A VIDÉKFEJLESZTÉS HAZAI PÁLYÁZATI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERE

Átírás

1 A VIDÉKFEJLESZTÉS HAZAI PÁLYÁZATI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERE Szerkesztette: Dr. Barczi Attila, GEO-SIVO Kft. Lektor: Dr. Ángyán József A fejezetek szerz i és szerz i: Dr. Ángyán József Dr. Barczi Attila Dr. Bidló András Dr. Grónás Viktor Dr. Joó Katalin Dr. Kovács Gábor Pirkó Béla Sorozatszerkeszt : Dr. Penksza Károly Technikai szerkesztés, el készítés: Dambera Bt., Gemini 917 Kft. 2006

2 2

3 3

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, KIINDULÓ ELVEK AZ EURÓPAI AGRÁRPOLITIKA ÉS -TÁMOGATÁSI RENDSZER ZSÁKUTCÁJA AZ EURÓPAI AGRÁRPOLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI IRÁNYÚ REFORMTÖREKVÉSEI Az átalakuló európai agrár- és vidéktámogatási rendszer A magyar agrárszerkezet- és földhasználatváltást segít lehet ségek A vidékfejlesztés jelenlegi szabályozási, támogatási keretei ( ) A vidékfejlesztés várható szabályozási, támogatási keretei ( ) A HAZAI EL CSATLAKOZÁSI ALAPOK ÉS PROGRAMOK ( ) El csatlakozási alapok Célkit zések Pénzügyi keretek Támogatott intézkedések A program értékelése A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) Célkit zései és alaptörekvései Szerkezete, alkotóelemei és célprogramjai M ködésmódja és támogatási rendszere AZ NAKP CÉLPROGRAMJAINAK TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSAI (2002) Értékorientációja és területi irányultsága A program értékelése A VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYAR KERETTERVEI ( ) Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Célkit zések Támogatási prioritások és intézkedések A program értékelése A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Az NVT alapkoncepciója és stratégiája Az NVT céljai és prioritásai Az NVT átfogó stratégiája Támogatott intézkedései Agrár-környezetgazdálkodás: az NVT alapvet intézkedési területe A NEMZETI ERD TELEPÍTÉSI PROGRAM Magyarország erd viszonyai A hazai erdészeti igazgatás felépítése Az erd tulajdonosok jogai és kötelezettségei A Nemzeti Erd telepítési Program alapkoncepciója és teend i Az erd telepítés rendszere és támogatása A telepítés támogatása Az ápolás támogatása Jövedelem pótló támogatás Jogkövetkezmények elmaradt telepítés vagy ápolás esetén

5 Az erd telepítéseket meghatározó legfontosabb jogszabályok A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM-II A program alapelvei A program végrehajtásának keretei Környezeti problémák és értékek Célok, célkit zések A program tervezésének és végrehajtásának eszközei és intézményrendszere A megvalósítás lehetséges eszközei A megvalósítás és ellen rzés intézményrendszere A VIZEK MEZ GAZDASÁGI EREDET NITRÁTSZENNYEZÉSSEL SZEMBENI VÉDELMÉR L SZÓLÓ 91/676/EGK IRÁNYELV MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSÉNEK AKCIÓPROGRAMJA Jogszabályi háttér Intézményi háttér Környezetvédelmi intézmények Mez gazdasági intézmények Az akcióprogram bemutatása A jó mez gazdasági gyakorlatra vonatkozó el írások Nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási feladatok A hatósági ellen rzés Az új nitrát rendelet INTÉZMÉNYRENDSZER Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal KILÁTÁSOK ( ) A jöv ben várható változások, módosítások Pénzügyi támogatási keretek Pályázati rendszer Intézményrendszer A JÖV KÉP ALAPVONÁSAI Az elképzelt jöv alapjellemz i A legfontosabb célok és a legsürget bb feladatok Szövetségesek a megvalósításban FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM MELLÉKLET

6 E L SZ Ó, Ó A JÁ N L Á S Az utóbbi 1-2 évben én magam is igen sok ún. agrár- és vidékstratégiával találkoztam. Ezek sajnálatos közös jellemz je azonban az volt, hogy nehezen volt bel lük kihámozható egy olyan következetes gondolat- és intézkedéssor, am ely valamilyen jól m eghatározható irányba mutatott volna. A stratégiák nagy szám a és az ezek kidolgozásán tüsténked különböz m helyek és csoportosulások aktivitása, vidékjáró kampánykörutak, párbeszéd-kezdeményezések, országgy lési határozattervezetek, hivatalok, tanácsok és bizottságok szaporodása szám omra már önmagában is jelzi a tanácstalanságot. Jelen összeállítás az európai és a m agyar fejl dési folyam atból, annak tanulságaiból, valam int a körvonalazódó fejl dési irányból és az átalakuló európai tám ogatási, kifizetési rendszer elem eib l és pénzügyi kereteib l kiindulva m egkísérli röviden összefoglalni azokat a szem pontokat és elem eket, am elyek alapján, illetve am elyekb l egy környezet- és társadalom barát, m in ségi agrár- és vidékfejlesztési stratégia összerakhatónak t nik. E nnek keretében el ször röviden bem utatja az európai agrárpolitika és -tám ogatási rendszer zsákutcás fejl déstörténetét, m ajd elem ezi annak vidékfejlesztési irányú reform törekvéseit, valam int várható fejl dési irányát. E feltételrendszerb l kiindulva bem utatja az e fejl dési folyam athoz való illeszkedésünket segít el csatlakozási alapokat valam int az ezek felhasználásának kereteit rögzít el csatlakozási terveket és program okat. E zt követ en részletesen ism erteti az E U tag M agyarország vidékfejlesztési terveit, az A grár- és V idékfejlesztési O peratív Program ot (A V O P-ot) és a N em zeti V idékfejlesztési Tervet (N V T-t), továbbá olyan a vidék fejlesztését szolgáló egyéb program okat, m int a N em zeti E rd telepítési Program, a N em zeti K örnyezetvédelm i Program II. valam int a N itrát D irektívával kapcsolatos A kcióprogram, és bem utatja m indezek lebonyolításának intézm ényrendszerét. M indezen lehet ségek azonban csak akkor válhatnak a m agyar társadalom és vidék hasznára, ha azokat világos saját jöv képhez és az azt m egvalósítani hivatott agrár- vidékfejlesztési stratégiához és program hoz illesztjük. E nnek szellem ében a jegyzet az eszközrendszer bem utatását követ en kísérletet tesz e jöv kép, stratégia és program legfontosabb elem einek és rendszerének felvázolására is. G ödöll, június 20. Á ngyán József 6

