A gyógyszerészi gondozás szerepe és jelentősége az egészségtudatos életmód kialakításában

Átírás

1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar A gyógyszerészi gondozás szerepe és jelentősége az egészségtudatos életmód kialakításában Konzulens: Breznai Annamária Várkoly Zsoltné

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A dolgozat felépítése Az egészségtudatosság fogalma, meghatározása Egészségtudatosság Az egészség Egészséges életmód Prevenció A prevenció szintjei: A gyógyszerészi gondozás bemutatása A gyógyszerészi gondozás megvalósítása hazánkban A gyógyszerészi gondozás személyi és tárgyi feltételei Személyi feltétel: Tárgyi feltétel Gyógyszerészi gondozási szolgáltatások Társadalmi: Szakmai Gazdasági A gyógyszerészi gondozás eredménye Hipotézis Primer kutatáselemzés A kérdőív bemutatása A kérdőív elemzése Gyógyszerészi gondozásra vonatkozó kérdések Egészséges életmódra vonatkozó kérdések

3 6. Összegzés Befejezés Hivatkozások Irodalomjegyzék Mellékletek

4 1. Bevezetés Szakdolgozatomban a gyógyszerészi gondozás és az egészségtudatos életmód közti kapcsolatot veszem górcső alá. A téma választását illetően személyes kötődésem adott ötletet, mivel a gyógyszeriparban dolgozom már több éve, s így lehetőségem van belelátni a gyógyszerészi munka mindennapjaiba. Ezen felül jómagam is az egészségtudatos szemléletmód szerint próbálom élni mindennapjaim. Korunk népbetegségeit illetően leginkább azok a kórok szedik áldozataikat, amelyek az egészségtelen életmódból fakadóan okoznak problémát. A helytelen táplálkozás, mozgásszegény, ellenben stresszes mindennapok következménye a magas vérnyomás, cukorbetegség, mozgásszervi és gerincprobléma, szív és érrendszeri megbetegedés, amelyek megelőzhetők lennének egy kis odafigyeléssel. Manapság már a legkülönbözőbb fórumokon segítséget kaphatunk rossz szokásaink elhagyásához és ezek közül szeretném én bemutatni a gyógyszerészi gondozást. A gyógyszerészeti gondozás, mint ahogy azt majd a későbbiekben bővebben kifejtem, magába foglalja a tanácsadás, megelőzés, ellenőrzés minden fontos aspektusát, és ráadásul szakértő környezetben, mivel a gyógyszerész az alapvetően ellátandó feladatain túl rendelkezik az ehhez szükséges a szakértelemmel. A gyógyszerész ismeri a hozzá kisebb-nagyobb rendszerességgel betérő betegek egészségügyi állapotát, kórtörténetét, szokásait. A gyógyszerésznek több lehetősége, és ideje van a tanácsadásra vagy a már fennálló krónikus betegség mindennapos ellenőrzésére, mint egy orvosnak. A patikákba az emberek megelőzés céljából is betérnek, és ez nem csak a megfelelő vitamin kiválasztásában merülhet ki, hanem a gyógyszerészi gondozásnak köszönhetően, akár a cukorbaj is elkerülhető. Mindezekből már most is kirajzolódik, hogy milyen egyértelmű is a kapcsolat a gyógyszerészi gondozás és az egészségtudatos életmód között, de a szakdolgozatban ezt bővebben és mélyebben is szeretném még kifejteni, amihez egy kérdőívet dolgoztam ki. A kérdőívben nem reprezentatív módon próbáltam felmérni az emberek kapcsolatát és véleményét a gyógyszerészi gondozásról, valamint ezzel 4

5 összefüggésben saját bevallásuk alapján az egészségtudatosságukról. A kérdőívet a későbbiekben majd még részletesebben is ismertetem. 1.1 A dolgozat felépítése A szakdolgozat felépítését tekintve két nagy részre osztható fel: secunder adatok gyűjtése és primer kutatás elemzése. Az dolgozat első felében a kérdéskörhöz kapcsolódó másodlagos, vagyis már meglévő információkat gyűjtöm össze, amelyek segítséget nyújtanak majd a kutatás eredményeinek kiértékelésében és jobb megértésében. Ezek témakörökre bontva: Az egészségtudatosság, egészség, egészséges életmód fogalmak bemutatása A prevenció fogalma, szintjei A gyógyszerészi gondozás bemutatása A gyógyszerészi gondozás megvalósulása hazánkban Hipotézis ismertetése Kérdőíves megkérdezésem ismertetése A kérdőív elemzése Összefoglalás Befejezés 5

6 2. Az egészségtudatosság fogalma, meghatározása Szakdolgozatomban mielőtt a kutatásom eredményét felvázolnám, szeretném a két legfontosabb alapfogalmat ismertetni és körüljárni. Mindkét fogalom úgy érthető meg a leginkább, hogy a pontos definíció mellett a kísérő társfogalmakat is bemutatom. Így a dolgozat secunder részével megalapozom a kiértékeléshez szükséges tudást, amit a primer kutatás végeredményei tesznek majd teljessé. Először az egészségtudatosságot, majd pedig a gyógyszerészi gondozást mutatom be. 2.1 Egészségtudatosság Az egészségtudatosság egy komplex fogalom, aminek sok építőköve és összetevője van. A legelső lépésként, magát, az egészség fogalmát tisztáznám, majd az egészséges életét, végül pedig a prevencióét. 2.2 Az egészség Az egészség nem csupán az egészség hiánya, hanem testi, lelki egyensúly, a külső és belső környezettel, ami az ember testi- szellemi és társadalmi jólétét jelenti (WHO 1974). 1 Ennek az állapotnak a fenntartása csak aktív, egészségtudatos magatartással érhető el, amiért a romló környezeti feltételek miatt egyre többet kell tenni. Tompa Anna (2003) szerint nekünk, magyaroknak sem kellene 10 évvel korábban meghalnunk, ha az egészséget valóban értékként kezelnénk, törődnénk magunkkal és egymással és fejlesztenénk ismeretünket az egészség megőrzésének területén. 2 A magyar lakosság egészségi állapota aggasztóan romlik. A gyorsuló életritmus, a civilizáció megköveteli az egészséges életmódra való nevelést. A nem megfelelő egészségi állapot fenntartása nagymértékben tudatos törekvés és erőfeszítés eredménye, hiszen a személy nem pusztán passzív elszenvedője azoknak a

7 körülményeknek, amelyek közt jól vagy rosszul érzi magát, hanem megteremtője is. Az egyén felelősségét és egyben lehetőségeit misem bizonyítja jobban, minthogy a leggyakoribb halálhoz vehető betegségek kockázatát tudatosabb egészségmagatartással, azaz a dohányzás, az alkoholfogyasztás visszafogásával, megfelelő étrend követésével, és rendszeres testmozgással jelentősen csökkenteni lehetne. (A dohányzás évente ember halálát okozza, az alkohol pedig ét. Naponta átlagosan 100 fő hal meg az alkohol- és nikotin szenvedély áldozataként hazánkban). 3 Az italozás és a dohányzás miatt megromlott egészségű emberek gyógyítása rendkívül sokba kerül, így támogatandó, hogy emelkedjenek az egészségrombolás költségei, ugyanis megelőzni a bajt még mindig olcsóbb, mint utólag helyrehozni. 4 Az egészség után a következő lépcsőfok a teljes megismerésig az egészséges életmód fogalma. Hiszen, ha jobban belegondolunk, nem is olyan könnyű definiálni ezt a kifejezést. Ha sportolok, de mellette dohányzok akkor egészségesen élek? Ha sokat stresszelek, de bio ételeket eszem, akkor egészségesen élek? Ugye, hogy nem olyan egyértelmű ennek az eldöntése!? Ebben segít az alábbi összesítés erről a kifejezésről. 2.3 Egészséges életmód Az egészséges életmód olyan szemlélet és életvitel, amelynek során az egyén döntéseiben fontosnak tartja és érvényesíti egészség-szempontjait saját maga valamint a szűkebb és tágabb környezete érdekében egyaránt. Egy egészséges életmódot folytató ember nem dohányzik, egészséges a testsúlya, egészségesen táplálkozik, és rendszeres testmozgást végez, valamint elég időt fordít a pihenésre és a világhoz és önmagához fűződő pozitív viszony ápolására. Mindez a mindennapos tudatos választások, döntések és cselekvések eredménye. Az egészséges életmód sikerélményt, önbizalmat, önbecsülést és energiát ad, s nem

