Társadalmi szerveződések vizsgálata rendszertudományi és pszichológiai alapokon
|
|
- Éva Horváthné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vég Csaba FENNMARADÁS ÉS ÉRTÉKTEREMTÉS ( PSZICHOHISTÓRIA ) Társadalmi szerveződések vizsgálata rendszertudományi és pszichológiai alapokon
2 2014., Vég Csaba Minden jog fenntartva Elektronikus könyv forma / A5 nyomtatott méret Tartalom 1. Szerveződések értékszemlélete 2. Társadalom mint szerveződés (2014. febr. 4.) Melléklet A Harmadik alapítvány (bevezető) Titkos tanítások A legnagyobb kincs A Harmadik alapítvány (2014. okt. 4.)
3 1. Szerveződések értékszemlélete A Fennmaradás és értékteremtés vagy más néven Pszichohistória egy modell, mely célja a rendszertudomány, a szociológia és a pszichológiai segítségével egy optimális társadalmi szervezıdési forma meghatározása. Az optimális rendszer keresése feltételez egy célt, vagyis egy célfüggvényt (olyan mértéket, ami alapján a rendszereket összehasonlíthatjuk); ebben az esetben ez a szervezıdésre vonatkoztatva a következı kettıs: 1. fennmaradás: a szervezıdés egészében minél hosszabb ideig fennmaradjon, azaz minél jobban ellenálljon a külsı (és másodsorban belsı) negatív hatásoknak 2. értékteremtés (vagy szabadságfok): a szervezıdés teret adjon a belsı (és másodsorban külsı) értékteremtésnek A fennmaradás és értékteremtés a szociológia, ill. jövıkutatás tudományterületéhez sorolható, azonban nem a szociológia hagyományos fogalmi rendszerére épül. Emberek adott céllal rendelkezı csoportjait, ún. szervezıdéseket vizsgál rendszertudományi (Systems Science) és alapvetı pszichológiai eszközökkel, mely szervezıdéseket egy érték-fogalom bevezetésével tesz összehasonlíhatóvá. A szociológiában elterjedt dichotómiák (pl. helyes/helytelen, jogos/jogtalan, stb.) kiterjesztéseként tehát azt vizsgáljuk, hogy a szervezıdések (pl. annak tényleges és bizonyos lehetséges változatai) milyen módon hasonlíthatók, értékelhetık. A fennmaradás és értékteremtés elméleti célja olyan jellemzık meghatározása, amely a szervezıdés magasabb értékét eredményezik, így adott jellemzık bevezetése nagyobb értékő szervezıdést eredményezhet. Az értékelés alsó határa a szervezıdés fennmaradása.
4 (A Pszichohistória Isaac Asimov író elnevezése. Alapítvány-sorozatának története szerint a történelemre alkalmazott pszichológiai-matematikai elvek alkalmazásával létrehoztak két olyan társadalmi szervezıdést Alapítványt amely a közelgı krízishelyzeteken képes volt átvezetni az emberiséget.) Értékelés két fő szempontja A Fennmaradás és értékteremtés ( pszichohistória ) emberi szervezıdésekre keres alapelveket és törvényeket, valamint azok ideális formáját kívánja meghatározni. Az ideális formát két fı szempontból tekintjük - a fennmaradás mennyiségi szempontot jelent, azaz milyen idıtartamban képes fennmaradni a szervezıdés, ami részletesebben az elemei (alszervezıdések, ill. egyének) mennyiségének és annak változásának számaival írhatók le - az értékteremtés minıségi szempontot jelent; a szervezıdések közvetlenül vagy közvetve meghatároznak egy értékrendszert, így adott tevékenység (amibe beleértendı bizonyos tevékenységek hiánya is) kisebb vagy nagyobb értékként jelenik meg a szervezıdés számára Az értékrendszer alapja (absztrakciója) egy általános jó érzés, mind az egyének, mind a környezet oldaláról - ez a jó érzés stabilizálja a szervezıdést, annak hiánya pedig veszélyezteti a fennmaradását. Mivel a jó érzés a minıségi szempont alapja (absztrakciója),
5 így a szervezıdés átfogó értékelését teszi lehetıvé, vagyis, hogy az egyének mennyire érzik jól magukat a szervezıdésben, ill., hogy külsıleg milyen érzet kapcsolódik a szervezıdéshez - az elızıek alapján szabály, hogy minél nagyobb az értékteremtés egy emberi szervezetben, az annál tovább maradhat fenn; illetve fordítva: az értékteremtés akadályozódása a szervezıdés fennmaradását veszélyezteti Általában véve: a szervezıdés értékelésének minimumaként a fennmaradását tekintjük, vagyis kisebb értékőnek tekintjük azt a szervezıdést, amely olyan jellemzıvel rendelkezik, ami közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a fennmaradását. Szerveződés értékrendszere A szervezıdés értékrendszere ugyancsak egy (általában öszszetett) célfüggvényt jelent, így a szervezıdéshez kapcsolódó tevékenységek (vagy elmaradásuk) összehasonlítására alkalmas. Emberi szervezıdések értékrendszerére meghatározható néhány alapszabály: - (generalitás) A szervezıdés értékrendszere nem mondhat ellent az általános emberi értékeknek, különben mind környezete, mind a részei oldaláról ellenhatásoknak lenne kitéve, vagyis a fennmaradása ellen hatna - (átláthatóság) Minél világosabb és átláthatóbb az értékrendszer, annál könnyebb a megtett vagy tervezett tevékenységeket minısíteni
