Hamming-kódnak. Definíci Az 1-hibajav1. nevezzük. F 2 fölötti vektorokkal foglalkozunk. se: zleményszavak hossza A H (r n)
|
|
- Júlia Szilágyi
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Hamming-kód Definíci ció. Az -hibajav hibajavító,, perfekt lineáris kódot k Hamming-kódnak nevezzük. F 2 fölötti vektorokkal foglalkozunk. Hamming-kód készítése: se: r egész szám m (ellenırz rzı jegyek száma) n=2 r a kódszavak k hossza k=2 r r r a közlemk zleményszavak hossza A H (r n) n)-es mátrix j-edik oszlopában a j 2-es 2 számrendszerbeli alakjának jegyei szerepelnek. * 4. Példa: r=3 n=7 k=4 a [7,4] kód k d ellenırz rzı mátrixa: H = Hibajavító kódok 3.
2 9. tétel: t tel: Az elıbbi szabállyal megadott kód k Hamming-kód. Bizonyítás: A fenti * szabállyal megadott H mátrixban m van három h összefüggı oszlop, de bármely b kettı lineárisan független. f Így a kód k d minimális távolsága d=3. hiba javító a kód. k A Hamming-korl korlát teljesülése se Mivel -hibajav hibajavító n n n A kódszavak k hossza n=k+r: K = 2 2 r r Ezt behelyettesítve tve a Hamming-korl korlátba: K + 2 k=2 r --r r r r r K + = 2 2 ( r ) 2 r n + 2 = 2 = r Hibajavító kódok 3. 2
3 Beláttuk, hogy perfekt a kód: k a kódszavak k körüli k sugarú gömbökben minden lehetséges 2 r jegyő szó pontosan egyszer fordul elı. A * szabállyal Hamming kódot adtunk meg. Hibajavító kódok 3. 3
4 Példa. Adjuk meg a 4. példabeli p [7, 4] Hamming-kód H ellenırz rzı mátrixának ismeretében a kód k d (egyik) generátorm tormátrixát. t. Megfelelı S permutáci ciós s mátrixszal m a kódunk k H ellenırz rzımátrixa HS=(I n k, P) alakra hozható. P = P P (mod( 2). A G=(P T, I k ) S T mátrix a H-nak H megfelelı generátorm tormátrix: trix: T P H G = H S = I H = k P k P P, = + = I ( I P ) n H = k az oszlopok (3,4) transzpozíci ciójával Hibajavító kódok 3. 4
5 27. m 27. május jus Hibajav Hibajavító kódok 3. dok 3. 5 A H A H -nek megfelel nek megfelelı G mátrix (P trix (P T, I k ) alak ) alakú: Ebb Ebbıl a transzpoz l a transzpozíci ciót újra alkalmazva megkapjuk a keresett G jra alkalmazva megkapjuk a keresett G mátrixot. trixot. = G = G = H
6 G = Ha ezt a generátorm tormátrixot trixot alkalmazzuk a kódolk dolásnál, mi lesz a ( ) üzenet kódja? k A ( ) vektort jobbról l szorozzuk G-vel. G Az eredmény: ( ) Hibajavító kódok 3. 6
7 Hibajavítás Hamming-kóddal ddal: H = A [7,4] Hamming-kód esetén b T =() kódszk dszó. H b= b==( =( ) T. Tegyük k fel, hogy az átvitel során n egy hiba törtt rtént, mégpedig m a 3. helyen. Az e T =( ) a hibavektor, a (b+e) T =() vektor érkezik meg a csatornán. n. H (b+e)= () T Ez a vektor a H mátrix m 3. oszlopa, alulról l olvasva éppen a 3 bináris alakja, rámutat r arra, hogy a 3. pozíci cióban van a hiba. Hibajavító kódok 3. 7
8 H = Tegyük k fel, hogy az átvitel során n egy hiba törtt rtént, mégpedig m a 7. helyen. e=() a hibavektor, H (b+e)=h ( ) T = ( ) T Ez a 7 bináris értéke, ami azt mutatja, hogy a 7. jegy hibás. Ezzel a módszerrel m mindig megkapjuk a hiba helyét, feltéve, hogy legfeljebb hiba törtt rtént. Hibajavító kódok 3. 8
9 Egynél l több t hiba esetén n a kód k d nem mőködik m helyesen. Idınk nként nt nem ismeri fel a hibát, vagy rosszul javítja. Ha olyan hiba lép l p fel, mely maga is kódszk dszó,, akkor H (b+e)= olyan mintha nem törtt rtént volna hiba. Ha a hiba két k t -est tartalmaz (kéthiba( thiba), akkor a kód k egyhibának tekinti. Hibajavító kódok 3. 9
10 6. példa. p H = [7,4] Hamming-kódn dnál feltételezve, telezve, hogy egynél l több t hiba nem lépett fel az átvitelnél, l, mi volt a tovább bbított kódvektor, k ha. a T = ( ) 2. b T = ( ) érkezett.. H a=( ) T. A 6. hely hibás, ( ) T volt a küldk ldött szó. 2. H b= ( ) T. A kapott szó hibátlan. Hibajavító kódok 3.
