb, mint a megyei átlag. Az álláskeresők összetételére jellemző főbb adatok, május Megnevezés A regisztrált álláskeresők Pétervásárai körzet Heves megye Észak-Magyarország fő % fő % fő % Ebből Pályakezdő , , ,7 Férfi , , ,2 Nő , , ,8 Alacsony iskolai végzettségű Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű , , , , , ,7 29 2, , ,6 25 év alatti , , ,5 50 év feletti , , ,4 Tartósan regisztrált , , ,4 Álláskeresési el látásra jogosult Aktív korúak ellátására jogosult , , , , , ,3 Ellátás nélkül , , ,8 17

19 Nyilvántartásba vett munkaerőigény-bejelentések számának alakulása, a munkaerő-kereslet iránya A Pétervásárai Kirendeltségre 2011 évben összesen új álláshely-bejelentés érkezett 495-tel, 59%-kal több mint évben. A támogatott álláshelyek száma 743 főről főre emelkedett elsősorban a rövidebb idejű közfoglalkoztatásnak köszönhetően, a csekély számú támogatáshoz nem kapcsolódó álláshelyek a tavalyihoz hasonlóan alakultak (95-ről 103-re nőtt). Az összes álláshelybejelentés mindössze 8%-át képviselik a nem támogatott állások. A fentiekből is kitűnik, hogy a körzetben alig van tisztán piaci munkaerő-kereslet. A 103 fő munkaerő keresletből 47 fő segédmunkás, 15 fő gépkezelő, összeszerelő, mindössze 29 fő szakmunkás (9 fő kereskedelmi, 8 fő építőipari, 4 fő fémipari, 3 fő vendéglátó-ipari) és 12 fő szellemi munkaerő. Tehát hiányszakma sincs a térségben. Kétségtelen, hogy a nyilvántartott álláskeresők 50%-át kitevő, legfeljebb 8 általános végzettségű, csak segéd- vagy betanított munkásként elhelyezhető réteg visszavezetése a munka világába jelenti kirendeltségi mun katársaink számára a legnagyobb kihívást, de a középfokú végzettségű álláskeresők elhelyezése szintén súlyos probléma a rendkívül munkahelyhiányos térségben. 18

20 A Pétervásárai Kirendeltség Az álláskeresők munkába helyezése terén elért eredmények A Pétervásárai Kirendeltségünk év során összesen 1377 főt közvetített ki a bejelentett álláshelyekre, amelyből sikeresen elhelyezkedett 1143 fő az alábbi támogatási formákban: általános közvetítés: 91 fő Országos Közfoglalkoztatási Program: 81 fő önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás: 588 fő önkormányzati hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás: 347 fő BPJ-ben részesülő álláskereső támogatása vállalkozók részére: 1 fő bértámogatás: 45 fő, bérköltség-támogatás: 27 fő járulék-kedvezmény: 10 fő munkatapasztalat-szerzés támogatása: 3 fő A kirendeltség a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprészének decentralizált keretéből 30,225 millió Ft-ot, a közfoglalkoztatásra elkülönített keretéből további 113,67 millió Ft-ot, így összesen 143,895 millió Ft-ot használt fel. Ez az összeg a BM által a START közfoglalkoztatási mintaprogramra biztosított 46,782 millió Ft-tal kiegészülve, 2011-ben összesen 1161 fő foglalkoztatásának és képzésnek támogatását tette lehetővé. Többségük a helyi önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatásban vett részt. A Munkaerő-piaci Alapból rendelkezésre álló előirányzat felhasználása a pétervásárai munkaügyi körzetben, december 31. Foglalkoztatáspolitikai eszköz Előirányzat felhasználás (Ezer Ft) Decentralizált FA összesen Ebből: képzés összesen közhasznú foglalkoztatás támogatás foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás pk. munkatapasztalat szerzés támogatás területi mobilitást elősegítő támogatás 288 vállalkozóvá válást elősegítő támogatás Közfoglalkoztatás kiadásai Ebből: rövid időtartamú közfoglalkoztatás hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás MPA összesen A TIOP kiemelt projekt kapcsán a beruházás indítása, különböző okok miatt június közepéig csúszott, de az előzetes terveknek megfelelően, fél év múlva már az épület műszaki átadásának első fázisa is megtörtént. Kisebb ki- 19