8 utolsósorban csökkenti a betegségek kialakulásának kockázatát. Az egészséges életmód kialakításának az a trükkje, hogy több lépésben apró változtatások sorozatát hajtja végre az ember az életmódjában és szokássá formálja azokat. Ezt a rövid magyarázatot szeretném még kiegészíteni egy tudományosabb megközelítéssel is: Az egészségre és ez által az egészséges életmódra ROGER (1997) szerint összesen nyolc természetes tényező hat Táplálkozás: Az egészséges táplálkozás az egészségünket az egyik leginkább befolyásoló szokás. 2. Levegő: A levegőben lévő oxigén nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a táplálék elégjen a sejtekben és így létrehozza az élethez szükséges energiát. 3. Víz: Vízre van szüksége a vesének ahhoz, hogy meg tudja szűrni a vért és kiválassza a bomlástermékeket a vizelettel. Az emésztőszervrendszernek is vízre van szüksége, hogy a megemésztetlen anyagok ne okozzanak székrekedést. 4. Napfény: A napsugárzásnak köszönhetően a bőrben D-vitamin termelődik. A napfény ultraibolya sugárzása fertőtlenítő hatású, képes elpusztítani számos kórokozó baktériumot. 5. Testmozgás: A mozgás csökkenti a magasvérnyomás és az elhízás gyakoriságát és jó kondícióban tartja az egész szervezetet. A legegészségesebb testmozgás a frisslevegőn tett hosszú séta. A gyaloglás szerepére és fontosságára utal egy régi aforizma is: Mindenkinek két orvosa van: a jobb lába és a bal lába. 6. Pihenés: Alvás közben az idegsejtek megtisztulnak a nap folyamán felhalmozódott fölösleges anyagcsere termékektől, de a test többi sejtjének is szüksége van megfelelő időtartamú 5 8

9 pihenésre. Ennek felnőttek esetében minimum 7 órának kellene lennie. 7. Tartózkodás a káros dolgoktól: Az ember az egyetlen élőlény, amely szándékosan is képes rombolni egészségét mérgező anyagokkal. Az Egészségügyi Világszervezet megállapítása szerint a világon az első számú elkerülhető betegségek a dohány- és szeszesital fogyasztás, amelyet napjainkban már sajnos a drogfogyasztással is ki kell egészíteni. 8. Jó mentális állapot- jó közérzet: A lelki- és szellemi egyensúly az egészségre nézve lényeges tényező, mert a jó szellemi állapot és lelki béke döntően befolyásolja a szervezet működését. Miután az egészség és egészséges életmód fogalmakat körbejártam, következik a megelőzés kérdéskörének elemzése. Meglepő módon, ez egy nagyon összetett és több szintből álló fogalomrendszer, amelynek a hatásfoka is a szerint változik, hogy éppen melyik szinten tartunk. 2.4 Prevenció A prevenciós szemlélet még mindig hiányzik a mindennapi életből, egészségi állapotunk továbbra is elsősorban vészhelyzetben kerül fókuszba. A kutatási eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a hazai lakosság túlnyomó többsége számára az egészség értéke elsősorban akkor tudatosul, amikor azt már veszélyben érzik. A prevenció fogalma: azon törekvések összessége, amelyek az egészség fejlesztését, megőrzését, illetve egészségkárosodás esetén az egészség mielőbbi visszaállítását, valamint a károsodás további súlyosodásnak kivédését szolgálják

10 2.4.1 A prevenció szintjei: 7 kockázati tényezők megelőzése: ilyen például a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, mozgáshiány vagy a táplálkozási problémák. Ezek ellen a legjobb bevezetni valamely nem természetes tényezőt vagy fokozni valamely természetes tényező jelenlétét az általa nyújtandó védelem érdekében: gyógyszerek, a víz klórozása, vitaminok, a víz fluorozása, a konyhasó jódozása elsődleges megelőzés: a konkrét betegség kialakulásának megelőzésére szolgál, jelenti az egészséggel összefüggő káros életmódbeli tényezők csökkentését és az egészségtudatos viselkedés elősegítését. Célja, az egészségkárosodás, és a megbetegedés bekövetkeztének megelőzése, a fizikális ellenálló képesség, a mentális jólét, a környezeti biztonság megőrzése és erősítése a fertőzőbetegségekkel szembeni védettség, védelem erősítése. Módszerei: megfelelő élelmezés, ivóvíz, lakásviszonyok, testmozgás lehetősége, külső ártalmak (pl. vegyi károk, [pl. ólom] vagy más pl. levegőszennyeződés) elkerülése, a civilizáció alapigényeit jelentő kellő számú és jellegű mellékhelyiség (WC-k, tisztálkodási lehetőségek stb.) biztosítása, fertőző betegségek elleni küzdelem, tanácsadás a családtervezés, a terhes gondozás testi-lelki-genetikai területein. másodlagos megelőzés: lényege, hogy a már fennálló kialakult, de még a kezdeti stádiumban lévő betegség felismerése (lehetőleg még a tünetek megjelenése előtt) és orvoslása, tehát a betegségek korai stádiumban való felismerését és azonnali gyógykezelését jelenti. Módszerei: a rendszeres időközökben végzett szűrés fényt deríthet a már kialakult, de tünetek nélkül jelenlévő betegségre, a felderített betegek gondozásba vételével a

11 betegség súlyosbodásának elhárítása és a következményes betegségek megelőzése. harmadlagos megelőzés: itt már élesen nem határolódik egymástól a gyógyítás és a megelőzés. Lényege: minden olyan intézkedés, amelynek az a célja, hogy elhárítsa a betegség súlyosbodását (progresszió, szövődmények, krónikussá válás, kiújulás) és a további funkcióvesztést, orvosolja a fennálló anatómiai, élettani és pszichés károsodást, valamint elkerülje a következményes és kísérő betegségeket. a harmadlagos megelőzés szintje tehát, a terápiát is magában foglalja. 11

