Javaslatok az állami költségvetés mezõgazdaságra vonatkozó fejezeteihez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Javaslatok az állami költségvetés mezõgazdaságra vonatkozó fejezeteihez"

Átírás

1 3. melléklet Javaslatok az állami költségvetés mezõgazdaságra vonatkozó fejezeteihez Az agrár- és vidékpolitika második (ökoszociális) pillére 1. Bevezetés A mezõgazdaság mindig is több volt, mint egyszerû árutermelõ ágazat. Az élelmiszerek és nyersanyagok elõállításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, élõvilágot, talajt, vizet, környezetet is termelt, és munkát, megélhetést, életcélokat adott a vidék embere és közösségei számára. Ez ma sincs másképpen. Néhány évtizedes agráriparosítási, termésmaximalizálási kitérõ után ismét rá kellett jönnünk: a mezõgazdaságnak a termelési feladatok mellett regionálisan eltérõ környezeti és társadalmi, foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia. Ez utóbbiak olyan az egész társadalom és a helyi közösségek számára egyaránt fontos ökoszociális szolgáltatások, amelyek helyben keletkeznek, nem importálhatók, és amelyekért a mezõgazdaságot, a gazdálkodót fizetség illeti meg. E feladatok egyidejû megoldására az iparszerû mezõgazdálkodás, a mezõgazdaság feladatai közül egyedül a tömegtermelést magára vállaló és kizárólag a tõkemegtérülést, az egydimenziós, rövid távú gazdasági hatékonyságot szem elõtt tartó gazdálkodási rendszer úgy tûnik nem alkalmas. Erre csak olyan fenntartható mezõgazdasági földhasználati és gazdálkodási rendszerek képesek, amelyek úgy állítanak elõ piacra vihetõ, jó minõségû, egészséges és biztonságos termékeket, hogy közben ökoszociális feladataikat is ellátják. Ezek a felismerések vezettek el a többfunkciós európai agrármodell megfogalmazásához, és a modell elterjesztését szolgáló közös agrár- és vidékpolitika reformjához, támogatási rendszerének kiépítéséhez és közösségi költségvetési forrásainak európai megteremtéséhez. Ennek szellemében és EU-harmonizációs feladataink megoldása sorában született meg a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), majd az ennek bevezetésérõl rendelkezõ 2253/1999. (X.7.) számú kormányhatározat. A 2002-es költségvetés az agrártámogatások között 2,2 milliárd Ft-ot különített el e támogatási-kifizetési rendszer kísérleti indítására. Ugyancsak e folyamat részeként született meg a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és ennek hazai hátterét adó évi XXI.. számú Területfejlesztési és Területrendezési Törvény. A évi költségvetés e program támogatására 4,5 milliárd Ft-ot különített el, re 5,5 milliárd Ft-ot, 2003-ra pedig 6,1 milliárd Ft-ot irányzott elõ. Ennek következtében, valamint az EU-Bizottság január 30-i a csatlakozásra váró országok agrártámogatására vonatkozó pozíciójának bejelentése után az agrár-környezetvédelem és vidékfejlesztés helyzete, megítélése gyökeresen megváltozott. Az nem lehet már csupán egy kötelezõ, utolsó, hatékonyságrontó fejezete a tisztességes agrárpolitikának, nem bokréta a kalapon, hanem az integrált agrár- és vidékfejlesztési politika ökoszociális pillérévé és az EU-források megszerzésének fontos tényezõjévé vált. E programok indításával a mezõgazdasági stratégiaváltás Magyarországon is elkezdõdött. 242 Levegõ Munkacsoport, Az európai háttér Az EU Közös Agrárpolitikájának (CAP 1 ) 1992-es reformja óta zajlik annak agrár- és vidékpolitikává alakítása, vagyis épül a közös agrár- és vidékpolitika másokoltm3.p65 242

2 dik, a termeléspolitikai pillért kiegészítõ környezeti, társadalmi, regionális, szociális és foglalkoztatási elemekre épülõ vidékpolitikai (ökoszociális) pillére. E feladatok megoldása tehát az európai felfogás szerint ellentétben sok magyar agrárstratéga elképzelésével nem másra (pl. a szociálpolitikára, foglalkoztatáspolitikára, környezetpolitikára, stb.), hanem a mezõgazdaságra és az agrárpolitikára tartozik. Ezek a mezõgazdaságnak olyan termeléssel egyenrangú szolgáltatásai, amelyek helyben keletkezõ, nem importálható közjavak, a társadalom számára nélkülözhetetlenek, így e teljesítményeiért a parasztságot fizetség illeti meg. Ez az új agrárstratégiai rendszer: többfunkciós mezõgazdaságot céloz, amely mindazon minõségi élelmiszertermelési, ökológiai-környezeti valamint regionális, társadalmi funkcióját betölti, melyeket a társadalom elvár tõle; fenntartható mezõgazdálkodást céloz, amely tartósan abban a helyzetben van, hogy e többféle funkcióját egyaránt el tudja látni azáltal, hogy fenntartható termelési módszereket alkalmaz, valamint annak beismerése által, hogy e termelési, gazdálkodási mód környezeti valamint társadalmi, regionális teljesítményeit honorálnunk kell; alkalmazkodó mezõgazdaságot céloz, amely a tájak adottságainak megfelelõ gazdálkodási rendszereket és intenzitási fokot használ a tájra, termõhelyre jellemzõ, minõségi termékek elõállítására; egész területünkre kiterjedõ ( területfedõ ) mezõgazdaságot céloz, amely védett vagy hátrányos helyzetû térségeinkben ugyanúgy jelen van, mint agrártermelési régióinkban, de itt ökoszociális feladatai kerülnek elõtérbe; végezetül versenyképes mezõgazdaságot céloz, amely megállja a helyét a piacokon is; a verseny azonban tisztességes versenyt jelent, vagyis azokat az ökoszociális játékszabályokat, amelyeket az európai mezõgazdaság modellje magába foglal és gyakorlata betart, azokat a WTO 2 keretei között is rögzíteni kell. Elsõdleges törekvése tehát olyan mezõgazdasági gyakorlat kialakítása, amely a természeti erõforrások fenntartható használatán, a természeti értékek, a biodiverzitás megõrzésén, a táj értékeinek megóvásán, valamint jó minõségû, egészséges és biztonságos termékek elõállításán túl az embereknek életcélokat, feladatokat, munkát és megélhetést biztosító gazdálkodási rendszer megteremtésén alapszik. A Közös Agrár- és Vidékpolitika (CARPE 3 ) két lábra állításának zajló folyamata a támogatások oldaláról úgy jelenik meg, hogy csökkennek a termeléshez (kvótákhoz, mennyiségekhez), az elsõ pillérhez kötõdõ támogatások, és az így felszabaduló források fokozatosan átkerülnek a második agrárkörnyezeti és vidékfejlesztési pillérhez kapcsolódó kifizetésekre (1. ábra). 1. ábra: Az EU Közös Agrárpolitikájának átalakítási folyamata Forrás: Buckwell Report, 1998 Az államháztartás ökoszociális reformjának szükségessége és lehetõségei 243 koltm3.p65 243