21 egészítő munkák után, az új kirendeltség végleges műszaki átadása január végén megtörtént. Az épületet az informatikai és telefonhálózat kiépítése, valamint a használatba vételi engedély megszerzése után, májusban vehettük birtokba. Természetesen mindenkinek szembetűnő a változás, így jönnek a pozitív visszajelzések. Egyrészt a kultu ráltabb körülmények, másrészt az épület elérhetősége a legtöbbször említett pozitívum. A város központjában lévő kirendeltség szinte az autóbuszmegálló szomszédságában található. A beruházás eredményeként lényeges változások történtek a régi épülethez képest. Az egyik leghasznosabb változás a 30m 2 -es tárgyaló, ahol a csoportfoglalkozások, tájékoztatók, munkamegbeszélések nyugodt körülmények közt folyhatnak. A régi épületben már nem volt hely az iratok megfelelő tárolására, ezért egymásra pakolt dobozokba kerültek a dokumentumok. Most ezeket tágas irattárakban helyezhetjük el. Az ügyféltérben elhelyezett információs pultban lévő ügyintéző irányítja az ügyfeleket a megfelelő helyre. Ez nagyon meggyorsítja az ügyintézést, mivel a nehezebben tájékozódó álláskeresők is megfelelő eligazítást kapnak. A költözést úgy szerveztük, hogy a számítástechnikai háttér áttelepítését követő napon már a régi épületben használt bútorok is az új kirendeltségre kerüljenek és ezáltal az emeleti irodákban is folyhasson a munka. Erre a mozzanatra legalkalmasabbnak május utolsó csütörtökét és péntekét találtuk. Csütörtök délután az informatikai rendszer leállítása nem okozott problémát, pénteken pedig már az új földszinti ügyféltérben folyt az ügyintézés. A nagyobb beáramlásokról időben értesülünk, ezáltal ütemezni tudjuk az ügyfelek megjelenését. Ezzel el lehet kerülni az esetleges feszültségeket, ami ügyfélhívó rendszer hiányában könnyen előfordulhatna. 20

22 A Balatonfüredi Kirendeltség VESZPRÉM Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Balatonfüredi Kirendeltség A Balatonfüredi Kistérség főbb jellemzői Né p e s s é g, a m u n k avá l l a l á s i k o r ú n é p e s s é g, g a z d a s á g i a k t i v i tá s A gazdaságilag aktív népesség száma az elmúlt években Év Fő fő fő fő fő fő fő A kirendeltség illetékessége 20 településre terjed ki: Balatonfüred, Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balaton szőlős, Balatonudvari, Csopak, Dör gicse, Monoszló, Óbudavár, Örvényes, Paloz nak, Pécsely, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Tihany, Vászoly, Zánka. A lakónépesség száma fő, a munkavállalási korú népességé fő, a foglalkoztatottak száma fő. Megállapítható, hogy a évi csökkenést 2008-ban és 2009-ben jelentős emelkedés követte. Majd 2010-ben és 2011-ben ismét kisebb lett a gazdaságilag aktívak száma. Településeink döntő többsége kis lélekszámú. Balatonfüred lakosságszáma fő, közülük fő tartozik a munkavállalási korú népességbe. Még Tihany és Csopak lakónépessége haladja meg az főt. Óbudavár és Tagyon lakóinak száma a 100 főt sem éri el. Földrajzi adottságok A Balatonfüredi Kistérség területe Veszprém megye déli peremén, részben a Balaton partján, részben pedig a Balaton-felvidéken található. Domborzata hegyes. Az éghajlat a Balaton partján a tavat északról szegélyező hegyeknek köszönhetően enyhébb, mint a megye más területein. Ez jótékony hatással van az idegenforgalomra és a szőlőtermesztésre. Főbb foglalkoztatók: Anna Grand Hotel, Állami Szívkórház, Balatonfüredi Polgármesteri Hivatal, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Club Tihany, Danubius Zrt., balatonfüredi szállodák, Észak-Balatoni Zrt., Termelés Logistic Centrum Kft., TESCO, Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. A kistérségben 21

