PROFESSZIONÁLIS CSALÓK AZ ÜZLETI ÉLETBEN

Átírás

1 VI. évfolyam, 1. szám március PROFESSZIONÁLIS CSALÓK AZ ÜZLETI ÉLETBEN ELEMZÉS Tulajdonosi viszonyok Magyarországon, a Bisnode elemzése INTERJÚ Lénárt Tibor Dreher Sörgyárak Zrt. ELEMZÉS Fókuszban az autóipar, a Coface elemzése ESETTANULMÁNY EVM Háztartásvegyipari és Kozmetikai Zrt oldal oldal oldal oldal

2 KÖSZÖNTÕ Köszöntõ Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Credit Manager Kollégák! Nem szeretnék a napokban történt tragikus brüsszeli terrortámadások témájából olcsó zsurnaliszta fogással bulvárhírt kreálni, inkább csak egy kapcsolódó momentumot osztanék meg Önökkel: Szentirmay Péter, Magyar Credit Management Szövetség Azon a napon, amikor ezt megelőzően, novemberben Párizs több helyszínén a terroristák támadásba lendültek, Európa credit management szövetségeinek vezetői épp a francia fővárosban találkoztak, többek között azért, hogy a következő Pán-Európai Kongresszus előkészítésről illetve helyszínéről tárgyaljanak. Ekkor tartotta ugyanis a FECMA (Federation of European Credit Management Associations) a szokásos őszi council meetingjét. Ezen megbeszélések helyszíne mindig változik, most épp Párizs volt a házigazda. Amikor az esti program folyamán a szörnyű hírek befutottak, természetesen a szakmai témák háttérbe szorultak és a soknemzetiségű társaság elcsendesedett. Az angol szövetség képviselője, egyben a FECMA elnöke, Glen Bullivant mondta ki a többek fejében motoszkáló gondolatot: nem hagyhatjuk, hogy a terror megbénítson minket! Azzal az idősödő úriember fogta magát és másnap reggel hosszú sétára indult a felbolydult metropolisban. Mit is mondhatnánk - very british! Magazinunk aktuális számához tartalmas időtöltést kívánok! Minden kedves olvasónak kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok! Szentirmay Péter Magyar Credit Management Szövetség 2 Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu

3 Szövetség hírei Jubileumi credit management konferencia A Magyar Credit Management Szövetség 2015-ben ünnepelte fennállásának 5. évfordulóját, amelynek alkalmából november 11-én jubileumi konferenciát tartott az Öbölház rendezvényközpontban. A 120 vendég részvételével megtartott egy napos rendezvényen számos hazai és külföldi előadó tartott előadást, amelyek közül talán Richard van Houten holland kommunikációs szakember előadása volt a legemlékezetesebb. Az mindenesetre biztos, hogy alaposan megmozgatta a hallgatóságot, és talán nem csak fizikai értelemben. A credit management és más pénzügyi területek fegyvertárának méltatlanul elhanyagolt területe a kommunikáció, holott amint ez a prezentációból kiderült a hatékony kommunikáció sokat segít a célkitűzések elérésében és a tárgyalópartnerek (üzletfelek, vevők, adósok, vagy éppen kollegák) befolyásolásában. A konferencián elhangzott előadások letölthetők a Szövetség weboldaláról ( A konferencián első alkalommal, ám hagyományteremtő céllal átadásra került a Szövetség által alapított Év Credit Management Csapata díj. A díjazás ötlete és a komoly játékos szakmai vetélkedő ötlete várakozásunkat felülmúlóan kedvező fogadtatásban részesült, amit jól mutat a közel 20 jelölés is, amely a Szövetséghez érkezett. A jelöltek által benyújtott szakmai anyagok kifejezetten magas színvonalon készültek, ezek közül pedig szakmai zsűri választotta ki a díjazni kívánt vállalatot ben az Év Credit Management Csapata díjat a Dreher Sörgyárak Zrt. nyerte el. Magazinunkban interjút olvashatnak Lénárt Tiborral a Dreher Pénzügyi Szolgáltatások vezetőjével a Drehernél folyó szakmai munkáról. Közgyűlés beszámoló A Magyar Credit Management Szövetség március 9-én tartotta közgyűlését. A tagvállalatoknak előzetesen megküldött napirend szerint a közgyűlésen elfogadásra került az Elnökség 2015-re vonatkozó beszámolója és a zárszámadás, valamint a 2016-os évre tervezett munkaprogramja. A közgyűlésen döntés született az Alapszabály módosításáról jogszabályi változásoknak megfelelően (Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. tv., a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény hatályba lépésére tekintettel). A vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően a közgyűlésen megválasztásra került a Magyar Credit Management Szövetség Felügyelőbizottsága. SZÖVETSÉG HÍREI A Felügyelőbizottság tagjai: Koreh Ilona, a MOL NYrt credit management területének vezetője Hipszki Tibor, a Hunland Csoport credit management vezetője Kozma András, a Credit Management Group partnere A Felügyelőbizottság tagjainak ezúton gratulálunk megválasztásukhoz! Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu 3

4 ELEMZÉS Tulajdonosi viszonyok Magyarországon, avagy mi is az a Compliance? A Bisnode Magyarország Kft. elemzése rávilágít arra, hogy miért kiemelkedő jelentőségű a családfák vizsgálata és a tulajdonosi struktúra feltárása új, illetve meglévő ügyfelek esetében. A kutatásból kiderül az is, hogy a magyar vállalkozások több mint 70%-ánál a cég mögött ténylegesen álló és tulajdonosi jogokkal rendelkező személyek köre egyértelműen azonosítható. Az üzleti élet egyik legfontosabb mozgatórugója a bizalom. Bizalom beszállítók, vevők és egyéb partnerek felé. Emiatt több szempontból is fontos, hogy tisztában legyünk azzal, valójában ki áll azok mögött a cégek mögött, amelyekkel üzleti kapcsolatba kerülünk. Hazánkban ugyan csak néhány szektor számára írják elő törvények az üzletfelek hátterének megfelelő átvilágítását, mégis egyre több társas vállalkozás helyez egyre nagyobb hangsúlyt az úgynevezett Compliance területre, vagyis az irányadó törvényi, szervezeti és olykor erkölcsi-társadalmi szabályoknak való megfelelésre. Egy cég átvilágításakor kiemelt hangsúlyt kell kapjon a tulajdonosi szerkezet vizsgálata, a cégek hátterében olykor megbúvó magányszemélyek azonosítása. Hiszen a tulajdonos az, aki vagyonát befekteti, illetve a cég működésével kapcsolatos alapvető döntéseket meghozza, és ő az, aki társasági formától függően anyagi és akár büntetőjogi felelősséggel tartozik a cég megfelelő működéséért. A pontos tulajdonosi struktúra és a tényleges tulajdonos kilétének ismerete nem csupán a Compliance területek számára lehet érdekes, hiszen nem mindegy ki áll valójában a háttérben, hány vállalkozást virágoztatott fel, vagy épp hagyott csőd vagy felszámolás alá kerülni. Így, az egy tulajdonosi hálózatba tartozó cégek beazonosítása segítséget jelenthet akár potenciál-listák összeállítása révén a növekedés támogatásában, vagy kockázatkezelési területen a kintlévőségi kockázatok megfelelő súlyozásában (nem mindegy, hogy egy vállalkozás 80%-os vagy 3%-os tulajdonosa döntött be korábban három másik céget). Tényleges tulajdonosnak azokat a magánszemélyeket nevezzük, akik a vizsgált cégben közvetlenül vagy közvetve legalább 25%-os tulajdonrésszel rendelkeznek. Maga a definíció a pénzügyi területeken jelent meg először a szabályozási keretrendszerben, de egyre több iparágban veszik át ezt a megközelítést. A Bisnode Magyarország Kft. legfrissebb, tényleges magánszemély tulajdonosokat vizsgáló elemzéséből kiderül, hogy a közel 500 ezer működő magyar társas vállalkozás csaknem 96,4%-áról elérhető valamilyen mélységű tulajdonosi információ. Ahogy az alábbi diagramon is látható, a cégek több mint 60%-ánál a tényleges magánszemély tulajdonos személye egyértelműen, a pontos tulajdonosi részarány százalékával együtt meghatározható. A működő cégek további csaknem 10%-ánál a közhivatalos forrásokból nem határozható meg pontos részesedési adat, viszont az elérhető információk elegendőek ahhoz, hogy a tényleges tulajdonosok személye azonosítható tulajdoni százalékuk aránya pedig intervallummal közelíthető legyen. A társas vállalkozások elenyésző, 3,32%-ában a vállalkozás a Magyar Állam vagy épp egy külföldi cég többségi tulajdonában van. A cégek ezen csoportja is egyértelműen azonosítható, továbbá külföldi cég tulajdonos(ok) esetében a külföldi tulajdonos adatai ahol a vizsgálódást célszerű tovább folytatni is meghatározható. A magyar vállalkozások valamelyest több, mint negyedénél viszont még most sem érhetőek el olyan mélységű információk a tulajdonosokról, melyek lehetővé ten- 4 Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu

5 nék a tényleges tulajdonosok egyértelmű azonosítását, és ezáltal a pontos, vagy intervallummal közelíthető tulajdoni hányaduk megállapítását. Ám még ezekben az esetekben is van lehetőség a teljes tulajdonosi körből a potenciálisan tényleges tulajdonosi befolyással rendelkező magánszemélyek kiemelésére. A leggyengébb eredményt mutató ágazatok esetében is elmondható viszont, hogy a működő társas vállalkozások több mint felénél képes az algoritmus azonosítani a tényleges tulajdonost, illetve meghatározni a tulajdoni részarányt. Ezen ágazatok eredményeit foglalja össze az alábbi táblázat. Regionális viszonylatban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Komárom-Esztergom megyében lelhetőek fel a legmagasabb 75% feletti arányban a pontos tulajdonosi hányaddal azonosítható tényleges magánszemély tulajdonosok adatok. A Bisnode algoritmusának Nógrád, Fejér és Csongrád megyében van a legnehezebb dolga, itt ugyanis az összes bejegyzett működő cég kevesebb, mint 50%-ánál határozható meg a tényleges tulajdonos pontos tulajdonosi részesedés mellett. Az alábbi összesítésekben a tényleges tulajdonosok meghatározhatósága, illetve az éves árbevétel és átlagos foglalkoztatotti létszám közötti összefüggéseket kerestük. A táblázatokból jól látszik, hogy főleg a nagyobb létszámmal, illetve magasabb árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében egyrészt megugrik a külföldi cégek tulajdonában lévő vállalkozások, másrészt a bejegyzett tulajdonosi információval nem rendelkező társaságok aránya. Előbbi egyértelműen a magyar piacon szép számban jelen lévő multikra utal, míg utóbbi jól mutatja a magyar tőzsdén jegyzett Nyrt-k helyét a gazdaságban. Az egyes ágazatokat vizsgálva jó hír, hogy a legmagasabb 3,35%-os bedőlési aránnyal (elmúlt 12 hónapban indult csőd és felszámolások aránya a működő cégekhez képest) rendelkező vendéglátóiparban tudjuk legnagyobb arányban pontosan beazonosítani a végső tulajdonosokat. Az ugyancsak kockázatosnak számító iparágakra, mint az élelmiszeripar (bedőlési arány: 3%), az építőipar (bedőlési arány: 2,96%), a nagykereskedelem (bedőlési arány: 2,72%) és a kommunális tevékenységet ellátó ágazat (bedőlési arány: 2,71%), egyaránt jellemző, hogy az országos átlag feletti arányban azonosíthatók egyértelműen a cégek mögött álló magánszemélyek. Az elemzés olyan érdekességekre is felhívta a figyelmet, mint például, hogy a külföldi cégek tulajdonában álló, 500 millió Ft éves nettó árbevételt meg nem haladó vállalkozások esetében az átlagos nettó profit százalék értéke negatív, míg az ugyancsak külföldi cégek tulajdonában álló 500 millió és 1 milliárd forint közötti éves forgalmat bonyolító vállalkozások átlagos nettó profit százaléka csaknem eléri az 50%-ot. Az állami tulajdonú cégek esetében az 1 milliárd forint éves bevételt meg nem haladó cégek esetében figyelhető meg negatív átlagos nettó profit százalék, míg az 1 milliárd forint feletti árbevételű állami cégek már átlagosan néhány százalékos pozitív nettó profitot képesek kimutatni. Kristóf Anikó Data & Risk Innovation Expert Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu 5

6 INTERJÚ Annyi a világ amennyit beletöltesz Szakmai sikerek a Dreher Sörgyárak Zrt-nél A Magyar Credit Management Szövetség tavaly novemberi jubileumi konferenciáján a szakmai zsűri szavazatai alapján - a Dreher Sörgyárak Zrt. credit management munkatársai nyerték el az Év Credit Management Csapata 2015 díjat. A sikerhez vezető útról és az elért eredményekről beszélgettünk Lénárt Tiborral, a Dreher Pénzügy Szolgáltatások vezetőjével. A magas színvonalú szakmai munka lett elismerve a novemberben átadott díjjal. Hol kezdődött a történet, mikor és milyen tapasztalatok alapján kezdte a Dreher kialakítani a belső credit management területet? Kezdetleges Credit Managementről már több mint 10 éve beszélhetünk a Dreher Sörgyáraknál. Az első próbálkozások a vevőkintlévőség kezelésben még sok gyermekbetegséget hordoztak magukban, leginkább azért, mert a mikro gazdasági folyamatok nem arra predesztinálták a vállalatokat, hogy fókuszban legyen ez a terület, hanem sokkal inkább az értékesítés volumenének növelésére. A 2008-as világgazdasági válság hatása minden vállalatot ráébresztett arra, hogy maga a credit management terület sokkal nagyobb fókuszt érdemel, mint korábban és ennek hatására már megindult egy tudatosabb, megfontoltabb kockázatkezelés, viszont a szabályozottságra még mindig várni kellett. A 2010-es év volt az, amikor a gazdasági válság hatásai tetőztek Magyarországon és sok vállalat nem tudta finanszírozni működést, ami nekünk kereskedelmi, gyártó vállalatnak is súlyos károkkal járt. Ez az év hozta számunkra az áttörést, amikor is vállaltunk szabályozott formában,az érintett területen dolgozó kollegákat megfelelő jogkörrel ellátva megalkotta hitelezési szabályzatát, mely mai napig évről-évre a hitelezési politikánk alapját jelenti. A szabályzat alapjait Gazda Pusztai Réka korábbi hitelezési vezető alakította ki, akinek ezúton is szeretnénk megköszönni munkáját. Az elmúlt 6 évben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy 2010-ben jó döntést hoztunk, amikor azt mondtuk: hitelezni, kockázatot kezelni csakis szigorú szabályok mellett lehet. Hogy épül fel a credit terület jelenleg? A vállalatnál a pénzügyi kockázatok minimalizálásával két csapat foglalkozik, összesen 7 munkatársunk támogatásával. A követeléskezelési csoportot Nagyillés Dávid hitelezési vezető irányítja és a sörértékesítésből adódó kockázatokat kezelik. A HoReCa (vendéglátás) értékesítési csatornára dedikált jogi csapatot Dr Kovács András vállalati jogász vezeti, akik a csatorna szerződéskötéssel kapcsolatosan felmerülő kockázatokat kezelik. Hol helyezkedik el a credit management a vállalati szervezeten belül, kinek riportál felfele? Mennyire stratégiai a szerepe? Van esetleg 1-2 példa, amely a stratégiai súlyát alátámasztja? A Dreher Sörgyáraknál a credit management a pénzügyi igazgatóság szervezetén belül helyezkedik el. A hitelezési vezető és a vállalati jogász riportálnak nekem (a pénzügyi szolgáltatások vezetőjének szerk*), én pedig Glattfelder Tamás pénzügyi és adminisztrációs igazgatónak jelentek. Vállalatunk kiemelt célja a működő tőke folyamatos javítása a kintlévőségi állomány csökkenté- 6 Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu

7 sével, ezért jelentős stratégiai szerep hárul erre a szervezetre. A működő tőke javításához három tényezőt veszünk figyelembe: a készletállományt, szállítói kifizetéseket és vevői követelésállományt. Ha számszerűen súlyoznánk ezen tényezőket, akkor azt mondhatjuk, hogy a legnagyobb részt a vevői követelés állomány adja, ami alátámasztja azt, hogy jelentős súllyal bír stratégiánkban. Milyen a vevőkör, mennyiben igényel speciális tudást vagy megoldásokat? Ágazati sajátosságok, amivel meg kell küzdeni? A vállalat értékesítésének 95%-a származik belföldi értékesítésből. Ez éves szinten 60 milliárd forint bruttó árbevételt jelent, ami közel vevőnek történő értékesítésből származik. A vevők 15%-ának értékesítünk hitelre, viszont ezek a partnereink generálják az árbevételünk 89%-át, az ezzel kapcsolatos pénzügyi kockázatokat a követelés kezelési csapat menedzseli. Értékesítésünk B2C-re épül. A HoReCa (vendéglátás) értékesítési csatornában egyrészt külső jogszabályi hatásokhoz köthető, jelentős hullámokban mérhető, tényleges értékesítési pont csökkenés, azaz végleges boltbezárás volt megfigyelhető [nyerőgépek kitiltása, dohányzási korlátozások, online pénztárgép, trafikszabályozás], másrészt az iparágra jellemző az értékesítési pontokon tapasztalt gyakori üzemeltető váltás. Retail (viszonteladói) csatornában jelentős változás a vevők számosságában nem volt tapasztalható. A fizetési határidő törvény által maximáltan 30 nap. Az átlagos fizetési határidőnk ennél lényegesen jobb, az idei pénzügyi évben sikerült elérnünk a 25 napot. Magyarországon közel értékesítési ponton lehet sört vásárolni. Ezen pontok ki- INTERJÚ szolgálása többszintű és összetett disztribúciós csatornákon történik, partnernek történő értékesítésen keresztül. A mi értékesítésünk egy jelentős része a HoReCa (vendéglátás) csatornába irányul, ami az építőipar mellett az egyik legkockázatosabb iparág ma Magyarországon. Ezt nem csak a mi tapasztalataink, hanem piackutatások is alátámasztják. A vendéglátó egységek 14%-ának a működését érinti súlyosan befolyásoló eljárás, úgymint fizetésképtelenség, kényszertörlés, stb. (Bisnode információ). Az üzletág kockázatossága ellenére a partnereinkkel jellemzően több éves, határozott idejű szerződéseket kötünk, melyek jelentős invesztíciót igényelnek. Figyelemmel arra, hogy a beruházás a vendéglátó egységbe Társaságunk által a szerződés kezdeti időszakában (jellemzően az első 30 nap) történik, jelentős pénzügyi kitettséget keletkeztet. Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu 7

8 INTERJÚ Milyen megoldásokat, újításokat, módszereket vezettek be? Milyen eredményeket hoztak ezek az újítások? A HoReCa (vendéglátás) értékesítési csatornára egy integrált kockázat értékelési rendszert vezettünk be. Kiemelt célkitűzése volt a projektnek, hogy olyan integrált eszközt fejlesszünk, mely a közel 100 fő, területen dolgozó kollégánk részére elérhetővé teszi mind a partner automatizált, mind a manuális kockázat elemzésén alapuló partnerértékelést és tudásbázist. Ezen kockázatelemzés az iparág sajátosságait figyelembe véve a lehető legszélesebb információ bázison alapszik (big data szemlélet). Egy automatizmus révén biztosítja a partnerekről elérhető összes adat pl. közösségi oldalak, publikus és cégadat szolgáltatók áltat közzétett nyilvántartások összekapcsolását, amit humán emberi logika által észlelhető és értékelhető tényekkel és adatokkal való kiegészítés színesít, véglegesít. melyet a bevezetés óta eltelt időszak mérőszámai is igazolnak. A több ezres portfolóinkban 30 százalékkal tudtuk azon szerződések számát csökkenteni, amelyek már az első évben problémássá váltak. Ezzel a pénzügyi kitettségünk is jelentősen csökkent. Nemzetközi cégcsoporton belül van együttműködés a más országokban/régiókban tevékenykedő hasonló credit részlegekkel? Van esetleg tapasztalatcsere, best practice megosztása? Nem jellemező, mivel minden országban más a piac felépítése, így a helyi sajátosságokra helyi megoldásokat kell alkalmazni. Milyen az együttműködés a sales-al? Ha jó/rossz, akkor ez minek köszönhető? A kereskedelmi területtel való együttműködésünk két szóval jellemezhető: pro-aktivitás és megoldás orientált együttműködés. Célunk, hogy a kereskedelem hatékony működését támogassuk ésszerű kockázatvállalás mellett. Az így biztosított partnerértékeléssel kollégáink nagy biztonsággal tudnak az üzleti tárgyalások során fellépni a Társaságunk érdekében és ki tudjuk védeni az esetleges terület átszervezésekkor, képviselőváltáskor fellépő historikus ismeretek hiányára visszavezethető információvákuumot. Ennek eredményeként a szerződéskötés során az üzleti kockázatainkat jelentős mértékben mérsékelni tudtuk, Ehhez szükséges a napi szintű kapcsolattartás, mely során a kereskedelemi csapat hiteligényeit minden esetben elővizsgálatnak vetjük alá és tájékoztatjuk őket, hogy milyen feltételek mellett tudjuk a partnert hitelezni. Előzetes negatív bírálat esetén is lehetséges megoldásokat kínálunk fel a kereskedelmi csapat számára. A hitelre kiszolgált partnereink problémás kintlévősége- 8