3 A termeléshez, mennyiségekhez, kvótákhoz kötõdõ támogatások leépítésérõl az EU megegyezett a szabadkereskedelmi tárgyalások Uruguay fordulóján az Egyesült Államokkal, és ennek pénzügyi vonzatait az Agenda 2000, az EU közötti idõszakra szóló költségvetése már tükrözi. Ezt azonban Európa a vidék elnéptelenedése és a környezetromboló, méretökonómiai szempontok szerint felépülõ, az embert kiszorító, iparos agrárfejlõdés veszélye nélkül csak akkor fogadhatja el, ha egyidejûleg a második pillér mentén adja vissza az agráriumnak, a vidéki népességnek ezeket a forrásokat. Európa ezért komoly erõfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a WTO keretében zajló szabadkereskedelmi tárgyalások tematikájában kellõ súllyal megjelenítse az ökoszociális elemeket. E folyamat jegyében és a os idõszakra vonatkozó Közösségi Költségvetés, az Agenda 2000 részeként született meg az 1257/1999. számú EU-tanácsi rendelet, amely az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatás formáiról és módszereirõl intézkedik. A rendelet amely a korábbi 2078/92 EU-agrárkörnyezetirendeletet teljes egészében magába emelte lényege, hogy az eddigiekben elszórtan és többnyire egymás ellenében is dolgozó agrárkörnyezeti és vidékfejlesztési a közös agrár- és vidékpolitika második (ökoszociális) pilléréhez kapcsolódó intézkedéseket egységes rendszerbe foglalta, és meghatározta alkalmazásuk keretszabályait is. Az Unió ezzel definiálta a vidékfejlesztés célkitûzéseit, eszközeit, intézkedéseit, amelyek a következõkben foglalhatók össze: agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások, melyek célja: a környezet védelmét és javítását, a táj és annak összetevõi (a talaj, a természeti erõforrások és a genetikai sokféleség) megóvását illetve javítását elõsegítõ mezõgazdasági földhasznosítási módszerek alkalmazása, a gazdálkodás környezetbarát módon történõ extenzifikálása és alacsony intenzitású legeltetési rendszerek alkalmazása, a veszélyeztetett, nagy természeti értékû mezõgazdasági területek megóvása, a mezõgazdasági táj karakterének és történelmi jellegzetességeinek fenntartása, a környezeti szempontú tervezés alkalmazása a gazdálkodási üzemi gyakorlatban; kedvezõtlen adottságú területek (LFA 4 ) normatív támogatása, melynek célja: (a) kompenzáció a kedvezõtlen természeti adottságú térségek számára: a folyamatos földhasznosítás biztosítása és ezáltal hozzájárulás a vidéki közösségek életképességének megõrzéséhez, a tájjelleg megóvása, olyan fenntartható gazdálkodási rendszerek megõrzése és támogatása, amelyek különösképpen figyelembe veszik a természetvédelmi elvárásokat; (b)kompenzáció a környezet- és/vagy természetvédelmi megszorítások alá tartozó térségek számára: a környezet- és/vagy természetvédelmi elvárások betartása és a gazdálkodás folytatásának biztosítása a megszorítások hatálya alatti térségekben; mezõgazdasági beruházások támogatása, melyek célja: a termelési költségek csökkentése, a termelés fejlesztése, átalakítása, a minõség javítása, a természeti környezet, a higiéniai feltételek és az állatjóléti körülmények fenntartása és javítása, a gazdálkodási tevékenységek diverzifikációja; mezõgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása, melynek célja: az elõre látható piaci fejlõdési irányok jelzése a termelés számára, a mezõgazdasági termékek új értékesítési lehetõségeinek fejlesztése, az értékesítési csatornák és/vagy a feldolgozási eljárások javítása, ésszerûsítése, a termékek feldolgozásának és megjelenésének javítása, a melléktermékek és hulladékok jobb felhasználásának vagy megsemmisítésének ösztönzése, új technológiák, innovatív befektetések elõnyben részesítése, a minõség és ellenõrzésének javítása, az egészségügyi körülmények javítása és nyomon követése, a környezet és természet védelme, erdõtelepítési támogatások, melyek célja: a fenntartható erdõgazdálkodás és az erdészet fejlesztése, az erdészeti erõforrások megóvása és javítása, az erdõsített térségek kiterjesztése; a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlõdésének elõsegítése, úgymint pl.: falumegújítás, jövedelem diverzifikáció elõsegítése, mezõgazdasági vízgazdálkodás támogatása, vidéki (agrár)infrastruktúrák fejlesztése, falusi turizmus és kézmûves tevékenységek támogatása, birtokrendezés támogatása, minõségi termékek marketingje, életkörülmények javítása stb.; idõs gazdálkodók korai nyugdíjazásának támogatása, melynek célja: jövedelem biztosítása azoknak az idõsebb korú gazdálkodóknak, akik úgy határoznak, hogy beszüntetik gazdálkodási tevékenységüket, 244 Levegõ Munkacsoport, 2003 koltm3.p65 244