11 BCH-kód A Hamming-kód a kódelmk delmélet let hajnalán, n, az 94-es évek végére v született meg. Több mint évvel késıbb k törtt rtént a hasonló hatékonys konyságú 2-hibajavító kódok kifejlesztése. se. BCH-kódok dok: R. C. Bose,, D. K. Chaudhuri és s A. Hocquenghem. A véges v testek nagy szerepe. A kételemk telemő test (F( 2 =T) feletti [n,k] kódokkal k foglalkozunk. k a kód k d dimenziója, n a hossza, r =n k az ellenırz rzı jegyek száma t-hibajavító kódot keresünk. Legyen n =k+r rögzített, minél l kisebb r értékkel minél l nagyobb k értéket igyekszünk biztosítani. tani. Más s szavakkal T n -ben keresünk minél l nagyobb K alteret, amelynek elemei (a kódszavak) k legalább 2t 2 + távolst volságra vannak egymást stól. Hibajavító kódok 3.
12 Megfelelı mérető H ellenırz rzı mátrixot készk szítünk. H-nak H minél kevesebb sora legyen. Elısz ször r olyan Q (mxn( mxn-es) ) mátrixot m készk szítünk, amelynek bármely b 2t oszlopa lineárisan független f és s lehetıleg leg kevés s sora van. Másként: Q bármely b legfeljebb t oszlopának összege legyen különbözı egymást stól és s ne legyen nulla vektor. Ez a Q egy t-hibajavt hibajavító kódot definiál, így Q a kód k kvázi zi- paritásellen sellenırzı mátrixa. Ha Q sorai nem függetlenek, f bizonyos sorokat amelyek függnek f a többitıl - elhagyhatunk, hogy a maradék k sorok függetlenek f legyenek. (Ez nem változtat v a mátrix m hibajavítással kapcsolatos tulajdonságain.) Hibajavító kódok 3. 2
13 2-hibajavító BCH-kód. t=2. Legyen q 3 és s n=2 q. Hamming-korl korlátból adódik, dik, hogy r 2q. A 2-hibajav2 hibajavító BCH kódnk dnál l r 2q. (Beláthat tható,, hogy r = 2q teljesül.) l.) Azonos n mellett a Hamming-kódhoz képest a 2-hibajav2 hibajavító BCH kódnk dnál l kétszer k annyi ellenırz rzı jegyre van szüks kség. Q kvázi zi-paritásellenırzı mátrix definiálása: Q legyen (2q x n) méretm rető. Elsı q sora legyen ugyanaz, mint a Hamming-kódn dnál,, vagyis az oszlopok éppen T q nemnulla elemei. Most tekintsük T q -t 2 q elemő testként. Ennek a testnek, és s a T q vektortérnek rnek az additív v szerkezete megegyezik, ezért a testet is jelölhetj lhetjük T q -val.. Legyen a (T( q *, ) ) egyik generátoreleme. (T q *=T q -{}). T q * elemei tehát i ( i 2 q 2). Q felsı felében ezek az elemek állnak. A Q alsó felében levı oszlopok a Q felsı felében levı elemek köbei. k Hibajavító kódok 3. 3
14 2... j... Q = j... Megmutatható,, hogy a Q mátrix m bármely b legfeljebb 2 oszlopának összege más m és s más m nemnulla vektor, így Q 2-hibajav2 hibajavító BCHkód kvázi zi-paritásellenırzı mátrixa. Q rangja éppen 2q, s így Q a kód k d paritásellen sellenırzı mátrixa. Definíci ció. t=2 esetén n legyen q 3, q n=2 q -, k=2 q -2q-. T q -t 2 q -elemő testnek tekintjük. k. a (T( q *, ) generátoreleme. T q * elemei i ( i 2 q -2). Legyen Q a fenti mátrix. m Beláthat tható,, hogy ez a Q mátrix m egy 2-hibajav2 hibajavító lineáris kódot k definiál. Ezt a kódot k 2-hibajavító BCH-kódnak nevezzük. Hibajavító kódok 3. 4
15 7. példa. p 2-hibajavító BCH-kód készítése. se. Legyen q=4. A 2 4 =6 elemő testben keressük k a nemnulla elemek multiplikatív csoportjának egyik generáló elemét. Az f=x 4 +x+ polinom gyökei megfelelnek. Legyen az f gyöke. A T 4 vektortér r egy bázisa b,, 2, 3, ezek lesznek most az egységvektorok. gvektorok. A többi t hatvány koordinátáit it a minimálpolinomb lpolinomból adódó 4 = + ismételt alkalmazásával kaphatjuk meg. Az alábbi (8x5)-ös paritásellen sellenırzı mátrixhoz jutunk Hibajavító kódok 3. 5
16 t-hibajavító BCH-kód. Legyen most n=2 q, r tq. A kód k d Q kvázi zi-paritásellenırzı mátrixa t darab q x n méretm rető blokkból áll. A felsı blokk oszlopai T q nemnulla elemei. Az i-edik blokk oszlopai a felsı blokkbeli vektoroknak (mint a T q test elemeinek) 2i -edik hatványai, i=2, 3,..., t (harmadik, ötödik, hetedik, stb. hatványok). Ha Q sorai összefüggık, akkor kiválasztunk közülük k k egy maximális független rendszert, ezek alkotják k kódunk k H paritásellen sellenırzı mátrixát. t. Hibajavító kódok 3. 6