7 7

8 1. BEVEZETÉS, KIINDULÓ ELVEK A mez gazdaságból él családok puszta száma, az élelmezés- és élelmiszerbiztonság megteremtésében betöltött stratégiai, nemzetbiztonsági szerepe valamint az általa megm velt és fenntartott területnek az ország összterületéhez viszonyított aránya önmagában jelzi, hogy az agrárium jelent sége a GDP-hez való közvetlen hozzájárulásánál vagy a foglalkoztatási statisztikákban jelzetteknél lényegesen nagyobb mondhatnánk azt is, hogy meghatározó a vidék gazdasági, társadalmi és környezeti stabilitásának fenntartásában, annak fejlesztésébe. A 706 ezer részben vagy egészben a mez gazdaságból él egyéni gazda és társas vállalkozás (2005. decemberi állapot) kezében lév mez gazdaság Magyarországon az összterület 65,5%-ával közvetlenül érintkezve a kultúrtáj f használója és fenntartója. A vidék, de végs soron az egész magyar társadalom, mint fogyasztó, és mint a mez gazdaság környezeti és társadalmi szolgáltatásainak igénybe vev je alapvet en rá van utalva a mez gazdasággal való együttm ködésre, vagyis a magyar társadalom hosszú távú érdekeinek érvényesítése a parasztsággal kötött stratégiai szövetség meger sítése nélkül nehezen képzelhet el. A mez gazdálkodás e szövetséget megalapozó tartalmi átalakulása azon a felismerésen alapul, hogy az mindig is több volt, mint egyszer árutermel ágazat. Az élelmiszerek és nyersanyagok el állításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, él világot, talajt, vizet, környezetet is termelt, és munkát, megélhetést adott a vidék embere és közösségei számára. Ez ma sincs másképpen. Néhány évtizedes agráriparosítási, termésmaximalizálási kitér után ismét rá kellett jönnünk: a mez gazdaságnak a termelési feladatok mellett regionálisan eltér mértékben ugyan, de környezeti és társadalmi, foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia. Ez utóbbiak olyan az egész társadalom és a helyi közösségek számára egyaránt fontos ökoszociális szolgáltatások, amelyek helyben keletkeznek, nem importálhatók, és amelyekért a mez gazdaságot, a gazdálkodót fizetség illeti meg. Mivel azonban az iparszer a termelés hatékonyságának és piaci versenyképességének növelésére koncentráló mez gazdálkodás környezetre és a vidék társadalmára gyakorolt hatásai rosszak, ökoszociális teljesítményei igen gyengék, ezért nem elég az eddigi agrárstratégia, rendszer technológiáit tökéletesíteni, hanem új agrár-vidékfejlesztési stratégiára és ehhez illeszked, ennek gyakorlati megvalósítási kereteket adó megoldásokra, rendszerekre van szükség. Ezek a felismerések vezettek el s r n lakott vidéki térségekkel és még mindig nagy természeti értékeket hordozó természeti és kultúrtájakkal jellemezhet kontinensünkön a többfunkciós európai agrármodell megfogalmazásához, az e modellt megtestesít környezet- és tájgazdálkodás elterjesztését szolgáló közös agrár- és vidékpolitika reformjához, támogatási rendszerének kiépítéséhez és közösségi költségvetési forrásainak európai megteremtéséhez. Ennek szellemében és EU-harmonizációs feladataink megoldása sorában született meg nálunk a két vidékfejlesztési el csatlakozási program: a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) és a SAPARD 1 program. Részben ezekre építve készült el a os id szakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja (AVOP) is. A as EU tervid szakra a két tervet egyesít, egységes Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Program dokumentumot kell 2006 széig elkészítenünk, és arról az EU Bizottsággal meg kell állapodnunk. Mindez jelzi, hogy az agrárkörnyezetgazdálkodás és vidékfejlesztés nálunk is az integrált agrár- és vidékfejlesztési 1 SAPARD: Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development (El csatlakozási program a mez gazdaság és a vidék fejlesztésére ) 8

9 politika ökoszociális pillérévé és az EU források megszerzésének fontos tényez jévé válhat, a mez gazdaság min ségi stratégiaváltása Magyarországon is elindulhat. Ahhoz, hogy a vidékfejlesztési eszközök és források jelent ségét megértsük, és fel tudjuk használni azokat saját stratégiánk kialakításához, meg kell ismernünk az európai agrár- és vidékpolitika változási folyamatát, stratégiai elemeit és programjait valamint az ezekhez kapcsolódó támogatási rendszert. 9

10 2. AZ EURÓPAI AGRÁRPOLITIKA ÉS -TÁMOGATÁSI RENDSZER ZSÁKUTCÁJA Az európai agrárpolitika eszközei folyamatosan b vülve, egymásra épülve alakultak ki, és vezettek el annak 1992-ben indult reformfolyamatához. Az els eszköz kialakulása ahhoz az id szakhoz köt dik, amikor Európát a háborút követ en az élelmiszerhiány és er s keresleti élelmiszerpiac jellemezte. Ebben a helyzetben a leggyorsabban eredményt ígér eszköznek a megtermelt mennyiséghez kötött, minden tonna termény után közpénzekb l adott támogatás t nt. Ezt az ún. közvetlen (direkt) kifizetést a piacok gyors telít dése hatására kés bb csak bizonyos kultúrákra (GOFR 2 növényekre), adott termésszintig (referenciahozamig), majd csak bizonyos referenciaterületre és összmennyiségig (kvótáig) fizette a Közösség. Ez az eszköz olyan hatékonyan növelte a kibocsátott termékek mennyiségét, hogy rövid id alatt feleslegek halmozódtak fel az élelmiszerek piacán. Ezek levezetésére találta ki az európai agrárpolitika az ún. intervenciós felvásárlás eszközét, amellyel lehet séget teremtett arra, hogy a gazdák feleslegeiket el re garantált áron értékesíthessék a Közösségnek. Ez a közösségi forrásokból, közpénzekb l biztosított felvásárlás azonban az alapproblémát, a piaci termékfelesleg jelenlétét nem oldja meg. Ezzel csak a közraktárak telnek meg a Közösség tulajdonába került áruval. Ki kellett tehát találni egy harmadik eszközt. Ez lett az ugyancsak közpénzekb l nyújtott exporttámogatás, amely révén a keresked a küls piacokon akár az el állítás önköltsége alatti dömpingáron képes kínálni a kivitt terméket. A köz gazdasága szempontjából abszurd kör ezzel bezárul. Adóból származó közpénzekb l termékfelesleget állíttatunk el a gazdákkal, majd azt fölvásároljuk t lük, és végül ugyancsak közpénzekb l a keresked knek nyújtott exporttámogatásokkal igyekszünk megszabadítani saját bels piacainkat ezekt l a feleslegekt l. Ez a rendszer mindezen gazdasági, piaci és pénzügyi abszurditáson, a közpénzek felhasználásának irracionalitásán túl a támogatások odaítélésénél kizárólag a megtermelt menynyiséget veszi figyelembe. Teljesen érzéketlen arra, hogy hogyan, milyen módon állították el a terményeket, és e tevékenység során mennyi ember számára biztosítottak a munkavégzés, a jövedelemszerzés és végs soron a megmaradás feltételei. Mindez a vidéki természeti és társadalmi környezet súlyos eróziójához is vezet. Ezek orvoslása további közösségi forrásokat, er feszítéseket igényel, terheit az egész társadalomnak kell viselnie. E támogatási rendszerrel Európa fokozatosan olyan zsákutcába került, amelyben továbbhaladni egyszer en nem érdemes, de nem is lehet. Ma közös költségvetésének közel felét, több mint 40 milliárd eurót költ el évente a közpénzekb l úgy, hogy annak gazdasági, piaci valamint környezeti és a vidék társadalmára gyakorolt közösségi hatásai katasztrofálisak. 2 GOFR: gabona, olaj, fehérje és rost növények 10