4 az idõsebb gazdálkodók felváltásának ösztönzése olyan gazdálkodókkal, akik képesek szükség esetén javítani a rájuk hagyott gazdaság életképességét, mezõgazdasági terület nem mezõgazdasági hasznosítású területté alakítása olyan esetekben, amikor a gazdálkodás nem folytatható a gazdasági életképesség szempontjából kielégítõ módon; fiatal gazdálkodók támogatása, amely megvalósulhat: a meghatározott maximális jogosultság mértékéig terjedõ egyszeri támogatás, illetve az indulás költségeinek fedezésére felvett hitelre adott kamattámogatás formájában, amely nem haladhatja meg az egyszeri támogatás összegét; gazdálkodók oktatása, képzése, melynek keretében: fel kell készíteni a gazdálkodókat a termelés minõségi irányváltására, a táj fenntartásának és gazdagításának megfelelõ termelési módszerek alkalmazására, a környezet védelmére, a higiéniai és állatjóléti követelményekre, a gazdaságilag életképes mezõgazdasági vállalkozás mûködtetéséhez szükséges szakismeretek megszerzésére, és fel kell készíteni az erdõtulajdonosokat és az erdészeti tevékenységet végzõ más személyeket az erdõk gazdasági, ökológiai és társadalmi funkcióit fejlesztõ erdõgazdálkodási gyakorlat alkalmazására. A felsorolt intézkedések menülistájáról a tagországok maguk választhatnak, közülük azonban az agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások alkalmazása kötelezõ elem. A kiválasztott intézkedéseket programokba kell csoportosítani, így legelõször egy országos keretprogramot kell alkotni (Országos Vidékfejlesztési Terv), amelyben meg kell jelölni és definiálni kell minden olyan intézkedést, amely a vidékfejlesztést szolgálja. Ezt követõen az OVT kereteit (menülistáját) felhasználva az adott régiók igényeit, problémáit és kitörési lehetõségeit figyelembe véve térségi programokat kell kidolgozni. Ezek a területspecifikus programok végül konkrét megvalósítható projektekre bontódnak le, és így lehetséges lesz finanszírozásuk hazai és EU-forrásokból. 3. A magyar mozgástér és az EU-források bevonásának lehetõsége tési pillér nyújtotta lehetõségekre. Ez különösen igaz egy olyan országban, mint Magyarország, amelynek agroökológiai adottságai kiválóak, gazdálkodási, agrikulturális hagyományai gazdagok, ugyanakkor energiahordozókban szegény, vidéki körzetei pedig jelentõs munkanélküliséggel, illetve alulfoglalkoztatással küzdenek. Ilyen keretek között szerencsétlen lenne olyan kizárólag elsõ pilléres fejlesztési stratégia követése, amely jelentõs állami támogatással embert, élõmunkát helyettesítõ mûtrágya, növényvédõszer, gép és üzemanyag formájában megjelenõ drága energiát importál, majd azt egy csúcsra járó, a potenciál felsõ határát közelítõ szinten, a fizetõképes élelmiszerpiacok bizalmát tartósan romboló génmanipulált szervezetekkel (GMOkkal) termelõ, a környezetet degradáló, az élõvilágot végveszélybe sodró rendszerben, rossz hatásfokkal nagy tömegû, rossz minõségû termékké alakítja, amely csak igen nagy nehézségek árán és jelentõs exporttámogatással, vagyis újabb állami költséggel adható el külföldön, vagy inkább tuszkolható ki az országból. Ez azonos lenne a külföldi beszállítók, tõkebefektetõk majd a külföldi fogyasztók magyar forrásokból történõ támogatásával, a külföldi munkanélküliség importálásával valamint a magyar vidék és munkaerõ egyidejû leértékelésével, a természeti és társadalmi tõkénk felélésével. Ezt egy felelõs nemzeti agrár- és vidékstratégiai program nyilván nem akarhatja. És õszintén szólva az európai folyamatok mint láttuk és amint azt az EU-Bizottság januári bejelentése brutálisan alá is húzta egy ilyen típusú fejlesztésre egyre kevésbé biztosítanak lehetõséget és forrásokat. Magyarország szempontjából ez a helyzet az EU-csatlakozást illetõen kettõs stratégia kialakítását kívánja meg, egyszerre két pályán kell játszanunk. Egyrészt a láthatóan szûkülõ elsõ pillér mentén is törekednünk kell a megfelelõ kvóták és az ezekhez kötõdõ normatív támogatások, kompenzációs kifizetések (pl. a gabonánál ma 63 euró/tonna) megszerzésére. Ha minden kívánságunkat elfogadnák, amire a szûkülõ elsõ pilléres költségvetés ismeretében szinte semmi esélyünk sincs, akkor ez maximálisan 350 milliárd Ft éves forrást jelenthetne. Reális megítélés szerint azonban ha ennek az egyharmadát-egynegyedét ( milliárd Ft-t) meg tudnánk szerezni, az komoly sikernek számítana. Az EU- Bizottság jelenlegi (2002. január 30-i) ajánlata e pillér mentén éppen 25%! Másrészt a CARPE épülõ és növekvõ költségvetésû második pillére mentén a következõ, as EU költségvetési tervezési idõszakra jelenlegi értéken számolva minimálisan évi mintegy 250 milliárd Ft forráskeretet tudunk az országba behozni, ha e pillér agrárkörnyezeti és egyéb vidékfejlesztési elemeire programok készülnek, indulnak, és ezekre a nemzeti költségvetésben forrásokat különítünk el. Minden egyes Az államháztartás ökoszociális reformjának szükségessége és lehetõségei 245 Ha a magyar vidék és agrárium érdekeit szem elõtt tartó agrárfejlesztést akarunk megvalósítani, akkor nekünk is a többfunkciós gazdálkodási modellnek megfelelõ megoldásokat kell alkalmaznunk, és nagyobb figyelmet kell fordítanunk e második, ökoszociális, vidékfejleszkoltm3.p65 245

5 elkülönített és e programokban felhasznált forinthoz agrárkörnyezetvédelmi és tájgazdálkodási intézkedés esetén három forint de az egyéb intézkedések esetén is legalább egy forint normatív közösségi támogatási forrás szerezhetõ. Az EU-Bizottság januári ajánlata itt felsõ korlátot nem szabott meg, hanem úgy fogalmazott, hogy a csatlakozásra váró országok e pillér mentén felkészültségük arányában juthatnak forrásokhoz, vagyis a támogatás mértéke attól függ, hogy vannak-e ilyen második pilléres programjaik, és azokra mennyi saját forrást kölönítenek el. Mindez úgy valósulhat meg, hogy nem termeléspolitikai, ágazati programokat ( gabonaprogramot, húsprogramot, tejprogramot stb.), hanem olyan gazdálkodási rendszereket (ökológiai gazdálkodás, integrált gazdálkodás, extenzív gyepre alapozott állattartás, vizes élõhelyek árterek, belvizes területek, volt rizstelepek, tógazdaságok stb. extenzív mezõgazdasági hasznosítása, Érzékeny Természeti Területek mezõgazdálkodása, stb.) támogatunk, amelyek: termelési oldalról jó minõségû, szermaradvány-mentes, egészséges, biztonságos élelmiszereket és egyéb nyersanyagokat állítanak elõ, a második pillérhez tartozó környezeti valamint társadalmi, szociális, regionális, foglalkoztatási teljesítményeik, összhatékonyságuk pedig jobb mint a mennyiségi termelési orientációjú rendszereké. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program éppen ennek kereteit teremti meg. Az, hogy a termelési, a környezeti és a szociális feladatok milyen súlyt képviselnek egy adott térség mezõgazdálkodásában, attól függ, hogy milyen adottságú területen helyezkedik el. Ebbõl a szempontból természetesen teljesen más a helyzete pl. Felsõ-Bácskának vagy a Hajdúságnak, mint a szatmár-beregi térségnek vagy az Õrségnek. Erre vonatkozóan ad eligazítást Magyarország földhasználati zónarendszere (2. ábra), ahol is az agrártermelési meghatározottságú területek felõl a környezetérzékenységi meghatározottságú területek felé haladva fokozatosan nõ a második pilléres programok és az ezekhez kapcsolódó kifizetések szerepe, súlya, jelentõsége. A jövõ útja az lehet, hogy a családok jövedelemszerkezete annak megfelelõen alakul, hogy milyen típusú értéket termelnek. Az azonban lényeges, hogy a különféle bevételi forrásokból származó az 1. és 2. pillér mentén keletkezõ jövedelmek az egész országban biztosítsák a mezõgazdaságban dolgozó családok megélhetését. Ezt szemlélteti egyszerûen a különbözõ földhasználati kategóriák szerinti megoszlásban a 3. ábra. Miután minden EU-tagállamnak kötelezõen kell, hogy ilyen második pilléres programjai legyenek, belépésünk alapkritériuma ezek indítása. Mindemellett kedvezõ európai fogadtatása jobb tárgyalási pozíciókat teremt, és lehetõséget biztosít egy olyan országimázs kialakítására, melynek mottója: Tiszta, élõ környezetbõl egészséges és biztonságos élelmiszert! lehet. Elkerülhetetlen és érdekeinknek megfelelõ bevezetését ezen túl az is indokolja, hogy: 2. ábra: Magyarország területeinek elhelyezkedése a környezetérzékenységi-agrártermelési skálán 246 Levegõ Munkacsoport, 2003 koltm3.p65 246