12 3. A gyógyszerészi gondozás bemutatása Most, hogy az egészséggel kapcsolatos minden szükséges definíciót tisztáztam, a másik nagy fogalomra térnék rá, a gyógyszerészi gondozásra. A gyógyszerész szakma klasszikus és tradicionális szerepe hosszú évtizedeken át mindössze annyi volt, hogy beszerezte, elkészítette illetve szétosztotta a gyógyszereket. Az idő múlásával azonban ez a tradicionális gyógyszerkészítő szerep egyre inkább csökkent, mert a készítés szerepét fokozatosan a gyógyszeripar vette át, így a gyógyszerész feladatai más irányba terelődtek és az igények is fejlődtek. A betegek egyre többször kértek komolyabb szakértelmet igénylő tanácsokat és azt, hogy ajánljanak nekik orvos által fel nem írt szereket is. Így történt az, hogy napjainkra a kötelezően ellátandó feladatok közé sorolhatjuk már a gyógyszer kiadáson, tanácsadáson túl a gondozást is. Ennek a kulcsembere az officinai gyógyszerész, aki minden nap érintkezik a beteggel, hiszen neki van meg a legtöbb lehetősége arra, hogy segíteni tudja a betegeket, a megfelelő gyógyszer kiválasztásában és használatában. Ma már, a szakma sem a gyógyszerészt, sem a beteget nem tekinti passzív befogadó félnek, hanem olyannak, aki a gyógyszer kiválasztásában aktívan közreműködik, így egyben a gyógyszerész aktív és döntést hozó tagja lesz a gyógyító csapatnak az egészségügyi ellátás rendszerében. 8 Definíció: Érdemes követni a gyógyszerészi gondozás definíciójának változását, amíg eljutunk annak mai értelmezéséhez. 1973: a beteg számára szükséges tanácsadás a gyógyszerek helyes alkalmazásának biztosítására. 1990: a gyógyszerészi gondozás középpontjában a beteg jó állapotának elérése áll. 8 mypin/index.php?option=com_content&view=article&id=323%3amit-jelent-agyogyszereszi-gondozas-a-beteg-ember-szamara&catid=4&itemid=11 12

13 1993: a gyógyszerésztől megkívánt, hogy megítélje és eldöntse, a farmakoterápia elindítható, fenntartható vagy abbahagyható-e? A gyógyszerészi gondozás alapelvét az 1990-es években fogalmazták meg, miszerint a gyógyszerész olyan gyógyszeres terápiáért felelős, amelynek eredményeként a betegek életminősége jobb lesz. A legutóbbi Magyarországi törvényi szabályozás erről a tevékenységről pedig, eképpen szól: A gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett, dokumentált tevékenység, amelynek célja az orvossal együttműködésben- a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítése, a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, a megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása minőségileg kontrollált körülmények között. (2006.évi XCVIII.tv.3 y pont) 9 Természetesen nem csak hazánkban ismert ez a program, így nemzetközi jogszabályok is íródtak erről, és a leginkább iránymutatónak az EuroPharm Forum WHO rendelkezése számít. 10 A gyógyszerészi gondozás célja a hatásos, biztonságos és költség- hatékony gyógyszeres terápia elősegítése, együttműködésben az orvossal, továbbá a beteg egészségtudatos életmódra nevelése, gyógyszerhasználatának irányítása, együttműködésének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között A gyógyszerészi gondozás megvalósítása hazánkban Mielőtt létre jött volna a komplex gyógyszerészi gondozás, már korábban is hirdettek meg betegség specifikus megelőzési programokat, tanulmányokat

14 Gyógyszerészi Diabetes Prevenció programja gyógyszertár vett részt a programban, ahol a betegek 19%-át irányították referáló levéllel orvosukhoz a gyógyszerészek. A program indítását követő évben 100 ezer vércukorszint-mérést végeztek, és 23 ezer dokumentált és feldolgozott gyógyszerész-beteg találkozást sikerült feljegyezni. Az új gyógyszerészi tevékenységet az orvosok kedvezően fogadták. PIPACH study-2006 A gyógyszerészi gondozási szolgáltatást igénybe vevő csoportban a betegek vérnyomásértékei szignifikánsan javultak. Szintén a gyógyszerészek tevékenységének hatására a betegelégedettség is nőtt. Az öngyógyítás-öngyógyszerelés A fejfájásos betegek 90%-a meghatározott gyógyszert kért fájdalma csillapítására, ám a konzultációt követően - szakmai indokok miatt - a betegek fele nem a kért készítmény kapta, hanem egyéb fejfájás csillapító terméket, amellyel szintén teljesen elégedett volt. Napégés esetén a betegek fele szintén a szakmai irányelv alapján az eredetileg kért készítménytől eltérőt kapott. Magyarországon lassan 10 éve annak, hogy elkezdték a gyógyszerészi gondozási program kiépítését és terjesztését. Az első 4-5 évben a nagyon fontos elméleti magalapozás zajlott a szaksajtóban és továbbképzéseken egyaránt, ahol a filozófia megismertetése volt a cél. Minden az Egy csepp figyelem kezdeményezéssel indult, és innen nőtte ki magát a program egy átfogó prevenciós lehetőséggé. Manapság a népbetegségek összetételét tekintve, már a metabolikus szindróma prevenciója és gyógyítása került a középpontba. Időközben az MGYK 13, az MGYT 14 és a MOSZ 15, létrehozta a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságot, MGYK=Magyar Gyógyszerészi Kamara 14 MGYT= Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság 14

15 amely a diabétesz, hipertónia, asztma, általános gyógyszerelése, dohányzásról való leszoktatás, öngyógyítás és öngyógyszerelés területeit vonta be a programba. A kezdetekkor a háziorvosi szolgálattal és szakrendelőkkel nem volt meg a megfelelő harmónia, de ahogy az évek során a gyógyszerész szakma bebizonyította rátermettségét, az orvosok kezdeti ellenzése nagymértékben csökkent. A felmérésekből az derült ki, hogy az orvosok is meglepődve tapasztalták a vércukorszint mérés eredményeként hozzájuk küldött betegek számát. Napjainkra sikerült elérni, hogy már több mint 800 patika vesz részt a programban országszerte, és a lefedettség is kielégítő. Ezt a növekedést, amit 3 és fél év alatt sikerült elérni, már nemzetközi szinten is jegyzik. Persze még van hova fejlődni, hiszen például a gyógyszerészek dokumentációs készsége és fegyelme hagy még némi kívánni valót maga után, ami a nagy leterheltség mellett nem is csoda. De a szakemberek bíznak benne, hogy a folyamatban lévő számítógépes támogatás fejlesztése megoldja, vagy legalábbis megkönnyíti ennek a feladatnak, kötelezettségnek a teljesítését. 16 A szakmai szervezetek több dokumentumban is megfogalmazták a gyógyszerészi gondozás megvalósításnak lényegét: a gyógyszerész legyen a szakma iránt elkötelezett, mert így biztosítható, hogy az általa nyújtott szolgáltatás mindig egyenletesen magas színvonalú. az egyes országok nemzeti gyógyszerészeti szervezeteinek kell megítélniük, hogy a nemzetközi dokumentumok-az adott ország jogrendjét, szabályozását és gyógyszerészképzését figyelembe véve milyen ütemben vehetők át. A gyógyszerészi gondozás középpontjában az ember áll, aki ha egészséges, akkor az egészsége megőrzéséhez kapjon megfelelő 15 MOSZ= Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

16 információkat, ha beteg, akkor orvosával és gyógyszerészével közösen érjenek el eredményeket. 17 Az alábbi ábra talán jobban segít megérteni a gyógyszerész gondozás folyamatát. 1. ábra Ábra forrása: gyogygond.hu 3.2 A gyógyszerészi gondozás személyi és tárgyi feltételei Természetesen ez a fajta beteg ellátás személyi és tárgyi feltételeket egyaránt megkíván, azonban ezeknek a megteremtése hosszabb időt igényel Személyi feltétel: A személyi feltételek teljesítésének az elkövetkezendő 5-10 évben kell eleget tenniük a gyógyszertáraknak. Ebben az esetben már az egyetemeken elkezdik a megfelelő oktatást, ami az új felkészítési és képzési program formájában valósul meg. A Budapesti és Szegedi egyetemek Gyógyszerésztudományi Karain már oktatják a betegtanácsadást illetve kommunikációt, a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán pedig hamarosan bevezetésre kerül. A hallgatókat