11 3. AZ EURÓPAI AGRÁRPOLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI IRÁNYÚ REFORMTÖREKVÉSEI 3.1. Az alapkoncepció E felismerések jegyében fogalmazódik meg az európai közvélemény, majd az agrár- és vidékpolitika mértékadó szerepl i részér l, hogy a mez gazdaság csak akkor tarthat igényt közösségi forrásokra, ha a termelési feladatok mellett környezeti és társadalmi, foglalkoztatási feladatokat is magára vállal. Ez utóbbiak olyan a termeléssel egyenrangú, az egész társadalom és a helyi közösségek számára egyaránt fontos ökoszociális szolgáltatások, nem importálható közjavak, amelyek helyben keletkeznek, és amelyekért de csakis ezekért a mez gazdaságot, a gazdálkodót közpénzekb l nyújtott fizetség illeti meg. Ez az új stratégia az úgynevezett multifunkcionális mez gazdálkodás, a fenntartható környezet- és tájgazdálkodás. Feladatait két nagy körbe sorolhatjuk: az alapvet en a piac által szabályozott termelési funkciók, melyek a min ségi élelmiszerek el állításán túl a nem élelmiszer célú termékek (megújítható nyersanyagok, energiaforrások stb.) el állítását is egyre inkább magukba foglalják, valamint társadalmi szolgáltatási feladatok, a körzettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos természeti, társadalmi és kultúrfunkciók. Ez utóbbiak olyan nem importálható közjavakat (élelmezés- és élelmiszerbiztonság, a kultúrtáj ápolása, az élettérfunkciók fenntartható meg rzése, az ökológiai és m szaki infrastruktúra fenntartása, ökológiai stabilitás, népességmegtartás, munkaer kiegyenlítés, a turizmus alapjának biztosítása, paraszti értékek ápolása stb.) testesítenek meg, amelyek létrejötte a piac hagyományos eszközeivel, az árakon keresztül nem szabályozható, melyek ugyanakkor a vidék társadalmának és környezeti, természeti egyensúlyának fenntartásában növekv szerepet töltenek be, ezért a közpénzekb l nyújtott támogatásokat célszer a mez - gazdaság ezen teljesítményeinek honorálására fordítani. A többfunkciós európai agrármodellnek e kétféle teljesítmény adja a két alappillérét. Erre épül a támogatási rendszer átalakítása, a közös agrárpolitika (CAP) reformja is, ahol az 1. pillér els sorban a termelési teljesítményeket, a 2. pillér pedig mindenek el tt a mez gazdaság ökoszociális teljesítményeit foglalja magába. E két pilléres szerkezet támogatáspolitikai eszközeit és funkcióit szemlélteti az 1. ábra. 1. ábra A Közös Agrárpolitika (CAP) pillérei és funkciói 11

12 Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a mez gazdaságból él családok jövedelmében a piaci áruértékesítésb l származó árbevételen túl az 1. pilléres bevételtámogatások és a 2. pilléres vidékfejlesztési kifizetések is egyre nagyobb szerepet játszanak (2. ábra). 100% 90% 80% 70% 2. pilléres, vidékfejlesztési (agrárkörnyezetgazdálkodási és egyéb közösségi teljesítményekért kapott) állami kifizetések Jövedelem (%) 60% 50% 40% 30% 20% 10% 1. pilléres, közvetlen termelési támogatások/farmtámogatások 1. pilléres, piaci áruértékesítésb l származó jövedelmek 0% Kiváló Közepes Gyenge Term helyi adottság 2. ábra A gazdálkodó családok term helyi adottságoktól függ elvi jövedelemszerkezete 3.2. Az átalakuló európai agrár- és vidéktámogatási rendszer Az EU-ban az agrártámogatásoknak ma tehát két, eltér jelleg csoportja létezik: a régi típusú, mennyiségekhez (kvótákhoz) kötött, un. 1. pilléres támogatások, illetve az új típusú, gazdálkodási rendszerekhez és területekhez kötött vidékfejlesztési (ökoszociális) vagy 2. pilléres kifizetések. Az els csoportba tartozó a termeléshez, a mennyiségekhez kötött, és a as költségvetéssel kapcsolatban kirobbant éles viták során a brit miniszterelnök által hevesen támadott, várhatóan mérsékl d 1. pilléres támogatások három alapvet formája alakult ki. Az els a közvetlen kifizetések, melyeket meghatározott termésszintig és adott területnagyságig finanszíroz az EU, túlnyomó többségében az un. GOFR (gabona-, olaj-, fehérje- és rost-) növények termesztése esetében. Ez a kvótákhoz kötött támogatás ma a gabonaféléknél pl. 63 euró/t. Magyarország esetében 4,73 t/ha termésszintig fizeti ezt az összeget az EU, így ez a támogatás hektáronként 63 x 4, euró (250 Ft-os euróárfolyamon kb. 75 eft/ha) ben ennek legfeljebb 55%-át kaphatták meg a magyar gazdák, ami mintegy 40 eft/ha kifizetést jelentett volna e növények termesztése esetén. Ebb l 25%-ot az EU keretek biztosítanak, 30%-ot pedig nemzeti forrásból fizethetünk a gazdáknak. Ez a közvetlen kifizetési összeg 2010-re éri el a 100%-ot, vagyis a 75 eft/ha értéket (ha addig a 100% nem csökken!). A másik támogatási forma az intervenciós állami felvásárlás. Ezzel az állam illetve az EU garantál egy minimális felvásárlási árat, amelyen ha ez alá csökkennének a piaci árak felvásárolja a gazdáktól a termésfelesleget. Ez az árszint gabonanem eknél, 2004-ben 25 eft/t körül alakult. Ehhez bizonyos min ségi követelményeknek is meg kell felelni, és a magyar bels szabályozás szerint a fel- 12

