Relativisztikus pont-mechanika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Relativisztikus pont-mechanika"

Átírás

1 Relativisztikus pont-mechanika Balog János MTA Wigner FK RMI, Budapest Pont-mechanika és kauzalitás, no-interaction tétel Relativisztikus és prediktív mechanika Kanonikus relativisztikus mechanika Ruijsenaars-Schneider modellek (1 + 1 dim) Fizikai alkalmazások SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március 13.

2 Kauzalitás és pont-mechanika Relativisztikus részecskefizika = relativisztikus kvantumtérelmélet (QFT) Relativisztikus pont-mechanika: szükséges / lehetséges? Dirac ( 49): három lehetséges formalizmus (nem bizonyította, hogy konzisztensek) instant form : pillanatszerű távolhatás Thomas, Havas, Foldy,... SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március 13. 1

3 Figure 1: Ha az egyik részecske mozgásállapotát az A téridő pontban megváltoztatjuk, erről a másik részecske legkorábban a B téridőpontban értesülhet, a hatás nem terjedhet pillanatszerűen az egyidejű B o téridő pontba. SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március 13. 2

4 Currie, Jordan, Sudarshan 63, Leutwyler 65 no-interaction tétel szokásos kanonikus nechanika: {x i a} r a=1 Hamilton-függvény: H(x, p) {p i a} r a=1kanonikus változók további 9 Poincaré generátor, melyek geometriailag hatnak a részecske-koordinátákon (világvonal-feltétel WLC) Csak szabad részecskerendszer a megoldás! Currie 66, Hill 67 {x i a} koordináták kanonikusságát kell csak feladni Currie-Hill (CH) egyenletek 80-as évek: Todorov, Komar, Samuel, Sudarshan, Mukunda... konkrét konstrukciók (Hamiltoni redukció) dimenziós példák SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március 13. 3

5 Pont-mechanika (M) x µ : téridő koordináták µ = 0, 1, 2, 3 x i : tér koordináták i = 1, 2, 3 x 0 = ct {x i a(t)} r a=1 r-részecske trajektóriák alternatív leírás: {x µ a(τ a )} x 0 a(τ a ) ct dx 0 a dτ a > 0 fázistér: ξ = (ξ 1, ξ 2,..., ξ m ) pont-mechanikai rendszer: {x i a(t; ξ)} függvények SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március 13. 4

6 Példák: természetes fázistér: y i a = x i a(0) v i a = ẋ i (0) [6r] szórási problémák: {ȳa, i v a} i [6r] { x i a (t) ( ȳa i + v at )} i = 0 lim t absztrakt fázistér: {p A, q A } A = 1, 2,..., f [2f] SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március 13. 5

7 Relativisztikus pont-mechanika (RM) Poincaré transzformáció: x µ = A µ + L µ νx ν L µ νl µω = η νω 10 generátor: {Ĥ, ˆP i, ˆL i, ˆK i } kommutációs relációk: [Ĥ, ˆP i ] = 0 [Ĥ, ˆL i ] = 0 [Ĥ, ˆK i ] = ˆP i [ˆL i, ˆP j ] = ɛ ijm ˆPm [ˆL i, ˆL j ] = ɛ ijm ˆLm [ˆL i, ˆK j ] = ɛ ijm ˆKm [ ˆP i, ˆP j ] = 0 [ ˆP i, ˆK j ] = 1 c 2 δ ij Ĥ [ ˆK i, ˆK j ] = 1 c 2 ɛ ijm ˆLm SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március 13. 6

8 {x µ a(τ a )} r a=1 X(ξ) részhalmaz téridőben Poincaré transzformált trajektóriák: Λ(g; X) : Λ ( g 2 ; Λ(g 1 ; X) ) = Λ(g 2 g 1 ; X) Relativisztikus mechanika Létezik L(g; ξ): Poincaré hatása a fázistéren X ( L(g; ξ) ) = Λ ( g; X(ξ) ) Csoporthatás: X ( L(g 2 ; L(g 1 ; ξ) )) = Λ ( g 2 ; X ( L(g 1 ; ξ) )) = Λ ( g 2 ; Λ(g 1 ; ξ) ) = Λ(g 2 g 1 ; ξ) = X ( L(g 2 g 1 ; ξ) ) L ( g 2 ; L(g 1 ; ξ) ) = L(g 2 g 1 ; ξ) SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március 13. 7

9 x i a = A i + L i jx j a + L io x o a x o a = A o + L o jx j a + L oo x o a argumentum: x o a = ct a x o a = ct x i a( t; L(g, ξ) ) = A i + L i jx j a(t a ; ξ) + L io ct a A o + L o jx j a(t a ; ξ) + L oo ct a = ct for infinitesimal transformations: g = 1 + ε A T A + O(ε 2 ) A µ α µ L µ ν δ µ ν + λ µ ν t a t + σ a ε A ˆQA x i a(t) = α i + λ i jx j a(t) + σ a ẋ i a(t) + λ io ct α o + λ o jx j a(t) + cσ a + λ oo ct = 0 SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március 13. 8

10 időeltolás ε A ˆQA = α o Ĥ/c α i = λ µ ν = 0 σ a = α o /c α o Ĥx i a = α o ẋ i a Ĥx i a = ẋ i a téreltolás ε A ˆQA = α j ˆPj α o = λ µ ν = 0 σ a = 0 α j ˆPj x i a = α i ˆP j x i a = δ ij forgás ˆL j x i a = ɛ jik x k a SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március 13. 9