17 Definíci ció. Legyen q rögzr gzített pozitív v egész, amelyre 2 q -> >qt,, n=2 q -. T q -t 2 q -elemő testnek tekintjük. k. a (T( q *, ) ) generátoreleme. Legyen Q az a (tq( x n) méretm rető mátrix, amelynek a j+-edik oszlopában egymás s alatt rendre az alábbi t darab T q -beli vektor áll: j, 3j, 5j,..., (2t-)j. Q = Beláthat tható,, hogy a Q (tq( x n) méretm rető mátrix soraiból l kiválasztva egy maximális összefüggı rendszert, a kapott H paritásellen sellenırzı mátrix t-hibajavt hibajavító lineáris kódot k határoz meg. Az ellenırz rzı jegyek száma r tq. Ezt a kódot k t-hibajavító BCH-kódnak nevezzük. M 3 5 M 2 t 2 6 M 4 t 2 L L L O L j 3 j 5 j M ( 2 t ) L L L O L Hibajavító kódok 3. 7 j
18 Polinomkódok dok. Legyen T=F 2, és T m [x] a T feletti legfeljebb m -edfokm edfokú polinomok vektortere a szokásos sos mőveletekkel. m Ekkor az... m a + x m x m megfeleltetés s izomorfizmus T m és T m [x] között. k Azonosítsuk a T k és T n vektortereket a belılük k a fenti izomorfizmussal létesl tesített tett T k [x], illetve T n [x] vektorterekkel. Definíci ció. Legyen g egy rögzr gzített s-edfokú polinom T felett. Legyen az A: T k [x] T n [x] leképez pezés s a g polinommal törtt rténı szorzás, s, azaz A minden legfeljebb k -edfokk edfokú f polinomhoz a gf polinomot rendeli hozzá: Af=gf. Az így definiált lineáris kódot k polinomkódnak dnak,, a g polinomot pedig a kód k generáló polinomjának nak nevezzük. Hibajavító kódok 3. 8
19 Ha deg g < s, akkor minden kódszk dszó végén n s degs g darab nulla áll, ami semmire sem használhat lható. Csak a deg g = s eset érdekes. Ekkor a kódszavak k éppen g többszörösei sei (polinomszorosai( polinomszorosai). Hibajavító kódok 3. 9
20 A Hamming-kód polinomkód. Paritásellen sellenırzı mátrixnak tekinthetı az r sorból és s n=2 r oszlopból álló H=( 2... n- ) mátrix. m Legyen az u = γ γ... γ n T n vektornak megfelelı polinom: U = γ + γ x γ n x n T n [ x ] Az u vektor pontosan akkor kódszk dszó,, ha Hu= H, azaz n γ j = j j = Az U polinomnak gyöke a,, vagyis u pontosan akkor kódszk dszó,, ha az F 2 feletti m minimálpolinom osztója U-nak. U Emiatt a Hamming- kód olyan polinomkód,, amelynek a generáló polinomja g = m Hibajavító kódok 3. 2
21 A BCH-kódok is polinomkódok Tekintsük k a 2-hibajav2 hibajavító BCH-kódot dot. Az elızıekhez ekhez hasonlóan an adódik, dik, hogy u pontosan akkor kódszk dszó, ha m és m 3 is osztója az U polinomnak, s így a generálópolinomés 3 minimálpolinomj lpolinomjánaknak a legkisebb közös s többszt bbszöröse: se: Hasonlóan an kapjuk tetszıleges t esetre vonatkozólag: Jelölj ljük j F 2 feletti minimálpolinomj lpolinomját m j -vel.. A t-hibajavt hibajavító BCH-kód olyan polinomkód,, amelynek a generáló polinomja A kódban k az ellenırz rzıjegyek száma éppen a g t generáló polinom foka. Az s=tq pontosan akkor teljesül, l, ha t- mindegyike q-adfokú F 2 felett és s semelyik kettınek sem ugyanaz a minimálpolinomja lpolinomja. g g [ ] m, 3 = m t [ m m m ] =, 2,..., 2 t Hibajavító kódok 3. 2
22 Irodalomjegyzék G. Birkhoff-T.. C. Bartee: A modern algebra a számítógéptudom ptudományban Mőszaki KönyvkiadK nyvkiadó,, 974 Demetrovics, Denev,, Pavlov: A számítástudom studomány matematikai alapjai Tankönyvkiad nyvkiadó,, Budapest, 985 Freud Róbert: R Lineáris algebra ELTE EötvE tvös s Kiadó, Budapest, 996 Gonda János: Bevezetı fejezetek a matematikába III. ELTE TTK, Bp. 998 Gyırfi László-Gyıri Sándor-Vajda István: Informáci ció és kódelmélet let Typotex Kiadó,, 2 Jablonszkij, Lupanov: Diszkrét t matematika a számítástudom studományban Mőszaki KönyvkiadK nyvkiadó,, 98 Járai Antal: Bevezetés s a matematikába Eötvös s Kiadó, Budapest, 25 Hibajavító kódok 3. 22
Hamming-kód. Definíció. Az 1-hibajavító, perfekt lineáris kódot Hamming-kódnak nevezzük. F 2 fölötti vektorokkal foglalkozunk.