13 ajánlott mennyiségnek a 80 t-t meg kellett haladnia. Közepes termésátlagot (búzánál pl. 4 t/ha-t) feltételezve ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legalább 20 ha azonos fajtával bevetett területtel kell rendelkezni, vagyis a 100 ha alatti szántóterülettel rendelkez gazdaságok ehhez egyedül gyakorlatilag nem tudnak hozzájutni, ami jelzi az eszköz kiválasztott célcsoportját (a nagy agráripari vállalkozásokat) is. A harmadik támogatási forma az exporttámogatások köre. Ezek olyan termékekre az exportálóknak nyújtható támogatások, amelyekre az adott évben a piaci helyzett l függ en eseti jelleggel hirdet meg szubvenciót az EU. Az er söd új elemek a gazdálkodási rendszerekhez és területekhez kötött, ún. 2. pilléres vagy vidékfejlesztési támogatások nemcsak a GOFR-növények, hanem különböz ágazatok és eltér adottságú területek támogatására is felhasználhatók. Ilyen az Európai Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részlegéb l 80%-os mértékben EU társfinanszírozott kifizetési jogcímek pl.: az agrárkörnyezetgazdálkodási rendszerek és a kedvez tlen adottságú térségek támogatása, speciális intézkedések félig önellátó gazdaságok ( a kicsik ) számára, agrárterületek erd sítése, termel i csoportok létrehozása, állatvédelmi és növényegészségügyi EU el írások átvételének támogatása, stb.. További lehet ségeket kínálnak azok a források, amelyeket az EMOGA Orientáció Részlege 15-40%-os mértékben társfinanszíroz, és amelyekb l fedezhet k pl.: mez gazdasági beruházások, feldolgozás, kereskedelem támogatása, fiatal gazdák támogatása, oktatás, a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejl désének el segítése, stb. Ezek közül a gazdák számára a legjelent sebb folyamatos jövedelemforrást az alábbi négy kifizetési forma jelenti: Az agrár-környezetgazdálkodási programokban meghirdetett gazdálkodási rendszerekhez (ökológiai/bio/gazdálkodás, gyepre alapozott legeltetéses állattartás, érzékeny természeti területek gazdálkodási rendszerei, vizes él helyek, tó, nádas, ártér külterjes mez gazdasági hasznosítása, tájgazdálkodás, integrált növénytermesztés, stb.) köt d földalapú, normatív támogatások távlatilag is a legnagyobb hektáronkénti kifizetéseket biztosítják azoknak a gazdáknak, akik vállalják az adott rendszerek gazdálkodási el írásainak betartását. Értékük fels határa ma az EU-ban célprogramtól függ en euró/ha/év, azaz mintegy e Ft/ha/év. Az ún. kedvez tlen adottságú térségek normatív, földalapú támogatása a gyenge term helyi adottságú, a hegy és dombvidéki lejt s illetve a környezetés/vagy természetvédelmi korlátozások alá es területek valamint a demográfiai és/vagy foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzet térségek gazdálkodóinak jövedelemkiegészítését szolgálja. E kifizetések fels határa ma az EU-ban 200 euró/ha/év, azaz mintegy 50 e Ft/ha/év. Az ún. félig-önellátó gazdaságok egyszer sített, normatív támogatásának öszszege 2004-ben 1000 euró/gazdaság volt. Ez a 10 hektár alatti terület gazdaságok célzott támogatási formája lehet, hiszen birtoknagyságtól függetlenül és egyszer eljárással juthatnak ennek révén mintegy 250 e Ft/gazdaság/év kifizetéshez. Végül a termel i csoportok létrehozásához nyújtott vidékfejlesztési típusú támogatás a csoport termelési értékét l függ en ezer euró/csoport/év, és a megalakulását követ 5 évben folyósítható. Ez az eszköz egyúttal jelzi az európai agrárpolitika azon stratégiai elképzelését, hogy kis mozaikokból családi gazdaságokból építkezve, de azok piaci versenyképességét társulásukkal megteremtve kívánja az egyéni gazdálkodás és tulajdonosi szemlélet, valamint a méretökonómia el nyeit egyesíteni. 13

14 3.3. A magyar agrárszerkezet- és földhasználatváltást segít lehet ségek E bevételi források egymáshoz viszonyított aránya jelent s mértékben függ a gazdaság térségének agroökológiai adottságaitól. Míg tehát pl. a Bácskában vagy a Mez földön a piaci árbevételek lesznek a meghatározóak a gazdálkodó család jövedelmében, addig az rségben vagy Szatmár-Bereg térségében a bevételtámogatások és a vidékfejlesztési, közjavakért adott állami kifizetések dönt szerepet játszanak. Arra vonatkozóan, hogy,. eligazítást ad Ennek az (agrár-környezetgazdálkodási), mely a földhasználati piramis-koncepciónak megfelel en a területek agrártermelési alkalmasságának és környezeti érzékenységének/értékének térinformatikai egyesítésével, területi integrációjával keletkezett (3. ábra). 3. ábra Magyarország területeinek elhelyezkedése a környezetérzékenységiagrártermelési skálán Ez a földhasználati értékskála képezte az alapját a természetvédelmi magzónára, pufferzónára, átmeneti (vagy extenzív agrár-) zónára valamint az agrár magzónára épül r integrált földhasználati zónarendszer kialakításának. E zonalitás adja az alapját a területileg differenciált és a többfunkciós mez gazdálkodás modelljének megfelel agrárfejlesztés kereteit rögzít Nemzeti Vidékfejlesztési Tervnek, amely a területek elté- adottságainak megfelel en különböz formájú és intenzitású gazdálkodási rendszereket fogalmaz meg és részesít támogatásban. Az 3. ábra információit egybevetve a jelenlegi földhasználattal, különösen a szántóföldi m velés területeivel (4. ábra), annak formájával és intenzitásával megállapíthatjuk, hogy az ország területének mintegy ¼-én jelent s m velési ág változásra illetve földhasználati, gazdálkodási rendszer- és inte7nzitásváltozásra van szükség. Ennek során a vizsgálatok szerint mintegy 1,5 millió ha-t célszer az intenzív szántóföldi m velésb l 14