11 Lorentz boost ε A ˆQA = u j ˆKj α µ = λ i j = 0 λ j o = λo j = u j /c σ a = u j x j a/c 2 u j ˆKj x i a = u k x k aẋ i a/c 2 + u i t ˆK j x i a = 1 c 2 x j aẋ i a + δ ij t SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március

12 Világvonal feltételek (WLC) y i a = x i a(0) v i a = ẋ i a(0) µ i a = ẍ i a(0) Ĥy i a = v i a Ĥv i a = µ i a ˆP i y k a = δ ik ˆL i y k a = ɛ ikl y l a ˆK i y k a = 1 c 2 y i av k a ˆP i v k a = 0 ˆL i v k a = ɛ ikl v l a ˆK i v k a = δ ik 1 c 2 v i av k a 1 c 2 y i aµ k a SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március

13 Prediktív mechanika (PM) Természetes fázistér (6r dimenziós) ξ : {ya, i va} i trajektóriák: x i a(t; y, v) x i a(0; y, v) = ya i ẋ i a(0; y, v) = va i gyorsulás: ẍ i a(t; y, v) Newtoni egyenletek: ( ) ẍ i a(t) = µ i a x(t), ẋ(t) dinamika: Ĥ = a { v i a y i a } + µ i a(y, v) va i SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március

14 Prediktív relativisztikus mechanika (PRM) Poincaré generátorok: ˆP i = a ˆL i = ɛ ijk ˆK i = a a y i a { y k a y j a { 1 c 2 y i av k a y k a } + va k va j + ( δ ik 1 c 2 v i av k a 1 c 2 y i aµ k a ) v k a } Poincaré Lie algebra relációk: megszorítások a µ i a gyorsulásokra eltolás: forgás: µ i a csak a relatív távolságoktól függhet µ i a a vektor-változók vektoriális függvénye SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március

15 [Ĥ, ˆK i ] = ˆP i Currie-Hill (CH) egyenletek b { µ i a v k b + 1 c 2 (x k a x k b)v j b µ i a x j b + 1 c 2 (x k a x k b)µ j b µ i a v j b 1 c 2 v k b v j b µ i a v j b } + 2 c 2 v k aµ i a + 1 c 2 µ k av i a = 0 PRM-1 PRM-2 {H, P i, L i, K i } mennyiségek léteznek fázistéren szimplektikus struktúra (Poisson zj) Ĥ = {H,... } ˆPi = {P i,... } etc. SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március

16 Kanonikus relativisztikus mechanika (CRM) szimplektikus struktúra a fázistéren 10 Poincaré generátor adott: {H, P i, L i, K i } {ya} i trajectória változók adottak Világvonal feltételek teljesülnek: {P i, y k a} = δ ik {L i, y k a} = ɛ ikl y l a {K i, y k a} = 1 c 2 y i a{h, y k a} SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március

17 Ruijsenaars-Schneider modellek dimenziós toy modellek dim Poincaré: {H, P} = 0 {H, K} = P {P, K} = H/c 2 WLC: {P, x a } = 1 {K, x a } = x a {H, x a }/c 2 RS Ansatz: kanonikus változók: {q a, θ b } = δ ab a, b = 1, 2,... r Poincaré generátorok: H = mc 2 a chθ a V a P = mc a shθ a V a K = 1 c q a a V a = b a f(q a q b ) f > 0 ps fv SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március

18 {H, P} = m2 c 3 2 a q a b a f 2 (q a q b ) = 0 megoldás: f 2 (q) = a + b p(q) Weierstrass függvény degenerált (speciális) esetek: f(x) = 1 + W (x) W (x) = g 2 x 2 γ 2 sh 2 ωx γ 2 sin 2 ωx type I (rac.) type II (hip.) type III (trig.) SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március

19 Trajektória változók: Q a (x; q, θ) = exp{x ˆP } q a a = 1, 2,..., r monoton: dq a (x) dx < 0 egyértelmű: Q a (x a ) = 0 nem kanonikus! {x a, x b } 0 SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március

20 Fizikai alkalmazások klasszikus elektronelmélet (Feynman-Wheeler/Rohrlich) Kompakt kettős rendszerek ált. rel.-ben (gravitációs hullámforrás) Futamase-Itoh Blanchet et al. Damour-Jaranowski-Schäfer (pontszerűnek tekinthető) 2 fekete lyuk vagy neutroncsillag mozgásegyenletek poszt-newtoni (1/c 2 ) kifejtésben: 3, 3 1/2 rend (legújabban 4 rend) CH egyenletek (poszt-newtoni kifejtésben) teljesülnek regularizálással kapcsolatos nemegyértelműség 3. PN rendben a Poincaré szimmetria megkövetelésével oldható fel SZTE Elméleti Fizikai Tanszék szeminárium, március

Lagrange és Hamilton mechanika

Lagrange és Hamilton mechanika Lagrange és 2010. október 17. Lagrange és Tartalom 1 Variáció Lagrange egyenlet Legendre transzformáció Hamilton egyenletek 2 3 Szimplektikus sokaság Hamilton mez Hamilton és Lagrange egyenletek ekvivalenciája

Részletesebben

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia, Tárgymutató állapottér, 3 10, 107 általánosított impulzusok, 143 147 általánosított koordináták, 143 147 áramlás, 194 197 Arisztotelész mozgástörvényei, 71 77 bázisvektorok, 30 centrifugális erő, 142 ciklikus

Részletesebben

A klasszikus mechanika matematikai módszerei

A klasszikus mechanika matematikai módszerei A klasszikus mechanika matematikai módszerei Házi feladatok 2015/16 tavasz A feladatok közül szabadon lehet választani. Az összpontszám alapján alakul ki az érdemjegy a szokásos ponthatárokkal: 40-55-70-85.