Definíció. Hamming-kód Az -hibajavító, perfekt lineáris kódot Hamming-kódnak nevezzük. F fölötti vektorokkal foglalkozunk. Hamming-kód készítése: r egész szám (ellenırzı jegyek száma) n r a kódszavak hossza
RészletesebbenLineáris kódok. sorvektor. W q az n dimenziós s altere. 3. tétel. t tel. Legyen K [n,k,d] kód k d (k 1). Ekkor d(k)=w(k)
Defiíci ció. Legye S=F q. Ekkor S az F q test feletti vektortér. r. K lieáris kód, k ha K az S k-dimeziós s altere. [,k] q vagy [,k,d] q. Jelölések: F u eseté u oszlopvektor, u T (, k ) q sorvektor. W
RészletesebbenHibajavító kódok május 31. Hibajavító kódok 1. 1
Hibajavító kódok 2007. május 31. Hibajavító kódok 1. 1 Témavázlat Hibajavító kódolás Blokk-kódok o Hamming-távolság, Hamming-súly o csoportkód o S n -beli u középpontú t sugarú gömb o hibajelzı képesség
Részletesebbendolás, felbontható kód Prefix kód Blokk kódk Kódfa
Kódelméletlet dolás dolás o Kódolás o Betőnk nkénti nti kódolk dolás, felbontható kód Prefix kód Blokk kódk Kódfa o A kódok k hosszának alsó korlátja McMillan-egyenlıtlens tlenség Kraft-tételetele o Optimális
RészletesebbenHibajavító kódolás (előadásvázlat, 2012. november 14.) Maróti Miklós
Hibajavító kódolás (előadásvázlat, 2012 november 14) Maróti Miklós Ennek az előadásnak a megértéséhez a következő fogalmakat kell tudni: test, monoid, vektortér, dimenzió, mátrixok Az előadáshoz ajánlott
RészletesebbenFELADATOK A BEVEZETŽ FEJEZETEK A MATEMATIKÁBA TÁRGY III. FÉLÉVÉHEZ. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LÁNG CSABÁNÉ ELTE IK Budapest
FELADATOK A BEVEZETŽ FEJEZETEK A MATEMATIKÁBA TÁRGY III. FÉLÉVÉHEZ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LÁNG CSABÁNÉ ELTE IK Budapest 2007-07-25 A 2. és a 4. fejezet feladatai megoldva megtalálhatók a Testb vítés, véges testek;
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2017. tavasz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenKódelméleti és kriptográai alkalmazások
Kódelméleti és kriptográai alkalmazások Wettl Ferenc 2015. május 14. Wettl Ferenc Kódelméleti és kriptográai alkalmazások 2015. május 14. 1 / 11 1 Hibajavító kódok 2 Általánosított ReedSolomon-kód Wettl
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.
Diszkrét matematika 2. 2019. május 3. 1. Diszkrét matematika 2. 10. előadás Fancsali Szabolcs Levente nudniq@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ nudniq Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2019. május
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2017. tavasz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 11. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenVektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27
Vektorterek Wettl Ferenc 2015. február 17. Wettl Ferenc Vektorterek 2015. február 17. 1 / 27 Tartalom 1 Egyenletrendszerek 2 Algebrai struktúrák 3 Vektortér 4 Bázis, dimenzió 5 Valós mátrixok és egyenletrendszerek
RészletesebbenLineáris kódok. u esetén u oszlopvektor, u T ( n, k ) május 31. Hibajavító kódok 2. 1
Lieáris kódok Defiíció. Legye SF q. Ekkor S az F q test feletti vektortér. K lieáris kód, ha K az S k-dimeziós altere. [,k] q vagy [,k,d] q. Jelölések: F u eseté u oszlopvektor, u T (, k ) q sorvektor.
RészletesebbenVektorterek. Több esetben találkozhattunk olyan struktúrával, ahol az. szabadvektorok esetében, vagy a függvények körében, vagy a. vektortér fogalma.
Vektorterek Több esetben találkozhattunk olyan struktúrával, ahol az összeadás és a (valós) számmal való szorzás értelmezett, pl. a szabadvektorok esetében, vagy a függvények körében, vagy a mátrixok esetében.
RészletesebbenLineáris leképezések (előadásvázlat, szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla
Lineáris leképezések (előadásvázlat, 2012. szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Ennek az előadásnak a megértéséhez a következő fogalmakat kell tudni: homogén lineáris egyenletrendszer és
Részletesebben1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)
Matematika A2c gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz 1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) 1. Valós vektorterek-e a következő
RészletesebbenAz állítást nem bizonyítjuk, de a létezést a Paley-féle konstrukció mutatja: legyen H a
. Blokkrendszerek Definíció. Egy (H, H), H H halmazrendszer t (v, k, λ)-blokkrendszer, ha H = v, B H : B = k, és H minden t elemű részhalmazát H-nak pontosan λ eleme tartalmazza. H elemeit blokkoknak nevezzük.
Részletesebben1. feladatsor Komplex számok
. feladatsor Komplex számok.. Feladat. Kanonikus alakban számolva határozzuk meg az alábbi műveletek eredményét. (a) i 0 ; i 8 ; (b) + 4i; 3 i (c) ( + 5i)( 6i); (d) i 3+i ; (e) 3i ; (f) ( +3i)(8+i) ( 4
Részletesebben1. Diagonalizálás. A Hom(V) diagonalizálható, ha van olyan bázis, amelyben A mátrixa diagonális. A diagonalizálható van sajátvektorokból álló bázis.