17 már versenyek formájában is ösztönzik arra, hogy összemérjék tudásukat gyógyszerészi gondozás témában Tárgyi feltétel A Helyes Gyógyszertári Gyakorlat (GPP) általános irányelvei szerint fontos a jól elérhető gyógyszertár biztosítása, a beteggel való bizalmas beszélgetés lehetőségének megteremtése, a megfelelő tárolási körülmények biztosítása, felszerelések, eszközök karbantartása, hitelesítése, szakkönyvek, jogszabályok tárolása stb.. A legfontosabb feltétel (a beteg szempontjából) egy olyan helyiség kialakítása, ahol a beteg diszkréten, kényelmesen tud kommunikálni gyógyszerészével. Speciális helyet kell kialakítani, ahol a személyes beszélgetés meg nem szakítható és mások által nem hallható tanácsadás lehet. Lehetőség szerint ez a tér a normál betegfogadó tértől különüljön el Gyógyszerészi gondozási szolgáltatások 19 A gyógyszertári szolgáltatások alapszintű feladat ellátásain felül áll a gyógyszerészi gondozás, amely az alábbi tevékenységeket foglalja magába: farmakoterápia menedzselése - adherencia (compliance) - terápia követés eszközös és gyorsdiagnosztikai támogatása - betegség specifikus programok ( diabetes, hypertonia, dyslipidaemia, metabolikus szindróma, asthma, mozgásszervi, stb.) Érdemes egy kis külön figyelmet szentelni a gondozási program társadalomra, szakmai életre és gazdaságra gyakorolt hatásának. Habár még viszonylag új keletű ez a dolog, azért már most is fel lehet mérni az eddigi eredményeket, amelyek a jövőben nagyon hasznosak lesznek adherencia_ibd_ben 17

18 3.3.1 Társadalmi: A prevenciónál már részleteztem, annak fontosságát és itt ismét visszaköszön, hogy ha kellő figyelmet fordítunk erre a területre, akkor az mennyire kifizetődő lehet. megnő a születéskor várható átlagos élettartam megnő az egészségesen leélt életévek száma és életminősége csökkennek az egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek az egészséges életmód társadalmi szintűvé válik megerősödnek a közösségi akciók, a civil szféra szerepe az egészség fejlesztésében Szakmai csökken a megelőzhető és az idő előtti halálozás, a krónikus nem fertőző megbetegedések előfordulása csökken, illetve az időskorú ellátás irányába átalakul a gyógyítási-ellátási igény csökkennek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi, társadalmi egyenlőtlenségei fejlődnek, bővülnek a gyógyszertárak (gyógyszerészek) megelőző célú szolgáltatásai javul az egészségügyi ellátás minősége és költséghatékonysága a korszerű igényeknek megfelelően átalakul a gyógyszertári szolgáltatások intézményrendszere és illeszkedik az EU normákhoz fejlődik a gyógyszerészi gondozással kapcsolatos kutatás és képzés Gazdasági javul a munkaerő minősége, hatékonysága és versenyképessége bővíti az egészségre előnyös termékek és szolgáltatások piacát lényegesen hozzájárul a lakosság életszínvonalának javulásához 18

19 3.4 A gyógyszerészi gondozás eredménye 20 Az eddigi tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a gyógyszerészi gondozásnak nagyon sok kézzel fogható eredménye van. A gyógyszerészek gondozói munkában történő részvételének köszönhetően javulás fedezhető fel a betegek életminőségében és az alkalmazott terápiájuk is biztonságosabbá, hatékonyabbá tehető. A betegek időben fordulnak orvosaikhoz, ami által jelentősen csökkennek az egészségügyi ellátás költségei is illetve az esetleges kórházi ápolások száma és időtartama valamint a betegség miatti munkakiesések gyakorisága. Az elméleti felvezetés után, ahol igyekeztem alaposan körbejárni mindkét nagy fogalomcsoportot, tapasztalataim bemutatásával folytatnám értekezésem

20 4. Hipotézis Ebben a részben a primer kutatásom tárgyalása következik, miután a témakörhöz tartozó fontosabb secunder információkat összegyűjtöttem. A kutatás célja, feltárni a betegek gyógyszerészi gondozáshoz fűződő viszonyát és tapasztalatait. Ezen felül azt is szeretném megtudni, hogy az egészségtudatos életmódot élők körében mennyire fontos a prevenciónak ez a formája. 1. A gyógyszerészi gondozásnak nagyon fontos szerepe van a prevenció területén, ami a gyógyszertárba betérő emberek körében nagy népszerűségnek örvend, és ezt a lehetőséget megfelelően ki is használják. 2. A gyógyszerészi gondozást igénybe vevők főként azok, akik egészségtudatos életmódot folytatnak, és ennek részeként veszik igénybe ezt a többletszolgáltatást. Hipotézisem arra próbálom alapozni, hogy napjainkban az egészséges életmód már van annyira elterjedt, hogy a társadalom meghatározó része követi azt, és, hogy ebbe a nézetbe már a gyógyszerészi gongozás is beletartozik. Valamint, úgy gondolom, hogy mivel a gyógyszerészi gondozás egy nagyszerű kezdeményezés, ezért az emberek ismerik és használják azt. 20

21 5. Primer kutatáselemzés 5.1 A kérdőív bemutatása A primer információk gyűjtésének kvantitatív formáját választottam, amely a tömegszerű jelenségek számszerű általánosítására törekszik. Lényege, hogy a reprezentatív mintából átlagokat és arányokat tudjunk számolni. Online, kérdőíves megkérdezést alkalmaztam. Célcsoportom elég tág volt, mert a legfőbb szempont az volt, hogy valamilyen rendszerességgel látogassa a patikákat a megkérdezett. Így minden 18-ik életévét betöltött felnőtt válasza elfogadhatónak volt tekinthető. A megkérdezés online formáját választottam, aminek az volt az elsődleges oka, hogy mivel a célcsoport nagyon tág volt, így ez volt az fórum ahol a leggyorsabban lehetett a legtöbb embert viszonylag rövid alatt elérni. Az egyik legnépszerűbb közösségi oldalon tettem közzé, és azzal igyekeztem fenntartani a kérdőív folyamatos elérhetőségét, hogy naponta megosztottam. Ezen felül 6 ismerőseim is megosztotta az ő saját profilján. A kérdőív pont egy hétig volt elérhető, és ez idő alatt 110 ember töltötte ki, és ebből végül 102 értékelhető válasz volt. Szűrőkérdőív használatára nem volt szükség. A kérdőív felépítése 3 nagyobb részre osztható. Az elsőben a válaszadók gyógyszerészi gondozáshoz fűződő kapcsolatát és tapasztalatait mértem fel. A második szekcióban az egészséges életmódhoz kapcsolódtak a kérdések, végül pedig a demográfiai adatokat kérdeztem meg. A megkérdezésem fontosabb sarokkövei tehát: A kutatás módszere: kérdőíves megkérdezés A megkérdezés formája: online A mintavétel: nem reprezentatív, nem véletlen, elbírálásos kiválasztással A minta nagysága: 110 fő Célcsoport: 18 év feletti patikát látogató felnőttek 21