Részletesebben

Az elméleti mechanika alapjai

Az elméleti mechanika alapjai Az elméleti mechanika alapjai Tömegpont, a továbbiakban részecske. A jelenségeket a háromdimenziós térben és időben játszódnak le: r helyzetvektor v dr dt ṙ, a dr dt r a részecske sebessége illetve gyorsulása.

Részletesebben

CALOGERO-RUIJSENAARS TÍPUSÚ INTEGRÁLHATÓ RENDSZEREK. I II III IV Elméleti Fizika Szeminárium Szeged, április 13.

CALOGERO-RUIJSENAARS TÍPUSÚ INTEGRÁLHATÓ RENDSZEREK. I II III IV Elméleti Fizika Szeminárium Szeged, április 13. CALOGERO-RUIJSENAARS TÍPUSÚ INTEGRÁLHATÓ RENDSZEREK Görbe Tamás Ferenc Relativisztikus I II III IV Klasszikus Kvantum Nemrelativisztikus I II III IV Klasszikus Kvantum Elméleti Fizika Szeminárium Szeged,

Részletesebben

3. előadás Stabilitás

3. előadás Stabilitás Stabilitás 3. előadás 2011. 09. 19. Alapfogalmak Tekintsük dx dt = f (t, x), x(t 0) = x 0 t (, ), (1) Jelölje t x(t; t 0, x 0 ) vagy x(.; t 0, x 0 ) a KÉF megoldását. Kívánalom: kezdeti állapot kis megváltozása

Részletesebben

Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika

Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika 1. előadás Vonatkoztatási rendszer Hely-idő-tömeg standardok 3-dimenziós

Részletesebben

Diszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (

Diszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. ( FELADATOK A LEKÉPEZÉSEK, PERMUTÁCIÓK TÉMAKÖRHÖZ Diszkrét Matematika 4. LEKÉPEZÉSEK Értelmezési tartomány és értékkészlet meghatározása : Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából ( zöld könyv ): XIII.

Részletesebben

1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában

1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában 1. Reprezentáció elmélet 1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában A vektorok és az operátorok mátrixok formájában is felírhatók. A végtelen dimenziós ket vektoroknak végtelen sok sort tartalmazó oszlopmátrix

Részletesebben

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet Ha hibát elírást találsz kérlek jelezd: sellei_m@hotmail.com A fríss/javított változat elérhet : people.inf.elte.hu/semsaai/modalg/ 2.ZH Számonkérés: 3.EA-tól(DE-ek)

Részletesebben

"Flat" rendszerek. definíciók, példák, alkalmazások

Flat rendszerek. definíciók, példák, alkalmazások "Flat" rendszerek definíciók, példák, alkalmazások Hangos Katalin, Szederkényi Gábor szeder@scl.sztaki.hu, hangos@scl.sztaki.hu 2006. október 18. flatness - p. 1/26 FLAT RENDSZEREK: Elméleti alapok 2006.

Részletesebben

A spin. November 28, 2006

A spin. November 28, 2006 A spin November 28, 2006 1 A spin a kvantummechanikában Az elektronnak és sok más kvantummechanikai részecskének is van egy saját impulzusnyomatéka amely független a mozgásállapottól. (Úgy is mondhatjuk,

Részletesebben

Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek

Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek Az november 23-i szeminárium témája Rövid összefoglaló Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek felfrissítése? Tekintsünk ξ 1,..., ξ k valószínűségi változókat,

Részletesebben

Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk

Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk Fraktálok Kontrakciók Affin leképezések Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék TARTALOMJEGYZÉK 1 of 71 A Lipschitz tulajdonság ÁTMÉRŐ, PONT ÉS HALMAZ TÁVOLSÁGA Definíció Az (S, ρ) metrikus tér

Részletesebben

1 A kvantummechanika posztulátumai

1 A kvantummechanika posztulátumai A kvantummechanika posztulátumai October 29, 2006 A kvantummechanika posztulátumai Célunk felépíteni a kvantummechanikát posztulátumok segítségével úgy ahogy az elemi hullámmechanika során eljártunk. Arra

Részletesebben

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Közönséges differenciálegyenletek Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Célunk a függvény meghatározása Egyetlen független

Részletesebben

Boros Zoltán február

Boros Zoltán február Többváltozós függvények differenciál- és integrálszámítása (2 3. előadás) Boros Zoltán 209. február 9 26.. Vektorváltozós függvények differenciálhatósága és iránymenti deriváltjai A továbbiakban D R n

Részletesebben

Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek

Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E

Részletesebben

Bevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk

Bevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk Tartalom Bevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk vizsgálata 1. Példa az állapottér reprezentációk megválasztására 2. Átviteli függvény és állapottér reprezentációk közötti kapcsolatok

Részletesebben

6.6. Integrálható rendszerek, zaj, operátorelmélet

6.6. Integrálható rendszerek, zaj, operátorelmélet IMPULZUSLÉZEREK ALKALMAZÁSA AZ ANYAGTUDOMÁNYBAN ÉS A BIOFOTONIKÁBAN" 6.6. Integrálható rendszerek, zaj, operátorelmélet TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0060 projekt SZTE Bolyai Intézet 6720 Szeged, Aradi

Részletesebben

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben Feladat: A háromtest probléma speciális megoldásai Arra vagyunk kiváncsiak, hogy a bolygó mozgásnak milyen egyszerű egyensúlyi megoldásai vannak három bolygó esetén. Az így felmerülő három-test probléma

Részletesebben

Sinkovicz Péter, Szirmai Gergely október 30

Sinkovicz Péter, Szirmai Gergely október 30 Hatszögrácson kialakuló spin-folyadék fázis véges hőmérsékletű leírása Sinkovicz Péter, Szirmai Gergely MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet 2012 október 30 Áttekintés