6 3. ábra: A gazdálkodó családok jövedelmének várható megoszlása a gazdaság földhasználati zónarendszerben való elhelyezkedése szerint (elvi jövedelemszerkezet) a két pillér mentén megcélzott forrásbevonás mértéke és esélye lényegesen nagyobb, mint az elsõ pillér termelési kvóták mentén megnyíló lehetõsége; megteremti a forrásait a sokszínû és minõségi termékkínálat és környezet biztosításának, valamint az ökológiai szempontból tartamos ( fenntartható ) agrár- és vidékfejlesztésnek; a vidéken élõ emberek és családok, közösségek számára munkalehetõséget és megélhetést biztosít különösen azokban a térségekben, amelyek környezeti szempontból sérülékenyek, agrárpotenciáljuk és így piaci versenyképességük alacsonyabb, és már ma is jelentõs munkanélküliséggel, foglalkoztatási gondokkal küzdenek; a kultúrtájak és a környezeti elemek fenntartásával alapvetõen meghatározza a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljai megvalósításának sikerét a vidéki térségekben; egészséges élelemmel, tiszta ivóvízzel és élõ, egészséges környezettel jelentõsen hozzájárul az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program a hangsúlyt a prevencióra helyezõ törekvéseinek megvalósításához; valamint hozzájárul, konkrét formába önti és forrásokat teremt a Magyarország Középtávú Gazdaságpolitikai Programja (az uniós csatlakozás megalapozásához) kormánydokumentumban megfogalmazott agrár- és vidékfejlesztési, regionális fejlesztési és környezetvédelmi programelemekhez, valamint foglalkoztatáspolitikai célokhoz. Mindezek alapján joggal mondhatjuk, hogy az egységes Nemzeti Agrár-környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Program az ökoszociális piacgazdaság közegébe ágyazott fenntartható, többfunkciós európai agrármodell, a környezet- és tájgazdálkodás hazai megvalósításának, széleskörû elterjesztésének magyar keretét, nagyléptékû hazai programját adhatja, és így a termelés-, a környezet- és a vidékpolitika területileg differenciált összekapcsolásának, az agrárpolitika paradigmaváltásának második ökoszociális pillére, alapvetõ jelentõségû kerete és eszköze lehet. Magyarország versenyelõnye ezen a téren kettõs: a környezet viszonylagos szennyezettsége kisebb, mint Nyugat-Európában, az ökotermelés fajlagosan magasabb munkaigényessége mellett a hazai bérek átmenetileg alacsonyabbak. 4. A továbbfejlesztéssel kapcsolatos teendõk A program kiteljesítéséhez, a második pillér felépítéséhez az alábbi feladatokat kell haladéktalanul megoldani: a jogalkotás terén az alábbi joganyagok kidolgozása és bevezetése: az EU egységes vidékfejlesztési (1257/1999) rendeletének megfelelõen egységes Agrár-környezetgazdál- Az államháztartás ökoszociális reformjának szükségessége és lehetõségei 247 koltm3.p65 247