9 INTERJÚ ivel kapcsolatban folyamatosan egyeztetünk, hogy a lehető legkedvezőbb, mindenki számára elfogadható win-win megoldást találjuk meg. Napi, heti szintű tájékoztatást nyújtunk a kereskedelmi csapat számára partnereink kintlévőségéről. A piacon szerzett információkról, tapasztalatokról napi szinten értesülünk a kereskedelemi csapattól, amit a kockázatvállalás megelőzésében tudunk hasznosítani. A fizetési felszólítás folyamatunk első lépéseként mindig a hitelosztály veszi fel a kapcsolatot a késedelembe esett partnerrel, de a második szintű felszólításban már kereskedelmi csapatunk is aktív részvételt vállal. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kereskedelem személyes jelenléte a sikeres követelés kezelés megvalósításában jelentős szereppel bír, kintlévőségek megtérülésének jelentős részét köszönhetjük kereskedelmi csapatunk direkt támogatásának. Új credit management kollegák kiválasztása milyen szempontok szerint történik? Milyen skils-ek kellenek, milyen tulajdonságok fontosak? Hogy motiváljátok a kollegákat? Új kollega kiválasztásánál a szakmai tapasztalat mellett az az alábbi tulajdonságokat tartjuk fontosnak: Pontosság, megbízhatóság, változások befogadására való képesség, kiváló kommunikációs és problémamegoldó készség, önálló munkavégzés, határozott, magabiztos fellépés és nem utolsó sorban analitikus képesség. Vállalatunk nagy hangsúlyt fektet a megüresedő, illetve újonnan létrehozott pozíciók esetben a Talent management-re. Célunk, hogy elsősorban vállalaton belülről építkezzünk. Tapasztalataink azt mutatják, hogy azon kollegák, akik csatlakoztak hozzánk hosszú távon is velünk maradtak. A Credit management csapathoz újonnan belépő kollegák orientációs napon vesznek részt, mely segíti a szervezet azon belül a pénzügyi működésének megértését, ami hozzájárul a gyors integrálódáshoz. Fontos kiemelni, hogy folyamataink jól dokumentáltak. A részletes folyamatleírások az újonnan belépők visszajelzése alapján nagy segítséget nyújtanak. Nagy hangsúlyt fektetünk az ún. on-the-job képzési módszerre is. Azért, hogy minél felkészültebb, szélesebb tudással rendelkező kollegák alkossák a csapatot, a vállalat évek óta elkötelezett a kollégák cégen belüli rotációja mellett, mely során adott munkavállaló kipróbálhatja magát egy másik területen, ezáltal is gyarapítva szakmai tudását. A kollegák képzésénél fontosnak tartjuk továbbá azt, hogy ismerjék meg személyesen is a piacot, ezért rendszeres, az általuk támogatott értékesítési területen túralátogatáson (field visit) vesznek részt, amely során betekintést nyerhetnek a kereskedelmi kollégák és a partnereink mindennapi munkájába és megértik az ő motivációjukat. Ez egy nagyon fontos alap ahhoz, hogy mi pénzügyi oldalról támogatni tudjuk a kereskedelmi kollegáinkat az üzleti lehetőségek maximális kiaknázásában. A túrák során lehetőség nyílik hatékonyabb partnerkapcsolatot kialakítani. Ahhoz, hogy a motivációt hosszútávon fenntartsuk, teljesítmény alapú bónuszrendszert alkalmazunk. Milyen a házon belüli elismertsége a credit területnek? Évente kétszer visszajelzést kérünk a társosztályoktól arra vonatkozólag, hogy értékeljék munkánkat. A visszajelzések azt mutatják, hogy elismerik és fontosnak tartják szervezeti egységünk hatékony működését. Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu 9

10 INTERJÚ Legnagyobb sikerek az elmúlt években? Vállalatunknál két kiemelkedő sikert ért el 2015-ös évben. 5 évvel ezelőtt két célt tűztünk ki magunk elé: naz egyik a fedezetlen hitelállomány csökkentés volt. Míg 2010-ben a vevőállományunk 21%-a fedezetlen hitelállomány volt, addig ez a szám 2015-re 5%- ra csökkent. n Másik célunk a havi fizetési átlagnapok számának (Daily Sales of Outstanding) csökkentése volt ben partnereink átlagos fizetési magatartása 41 nap volt. Ezt a számot évről-évre sikerült csökkentenünk, 2015-re elérve a 25 napos mérőszámot. Sikerként könyveltük el továbbá azt, hogy sem ben, sem 2015-ben nem volt szükség hitelbiztosítás és bankgaranciák lehívására, ami figyelembe véve azt, hogy ebben a szegmensben az egyik legnagyobb a kockázatvállalás, ezért erre az eredményre is kiemelten büszkék vagyunk. Mindezek alátámasztják azt a tényt, hogy a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt és működnek a folyamatainkba épített kontrollok. Mindezeket a Belső audit csapat idei vizsgálatának eredménye is alátámasztott. HoReCa (vendéglátás) értékesítési csatorna vonatkozásában szerződéskötésre felterjesztett majd az kockázatértékesé alapján elutasított szerződések arányára tekintettel az élő szerződés állomány kockázati besorolása jelentősen javult. Aktuális kihívások, feladatok? A vállalatunknak az egyik legfontosabb célkitűzése a működő tőke folyamatos javítása. Ennek egyik alappillére a követelésállomány csökkentése és a kockázatok minimalizálása. Ez a célkitűzésekbe beépítésre kerül és a követelés kezelési csapat együttműködve az értékesítési kollégákkal ennek a célnak az eléréséért dolgozik. Minek köszönhető szerintetek, hogy Ti kaptátok a díjat? Az évről-évre növekvő árbevétel mellett is sikerült folyamatosan csökkentenünk a követelés állományunkat, a pénzügyi kockázataink minimális szinten tartásával. Ezt a vállalatunk éves beszámolója is alátámasztja, mely szerint az elmúlt pénzügyi évben mindösszesen 31 millió forint értékvesztést kellett elkönyvelnünk. Ez a 60 milliárd forint bruttó forgalomnak 0,05%-a, ami nemcsak az iparági, hanem az FMCG szektort figyelembe véve is kiemelkedő teljesítmény. A véghezvitt folyamatfejlesztések eredménye következtében a HoReCa (vendéglátás) értékesítési csatorna nem-teljesítő partnerei esetében a jogérvényesítési eljárások megindításához szükséges lépések ügykezelési folyamat időtartama 74 százalékkal rövidült. Az így elért határidők kellően gyors fellépést biztosítanak, az elmúlt 3 év során minden évben sikerült legalább 45 százalékkal magasabb követelés térülést realizálnunk egy olyan szegmensben, ami idő közben hivatalosan is átvette az építőipartól a legkockázatosabb üzletág kategóriáját. Fotók: Maroti Péter és Stiller Ákos n 10 Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu

11 A CSOK és az uniós pénzek menthetik meg a magyar építőipart ELEMZÉS A magyar építőipar növekedését a kormányzati és Európai Uniós támogatások tették lehetővé 2015-ben, áll az Atradius építőipari piacelemzésében. A piacvezető hitelbiztosító tanulmánya szerint a fejlett országokban vége az építőipari recessziónak, míg Magyarországon tavaly a főleg EU-s pénzekből finanszírozott beruházások nyomán tudott 3%-kal növekedni az építőipar. A CSOK segíthet, de együtt járhat vele a munkaerőhiány. Az alvállalkozók késői kifizetése vagy a kisebb vállalatok készpénzhiánya azonban továbbra sem csak Magyarországra jellemző probléma. Lassan kilábal a válságból a világ építőipara, amit a 2008-as válság okozott, de az egyes régiók és országok helyzete között nagyok a különbségek, mondta Vanek Balázs, az Atradius hitelbiztosító országigazgatója. Az Atradius globális építőipari piacelemzése szerint a fejlett országok építőipara már rövidtávon is növekedhet, hiszen Franciaországban, Hollandiában, illetve a válság által kiemelkedően sújtott Spanyolországban az ipar túl van a mélyponton. Az Egyesült Államokban és Németországban pedig tartós a növekedés, még akkor is, ha a kínai gazdaság lelassulása globálisan is érzékelhető. Más a helyzet itthon, hiszen ha nem lennének stadionépítések vagy kórház-rekonstrukciók, akkor tavaly nem növekedhetett volna az építőipar. A családi otthonteremtési kedvezmény, a CSOK bevezetése, és a lakások ÁFÁ-jának csökkentése ugyanakkor komoly segítséget jelenthet, akár már jövőre is, mondta Vanek Balázs. A hitelbiztosító elemzése szerint a hazai helyzetet jól jellemzi, hogy bár a 2009-es mélyponthoz képest tavaly az Atradius által biztosított érték a háromszorosára nőtt, azaz csökkent a kockázat és nőtt a forgalom az építőiparban, ez még mindig csak a 75%-a a válság előtti adatnak. Ezért is lényeges a beruházók tevékenységének elemzése, a jelenlegi és tervezett projektjeik, beruházásaik vizsgálata, illetve a finanszírozási hátterük ismerete. Az országigazgató hozzátette, két probléma nehezítheti a hazai építőipar fejlődését. Az egyik az, hogy egyes építőipari megbízók még mindig későn fizetnek az alvállalkozóknak, és emiatt főleg a kisebb vállalatok cashflow problémákkal nézhetnek szembe. Vanek Balázs szerint ennél is súlyosabb, hogy a hazai munkaerőpiac nem követte az építőipar növekedését. A vállalatok már most is nehezen találnak képzett szakembereket az építkezésekre, és kérdés, a hiány mikor okoz komoly, a lakosság számára is érzékelhető feszültséget a fellendülőben levő lakáspiacon. Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu 11