Részletesebben

Hiszterézises káoszgenerátor vizsgálata

Hiszterézises káoszgenerátor vizsgálata vizsgálata Csikja Rudolf 2007. november 14. 1 / 34 Smale-patkó Smale-patkó Smale-patkó Cantor-halmaz A végtelen sorozatok tere 2 / 34 Smale-patkó L S R L R T B 3 / 34 Smale-patkó f(x, y) = A [ ] [ ] x

Részletesebben

Á Á Á Á Ü ű Ü ö ű Ö ó ó ó ó Í ö Í ö ű ö ó ó ó Ö Í ó ó ó ó ó ó ó ö ó ö ö ó ö ó ö Ú Ö ó Í ö Í Íó Í ó Á Á ö ű ű ö É ü ű ó É ó ű ó ű ü É ó ó ó Ü É ó ó ö ó Í ü ö ö ö ü ó Ü ö ó ó É ü ö ö ó ü ű ó ü ö ó ó ö É

Részletesebben

ö í Ü ö Ö ö ű ö ű ö í ű ó ö ó ö Ö ó ü í ó ó ó ö ö ö ó ó ó ö í ó ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ö í ö ö ű ö ű ö í í í í ü ü í ó ö ö ü ú ü ö ö ö ó ü ö ű ö ö ü ó ö ú ö ű ö í ú í ó ö í ó ö í ö ű ö ű ö í í í ó ö ö Ö Ö

Részletesebben

Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső

Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső Kényszerek Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy kényszerek. Példák: 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső felületén mozog. Kényszerek Geometriai vagy

Részletesebben

MATEMATIKAI ÉS FIZIKAI ALAPOK

MATEMATIKAI ÉS FIZIKAI ALAPOK MATEMATIKAI ÉS FIZIKAI ALAPOK F:\EGYJEGYZ\20\alapok.doc 4 Feb 20 www.rmki.kfki.hu/~szego/egyjegyz. A Dirac-delta 2. Elektrodinamika mozgó közegekben 3. Függvénytranszformációk (Fourier transzformáció)

Részletesebben

u u IR n n = 2 3 t 0 <t T

u u IR n n = 2 3 t 0 <t T IR n n =2 3 u() u u u u IR n n = 2 3 ξ A 0 A 0 0 0 < T F IR n F A 0 A 0 A 0 A 0 F :IR n IR n A = F A 0 A 0 A 0 0 0 A F A 0 A F (, y) =0 a = T>0 b A 0 T 1 2 A IR n A A A F A 0 A 0 ξ A 0 = F (ξ) ε>0 δ ε

Részletesebben

Opkut deníciók és tételek

Opkut deníciók és tételek Opkut deníciók és tételek Készítette: Bán József Deníciók 1. Deníció (Lineáris programozási feladat). Keressük meg adott lineáris, R n értelmezési tartományú függvény, az ún. célfüggvény széls értékét

Részletesebben

Bevezetés az algebrába 2 Vektor- és mátrixnorma

Bevezetés az algebrába 2 Vektor- és mátrixnorma Bevezetés az algebrába 2 Vektor- és mátrixnorma Wettl Ferenc Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M 2016.

Részletesebben

Bevezetés az algebrába 2

Bevezetés az algebrába 2 B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Bevezetés az algebrába 2 BMETE91AM37 Differencia- és differenciálegy.-rsz. H607 2017-04-05

Részletesebben

Gazdasági matematika II. tanmenet

Gazdasági matematika II. tanmenet Gazdasági matematika II. tanmenet Mádi-Nagy Gergely A hivatkozásokban az alábbi tankönyvekre utalunk: T: Tóth Irén (szerk.): Operációkutatás I., Nemzeti Tankönyvkiadó 1987. Cs: Csernyák László (szerk.):

Részletesebben

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati ϕ t + j ϕ = 0 mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati sűrűsége j ϕ - a ϕ-hez tartozó áramsűrűség j ϕ = vϕ + j rev + j irr vϕ - advekció j rev - egyéb reverzibilis áram

Részletesebben

Megoldások. ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4; 2, 3) normális eloszlású P (ξ

Megoldások. ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4; 2, 3) normális eloszlású P (ξ Megoldások Harmadik fejezet gyakorlatai 3.. gyakorlat megoldása ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4;, 3 normális eloszlású P (ξ 8 ξ 5 feltételes valószínűségét (.3. alapján számoljuk.

Részletesebben

Matematika (mesterképzés)

Matematika (mesterképzés) Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,

Részletesebben

Precesszáló kompakt kettősök szekuláris dinamikája

Precesszáló kompakt kettősök szekuláris dinamikája Precesszáló kompakt kettősök szekuláris dinamikája Keresztes Zoltán, Tápai Márton, Gergely Á. László Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszék, Kísérleti Fizikai Tanszék Tartalom Változók a kettősök

Részletesebben

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

A Hamilton-Jacobi-egyenlet A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P

Részletesebben

Kvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje

Kvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje Kvantummechanika gyakorlat 015 1. Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje 1. Mutassuk meg, hogy A és B tetsz leges operátorokra igaz, hogy e B A e B = A + [B, A] + 1![ B, [B, A] ] +....