23 viszonylag kevés nagy létszámot foglalkoztató munkaadó van. Jellemzőek az idegenforgalomhoz, kereskedelemhez, vendéglátáshoz kapcsolódó, pár főt alkalmazó munkáltatók. A legnagyobb munkaadó 360 fővel az Állami Szívkórház. Meghatározó az idegenforgalom, a vendéglátás és a kereskedelem területén történő foglalkoztatás. Ezen munkahelyek többsége szezonális. Ugyanakkor biztató, hogy a közelmúltban több egész évben nyitva tartó szálloda, valamint egy nagy bevásárlóközpont is létesült Balatonfüreden és egyelőre ugyan szerény létszámot foglalkoztatva, de megjelent a K+F szektor is. Az idegenforgalmi szezon meghoszszabbítása érdekében ősszel, télen és tavasszal is sok színvonalas rendezvény várja a vendégeket. A kistérségben egyetlen olyan ipari létesítmény van, amelynek létszáma százas nagyságrendű: a német tulajdonú, építőipari gépekhez részegységeket gyártó Termelés Logistic Centrum Kft. Jelenleg 214 fő saját és 60 fő bérelt munkaerőt alkalmaznak. A mezőgazdaságra a szőlőtermesztés, borkészítés a jellemző. Főleg a pár főt alkalmazó kis családi gazdaságok keretében. A regisztrált álláskeresők számának és összetételének alakulása A kistérség munkaerő-piaci helyzetére az erős szezonális ingadozás a jellemző. Ennek mértékét jól mutatja, hogy amíg a júliusi zárónapon 612 fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, addig január 20-án fő. (2011-ben ez a két hónap hozta a két szélső értéket a nyilvántartott álláskeresők számában.) A nyilván tartott álláskeresők aránya (a gazdaságilag aktív népesség százalékában) a júliusi zárónapon 6,1%, a januárin pedig 15,1% volt. A nyilvántartott álláskeresők száma és aránya első félév végén jelentősen, év végén pedig kis mértékben csökkent az előző év megfelelő időszakához képest. A gazdasági válság hatásai a Balatonfüredi Kistérséget sem kerülték el, ezért 2009-ben jelentősen növekedett az A regisztrált álláskeresők száma és aránya így alakult az elmúlt években Nyilvántartott álláskeresők tárgyhavi létszáma a zárónapon (fő) Nyilvántartott álláskeresők aránya (%) június 527 5, december 966 9, június 406 3, december 926 9, június 659 6, december , június 633 6, december , június 665 6, december ,1 22

24 A Balatonfüredi Kirendeltség álláskeresők száma ben ha mérsékelt ütemben is, de némi csökkenés következett be az igen magas bázishoz képest ben az első félév végi záróadat meghaladta az egy évvel korábbit, decemberben viszont jelentős csökkenés volt tapasztalható. Az álláskeresők összetételének alakulása Az álláskeresők összetételének alakulása december december 20. Állománycsoportok szerint szakmunkás betanított munkás segédmunkás Fizikai összesen: Szellemi összesen: Iskolai végzettség szerint nyolcosztályos általánosnál kevesebb 13 5 nyolcosztályos általános iskola szakmunkásképző szakiskola szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola, egyetem Nemek szerint férfi nő Korcsoportok szerint (KSH) éves és fiatalabb éves éves éves éves éves éves éves éves éves Nyilvántartásban töltött idő szerint legfeljebb 6 hónap hónap hónap hónapnál több

25 A december 20-i és a december 20-i adatokat összehasonlítva megállapítható, hogy csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. Ezt főként a fizikai munkások létszámcsökkenése okozta (-182 fő). Kisebb mértékben, de mérséklődött a szellemi munkát végzők száma is (-25 fő). Az iskolai végzettséget vizsgálva látható, hogy a gimnáziumot végzettek kivételével a többi iskolatípust végzettek esetében létszámcsökkenés történt. A férfiak száma 21,5%-kal, nőké jóval kisebb mértékben, 12,5%-kal csökkent. A éves és az éves korcsoportba tartozók száma minimálisan emelkedett (8, illetve 7 fővel). A többi korcsoportban csökkent a létszám. A legfeljebb 6 hónapja nyilvántartottak száma nagymértékben (243 fővel), a 24 hónapnál régebben regisztrációban szereplőké pedig 6 fővel csökkent. A 7 12 hónapja és a hónapja nyilvántartottak száma emelkedett (6, illetve 36 fővel). A n y i lvá n ta r tá s b a v e t t m u n k a e r ő i g é n y-b e j e l e n t é s e k s z á m á n a k alakulása, a munkaerő -kereslet iránya A munkaerőigény-bejelentések számát az utóbbi öt évben különböző mértékben, de mind az adott félév, mind pedig az adott év végéig sikerült emelni a bázis időszakhoz képest. Munkaerőigény-bejelentés Száma Létszáma június 30-ig december 31-ig június 30-ig december 31-ig június 30-ig december 31-ig június 30-ig december 31-ig június 30-ig december 31-ig június 30-ig december 31-ig