1 Diagonalizálás Diagonalizálható mátrixok Ismétlés Legyen M,N T n n Az M és N hasonló, ha van olyan A lineáris transzformáció, hogy M is és N is az A mátrixa egy-egy alkalmas bázisban Az M és N pontosan
RészletesebbenHibadetektáló és javító kódolások
Hibadetektáló és javító kódolások Számítógépes adatbiztonság Hibadetektálás és javítás Zajos csatornák ARQ adatblokk meghibásodási valószínségének csökkentése blokk bvítése redundáns információval Hálózati
RészletesebbenIrodalom. (a) A T, B T, (b) A + B, C + D, D C, (c) 3A, (d) AD, DA, B T A, 1 2 B = 1 C = A = 1 0 D = (a) 1 1 3, B T = = ( ) ; A T = 1 0
Irodalom ezek egyrészt el- A fogalmakat, definíciókat illetően két forrásra támaszkodhatnak: hangzanak az előadáson, másrészt megtalálják a jegyzetben: Szabó László: Bevezetés a lineáris algebrába, Polygon
Részletesebben1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak
1. Generátorrendszer Generátorrendszer. Tétel (Freud, 4.3.4. Tétel) Legyen V vektortér a T test fölött és v 1,v 2,...,v m V. Ekkor a λ 1 v 1 + λ 2 v 2 +... + λ m v m alakú vektorok, ahol λ 1,λ 2,...,λ
RészletesebbenA lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait.
2. VEKTORTÉR A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. Legyen K egy test és V egy nem üres halmaz,
RészletesebbenLektorálta január r 2.
Láng Csabáné testek Készült a programtervezı matematikus szak esti tagozat III. év v II. félév, f valamint az esti informatikus Bsc szak II. év v II. félév f v számára Lektorálta Burcsi Péter testek 1
RészletesebbenKÓDOLÁSTECHNIKA PZH. 2006. december 18.
KÓDOLÁSTECHNIKA PZH 2006. december 18. 1. Hibajavító kódolást tekintünk. Egy lineáris bináris blokk kód generátormátrixa G 10110 01101 a.) Adja meg a kód kódszavait és paramétereit (n, k,d). (3 p) b.)
RészletesebbenLineáris algebra gyakorlat
Lineáris algebra gyakorlat 7. gyakorlat Gyakorlatvezet : Bogya Norbert 2012. március 26. Ismétlés Tartalom 1 Ismétlés 2 Koordinátasor 3 Bázistranszformáció és alkalmazásai Vektorrendszer rangja Mátrix
RészletesebbenLineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós
Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, 2010. szeptember 29.) Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: (1) A mátrixalgebrával kapcsolatban: számtest
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2016.
RészletesebbenAlapfogalmak a Diszkrét matematika II. tárgyból
Alapfogalmak a Diszkrét matematika II. tárgyból (A szakirány, 2015-2016 tavaszi félév) A számonkérés során ezeknek a definícióknak, tételkimondásoknak az alapos megértését is számon kérjük. A példakérdések
RészletesebbenA kódok típusai Kódolás: adatok megváltoztatása. Dekódolás: a megváltoztatott adatból az eredeti visszanyerése.
1. Hibajavító kódok A kódok típusai Kódolás: adatok megváltoztatása. Dekódolás: a megváltoztatott adatból az eredeti visszanyerése. Célok Titkosírás (kriptográfia). A megváltoztatott adat illetéktelenek
Részletesebben1. Bevezetés A félév anyaga. Lineáris algebra Vektorterek, alterek Függés, függetlenség, bázis, dimenzió Skaláris szorzat R n -ben, vektorok hossza és szöge Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció
RészletesebbenNormák, kondíciószám
Normák, kondíciószám A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Lineáris egyenletrendszerek Nagyon sok probléma közvetlenül lineáris egyenletrendszer megoldásával kezelhetı Sok numerikus
RészletesebbenLineáris leképezések. 2. Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y) = (x + y, x 2 )
Lineáris leképezések 1 Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y = (3x + 2y, x y leképezés? A linearitáshoz ellen riznünk kell, hogy a leképzés additív és homogén Legyen x = (x 1, R 2, y = (y 1, y 2 R 2, c R Ekkor
RészletesebbenKódoláselmélet. (Humann kód, hibajavító kódok, véges testek konstrukciója. Reed-Solomon kód és dekódolása.)
Kódoláselmélet. (Humann kód, hibajavító kódok, véges testek konstrukciója. Reed-Solomon kód és dekódolása.) 1 Kommunikáció során az adótól egy vev ig viszünk át valamilyen adatot egy csatornán keresztül.
RészletesebbenBevezetés az algebrába 2 Lineáris algebra alkalmazásai
Bevezetés az algebrába 2 Lineáris algebra alkalmazásai Wettl Ferenc Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M
RészletesebbenMiller-Rabin prímteszt
Az RSA titkosítás Nyílt kulcsú titkosításnak nevezünk egy E : A B és D : B A leképezés-párt, ha bármely a A-ra D(E(a)) = a (ekkor E szükségképpen injektív leképezés), E ismeretében E(a) könnyen számítható,
RészletesebbenPolinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós
Polinomok (el adásvázlat, 2008 április 15) Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: gy r, gy r additív csoportja, zéruseleme, és multiplikatív félcsoportja, egységelemes
Részletesebben10. Feladat. Döntse el, hogy igaz vagy hamis. Név:...
1. Feladat. Döntse el, hogy igaz vagy hamis. Név:........................................... (1) (1 3) = (3 1). (hamis) () (1 ) = ( 1). (igaz). Feladat. Döntse el, hogy igaz vagy hamis. Név:...........................................
RészletesebbenKvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla
Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, 0. október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Az előadáshoz ajánlott jegyzet: Szabó László: Bevezetés a lineáris algebrába, Polygon Kiadó, Szeged,
RészletesebbenVIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja
VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag 2019. március 21. Mátrix rangja 1. Számítsuk ki az alábbi mátrixok rangját! (d) 1 1 2 2 4 5 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 0 1 1 2 1 0 1 1 1 1 2 3 1 3
RészletesebbenVektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott
Vektorterek =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott 40. Alteret alkotnak-e a valós R 5 vektortérben a megadott részhalmazok? Ha igen, akkor hány dimenziósak? (a) L = { (x 1, x 2, x 3, x 4, x 5 ) x 1 = x 5,
RészletesebbenDeterminánsok. A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel. szolgáltat az előbbi kérdésekre, bár ez nem mindig hatékony.
Determinánsok A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel jól jellemezhető a mátrixok invertálhatósága, a mátrix rangja. Segítségével lineáris egyenletrendszerek megoldhatósága dönthető
RészletesebbenLáng Csabáné Testbıvítés, véges testek
Láng Csabáné Testbıvítés, véges testek Készült a programtervezı matematikus szak esti tagozat III. év II. félév, valamint az esti informatikus Bsc szak II. év II. félév számára Lektorálta Burcsi Péter
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 11. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.
Diszkrét matematika 2. 2018. november 23. 1. Diszkrét matematika 2. 9. előadás Fancsali Szabolcs Levente nudniq@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ nudniq Komputeralgebra Tanszék 2018. november 23. Diszkrét matematika
RészletesebbenA továbbiakban Y = {0, 1}, azaz minden szóhoz egy bináris sorozatot rendelünk
1. Kódelmélet Legyen X = {x 1,..., x n } egy véges, nemüres halmaz. X-et ábécének, elemeit betűknek hívjuk. Az X elemeiből képzett v = y 1... y m sorozatokat X feletti szavaknak nevezzük; egy szó hosszán
RészletesebbenLineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció. Képtér, magtér, dimenziótétel, rang, invertálhatóság
1. Bevezetés A félév anyaga: lineáris algebra Vektorterek, alterek Függés, függetlenség, bázis, dimenzió Skaláris szorzat R n -ben, vektorok hossza és szöge Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció
RészletesebbenGy ur uk aprilis 11.
Gyűrűk 2014. április 11. 1. Hányadostest 2. Karakterisztika, prímtest 3. Egyszerű gyűrűk [F] III/8 Tétel Minden integritástartomány beágyazható testbe. Legyen R integritástartomány, és értelmezzünk az
Részletesebben9. Előadás. (9. előadás) Lineáris egyr.(3.), Sajátérték április / 35
9. Előadás (9. előadás) Lineáris egyr.(3.), Sajátérték 2019. április 24. 1 / 35 Portfólió-analízis Tegyük fel, hogy egy bank 4 különböző eszközbe fektet be (réz, búza, arany és kakaó). Az ügyfeleinek ezen
RészletesebbenBázistranszformáció és alkalmazásai
Bázistranszformáció és alkalmazásai Lineáris algebra gyakorlat Összeállította: Bogya Norbert Tartalomjegyzék 1 Elmélet Gyakorlati végrehajtás 2 Vektor bevitele a bázisba Rangszámítás Lineáris egyenletrendszer
RészletesebbenDiszkrét matematika II. feladatok
Diszkrét matematika II. feladatok 1. Gráfelmélet 1.1. Könnyebb 1. Rajzold le az összes, páronként nem izomorf 3, 4, illetve 5 csúcsú egyszerű gráfot! 2. Van-e olyan (legalább kétpontú) gráf, melyben minden
RészletesebbenLineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek
Lineáris algebra 2 Filip Ferdinánd filipferdinand@bgkuni-obudahu sivabankihu/jegyzetek 2015 december 7 Filip Ferdinánd 2016 februar 9 Lineáris algebra 2 1 / 37 Az el adás vázlata Determináns Determináns
RészletesebbenA gyakorlati jegy
. Bevezetés A félév anyaga: lineáris algebra Vektorterek, alterek Függés, függetlenség, bázis, dimenzió Skaláris szorzat R n -ben, vektorok hossza és szöge Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció
Részletesebben7. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 7. előadás Elemi bázistranszformáció
7. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 57. 61. oldal. Gondolkodnivalók Bázis, dimenzió 1. Gondolkodnivaló Legyenek a v vektor koordinátái a v 1,..., v n bázisban: (1, α 2,..., α n ). Igazoljuk, hogy
RészletesebbenRang, sajátérték. Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach/ február 15
Diszkrét matematika II, 2 el adás Rang, sajátérték Dr Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takachinfnymehu http://infnymehu/ takach/ 25 február 5 Gyakorlati célok Ezen el adáson, és a hozzá kapcsolódó
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 3. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 7 VII. Gyűrűk 1. Gyűrű Definíció Egy a következő axiómákat: gyűrű alatt olyan halmazt értünk, amelyben definiálva van egy összeadás és egy szorzás, amelyek teljesítik (1) egy
RészletesebbenBevezetés az algebrába 2
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Bevezetés az algebrába 2 BMETE91AM37 Alkalmazások H607 2017-05-10 Wettl Ferenc ALGEBRA
RészletesebbenA parciális törtekre bontás?
Miért működik A parciális törtekre bontás? Borbély Gábor 212 június 7 Tartalomjegyzék 1 Lineáris algebra formalizmus 2 2 A feladat kitűzése 3 3 A LER felépítése 5 4 A bizonyítás 6 1 Lineáris algebra formalizmus
RészletesebbenAz R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.
2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az
Részletesebben17. előadás: Vektorok a térben
17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett
RészletesebbenDiszkrét matematika I. gyakorlat
Diszkrét matematika I. gyakorlat 2. ZH 2014. november 28. A csoport 1. Feladat. (5 pont) Határozza meg a z 1 = 2 + 2i komplex szám trigonometrikus alakját, majd adja meg a z 1 z 2 és z 1 z 2 komplex számok
RészletesebbenDiszkrét matematika II., 8. előadás. Vektorterek
1 Diszkrét matematika II., 8. előadás Vektorterek Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@inf.nyme.hu http://inf.nyme.hu/ takach/ 2007.??? Vektorterek Legyen T egy test (pl. R, Q, F p ). Definíció.
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 5. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Részletesebben1. Határozzuk meg, hogy mikor egyenlő egymással a következő két mátrix: ; B = 8 7 2, 5 1. Számítsuk ki az A + B, A B, 3A, B mátrixokat!
. Mátrixok. Határozzuk meg, hogy mikor egyenlő egymással a következő két mátrix: [ ] [ ] π a A = ; B = 8 7, 5 x. 7, 5 ln y. Legyen 4 A = 4 ; B = 5 5 Számítsuk ki az A + B, A B, A, B mátrixokat!. Oldjuk
RészletesebbenFunkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1
Funkcionálanalízis 2011/12 tavaszi félév - 2. előadás 1.4. Lényeges alap-terek, példák Sorozat terek (Folytatás.) C: konvergens sorozatok tere. A tér pontjai sorozatok: x = (x n ). Ezen belül C 0 a nullsorozatok
RészletesebbenFeladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb
RészletesebbenAleksziev Rita Antónia Matematika BSc Alkalmazott matematikus szakirány. Golay-kódok
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Aleksziev Rita Antónia Matematika BSc Alkalmazott matematikus szakirány Golay-kódok Szakdolgozat Témavezető: Szőnyi Tamás Számítógéptudományi Tanszék
RészletesebbenInfobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Infobionika ROBOTIKA X. Előadás Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében Tartalom Direkt kinematikai probléma Denavit-Hartenberg konvenció
RészletesebbenLineáris egyenletrendszerek
Lineáris egyenletrendszerek 1 Alapfogalmak 1 Deníció Egy m egyenletb l álló, n-ismeretlenes lineáris egyenletrendszer általános alakja: a 11 x 1 + a 12 x 2 + + a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 + + a
Részletesebben8. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, , oldal. 8. előadás Mátrix rangja, Homogén lineáris egyenletrendszer
8. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 51. 56., 70. 74. oldal. Gondolkodnivalók Elemi bázistranszformáció 1. Gondolkodnivaló Most ne vegyük figyelembe, hogy az elemi bázistranszformáció során ez
RészletesebbenI. VEKTOROK, MÁTRIXOK
217/18 1 félév I VEKTOROK, MÁTRIXOK I1 I2 Vektorok 1 A síkon derékszögű koordinátarendszerben minden v vektornak van vízszintes és van függőleges koordinátája, ezeket sorrendben v 1 és v 2 jelöli A v síkbeli
RészletesebbenVarga Tamás Matematikaverseny 8. osztályos feladatok megoldásai iskolai forduló 2010.
Varga Tamás Matematikaverseny 8. osztályos feladatok megoldásai iskolai forduló 2010. 1. feladat tengeren léket kapott egy hajó, de ezt csak egy óra múlva vették észre. Ekkorra már 3 m 3 víz befolyt a
RészletesebbenNagy Viktor VÉGES TESTEK
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Nagy Viktor VÉGES TESTEK BSc szakdolgozat Témavezet : Fialowski Alice Algebra és Számelmélet Tanszék Budapest, 2014 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném
RészletesebbenHibajavítás, -jelzés. Informatikai rendszerek alapjai. Horváth Árpád november 24.
Hibajavítás és hibajelzés Informatikai rendszerek alapjai Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár 2016. november 24. Vázlat 1 Hibákról 2 Információátvitel diagrammja forrás csatorna
RészletesebbenAbsztrakt vektorterek
Absztrkt vektorterek Összeállított: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 213. 1. 8. Absztrkt vektorterek /1. Absztrkt vektortér definíciój Legyen V egy hlmz, egy test (pl. vlós vgy komplex számtest), és
RészletesebbenPOLINOMOK VÉGES TESTEK FELETT
POLINOMOK VÉGES TESTEK FELETT SZAKDOLGOZAT Készítette: Csohány Dóra Matematika BSc - elemz szakirány Témavezet : Ágoston István, egyetemi docens ELTE TTK, Algebra és Számelmélet Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem
Részletesebben1. Bázistranszformáció
1. Bázistranszformáció Transzformáció mátrixa új bázisban A bázistranszformáció képlete (Freud, 5.8.1. Tétel) Legyenek b és d bázisok V -ben, ] v V és A Hom(V). Jelölje S = [[d 1 ] b,...,[d n ] b T n n
Részletesebben13. Egy x és egy y hosszúságú sorozat konvolúciójának hossza a. x-y-1 b. x-y c. x+y d. x+y+1 e. egyik sem
1. A Huffman-kód prefix és forráskiterjesztéssel optimálissá tehető, ezért nem szükséges hozzá a forrás valószínűség-eloszlásának ismerete. 2. Lehet-e tökéletes kriptorendszert készíteni? Miért? a. Lehet,
Részletesebben6. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 6. előadás Bázis, dimenzió
6. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 37. 41. oldal. Gondolkodnivalók Lineáris függetlenség 1. Gondolkodnivaló Legyen V valós számtest feletti vektortér. Igazolja, hogy ha a v 1, v 2,..., v n V
RészletesebbenAlkalmazott algebra. Vektorterek, egyenletrendszerek :15-14:00 EIC. Wettl Ferenc ALGEBRA TANSZÉK
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Alkalmazott algebra BMETE90MX57 (FELSŐBB MATEMATIKA INFORMATIKUSOKNAK ) Vektorterek,
RészletesebbenMeghirdetés féléve 2 Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) 2+0
Tantárgy neve Lineáris algebra I Tantárgy kódja MTB1004 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3k Összóraszám elm+gyak 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel tantárgyi kód MTB1003 Tantárgyfelelős neve Kurdics
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Részletesebben1. zárthelyi,
1. zárthelyi, 2009.10.20. 1. Írjuk fel a tér P = (0,2,4) és Q = (6, 2,2) pontjait összekötő szakasz felezőmerőleges síkjának egyenletét. 2. Tekintsük az x + 2y + 3z = 14, a 2x + 6y + 10z = 24 és a 4x+2y
RészletesebbenPolinomok (előadásvázlat, október 21.) Maróti Miklós
Polinomok (előadásvázlat, 2012 október 21) Maróti Miklós Ennek az előadásnak a megértéséhez a következő fogalmakat kell tudni: gyűrű, gyűrű additív csoportja, zéruseleme, és multiplikatív félcsoportja,
RészletesebbenVektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek Vektorok A rendezett valós számpárokat kétdimenziós valós vektoroknak nevezzük. Jelölésükre latin kisbetűket használunk.