Részletesebben

Stacionárius tengelyszimmetrikus terek a Kerr-Newman téridő

Stacionárius tengelyszimmetrikus terek a Kerr-Newman téridő 1 / 32 Stacionárius tengelyszimmetrikus terek a Kerr-Newman téridő Fodor Gyula MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Integrálhatóság Nyári Iskola Budapest, 2008 augusztus 25 Bevezetés 2 / 32

Részletesebben

BKT fázisátalakulás és a funkcionális renormálási csoport módszer

BKT fázisátalakulás és a funkcionális renormálási csoport módszer BKT fázisátalakulás és a funkcionális renormálási csoport módszer Nándori István MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport, Debreceni Egyetem MTA-Atomki, Debrecen Wigner FK zilárdtestfizikai és Optikai Intézet,

Részletesebben

SZTE Elméleti Fizikai Tanszék. Dr. Czirják Attila tud. munkatárs, c. egyetemi docens. egyetemi docens. Elméleti Fizika Szeminárium, december 17.

SZTE Elméleti Fizikai Tanszék. Dr. Czirják Attila tud. munkatárs, c. egyetemi docens. egyetemi docens. Elméleti Fizika Szeminárium, december 17. Időfüggő kvantumos szórási folyamatok Szabó Lóránt Zsolt SZTE Elméleti Fizikai Tanszék Témavezetők: Dr. Czirják Attila tud. munkatárs, c. egyetemi docens Dr. Földi Péter egyetemi docens Elméleti Fizika

Részletesebben

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb

Részletesebben

Excel segédlet Üzleti statisztika tantárgyhoz

Excel segédlet Üzleti statisztika tantárgyhoz Miskolci Egyetem Üzleti Statisztika és Előrejelzési Intézeti Tanszék Excel segédlet Üzleti statisztika tantárgyhoz. Z próba einek meghatározása óbafüggvény: x - m z = ; vagy σ/ n x - m z = ; vagy s/ n

Részletesebben

Az impulzusnyomatékok általános elmélete

Az impulzusnyomatékok általános elmélete Az impulzusnyomatékok általános elmélete November 27, 2006 Az elemi kvantummechanika keretében tárgyaltuk már az impulzusnyomatékot. A továbbiakban általánosítjuk az impulzusnyomaték fogalmát a kvantummechanikában

Részletesebben

Gyakorló feladatok I.

Gyakorló feladatok I. Gyakorló feladatok I. a Matematika Aa Vektorüggvények tárgyhoz (D D5 kurzusok) Összeállította: Szili László Ajánlott irodalmak:. G.B. Thomas, M.D. Weir, J. Hass, F.R. Giordano: Thomas-féle KALKULUS I.,

Részletesebben

Kevert állapoti anholonómiák vizsgálata

Kevert állapoti anholonómiák vizsgálata Kevert állapoti anholonómiák vizsgálata Bucz Gábor Témavezet : Dr. Fehér László Dr. Lévay Péter Szeged, 2015.04.23. Bucz Gábor Kevert állapoti anholonómiák vizsgálata Szeged, 2015.04.23. 1 / 27 Tartalom

Részletesebben

Bozonikus Húrelmélet Vizsgálata

Bozonikus Húrelmélet Vizsgálata Szakdolgozat Bozonikus Húrelmélet Vizsgálata Varga Bonbien Fizika BSc., fizikus szakirány III. évfolyam 010. Május Témavezető: Prof. Horváth Zalán ELTE, Elméleti Fizikai Tanszék Tartalomjegyzék Bevezetés

Részletesebben

Integr alsz am ıt as. 1. r esz aprilis 12.

Integr alsz am ıt as. 1. r esz aprilis 12. Integrálszámítás. 1. rész. 2018. április 12. Területszámítás f : [a, b] IR + korlátos függvény. Mennyi a függvény grafikonja és az x tengely közti terület? Riemann integrál, ismétlés F: Az összes lehetséges

Részletesebben

Dinamikus modellek szerkezete, SDG modellek

Dinamikus modellek szerkezete, SDG modellek Diagnosztika - 3. p. 1/2 Modell Alapú Diagnosztika Diszkrét Módszerekkel Dinamikus modellek szerkezete, SDG modellek Hangos Katalin PE Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Diagnosztika - 3.

Részletesebben

Kvantum marginális probléma és összefonódási politópok

Kvantum marginális probléma és összefonódási politópok Kvantum marginális probléma és összefonódási politópok Vrana Péter Budapesti műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geometria Tanszék 04. október. / Összetett rendszerek Jelölések k darab részrendszer H,

Részletesebben

elemi gerjesztéseinek vizsgálata

elemi gerjesztéseinek vizsgálata Hatszögrácson kialakuló spin-folyadék fázis elemi gerjesztéseinek vizsgálata Sinkovicz Péter, Szirmai Gergely MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet 2013 április 29 Áttekintés

Részletesebben

4. Az A és B események egymást kizáró eseményeknek vagy idegen (diszjunkt)eseményeknek nevezzük, ha AB=O

4. Az A és B események egymást kizáró eseményeknek vagy idegen (diszjunkt)eseményeknek nevezzük, ha AB=O 1. Mit nevezünk elemi eseménynek és eseménytérnek? A kísérlet lehetséges kimeneteleit elemi eseményeknek nevezzük. Az adott kísélethez tartozó elemi események halmazát eseménytérnek nevezzük, jele: X 2.