26 A Balatonfüredi Kirendeltség A bejelentett létszámigényre ez nem mondható el, aminek a gazdasági válság volt az oka. Egyre szorosabbá vált a munkáltatói kapcsolattartás, amit tükröz a bejelentések számának folyamatos emelkedése. Ugyanakkor voltak időszakok, amikor egy-egy bejelentés kevesebb létszámra vonatkozott, mint máskor. A válság elmúltával a legutóbbi év végi (2011. december 31.) és a legutolsó félév végi (2011. június 30.) létszám egyaránt a legmagasabb a június 30-tól eltelt időszak év végi és félév végi adatai közül. A munkaerő-keresletben továbbra is az idegenforgalom, kereskedelem, vendéglátás területén kínált álláshelyek dominálnak. A kistérségben igen szerény az ipari és a mezőgazdasági tevékenység. Megjelent, ugyanakkor egyelőre alacsony létszámot foglalkoztat a K+F szektor. A p r o j e k t h e z k a p c s o l ó d ó é p ü l e t ko r s z e r ű s í t é s, informatikai fejlesztések előzményei A balatonfüredi kirendeltség előző elhelyezése önkormányzati bérleményben volt. Összesen 66 m 2 -t tett ki az öt kis méretű iroda. Ezenkívül egy-egy 8 m 2 -es irattár és szerverszoba állt a kirendeltség rendelkezésére. Az ügyfelek méltatlan körülmények között, egy szűk folyosón, illetve a lépcsőn várakoztak, a téli időszakban is, gyakran órákon keresztül. Nem volt a kirendeltségen sem öninformációs kioszk, sem ügyfélhívó-rendszer. 25

27 A p r o j e k t h e z k a p c s o l ó d ó é p ü l e t ko r s z e r ű s í t é s, informatik ai f e j l e s z t é se k f o lya m ata, m e g va l ó s í tá s á n a k ü t e m e i, a felmerült nehézségek és azok megoldása Az új épületet 2007-ben vásárolta meg a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Eredetileg fodrászatnak épült, ezért teljes belső átépítésre volt szükség. A kivitelezési munkák 2010-ben valósultak meg, március 21-től működik itt a kirendeltség. A földszinten elhelyezkedő információs tér 55 m 2 - es. Az információkon túl kulturált várakozási lehetőséget is biztosít az ügyfeleknek, akiket az információs munkatárs irányít sorszámok segítségével az emeleten dolgozó ügyintézőkhöz, mivel ügyfélhívó-rendszerrel továbbra sem rendelkezik a kirendeltség, bár hálózata kiépült. Az ügyintézés hét, a korábbiakkal ellentétben tágas, világos, a mai kor igényeinek megfelelő irodában folyik. Régi épület Főbb összehasonlító információk 82 m m 2 tárgyaló nem volt ügyfélváró, öninformációs kioszk nem volt (szűk, sötét folyosó) van irodák száma 5 7 dolgozói szociális helyiség (konyha) nem volt van mozgáskorlátozottaknak akadálymentesítés nem volt mozgáskorlátozottaknak mellékhelyiség nem volt Új épület öninformációs tér, 4 kioszkkal van van 26