7 kodási és Vidékfejlesztési Program és ennek kereteit meghatározó törvény megalkotása, mely magában egyesíti a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programot és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet, kormányrendelet az agrár-környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési támogatásokról, kormányrendelet az Érzékeny Természeti Területek kijelölésérõl (a KöM elõkészítésében idõközben megtörtént), kormányrendelet az agrár-környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési intézményrendszer kialakításáról, az FVM struktúra és SZMSZ módosítása (miniszteri rendelet), a KöM struktúra és SZMSZ módosítása (miniszteri rendelet); az intézményfejlesztés terén (a két éve! elkészült és az FVM-ben található intézményfejlesztési tervnek megfelelõen): Agrár-környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Tárcaközi Koordinációs Bizottság és Iroda létrehozása; az FVM-ben az EU 1257/1999. számú vidékfejlesztési rendeletének megfelelõ szerkezetû Agrár-környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Programok Fõosztályának létrehozása önálló helyettes államtitkár irányításával; az FVM növényegészségügyi és talajvédelmi állomások, megyei hivatalok agrárkörnyezeti részlegeinek valamint a SAPARD Irodáknak és Regionális Vidékfejlesztési Irodáknak (REVI-k) egységes területi intézményrendszerbe foglalása; a KöM-TvH-ban ÉTT és Agrár-környezetgazdálkodási Osztály létrehozása (megtörtént); a KöM nemzeti park igazgatóságokon valamint környezetvédelmi felügyelõségeken ellenõrzési és monitoring részlegek kialakítása (folyamatban); országos agrár-környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési tervezõ, oktató és kutató bázis, háttérintézeti feladatokat ellátó közhasznú társaság létrehozása; valamint tájközpontok és tematikus központok hálózatának kiépítése; a PR kommunikáció és képzés terén: az FVM-ben (nagy tömegben, másfél éve!) megtalálható agrár-környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési kiadványok széles körû terjesztése, további kiadványok és tájékoztató anyagok összeállítása; a (másfél éve!) elkészült és szintén az FVM-ben található, azonnal vetíthetõ 6 30 perces információs, programbemutató tv-sorozat vetítésének azonnali megkezdése; regionális tanácskozások szervezése, képzési programok kidolgozása és indítása a programok lebonyolító intézményrendszere munkatársai valamint potenciális résztvevõi számára; a költségvetés terén 2003-ban a program rendelkezésére álló kereteket minimálisan 20 milliárd Ftra kell emelni, amelybõl az NAKP-ban rögzített agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási intézkedésekre legalább 7,5 milliárd Ft-ot kell elkülöníteni; ebbõl: 2,2 milliárd Ft a területalapú támogatásokra ben lekötött összeg jövõ évi inflációval valorizált értéke, 0,2 milliárd Ft a program mûködtetésének várható költsége, 0,7 milliárd Ft a kiegészítõ (üzemterv-készítési, oktatási, állatbeállítási (beruházási), mintagazdasági) támogatások várható költségigénye, így az új pályázatok területalapú támogatására az ezévi keret duplája, mintegy 4,4 milliárd Ft állhat rendelkezésre. Az egyéb vidékfejlesztési intézkedésekre rendelkezésre álló összeg így 12,5 milliárd Ft lehet. E forrásbõvítésre az agrártárca költségvetése önmagában is lehetõséget kínál. Ha a tárca rendelkezésére álló támogatási keretet a kormányzat nem akarná növelni, akkor az elsõ pilléres támogatások közül a 11/3 alcím alatt megfogalmazott Az agrártermelés költségeit csökkentõ támogatások keretébõl lehetne forrásokat átcsoportosítani a második pillérre, melynek 2001-es elõirányzata 67,2 milliárd Ft volt, 2002-es tervezett összege 65,8 milliárd Ft, és a 2003-as irányszáma 73,2 milliárd Ft (forrás: az FVM évi költségvetése). Ha azonban a kormányzat valóban fontosnak ítéli a második pilléres lehetõségeket, úgy célszerû e fejlesztés fedezetét tárcán kívüli többletforrásokból biztosítani, vagyis a tárca költségvetését a második pillér mentén növelni. Ez a évi második pilléres nemzeti költségvetési forrásokhoz (NAKP: FVM költségvetésben 2,2 milliárd Ft, KöM költségvetésben 0,3 milliárd Ft; vidékfejlesztés: FVM költségvetésben 5,5 milliárd Ft) képest mintegy 12 milliárd Ft költségvetési forrás e célokra történõ átcsoportosítását jelenti, megteremtve ezzel a keret EU-forrásokból (EMOGA) történõ megháromszorozásának lehetõségét az EU-csatlakozás pillanatában. A Foglalkoztatási Alapból is lehet egy meghatározott összeget biztosítani. A roma foglalkoztatás egy részét is az ökoszociális alprogrammal lehetne megoldani. Ahhoz, hogy az ország az e kényes területeken megvalósuló csatlakozási folyamatból a lehetõ legelõnyösebben kerüljön ki, az 1999-es kormányhatározatban foglaltak szerint az NAKP-t, mint a nemzeti agrár- és vidékpolitika második alappillérének meghatározó intézkedését gyors ütemben fejleszteni kell! Hangsúlyoznunk kell, hogy csak akkor 248 Levegõ Munkacsoport, 2003 koltm3.p65 248

8 tudunk e pillér mentén EU-forrásokat bevonni, ha mi magunk is saját nemzeti költségvetésünkben forrásokat különítünk el a program céljaira. Ha ez a saját forrás 2 milliárd Ft, akkor a bevonható EU-forrás a csatlakozást követõen csupán 6 milliárd Ft. Ha azonban 20 milliárd Ft, akkor ez a forrásbõvítési lehetõség 60 milliárd Ft! Fontos szempont, hogy az EU-ban is a bázisszintû költségvetési tervezés érvényesül, és az elõnyök évrõl évre halmozódnak! A program gyors ütemû fejlesztésének elmaradása vagy késedelmes megtétele hátráltathatja az egyébként nagy valószínûséggel január 1-jére prognosztizálható EU-csatlakozásunkat, de a várható források bevonását mindenképpen veszélybe sodorhatja. Ebben az esetben vállalnunk kell ennek a vidék érdekeivel ellentétes történelmi konzekvenciáit! 5. Ajánlott és továbbvivõ szakirodalom Ángyán J. (2000): Válaszúton a mezõgazdaság (in: Gadó Gy. P. (szerk.): A természet romlása, a romlás természete (Magyarország), Föld Napja Alapítvány Kiadó, Budapest, 216 p.), p. Ángyán J. (2001): Az európai agrármodell, a magyar útkeresés és a környezetgazdálkodás, Agroinform Kiadóház, Budapest, 308 p. Ángyán J. (2001): Az európai agrármodell, a magyar útkeresés és a környezetgazdálkodás, A falu, Budapest, XVI. évf. 4. sz., p. Ángyán J. Fésûs I. Németh T. Podmaniczky L. Tar F. (szerk.) (1998): Magyarország földhasználati zónarendszerének kidolgozása a mezõgazdasági EUcsatlakozási tárgyalások megalapozásához, Alapozó modellvizsgálatok II., Készült: az FM Agrárkörnyezeti, Erdészeti, Biogazdálkodási és Vadgazdálkodási EU-Harmonizációs Munkacsoport megbízása alapján, Gödöllõ, 46 p. Ángyán J. Fésûs I. Podmaniczky L. Tar F. Vajnáné Madarrassy A. (szerk.) (1999): Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (a környezetkímélõ, a természet védelmét és a táj megõrzését szolgáló mezõgazdasági termelési módszerek támogatására), Agrárkörnyezetgazdálkodási tanulmánykötetek, 1. kötet, Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, 174 p. Ángyán J. Menyhért Z. (1988): Integrált, alkalmazkodó növénytermesztés (Ésszerû környezetgazdálkodás), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 163 p. Ángyán J. Menyhért Z. (szerk.) (1997): Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerû környezetgazdálkodás, Mezõgazdasági Szaktudás Kiadó, Bp., 414 p. Ángyán J. Menyhért Z. (1999): Az EU-konform mezõgazdasági stratégiaváltás legfontosabb területei és feladatai a növénytermesztésben, In: Kerekes S. (szerk.): Környezetbarát mezõgazdálkodás, Magyarország az ezredfordulón, Stratégiai Kutatások a Magyar Tudományos Akadémián: III. Környezetvédelem és integráció, Mûhelytanulmányok, MTA, Budapest, (112 p.) p. Ángyán J. Podmaniczky L. Szabó M. Vajnáné M. A. (2001): Az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere, Tanulmányok Magyarország és az Európai Unió természetvédelmérõl, TIB-JEP EU Training for Nature Conservation Officials, ELTE-TTK SZIE-KGI KöM-TvH TEMPUS kiadás, Budapest-Gödöllõ-Berlin-Madrid- Thessaloniki, 216 p. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, intézetigazgató Dr. Podmaniczky László egyetemi docens, intézetigazgató-helyettes 1 CAP: Common Agricultural Policy (Közös Agrárpolitika) 2 WTO: World Trade Organisation (Világkereskedelmi Szervezet) 3 CARPE: Common Agricultural and Rural Policy for Europe (Európai Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika) 4 LFA: Less Favourable Areas * Bár az EU nem sorolta fel, de jelentõségük miatt feltétlenül megemlítendõ (a Szerk.) 5 A szövegben hivatkozott forrásmunkák pontos bibliográfiai adatait a felsorolt ajánlott és továbbvivõ szakirodalom irodalomjegyzéke tartalmazza. Az államháztartás ökoszociális reformjának szükségessége és lehetõségei 249 koltm3.p65 249