Részletesebben

A Dirac egyenlet pozitivitás-tartása

A Dirac egyenlet pozitivitás-tartása A Dirac egyenlet pozitivitás-tartása Barankai Norbert MTA-ELTE Theoretical Physics Research Group 1 Barankai Norbert A Dirac egyenlet pozitivitás-tartása Outline 1 Bevezetés Pályaintegrálok és szimuláció

Részletesebben

Holográfia a részecskefizikában

Holográfia a részecskefizikában Atomoktól a csillagokig: 2017. október 12. Holográfia a részecskefizikában Bajnok Zoltán MTA, Wigner Fizikai Kutatóközpont 4D Minkowski tér 5D gömb 5D anti de Sitter tér idö tér extra dimenzió Hány dimenziós

Részletesebben

Wigner tétele kvantummechanikai szimmetriákról

Wigner tétele kvantummechanikai szimmetriákról Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet és MTA-DE "Lendület" Funkcionálanalízis Kutatócsoport, Debreceni Egyetem 2014. Október 30. Elméleti Fizika Szeminárium A tétel története Wigner tétele Tétel Legyen

Részletesebben

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ Mechatronika = Mechanikai elemek+ elektromechanikai átalakítók+ villamos rendszerek+ számítógép elemek integrációja Eszközök, rendszerek, gépek és szerkezetek felügyeletére, vezérlésére (manapság miniatürizált)

Részletesebben

Markov-láncok stacionárius eloszlása

Markov-láncok stacionárius eloszlása Markov-láncok stacionárius eloszlása Adatbányászat és Keresés Csoport, MTA SZTAKI dms.sztaki.hu Kiss Tamás 2013. április 11. Tartalom Markov láncok definíciója, jellemzése Visszatérési idők Stacionárius

Részletesebben

Egyesített funkcionális renormálási csoport egyenlet

Egyesített funkcionális renormálási csoport egyenlet Egyesített funkcionális renormálási csoport egyenlet Nándori István MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport, MTA-Atomki, Debrecen Magyar Fizikus Vándorgyűles, Debrecen, 2013 Kvantumtérelmélet Részecskefizika

Részletesebben

Programtervező informatikus I. évfolyam Analízis 1

Programtervező informatikus I. évfolyam Analízis 1 Programtervező informatikus I. évfolyam Analízis 1 2012-2013. tanév, 2. félév Tételek, definíciók (az alábbi anyag csupán az előadásokon készített jegyzetek mellékletéül szolgál) 1. Mit jelent az asszociativitás

Részletesebben

Bevezetés a görbe vonalú geometriába

Bevezetés a görbe vonalú geometriába Bevezetés a görbe vonalú geometriába Metrikus tenzor, Christoffel-szimbólum, kovariáns derivált, párhuzamos eltolás, geodetikus Pr hle Zsóa A klasszikus térelmélet elemei (szeminárium) 2012. október 1.

Részletesebben

Klasszikus és kvantum fizika

Klasszikus és kvantum fizika Klasszikus és kvantum fizika valamint a Wigner függvény T.S. Biró MTA Fizikai Kutatóközpont, Budapest 2017. november 13. T.S.Biró Wigner 115, Budapest, 2017. Nov. 15. Biró Klassz kvantum 1 / 22 Abstract

Részletesebben

Kalkulus II. Beugró kérdések és válaszok 2012/2013 as tanév II. félév

Kalkulus II. Beugró kérdések és válaszok 2012/2013 as tanév II. félév Klkulus II. Beugró kérdések és válszok 2012/2013 s tnév II. félév 1. Legyen ], b[ R nemüres, nyílt intervllum, f :], b[ R függvény. Hogyn vn értelmezve z f függvény primitív függvénye? Válsz. Legyen ],

Részletesebben

Valószínűségelmélet. Pap Gyula. Szegedi Tudományegyetem. Szeged, 2016/2017 tanév, I. félév

Valószínűségelmélet. Pap Gyula. Szegedi Tudományegyetem. Szeged, 2016/2017 tanév, I. félév Valószínűségelmélet Pap Gyula Szegedi Tudományegyetem Szeged, 2016/2017 tanév, I. félév Pap Gyula (SZTE) Valószínűségelmélet 2016/2017 tanév, I. félév 1 / 125 Ajánlott irodalom: CSÖRGŐ SÁNDOR Fejezetek

Részletesebben

Elméleti összefoglaló a Valószín ségszámítás kurzushoz

Elméleti összefoglaló a Valószín ségszámítás kurzushoz Elméleti összefoglaló a Valószín ségszámítás kurzushoz Véletlen kísérletek, események valószín sége Deníció. Egy véletlen kísérlet lehetséges eredményeit kimeneteleknek nevezzük. A kísérlet kimeneteleinek

Részletesebben

1. Három dimenziós euklideszi tér forgáscsoportja

1. Három dimenziós euklideszi tér forgáscsoportja TÉRIDŐ-SZIMMETRIACSOPORTOK 1. Három dimenziós euklideszi tér forgáscsoportja Legyen N(3) három dimenziós euklideszi tér, azaz három dimenziós valós vektortér, amelyen adott egy pontszorzással jelölt skaláris

Részletesebben

Evans-Searles fluktuációs tétel

Evans-Searles fluktuációs tétel Az idő folyásának iránya Evans-Searles fluktuációs tétel Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem a folyamatok iránya a termodinamikai második főtétele alapján Nincs olyan folyamat, amelynek egyetlen eredménye,

Részletesebben

1.7. Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek

1.7. Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek 7 Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek Legyen n N, I R intervallum és A: I M n n (R), B: I R n folytonos függvények, és tekintsük az { y (x) = A(x)y(x) + B(x) y(ξ) = η kezdeti érték problémát,

Részletesebben

alapvető tulajdonságai

alapvető tulajdonságai A z a to m m a g o k alapvető tulajdonságai Mérhető mennyiségek Az atommagok mérete, tömege, töltése, spinje, mágneses momentuma, elektromos kvadrupól momentuma Az atommag töltés- és nukleon-eloszlása

Részletesebben

Saj at ert ek-probl em ak febru ar 26.