28 A Bicskei Kirendeltség Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Bicskei Kirendeltség Tájékoztató a bicskei körzet munkaerő-piaci helyzetéről A k i s t ér ség j e l l e m z ő i A Bicskei Kistérség a KSH legutóbbi adatai alapján a fejlődő kistérségek között szerepel. Prosperációját, fejleszthetőségét jelentősen meghatározza a földrajzi elhelyezkedése, a domborzati viszonyok, a településszerkezet, a humán erőforrás helyzete. A kistérség összekötő kapocs a Budai-hegység és a Bakony, illetve a Velencei-tó és a Vértes között. A térség központja Bicske. Helyzetét alapvetően meghatározza, hogy a Budapest Győr Hegyeshalom Bécs vasútvonalon fekszik jelentős vasúti forgalommal. Elővárosi szerelvények kötik össze Budapesttel, Tatabányával, Komárommal és Győrrel. Rendszeres autóbuszjáratok közlekednek Székesfehérvárra, Budapestre és a kistérség többi településére. Északkeletről az M1-es autópálya és az 1-es számú főút, délről az M7-es autópálya, középen a 811. számú út biztosítja a jó megközelíthetőséget. A kisváros mai fejlődéséhez hozzájárul több üzem működése, a pénzügyi szolgáltatás, a kereskedelmi ellátás, a szervezett oktatási, egészségügyi, szociális és művelődési intézményrendszer. A fejlett közlekedési infrastruktúra és a fővárosi agglomeráció, valamint a nagyvárosok közelsége alapvetően meghatározza a környék lakosságának munkavállalási szokásait. A kistérség gazdaságilag aktív népességének jelentős része ingázik. A térségben regisztrált gazdálkodó szervezetek száma 3 959, amiből a társas vállalkozások száma Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 101, kissé alacsonyabb a megyei 128 db/ezer fős számnál. A regisztrált vállalkozásoknak alig több mint fele működő, és háromötödük szolgáltatási jellegű feladatot lát el. 27

29 A kistérség legnagyobb foglalkoztatóit Bicskén és közvetlen közelében találhatjuk (Magyarmet Bt., Vincotech Hungária Kft., Koepfer Kft., VIVBER Kft., Bicskei Mezőgazdasági Zrt.). Az álláskeresők számának alakulása Bicske foglalkoztatási körzete tizennégy települést foglal magába 32 ezer fős lakónépességgel, amiből a munkavállalási korú népesség száma alig több mint 22 ezer fő. A foglalkoztatási körzetben nyilvántartott álláskeresők száma az elmúlt éveket tekintve a gazdasági válság megjelenése óta növekszik, havi átlagszámuk 2009-ben fő, 2010-ben fő és 2011 ben némi csökkenést mutatva fő volt. Az álláskeresők adott éven belüli legkisebb és legnagyobb létszámadata között 1,2 1,4-szeres különbség volt tapasztalható a munkáltatók foglalkoztatási szokásának köszönhetően. Az a korábbi évekre jellemző ingadozás is eltűnt, miszerint az álláskeresők száma a nyári hónapokban lecsökken, és év végén, illetve év elején ismét növekedni kezd. Az álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya ben átlagosan 8,8%-ot ért el, a mérőszám idősora is emelkedő tendenciájú, ben 10,5%, 2011-ben átlagosan 10,4%. A mutatószám az elmúlt években azonban a megyei átlagnál hozzávetőleg 2 százalékponttal kisebb volt, 2009-ben a megyén belül a második legkedvezőbb értékkel bírt, és az azt követő időszakokban is a harmadik legalacsonyabb munkanélküliség-mutatójú térség december végén fő álláskeresőt tartottak nyilván a bicskei kirendeltségen, az előző havinál 54 fővel, az egy évvel korábbinál 131 fővel kevesebbet, ami sorrendben 4,1%-os, illetve 9,5%-os csökkenésnek felel meg. A decemberi adatok alapján a nyilvántartásban szereplő álláskeresők 51,5%-a férfi. A munkát keresők négyötöde állománycsoportjuk szerint fizikai foglalkozású. Életkoruk alapján 25 évesnél fiatalabb 12,3%-uk, 50 évnél idősebb 29%-uk. Iskolázottság alapján legtöbbjük több mint kétötödük legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és 33% a szakmunkás végzettségűek aránya. Tartósan egy éven túl álláskereső a nyilvántartottaknak 26,5%-a. A munkára várók közül álláskeresési járadékot vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyt 28%-uk kap, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 23%-uk részesül. 28