A VIDÉKFEJLESZTÉS HAZAI PÁLYÁZATI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERE

A VIDÉKFEJLESZTÉS HAZAI PÁLYÁZATI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERE A VIDÉKFEJLESZTÉS HAZAI PÁLYÁZATI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERE Szerkesztette: Dr. Barczi Attila, GEO-SIVO Kft. Lektor: Dr. Ángyán József A fejezetek szerz i és szerz i: Dr. Ángyán József Dr. Barczi Attila

Részletesebben

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT)

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Ángyán József TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Egyetemi jegyzet Lektor: Menyhért Zoltán A Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet jegyzete a természetvédelmi

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI. 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő

AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI. 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő A Római Szerződés 39. cikkelye kijelölte a KAP céljait a mezőgazdasági termelés növelése a termelékenység

Részletesebben

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Szedlák Tamás Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Erdõgazda az Unió küszöbén 2. Elõszó Az elmúlt években igen sokszor lehetett arról hallani, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás milyen

Részletesebben

Eladó: dr. Vajda László fcsoportfnök, FVM, EU Koordinációs Fosztály

Eladó: dr. Vajda László fcsoportfnök, FVM, EU Koordinációs Fosztály Az EU vidékfejlesztési politikája 2007 és 2013 között volt a témája annak a háttérbeszélgetésnek, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs Fosztálya szervezett újságíróknak 2005. június 29-én.

Részletesebben

FELHÍVÁS. Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések. megvalósítására

FELHÍVÁS. Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések. megvalósítására FELHÍVÁS Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések megvalósítására A Felhívás címe: Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések A Felhívás kódszáma:

Részletesebben

Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 Summary in Hungarian Mezőgazdasági politika az OECD országokban: megfigyelés és értékelés, 2005 Összefoglalás magyarul VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon BÍRÓ NAGY András Túl a magyar ugaron Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon 2007. április Tartalom 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. BEVEZETÉS 10 3. MIÉRT KELL FEJLESZTENI A VIDÉKET? 16 4.

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-5/2012. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a 2011. évi mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatások alakulásáról ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK

Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK A Levegô Munkacsoport tanulmánya Írta: Beliczay Erzsébet Közremûködött: Pavics Lázár

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei 1444 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A vidékfejlesztési miniszter 2/2013. (II. 1.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió EURÓPAI FÜZETEK 54. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere Vámunió A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

III. Kötet Középtávú program és alprogramok, operatív program javaslatok, fejlesztési akciók

III. Kötet Középtávú program és alprogramok, operatív program javaslatok, fejlesztési akciók Zirci Kistérség - HOSSZÚ TÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAM A Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA III. Kötet Középtávú program és alprogramok, operatív program

Részletesebben

globalizáció, a multinacionális cégkultúra termékei. Vagyis a vidéket és az agráriumot körülvevı gazdasági környezetben létrejött interdiszciplinális

globalizáció, a multinacionális cégkultúra termékei. Vagyis a vidéket és az agráriumot körülvevı gazdasági környezetben létrejött interdiszciplinális e-vidék (2004) Az elmúlt évtizedben számos önjelölt és magát elhivatottnak tartott megmentıje volt a magyar vidéknek, ezen belül is a magyar mezıgazdaságnak. Többen közülük ma is praktizálnak, hiszen a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április

Részletesebben

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr. Udvardy, Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.: PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr.

Részletesebben

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében.

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. BEVEZETŐ Az önkormányzatok gazdálkodásának lehetőségeit több tényező befolyásolja, melyek együttes

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP)

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP) AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP) A mezőgazdasági szakpolitika rövid története 1958: Római Szerződés ( Treaty of Rome ) Életbe lép a Római Szerződés, amellyel hat

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer fejlesztési lehetőségei (Hogyan tovább agrárkörnyezetgazdálkodás?)

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer fejlesztési lehetőségei (Hogyan tovább agrárkörnyezetgazdálkodás?) Természetvédelmi Közlemények 21, pp. 232 242, 2015 Az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer fejlesztési lehetőségei (Hogyan tovább agrárkörnyezetgazdálkodás?) Marticsek József 1, Molnár Dániel

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén 11. Melléklet 11. melléklet Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén A támogatás fogalma és típusai sokról is említést tennünk az energiaszektor vizsgálata kapcsán, mert

Részletesebben

A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében

A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Kiss Hajnalka 2003 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag)

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) 3. melléklet Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) Ennek 3. SZ. MELLÉKLETE: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIAI POGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjának

Részletesebben

FELHÍVÁS. egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek tekintetében biztosított kifizetések megvalósítására.

FELHÍVÁS. egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek tekintetében biztosított kifizetések megvalósítására. FELHÍVÁS egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek tekintetében biztosított kifizetések megvalósítására A Felhívás címe: Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA BEVEZETÉSÉHEZ ÉS MŰKÖDTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE MAGYARORSZÁGON

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA BEVEZETÉSÉHEZ ÉS MŰKÖDTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA BEVEZETÉSÉHEZ ÉS MŰKÖDTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE MAGYARORSZÁGON DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NESZMÉLYI ATHÉNÉ GÖDÖLLŐ 2005 A

Részletesebben

erôsítésére. Mindkettô helyes cél, csak az a kérdés, hogy melyiknek

erôsítésére. Mindkettô helyes cél, csak az a kérdés, hogy melyiknek Készült az Európai Unió társfinanszírozásával a ROP 3.4.1 központi program keretében 2007. NOVEMBER A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁGI LAPJA REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÜLÖNSZÁM

Részletesebben

LEADER. LiasionEntreActionspourle Developmentde l'economie Rurale Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében

LEADER. LiasionEntreActionspourle Developmentde l'economie Rurale Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében LEADER LiasionEntreActionspourle Developmentde l'economie Rurale Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében Dr. Dankó László tanszékvezető egyetemi docens Zempléni Tájak HK TKCS vezető

Részletesebben

A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben

A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Ángyán József Márkus Ferenc Ónodi Gábor Podmaniczky László A természetvédelmi, ökológiai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 713 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Adriai-

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

5. A végrehajtás intézményrendszere

5. A végrehajtás intézményrendszere 5. A végrehajtás intézményrendszere Az EMOGA Garancia Alapból finanszírozott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatásainak hatékony kezeléséhez szükséges adminisztratív kapacitás kialakítása, a megfelelő

Részletesebben

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata 6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata Forrás: Rural Innovation Dossier No.6, LEADER European Observatory, 2001 A fejezetet szerkesztette: Jean-Pierre

Részletesebben

KÖZPONTI SZERVÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

KÖZPONTI SZERVÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Jóváhagyom: Gráf József Melléklet a 9/2007. (FVÉ 23.) FVM utasításhoz MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL ÉS KÖZPONTI SZERVÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Budapest, 2007. október Ikt. sz.:

Részletesebben

NAV sajtótájékoztató háttéranyag. Budapest, 2013. november 28.