Saj at ert ek-probl em ak febru ar 26. Sajátérték-problémák 2018. február 26. Az alapfeladat Adott a következő egyenlet: Av = λv, (1) ahol A egy ismert mátrix v ismeretlen, nem zérus vektor λ ismeretlen szám Azok a v, λ kombinációk, amikre

Részletesebben

Kvantumszimmetriák. Böhm Gabriella. Szeged. Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest november 16.

Kvantumszimmetriák. Böhm Gabriella. Szeged. Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest november 16. Kvantumszimmetriák Böhm Gabriella Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest Szeged 2017. november 16. Kvantumszimmetriák I. A kvantumtérelmélet axiomatikus megközelítése II. A DHR-kategória III. Szimmetria

Részletesebben

Haladó lineáris algebra

Haladó lineáris algebra B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Haladó lineáris algebra BMETE90MX54 Lineáris leképezések 2017-02-21 IB026 Wettl Ferenc

Részletesebben

Előrejelzés az új-keynesi modellekkel

Előrejelzés az új-keynesi modellekkel Monetáris makroökonómia Monetáris makroökonómia Miről lesz szó... 1 Az eddigiekben megismerkedtünk az új-keynesi modellekkel 2 Megvizsgáltuk, hogy milyen monetáris politikai szabályok mellett milyen az

Részletesebben

A klasszikus mechanika matematikai módszerei április 1.

A klasszikus mechanika matematikai módszerei április 1. A klasszikus mechanika matematikai módszerei 2016. április 1. Tartalomjegyzék 1. Newtoni mechanika 3 1.1. Téridő, Galilei-transzformációk................... 3 1.2. Pontrendszerre vonatkozó Newton-egyenlet............

Részletesebben

Elméleti összefoglaló a Sztochasztika alapjai kurzushoz

Elméleti összefoglaló a Sztochasztika alapjai kurzushoz Elméleti összefoglaló a Sztochasztika alapjai kurzushoz 1. dolgozat Véletlen kísérletek, események valószín sége Deníció. Egy véletlen kísérlet lehetséges eredményeit kimeneteleknek nevezzük. A kísérlet

Részletesebben

Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján

Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján Számsorozatok, vektorsorozatok konvergenciája Def.: Számsorozatok értelmezése:

Részletesebben

Bevezetés az állapottér-elméletbe Dinamikus rendszerek állapottér reprezentációi

Bevezetés az állapottér-elméletbe Dinamikus rendszerek állapottér reprezentációi Tartalom Bevezetés az állapottér-elméletbe Irányítható alak Megfigyelhetőségi alak Diagonális alak Állapottér transzformáció 2018 1 A szabályozáselmélet klasszikus, BODE, NICHOLS, NYQUIST nevéhez kötődő,

Részletesebben

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31 Lineáris leképezések Wettl Ferenc 2015. március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 1 / 31 Tartalom 1 Mátrixleképezés, lineáris leképezés 2 Alkalmazás: dierenciálhatóság 3 2- és 3-dimenziós

Részletesebben

Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék

Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék Az axion mint sötét anyag ELTE Elméleti Fizikai Tanszék Borsányi Sz., Fodor Z., J. Günther, K-H. Kampert, T. Kawanai, Kovács T., S.W. Mages, Pásztor A., Pittler F., J. Redondo, A. Ringwald, Szabó K. Nature

Részletesebben

A Landauer szemléletmód

A Landauer szemléletmód rész I A Landauer szemléletmód A Landauer elmélet alapvet üzenete hogy egy nanoszerkezetben mért vezet képesség direkt kapcsolatban áll a nanoszerkezet kvantummechanikai szórási tulajdonságaival. Ebben

Részletesebben

Számítógépes szimulációk: molekuláris dinamika és Monte Carlo

Számítógépes szimulációk: molekuláris dinamika és Monte Carlo Számítógépes szimulációk: molekuláris dinamika és Monte Carlo Boda Dezső Fizikai Kémiai Tanszék Pannon Egyetem boda@almos.vein.hu 2014. március 21. Boda Dezső (Pannon Egyetem) Habilitációs előadás 2014.

Részletesebben

Magfizika szeminárium

Magfizika szeminárium Paritássértés a Wu-kísérletben Körtefái Dóra Magfizika szeminárium 2019. 03. 25. Áttekintés Szimmetriák Paritás Wu-kísérlet Lederman-kísérlet Szimmetriák Adott transzformációra invaráns mennyiségek. Folytonos

Részletesebben

összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.

összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad. A termodinamika 2. főtétele kis rendszerekben Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem Statisztikus sokaságok Nyomás Nyomás: a tartály falával ütköző molekulák, a falra erőt fejtenek ki Az ütközésben a részecske

Részletesebben

egyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk

egyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk Valószínűségszámítás 8. feladatsor 2015. november 26. 1. Bizonyítsuk be, hogy az alábbi folyamatok mindegyike martingál. a S n, Sn 2 n, Y n = t n 1+ 1 t 2 Sn, t Fn = σ S 1,..., S n, 0 < t < 1 rögzített,

Részletesebben

Általánosan, bármilyen mérés annyit jelent, mint meghatározni, hányszor van meg

Általánosan, bármilyen mérés annyit jelent, mint meghatározni, hányszor van meg LMeasurement.tex, March, 00 Mérés Általánosan, bármilyen mérés annyit jelent, mint meghatározni, hányszor van meg a mérendő mennyiségben egy másik, a mérendővel egynemű, önkényesen egységnek választott

Részletesebben

Erős terek leírása a Wigner-formalizmussal

Erős terek leírása a Wigner-formalizmussal Erős terek leírása a Wigner-formalizmussal Berényi Dániel 1, Varró Sándor 1, Vladimir Skokov 2, Lévai Péter 1 1, MTA Wigner FK, Budapest 2, RIKEN/BNL, Upton, USA Wigner 115 2017. November 15. Budapest