15 kivonni, melyb l mintegy ezer ha erd sítésre, ezer ha gyepesítésre vár, mintegy 500 ezer ha pedig külterjes szántóföldi m velésbe kerülhet. 4. ábra A magyarországi szántók elhelyezkedése a javasolt zónarendszerben Különböz adottságú területeink eltér mez gazdasági stratégia követését kívánják. E földhasználati zonalitás lehet séget kínál különböz intenzitású és formájú gazdálkodási rendszerek elterjesztésére. A kétpilléres európai agrárfinanszírozás pedig megteremtheti e min ségi eltér jelleg tájaink adottságaihoz alkalmazkodó, fenntartható agrárstratégiaváltás pénzügyi kereteit A vidékfejlesztés jelenlegi szabályozási, támogatási keretei ( ) Az európai stratégiaváltási folyamat jegyében és a os id szakra vonatkozóan született meg a 1257/1999. számú EU tanácsi rendelet, amely a vidékfejlesztési támogatás formáiról és módszereir l intézkedik. A rendelet az agrár-környezeti és vidékfejlesztési a közös agrár- és vidékpolitika 2. (ökoszociális) pilléréhez kapcsolódó intézkedéseket egységes rendszerbe foglalta. Támogatott intézkedései a következ k: 1) agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási agrárrendszerek földalapú támogatása, 2) kedvez tlen adottságú területek (LFA 3 ) normatív földalapú támogatása, 3) mez gazdasági beruházások támogatása, 4) mez gazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása, 5) erd telepítési támogatások, 6) a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejl désének el segítése, 7) id s gazdálkodók korai nyugdíjazásának támogatása, 3 LFA: Less Favourable Areas 15

16 8) fiatal gazdálkodók támogatása, 9) gazdálkodók oktatása, képzése. A felsorolt intézkedések menülistájáról a tagországok maguk választhatnak, közülük azonban az agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások alkalmazása kötelez elem. A kiválasztott intézkedéseket programokba kell csoportosítani, országos keretprogramot (Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet) kell alkotni. A felsorolt támogatási formák többsége a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) valamint az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében 2004 szén már Magyarországon is pályázható volt. Az NVT agrár-környezetgazdálkodási rendszereihez ennek keretében 2005-ben a lehetségeshez képest 1 éves késéssel ugyan, de mintegy 25 ezer gazdaság, összesen 1,5 millió ha területtel csatlakozott, és az itt lekötött forráskeret meghaladja az évi 40 milliárd Ft-ot A vidékfejlesztés várható szabályozási, támogatási keretei ( ) A as tervciklusra vonatkozó 1698/2005/EK agrár-vidékfejlesztési EU tanácsi rendelet ( a források gyors ütem emelése és egységes alapba 4 rendezése mellett b víti a vidékfejlesztés eszköztárát, szélesíti hatásspektrumát, harmonizálja intézkedéseit. A tervezett intézkedéseket négy tengely mentén foglalja össze az alábbiak szerint (1. táblázat, melléklet). Az 1. (versenyképesség) tengely intézkedései mentén kell a források legalább 10%-át elkölteni. E tengely kapcsán feltétlenül érdemes a figyelmet egy fontos szempontra felhívni. Ezek az intézkedések ugyanis önmagukban jelzik a versenyképesség európai értelmezését. Eszerint a versenyképesség nem sz kíthet le a vállalatok, gazdasági vállalkozások, a t kés társaságok versenyhatékonyságára. A versenyképességet, a hatékonyságot egy közösségi politikának a társadalom magasabb szervez dési szintjén kell(ene) értelmeznie. Egy társadalmat tehát nem lehet úgy és olyan szempontok szerint vezetni és támogatni, mint egy nagyvállalatot, egy t kebefektet társaságot, a közpénzeket pedig végképp nem ez utóbbi szint, a t kebefektetés hatékonyságának növelése mentén kell elkölteni. A társadalom versenyképessége több és más, mint a gazdaság szerepl inek egydimenziós versenyképessége. Az európai vidékfejlesztési elképzelések versenyképességi tengelyében javasolt intézkedéseinek többsége láthatóan a közösség versenyképességének, a társadalmi hatékonyság növelésének szolgálatába állhat, a köz gazdasága és a vidék társadalma meger sítését, bels kohéziójának növelését (a generációk között kapcsolatok javítását, a zökken mentesebb átmenetet, a családi gazdaságok folytonosságának fenntartását, a kisebbek helyzetbe hozását, közös er feszítéseik segítését, a leszakadók felzárkóztatását) célozza. A 2. tengely egyrészt a kedvez tlen adottságú illetve korlátozás alá es mez gazdasági és erdészeti területek különbözeti földjáradék típusú, jövedelempótló támogatását tartalmazza, hiszen csak ezzel biztosítható a területfed, minden tájunkon jelen lév, a vidék egyensúlyát fenntartó mez gazdaság fennmaradása. Másrészt itt találhatók az agrár- és erdészeti környezetgazdálkodási rendszerekhez köt d támogatások, melyek a környezetbarát, min ségi szerkezetváltás alapeszközei. Ezen eszközök európai megítélés szerinti súlyát jelzi az is, hogy e programokat minden tagállamnak meg kell hirdetnie saját gazdái számára, és e 2. tengely intézkedései mentén kell a teljes támogatási forráskeret legalább 25%-át elköltenie. 4 EAFRD: European Agricultural Fund for Rural Development (EMVA: Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alap) 16

17 A 3. tengely intézkedései a vidék társadalma életmin ségének javítását és gazdaságának több lábra állítását szolgálják az alapvet vidéki szolgáltatások megteremtésével illetve fenntartásával, az általános életkörülmények javításával, valamint a nem mez gazdasági de zömében a mez gazdasághoz, a földhöz, a tájhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolható tevékenységek, gazdasági formák és mikrovállalkozások segítésével. Az erre rendelkezésre álló források el kell hogy érjék a teljes forráskeret legalább 10%-át. A 4. tengely a források legalább 5%-a mértékéig a helyi közösségi kezdeményezéseket és tervezési folyamatot kívánja el segíteni a LEADER program keretében. Ez a programelem arra az elképzelésre épül, hogy a keretfeltételeket ugyan az Európai Közösség és a nemzeti programok megadják, ám a helyi közösségeknek kell saját fejlesztési programjaikat és terveiket kidolgozniuk. Maga ez a közösségépít, helyi tervezési folyamat is forrásokat igényel, s ehhez kíván segítséget nyújtani 80%-os mértékben az Európai Közösség. A nemzeti mozgástér e vidékfejlesztési programok és nemzeti tervek tartalommal való megtöltésében jelent s, ugyanis részben az egyes tengelyeken belül is a nemzeti kormányok dönthetik el, hogy mely intézkedéseket emelik be saját terveikbe és programjaikba, másrészt miután az egyes tengelyeken elköltend források minimális arányát csak a teljes forráskeret 50%-áig (a tengelyek sorrendjében %-os mértékben) határozza meg az Európai Közösség a források fennmaradó 50%-át nemzeti hatáskörben költhetjük el bármelyik felsorolt támogatási területen. Az 1. táblázat (melléklet) e nemzeti forráselosztási arányokat, terveket is mutatja. A magyar Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Program as id szakra vonatkozó tervezete a internetcímen elérhet. Az átalakuló európai agrármodell a kis és közepes méret családi (egyéni) gazdaságok dominanciájára épül és területfed (minden térségben jelenlév ) mez gazdasággal számol, úgy növelve e kisebb mozaikokból építkez szerkezet versenyképességét, hogy minden er vel támogatja összefogását, beszerzési, feldolgozási és értékesítési szövetkezését, közös piacra jutását. Ennek alapeszközeit a vidékfejlesztés tartalmazza. A kisebb méretkategóriába tartozó birtokok meghatározó európai aránya (2. táblázat) miatt a vidékfejlesztési támogatások várhatóan tartós és növekv súlyú elemei lesznek a Közös Agrárpolitikának. 2. táblázat A gazdaságok birtokméret-kategóriák szerinti megoszlása az EU három tagállamában, a Közösség egészében és Magyarországon (%) Birtokméretkategóriák (ha) Franciaország (1997) Németország (1997) Portugália (1997) EU-15 (1997) Magyarország (2000) ,3 45,6 87,6 68,6 93, ,4 39,8 10,0 22,3 4, ,7 14,6 2,4 8,6 1,3 17