22 5.2 A kérdőív elemzése Az alábbiakban szeretném kiértékelni a kérdőív válaszait, az ezekhez tartozó saját készítésű ábráim segítségével Gyógyszerészi gondozásra vonatkozó kérdések 1. Milyen gyakran szokott Ön gyógyszertárba járni? Milyen gyakran szokott Ön gyógyszertárba járni? 45% 40% 39% 35% 30% 25% 25% 29% 20% 15% 10% 5% 0% 6% minden héten minden hónapban 0% 2-3 havonta ritkábban nem járok gyógyszertárba 2. ábra Ennél a kérdésnél a válaszadókból 40 ember azt jelölte meg, hogy havonta jár patikába, 26-an 2-3 havonta, 30-an ettől ritkábban, 6 ember pedig sűrűbben, hetente jár oda. Egy válaszadó sem volt, aki soha nem jár gyógyszertárba. Ez az arány a kérdőívem eredményessége szempontjából nagyon jónak tekinthető, mert így a válaszadók a kérdéseket mindennapi tapasztalataik alapján tudták megválaszolni. 22

23 Az alább felsorolt területek közül melyek azok, amelyeknél fontosnak tartja a gyógyszerészi segítséget, tanácsadást? 60% 50% 49% 47% 40% 35% 30% 20% 10% 0% 22% 10% 3. ábra 2. Az alább felsorolt területek közül melyek azok, amelyeknél fontosnak tartja a gyógyszerészi segítséget, tanácsadást? Ennél a kérdésnél a válaszadók többsége az első két választ jelölték meg a legtöbbször, vagyis hogy az orvos által felírt gyógyszer olcsóbbal való helyettesítését és az öngyógyításhoz szükséges készítmények ajánlását várja el leginkább. Ettől valamivel kevesebben kérik az egészségmegőrzés és egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsokat. Elenyészően kevesen nem tartják fontosnak a gyógyszerész segítségét. Ezekből a válaszokból kaptam egyaránt pozitív és negatív megerősítést a hipotézisemhez. Az emberek az öngyógyításhoz szükséges készítmények tanácsadásában kérnek segítséget, ami a gyógyszerészi gondozás egyik fontos területe. Ugyanakkor az egészségmegőrzés és egészségtudatosság témájában nem kíváncsik a gyógyszerész véleményére, amiből egyenesen következik, hogy ezt a szemléletet a patikába látogatók többsége nem követi. 23

24 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 49% kiadja a gyógysz ert, amit kérek, Ön szerint mi egy gyógyszerész feladata? 45% 45% tájékozt asson a vásárolt gyógysz er szedési módjáró l, esetlege s javasolj on olcsóbb / jobb készítmé nyt, ha tud 20% kérdései vel derítse ki a problém ámat és javasolj on megfelel ő meghall gassa a problém áimat, és adjon tanácsot válaszolj on a különbö ző terméke kkel kapcsola tos kérdései mre segítsen az egészség es életmód elsajátítá sában, a betegség ek megel figyeljen oda a rám, kövesse nyomon a szedett gyógysz ereimet, irányítso n irányítso n orvosho z, ha szükség esnek látja Sorozatok1 49,02% 45,10% 45,10% 19,61% 33,33% 60,78% 5,88% 3,92% 25,49% 33% 61% 6% 4% 25% 4. ábra 3. Ön szerint mi egy gyógyszerész feladata? A megkérdezettek többsége szerint a gyógyszerész feladata, hogy válaszoljon a beteg gyógyszerezésével kapcsolatos kérdéseire. Ezen kívül sokan tartják még fontosnak, hogy kiadja a kért gyógyszert, és hogy tájékoztasson annak szedési módjáról, valamint hogy javasoljon esetlegesen olcsóbb készítményt. Néhányan úgy gondolják, hogy a gyógyszerész kérdéseivel ki kell hogy derítse az esetleges egészségügyi problémáit, míg a válaszadók jelentős része az orvoshoz irányítást fontosnak tartja. Meglepően kevesen gondolják úgy, hogy a gyógyszerész feladata lenne segítséget nyújtani az egészséges életmód elsajátításához, valamint hogy kövesse nyomon a gyógyszerszedéseit. Ebből az következik, hogy az emberek fejében a gyógyszerész feladataival kapcsolatban elsőként a hagyományos feladatok élnek még. Ugyanakkor a szakértelmet igénylő feladatokban is kikérik a segítséget, viszont az egészségtudatosság témájában ismét nem kérnének a gyógyszerész tanácsaiból. 24

25 Az alábbiak közül mely patikai többletszolgáltatásokkal találkozott már, illetve hasznosnak gondolja-e ezeket a többletszolgáltatásokat a patikában? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 4% 96% 35% 51% 65% 49% 10% 90% 63% 69% 63% 55% 37% 31% 37% 45% Nem találkoztam még ilyennel a patikában Találkoztam már ilyennel a patikában 5. ábra 4. Az alábbiak közül mely patikai többletszolgáltatásokkal találkozott már, illetve hasznosnak gondolja-e ezeket a többletszolgáltatásokat a patikában? A válaszadók elsöprő többsége a legtöbbször a bankkártyás fizetési lehetőséggel találkozott már, és ezt nagyon fontos szolgáltatásnak tartja. Szintén kiemelkedően sokan tartják fontosnak a patikai pihenősarkat, illetve a sorszámhúzós betegirányító rendszert is. A patikafutár szolgáltatással viszonylag kevesen találkoztak, de ezek közül a válaszadók közül a többség hasznosnak véli azt. A gyógyszertári termékbemutatóval elég kevesen találkoztak a kérdőívet kitöltők, és nem is tartják fontosnak. A telefonos vagy internetes rendelési lehetőséget viszonylag kevesen ismerik, de nagy százalékuk jónak gondolja. A törzsvásárlói kártyával a válaszadók mintegy fele találkozott, és szinte mindenki fontosnak tartja ezt a patikai szolgáltatást. Ennél a kérdéscsoportnál is inkább a hagyományosabb többletszolgáltatásokkal találkoztak gyakrabban, illetve azok is 25

26 veszik igénybe. Szerencsés eredmény, mely szerint a pihenősarkat, amely része a gyógyszerészi gondozásnak sok válaszadó tartotta fontosnak. Az ábra látható a mellékletekben: oldalszám Az alábbiak közül mely egészségvédő szolgáltatásokkal találkozott már, és melyeket vette már igénybe? Ez egy elég összetett, soktényezős kérdés volt, nagyon sokféle válasz érkezett rá. A felsorolt szolgáltatások közül a válaszadók a legtöbben a koleszterinszintméréssel, vércukorszint-méréssel, vérnyomásméréssel, haj-fejbőr vizsgálattal, testzsír méréssel, különböző szezonális felvilágosításokkal már találkoztak és igénybe is vették azt. A találkozott már vele, de még nem vette igénybe válaszoknál az előbb felsoroltak köre kibővült még a dohányzás leszoktatással és az egészséges táplálkozás tanácsadással. Az antioxidáns mérés, tartáskontroll gondozás, visszérgondozás, csontsűrűség mérés, egészséges életmód tanácsadás, házi-és útipatika tanácsadás elég speciális tanácsadás fajták, viszonylag kevés patikában elérhető szolgáltatások. Valószínűleg ezért sem ismerik a válaszadók ezeket. A válaszokból ismét a hagyományosabb szolgáltatások ismerete tűnik ki, ez persze egyrészt azon is múlik, mint ahogy azt az előbb említettem, hogy nem érhető el minden az összes gyógyszertárban. 26