12 ELEMZÉS Fókuszban az autóipar: Minden ötödik európai autót régiónkban gyártották 2014-ben A közép-kelet európai autógyárak továbbra is ki vannak szolgáltatva a külföldi keresletnek A közép-kelet-európai régió vonzó célpontja lett a globális autógyártók befektetéseinek ben 3,6 millió járművet gyártottak Kelet-Európában, ami az EU-ban gyártott összes autó 21%-kát jelenti. A Coface elemzésében szereplő közép-kelet-európai országokban 33 autógyár található, melyek többsége a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) beáramlásának köszönhetően jött létre. Az elemzés jól mutatja, hogy az elmúlt időben a helyi vásárlók által generált eladások dinamikus növekedésének ellenére a közép-kelet-európai autógyárak továbbra is ki vannak szolgáltatva a külföldi keresletnek. A közép-kelet-európai régió a beérkező külföldi működőtőke-befektetéseket a vonzó munkabér szinteknek, a Nyugat-Európához való közelségének, a képzett munkaerőnek és a jól fejlődő üzleti környezetnek köszönheti. A Coface elemzése azon kelet-közép-európai országok autóiparát vizsgálja, ahol jelentős az autógyártás mértéke: Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. A Skoda és a Dacia két olyan rendkívül erős helyi márka a régióban, amely a külföldi tőkebefektetések magas szintjének köszönhetően versenyben maradt a globális piacon. Régiónkban több mint 850 ezer főt foglalkoztat az autóipar A járművek és szállítási eszközök gyártói mérhető hatással vannak Közép-Kelet-Európa gazdaságaira. A régió egyes országainak esetében, mint például Magyarország, Csehország vagy Szlovákia, a szektor a teljes termelésük 10%-át teszi ki. Ezen kívül nagy számban teremt munkahelyeket is, 2013-ban az elemzésben szereplő 6 országban több mint fő állt a szektor alkalmazásában. A közép-kelet európai régióban gyártott járművek száma több mint a kétszeresére nőtt az elmúlt tíz évben. A legnagyobb sikert Csehország és Románia érte el, ahol az autógyártás szintje majdnem a négyszeresére nőtt. Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy ez a dinamikus növekedés nem tart a végtelenségig, a piac előbb-utóbb telítődni fog. Erős export-függőség és a Volkswagen botrány A régió külföldi kereskedelmének jelentős részét teszi ki az autóexport, Szlovákiában például az ország teljes exportjának 25%-kát. A közép-kelet-európai autógyártás rendkívüli mértékben függ a külföldi kereslettől, hiszen a járművek nagy része külföldi piacokra készül. Korábban úgy látszott, hogy az Eurozóna a legfőbb exportpiac kezd magához térni, a Volkswagen botrány azonban súlyos károkat okozhat. A hamis kibocsájtási adatok jelentősen rontják a német minőség megítélését. A VW botrány más német autógyártókra is hatással van, ez jól látható a piaci értékük csökkenéséből, az pedig továbbra is kérdéses, hogy hány gyártó használt hasonló illegális eszközöket, de néhány nem hivatalos teszt szintén magas kibocsájtást mutat például a BMW-nél. 12 Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu

13 ELEMZÉS A közép-kelet európai országokban igen jelentős a működőtőke-befektetés ebben a szektorban és számos vállalat szállít a német autógyártóknak. A Volkswagen esetében ez 9 autógyárat érint a közép-kelet európai régióban, Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában. A leginkább érintett Szlovákia és Csehország lehet, itt a legmagasabb az egy főre jutó legyártott járművek száma az EU-ban. Mind két ország a világ 20 legnagyobb autógyártója között van, erős autóipari, gazdasági kitettséggel. A termelés nagy részét a külföldi piacok, elsősorban a nyugat európai országok kereslete hajtja ban a járműgyártás a teljes magyar és cseh termelés 9%-át tette ki míg ez az arány Szlovákia esetében elérte a 12,6%-ot. A legnagyobb autóipari vállalatok árbevétel szerint a közép-kelet európai régióban a cseh Skoda, magyar Audi és a szlovák Volkswagen gyárak voltak ezek mind részei a Volkswagen csoportnak. Ezen felül a történtek negatív érezhető lesz az autóipar beszállítóinak, olyan helyi vállalkozásoknak, melyek az érintett autóipari szereplőkkel állnak üzleti kapcsolatban. A belső értékesítés növekedése enyhíti az exportfüggőséget Igaz, hogy némelyik külső piacon bizonytalan a helyzet, a belső oldalon azonban pozitív fejleményeket tapasztalhatunk. Közép-Kelet-Európa belső keresletére is jó hatással van, hogy a helyi háztartások kilátása pozitív fordulatot vesz a munkaerőpiac javuló helyzetének, a tompított inflációnak, az olajárak alacsony szintjének, a vásárlók növekvő magabiztosságának és a vonzó kamatszinteknek köszönhetően. A költésre való nagyobb fokú hajlandóság eredményeképpen fokozódik az autóeladás mértéke a CEE régió gazdaságaiban. A vásárlókat pedig nem csak a magánszemélyek jelentik, hanem azok a vállalkozások is, akik bővíteni szeretnék személyautóvagy haszongépjármű-flottájukat. A haszongépjárművek értékesítését az olyan javuló üzleti kilátások is felpörgetik, mint az Eurozóna GDP-jének 1,5 %-os előjelzett növekedése az idei évre. A haszongépjárművek iránti megnövekedett keresletnek pozitív üzenete van, főleg a lengyel gyárak számára, mivel a kishaszongépjárművek jelentős része ott készül. Ugyanakkor ez a megnövekedett belső értékesítés sem elegendő ahhoz, hogy a CEE régió autóipara függetlenné válhasson a külső kereslettől. Mivel a szektor ilyen mértékben támaszkodik az exportra, a külföldi piacok hanyatlásából adódó kockázat elkerülhetetlen, jóllehet a belső növekedési potenciál emelkedése tompíthatná azt. Oroszország csekély szerepének a régió jármű-export struktúrájában nincs jelentős hatása a szektor összteljesítményére. A profitabilitás egyelőre elmarad az elvárttól Hiába tapasztalható növekedés a közép-kelet-európai piacon az autó-értékesítéseket tekintve, ezek a magasabb értékek nem jelentenek ugyanakkora ugrást az autógyártók nyereségében. Sokan közülük ugyanis még mindig nehézségekkel néznek szemben a többletkapacitások, az ügyfelek által elvárt magas kedvezményszintek, illetve a kereskedők által véghezvitt önregisztrációk miatt. Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu 13

14 ELEMZÉS Vigyázat, csalók! És a csalás nem mindig látszik...! Az elmúlt időszakban számos olyan esettel találkoztunk, amelyekben a vevői nemfizetés mögött nem likviditási nehézségek, esetleges szűk cash flow, vagy finanszírozási problémák álltak, hanem a szállítók egy előre megtervezett, tudatosan felépített és professzionálisan kivitelezett csalási ügy miatt nem jutottak a pénzükhöz. Az esetek túlnyomó többsége export ügyletekhez, sokszor ilyen tekintetben biztonságosabbnak tekintett nyugat-európai országokhoz, cégekhez kapcsolódik. Ilyen ügyletekből mutatunk be néhányat, hogy felhívjuk a figyelmet arra, milyen helyzetekkel kerülhetnek szembe a hazai vállalatok, még akkor is, ha alapvetően körültekintően járnak el a külföldi partner hitelezése során. Az egyik legérdekesebb, legfordulatosabb eset egy hazai, fémiparban tevékenykedő vállalatot érintett, az eset szó szerint annyira krimibe illő, hogy a német ZDF televízió csatorna ottani Kékfény (Aktenzeichen XY) adásába is bekerült. Az ügy nem csak a professzionális lebonyolítás, hanem a nemzetközisége miatt is az érdeklődés középpontjába került, hiszen Európa számos országában károsult szállítók futottak a pénzük után. A történet teljesen szokványosan indult. A magyar vállalathoz rendelés érkezett a Höpfner GmbH-tól, egy németországi, a Münstertől nem messze fekvő Laer kisvárosban bejegyzett vállalattól, EUR értékben, különböző fém termékekre. A szállító annak rendje és módja szerint ellenőrizte, hogy létező cégről van szó, majd megkérte a szükséges hitellimitet a hitelbiztosítójától, ahol a kért összegű limit jóváhagyásra is került. A 14 Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu

15 dertől, aki érdeklődött a cég megvásárlása iránt. A vevőjelölt részéről kért információkat, dokumentumokat megküldték, majd ezután a vételi szándék megerősítésre került Bender úr részéről. Az általa kínált feltételek ráadásul igen kedvezőknek ígérkeztek, így az eladó, Höpfner úr úgy döntött, nyélbe ütik az ügyletet. A vevő a vonzó kondíciók mellett ugyanak- ELEMZÉS kor azt is jelezte, hogy minél előbb szeretne érdemi tevékenységet kezdeni a cégben, amelynek a profilját is német cég évtizedes múlttal, székhellyel, telephellyel, weboldallal rendelkezett, a minősítése is megfelelő volt, így a hazai szállító visszaigazolta a szállításokat, 30 napos fizetési határidővel. Nem sokkal később a rendelt áruk készen álltak a szállításra és a német cég megjelölt telephelyére megtörtént a szállítás. A vevővel a kapcsolattartás alapvetően elektronikus csatornákon zajlott, de folyamatos volt. Az első kérdőjelek a fizetési határidő leteltét követően merültek fel, mivel a vevő nem fizetett, ráadásul a megkeresésekre sem reagált, a korábbi csatornákon lehetetlen volt kapcsolatba kerülni vele. Nem sokkal ezt követően a hitelbiztosító törölte a limitet, ami önmagában nem okozott meglepetést, hiszen az egyre jelentősebb fizetési késedelem már jelezte, hogy a vevő fizetési képességével (vagy szándékával?!) nincs minden rendben. Az igazi meglepetés akkor érte a szállítót, amikor nem sokkal ezután a német rendőrségtől érkezett megkeresés, akik egy gazdasági bűncselekmény kapcsán nyomoztak. Mint kiderült, a magyar szállító egy egészen szövevényes bűnügybe csöppent, ami igazi kálvária lett a történet végére. A Höpfner GmbH valóban hosszú-hosszú évek óta működött. Alaptevékenysége szárazépítés volt, egyszemélyes társaságként tagja volt a helyi ipari- és kereskedelmi kamarának, klasszikus német kisvállalkozásként tevékenykedett. A tulajdonos, Höpfner úr idővel megbetegedett, megöregedett, így a cég értékesítését tervezte. Meg is hirdette eladásra, a helyi szokások szerint a kamara erre a célra szolgáló webes platformján. Nem sokkal ezután megkeresést kapott egy bizonyos Dirk Ben- meg kívánja változtatni. Azt kérte, hogy ameddig a cégadásvétel lezajlik, addig is a régi tulajdonos, Höpfner úr legyen kedves a cég jövőbeli elképzeléseinek megfelelő, fémkereskedelemhez kapcsolódó tevékenységi köröket felvenni a cégnyilvántartásban, illetve egy új telephely bejegyzését is kérték tőle. Az ehhez kapcsolód költségeket természetesen nagyvonalúan átvállalták, bár mint utólag kiderült az elsőre bank átutalásnak tűnő összegeket bankfióki készpénz befizetésként juttatták el a címzettnek. Mivel a költségei előre meg lettek térítve, a kérések nem tűntek különösebben kockázatosnak, Höpfner úr bízva az ügylet mielőbbi sikeres lezárásában - teljesítette azokat. Az adásvételi dokumentáció véglegesítése ugyan nagyon elhúzódott, de csak akkor lett világos, hogy valami nincs rendben, amikor egy behajtó cég kopogtatott az ajtón és egy EUR összegű, kifizetetlen fém szállítmány ellenértékét követelte. Mint kiderült a vevőjelölt, Dirk Bender a Höpfner GmbH nevében rövid idő alatt Európa számos országából rendelt különböző fémipari termékeket, amelyeket az újon- Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu 15

16 ELEMZÉS nan bejegyzett telephelyre kért leszállítani. Mivel a cég régóta létezett, a tevékenységi körében szerepelt fémipari tevékenység, a telephely be volt jegyezve, így a szállítók és a hitelbiztosítók is megfelelőnek látták a körülményeket ahhoz, hogy limiteket állítsanak fel a cégre. A teljes megrendelt és leszállított árutömeg meghaladta a EUR-t. A beérkező árut azonnal átpakolták saját fuvarozójukhoz és továbbszállították, így a telephelyen készlet nem is volt. Amikor fény derült a történtekre, Höfner úr, a tulajdo- hitelbiztosítók, bármennyire is alaposan vizsgálják a vevőket, nézik a cégtörténetet, korábbi pénzügyi adatokat, track recordot, nem feltétlenül képesek arra, hogy az ilyen alaposan megtervezett visszaéléseket kiszűrjék. A csalás lényegi eleme pont az volt, hogy a bűnözök pont olyan céget választottak, amelynek múltja, háttere megfelelő hitelképességet jelentett a szállítók és hitelbiztosítók felé. Másrészt bár ebben az ügyben az érintett biztosító kifejezetten pozitívan állt a kérdéshez - ezek az ügyek vitatott követelésnek minősülnek, amelyek a jogvita rendezéséig felfüggesztett státuszba kerülnek és csak ezt követően kerülhetnek megtérítésre. nos természetesen ártatlannak vallotta magát és arra hivatkozott, hogy visszaéltek a cége nevével. Érthető módon a szállítók ezt nem fogadták el, mondván szabályos megrendelést kaptak, ők a visszaigazolásnak megfelelően teljesítettek, a vevő illetve Höpfner úr köteles helytállni (bár nyilvánvaló volt, hogy ebben a nagyságrendben ne lesz erre képes). A felek bírósághoz fordultak, ahol elég hosszú jogi huzavona indult annak megállapítására, vajon Höpfner tudott-e a csalásról, mennyiben terheli őt a felelősség, köteles-e helytállni. A bíróság több fokon tárgyalta az ügyet, előbb egyik majd másik félnek adva igazat, végeredményben azonban az a döntés született, hogy Höpfner úr felelőssége nem megállapítható. A történet több szempontból is tanulságos: egyrészt a Egy másik ügyben egyszerűbb megoldást választottak a csalók: egy hazai vegyipari vállalat angliai vevőjétől kapott rendelést, a vevő az előző példához hasonlóan létezett, működött, megfelelő minősítéssel rendelkezett. Mint utóbb kiderült a rendelést valójában nem az adott vevő küldte, hanem egy korábbi munkavállaló élt vissza a cég nevével és hamis rendelést küldött, az általa megjelölt szállítási címmel. Az angol cég, akinek nevében a rendelés történt természetesen nem ismerte el és nem igazolta a teljesítést, hiszen ő nem rendelt és nem is kapta meg az árut. Szintén export ügylethez kapcsolódó eset áldozata lett egy hazai vállalkozás, amelyik nem a vevő csalása miatt, hanem a vevő által megjelölt fuvarozó miatt került baj- 16 Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu

17 ba. A román vevő régi partnere volt a hazai cégnek, rendszeres árukapcsolat állt fenn a felek között. A szállító FCA paritással adta el az árut, ám az egyik alkalommal a vevő által megbízott fuvarozó nem szállította le a vevőnek, hanem meglépett az áruval. A vevő feljelentést tett, hiszen a paritás alapján ő lett megkárosítva, de mivel az áru nem érkezett meg hozzá, ezért természetesen megvitatta a teljesítés, ami ismét a felek közötti pereskedéshez vezetett. Végezetül egy példa arra, hogy nem feltétlenül csak a vevői oldalon érhetik kellemetlen meglepetések az óvatlan cégeket. Egy mezőgazdaságban érdekelt hazai vállalat ajánlatot kapott jelentősebb mennyiségű gabonára. Az eladó képviseletében megjelenő személlyel letárgyalták a feltételeket, amelynek része volt, hogy a vételár egy nagyobb részét előlegként kell megfizetni. A megállapodást követően a felek közösen fizikailag is szemrevételezték az árut, majd amikor minőségileg és mennyiségileg is megfelelőnek találták, az eladó által kiállított előlegbekérőnek megfelelően átutalták a szükséges öszszeget. Amikor aztán elkezdték volna elszállítani a részben már kifizetett árut, az eladó cég jelezte, hogy semmiféle előleget nem kapott, ők semmiféle megállapodásról nem tudnak. Mint kiderült, az eladó képviseletében egy csaló lépett fel, aki teljesen jogtalanul, bármiféle jogosultság nélkül lépett fel, és a közös személyes megtekintés alkalmával hitetlen hidegvérrel csak eljátszotta a szerepet, hogy az eladó céghez tartozik. Mint utóbb kiderült az eladó (és ez ügyben végül jóhiszeműnek tekinthető szereplő) részéről többen látták, hogy egy idegen jön-megy a telephelyen, de nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget abból kiindulva, hogy bizonyára valakivel egyeztetett látogatásról van szó. Nem így volt, gyakorlatilag ismeretlenként ELEMZÉS bevitt egy potenciális vásárlót egy idegen cég telephelyére és papíron eladta nekik az árukészlet egy részét. Összességében tanulságként annyit mindenképpen érdemes kiemelni, hogy érdemes a lehető legkörültekintőbben eljárni akár a meglevő, akár az új vevők kapcsán (és bizonyos esetekben, különösen előleg fizetése esetén, a szállítók kapcsán is). A cég létezésének, hátterének, tulajdonosi körének ellenőrzésén túl (céginformáció, online adatbázisok), rendszeresen ellenőrizni kell a képviseletre, illetve aláírásra jogosultak nevét, a cégjegyzés módját, szükség esetén pedig külön leigazoltatni a megtett jognyilatkozatokat. Emellett elengedhetetlen a megfelelő, körültekintően összeállított szerződés megléte, illetve a személyes kapcsolatfelvétel, a személyes látogatás, tapasztalatszerzés. Minden valószínűség szerint így sem lehet 100%-os biztonságot elérni, de jelentősen csökkenthető az ilyen típusú csalások, visszaélések kockázata. Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu 17

18 INTERJÚ Indul az új adósmentés? A március 1-jén véget ért kilakoltatási moratórium kapcsán beszélgettünk Felfalusi Péterrel, az Intrum Justitia, nemzetközi pénzügyi szolgáltató ügyvezető igazgatójával a bajba jutott lakáshitelesek lehetőségeivel kapcsolatban. Mekkora problémás lakossági jelzáloghitel állománnyal kell számolni? F.P.: Hozzávetőlegesen 180 ezer 90 napon túli késedelemben lévő jelzáloghitel van jelenleg a bankoknál, mely értéke megközelítőleg 900 milliárd forintra rúg. Az igazi kérdés azonban az, hogy közülük hányan vannak, akik valóban nem tudnak fizetni, és az adósok mekkora része az, aki azért nem fizet, mert inkább kivár, hátha olyan intézkedés történik, amivel a jelenleginél kedvezőbben tudja lezárni tartozását. Az elmúlt években különböző okok pl: a banki elszámolás miatt egyáltalán nem volt kilakoltatás, ami alapján többen számíthattak arra, hogy a kormány nem vállalja a politikai kockázatot és idén is felfüggeszti a kiköltöztetéseket. Mi vár azokra, akiket ez érint? F.P.: Mint az jól ismert, a válság előtt tömegesen vettek fel lakáshiteleket az emberek, sokan minimális önerővel. A svájci frank alapú hitelek esetén jelentősen megemelkedett a törlesztő részletük, amit már nem tudtak fizetni. Az elmúlt években a munkaerőpiac és az ingatlanárak sem kedveztek nekik, de szerencsére ezen a területen ma már javulás tapasztalható. Az ingatlanárak ugyan emelkedtek, de jelentősen szór területi alapon az ingatlanpiaci fellendülés. A Budapest belvárosi területeken élők már fellélegezhettek, mert jelentősen emelkedhetett ingatlanuk értéke, de sok kisebb településen még csökkentek is az árak. Sokan, akik az elszámolás után sem tudtak más fizetési konstrukcióban megállapodni bankjukkal, most új megoldás után kell, hogy nézzenek. Mi lehet számukra a megoldás? Van kiút a kilakoltatásból? F.P.: A kilakoltatási moratórium egy jogos intézkedés téli időszakban, amit továbbra is fenn kell hideg időben tartani, azonban igen káros ilyen hosszú időn keresztül szüneteltetni ezt az intézményt, mivel hatása a piac önszabályozó képességével ellentétes. Amennyiben az adósok azt érzik, hogy nem fizetett hiteleik következmények nélkül maradnak, a lakosság valós fedezet nélküli eladósodása tovább fokozódhat, melynek gazdasági következményei igen károsak. A már bajba kerülteknek az az érdekük, hogy adósságukat letudják, ami sok esetben jelenleg a fedezetül szolgáló ingatlan értékének duplájára is rúg, azaz ha önállóan értékesítik lakásukat a legtöbben nem tudják hitelüket kifizetni. Gyakorlatilag egy harmadik adósmentő csomag alakul, aminek kapcsán a bankok eladják a már nagyrészt leírt rossz hiteleiket, és az adósságot megvásárló befektetető vagy követeléskezelő rendezi az adóssal az ingatlan és a tartozás sorsát. Ezzel a folyamattal új lendületet kaphat a teljes hitelezés, mivel a fizetni képtelenek megszabadulhatnak tartozásuktól, és gyakorlatilag újraindíthatják életüket. Hogy kell ezt az új adósmentést elképzelni? F.P.: Az MNB és az állam intézkedései segítették az elmúlt időszakban a bajba jutott hiteleseket. Most a bankszektoron a sor, akik a rosszul teljesítő jelzáloghitelekre nagyjából 60 %-os értékvesztést számoltak el. A pénzintézetek célja, hogy a rossz hitelek kikerüljenek a portfoliójukból, mivel azoknál a tartozásoknál, ahol volt más megoldás, már átstrukturálták az adósságokat. Közös érdek, hogy a fennmaradó, rosszul fizető hitelállomány mielőbb tűnjön el a portfolióból további veszteségek nélkül, de legalábbis minimális további veszteséget okozva. Megjelentek a piacon olyan befek- 18 Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu

19 tetők, akik ezeket a tartozásokat megvásárolják és az ingatlan mielőbbi értékesítésével szeretnének mérsékelt hozamot realizálni. Ebben az esetben nem a kilakoltatás a cél, hanem az adóssal egy közös megoldás megtalálása, ugyanis amennyiben egy ingatlan árverezésre kerül, általában jóval a piaci ár alatt kell el. Az ingatlanfedezetes hiteltartozások felvásárlói arra fognak törekedni, hogy mielőbb az adóssal közösen értékesítsék az ingatlant, ezáltal felmentve az adósokat a további tartozás megfizetése alól, ezáltal rendezni tudják életüket. Mi történik a közös értékesítés után a fizetni nem tudó adósokkal? F.P.: A közös értékestés után a nemzetközi gyakorlat szerint az adós mentesül korábbi fizetési kötelezettsége alól, illetve az értékesített ingatlan árából is részesülhet, amennyiben végig együttműködő és törekszik a minél gyorsabb értékesítésre a piaci árakon, vagy akár felette. Ebből az összegből újra tudja indítani életét, hosszabb időre is bérelhet ingatlant. Nagyon fontos, hogy ezáltal a KHR-ben lezárják az adósságát. Szerencsére a munkaerőpiac élénkülése is az adósok segítségére lehet, illetve amint lejár az egy év, amíg a KHR-ben már lezárt státusszal szerepel, egy fiatal család CSOK igénylésére is jogosult lehet, és újra belevághat az ingatlanvásárlásba. Milyen eltérésekkel kell számolni területileg? A budapesti adósok jobb helyzetben vannak? F.P.: Tény, hogy az ingatlanárak jelentősen szórnak az egyes régiókban, és sajnos a magyarokra jellemző az, hogy nem igazán mobilak. Azonban a banki ingatlanfedezetes hitelek értékesítésénél a területi sajátosságokkal a bankoknak is számolniuk kell, azaz nagyobb diszkontot kell adniuk a kevésbé frekventált területeken. Mivel a befektetők érdeke a gyors megtérülés, azért ezeket az ingatlanokat a korábbiaknál alacsonyabb áron is értékesíthetik. Mivel a bankok nem egyszerre fogják értékesíteni teljes portfoliójukat, az értékesítések tömeges ingatlanár letörő hatásával nem kell számolni. A kevésbé frekventált területen lévő ingatlanok értelemszerűen alacsonyabb áron kerülnek értékesítésre, azonban az adósoknak is elég kevesebb pénz az újrakezdéséhez. Amennyiben mobilak és hajlandóak elköltözni egy új munka, vagy kedvezőbb árú ingatlan hatására, akkor még kedvezőbb helyzetbe is kerülhetnek. A magáncsőd is egyfajta adósságrendezés. Többen fognak magáncsődöt kezdeményezni a kilakoltatási moratórium végével? F.P.: Azt gondolom, hogy a kilakoltatási moratórium vége csak kis mértékben tereli az embereket a magáncsőd felé, mivel a magáncsődre meglehetősen nehézkes pályázni, továbbá kevesen is felelnek meg a követelményeinek. Előfordulhat, hogy többen fognak élni ezzel a lehetőséggel, de nagy rohamra továbbra sem számíthatunk. Milyen gazdasági hatásai lehetnek, ha elindulnak a kilakoltatások, illetve az ingatlanok külső befektetőkkel való közös értékesítése? F.P.: Kedvező hatással van a gazdasági fejlődésre, ha a banki portfoliók megtisztulnak a rossz hitelektől, valamint a lakosság is mentesül a régóta görgetett és fizetetni, sőt átstrukturálni is lehetetlen adósságállománytól. Amennyiben a fizetésképtelen hitelesek mentesülnek tartozásuk megfizetése alól, lehetőségük van tiszta lappal, új életet kezdeni és a munkaerőpiac fejlődését kihasználva tudatos gazdálkodással stabil életet kialakítani. Nem szabad elfelejteni, hogy azok az adósok, akiknek az ingatlanjait a közeljövőben a befektetőkkel közösen értékesítik, ugyan rövidtávon növelik az ingatlanpiacon a kínálatot, de az újrakezdés után, tiszta KHR-rel néhány évvel később már a keresleti oldalt erősíthetik a CSOK adta lehetőségek kihasználásával. Ezért is talán a legmegfelelőbb a jelenlegi környezet a tisztuláshoz, hiszen a családsegítő kormányzati intézkedések a következő két-három évben jelentősen segíthetik a tisztulást a keresleti oldal megtámogatásán keresztül. Nemzetközi befektetőkre van szükség, hogy a rossz banki portfoliók kitisztuljanak, mert a jelenlegi piaci szereplők 3-4 ezer követelésnél nem képesek többet felszívni a nem-teljesítő állományból. A befektetők bizalma miatt fontos, hogy a követelések rendezése ne ütközzön hatósági akadályba, és stabil befektetői környezetben működhessenek. Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu 19

20 ESETTANULMÁNY EVM Háztartásvegyipari és Kozmetikai Zrt. A napjainkban is nagy népszerűségnek örvendő WU2 sampont és az Ultra tisztítószereket gyártó EVM Zrt. nehézségeiről, vitáiról az utóbbi években számos sajtóhír jelent meg, így a 2015 novemberében indított felszámolási eljárás már sokakat nem ért meglepetésként. Jelen esettanulmányunkban a felszámolás okait és pénzügyi hátterét mutatjuk be. Az EVM Zrt. rövid bemutatása Az EVM Zrt. az Egyesült Vegyiművek jogutódjaként jött létre július 1-jén. A vállalat tisztítószerek gyártásával foglalkozott, legismertebb márkái a WU2, az Ultra és a BIP voltak. A társaság 2008 júliusában került a cseh BOCHEMIE a.s. tulajdonába (90%), amely még a teljes összeomlás előtt, augusztus 26-án adta el többségi részesedését a nem szakmai befektető GREENLight Budapest Kft.-nek. Az új tulajdonos sem bizonyult tartósnak, a reklámügynökség tagsági jogviszonya január 6-án szűnt meg. Az új többségi tulajdonos kilétéről nincsenek nyilvános információk. A cseh tulajdonos kilépését követően a vezérigazgatói székben egymást követték az újabb és újabb vezetők: 2014 januárja és áprilisa között egy olyan magánszemély volt a Zrt. élén, akinek nevéhez több nehéz helyzetben lévő társaság is köthető volt (napjainkban már eltiltás hatálya alatt áll). Őt még 2 vezető követte a vállalkozás élén a felszámolás elrendeléséig. Sajtóinformációk szerint az EVM Zrt végén kezdeményezett tárgyalásokat a FLORIN Zrt.-vel termékeinek bérgyártásáról, így 2014 áprilisa óta már többek közt a WU2 samponokat is a szegedi vállalat állítja elő ben a NAV előbb felfüggesztette, majd törölte az adószámát, több közjegyzői és bírósági végrehajtást is indítottak a társaság ellen, hatósági ellenőrzést tartottak, dolgozói sztrájkba kezdtek, a felszámolási eljárás azonban csupán november 9-én indult el Két nullszaldós év után ismét veszteségek A forgalom 2011-ben 10%-kal 3,5 Mrd Ft-ra emelkedett, azonban a növekvő forgalom mellett romlott a jövedelmezőségi helyzet: az anyagjellegű A fizetésképtelenséget megelőző főbb mérföldköveket az alábbi ábra szemlélteti: évi beszámoló: forgalomcsökkenés, növekvő veszteség, likviditási nehézségek : új vezérigazgató : új többségi tulajdonos (ismeretlen) januártól: végrehajtási eljárások indítása : újabb vezetőcsere május, szeptember: adószám felfüggesztése, majd törlése : jelentős adóhiány évi beszámoló: növekvő forgalom, veszteséges gazdálkodás, növekvő vevő- és szállítóforgás : a BOCHEMIE a.s. helyett a GREENLight Budapest Kft. a többségi tulajdonos december: leáll a termelés : új vezérigazgató október, november: 2 újabb végrehajtás indítása : felszámolási eljárás kezdete 20 Magyar Credit Management Szövetség n n info@creditmanagementszovetseg.hu