30 A Bicskei Kirendeltség Miért vált szükségessé a kirendeltség átalakítása? A bicskei kirendeltség az 1990-es évek közepén épült, félig kész állapotban lett a Fejér Megyei Munkaügyi Központ tulajdona. A lehetőségekhez képest próbálták átalakítani a megváltozott igényeknek megfelelően, de mivel alapvetően nem ügyfélfogadásra tervezték az épületet, nem sikerült maradéktalanul megoldani a problémákat. A gazdasági válság időszakában az ügyfélforgalom jelentős növekedésével felerősödtek az egyébként is meglevő nehézségek. A szűkös ügyféltér nagyon sok esetben jelentett konfliktusforrást az ügyfelek számára. Minimális lehetőségük volt az öninformálódásra, bár kiadványokkal, tájékoztató füzetekkel megpróbálta segíteni őket a kirendeltség. Az ügyfelek egy része az öninformációs rendszerek révén, illetve az ügyintézők minimális segítségével önállóan is képes megtalálni a neki megfelelő munkalehetőségeket, képes önmagát menedzselni, ha ehhez a szervezet korszerű eszközök segítségével megfelelő számú állásajánlatot tud biztosítani. Ezeknek az ügyfeleknek az öninformációs tér tájékoztatása kiemelt fontosságú. Az itt elhelyezett tájékoztatók, állásajánlatok, internet elérést biztosító M-pontok (internetes álláskeresés) segítik az önálló álláskeresést. A kioszkok nagyon sok kirendeltségen csak áhított eszközei voltak a segítségnyújtásnak ide tartozott a bicskei kirendeltség is tól munkaerő-piaci információnyújtás is működik a kirendeltségen, de a szolgáltatás körülményei közel sem voltak optimálisak. Az épületnek és így a szolgáltatásoknak volt egy másik, jelentős hiányossága is. Az évi XXVI. számú Esélyegyenlőségi Törvény értelmében az összes fogyatékossági csoportnak biztosítani kell a létesítmények teljes körű akadálymentes használatát. Ez jelenti a fizikai és az infokommunikációs akadálymentesítést is. A kirendeltség épületébe csak lépcsőn lehetett bejutni, így a polgármester maga autóztatta el az ügyintéző kollégát a szomszéd településre a kerekesszékes ügyfélhez. Az átalakítás A TIOP projekt 2009 áprilisában indult, és Bicske is az átalakítandó kirendeltségek közé került. A modernizáció 2011 februárjában kezdődött el. Az átépítés az ügyféltér bővítésével járt, 40 m 2 -rel növekedett meg ezáltal az a hely, ahol ügyfeleink gyakorolhatják az önálló álláskeresést. Mindezt egy álló és három ülő kioszk elhelyezése is segíti. Az ügyfelek ezeket állás- vagy képzési lehetőségek keresésre könnyedén használhatják, hiszen előképzettség nem szükséges az M-pontok kezeléséhez. Az érintőképernyő használata nagyon 29

31 egyszerű. Ezen keresztül az ügyfelek tájékozódhatnak a munkaügyi kirendeltségeken lévő aktuális állásajánlatokról, ajánlott és elfogadott képzési lehetőségekről. A kioszkok lehetőséget biztosítanak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, illetve a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának honlapjához való hozzáféréshez is. Tájékozódhatnak állásokról, képzési lehetőségekről, a szolgáltatásokról és a támogatásokról. A foglalkozások tartalmáról, azok betöltéséhez szükséges egészségi követelményekről. A honlapokon elérhetőek különböző tanulmányok, publikációk, események, a tevékenységünkkel összefüggő újdonságok. Az ügyfeleknek lehetősége nyílik önállóan önéletrajz készítésére, magyar és idegen nyelven egyaránt. A kioszkokat nem csak a regisztrált álláskeresők használhatják, hanem a munkaerőigényüket bejelenteni kívánó munkáltatók is. Elektronikus formában is lehetőségük van az igényüket eljuttatni hozzánk, így megkímélődnek sorban állástól. Lehetőségük van az ügyelek által feltöltött önéletrajzok megtekintéséhez is. A munkavállalókat, munkáltatókat egyaránt szolgáló naprakész információs bázis kialakítása a cél. 30

32 A Bicskei Kirendeltség A kivitelezéskor, az épület építészeti kialakításakor a személyre szabott, ügyfélbarát szolgáltatás alapját képező információs tér megteremtése volt a cél. Fontos volt az akadálymentes szolgáltatás biztosítása. Ennek érdekében megépült a rámpa, az akadálymentes vizesblokk, kialakították a megfelelő jelzőrendszereket, vezető sávokat, jelzéseket. Az információs tér az öninformációs rendszereknek ad helyet, és az ügyfeleknek lehetőséget nyújt az önálló informálódásra, álláskeresésre, az önéletrajz írására. Az átalakítás után az adottságokhoz képest tágas, színes, kényelmes, modern technikai berendezésekkel felszerelt, információs tér áll az ügyfelek rendelkezésére, ami mindenképpen jó benyomást kelt, ösztönzőleg hat rájuk. Eddig a kirendeltség nem rendelkezett önállóan használható információs pulttal, az átalakítás után ez is megvalósult. Az itt helyet foglaló munkatárs, aki információs feladatokat lát el, hozzájárul az ügyfelek szakszerű irányításához, segítséget nyújt az M-pontok (kioszkok) használatához, az önálló információszerzéshez, álláskereséshez. Rendben tartja és aktualizálja az információs pultokon lévő anyagokat, állásajánlatokat. Az ügyfeleket papír alapú információ-hordozók (kiadványok, prospektusok) is segítik a tájékozódásban. Ezeket az anyagokat tárolókon, falra szerelhető táblákon találhatják. A dokumentumok, kiadványok, szórólapok helyben is tanulmányozhatók, de az ügyfelek kérésére el is vihetőek. A dokumentumok kihelyezése során fontos szempont volt, hogy az ügyfelek, munkáltatók, illetve egyéb szervezetek is megtalálják a számukra fontos információt, úgy, hogy az mindenki számára hasznos és értelmezhető legyen. 31

33 A kirendeltség akadálymentes, barátságos, egységes, színes, technikai felszerelésekkel teli, kulturált mellékhelyiséggel, gyereksarokkal rendelkező, a kornak megfelelő intézménnyé vált, hozzájárulva ezzel az ügyfelek önálló álláskereséséhez és a hivatal színvonalas működéshez. Jelenleg a kirendeltségen hatfős a létszám, valamint két kolléga határozott idejű kinevezéssel rendelkezik, ők a TÁMOP programok megvalósításán dolgoznak. Ketten szolgáltatókkal civil szervezetekkel kötött szerződés keretei között végzik munkájukat. Az épület így összességében tíz kolléga munkahelye. Ketten közülük teljesen megújult irodába költözhettek, mert a projekt új bútorok beszerzését is lehetővé tette. A szervezet egyik legfontosabb feladata, hogy a munkaközvetítéssel áthidalja a szakadékot a munkaerő-kereslet és -kínálat között; jobb szolgáltatást nyújtson a munkáltatóknak, személyre szabottat az álláskeresőknek. Remélhetőleg a modernizáció elősegíti mindezt. A fejlesztés megvalósulásának főbb mérföldkövei A január 11-én kezdődött az előkészítő munka a TIOP kiemelt projekt első ütemében megvalósuló, infrastruktúrafejlesztéssel érintett kirendeltségekkel kapcsolatban július 15-én (az akkori nevén) FSZH felé komplett anyagot küldték az érintett kirendeltségről. A projektjavaslatot augusztus 08-án befogadták. A kiviteli tervek december hónapban elkészültek évről áthúzódott a várható kivitelezés 2010-re. A kivitelezést 2010 második-harmadik negyedévére jósolták decemberben kérték az építési engedély egy évvel történő meghosszabbítását. Sikertelen közbeszerzés miatt a kivitelezés átcsúszott 2011-re. A kivitelezés tervezett időpontja: február április 25. A tényleges kivitelezés március május 27-ig tartott, a csúszás oka a fővállalkozó és alvállalkozó közötti vita, és az alvállalkozó cseréje. A kivitelező: Mátra Építőipari Klaszter Kft. és az EnerGas Kft. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: Ft. A kivitelezés idejére a működőképesség fenntartása miatt bérleménybe költözött a kirendeltség, így az intézményt mintegy 3,5 millió Ft ráfordítás terhelte. 32