27 Mi a véleménye az egyre több patikában zajló különböző szűrésekről, mérésekről? 4% 12% Teljesen feleslegesnek tartom az ilyen méréseket a patikákban, az orvos dolga ilyeneket csinálni. Vevőcsalogató marketingfogásnak tartom azokat. 57% 27% Örülök azoknak, mert így nem kell elmennem az orvoshoz, ha pl. meg akarom méretni a vérnyomásomat. Nagyon jó dolognak tartom azokat, mert így sokkal többen megvizsgáltatják magukat, és így időben kiszűrhetők a betegségek. 6. ábra 6. Mi a véleménye az egyre több patikában zajló különböző szűrésekről, mérésekről? Itt a válaszadók több mint a fele nagyon jó dolognak tartja, hiszen így könnyebben, hamarabb kiszűrhetők az egyes betegségek. Többen úgy válaszoltak, hogy örülnek ennek a lehetőségnek, mert így nem kell orvoshoz menni akár csak egy vérnyomásmérésre. Szerintem kicsit sokan, mintegy 12% -a a válaszadóknak véli úgy, hogy ezeket a szűréseket csak vevőcsalogató marketingfogásként alkalmazza a patika. Néhány válaszadó pedig teljesen feleslegesnek tartja, mivel szerintük ez az orvos dolga. Mindenesetre örvendetes és pozitív jel, hogy ha eddig nem is vették feltétlenül igénybe a szolgáltatásokat, azért örülnek nekik az emberek, és jó ötletnek tartják azt, így meg van rá az esély, hogy idővel kipróbálják azt. 27

28 7. Van-e valamilyen krónikus betegsége, amire gyógyszert kell szednie, és mi az? A kérdésre nem érkezett releváns és elemezhető adat a megkérdezett célközösségből, így csak a teljesség igénye miatt jegyzem a kérdést. 60% 50% 40% 30% Milyen gyakorisággal veszi ön igénybe a patikai szolgáltatásokat? 29% 57% 20% 10% 0% 2% 0% 0% 4% 2% 6% 7. ábra 8. Milyen gyakorisággal veszi ön igénybe a patikai szolgáltatásokat? A válaszadók egyik fele még nem vett igénybe patikai szolgáltatást. A másik fele eltérő gyakorisággal élt ezzel a lehetőséggel. Heti, 2 heti, havi, 3 havi rendszerességgel szinte senki nem él ezzel a lehetőséggel, aki mégis igényt tart rá, az nem rendszeres időközönként, akár féléves-éves időközönként teszi. Ez azt mutatja, hogy inkább csak kipróbálják valamelyik egészségügyi szolgáltatást, igazán rendszeressé még nem vált. 28

29 Milyen okból vett már igénybe ilyen jellegű szolgáltatást? egyéb 4% megelőzés céljából 10% van olyan egészségügyi problémám, ami folyamatos felügyeletet kíván 4% kíváncsiságból 25% nem vett igénybe ilyen szolgáltatás 57% 8. ábra 9. Milyen okból vett már igénybe ilyen jellegű szolgáltatást? Ez a kérdés szorosan kapcsolódik az előzőhöz, tehát alapvetően két csoportra oszthatóak itt is a válaszadók. Az egyik fele nem vett igénybe még semmilyen szolgáltatást, a másik fele pedig főleg kíváncsiságból teszi azt. Megelőzés céljából is elég sokan mennek el ezekre a tanácsadásokra, míg viszonylag kevés válaszadónak van olyan egészségügyi problémája, ami folyamatos felügyeletet kíván. Pl. magas vérnyomás, emelkedett vércukorszint. Ez egyrészt jó, mert ez azt jelenti, hogy az én ismerőseim körében szerencsére alig van tartósan beteg, de azért hozzá kell tenni, hogy mivel a felmérés nem reprezentatív, ezért ezt nem szabad a magyar lakosságra kivetíteni. Számos tanulmány, kutatás és adatbázis alapján közismert, hogy hazánkban sajnos igenis sok ember küzd valamilyen civilizációs betegséggel. 29

30 5.2.2 Egészséges életmódra vonatkozó kérdések 70% 60% Mennyire érzi egészségesnek magát? 61% 50% 40% 30% 33% 20% 10% 0% nagyon, teljesen egészséges vagyok végül is egészséges vagyok 4% kevésbé, gyakran betegeskedem 2% egyáltalán nem 0% nem tudom 9. ábra 10. Mennyire érzi egészségesnek magát? Erre a kérdésre válaszolva a legtöbben egészségesnek vallják magukat, bár teljesen egészségesnek csak a válaszadók harmada gondolja magát. Örvendetes, hogy csak egypár válaszadó nem tartja magát egészségesnek, illetve gyakran betegeskedik. Ez valószínűleg a válaszadók életkorával is összefügghet, hiszen főként a viszonylag fiatalabb korosztályból kaptam válaszokat. Ez jelentheti azt is, hogy a betegségek többnyire az életkor előrehaladtával gyarapodhatnak. 30

31 Mennyire táplálkozik egészségesen? 2% 14% 12% 73% Teljes mértékben, minden alkalommal kizárólag egészséges ételt fogyasztok Törekszem rá, de nem minden alkalommal fogyasztok egészséges ételeket Nem figyelek rá különösebben Egyáltalán nem táplálkozok helyesen 10. ábra 11. Mennyire táplálkozik egészségesen? A válaszadók túlnyomó többsége (72,55%) törekszik arra, hogy egészségesen táplálkozzon, ezáltal figyeljen az egészségére, és így csökkentse az esetleges betegségek kockázatát. Viszonylag kevesen, a kérdőívet kitöltők mintegy egytizede vallja, hogy teljesen egészségesen táplálkozik, mindig egészséges ételeket fogyaszt. Véleményem szerint ez híven tükrözi a valóságot, hiszen a legtöbben törekszünk rá, de ténylegesen teljesen egészségesen táplálkozni, csak a nagyon kevesen szoktak. Ám az egészséges életmód jelei visszatűnnek a válaszokból. Többen úgy nyilatkoztak, hogy nem figyelnek különösebben oda az étkezésükre, nem tartják igazán fontosnak, hogy egészségesen táplálkozzanak. Olyan is van, aki saját bevallása szerint egyáltalán nem táplálkozik egészségesen, sajnos. 31

32 Mennyire tartja fontosnak a táplálkozás szerepét egészsége megőrzésében? 100% 90% 80% 70% 59% 60% 50% 40% 30% 27% 20% 10% 14% 0% 1 Nagyon fontos 59% Fontos 27% Közepesen fontos 14% 11. ábra 12. Mennyire tartja fontosnak a táplálkozás szerepét egészsége megőrzésében? Erre a kérdésre a válaszadók több mint fele úgy válaszolt, hogy nagyon fontos az egészségmegőrzésben a táplálkozás szerepe. A válaszadók másik fele is viszonylag fontosnak tartotta, és egy válaszadó sem gondolta úgy, hogy egyáltalán nem fontos, ami jó, mert így kitűnik, hogy az egészségtudatosság ezen fontos elemével majdnem mindenki tisztában van. 32

33 Dohányzik? Ha igen, naponta hány dobozzal? 67% 0% 12% 20% igen több mint 1 doboz igen kevesebb, mint egy doboz néha, alkalmanként nem dohányzom 12. ábra 13. Dohányzik? Ha igen, naponta hány dobozzal? Az erre a kérdésre adott válaszokon nagyon meglepődtem, hiszen a válaszolók majdnem hetven százaléka nem dohányzik egyáltalán. Ez nagyon kellemes meglepetés volt. A többiek is csak alkalmi dohányosok, vagy egy doboznál kevesebbet szívnak el naponta. Egy doboznál több cigarettát egy válaszadó sem szív el. Igazából az lenne a legjobb, ha senki nem dohányozna, mivel a dohányzás nagyon súlyos betegségekhez vezet. 33