RészletesebbenMat. A2 3. gyakorlat 2016/17, második félév
Mat. A2 3. gyakorlat 2016/17, második félév 1. Hány megoldása lehet az alábbi lineáris egyenletrendszereknek a valós számok körében, ha a -ok tetszőleges (nem feltétlenül egyenlő) számokat jelölnek? 0
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata
RészletesebbenPolinomok, Lagrange interpoláció
Közelítő és szimbolikus számítások 8. gyakorlat Polinomok, Lagrange interpoláció Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor Vinkó Tamás London András Deák Gábor jegyzetei alapján 1. Polinomok
RészletesebbenLineáris algebra. =0 iє{1,,n}
Matek A2 (Lineáris algebra) Felhasználtam a Szilágyi Brigittás órai jegyzeteket, néhol a Thomas féle Kalkulus III könyvet. A hibákért felelosséget nem vállalok. Hiányosságok vannak(1. órai lin algebrai
Részletesebben1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba
Hibaforrások Hiba A feladatok megoldása során különféle hibaforrásokkal találkozunk: Modellhiba, amikor a valóságnak egy közelítését használjuk a feladat matematikai alakjának felírásához. (Pl. egy fizikai
Részletesebben9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, Leontyev-modell
9. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 75. 84. oldal. Gondolkodnivalók Mátrix rangja 1. Gondolkodnivaló Tegyük fel, hogy egy elemi bázistranszformáció kezdetekor a sor- és oszlopindexek sorban helyezkednek
RészletesebbenSzöveges feladatok a mátrixaritmetika alkalmazására
Szöveges feladatok a mátrixaritmetika alkalmazására Bevezetés: Tekintsük az alábbi -es mátrixot: A. Szorozzuk meg ezt jobbról egy alkalmas méretű (azaz -es) oszlopvektorral, amely az R tér kanonikus bázisának
Részletesebben1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.
1. Oszthatóság, legnagyobb közös osztó Ebben a jegyzetben minden változó egész számot jelöl. 1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy
RészletesebbenLINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40
LINEÁRIS ALGEBRA matematika alapszak SZTE Bolyai Intézet, 2016-17. őszi félév Euklideszi terek Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40 Euklideszi tér Emlékeztető: A standard belső szorzás és standard
RészletesebbenTartalom. Állapottér reprezentációk tulajdonságai stabilitás irányíthatóság megfigyelhetőség minimalitás
Tartalom Állapottér reprezentációk tulajdonságai stabilitás irányíthatóság megfigyelhetőség minimalitás 2018 1 Állapottér reprezentációk tulajdonságai Általánosan egy lineáris, SISO dinamikus rendszer
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok 2012
Számítógépes Hálózatok 22 4. Adatkapcsolati réteg CRC, utólagos hibajavítás Hálózatok, 22 Hibafelismerés: CRC Hatékony hibafelismerés: Cyclic Redundancy Check (CRC) A gyakorlatban gyakran használt kód
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 7. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2015.
RészletesebbenKongruenciák. Waldhauser Tamás
Algebra és számelmélet 3 előadás Kongruenciák Waldhauser Tamás 2014 őszi félév Tartalom 1. Diofantoszi egyenletek 2. Kongruenciareláció, maradékosztályok 3. Lineáris kongruenciák és multiplikatív inverzek
RészletesebbenLINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK október 12. Irodalom A fogalmakat, definíciókat illetően két forrásra támaszkodhatnak: ezek egyrészt elhangzanak
LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 004. október. Irodalom A fogalmakat, definíciókat illetően két forrásra támaszkodhatnak: ezek egyrészt elhangzanak az előadáson, másrészt megtalálják a jegyzetben: Szabó László:
RészletesebbenLineáris algebra gyakorlat
Lineáris algebra gyakorlat 0. gyakorlat Gyakorlatvezet : Bogya Norbert 202. április 23. Sajátérték, sajátvektor, sajátaltér Tartalom Sajátérték, sajátvektor, sajátaltér 2 Gyakorló feladatok a zh-ra (rutinfeladatok)
Részletesebben