Részletesebben

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0 I. Legyen f : R R, f(x) = 1 1 + x 2, valamint 1. Házi feladat d : R + 0 R+ 0 R (x, y) f(x) f(y). 1. Igazoljuk, hogy (R + 0, d) metrikus tér. 2. Adjuk meg az x {0, 3} pontok és r {1, 2} esetén a B r (x)

Részletesebben

Analízis. 1. fejezet Normált-, Banach- és Hilbert-terek. 1. Definíció. (K n,, ) vektortér, ha X, Y, Z K n és a, b K esetén

Analízis. 1. fejezet Normált-, Banach- és Hilbert-terek. 1. Definíció. (K n,, ) vektortér, ha X, Y, Z K n és a, b K esetén 1. fejezet Analízis 1.1. Normált-, Banach- és Hilbert-terek. Zártés teljes ortonormált rendszer. Fourier-sor. Riesz-Fischer tétel Hilbert-térben. Szeparábilis Hilbert terek izomorfiája. 1.1.1. Normált-,

Részletesebben

Mátrix-exponens, Laplace transzformáció

Mátrix-exponens, Laplace transzformáció 2016. április 4. 2016. április 11. LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLET RENDSZEREK ÉS A MÁTRIX-EXPONENS KAPCSOLATA Feladat - ismétlés Tegyük fel, hogy A(t) = (a ik (t)), i, k = 1,..., n és b(t) folytonos mátrix-függvények

Részletesebben

Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós

Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, 2010. szeptember 29.) Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: (1) A mátrixalgebrával kapcsolatban: számtest

Részletesebben

Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához

Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Izsák Ferenc 2007. szeptember 17. Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához 1 Vázlat Bevezetés: a vizsgált egyenlet,

Részletesebben

ERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1. példa:

ERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1. példa: ERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1 Inerciarendszer (IR): olyan vonatkoztatási r rendszer, ahol érvényes Newton első törvénye ( F e = 0 " a r = 0) 1. példa: ez pl. IR (Newton és Einstein egyetért) Inerciarendszerben

Részletesebben

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Lin.Alg.Zh.1 feladatok Lin.Alg.Zh. feladatok 0.. d vektorok Adott három vektor ā (0 b ( c (0 az R Euklideszi vektortérben egy ortonormált bázisban.. Mennyi az ā b skalárszorzat? ā b 0 + + 8. Mennyi az n ā b vektoriális szorzat?

Részletesebben

µ: U U U folytonos leképezés, µ ( α, β ) az α és β paraméter-vektorú csoportelemek szorzatának paraméter-vektora

µ: U U U folytonos leképezés, µ ( α, β ) az α és β paraméter-vektorú csoportelemek szorzatának paraméter-vektora 1. FOLYTONOS CSOPORTOK 0-0 Lie-csoportok 1. Folytonos csoportok Kontinuum számosságú csoport elemek jellemzése valós paraméterekkel (koordinátákkal): g(α 1,..., α n )= g( α) G α U R n U paraméter-tartomány

Részletesebben

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott Vektorterek =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott 40. Alteret alkotnak-e a valós R 5 vektortérben a megadott részhalmazok? Ha igen, akkor hány dimenziósak? (a) L = { (x 1, x 2, x 3, x 4, x 5 ) x 1 = x 5,

Részletesebben

A lineáris programozás alapjai

A lineáris programozás alapjai A lineáris programozás alapjai A konvex analízis alapjai: konvexitás, konvex kombináció, hipersíkok, félterek, extrém pontok, Poliéderek, a Minkowski-Weyl tétel (a poliéderek reprezentációs tétele) Lineáris

Részletesebben

Mátrixok 2017 Mátrixok

Mátrixok 2017 Mátrixok 2017 számtáblázatok" : számok rendezett halmaza, melyben a számok helye két paraméterrel van meghatározva. Például lineáris egyenletrendszer együtthatómátrixa 2 x 1 + 4 x 2 = 8 1 x 1 + 3 x 2 = 1 ( 2 4

Részletesebben

2012. október 23. Csanád Máté, ELTE Atomfizikai Tanszék Részecske- és magfizikai szeminárium 1 / 18

2012. október 23. Csanád Máté, ELTE Atomfizikai Tanszék Részecske- és magfizikai szeminárium 1 / 18 Az erős és az elektrogyenge kölcsönhatás elmélet Csanád Máté ELTE Atomfizikai Tanszék Részecske- és magfizikai szeminárium 2012. október 23. Csanád Máté, ELTE Atomfizikai Tanszék Részecske- és magfizikai

Részletesebben

Lineáris algebra Gyakorló feladatok

Lineáris algebra Gyakorló feladatok Lineáris algebra Gyakorló feladatok. október.. Feladat: Határozzuk meg a, 4b, c és a b c vektorokat, ha a = (; ; ; ; b = (; ; ; ; c = ( ; ; ; ;.. Feladat: Határozzuk meg a, 4b, a, c és a b; c + b kifejezések

Részletesebben

ó ő ö ő ű ö Ö ó ő ő ü ő ű É ő ő ő ű É ó ó ó ö ö ö ú ö ő ö ő ó ó ö ö ő ó ú ő ö ú ő ö ő Í Í ó ó ű Í ó ő ő ó ő ó ó ó ó ó ő ö Í Í Í ő ü ö ö ő ó ő ó ó ó Í ó ű ő ó ö ó ű ü ö ó ő ó ő ó ó ő ö őö ő ő Í ú ö ő ö

Részletesebben