34 Fogyaszt-e alkoholt, ha igen milyen rendszerességgel? 16% 6% 6% soha, nem iszom ritkán, alkalmanként fogyasztok havi 1-2 alkalommal 25% 47% hetente többször naponta 13. ábra 14. Fogyaszt-e alkoholt, ha igen milyen rendszerességgel? A válaszadók fele (47%) ritkán, alkalmanként fogyaszt alkoholt. Havonta 1-2 alkalommal a megkérdezettek egynegyede (25%), míg hetente többször a válaszadók 15%-a fogyaszt valamilyen alkoholt. Napi rendszerességről a válaszadók mintegy 5 százaléka számolt be, míg ugyanennyien egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. 34

35 Mennyire tartja fontosnak a mozgás szerepét egészségünk megőrzésében? 100% 6% 1 Nagyon fontos 76% Fontos 18% Közepesen fontos 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Elenyészően fontos 76% 18% 6% 0% Nem fontos 0% 14. ábra 15. Mennyire tartja fontosnak a mozgás szerepét egészségünk megőrzésében? A mozgás szerepének a fontosságát egy 1-5-ig terjedő skálán kellett jelölniük a válaszadóknak. Az 1-es egyáltalán nem fontos, míg az 5-ös nagyon fontos volt. A válaszadók majdnem 80%-a nagyon fontosnak tartja a mozgást az egészsége megőrzése szempontjából. A fenn maradt 20% is fontosnak tartják, igaz kicsit kisebb jelntőséget tulajdonítanak neki. Egyáltalán nem volt olyan válaszadó, aki nem tartotta volna ezt fontosnak. Ez ismét nagyon pozitív, mert ebből is kitűnik, hogy a válaszadók ismerik az egészségtudatos élet összetevőit. 35

36 Mennyit mozog átlagosan egészségének megóvása érdekében? 4% 4% 25% 18% 49% naponta hetente többször havonta néhányszor évente néhányszor a fentieknél ritkábban 15. ábra 16. Mennyit mozog átlagosan egészségének megóvása érdekében? A válaszadók fele hetente többször is sportol, ettől ritkábban, havonta néhányszor, a megkérdezettek egynegyede. A napi rendszerességgel végzett testmozgást viszonylag sokan választották. Pár válaszoló viszont csak évente néhány alkalommal, vagy még annál is ritkábban sportol. Ennek a kérdésnek a válaszaiból egy nagyon mozgékony válaszadói körre lehet következtetni, ami ugyancsak örvendetes. 36

37 Mit tesz Ön lelki egészségének megóvása érdekében? 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Rendszeres en járok templomba/ egyéb közösségbe. Gyakran vállalok olyan közösségi munkát, amivel segíthetek a rászorultak on. Hetente jógázom/m editálok. Pozitívan szemlélem a világot, megpróbálo m mindenben meglátni a jót. Egyéb Sorozatok1 16% 8% 8% 78% 12% 16. ábra 17. Mit tesz Ön lelki egészségének megóvása érdekében? Mivel nemcsak a testi, hanem a lelki tényezők is fontos szerepet töltenek be az egészségünk megőrzésében, ezért nagyon fontosnak tartom az erre irányuló kérdéseket-válaszokat. A pozitív életszemléletet nagyon sokan megjelölték, a válaszadók majdnem 80%-a. Viszonylag sokan járnak templomba, vagy egyéb közösségbe. Ugyanannyian (7%) jógáznak, meditálnak, mint ahányan közösségi, önkéntes munkát vállalnak. Itt lehetett egyéb válaszokat is adni. Ezek között volt zenehallgatás, lélekkel, pozitív élettel kapcsolatos könyvek olvasása, közös családi programok szervezése, kineziológus segítségének kérése is. Az egyéb válaszok: közül egy pár kiemelnék: "Csak magammal foglalkozok" 37

38 "Lélekkel, pozitív élettel kapcsolatos könyvek olvasása" "Önismeret" "Zenét hallgatok" "Közös családi programok" "Kineziológus segítségét kérem" 18. Demográfiai adatok A statisztikai adatokat ábrázoló grafikonok a terjedelmükből kifolyólag a mellékletbe kerültek. A válaszadók 75%-a nő volt, és csak 25%-a férfi. Talán szerencsésebb lett volna egy körülbelüli fele-fele arány elérése, de az online kérdőív kitöltésének koordinálásához nincs hatásköre a demonstrátornak, így most ezzel az eredménnyel dolgoztam. Az életkort tekintve, sikerült egy fiatalabb összetételű réteget elérnem, mivel 43%, vagyis majdnem a válaszadók fele 18 és 29 v közötti volt. A 30 és 45 évesek arányi is magas, 31%-ot ért el, míg a 45 és 60 közöttieké 24%-ot. 60 év felett mindössze 2 válaszadó volt. A családi állapotnál a hajadon válaszadók voltak a legtöbben, de a családosok is 33%-ot tettek ki. A foglalkozásoknál a legtöbben a szellemi foglalkoztatásúak közül kerülte ki, 35%, de a tanulók és beosztottak aránya is 20-20% volt. A megkérdezettek több mint fele legalább Ft-ot visz haza havonta, 33% között keres, 10% pedig nem válaszolt. A kereseti és életkori adatokat összevetve azt mondhatom, hogy a fiatal és középkorú viszonylag jól kereső felnőtt lakosságból kerültek ki a válaszok. Ez azért szerencsés, mert ez pont az a réteg, akik az egyik fontos célcsoportja a gyógyszerészi gondozásnak. Hiszen 38

39 míg, az idősebb lakosságnál, már a meglévő betegség karbantartására kell koncentrálni, addig a fiatalabb lakosságnál még a prevención van a hangsúly. 39

40 6. Összegzés A dolgozatomban megfogalmazott hipotézisemhez immár minden információt összegyűjtöttem ahhoz, hogy érdemben értékelni tudjam azt. Először az első állításomat értékelem, amely így szólt: 1. A gyógyszerészi gondozásnak nagy népszerűségnek örvend a gyógyszertárba betérő emberek körében, és ezt a lehetőséget megfelelően ki is használják. A kérdőív válaszai alapján az első hipotézisem hamisnak bizonyult. A gyógyszerészi gondozást nem ismerték elegen és olyan mélységgel a megkérdezettek, hogy az kielégítő lenne. A válaszadók inkább csak azokkal a szolgáltatásokkal voltak tisztában, amelyek már több éve is elérhetők a patikákban, ám ezek közül is csak kevesen vesznek részt rendszeresen valamely szűrőprogramon. Tudvalevő, hogy a válaszadók fel volt 18 és 29 között, akiknél még nem feltétlenül időszerű a rendszeres szűrőprogram igénybevétele, de e mellett, a kipróbálási arány talán lehetne magasabb. A válaszadók másik fele már idősebb korosztályt képviselt, hiszen ők már 30 és 60 év közöttiek voltak, ahol egészségi állapottól függően már indokoltabb lehet a rendszeresség, bár a megkérdezettek saját bevallásuk szerint egészségesnek érzik magukat. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az elérhetőség sem a legjobb még a gyógyszertárak részéről. Habár országszerte már 800 egységben van ilyen szolgáltatás igénybevételére lehetőség, a végső cél az kell, legyen, ha ez mindegyik patikában elérhető legyen. Ezen kívül, kapacitástól függ az is, hogy hol melyik szűrőprogramot ismerhetik meg a betegek. Nagy valószínűséggel, a legtöbb opcióval azért nem találkoztak még az emberek, mert abban a gyógyszertárban, vagy akár abban a városban, egyszerűen még nem is érhető el ilyen szolgáltatás. Ezzel kapcsolatban egy részről az idő az, ami segítségére lesz a gyógyszertáraknak a programok kiterjesztésében, hiszen ahogy egyre jobban kibontakozik a kivitelezési, működtetési módszertan, úgy fognak tudni annál jobban igazodni 40

41 hozzá. Persze erőforrás is szükségeltetik, nem csak tárgyi, de emberi is. A szakmai szervezetek már dolgoznak azokon a szoftvere programokon, amelyek megkönnyítik a többletmunka adminisztrációs járadékait, ami ösztönzőleg hathat a gyógyszerészekre. Más részről, szintén idővel, biztos vagyok benne, hogy hirdetnek majd meg olyan pályázatokat, ahol a gondozáshoz szükséges berendezéseket kedvezőbb áron tudják beszerezni a gyógyszertárak. Így tehát az elérhetőség, idővel biztos sokat fog javulni. Nekem mindezek mellett azért lenne még egy javaslatom, hogy hogyan lehetne javítani a részvételi adatokon. Véleményem szerint, mihelyst megteremtődik a technikai háttér a szolgáltatás megfelelő színvonalú nyújtásához, úgy ezt követően érdemes lesz egy átfogó kampányt útjára indítani. Hiszen, hiába van kijelölve csendes pihenősarok, ha a betegeknek nincs meg az információjuk erről a szolgáltatásról. Egy országos szintű televíziós, kültéri és helyszíni reklámkampány minden bizonnyal több embert ösztönözne a kipróbálásra. 2. A gyógyszerészi gondozást igénybe vevők főként azok, akik egészségtudatos életmódot folytatnak, és ennek részeként veszik igénybe ezt a többletszolgáltatást. A hipotézisem második állítása szintén hamisnak bizonyult. A kérdőív válaszai alapján érdekes dolgot kaptam eredményül. A válaszadók egészségesnek érzik magukat, és ehhez mérten helyesen táplálkoznak, sokat mozognak, és még lelki egészségükre is fordítanak figyelmet. Tisztában vannak az egészségtudatos élet minden aspektusával, és próbálnak is e szerint élni. Ugyanakkor a gyógyszerészi gondozáshoz tartozó szűrő programokon, aki részt vett, azt inkább csak kíváncsiságból tette, sem mint tudatos részeként az életmódjának. Persze az is nagyon örvendetes, hogy egyáltalán már betért egy ilyen szűrővizsgálatra valaki. Ennek a hipotézisnek a megcáfolásához ismét, az előbb ismertetett okok vezettek. Az ismertség és elterjedtség hiánya miatt ez még nem képezi részét az egészségtudatos emberek életének. 41

42 7. Befejezés Szakdolgozatom végére érve, úgy gondolom, hogy nagyon fontos információkkal és tapasztalatokkal gazdagodtam. Sokat tanultam saját kutatási eredményeimből is, ami remélem, mások hasznára is válhat. Úgy vélem, hogy a témaválasztásom jó döntés volt. A kutatásom bebizonyította, hogy milyen fontos, bár még kissé hanyagolt, témát választottam, ami előtt ott a nagy lehetőség, és sikerre van ítélve. Jól lehet, jelen pillanatban még sok akadállyal kell megküzdenie, hiszen több erőforrásra van szükség, és az emberek sem kötődnek még hozzá kellőképpen, de ha ez egyszer megvalósul, rengeteg betegnek fog tudni segíteni. Az orvostársadalom is támogatja ezt a kezdeményezést, hiszen számukra is világos, hogy az ő munkájukat és a betegek életét egyaránt megkönnyítik. Bízom benne, hogy pár év múlva már sokkal általánosabb és természetes vele járója lesz a tudatos egészséges életmódnak ez a program. 42

43 8. Hivatkozások Elektronikus források: eloadas mypin/index.php?option=com_content&view=article&id=323%3amitjelent-a-gyogyszereszi-gondozas-a-beteg-emberszamara&catid=4&itemid= adherenc ia_ibd_ben

44 9. Irodalomjegyzék Szerző nem ismert: Lépne a leszokás érdekében? Gratulálunk! ; Gyógyszerészi Hírlap; XXIV évfolyam 2013/1; 11. oldal Horányi Tamás: Hogyan magyarázzuk a fogyasztóknak az étrend-kiegészítő készítmények címkéjén megjelenő, egészségre vonatkozó állításokat? ; Gyógyszerészi Hírlap; XXIV évfolyam 2013/1; 12. oldal Dr. Csóka Ildikó: Középpontban a beteg. ; Gyógyszerészi Hírlap; XXIV évfolyam 2013/2; 7. oldal Patika Magazin: Gyógyszerészek a betegekért. ; Gyógyszerészi Hírlap; XXIV évfolyam 2013/3; 4. oldal Patika Magazin: Gyógyszerészi gondozás. ; Gyógyszerészi Hírlap; XXIV évfolyam 2013/4; 4-5 oldal Patika magazin: Gyógyszerészek a gyógyszeralkalmazás biztonságáért. ; Gyógyszerészi Hírlap; XXIV évfolyam 2013/4; 5-6. oldal Dr. Hankó Zoltán: Szolgáltatás, szakértelem. ; Gyógyszerészi Hírlap; XXIII évfolyam 2012/9; oldal Dr. Fodor András: Gyógyszerek expediálása-kompetencia területek pro és kontra; Gyógyszerészi Hírlap; XXII évfolyam 2011/8; 6-9. oldal Szerzi ismeretlen: Első alkalommal Magyarországon Az Év Gyógyszerészhallgatója Gyógyszerészi Gondozási Verseny ; Gyógyszerész Hírlap; XXII évfolyam 2011/6-7; 6-7 oldal Dr. Mezey Géza: Gyógyszerészi ismeretek az öngyógyításban; Magángyógyszerészek Országos Szövetsége; Budapest; 1998 Dr. Hadházy Pál: Gyógyszerészi gondozás; Magyar Gyógyszertudományi Társaság; Budapest;

45 10. Mellékletek Ábra1.: Az alábbiak közül mely egészségvédő szolgáltatásokkal találkozott már, és melyeket vette már igénybe? [koleszterinszint-mérés] 9,80% 50,98% 39,22% [vércukorszint-mérés] 23,53% 47,06% 29,41% [vérnyomásmérés] 31,37% 35,29% 33,33% [antioxidánsszint-mérés] 3,92% 11,76% 84,31% [tartáskontroll-gondozás] 1,96% 11,76% 86,27% [visszérgondozás] 3,92% 15,69% 80,39% [csont sűrűségmérés] 3,92% 19,61% 76,47% [haj-, fejbőr-, bőrvizsgálat] 17,65% 37,25% 45,10% [testzsír mérés] 15,69% 39,22% 45,10% [dohányzásról való leszoktatás] 1,96% 56,86% 41,18% [különböző szezonális felvilágosítások] 19,61% 31,37% 49,02% [házi- és útipatika tanácsadás] 15,69% 15,69% 68,63% [egészséges életmód-táplálkozás tanácsadás] 9,80% 23,53% 66,67% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Találkoztam már vele, és igénybe is vettem Találkoztam már vele, de nem vettem igénybe Nem találkoztam még ezzel a patikai szolgáltatással 45

46 Ábra2.: Demográfiai adatok: Nem 75% 25% Férfi Nő 50% 40% 30% 20% 10% 0% Kor 43% 31% 24% 2% éves éves éves 60 év felett Családi állapot 60% 50% 51% 40% 35% 30% 20% 14% 10% 0% hajadon/nőtlen házas gyermek nélkül családos 46

47 Foglalkozás vállalkozó 2% felsővezető 0% középvezető 8% nyugdíjas 4% szellemi foglalkozású 35% beosztott 24% fizikai munkát végez 4% tanuló 24% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% Kereset Ft Ft Ft Ft Ft fölött nem válaszolt 19% 10% 29% 14% 12% 16% 47