18 4. A HAZAI EL CSATLAKOZÁSI ALAPOK ÉS PROGRAMOK ( ) E 2. pilléres, vidékfejlesztési támogatási rendszer magyarországi bevezetését készítették el olyan el csatlakozási alapok, mint a PHARE 5, az ISPA 6 és a SAPARD valamint olyan el csatlakozási programok, mint a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) és a SAPARD program. Mindkét program alapját a 1257/1999. számú EU tanácsi (vidékfejlesztési) rendelet adja. Míg az NAKP az agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási rendszerek kidolgozásának és kísérleti indításának, addig a SAPARD alapvet en a rendelet strukturális, beruházási, szerkezeti jelleg intézkedései bevezetésének kereteit teremtette meg El csatlakozási alapok Az Európai Unió b vítésének illetve a b vítésre való felkészülésnek mind a tagállamok, mind a tagjelöltek oldalán komoly költségvonzatai voltak és vannak. Ezek fedezésére az Agenda 2000-ben tehát az EU os költségvetésében a tagállamok forrásokat különítettek el. Az Európai Unió kormányf i az 1997-es luxemburgi csúcstalálkozójukon hozták nyilvánosságra az Agenda 2000 nev dokumentumot, amelyben többek között arról is határoztak, hogy a közismert PHARE segélyprogram mellett újabb támogatásokat fognak folyósítani a tagjelölt országoknak. A b vítéssel kapcsolatos források két nagy csoportba sorolhatók. Az els csoportba azok - az egyre növekv - pénzek tartoznak, amelyeket 2002-t l az EU a b vítés utáni költségekre különített el. E források csak az új tagországok csatlakozása után váltak felhasználhatóvá. A másik csoportba tartoznak azok a pénzeszközök, amelyek a csatlakozásra való felkészülést hivatottak támogatni a tagjelölt országokban. Ezek az ún. el csatlakozási alapok, amelyek viszont csak a csatlakozás id pontjáig vehet k igénybe. Az el csatlakozási alapok mindenekel tt a közösségi joganyag alkalmazását és az Unió pénzügyi mechanizmusaiba való beilleszkedést kívánták el segíteni. Három típusa ismert: a PHARE, az ISPA és a SAPARD. A PHARE programot még 1989-ben hozták létre a fejlett világ államai (tehát eredetileg nem uniós programról van szó) Lengyelország és Magyarország gazdasági rekonstrukciójának támogatására. A programot kés bb kiterjesztették Közép- és Kelet-Európa valamennyi rendszerváltó országára. Az Agenda 2000-rel aztán a PHARE szerepe megváltozott t l kezd d en mint el csatlakozási alap a közösségi joganyag átvételével összefügg intézményfejlesztéseket támogatja a tagjelölt országokban. A PHARE éves költségvetése 1,5 milliárd euró, a 7 éves ( os) tervid szakra összesen 10,5 milliárd euró. Az ISPA a környezetvédelmi és a közlekedésfejlesztési beruházásokat támogatja. Célja az EU környezetvédelmi irányelveinek végrehajtásához szükséges infrastrukturális fejlesztések finanszírozása, illetve a transz-európai közlekedési hálózatok kiépítésének el segítése. A nyertes projektek a tagjelölt ország társfinanszírozásával valósulnak meg. Az ISPA-program közvetetten olyan pénzügyi mechanizmusok kiépülését is ösztönözi, amelyek megfelelnek a szigorú uniós el írásoknak, és amelyek megléte szükséges ahhoz, hogy az adott ország a csatlakozást követ en sikeresen pályázhasson a Kohéziós Alap 5 PHARE: Poland, Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy 6 ISPA: Instrument for Structural Policies for Pre-Accession 18

19 támogatásaira. Az ISPA éves költségvetése 1 milliárd euró, a 7 évre összesen 7 milliárd euró. A SAPARD program támogatásával mez gazdasági és vidékfejlesztési programok valósulhatnak meg az adott tagjelölt országok társfinanszírozása mellett. A SAPARD éves költségvetése 0,56 milliárd euró, a 7 évre összesen 3,9 milliárd euró. Ha a SAPARD programot összehasonlítjuk a PHARE-ral és az ISPA-val, jelent s eltéréseket tapasztalhatunk. A SAPARD a PHARE programtól eltér en az els f olyan közösségi segélyprogram, amely teljesen decentralizált alapon m ködik, és amelynek végrehajtásában teljesen szabad kezet és felel sséget kapnak a kedvezményezett országok nemzeti hatóságai. Az ISPA-val szemben viszont számos, viszonylag kis költségvonzatú (zömében 100 ezer euró alatti) projektet finanszíroz, amelyeket a hagyományos központosított módszerekkel nagyon nehéz lenne hatékonyan irányítani. A különbség, hogy l miközben a Phare programnál a meghozott döntések java részéhez az Európai Bizottság illetékesének el zetes jóváhagyása szükséges, ezzel szemben a SAPARD esetében a helyi hatóságok teljes autoritást élveznek, és a Bizottság csak utólag ellen rzi majd a pénzek felhasználásának szabályszer ségét. Ennek a szabadságnak azonban az az ára, hogy a haszonélvez országoknak a szigorú uniós pénzügyi el írásoknak megfele- rendszert kellett felállítaniuk, és szavatolniuk kell azok rendeltetésszer m ködését Magyarország SAPARD terve Célkit zések Az Unió kormányf inek 1999 tavaszán Berlinben megtartott csúcsértekezletén hagyták jóvá az úgynevezett el csatlakozási segélyprogramokat. Ezek egyike a SAPARD program volt, mely az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó 10 közép- és kelet-európai országban a mez gazdaság és a vidékfejlesztés területén kezdeményezett, a csatlakozást el készít n intézkedések közösségi támogatását szolgálta a felkészülési id szakban. Ez kit lehet ség volt arra, hogy a csatlakozni kívánó országok értékes tapasztalatokat szerezzenek az uniós alapok kezelése terén, és olyan rendszert építsenek fel, amely képes lesz csatlakozás után a vonatkozó el írásokat alkalmazni, valamint a pályázók megismerkedjenek a pályázás ezen EU-s el írások szerinti elkészítésével, el írt követelményeivel. A támogatás célja kett s volt. Egyrészt konkrét segítséget nyújtani az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés területén az Uniós követelményeknek való megfelelés eléréséhez, valamint a vidéki területek adaptációs képességének javítása. A SAPARD támogatás bevezetésének másik célja volt, hogy m ködtetése által felkészítse a csatlakozó országokat a tagsággal elérhet Strukturális Alapok fogadásának és m ködtetésének zökken - mentes lebonyolítására. Célul t zte tehát, hogy uniós források biztosításával: segítséget nyújtson a jelölt országoknak a közösségi jogszabályok (acquis communitaire) átvételében, különös tekintettel az Európai Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) finanszírozott agrárstruktúra- és vidékfejlesztési intézkedésekre; hozzájáruljon egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez, azaz: o növelje a magyar agrárgazdaság versenyképességét, o csökkentse a mez gazdasági tevékenységb l származó káros környezeti hatásokat, o segítse el a vidéki térségek adaptációs képességét, o segítse a munkahelyteremtést és munkahelymegtartást, o készítse fel a tagjelölt országokat a strukturális alapok fogadására. 19

20 Minden érintett ország elkészített egy 7 évre szóló ( ) országos mez gazdasági és vidékfejlesztési tervet, melyben az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának célkit zéseit kellett követni. A SAPARD Tervben az ország helyzetéb l (a mez gazdasági stratégiából, a középtávú fejlesztési tervb l) kiindulva kellett megindokolni, hogy évenként miért, mire és mennyi segélyt kérünk erre a periódusra, és ezt számokkal, tanulmányokkal kellett alátámasztani. A SAPARD Terv szerint a magyar mez gazdaság és a fenntartható vidékfejlesztés legfontosabb feladatai közé tartozik a mez gazdasági termelés hatékonyságának fokozása, a megváltozott tulajdonosi szerkezet miatt szükségessé vált beruházások megvalósítása és a termel eszközök korszer sítése. E feladatok elvégzése révén kielégíthet az a követelmény, miszerint csak olyan jó min ség termékek és élelmiszerek kerüljenek el állításra, amelyek megfelelnek az EU szabályozásnak, illetve a szigorú élelmiszerbiztonsági el írásoknak. Az is fontos, hogy az élelmiszerek el állítása és feldolgozása vertikálisan integrálva legyen, és a termel k közötti együttm ködés jelent sen kib vüljön. A SAPARD Terv továbbá tartalmazza a megvalósításban résztvev intézmények bemutatását, valamint a program pénzügyi tábláit is. A Tervet az 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelettel hirdették ki Pénzügyi keretek Az Európai Unió 520 millió euró keretet határozott meg a SAPARD programra, a csatlakozni kívánó 10 ország részére, éves szinten. A forrásoknak a tagjelölt országokhoz történ rendelését az Európai Unió költségvetési hatósága az alábbi kritériumok alapján határozta meg: egy f re es bruttó hazai össztermék (GDP) vásárlóer ben kifejezve, mez gazdaságban foglalkoztatottak száma, mez gazdaságilag hasznosított terület nagysága, területi sajátosságok. Az ez alapján született, országok közti forrásmegosztást a 3. táblázat foglalja össze. 3. táblázat A SAPARD Program forrásainak megoszlása a tíz ország között Országok Éves allokáció euróban (1999-es árakon) Bulgária Cseh köztársaság Észtország Magyarország = 9,5 Mrd Ft* Litvánia Lettország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia Összesen: *1 euró = 250 Ft A fent említett 9,5 Mrd Ft mellé amit az Európai Uniótól kaptunk a Kormánynak saját költségvetéséb l kb. 3 Mrd Ft-ot kellett biztosítania társfinanszírozási kötelezettségként. Így Magyarország évente kb. 12,5 Mrd Ft-ot költhetett el a SAPARD program keretében. Különböz összehasonlításokban ez az összeg meglehet sen kicsi. Az EU el - csatlakozási stratégiáján belül ez a legkisebb program. Költségvetése mindössze 17%-át 20

21 teszi ki az éves támogatásnak, az ISPA több mint kétszer, a PHARE pedig több mint háromszor ennyi pénzel gazdálkodhatott. Magyarországon tehát, legalábbis pénzügyi tekintetben, az agrár- és a vidékfejlesztés nem jutott hangsúlyos szerephez az EU el csatlakozási stratégiáján belül. A vidékfejlesztésre szánt hazai er forrásokkal való összehasonlításban is hasonló a helyzet. Az EU SAPARD támogatás maximális összege is csupán 4,5%-át tette ki az FVM éves költségvetésének. A rendelkezésre álló összeget a Program keretében nyújtott közösségi agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevétele érdekében tett már akkreditált intézkedések keretében pályázatokban benyújtott célkit zésekre lehetett költeni Támogatott intézkedések A SAPARD program keretében nyújtott közösségi agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról szóló 2349/1999. (XII. 21.) sz. kormányhatározat az alábbi intézkedéseket hagyta jóvá: mez gazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása, mez gazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése, szakképzés, agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése, termel i csoportok felállítása, m ködtetése, falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és meg rzése, a tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése, a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása, technikai segítségnyújtás. Külön intézkedésben szerepelt a Technikai segítségnyújtás, az erre a célra elkülönített összegb l volt finanszírozható a program népszer sítése, információs anyagok elkészítése, el adások és tanfolyamok szervezése, melyek a SAPARD programról szólnak. Ennek felel se a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium volt. A SAPARD program lebonyolításával kapcsolatos feladatokat július 1-jét l a SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ összevonása után a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) látta el. A felsorolt intézkedések mindegyikére rendelet formájában pályázatot írt ki a Minisztérium. A támogatások jogcímei és típusai: Mez gazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása esetében gépbeszerzési beruházásokkal, meglév szarvasmarha, baromfi és sertés állattartási létesítmények és tartástechnológia korszer sítését szolgáló beruházásokkal, valamint egyéb gazdasági épületek (terménytárolók, terményszárítók, takarmánykever k, stb.) felújításával kapcsolatos beruházásokkal lehetett pályázni. Mez gazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése esetében a hús, baromfi, tej és tejtermékek, tojás, bor, zöldség-gyümölcs és halászati termékek feldolgozásával foglalkozó üzemek olyan beruházásokkal pályázhattak, melyek el segítik az élelmiszerbiztonság feltételeinek javítását és az EU higiéniai el írásainak teljesítését, megoldják a hulladék- és a szennyvízkezelést, korszer sítik az él állat fogadást és pihentetést, új termékek piacra történ bevezetését, a korszer osztályozást és csomagolást valamint informatikai fejlesztéseket. 21

22 Szakképzés esetében oktatási programmal és a képzéshez kapcsolódó oktatási anyaggal pályázhattak az arra jogosult képz intézmények. Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztésének támogatásánál a pályázók az alábbi programcsomagok megvalósítását vállalva juthattak támogatáshoz: ökológiai szántóföldi termelési módszerek, extenzív gyephasznosítás, ökológiai vagy integrált gyümölcs és sz l termesztés, vizes él hely és bemutató gazdaságok. Termel i csoportok felállítása és m ködtetése esetében támogatást lehetett kapni a szervezet létrehozására és m ködési költségeinek fedezésére. A termel i csoport a következ ágazatokban kellett, hogy m ködjön: zöldség-gyümölcs, gabona, dohány, sertés vagy tej. Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és meg rzése esetében a következ rz célokat szolgáló beruházásokkal lehetett pályázni: a települési karaktert és er sít településszerkezet, utcák és közterületek felújítása, egységes falukép kialakítása, a települések idegenforgalmi vonzerejének javítása; a falvak történelmi és építészeti emlékeinek, értékeinek helyrehozatala, védelme, revitalizációja, betelepíthet új funkciók feltárása és telepítésük gazdaságossági vizsgálata, vagy annak megszervezése; a falvakhoz tartozó táji elemek (fasorok, vízfolyások, tavak, csatornák stb.) revitalizálása, védelme, ökológiai és jövedelemtermelési (turizmus stb.) céllal. A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése esetében a következ célokat szolgáló beruházásokkal lehetett pályázni: termék- és szolgáltatásfejlesztés, marketing és a vállalkozások sokszín sítése, piackutatás; a házi- és kézm ipar termékek fejlesztése és értékesítése; a helyi (tájspecifikus) termékek kifejlesztése, az élelmiszer-feldolgozás technológiáinak és min ségének javítása a kis volumen specifikus, jövedelemkiegészít funkciót betölt vállalkozásokban; a falusi turizmus fejlesztése, amely magában foglalja a helyi termékek és szolgáltatások marketingjét és az adottságok fenntartható használatát (a természeti és épített örökség megóvásával). A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása esetében helyi m szaki infrastruktúra biztosítását szolgáló beruházásokkal (mez gazdasági úthálózat fejlesztése; a vállalkozások célját szolgáló energiaellátás fejlesztése; alternatív szennyvízkezelési eljárások alkalmazása; helyi piacok és felvásárló helyek kialakítása és fejlesztése), valamint informatikai és kommunikációs rendszerek fejlesztésére vonatkozó beruházásokkal lehetett pályázni. A Program indulásakor a 9-b l csak a Mez gazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása, a Mez gazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése, valamint a Vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása intézkedésekre lehetett pályázni. A kés bbiekben további két intézkedést indítottak el. Az agrárstruktúra átalakítását szolgáló intézkedéseknek, azaz az ezek megvalósítását szolgáló pályázatok befogadásának nem volt földrajzi korlátja. Más szavakkal: mindenki pályázhatott lakóhelyét l, telephelyét l függetlenül, ha teljesítették a pályázatok kiírásában szerepl f feltételeket. A három vidékfejlesztési intézkedés csak az úgynevezett vidéki területekre volt érvényes, azaz a beruházás olyan település(ek)en valósulhatott meg, ahol a néps r ség 120 f /km 2 vagy az alatt van, vagy az összlakosság a település közigazgatási területén alatt volt a KSH január 1-i nyilvántartása szerint. 22

23 A támogatási összeg intézkedésenként az alábbiak szerint változott: A mez gazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása esetében a támogatás mértéke gépbeszerzésnél a bekerülési költség 40%-a, épületfejlesztésnél a bekerülési költség 50%-a. Pályázatonként a támogatás összege nem haladhatta meg a 150 millió Ft-ot, a támogatható beruházás maximális bekerülési költsége 310 millió Ft lehetett. A mez gazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése esetében a támogatás mértéke a bekerülési költség 40%-a, pályázatonként a támogatás összege nem haladhatta meg a 250 millió Ft-ot. Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és meg rzése esetében a támogatás mértéke a bekerülési költség 75%-a, de a támogatás összege pályázatonként maximum 50 millió Ft lehetett. A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése esetében a támogatás mértéke a bekerülési költség 50%- a. A beruházás teljes bekerülési költségének fels határa egy projektre 40 millió Ft, és pályázatonként a támogatás összege nem haladhatta meg a 15 millió Ft-ot. A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása intézkedésnél a támogatás mértéke a bekerülési költség 75%-a (kiv.: helyi piacok kialakításánál 50%). Pályázatonként a támogatás összegének fels határa az alintézkedések részletes bontásában szerepelt A program értékelése A SAPARD mint az els decentralizált el csatlakozási támogatás szándékai és célkit zései kiválóak voltak, még akkor is, ha nem sikerült ket maradéktalanul megvalósítani. A program nemcsak a gazdasági fejl dést serkentette a tagjelölt országokban, hanem emellett arra bátorította az embereket, hogy újszer en, racionálisabb és projektalapú módon gondolkodjanak. Hasznos volt a gyakorlás útján történ tanulás tekintetében is, mivel a csatlakozásra váró országok nemzeti igazgatási hatóságai részére közvetlen tapasztalatot biztosított a közösségi források kezelése terén. Azonban a bonyolult eljárások és a jogi bizonytalanságok a források jelent s mérték kihasználatlanságához vezettek, így a végrehajtás megkezdése óta eltelt öt év során a pénzeknek csupán a fele jutott el a (végs ) kedvezményezettekhez. A 2000-ben indult, 2006 végéig kifutó alap - melynek pályáztatási szakasza már véget ért - évi mintegy 560 millió eurós keretet biztosított agrárfelzárkóztatásra; kihasználtsága azonban gyenge volt, minden két eurójából csak egy hasznosult. Az évi 40 millió euróra jogosult Magyarország a csatlakozni kívánó országok rangsorának alsó felében helyezkedett el, 2004 végéig a négy évre 160 millió euró 38 százalékát, alig 60 milliót hívtak le (5. ábra). Ennél csak a román mutató volt rosszabb hajszálnyival, 36 százalékkal. Azt, hogy a gyenge eredmény nem szükségszer, vagyis az uniós támogatások felhasználása nem tartozik a teljességgel megoldhatatlan államigazgatási feladatok közé, jól mutatja, hogy Észtország, Csehország és Szlovénia csaknem az összes nekik járó támogatást már 2004-ben felhasználták: mutatóik kiemelked k, 94,3 és 80,1 százalék között alakultak. 23