NAV sajtótájékoztató háttéranyag. Budapest, 2013. november 28. NAV sajtótájékoztató háttéranyag Budapest, 2013. november 28. Válasz a NAV-ot ért támadásokra A feketegazdaság elleni harc komoly háború, melyhez nem összeesküvés-elméleteket gyártó gerillaharcosokra van

Részletesebben

JELENTÉS. Bátonyterenye Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1216 2012. április

JELENTÉS. Bátonyterenye Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1216 2012. április JELENTÉS Bátonyterenye Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1216 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3106-022/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560137

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségekkel kapcsolatos elszámolási kérdések a Cstv. megjelenése óta vitákat generálnak a gyakorlatban. Célszerő ezért ennek a

Részletesebben

A SZLOVÉN ÉS A MAGYAR KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI NESZMÉLYI ATHÉNÉ ÖSSZEFOGLALÁS

A SZLOVÉN ÉS A MAGYAR KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI NESZMÉLYI ATHÉNÉ ÖSSZEFOGLALÁS A SZLOVÉN ÉS A MAGYAR KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI NESZMÉLYI ATHÉNÉ ÖSSZEFOGLALÁS Szlovénia és Magyarország 2004. május 1-től az Európai Unió tagállamai közé tartozik. A Közös

Részletesebben

Unger István nyá. határőr ezredes

Unger István nyá. határőr ezredes Unger István nyá. határőr ezredes A HATÁRŐRSÉG KINCSTÁRI GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE LEHETSÉGES IRÁNYAINAK VIZSGÁLATA AZ EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNYEK TÜKRÉBEN Doktori (PhD)

Részletesebben

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

Tanulmány ÁROP-1.A.5-2013-2013-0028

Tanulmány ÁROP-1.A.5-2013-2013-0028 Tanulmány ÁROP 1.A.5 számú pályázat keretében, a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2 pályázatban vállalt intézkedések felülvizsgálata ÁROP-1.A.5-2013-2013-0028 Tartalom 1. Bevezetés...

Részletesebben

FLNOXVHVHWpQ. %XGDSHVWÃ 9LGpNÃ gvv]hvhq. )RUUiV'e6,$Ã

FLNOXVHVHWpQ. %XGDSHVWÃ 9LGpNÃ gvv]hvhq. )RUUiV'e6,$Ã A lakótelepek rehabilitációja A lakótelep-rehabilitáció helyzete hazánkban EGEDY TAMÁS Bevezetés Hazánkban a szocialista idõszakban az állami beruházások jelentõs része lakótelep-építések formájában valósult

Részletesebben

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A TURIZMUS FINANSZROZÁSI RENDSZERE... 77 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: HELYZETELEMZÉS TELJES VÁLTOZAT... 79 1 BEVEZETÉS... 79 1.1 IGAZODÁSI PONTOK, GAZDASÁGPOLITIKAI KERETEK... 79 1.2 ÉRTÉKKÖZPONTÚ

Részletesebben

A magyar turizmus szervezeti rendszere

A magyar turizmus szervezeti rendszere A magyar turizmus szervezeti rendszere A világ számos országában a turizmus irányítását több, egymást kiegészítő szervezet végzi. Ez elmondható Magyarországról is, hiszen az Országgyűléstől a települési

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

VITAINDÍTÓ ( I.) Vidékfejlesztés és falupolitika 1. Kerekes Gábor

VITAINDÍTÓ ( I.) Vidékfejlesztés és falupolitika 1. Kerekes Gábor VITAINDÍTÓ ( I.) Kerekes Gábor Vidékfejlesztés és falupolitika 1 Az RMDSZ számára, ahogy a programjából is egyértelmûen következik, különösen fontos a vidékfejlesztés és a falupolitika, amelyeket részletesen

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 19 /2016. (V. 27.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 2004-2006 Magyar Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. 2006 február 20. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés...

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI RÉCZEY GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI RÉCZEY GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI RÉCZEY GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR 2007 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Gazdaságtudományi Intézet Precíziós növénytermesztési módszerek doktori

Részletesebben

Az OM Alapkezelő Igazgatósága 2003. évi szakmai beszámolójának felülvizsgálati jelentése

Az OM Alapkezelő Igazgatósága 2003. évi szakmai beszámolójának felülvizsgálati jelentése Az OM Alapkezelő Igazgatósága 2003. évi szakmai beszámolójának felülvizsgálati jelentése 1. Az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága létrehozásának célja az volt, hogy a különböző pályázatkezelési

Részletesebben

Átiktatva: J/232. J/10520. számú. Jelentés

Átiktatva: J/232. J/10520. számú. Jelentés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Átiktatva: J/232 J/10520. számú Jelentés az egyes területi folyamatok megvalósítását szolgáló kormányzati intézkedésekről szóló 61/2003. (V. 28.) OGY határozat végrehajtásáról

Részletesebben

Vital Pro Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66a. Tel.: 210-0827 Fax: 785-5176 www.vitalpro.hu

Vital Pro Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66a. Tel.: 210-0827 Fax: 785-5176 www.vitalpro.hu BUDAPEST, III. KER. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. KÖTET - STRATÉGIA, ANTISZEGREGÁCIÓS TERV DÓM ÉPÍTÉSZMŰTEREM KFT. 1052 Budapest, Régiposta u. 5. V/2. Tel.: 235-0814 Fax: 235-0815

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés. A felhívás kódszáma: VP-4-10.1.1.-15.

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés. A felhívás kódszáma: VP-4-10.1.1.-15. FELHÍVÁS A felhívás címe: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés A felhívás kódszáma: VP-4-10.1.1.-15. Magyarország Kormányának felhívása az aktív mezőgazdasági termelők részére a vidéki területek fenntartható

Részletesebben

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése c. pályázati konstrukcióihoz Kódszám: KEOP-2009-5.3.0/A A Budapesti Gazdasági

Részletesebben

2014 2020 HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA DRAFT VERZIÓ. Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület Tervezési Munkacsoport 2015. November 20.