6 - (értékmegırzés és az értékek elérése) A már megteremtett értékeket meg kell ırizni, valamint azoknak minél könnyebben elérhetıknek kell lenni, így egyszerőbbé válik az értékek megismerése és újabb értékek teremtése is - (nyitottság) A szervezıdésnek kellıen nyitottnak kell lenni, így lehetıvé kell tennie új értékek születését is, különben a szervezıdésbıl folyamatosan kiválna új értékeket képviselı csoport, szélsıséges esetben a szervezıdés túlhaladottá, elavulttá válna (azaz a fennmaradása sérülne) - (építkezés) Új értékek születése nem rombolhatja a szervezıdés eddigi értékeit, vagyis nem mondhat ellent a szervezıdés (absztrakt) alapértékeinek (nem történhet pl. könyvégetés, a múlt elsöprése ) Emberi szervezıdések esetén az értékteremtés általánosságban úgy határozható meg, hogy az egyének a lehetséges legmagasabb fokon ki tudják bontakoztatni képességeiket, vagyis az értékek célfüggvényének megfelelı irányban tevékenykedhetnek. Ez azt is jelenti, hogy az egyének a lehetséges legmagasabb fokon tudják eltölteni a rendelkezésre álló életidejüket. Ez alapján a szervezet egy lehetséges értékelési lehetısége, hogy adott egyénnek-egyéneknek milyen (tényleges és nem csak feltételezett) lehetıségeit nem engedte a szervezıdés kibontakozni. A képességek kibontakozási lehetıségeinek tényleges felderítései és a hiányosságok esetén a szervezıdés módosítása ( finomhangolása ) alapvetı fontosságú, a szervezıdés fennmaradását illetıen is. Ellenhatások, erőforrások, együttműködés
7 Az emberi szervezıdések rendszertudományi értelemben vett rendszerekként tekinthetık. A szervezıdés maga egy alrendszer, amely a környezetének (más szervezıdéseknek, illetve a környezı világnak) a része. A szervezıdéssel mint alrendszerrel kapcsolatban lévı alrendszereket, ill. egyéneket két részre bonthatjuk: - a rendszeren kívüli (de a szervezıdéshez valamilyen módon kapcsolódó) elemek a rendszer környezete; a környezetbe mind a szervezıdésen kívüli egyének (szubjektumok) és szervezetek, mind az objektív világ bele tartozik - a szervezıdésen belüli elemek (szubjektumok és objektumok) a szervezıdés részei, vagy tagjai A rendszer más, a szervezıdésre ható elemei pozitív és negatív módon is hathatnak a szervezıdésre, annak fennmaradására, ill. mőködési lehetıségeire. A szervezıdés szempontjából így lényeges, hogy milyen módon tudja ellensúlyozni környezetének, ill. részeinek negatív hatásait, ill. milyen módon tudja felhasználni a pozitív lehetıségeket. A negatív hatások ellenhatásokként (emberek esetén: ellenzékként), a pozitív lehetıségek pedig erıforrásokként jelennek meg. A szervezıdés számára a környezete és részei, tagjai is erıforrásokként jelennek meg. Ugyanakkor fordítva, a szervezıdés is erıforrásként jelenik meg mind a tagjai, mind a környezete számára, elsısorban a saját céljaik megvalósításának eszközeként, azaz értékteremtési lehetıségként. Ez együttmőködést, kooperációt, szimbiózist jelent. (A kooperációt-szimbiózist az objektív valóság elemeire, erıforrásaira is értjük.)
8 A szervezıdésnek tehát az együttmőködés színhelyének kell lenni, együtt kell mőködnie a tagjaival, mind a környezetével. Más oldalról közelítve: a szervezıdésnek erıforrásként kell megjelennie mind a tagjai mind a környezete számára, valamint a tagok és a környezet is erıforrásként jelennek meg. A szervezıdések így értékelhetık az együttmőködési lehetıségek alapján, mely alacsony szintje a szervezet fennmaradását veszélyezteti. A szervezıdés értékelési lehetıségét adja, hogy a környezetét és elemeit a céljai szempontjából milyen erıforrásként tudja felhasználni, és fordítva, a szervezıdés a környezete és elemei számára milyen erıforrásként jelenik meg. A tényleges vagy lehetséges együttmőködések a nagyobb értékteremtési lehetıséggel minısíthetık. ( Egy kis közbevetés: Szervezıdés és liberalizmus. Bármilyen cél irányában való haladást csak egy szervezıdési formában történı együttes mőködés tesz lehetıvé, így a Pszichohistória szemlélete pontosan ellentéte a liberalizmusnak. A liberalizmus szerint ugyanis nincs célfüggvény ( mindent szabad, amit másnak nem ), így mindenki azt tesz, amit meg tud magyarázni, hogy az másnak nem káros, így végül sok, különbözı irányú, ezért szórt tevékenységekhez vezet. A liberalizmus szélsı helyzetében valójában anarchiát jelent, ill. azt, hogy fogalmunk sincs, hogy mi a jó és a rossz, és milyen irányba kellene tartanunk, tehát csak reménykedünk abban, hogy a kaotikus rendszerbıl véletlenül (!) megszületik valami jó. Az ellenırizetlen káosz azonban lavina-szerően meginduló, romboló folyamatokban csúcsosodik ki; ilyen megvalósulásnak tekinthetı a plutokrácia (a hatalom néhány százaléknyi, a többséghez képest nagyságrendekkel vagyonosabb ember kezében összpontosul), a párt-rendszer (ami demagógiával konzerválja a vezetıket), stb. A liberalizmus így valójában önnön karikatúrája, mivel éppen az egyének szabadságfokát csökkenti, a népesség elenyészı, hatalommal bíró százaléka viszont szinte bármit megtehet.
9 Az, hogy szükséges-e célfüggvény, vagy elegendık a véletlen, kaotikus tevékenységek, azt bárki meg tudja állapítani azzal, ha visszagondol valamely több évvel ezelıtti helyzetére, hogy a jelenlegi tapasztalatainak a birtokában akkor másképp kellett volna döntenie, cselekednie, vagy sem. Idıvel ugyanis a követendı elvek, így az értékrendszer is pontosodhat, finomodhat, közeledhet a realitásokhoz. ) Szerveződések általános és speciális (humán) jellemzői Az emberi szervezıdések rendszertudományi alrendszerekként vizsgálhatók, így a jellemzık két csoportját különböztethetjük meg. Az általános jellemzık bármilyen, adott környezetben mőködı alrendszerre alkalmazhatók, míg a speciális jellemzıkkel emberi szervezıdések írhatók le. Rendszertudományi szempontból tekintett szervezıdés mint rendszer esetén néhány fontosabb általános szempont és szabály, amelyek a szervezıdés mőködését jellemzik: - szerkezet és folyamatok átláthatósága: ha a rendszer mőködésérıl nincs pontos információnk, akkor annak szerkezetének, mőködésének javítása a pontatlanság mértékében lesz akadályozva, ami a rendszer fenntarthatóságát veszélyezteti. (Az átláthatatlanság valójában a hatalom gyakorlásának, azaz a szándékok másokra kényszerítésének az eszköze.) Az áttekinthetıség a szervezet folyamatos mérését és értékelését is jelenti. - adaptáció: ha a szervezıdés szerkezete és folyamatai javíthatók, a változásokat végre kell hajtani. Ez a környezet és az elemek változásához történı folyto-
10 nos alkalmazkodást, adaptációt jelent. Az adaptáció kikényszeríthetı terminusokkal (pl. adott idıre szóló megbízás). - kohézió, azaz belsı összetartás: minél nagyobb egy szervezıdés belsı kohéziós ereje, annál jobban ellen tud állni a külsı hatásoknak, ill. annál jobban érvényesíteni tudja a szándékait - struktúra: nagy elemszámú és bonyolult szerkezető rendszer hierarchikus struktúraként kezelhetı - önállóság: a struktúra minden elemének a lehetséges legnagyobb önállósággal kell rendelkezni; önfenntartási képességgel rendelkezı alelemek akár a struktúra felsı szintjének megszőnése után is fenn tudnak maradni, esetleg újraszervezıdni - alternatívák: a struktúra önálló elemei eltérı mőködéseket is megvalósíthatnak, ami megsokszorozza a rendelkezésre álló tapasztalatokat; a sikeres alternatívákat a többi rész is adaptálhatja, ill. azok variációival szélesítheti a diverzitást - expanzió (amely elsısorban képesség- és értékexpanziót jelent): a mind újabb lehetıségekkel rendelkezı szervezıdés akkor is fennmaradhat, ha korábbi lehetıségei beszőkülnek, így az expanzió adaptációs potenciálként jelenik meg Emberi szervezıdések esetén további speciális szempontokat is figyelembe kell venni - az egyének, mint a szervezıdés elemei adott élettartammal rendelkeznek - Ez azt jelenti, hogy egy-egy személy csak adott idıtartamig tagja a szervezıdésnek, így a fenntarthatóság érdekében folyamatos rekrutálásra,
11 azaz újabb egyének bevonására és beintegrálására van szükség, ami a szervezıdés folyamatos újratermelését, pontosabban: újrateremtését jelenti - az egyének életciklusa, így a gyermekkor, ifjúkor, felnıttkor, idıskor, öregkor, aggkor - Az életciklus során az egyének esetén a tanulás-tevékenység-tapasztalat hármasában a hangsúly egyre hátrébb tolódik - az egyének változatos pszichológiai karaktere - A pszichológiai karakterek rendkívül változatosak, ill. bármilyen tipizálást is alapul véve, egy emberben több elem is keveredik. A történelmi tapasztalatok szerint egy szervezıdés szempontjából a tagok pszichológiai karaktere alapján legalább 3-4-féle szerepkört érdemes megkülönböztetni o inkább operatív irányító, vezetı (általában kolerikus) o inkább stratégiai tanácsadó (régen fıpap ) (általában flegmatikus) o inkább adminisztratív, rendszerezı, titkár (általában melankólikus) o inkább cselekvı, mester (általában szangvinikus) - A tapasztalatok szerint adott jellegő funkciót egy együttmőködésben az tud jól ellátni, aki a többi szerepkör betöltésére is alkalmas, viszont adott irányban, irányokban plusz képességgel is rendelkezik. - az egyén-értékelések problémái
12 Emberi szervezıdések értékelése esetén lényeges elem az egyének értékelése, ez azonban több szempontból is problémás. Egyrészt mindenki idealizáltabb képet alkot önmagáról, a másik értékelése pedig érzelmi alapokon történik. Korunkban objektivnak a piac szemléletét tekintik, így a mőalkotások, tudományos eredmények, politikai csoportok, tévémősorok, stb. piacainak értékeléseit objektívnak veszik. Valójában a piac törvényeit ismerı, valamint marketing-eszközökkel rendelkezı szinte tetszılegesen befolyásolhatja az értékeléseket. Szerveződés és egyén értékelések Szubjektumok esetén az értékelés az egyik legnehezebb dolog. Az értékelés jelentheti egyszerő objektív (pl. mennyiségi) szempontok értékeit (a rossz értékeket azonban demagógiával meg lehet magyarázni ). Az értékelés jelentheti olyan helyzetek elemzését, amelyben más cselekedetek jobb vagy rosszabb eredményre vezettek volna ez azonban konkrét tapasztalatok híján hipotetikus. Az értékelés lehet verseny, ha azonban annak nem objektív az eredménye, akkor a bírálókon múlik az értékelés, azaz a bírálók véleménye vagy befolyásolása torzíthatja a tényleges értéket (mint demokrácia esetén a szavazók demagógiával való befolyásolása). A korábban említett piacosítás valójában a nagyobb publikum, mint döntıbíra elıtti versenyt jelenti. Az értékelés végsı soron alternatívák összehasonlítását jelenti. Az (1) önálló értékelés egy elvárt értékhez való viszonyítás, a (2) döntések értékelése pedig a lehetségesnek tartott irá-
13 nyok feltételezett értékeihez viszonyít, míg a (3) verseny a tényleges alternatívákat hasonlítja össze. A szervezıdés szempontjából alapvetı fontosságú, hogy ismertek legyenek, illetve létezzenek alternatívák, valamint, hogy azok (pl. versenyek, pályamunkák, stb.) minél objektívabb módon (és nem feltétlenül a piacon) kerüljenek összehasonlításra. Az egyén, illetve a szervezıdés adott részeinek értékelését jelenti, hogy az egyén (vagy a részek, azaz egy csoport) olyan helyzetben van-e, amely a szervezıdés egésze számára a legnagyobb értéket adja. Ennek két oldala, hogy (1. abszolút értékelés ) az egyén (vagy csoport) a megfelelı pozícióban van-e, azaz más pozíciójában a szervezıdés nem jutna-e magasabb értékhez, illetve, hogy (2. relatív értékelés ) az egyén (vagy csoport) által elfoglalt pozícióra mást helyettesítve a szervezıdés nem jutna-e magasabb értékhez. Az egyén és a szervezıdés értékszemlélete egybeesésének a mértéke megállapítható, hogy olyan változat esetén, amelynél a szervezıdés (ténylegesen) nagyobb értéket teremt, azt az egyén is nagyobb értékként minısíti. Az egyén (vagy csoport) abszolút értékelése jelentheti például, hogy az egyént nagyobb felelısséggel és jogkörrel együtt járó magasabb pozícióba kell helyezni, mivel a képességei ott jobban kamatoztathatók. De jelentheti azt is, hogy olyan pozícióban van, amelyet már nem tud kezelni a képességeivel ami így az egyén számára mind nagyobb pszichológiai teherként fog megjelenni, így kisebb felelısséggel-jogkörrel járó pozícióban vagy más területen sokkal nagyobb értéket tudna teremteni a szervezıdés számára.
14 Az értékeléseknek és pozícióváltásoknak természetesen a pszichológiai sajátosságoknak és az alapvetı emberi értékeknek megfelelıen kellene történni, tekintettel kell lenni pl. a teljesítıképesség fluktuációira, a saját másodlagos, harmadlagos célokra, stb. Az értékelések (ahogy az már korábban is szerepelt) terminusokkal kikényszeríthetık. Egy szervezıdésben e visszalépésnek ugyanolyan természetesnek kellene lenni, mint egy fentebb lépésnek. A szervezıdés legjobb mőködési módja úgy biztosítható, ha minden tagja folyamatosan keresi azt, aki a saját pozícióját (illetve pozícióit) jobban be tudja tölteni. 2. Társadalom mint szerveződés A kisebb vagy nagyobb emberi szervezıdésekre megállapíthatók bizonyos törvényszerőségek és értékelési szabályok. Mivel a társadalom is emberi szervezıdés, így a törvényszerőségek ott is megjelennek, illetve vizsgálhatók. A társadalom mint szervezıdés további speciális jellegzetességekkel bír, egyrészt a nagyságrendje, másrészt az areális univerzalitása miatt, vagyis hogy adott területen minden tartósan ott tartózkodó (rezidens) egyén abba beletartozik, ami a társadalmat megkerülhetetlenné teszi. Ez a társadalom (így irányítóinak) felelısségét is jelenti, mivel az egyszeri és behatárolt élettartamú egyedek lehetıségeit, lehetséges életminıségét alapjaiban határozza meg. A társadalom ezért értékelhetı az alapján, hogy tagjai képességeit (mint potencialitást) tekintve, azok
15 kibontakoztatását milyen mértékben segíti vagy korlátozza. Vagyis ez alapján a társadalom (például tényleges, illetve lehetséges változatainak) értéke az, hogy a tagjainak mit ad és azoktól mit vesz el. Hasonlóan vizsgálható, hogy az egyén a társadalom (vagyis együttesen tekintett tagjai) mint egész részére mit ad, illetve attól mit vesz el. Vagyis, az egyén és a társadalom viszonya mindkét irányban, mint erıforrás milyen hatékony felhasználást tesz lehetıvé. Mivel a társadalom is szervezıdés, ezért a szervezıdések bizonyos jellegzetességei ott (nagyobb nagyságrendben) vizsgálhatók, mely eredmények általánosságban (így kisebb léptékben) is alkalmazhatók más szervezıdésekre. Mennyiségi szempontok A szervezıdések értékelési szempontjainak alapja egy egyszerő számosság, vagyis, hogy mennyien a tagjai. Társadalom esetén ez közvetlenül meghatározza a népcsoportok fennmaradását is, így az a népcsoport, amely utódai számát tekintve alul marad a környezı népcsoportokkal szemben, az eltőnik, illetve beolvad. (Erre a történelemben számtalan példát láthatunk.) A nagyobb utódszám ugyanakkor az expanzió lehetıségét jelenti (és ezen elsısorban a nagyobb lehetıség-készletet kell érteni), ami a korábbiak alapján adaptációs potenciált jelent. A társadalom számára így a jövı megteremtésének alapja, hogy mennyire teszi természetessé, a mindennapi tevékenységekbe beilleszthetıvé az utódok születését és nevelését, azt mennyiben segíti, illetve mennyiben akadályozza. Hasonló egyszerő mennyiségi szempont, hogy a társadalom mekkora része képes aktív módon részt venni a társadalom,
16 mint egész mőködtetésében, vagyis egyszerő számszerő módon mekkora rész képes adni a társadalomnak és mekkora rész vesz el. Ez tovább finomítható olyan módon, hogy egyes tagjai a lehetséges maximumhoz képest milyen arányban képesek aktívak maradni. Ez a gazdaságtanban a munkaerı újrateremtésének a kérdéseként jelenik meg. A társadalom számára így a jelen folyamatos újrateremtésének az alapja, hogy tagjai minél nagyobb aktivitással vehessenek részt a mőködtetésében. A társadalom ezért nem merítheti ki az egyének életerejét, hanem éppen ellenkezıleg, olyan környezetet célszerő teremtenie, amelyben fenntartható, esetleg növelhetı az egyének aktivitása, például minıségi rekreációs lehetıségek természetessé tételével. Az egyén aktivitását elsıdlegesen meghatározza az egészségi állapota. A társadalomnak így alapvetı érdeke olyan mechanizmusok kialakítása, hogy az egyén minél egyszerőbb és zökkenımentesebb módon kerüljön vissza aktív állapotba. Mivel a gyógyítás magas költségő, részben a kiesés miatt, ezért a társadalomnak a prevenciókat és egészségmegırzési módszereket is célszerő természetessé, a mindennapokba integrálhatóvá tenni. A munkaképesség tartósabb csökkenése esetén ugyancsak érdeke a társadalomnak, hogy adjon olyan lehetıségeket, hogy az egyén továbbra is aktív maradhasson, a társadalom mint egész mőködéséhez hozzájárulhasson. A társadalom minısítésének drasztikus formája a tömeges és tartós elvándorlás, mivel ekkor az egyének egyértelmően kinyilvánítják, hogy a társadalom adott formáját nem tartják alkalmasnak arra, hogy a lehetıségeiket kibontakoztathassák és a kereteken belül egy elviselhetı életminıséget teremtsenek meg. Ekkor a népességfogyás már közvetlenül és akaratlagos döntések következményeként jelenik meg. Az elvándorlás így a társadalom értékelésének a mélypontját jelenti és arra utal, hogy a
17 társadalom rendszere az alapvetı emberi értékeknek mond ellent. Ennek ellentéte a bevándorlás, azaz ilyenkor az egyének a társadalomban való részvételüket nagyobb lehetıségnek tekintik. Az elvándorlás és bevándorlás absztraktabb szempontból is tekintendı, azaz, hogy az egyén (akár fizikailag más helyen is élve) mennyire számítja magát a társadalomhoz tartozónak. A társadalom és az általa mőködtetett struktúra tehát értékelhetı egyszerő mennyiségi szempontok alapján. A legabsztraktabb értékelés a társadalmat alkotó egyedek száma, amely változását elsısorban a születések, továbbá az elvándorlás-bevándorlás aránya határoz meg. Finomabb értékelést ad az egyéni aktivitások összessége. Az értékelések alapján összehasonlíthatók a társadalom jelenlegi és lehetséges módosított változatai. A társadalom elemi érdeke, hogy olyan stuktúrát és környezetet teremtsen meg, például a szerkezet, a szabályozók finomhangolásával, hogy ezek az értékek minél magasabbak legyenek, azaz, hogy a jelen és a jövı minél magasabb szinten újrateremtıdhessen. Rekrutálás, tranzíció és a társadalom szellemi szintje Humán rendszerek jellemzıje, hogy tagjai vagyis az emberek adott életidıvel, illetve életciklussal rendelkeznek. Ilyen elemekbıl felépülı rendszerek, így szervezıdések és társadalom esetén is alapvetı jelentıségő a struktúra folyamatos újrateremtése, amely a struktúra szerepköreit tekintve helyettesítı cserélıdésként, az egyén szempontjából pedig tranzíciókként (átmenetekként) jelenik meg. A társadalom elemi érdeke, hogy a
18 szerepköröket mindig megfelelı minıségben be lehessen tölteni (ez a struktúra szempontja), valamint, hogy az egyén az életciklusának és (tényleges) képességeinek megfelelıen olyan szerepkörben legyen, amelyben (és ez az egyének szempontja) önmagát a legjobban ki tudja bontakoztatni, így a társadalomnak a legnagyobb értéket tudja adni. A társadalom összminısége szempontjából így alapvetı jelentıségő a képzés. Ez jelenti a gyermekek és fiatalok oktatását is, de azt is, hogy a felnıtteknek legyen lehetıségük a folyamatos képzésre. Nagy hangsúlyt kell, hogy kapjanak a formális és szabályozott képzési formákon túl a kiegészítı képzések lehetıségei. A társadalom rekrutálási képessége valójában az általános szellemi szintben nyilvánul meg, amely meghatározza, hogy az egyének a változó helyzetekre milyen módon tudnak reagálni (tehát adaptációról van szó), azaz, hogy egy változás elınyeit milyen mértékben tudják kihasználni, illetve a káros hatásokat milyen módon tudják ellensúlyozni. Ez az esemény után az alternatívák összevetésével mérhetı is, amely esetenként menynyiségi, általában véve pedig egy mennyiségihez közeli értékelést tesz lehetıvé. Az oktatás, a képzés, illetve általában véve az ismeretek megszerezhetıségének és elsajátításának minél könnyebbé, zökkenımentesebbé, természetesebbé tétele a társadalom alapvetı érdeke. A kultúrának szinte ott kell lenni a levegıben. A társadalom szempontjából jól megfogalmazhatók a képzések legfontosabb hangsúlyai, amely elsısorban azt szolgálják, hogy az egyén jól tájékozódjon az életben, a képességeit pedig a legnagyobb mértékben tudja használni. Így a leghangsúlyosabb pontok:
19 - általánosan o általános mőveltségi szint emelése o rekreációs és egészségügyi ismeretek o önfenntartási, jogi, állampolgári ismeretek - speciálisan: o a (tényleges) képességek megismerhetıvé váljanak o adott témához tartozó ismeretek elérhetık legyenek o adott téma begyakorolható legyen o a képesség szintje mérhetı legyen (pl. versenyek) o adott téma végezhetı legyen (ehhez pl. gazdasági ismeretek) A fentiek alapvetı egészségügyi, pszichológiai (önismereti), jogi és gazdasági ismereteket is jelentenek. (A legtöbb jelenlegi társadalomban egy családban minimum kellene egy orvos, egy pszichológus, egy jogász és egy közgazdász.) Képzések esetén nagy hangsúlyt kell, hogy kapjanak az alternatívák, a diverzitás. Az alap-formális kereteken túl minél több nyitott és könnyen elérhetı informális lehetıségnek kellene rendelkezésre állni (szabadegyetemek, szakkörök, sportkörök, túrakörök, irodalmi estek, önképzı körök, stb.). A társadalomnak folyamatosan monitorozni és finomhangolni kell ezeket a lehetıségeket, hogy a szellemi összminıségét, így az adaptációs képességét minél magasabbra emelhesse. A társadalom szempontjából lényeges, hogy a tevékenységek szintjét folyamatosan monitorozza és azok minıségének emeléséhez, esetleg a diverzitás növeléséhez segítséget nyújtson. Ez
20 jelenthet (ingyenes) tanácsadásokat, képzéseket, klub-jellegő tapasztalatcserét, pályázatokat. (Gazdasági tevékenységek esetén pl. a kamaráknak lehetne ilyen szerepük.) A beavatkozás eredményességének (nem feltétlenül számszerően) mérhetınek kell lenni. A megfelelı minıségő képzés a rekrutálás lehetıségét teremti meg, így annak elıfeltétele is. A tényleges gyakorlati megvalósítás az egyéneknek a struktúrába történı integrálását jelenti, valamint a struktúra átszervezéseit, finomhangolásait. A rekrutálás a fiatalok folyamatos integrálását igényli, azaz már a legkisebbek is rendelkezzenek bizonyos szerepkörrel, ami a késıbbiekben egyre bıvül és egyre nagyobb felelısséget jelent. A társadalom szempontjából így fontos, hogy az integrálás minél természetesebb, egyszerőbb és zökkenımentesebb legyen (pl. gyakornoki programok). Képességeik alapján (amelyek mértek, pl. versenyeken, pályázatokon) ki kell emelni a tehetséges fiatalokat, és a mőködtetés közelébe hívni. A szeniorok szerepe a tapasztalatok és a realitások képviselete, a fiataloké az ötletek hozása és a tetterı. A mőködtetık környezetében így ki kell alakítani a fiatalok olyan köreit, amelyek bizonyos önállósággal is rendelkeznek. A rekrutálás szerkezeti oldalról teremti meg a fenntarthatóságot. A környezet változása azonban a szerkezet, a struktúra gyakori módosítását igényli, azaz adaptációt. A hagyományos mindenható fınök és végrehajtó alárendeltek szerkezet túlságosan merev, így a nagyobb változásokra, az eddigiektıl gyökeresen eltérı kihívásokra rosszul reagálhat. A struktúra értékelhetı az alapján, hogy mennyire dinamikus, milyen mértékben változhat meg a belsı szerkezete (pl. ad-hoc mőveleti csoportok, operatív szerepkörök átadása, más szerepkörbe való átkerülés lehetısége), azaz mennyiben tér el olyan alternatív
21 szerkezeti felállásoktól, amelyek az adott kihívásra (mérhetıen) jobban reagáltak volna. A struktúra módosulása az egyének oldaláról átmenetként (tranzícióként) jelenik meg. A hagyományos struktúrákban az egyén ugyanazon a területen egyre magasabb pozícióba emelkedik, amíg valami látványos hibát el nem követ és akkor megjósolhatatlan váltásra kényszerül. Ez a forma több szempontból is hátrányos mind az egyénre, mind a szervızıdésre. A terület kisebb-nagyobb idıszakra történı elhagyása az egyén számára általában veszteséget jelent, mivel akkor a magasabb pozíciókért folyó versenybıl kikerül, így a váltást legfeljebb csak a sors kényszeríti ki. A területhez kötöttség viszont egyre nagyobb beszőkülést jelent, mivel csökken a kitekintés, áttekintés képessége, míg a váltások nagyobb perspektívát, más megközelítési módokat eredményezhetnének. Jelenleg a magasabb pozícióba emelkedés elszakadást jelent a korábbi munkától és környezettıl. Ez az elszakadás és a témához rögzülés végül az elefántcsonttorony létet és szemléletet, vagyis merev és irreális képek kialakulását, a valóságtól való eltávolodást eredményez, mely a szervezıdés mőködését fogja veszélyeztetni. A tagoknak idıszakosan mind lefelé (a kisebb szintek irányába), mind felfelé (a nagyobb területegységek irányába), mind oldalirányokba át kellene helyezıdni, mivel csak így tudnak teljes képet kapni az egészrıl. A tranzíciók között pedig a napi szintő személyes kapcsolatokra való törekvés biztosíthatja a szervezet áttekinthetıségét. A szervezıdés struktúrájának a stabilitását (homeosztázis értelemben véve) jelzi, hogy milyen mértékő belsı tranzíciókat képes elviselni. Ha egy-egy személy távozása megrendíti a szervezıdést, akkor az egy megmerevedett szerkezetet indikál,
22 vagyis ekkor a szervezıdés a belsı változásokra nem képes adaptívan reagálni. A rekrutálás tehát valójában a szervezıdés belsı struktúradinamikának, vagyis (mivel a szervezıdés errıl kapta a nevét) önszervezési képességnek az egyik eleme, amely együttesen az adaptációs képességgel mérhetı, vagyis az értékrendszer alapján a kedvezı helyzetek kihasználásának és a káros hatások elhárításának a képességével. Ehhez járul hozzá, hogy a szerkezet milyen gyorsan képes a struktúráját úgy megváltoztatni, hogy az a megváltozott, sıt, változó helyzetnek éppen megfeleljen. Az, hogy a takarítónı betegsége esetén adott helyzetben éppen a vezérigazgató mossa fel a sáros padlót, annak természetesnek kellene lenni. A szervezıdésnek tehát érdeke olyan szerkezetet kialakítani, amely támogatja, hogy az egyén akár hosszabb idıre áthelyezze magát mind horizontálisan (más területen), mind vertikálisan (alacsonyabb-magasabb pozícióban), még akkor is, ha annak látszatra nem volt különösebb haszna. A feljebb-lentebb helyezıdés lehet gyakori és esetleges is, amely oldja a szerkezet merevségét, annak átláthatóságot és átjárhatóságot ad. A lineáris egysávú életút helyett a változatos, színes sors nagyobb tapasztalatot, realitásérzéket, nagyobb kitekintı és áttekintıképességet ad, azaz együttesen a szervezet magasabb szellemi szintjét. Struktúra és kapcsolatok A társadalom, illetve általában véve a szervezıdések esetén egy értékelési szempont, hogy milyen struktúrát, szerkezetet alakít ki, mivel ez az adaptációs képességét alapjaiban határozza meg. A szerkezetnek két szélsıértéke lehetséges. Az egyik véglet a független, egymáshoz nem kapcsolódó elemeket jelenti
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124
1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos
RészletesebbenÖnkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek
Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:
RészletesebbenA Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése
A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése Elızmények: Az Autonómia Alapítvány Telepfelszámolás
RészletesebbenDivatos termék-e a kondenzációs kazán?
Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken
RészletesebbenNonprofit szervezeti menedzsment területek
XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2
RészletesebbenAlapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -
Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk
RészletesebbenIpar. Szent Korona Értékrend
Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca
Részletesebben6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,
6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s :
Fıvárosi Bíróság 18.K.31.677/2010/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Fıvárosi Bíróság a dr. Ócsai József ügyvéd által képviselt Magyar Telekom Távközlési Zrt. (Budapest) felperesnek,
RészletesebbenSZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL
V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK
RészletesebbenKREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK
KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
RészletesebbenALAPTANÍTÁSOK. A Szent Szellem ajándékai Ihletettségi ajándékok 2. Nyelvek magyarázata
ALAPTANÍTÁSOK A Szent Szellem ajándékai Ihletettségi ajándékok 2. Nyelvek magyarázata 1Korinthus 14:27-29 Ha valaki nyelveken szól, kettı vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után; és egy magyarázza
RészletesebbenA Wesley János Lelkészképzı Fıiskola Doktori Iskolájának minıségpolitikája
A Wesley János Lelkészképzı Fıiskola Doktori Iskolájának minıségpolitikája A Doktori Iskola szerves része a Wesley János Lelkészképzı Fıiskolának, így annak szabályozó dokumentumai értelemszerően érvényesek
Részletesebben106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról
106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem
RészletesebbenTÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.
RészletesebbenJavaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020
Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium
RészletesebbenGyakornoki szabályzat
Gyakornoki szabályzat A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
RészletesebbenA korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig. Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával
A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával A kötet témái Attitődök a korrupcióról a jövı gazdasági szakembereinek szegmensében
Részletesebben6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.
6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.
RészletesebbenIntegrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik
TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens
RészletesebbenAz NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata
Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány
RészletesebbenVállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára
Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve
RészletesebbenSZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET
SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének
RészletesebbenBékéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015.
1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 2015. Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei
RészletesebbenBEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı
BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,
RészletesebbenElızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.
Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási
RészletesebbenHajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata
Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár
RészletesebbenAz óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
RészletesebbenRendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában
ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk
RészletesebbenAZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár
AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenA Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
RészletesebbenPlenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,
RészletesebbenA SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ
A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók
RészletesebbenHévízgyörk község esélyegyenlıségi programja
Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,
RészletesebbenHatáron átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében
Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.
RészletesebbenKÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.
KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független
RészletesebbenProjekttervezés alapjai
Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai
RészletesebbenEmberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna
Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori
RészletesebbenNEVELİTESTÜLETI VÉLEMÉNY
NEVELİTESTÜLETI VÉLEMÉNY GERİCS IBOLYA PÁLYÁZATÁRÓL (Corvin Mátyás Gimnázium és Szakközépiskola intézményvezetıi munkakör betöltésére kiírt pályázati anyagához kapcsolódóan) 1. Általánosságban Gerıcs Ibolya
Részletesebben83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről
83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának
RészletesebbenAhol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség
Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették
RészletesebbenIGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program Összefoglalás e-mail: info@transparency.hu A rendelkezésünkre álló tudományos
RészletesebbenÁltalános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
80 Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2005. május 26-án került elfogadásra
RészletesebbenVÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak
Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik
RészletesebbenBalázs Ildikó* ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ JÖVİNK KULCSAI
Balázs Ildikó* ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ JÖVİNK KULCSAI AZ INFORMATIKA TÉRNYERÉSE A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN, AZ ÜZLETI FOLYAMATOKBAN A számítástechnika, a digitális számítógépek története minden más korábbi
RészletesebbenSZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 85. MELLÉKLET: 2 db TÁRGY: Intézményvezetıi pályázatok véleményezése (Szekszárdi Baka István Általános Iskola, Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola) E L İ T E R J E S Z
RészletesebbenBÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter:
DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter: Az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök alakulása, hatásuk a munkaerı - piaci
RészletesebbenVÍZÓRA NYÍLVÁNTARTÓ RENDSZER
Debreceni Egyetem Informatikai Kar VÍZÓRA NYÍLVÁNTARTÓ RENDSZER Dr. Kuki Attila Egyetemi Adjunktus Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék GYÖKÉR RÓBERT Mérnök Informatikus levelezı Debrecen 2009.
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.
Ikt.sz.: D.100/14/2012. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu A Közbeszerzési
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fıvárosi Ítélıtábla 2. Kf. 27. 441/2010/5. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. E. M. vezetı jogtanácsos által képviselt Telenor Magyarország Zrt. (korábbi neve: Pannon GSM Távközlési
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória
SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:
RészletesebbenSárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu
Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra
RészletesebbenAz Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezésérıl szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás
RészletesebbenTájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl
Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt
Részletesebben./.. (...) 10/1999. (III.31.)
SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ- TESTÜLETÉNEK./.. (...) számú rendelete a helyi közmővelıdés szabályozására címő a 10/1999. (III.31.) számú rendelet módosításáról Sárospatak Város Képviselı-testülete a muzeális
RészletesebbenMagyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról.
Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról. Magyarpolány Községi Önkormányzat Képviselıtestülete a kulturális javak védelmérıl és a muzeális
RészletesebbenSzékely Klára: Üzleti etika Power Point segítségével
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR MIGI GAZDASÁGTUDOMÁNYI TANSZÉK Székely Klára: Üzleti etika Power Point segítségével TÁMOP 4.1.2.-08/1/C-2009-0009 1. Miért a Power Point? Támogatói véleménye
RészletesebbenLegfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1
I Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 A család és ezen belül elsısorban a gyermek sokoldalú védelme olyan alapvetı követelmény, amelyet a társadalom
RészletesebbenDr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-.
Dr Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi -- SORSFORDÍTÓ regionális munkaerı-piaci programba vontak pszicho-szociális gondozását elıkészítı felmérés értékelése Tolna
RészletesebbenJEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl.
JEGYZİKÖNYV Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. Jelen vannak: Bársony János alpolgármester Kránicz József Tibor képviselı
RészletesebbenÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6. 1/15 A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA (továbbiakban munkaügyi központ)
RészletesebbenA Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány
RészletesebbenIngatlanvagyon értékelés
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 6. A vállalatértékelési és az ingatlanértékelési
RészletesebbenA Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE
A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda humánszolgáltató intézmény, amely alapellátás jellegő információs és
RészletesebbenHR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.
HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*
RészletesebbenTájékoztató. Akadálymentesítések megvalósításának támogatása a Duna-Mecsek Alapítvány által érintett települések területén
Tájékoztató Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány mint támogatásközvetítı szervezet és az EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által is támogatott Akadálymentesítések megvalósításának támogatása
RészletesebbenMunkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén
Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május
RészletesebbenA. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG
Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat
RészletesebbenA tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és
Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenDiákönkormányzat, segítı tanár és demokratikus részvétel
Diákönkormányzat, segítı tanár és demokratikus részvétel Közéleti iskola és gyakorlóterep Kósa András László Közéletértre Nevelésért Alapítvány Zalaegerszeg, 2009. március 25. Demokrácia Diákönkormányzat
Részletesebben1.)Tevékenységünk, történetünk:
1.)Tevékenységünk, történetünk: AZ ÉV HR CSAPATA 2008 A Zalakerámia Zrt. tevékenysége fal- és padló-burkolólapok, dekorelemek gyártása, valamint kül- és belföldi forgalmazása, továbbá a saját tulajdonban
RészletesebbenZsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek
Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek Az elmúlt évek tapasztalataira építve a Youth-Partnership, az Európa Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Ifjúsági Fórum, a Nemzeti Ifjúsági Irodákkal
RészletesebbenSämling Kft. LEAN menedzsment. A veszteségek folyamatos és szisztematikus kiküszöbölése Több mint eszköztár. 18 év 5 fı terület:
Sämling Kft. 18 év 5 fı terület: 1.Oktatásszervezés (>100 képzés), 2.Projektmenedzsment, 3.Soft-skills, 4.LEAN és SixSigma 5.Szervezetfejlesztés LEAN menedzsment A veszteségek folyamatos és szisztematikus
RészletesebbenAz Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation
Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott
RészletesebbenINNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA
Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati
Részletesebben432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám
432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.
RészletesebbenMexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl
ISSAI 10 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Mexikói Nyilatkozat a
Részletesebben11. FEJEZET Projektgenerálás
11. FEJEZET Projektgenerálás Jelen fejezet a projektgenerálás bemutatásával foglalkozik, mely sok szempontból a 2.-4. fejezet folytatásának tekinthetı. Mint ugyanis a fejezetbıl kiderül, a projektgeneráló
RészletesebbenSzabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület)
Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) 1. Bevezetés (2. rész) A Budapesti Nevelı c. folyóirat 2007.
Részletesebbens z o l g á l t a t á s i i r o d a
s z o l g á l t a t á s i i r o d a Ügyszám: Vj-162/2006/006. A Gazdasági Versenyhivatal a Dr. Kézdi Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. K. A.) által képviselt Fıvárosi Közterületi Parkolási Társulás eljárás
RészletesebbenAbsztrakt feltöltése az ITDK 2013 konferenciára
Absztrakt feltöltése az ITDK 2013 konferenciára 1. regisztráció A rendszer használatához elıször is regisztrációra van szükség. Ezt a felhasználó a kezdıképernyı jobb felsı sarkában lévı Bejelentkezés
RészletesebbenB E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl
Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı
RészletesebbenKutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése
Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Verzió: 3.0 Készítette: Vialto Consulting Dátum: 2011. 05. 25. Tartalomjegyzék
RészletesebbenI. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket
RészletesebbenAz MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai
Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,
RészletesebbenA minıségirányítási program 6. sz. melléklete
Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK
RészletesebbenVersenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez
Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000
RészletesebbenAz állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve
RészletesebbenA Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata
A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata (az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2008. július 04. jóváhagyta) 1. / A szervezet megnevezése: Munkaügyi Közvetítıi
RészletesebbenSzakdolgozat. Pongor Gábor
Szakdolgozat Pongor Gábor Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Egy kétszemélyes játék számítógépes megvalósítása Témavezetı: Mecsei Zoltán Egyetemi tanársegéd Készítette: Pongor Gábor Programozó
RészletesebbenA közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája
A közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája Csíkszereda, 2008. november 28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Demokrácia Civil szervezıdés Felelıs állampolgár az alap Népakarat közvetlen, vagy
RészletesebbenFejér megye Integrált Területi Programja 2.0
Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó
Részletesebben