2014 2020 HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA DRAFT VERZIÓ. Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület Tervezési Munkacsoport 2015. November 20. 214 22 HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA DRAFT VERZIÓ Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület Tervezési Munkacsoport 215. November 2. HFS megalkotásának és elfogadásának módszertana LEADER alapelvek érvényesülésének

Részletesebben

Turizmuspolitika és turizmusmenedzsment

Turizmuspolitika és turizmusmenedzsment Turizmuspolitika és turizmusmenedzsment Szerzô: Soproni Gyula 1 A tanulmány a közszféra gazdasági szerepvállalásának részeként a turizmusban és az ezt érintô területeken folytatott állami tevékenységet

Részletesebben

Reform után A kistérségi közszolgáltatási reform hatásai a Téti kistérség szociális szolgáltatási rendszerére

Reform után A kistérségi közszolgáltatási reform hatásai a Téti kistérség szociális szolgáltatási rendszerére SOÓS ZSOLT Reform után A kistérségi közszolgáltatási reform hatásai a Téti kistérség szociális szolgáltatási rendszerére A tanulmányban arra próbáltam választ keresni, hogy a kormányzat által 2004-ben,

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL. Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak II. évfolyam 6. szám 2008. március 11.

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL. Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak II. évfolyam 6. szám 2008. március 11. PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak II. évfolyam 6. szám 2008. március 11. Tartalomjegyzék Pályázható támogatási konstrukciók (ÚMVP)... 2 Előzetes

Részletesebben

Vidékfejlesztés 2014-2020

Vidékfejlesztés 2014-2020 Vidékfejlesztés 2014-2020 Kunszentmiklós 2014. február 26. Kis Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály AZ EMVA-FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Most zárult egy hét éves költségvetési időszak az Európai Unió

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek a Vidékfejlesztési Program keretében grár-környezetgazdálkodási intézkedésben részvételre jogosult Kedvezményezettekkel kötendő támogatói okirathoz 1. Általános rendelkezések

Részletesebben

H Í R L E V É L 2009. JÚLIUS / AUGUSZTUS

H Í R L E V É L 2009. JÚLIUS / AUGUSZTUS H Í R L E V É L 2009. JÚLIUS / AUGUSZTUS A tartalomból I. MÉDIA... 2 1. Új Médiatörvény... 2 2. TV2 műsorszünet... 2 3. MR2-Petőfi rádió... 2 II. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK... 2 1. Személyes adatok védelme...

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. szeptember 17-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. szeptember 17-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 17-i ülésére Tárgy: Zirc város integrált településfejlesztési stratégia jóváhagyása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés

Részletesebben

VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE PÉCSÉPTERV STÚ DIÓ VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyva az 50/2006 (VI.21.)

Részletesebben

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon JUHÁSZ, Anikó Rövid Ellátási Lánc (REL) EMVA tematikus alprogram Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása. A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15.

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása. A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15. FELHÍVÁS A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15. Magyarország Kormányának felhívása a konvencionális területek

Részletesebben

A szőlő ültetvényregiszter térinformatikai hátterének fejlesztése Magyarországon

A szőlő ültetvényregiszter térinformatikai hátterének fejlesztése Magyarországon A szőlő ültetvényregiszter térinformatikai hátterének fejlesztése Magyarországon Martinovich L. 1 - Szenteleki K. 2 - Szabó A. 3 - Winkler P. 4 1 vezető főtanácsos (martinovich@rsc.fomi.hu) 2 egyetemi

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

74/2015. (XI. 10.) FM rendelet. a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján nyújtott kezességvállalási díjak költségvetési támogatásáról

74/2015. (XI. 10.) FM rendelet. a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján nyújtott kezességvállalási díjak költségvetési támogatásáról 74/2015. (XI. 10.) FM rendelet a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján nyújtott kezességvállalási díjak költségvetési támogatásáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati

Részletesebben

XII. Földművelésügyi Minisztérium

XII. Földművelésügyi Minisztérium XII. Földművelésügyi Minisztérium I. A célok meghatározása, felsorolása A Földművelésügyi Minisztérium (FM) fő feladata az agrárium, az élelmiszer-feldolgozás, valamint a természet- és környezetvédelem

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2005. 1 szám. Tartalomjegyzék Párbeszéd Jogharmonizáció. Jogszabályváltozások. Uniós hírek, aktualitások. Események, képzések

Tartalomjegyzék. 2005. 1 szám. Tartalomjegyzék Párbeszéd Jogharmonizáció. Jogszabályváltozások. Uniós hírek, aktualitások. Események, képzések Tartalomjegyzék 2005. 1 szám Tartalomjegyzék Párbeszéd Jogharmonizáció Jogszabályváltozások Uniós hírek, aktualitások A hónap jogharmonizációs kérdése: különbségtétel az egyes fogyasztói csoportok között

Részletesebben

Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban?

Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban? Nagy Csongor István Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban? I. Bevezetés Aligha találunk olyan törvényt a rendszerváltozás utáni magyar jogtörténetben, amely akkora

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának második pillérét képező vidékfejlesztési politika intézkedései közé tartozik a Mezőgazdasági területek első erdősítése támogatás. Az intézkedés

Részletesebben

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában KENGYEL ÁKOS 1 Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában A tanulmány az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési) politikája vonatkozásában vizsgálja meg a szubszidiaritás elvének

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ügyiratszám: 13264/9/2008. az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról

Részletesebben

Balatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére

Balatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére 1.A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szükségessége Új igényekkel jelentkező, ún. multiopcionális üdülővendégek, globális méretűre tágult piac, gyilkos konkurenciaharc a versenytársak között, belső

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.12.4. COM(2014) 732 final A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Fejlesztés 2020 Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció - 2012. 10. 27 NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2013 Készült

Részletesebben

Közigazgatási reformperspektívák Magyarországon

Közigazgatási reformperspektívák Magyarországon Közigazgatási reformperspektívák Magyarországon Készült a Táncsics Alapítvány támogatásával Generáció 2020 Think Tank: Közpolitikai Elemzések III. Közigazgatási reformperspektívák Magyarországon 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Nem tagadjuk a változás szükségességét, de...

Nem tagadjuk a változás szükségességét, de... Dugódíjak külföldön London (Anglia) A londoni közgyűlés 2003-ban vezette be a behajtási díjat, amely hétköznapokon reggel 7 és este 6 óra között 10 fontba (mintegy 3600 forint) kerül. A díjfizetési kötelezettség

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.16. COM(2013) 704 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Jelentés a szerves oldószerek egyes festékekben, lakkokban és jármű utánfényezésére

Részletesebben

A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása. A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15.

A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása. A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15. felhívás A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15. Magyarország Kormányának felhívása az aktív mezőgazdasági

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

A falvak haté konysa ga nak vizsga lata

A falvak haté konysa ga nak vizsga lata A falvak haté konysa ga nak vizsga lata MAgyar-NORvég KApacitásépítési projekt (MANORKA) ker etében a Magyar Faluszövetség "A falvak hatékonysági hálózatának kiépítése" alprojektje során született eredmények

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5.

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5. Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programrész 2014. június 5. 1 Készítette: Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Bara Annamária Kiss Gábor INNOVA Észak-alföld Regionális

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben