VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, INTERNETES TECHNIKÁK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, INTERNETES TECHNIKÁK"

Átírás

1 VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, INTERNETES TECHNIKÁK A digitális gyár mint a termékéletciklusmenedzsment megvalósításának központi eleme A termékéletciklus-menedzsment lényege az üzleti folyamatok olyan mélyreható átalakítása, amely lényegesen javítja a gyártással foglalkozó vállalatok jövedelmezőségét. A módszer alkalmazásának fő célja a piacra lépés felgyorsítása és a termékekkel elért nyereség növelése, amelynek eszközei az innovációs tevékenység és a termékminőség javítása, a gyártási költségek csökkentése és a szállítási határidők pontos betartása. A termékéletciklus-menedzsment megvalósításában központi szerepet játszik egy másik koncepció, a digitális gyár, amely a jövedelmező innovatív termékek fejlesztését azzal segíti, hogy hozzájárul mind a termékfejlesztés, mind a gyártástechnológia tervezésének, fejlesztésének és megvalósításának javításához, tökéletesítéséhez. Az alábbi tanulmány leírja a digitális gyár sajátosságait, felépítését, működését és bevezetésének sajátosságait, megemlítve a módszert sikeresen alkalmazó vállalatok (Chrysler, Toyota stb.) által elért eredményeket. Tárgyszavak: digitális gyár; gyártás; termékéletciklus-menedzsment; termelés; vállalatirányítás. Bevezetés A termékéletciklus-menedzsment éltető eleme a vállalaton belül, illetve azon kívül a munkatársak, valamint a partnerek között kialakuló együttműködés és kommunikáció új, megváltozott, tökéletesebb formái. Az ehhez szükséges informatikai eszközök önmagukban még nem valósítják meg a termékéletciklus-menedzsmentet, csupán az új típusú együttműködés megvalósításához szolgáltatják a technológiai hátteret. Az utóbbi években a termékéletciklus egyes fázisainak optimálására több szoftvereszközt fejlesztettek ki. Ezek a konstrukció kidolgozására, a tervezésre, a szerelésre, a gyártásra, a marketingre, a forgalmazásra, sőt a szervizre is felhasználhatók.

2 A termékéletciklus-menedzsment megvalósításához elengedhetetlen a termékfejlesztés és a gyártástervezés közötti szoros együttműködés. Éppen ez a magyarázata annak, hogy miért növekedett meg ennyire a termékéletciklus-menedzsmenten belül a digitális gyár jelentősége, amely éppen ennek a szoros együttműködésnek a feltételeit képes megteremteni. A német mérnökök egyesületéneke (VDI) definiciója szerint a digitális gyár az olyan digitális modellek, módszerek és eszközök (pl. szimuláció és háromdimenziós elektronikus megjelenítés) mindent felölelő hálózatának összefoglaló fogalmát képviseli, amelyeket egy teljes adatkezelő rendszer integrál. A rendszer célja a gyár termékkel kapcsolatos valamennyi lényeges folyamatának és forrásának egységes tervezése, értékelése és folyamatos tökéletesítése. Ennek a koncepciónak a megvalósítását olyan közös, integrált termék-, folyamat- és forrásadatmodell (PPR) teszi lehetővé, amely valamennyi lényegi adatot tartalmazza. Ezen túlmenően általában a termelési folyamatok jelentős módosítására és a szervezeti felépítés ennek megfelelő átalakítására is szükség van. Mivel a bonyolult termékek fejlesztésekor a hatékony, lehetőleg hibamentes kommunikáció kritikus sikertényező, a termékfejlesztők ma már messzemenően igénybe veszik a piacon rendelkezésre álló vizuális, vagyis háromdimenziós tervezési és kommunikációs eszközöket. A korszerű, nagy teljesítőképességű háromdimenziós CAD-rendszerek alapján kidolgozott digitális háromdimenziós termékmodellek drasztikusan csökkentik mind a szóbeli, mind az írásbeli kommunikáció időigényét, ugyanakkor nem utolsósorban a helyzeti és a nyelvi korlátok elhárítását is elősegítik. A CAD-technológia lehetővé teszi, hogy egymástól távoli fejlesztő munkacsoportok a sok ezer alkatrészből álló, nagyon bonyolult termékekre vonatkozó információkat is nemcsak egymással, hanem a számításokat végző mérnökökkel, az ügyfelekkel, a beszállítókkal, végül pedig a gyártás szakembereivel is közölhessék. Különleges szerephez jut az ún. digitális minta (Digital Mock Up, DMU), amely hatékonyan biztosítja a háromdimenziós termékmodellek ellenőrzését és ütközésmentességét. A DMU-megoldások ma már a nagy teljesítményű konstrukciós részlegek szokványos eszközei közé tartoznak. Az iparban a korszerű, igényes termékek gyártásához ma már mind inkább bonyolult termelőrendszereket és technológiákat, valamint esetleg egymástól távoli termelőberendezéseket alkalmaznak. Tekintettel arra, hogy valamilyen bonyolult termék teljes részletességbe menő leírása már önmagában is elég nehéz feladat, könnyű elképzelni, hogy milyen nehéz-

3 ségbe ütközik a termék előállításához szükséges gyártósorok, berendezések, anyagáramlási folyamatok, szerszámok és műveletelemek leírása olyan formában, amely lehetővé tenné a teljes gyártási folyamat és az ehhez szükséges termelőrendszerek gyors, megbízható ellenőrzését. A General Motors egyik vizsgálata szerint az egyes termékek előállításához szükséges információ mennyisége nagyjából ezerszerese a kiindulási termékkonstrukció által képviselt információ volumenének. Egy gyártóberendezés pontos és teljes leírásához szükség van erre a hatalmas adatmennyiségre, amelyet valamilyen módon rendezni és dokumentálni kell. Sok gyártástechnológus ma még csupán a termékkonstrukció kidolgozásához és a DMU-hoz veszi igénybe a digitális modellezés és megjelenítés lehetőségeit. Amikor viszont technológiai folyamatok, gyártási koncepciók, gyártó gépcsoportok, valamint az ezeken végbemenő műveletek, továbbá az anyagáramlási folyamatok és a berendezéselrendezés kidolgozására van szükség, sokszor csak régebbi, nem integrált, egyedi eszközök állnak rendelkezésükre. A gyártástechnológusok tehát túlnyomórészt olyan segédeszközök nélkül kénytelenek elvégezni tervezési feladataikat, amelyekkel pedig a termékfejlesztők ma már magától értetődően rendelkeznek. Amennyiben a korszerű konstrukciós lehetőségek előnyeit mérlegeljük és ezeket összehasonlítjuk a tervezőrészlegek munkafolyamataival, valamint eszközeivel, azonnal kitűnik, hogy mennyire fontos a digitális gyár koncepciója az ipari termelés egésze szempontjából. A műszakilag fejlett vállalatok ezért hatékony folyamattervező és háromdimenziós folyamatszimulációs megoldásokat biztosítanak tervezőmérnökeik számára, ezzel meggyorsítva a termékfejlesztést és a termelés digitális rendszerének kiépítését. A cél az ún. digitális SOP (Start of Production = a termelés megkezdése): ennek lényege, hogy a digitálisan leírt, virtuális termékeket virtuális gyárakban állítják elő. Ez lehetővé teszi, hogy a gyártási folyamatokat még azelőtt szimulálva lefuttassák és tökéletesítsék, mielőtt akár egyetlen forintot is kiadtak volna valamilyen valós gyártóberendezésre. A teljesen digitális gyártási környezet létrehozásának döntő előfeltétele a PPR-adatmodell. A digitális gyárban végrehajtott termékszimulációnak ezzel a módszerével természetesen már azelőtt elvégezhető különböző üzemi berendezések és technológiai modellek vizsgálata, mielőtt akár egyetlen szerszámot vagy gyártóeszközt elkészítettek volna. Éppen ezért a tervezés végén lehetőség van a legmegfelelőbb változat kivitelezésére. Végső eredményként lényegesen meggyorsul, hatékonyabb, olcsóbb és hibátlanabb lesz a termelőberendezések, valamint a technológiai folyama-

4 tok fejlesztése. A virtuális termékek virtuális gyárakban való előállításának szimulációja révén már a termékkonstrukció korai fázisában mód van a termék kialakításának tökéletesítésére és ezzel a gyártás, valamint szerelés gazdaságosságának fokozására. Bizonyított, hogy a gyártásban elérhető megtakarítások igen jelentősek. A digitális gyár és a termékéletciklus-menedzsment A termékéletciklus-menedzsment stratégiák lényeges összetevője az olyan digitális gyár, amelynek célja a termékötlet minél gyorsabb átalakítása gazdaságosan értékesíthető termék formájában. Még a leginnovatívabb megoldású termék értékét is csökkenti vagy akár kétségessé is teheti, ha nem gyártható gazdaságosan vagy túl későn kerül piacra. Ebben az esetben a vállalat gazdaságilag eredménytelen lesz. A digitális gyár különösen a CAD- és PDM- (product data management, magyarul termékadatok kezelése) rendszerek lehetőségeinek kihasználásával képes javítani a tervezést és a termelést, vagyis közvetlenül hozzájárulhat a termékek előállításának gazdaságosságához. Az egyre jobb minőségű termékek iránti kereslet és a termékinnovációk mind gyorsabb bevezetése iránti igény ösztönözték elsősorban a digitális gyár kifejlesztését, ugyanakkor a mind jobban kiélesedő verseny elkerülhetetlenné tette a gazdaságosság állandó növelését, vagyis az idő- és költségmegtakarítások növelését, a termelőberendezések kapacitáskihasználásának javítását. A gyártó vállalatok ma már rendkívül bonyolult hálózatok keretein belül termelnek, mivel egyre inkább saját kompentenciáik kihasználására törekszenek, és maximális mértékben veszik igénybe a beszállítók szolgáltatásait. Szükség van a minél jobb reakcióképességre és az együttműködőkkel közös adatkezelésre. A digitális gyár képes ezeket a lehetőségeket biztosítani, és hozzájárulni a termelési folyamatok optimálásához. Sok vállalat már évek óta hangoztatja a termelés karcsúsításának fontosságát, de nem gondolnak rögtön arra, hogy ennek megvalósításában nagy szerepet játszhat a digitális gyár, ill. a termékéletciklus-menedzsment, pedig a digitális gyár egyetlen célja a felesleges ráfordítások kiküszöbölése, a pazarlás megszüntetése mind a termelőberendezések, mind a gyártástechnológiák tervezésekor. A módszer a gyártástervező számára rendelkezésre bocsátja mindazokat az információkat, amelyek a karcsúsított termelőrendszerek megvalósításához szükségesek. A digitális gyár módszerével már eddig is elért eredmények megygyőzőek:

5 csökken a gyártási költség, ugyanakkor javul a termék minősége, lerövidül a sorozatgyártás beindításának időszükséglete, meggyorsul az új termék piacra való bevezetése, csökkennek az ezzel kapcsolatos költségek és lényegesen javul a beruházás megtérülése. Ezeknek az előnyöknek az elérése érdekében azonban általában jelentős mértékben meg kell változtatni a termelési folyamatot, és adott esetben a szervezeti felépítést is módosítani kell. A digitális gyár bevezetésének eredményessége azonban az alábbi előfeltételek függvénye: a vállalati felső vezetés felel ezért a központi beruházásért, a célprogramot egy hatékony, interdiszciplináris belső munkacsoport által képviselt projektszervezet koordinálja, egyértelmű megbízás alapján, ellenőrzött munkaterv és a szükséges források birtokában valósítják meg a projektet, megfelelő teljesítményű szoftverpartner az igényeket kielégítő ajánlat alapján szállítani tudja a ténylegesen szükséges eszközöket, a következetes megvalósításra rendelkezésre áll egy kompetens integráló és realizáló partner, a vállalat valamennyi szintjén adva van a készség a változtatásra, egyidejűleg rendelkezésre állnak a szükséges szakismeretek az új munkamódszer és az új tervezési eszközök használatához. A beruházás megvalósítása előtti digitális termelés haszna A gyártástervezésben a digitális termékmodellek fejlesztésére (CAD) és ellenőrzésére (DMU) ma már sok esetben rendelkezésre állnak a szükséges hatékony eszközök. Ezek mind a mérnökök, mind a nem műszaki szakemberek számára még a specifikációk rögzítése és a műszaki jellemzők megfogalmazása előtt viszonylag egyszerű, mindenekelőtt pedig könnyen érthető módon lehetővé teszik az új termék értékelését. Ennek a módszernek az alkalmazásakor a később megvalósuló terméket sokkal jobban kifejező háromdimenziós modellek váltják fel a hagyományos vázlatokat és rajzokat. Az előállítandó termék műszaki és fizikai tulajdonságainak szimulációja révén lehetőség van számos hiba korai felismerésére és kiküszöbölésére, ill. elkerülésére, sőt a termék további tökéletesítésére. A teljes időráfordítás, az átfutási idő és a termékfejlesztési költségek drasztikusan csökkenthetők, mivel a termékkonst-

6 rukció reális, a fizikai valóság feltételei között érvényesülő tulajdonságainak ellenőrzésére szolgáló fizikai prototípusok száma ideális esetben egyre csökkenthető. A digitális gyár révén nemcsak a konstruktőrök, hanem a gyártástechnológusok is kihasználhatják a digitális modellek és a DMU előnyeit. A virtuális modell révén nemcsak a termék, hanem annak gyártóberendezései is már egészen korai fázisban értékelhetők, ugyanakkor lényeges, hogy a digitális gyár feltételei között a gyártóberendezéseket nem önmagukban, elkülönülve, hanem összességükben lehet vizsgálni. Komoly előnnyel jár a termékek és a gyártóberendezések egyetlen modellen végzett ellenőrzése, mivel a hibák még jóval a hardver kivitelezése előtt kimutathatók és kiküszöbölhetők, és ezáltal hatékonyan és rendkívül olcsón optimálható az egész rendszer. Ennek a feladatnak az elvégzésére egyébként csupán a gyártás beindítása és az ezt követő folyamatos fejlesztési tevékenység után volna lehetőség, ilyenkor viszont általában beszűkül a választási lehetőségek tartománya, mivel a várható többletköltségek miatt komolyabb beavatkozásra már nincs mód. A termék konstrukciójának a gyártóberendezések szempontjaiból való felülvizsgálatán túl természetesen azt is biztosítani kell, hogy a termék hatékonyan és gazdaságosan legyen előállítható, valamint szerelhető. A digitális gyár a termék ismertetett szemléltetési és elemzési lehetőségein kívül számos funkciót kínál a gyártástechnológia műszaki kivitelezésére és elemzésére. Már a termékfejlesztés korai stádiumában, a gyártó üzem sajátos viszonyainak figyelembevételével megvalósítható a termék koncepciójának céltudatos módosítása és ezáltal kidolgozható a termék legyártása szempontjából optimális konstrukciós megoldás. Figyelembe veendő szempontok közé tartozhatnak például az építészeti adottságok, az anyagáramlási kényszerfeltételek, (mint pl. a szállítmányozási rakodórámpák vagy raktárfelületek, tárolóberendezések és a rendelkezésre álló szállítóeszközök), továbbá a sajátos gyártási koncepciók (az automatizálás mértéke, a darabszám, valamint a különböző változatok rugalmas megvalósításának lehetősége). A digitálisan kidolgozott gyártási koncepciók természetesen a részletek szintjén is hasznosíthatók. Elvégezhető pl. szerszámkonstrukciók elemzése, a hegesztési folyamat optimálása, az ergonomiai szempontok érvényesülésének ellenőrzése és számos más részletkérdés kritikus átvilágítása. A gyártási folyamat ennyire korai stádiumban végrehajtott szimulációja következtében a felhasználásra kerülő fizikai termelőeszközök

7 érettség és működési biztonság szempontjából sokkal előnyösebbek lesznek, mint a hagyományos módszerekben. A termék módosítása, a felfedezett hibák vagy a tökéletesítési lehetőségek kihasználása következtében a szerszámokon és készülékeken szükséges változtatásokat is már a virtuális modellen végre lehet hajtani, még a termelőeszközök végső specifikációja és legyártásuk engedélyezése előtt. Mivel ezzel a módszerrel a termékgyártás jellegére vonatkozó számos döntést időben előrehoznak, a digitális gyár jelentős mértékben leegyszerűsíti a változások végrehajtását és kivitelezését. Egyidejűleg messzemenően csökkenti mind a megtervezett termék, mind a már legyártott termelőeszközök konstrukciós változtatásának kényszerét. A Daimler-Chrysler autógyár pl. bejelentette, hogy a tehergépkocsikabinok szerelése esetében, előzetes szimuláció nélkül nem döntenek a termék és a gyártóeszközök kialakításáról. Ezzel végeredményben kiküszöbölik a gyártás során bekövetkező időveszteség lehetőségét, és csaknem 100%-os biztonsággal érik el az optimális feltételeket. A termelőeszközök biztonságának digitális módszerrel való megteremtése nagymértékben csökkenti a konstrukciós változtatások és utólagos helyesbítések számát is, ami közvetlenül a gyártóberendezések gyors kivitelezését eredményezi. A klímaberendezéseket gyártó Daikin amerikai vállalat közleménye szerint fő termékeik új változatának bevezetésekor a digitális ellenőrzések és a gyártás szimulációja révén a gyártás átfutási ideje 30%-kal, a tervezett beruházások mértéke 50%-kal csökkent. Ez lehetővé tette a termék korai bevezetését a piacon, és komolyan javította a rentabilitást. Kreatív megoldások kidolgozása digitális gyártásszimuláció révén A digitális gyártásszimuláció legnagyobb előnye az, hogy viszonylag kevés ráfordítással, igen korán elvégezhető a legkülönbözőbb gyártási forgatókönyvek modellezése, szimulációja, előnyeik és hátrányaik objektív összehasonlítása, anélkül, hogy ez a hardver vagy a reális modellek szempontjából költségtöbbletet jelentene. A digitális gyártás módszereinek, valamint eszközeinek alkalmazásában és fejlesztésében élen jár a Robert Bosch GmbH. Számítógéppel támogatott tervezőrendszerének elnevezése COPE Cooperativ Production Engineering, magyarul kooperatív gyártástervezés. A vállalat véleménye szerint a digitális gyár előnye, hogy alkalmazásával egyetlen változat helyett több új gyártórendszer kivitelezésének lehetőségeit lehet

8 vizsgálni. Ezt ma már ugyanakkora időráfordítással tudják elvégezni, mint amekkorára korábban egyetlen változat kidolgozásakor volt szükség. A digitális gyártásszimuláció ezek szerint több innovációt és kreativ megoldást eredményez, mert a virtuális környezetben a kétes vagy hibás döntések csupán tanulási tapasztalatszerzésnek tekinthetők, míg ha egy már elkészült berendezésen ugyanilyen hibát követnének el, az utólag szükséges változtatások a projektköltségvetést terhelnék, vagy ami még súlyosabb, a feleslegesen gazdaságtalan gyártási folyamat révén éveken keresztül csökkentenék a nyereséget. Bizonyított tény, hogy virtuális kísérleti lehetőség nélkül sok innovatív elképzelés fel sem merült volna. Időhiány miatt gyakran az ismert és már kipróbált, viszont kevésbé hatékony megoldást részesítik előnyben. A hatékony háromdimenziós gyártásszimuláció a gyártó vállalatok számára lehetőséget nyújt új és tökéletesített gyártási folyamatok kifejlesztésére. Érdekes, hogy ily módon az egyszer már megtervezett és a gyakorlatban bevált berendezések és berendezésrészek ismételt hasznosítása is leegyszerűsíthető. A General Motors pl. közölte, hogy egy új kelet-európai üzem építésekor a digitális modell 80%-át egy másutt már eredményesen működő hajtóműgyártó sorról át tudták venni, ami jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményezett. A gyártósor már bevált részeit új, innovatív megoldásokkal kombinálták és intenzív szimuláció ( Mi lenne, ha forgatókönyv ) révén optimálták, lebiztosították és meggyőző eredményességgel megvalósították. Az optimális megoldás keresése Bebizonyosodott, hogy a nagy teljesítményű digitális gyár eszközei egyértelműen tökéletesítik a gyártástechnológiát, egyidejűleg lehetővé teszik a termék kialakításának optimálását. Ugyanakkor a CAD és a digitális gyár összekapcsolása révén kialakított háromdimenziós termékmodell lehetővé teszi a gyártási folyamat szimulációját, a gyártás hatékonyságát utólag csökkentő konstrukciós hibák biztonságos kimutatását és azok még kivitelezés előtti korrigálását. A termék gyárthatóságának biztosítása és a hatékony gyártástechnológia korai kifejlesztése lehetővé teszi a gyármány- és gyártástervező szakemberek, valamint a gyártósoron foglalkoztatottak tudásának kombinált hasznosítását, ami közvetlenül biztosítja gyártástechnológiailag helyes és gazdaságilag eredményes termék létrehozását. Egyidejűleg messzemenően elkerülhető az, hogy a

9 terméket a gyártási követelmények miatt utólag módosítani kelljen. Nem kell tehát számolni az ilyen okok miatti lemaradásra, valamint a termelékenység csökkenésére. A japán Sumitomo Wiring Systems (SWS) vállalat gépjárművek és ipari berendezések számára gyárt kábeleket és huzalokat. A cégnek a gyártás digitális szimulációja segítségével sikerült 30%-kal meggyorsítania a gyártástervezést, a ráfordításokat pedig 80%-kal csökkentették. Amennyiben a CAD és a digitális gyár egymáshoz közvetlenül csatlakozik, nincs szükség interfészekre és a CAD-adatok konvertálására. Ebben az esetben a gyártástervezés a digitális gyárban az eredeti, mindig aktuális CAD-termékmodellekkel dolgozhat, viszont a konstruktőrnek is lehetősége van arra, hogy a CAD-rendszerben a készülékek és a gyártóeszközök eredeti, háromdimenziós modelljeit közvetlenül felhasználja a tervezett termék optimális kialakításához. Az együttműködést tovább javítja, ha mindkét felhasználási területen ugyanazzal a szoftverrendszerrel dolgoznak. Egy termék különböző alkatrészeit és szerelvényeit így minden további nélkül a saját gyártási és szerelési rendszerben vizsgálják, majd optimálják. Különösen olyan bonyolult termékek esetében, mint amilyenek a gépjárműszerelvények, repülőgép-alkatrészek vagy a villamos és elektronikus készülékek, a szerelési és szétszerelési folyamatok szimulációja döntő mértékben megkönnyíti a termékek gyártási és szerelési tulajdonságainak jó és biztonságos áttekintését. A Toyota Motor Corporation még a tervezés fázisában teljesen virtuálisan elvégzi járműveinek szerelését. Ezzel jelentős mértékben hozzájárultak a lehetséges hibák korai felismeréséhez és kiküszöbölték a költséges konstrukciós módosításokat. Ezzel a módszerrel már a tervezés fázisában ki lehet mutatni és ki lehet küszöbölni azokat a problémákat, amelyek például alkatrészek ütközését és átfedését eredményeznék. Előfordulhat ugyanis, hogy azok az alkatrészek, amelyek egy digitális CAD-termékmodell esetén a végső helyzetben tökéletesen illeszkednek, a szerelési folyamat közben ütközhetnek vagy egyáltalán nem szerelhetők. Egyes ütközések kívülről még nem ismerhetők fel, és csupán költséges prototípusok segítségével lehet ezeket kimutatni. A DaimlerChysler szerint a háromdimenziós modellek alapján végzett szimuláció gyakran még hatékonyabb, mint a fizikai modellek építése, mivel a szűkös helyek vagy alkatrészillesztések digitális eszközökkel végzett vizsgálata sokkal egyszerűbb és biztonságosabb, mint fizikai modelleken.

10 A Toyota igazolta, hogy a digitális gyártási folyamatok digitális ellenőrzésének bevezetése előtt a meglévő hibákat vagy egyáltalán nem, vagy csak sokkal később tudták kimutatni. Ami egy meghatározott szerelési sorrend esetében problémamentesen működött, az egy később megváltoztatott sorrend feltételei között már hibát okozott. Ezen túlmenően a terméknek azokat a tulajdonságait, amelyek a gyártás és a szerelés hatékonyságát biztosítják, már a korai konstrukciós fázisban feltétlenül tisztázni kell. A Toyota következetesen megvalósította azt a stratégiáját, hogy a projektek átfutási idejének lerövidítése érdekében kiküszöböl minden prototípust és modellt. Ahhoz hasonlóan, ahogy a számítógéppel segített tervezés (CAD) a digitális másolattal (DMU) kombinálva a fizikai termékprototípusok számának csökkentését, ill. teljes kiküszöbölését eredményezte, most azért alkalmazzák a digitális gyár koncepcióját, hogy minimumra csökkentsék a készülékek, szerszámok, anyagmozgató berendezések, valamint egyéb termelőeszközök prototípusai és modelljei iránti igényt. Amennyiben a legyárthatóság, a szerelhetőség és az ergonómiai alkalmasság bizonyítását virtuális környezetben oldják meg, akkor ez jelentős mennyiségű idő- és pénz megtakarítását eredményezi. Az ily módon végrehajtott, korai digitális ellenőrzések révén a Toyotanál sikerült drasztikusan csökkenteni a konstrukció utólagos módosításait. A General Motors szerint a hagyományos eljárás esetében szükséges, utolsó percekben végzett módosítások számát ezzel a módszerrel sikerült 40% alá csökkenteni. A DaimlerChrysler igazolta, hogy a digitális prototípusok a fizikai prototípusoknál alkalmasabbak a termék dinamikus tulajdonságainak megjelenítésére. Ily módon lehetővé válik a lehetséges problémák, pl. az alkatrész-ütközések korai felismerése és elhárítása. Folyamatok párhuzamos felépítése A gyártástechnológiai folyamatok fejlesztése nem egyszeri tevékenység, hanem olyan iterációs eljárás, amely egy vázlatos koncepcióval kezdődik, majd a termék gyártására és szerelésére vonatkozó részletes utasításokkal végződik. Ilyenkor a tervezési folyamat valamennyi fázisában hasznos a digitális gyártástervezés és -szimuláció, mivel a termelési folyamat tervezése és részletezése számára előállítja valamennyi környezeti feltételt. Például a gyártás előtervezésekor még kevés az előállítandó termékre vonatkozó információk mennyisége. Bár a termék tervezői számára talán már rendelkezésre áll néhány közelítő vázlat, és ismertek a termék struktúrájára vonatkozó első elképzelések, ilyenkor

11 azonban még nem dolgozták ki a háromdimenziós modellt. Éppen ilyenkor van viszont szükség a gyártási folyamatra vonatkozó koncepció ellenőrzésére a különböző gyártási alternatívák és a lehetséges gyártási környezeti feltételek szempontjából. A digitális modell birtokában viszont van mód arra, hogy ellenőrizzék a források iránti igényeket és kidolgozzák az anyagáramlás és a logisztikai folyamatok elvi elképzeléseit. Értékelhetők a különböző termelési stratégiák is, pl., hogy célszerű-e a termék előállítása célgépsoron, vagy inkább rugalmas gyártócella segítésével oldható meg jobban a gyártás. Vagyis már kezdeti fázisban lehetővé válik, hogy a rendelkezésre álló információk alapján definiálják, értékeljék és dokumentálják a különböző gyártási koncepciókat. A digitális tervezés és az erre felépülő gyártásifolyamat-szimuláció már a kezdeti fázisban áttekinthetővé teszi a gyártóberendezések alapterület-igényét, a szükséges beruházásokat és az elérhető termelési teljesítményt, vagyis a gyártmány előállítási költségeire vonatkozó kereskedelmi kalkulációhoz szükséges kritikus adatokat. A termékkonstrukció fejlődése során az újabb részleteket fokozatosan be lehet építeni a gyártási koncepcióba. Amennyiben átfogó PPR- (Termék, Folyamat, Forrás) adatmodellre épülő digitális gyár megoldást alkalmaznak, akkor a konstrukciós darabjegyzékből logikailag továbbfejleszthető a gyártási darabjegyzék. Erre mód nyílik, amint a termékre vonatkozó információk birtokában a gyártmányra vonatkozó részletekkel kiegészíthető a modell. Ezt az alábbi példa jól megvilágítja: mihelyt ismeretes a kötőelemek geometriai jellege és helyzete, a tervezőmérnökök megkezdhetik a robotok, szállítószalagok, készülékek és szerszámok kiválasztását, sőt adott esetben alternatív vagy egészen más technológiát fejleszthetnek ki. Vagyis a digitális gyár lehetővé teszi egy termékkonstrukció és a hozzá tartozó teljes gyártási koncepció egymással párhuzamos fejlesztését, kezdve a részletes műveletterveken, az automatikus berendezések programozásai kódjain keresztül egészen a teljes anyagáramlás szimulációs megoldásáig. Az eljárás lehetővé teszi az új termék gyártásának gyors beindítását, ugyanakkor biztosítja a termék kedvező minőségét és a gyártási költségek csökkentését. A Toyota egyik közleménye szerint az átfutási idő, a konstrukciós megoldás végleges jóváhagyásától a termelés beindításáig, kétharmadával, 13 hónapra volt csökkenthető. A Nissan az egyik járműmodell fejlesztésekor ezt az időszükségletet csaknem a felére, 20 hónapról 10,5 hónapra tudta csökkenteni.

12 A gyártósorok optimálása a kivitelezés előtt Egy új gyártósor üzembe helyezésekor vagy egy új terméknek a már meglévő gyártósorra irányításakor biztosítani kell a gyártási folyamat hatékonyságát. A digitális gyár ehhez különböző eszközökkel és módszerekkel rendelkezik, amelyekkel elvégezhető a gyártósor működésének és a különböző üzemeltetési paraméterek hatásának elemzése. Ezzel ki lehet mutatni a szűk keresztmetszeteket, a gyenge teljesítményű pontokat, majd kidolgozhatók a hiányosságokat kiküszöbölő korrekciós intézkedések. A termelés beindítását követően, ill. a termelőrendszer felépítése és szerszámokkal, készülékekkel ellátása után már rendkívül korlátozott és nagyon költséges a termelőberendezés hardver- és szoftverrészeinek módosítása. A digitális gyár ezen is képes segíteni. A tervezett termelési folyamat optimálásán kívül elősegíti a gyártórendszer üzemviteli tulajdonságainak korai megismerését. A mérnökök a megtervezett gyártósort virtuális közegben, kevés ráfordítással, mindaddig próbálgathatják és helyesbíthetik, míg el nem érik a sor kívánt teljesítményének optimálását, és biztosíthatják a beindítási folyamat hatékonyságát. Rendkívül előnyös, hogy ehhez nincs szükség a hardver egyetlen részletének sem az átépítésére vagy módosítására. Az építőanyagokat gyártó japán Daiken vállalat esetében a gyártás digitális szimulációja előtt nem volt lehetőség arra, hogy a gyártósor tervezésének kezdeti fázisaiban értékeljék annak működését. A vállalat azonban ma már a digitális gyár koncepciója alapján elvégzi a teljes gyártósor modellezését, és még jóval annak kivitelezése előtt szimulációval ellenőrzi különböző feltételek közötti viselkedését. Lehetőség van arra, hogy már a kezdeti fázisban megkezdjék a sor optimálását. Ennek során változtatják az egyes termékek termelési feltételeit darabszám, termékportfolió, gyártás, sorozatnagyság, munkahelyszám, gépmunkás-létszám és termelési ütemezés szempontjából. A feladat annak megállapítása, hogy ezek a tényezők hogyan befolyásolják az anyagáramlást, a fajlagos termelést, a berendezések kapacitásának kihasználását, továbbá, hogy melyek a gyenge pontok és a szűk keresztmetszetek. Kivitelezésük előtt a termelősorok optimálását különböző szinteken végzik. Nemcsak makroszinten (gépsorok elrendezése, anyagáramlás), hanem a háromdimenziós modellen teljes részletességgel elvégezhető az értékelés. A DaimlerChrysler is ezzel a módszerrel mutatja ki a várható problémákat, még egészen a tervezés kezdetén. Az anyagáramlás reális fel-

13 tételek közötti ellenőrzésén túl az egyes robotok részletes vizsgálatát is elvégzik. Ugyanakkor megvizsgálják a többi automatikus szerelőberendezés működését is, abból a szempontból, hogy azok kielégítik-e az üzemi feltételeket és a szerelés követelményeit. Kötési folyamatok és szerelési sorrendek optimálása A legtöbb tervező számára, különösen bonyolult termékek esetében, nehéz feladatot jelent a termékek üzemi szerelésének szemléltetése. A szerelésre kerülő alkatrészek kölcsönhatása a készülékekkel, szerszámokkal, kezelőberendezésekkel vagy a szerelőkkel, természetesen háromdimenziós probléma. Ezért különösen fontos a kötési folyamatok háromdimenziós szimulációja, figyelembe véve az ezt követő szerelési folyamatok sorrendjét. A digitális rendszer viszont lehetővé teszi a tervező számára, hogy olyan körülmények között figyelhesse meg a szerelési folyamatot, ahogy arra majd később, az üzemben fog sor kerülni. Mód nyílik tehát arra, hogy még korai stádiumban felismerje a lehetséges problémákat, és gazdaságosan elvégezze a szerelési folyamat, a termelőeszköz vagy a termék megváltoztatását. A japán SWS kábelgyártó cég a digitális gyár koncepciójának bevezetése előtt fizikai modellen ellenőrizte a szerelési terveket. Az egyes műveletelemek vizsgálatát magasan képzett szerelők közreműködésével, a szerelésre kerülő alkatrészek és készülékek felhasználásával végezték. Ennek során sok problémát ki lehetett mutatni, és a megfigyelési eredményeket a termék átdolgozása számára dokumentálták. Nehézséget okozott viszont, hogy ezek a modellek rendkívül drágák és csak korlátozott számban állnak rendelkezésre. Az egyes szerelési folyamatokban az alkatrészek száma gyakran elérte a 4000-et. Digitális modellek felhasználásával és az új felülvizsgálati módszer bevezetésével lehetővé vált, hogy a készülékproblémák kimutatása érdekében lényegesen több vizsgálatot hajtsanak végre, és céltudatosan, kis anyagi ráfordítással dolgozzák ki az optimális szerelési folyamatot. A DaimlerChrysler is meggyőződhetett a szerelési műveletek háromdimenziós szimulációjának előnyeiről. Az előbb említetteken kívül fontos volt a felesleges mozdulatok felismerése, a gyártó műveletek háromdimenziós szimulációja. Különösen a bonyolult szerelési és ellenőrzési folyamatok esetén volt előnyös a részletes művelettervek egyszerűsített kidolgozása. Az ilyen utasítások, járulékos megjegyzésekkel kiegészítve, a szerelő szakmunkás számára megkönnyítik a szerelési folyamat gyorsabb megértését, és meggyorsítják a betanulást. Minden esetben kimutathatóan javult a minőség is.

14 Hatékony műveleti utasítások kidolgozása A kiváló minőségű termékek hatékony előállítása érdekében fontos, hogy a dolgozó számára megfelelő termékinformációk és műveleti utasítások álljanak rendelkezésre, ugyanakkor lényeges az előírt művelet intuitív megtanulása. Ehhez nem elegendők a vázlatok és a kétdimenziós rajzok, viszont a háromdimenziós szimuláció hatékonyan megismerteti az alkatrészek, a készülékek és szerszámok szerepét a műveletben. Lehetőség van például arra, hogy különböző látószögből, esetleg kinagyítva ábrázolják az egyes műveleteket, függetlenül az időponttól, a művelet helyszínétől és a kommunikáció nyelvétől. Hordozható híradástechnikai eszközök felhasználásával közvetlenül a termelési folyamat helyén közölhető a műveleti utasítás. Az utólagos karbantartási és javítási utasítások is ugyanezzel az eljárással közölhetők. Természetesen nem minden művelet bonyolult annyira, hogy multimédiás, háromdimenziós műveleti utasításra volna szükség. Sok esetben hatékonyak és elegendőek az egyszerű, adott esetben ábrákkal kiegészített szöveges utasítások. Sok vállalatnál azonban nincs megoldva a műveleti utasítások központi tárolása és általános, több részlegre kiterjedő hasznosítása, pedig az új folyamatok gyors megértése és megtanulása fontos a termelés szempontjából. A háromdimenziós utasítások viszont könnyen érthetők és hozzájárulnak a minőség javulásához. Ergonómiai szempontok érvényesítése a termelőrendszerekben Különösen szerelőrendszerek tervezésekor és kivitelezésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni az emberi tényezőt. Az ember és az alkatrészek, üzemi berendezések, szerszámok, valamint munkasegédletek közötti kölcsönhatás kritikus jelentőségű a biztonságos és hatékony termelés szempontjából. A műveletek definiálásakor tekintettel kell lenni a lényeges ergonómiai szabályokra, kielégítve a törvényi és a vállalati munkavédelmi előírásokat. A munkarendszerek teljes hatékonysága akkor javul, amikor a dolgozó ergonómiailag helyesen kialakított környezetben dolgozhat. Az ergonómiai követelmények korai figyelembevétele révén elkerülhetők a dolgozók munkáját befolyásoló problémák és a termelőberendezéseken végrehajtandó költséges változtatások is. Az ergonómia azonban nemcsak a gyártásban, hanem a termék használatában és karbantartásában is fontos tényező, sőt, egyes csúcs-

15 technológiai területeken az üzemeltetési és karbantartási tevékenységek optimálása még a gyártástechnológiánál is fontosabb. A digitális gyár a különböző ergonómiai, formatervezési és elemzési módszereket a realitást megközelítő, pontos, kor, nem és nemzetiség szerint méretezett embermodellek segítségével is támogatja. Különböző ellenőrző jegyzékekben foglalja össze a kialakításra vonatkozó szabályokat és a törvényben rögzített irányelveket. Statikus testsablonok alapján ellenőrzi a kézzel megfogás tartományát és a látóteret. Akár az egyszerű, akár a bonyolult műveletek végrehajtásának lehetőségeit még háromdimenziós szimulációval is vizsgálhatja. A mozdulatok, a hozzáférhetőség, a terhelési paraméterek, az észlelési terek és egyéb, a kezelést befolyásoló tényezők felülvizsgálata révén kiküszöbölhetők a munka során később esetleg fellépő problémák, majd maguk a tevékenységek a dolgozó egészségének védelme szempontjából optimálhatók. A Toyota a szerelősor mentén vizsgálja valamennyi szerelési művelet olyan tényezőit, mint pl. a testtartás, a hozzáférhetőség, az átláthatóság vagy a dolgozó akadályoztatása. Ez lehetővé teszi, hogy a gyártási folyamatokat ergonómiailag megfelelően, ugyanakkor maximális mértékben hatékonyan alakítsák ki. A vállalatnál következetesen figyelembe veszik, hogy a maximálisan gazdaságos gyártási folyamatok megvalósításakor az eredményesség központi kritériuma a termék, a dolgozó és a termelőeszközök közötti kölcsönhatás. A gyártósorok termelékenységének biztosítása A gyártósorokat, az azokon belüli munkahelyeket, valamint a műveleteket a lehető leghatékonyabban kell kivitelezni. Manapság számos gyártási folyamatot intelligens robotok, megmunkáló, mérő és anyagmozgató berendezések segítségével automatizálnak. Ilyenkor a digitális gyár teszi lehetővé a vázlatos előtervezést, a részlettervezést, valamint a szimulációt, továbbá az automatizált gyártóberendezések függetlenített programozását, figyelembe véve mind az alkatrészek, mind a szerelvények, mind a gyártóberendezések, készülékek és szerszámok eredeti geometriai jellemzőit. Ezeknek a folyamatoknak a háromdimenziós szimulációja, különösen a konstrukció kidolgozásának kezdeti fázisaiban, igen kedvező eredmény elérését teszi lehetővé. A DaimlerChrysler a robotgépek beállítását és üzembe helyezését megelőzően dolgozza ki és ellenőrzi a vezérlőprogramokat. Ez a háromdimenziós szimuláció különösen a több készülékkel rendelkező munkahelyeken biztosítja a felütközések felismerését és a folyamatok haté-

16 konyságát, még mielőtt a berendezések elrendezését felépítenék, sőt még mielőtt azokat beszereznék. Ezzel a módszerrel válik lehetővé, hogy jelentős mértékben csökkentett beruházással oldják meg a hegesztőberendezések üzembe helyezését. A hatékonyság növelésén túl a digitális gyár komoly mértékben hozzájárul a termelőberendezések kapacitásának kihasználásához is. A drága termelőberendezések üzemeltetése csak akkor kifizetődő, ha azok ténylegesen termelnek. Messzemenően ki kell zárni tehát az olyan időveszteségeket, amelyeket a hibás vezérlőszoftver vagy a termelőberendezésnek az új alkatrészek gyártására való átállás miatti előkészületei által előidézett állások okoznak. A digitális gyár felhasználása esetén a hegesztőberendezések, robotok, számítógép-vezérlésű szerszámgépek, tárolt programozású vezérlések (SPS), mérőgépek, portálos anyagmozgató készülékek és más automatizált eszközök programozásának kidolgozása, kipróbálása és optimálása a termelőrendszertől függetlenül, offline, virtuális szimulációval hajtható végre. Alkatrészek és folyamatok módosításakor, termékváltás vagy egyéb ok miatti átállás esetében a már működő gyártóberendezés mindaddig tovább üzemel, amíg valamennyi szükséges előkészület, valamint ellenőrzés meg nem történt, és sor kerülhet az új program betöltésére. Ezáltal a gyártórendszer rövid megszakítás után az új rendszerben tovább üzemeltethető. A digitális gyár bevezetése A digitális gyár kétségkívül számos olyan előnnyel jár, amelyről lemondani már gazdasági okokból sem szabad. Sok vállalat számára azonban annyira nyomasztóan nagynak tűnik ennek a koncepciónak a terjedelme és hordereje, hogy vonakodnak bevezetni ennek az eljárásnak az eszközeit és módszereit. A helyzet azonban az, hogy a digitális gyár lehetőségeinek kihasználásával kapcsolatban nem szabad a mindent vagy semmit elvet alkalmazni. A legtöbb vállalat ugyanis a digitális gyár eszközeit és módszereit lépésenként vezeti be. Tevékenységüknek csupán egy szegmensét választják ki, például az alkatrészgyártást, a nyers darabok előállítását, a logisztikát vagy valamilyen meghatározott részfeladatot, pl. a gyártástervezést, a kalkulációt, az anyagáramlás szimulációját vagy a rögzítési műveletek digitális biztonságának ellenőrzését. Olyan területeket választanak, ahol a legjobban szorít a cipő, és ahol éppen ezért a legnagyobb a hajlandóság a változtatásokra, és ahol ugyanakkor gyors, konkrétan kifejezhető eredményre lehet számítani.

17 A digitális gyár bevezetése egyfajta utazás mint minden üzleti folyamat megváltoztatása. Amikor egy vállalat bevezeti a háromdimenziós CAD-modellezést vagy a PDM-rendszert, vagy azzal a gondolattal foglalkozik, hogy milyen előnyökkel járna a teljes termékéletciklus-menedzsment alkalmazása, akkor már rálépett erre az útra. Az eredményesség előfeltétele a világos elképzelésekre és stratégiára épülő, hosszú távú terv, valamint a vezetők tartós támogatása. Fontos, hogy a terv minden egyes részfázisában ne csak a hosszú távú célok elérésére gondoljanak, hanem egyértelmű, jelentős, már rövid távon is érezhető és mennyiségileg minősíthető előnyöket érjenek el. Csak ezzel motiválhatók a munkatársak és érhető el az a széles körű támogatás, amelyre a terv eredményessége érdekében szükség van. Akkor érik el a döntő fordulópontot, amikor minden érintett rájön, hogy az újabb tervekben már hasznosítani lehet a digitális gyárral előzetesen elért eredményeket és tapasztalatokat. Különösen a már begyakorlott technológiák esetében nem könnyű elérni a változást. A digitális gyár használata új üzleti folyamatokat hoz létre, és módosítja az üzemen belüli együttműködést is. Célszerű ezért olyan külső szakemberek közreműködését igénybe venni, akik a gyártástechnológiák tervezése és optimálása, valamint a szimuláció területén megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek, és támogatást tudnak nyújtani a digitális gyár egyes összetevőinek felhasználásában. A digitális gyár bevezetése nem oldható meg máról holnapra, azonban a projekt megfelelő irányításával és a vezetők szilárd támogatásával komoly gazdasági és financiális eredmények elérését eredményezheti. Összeállította: Dr. Barna Györgyné Menges, R.; Schmitt, P.: Die Digitale Fabrik der zentrale Bestandteil einer PLM- Strategie. = Zeitschrift für wirtschaftlichen Fabrikbetrieb, 100. k sz aug. p Marczinski, G.: Digitale Fabrik anspruchsvolle Technologien sinnvoll einsetzen. = Zeitschrift für wirtschaftlichen Fabrikbetrieb, 99. k. 11. sz p Grabmeier, G.: Digitale Fabrik ist erst in zweiter Linie ein IT-Thema. = Produktion, sz. ápr. p. 7. Meier, H.; Homuth, M.: Erschliessung der Potenziale der Digitalan Fabrik in heterogener Systemlandschaft. = Zeitschrift für wirtschaftlichen Fabrikbetrieb, 100. k sz p

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ

Részletesebben

Az elképzeléstől a megvalósításig a termék- és gyártástervezés új eszközei és módszerei

Az elképzeléstől a megvalósításig a termék- és gyártástervezés új eszközei és módszerei SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, SZERVEZÉSI MÓDSZEREK Az elképzeléstől a megvalósításig a termék- és gyártástervezés új eszközei és módszerei Az idő egyre inkább a verseny döntő tényezőjévé válik. A digitális eszközökkel

Részletesebben

Sajtóinformáció. RBHU/MK 2004rbgr-ww_h. A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben

Sajtóinformáció. RBHU/MK 2004rbgr-ww_h. A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben Sajtóinformáció RBHU/MK 2004rbgr-ww_h A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben Már a 2003-as év is kielégítő eredményeket hozott Az elektronikus stabilitási program

Részletesebben

Kezdjen el 3D-ben gondolkodni. AutoCAD

Kezdjen el 3D-ben gondolkodni. AutoCAD Kezdjen el 3D-ben gondolkodni. AutoCAD Civil 3d 2009 Jobb vele dolgozni Az AutoCAD Civil 3D szoftver egyszerűen jobb módszert kínál az építőmérnöki projektek tervezési, elemzési és dokumentálási feladatainak

Részletesebben

Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása

Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása A VÁLLALATIRÁNYÍTÁS RÉSZTERÜLETEI Nyugdíjba az előnyugdíjjal az idősebb munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítása Az európai társadalmak öregedése kihívások és feladatok elé állítja a munkaerő-piaci

Részletesebben

Elektronikus közhiteles nyilvántartások Megvalósítási tanulmány

Elektronikus közhiteles nyilvántartások Megvalósítási tanulmány eegészség Program 27. Projekt Elektronikus közhiteles nyilvántartások Megvalósítási tanulmány Készítette: Szentgáli Ádám (Stubenvoll Bt.) 1.1 Budapest, 2004 szeptember 30 Tartalom I. Az EKNY adatbank,

Részletesebben

Az AGNES-program. A program szükségessége

Az AGNES-program. A program szükségessége Az AGNES-program A program szükségessége A Paksi Atomerőmű VVER-440/V-213 blokkjai több mint húsz éve kezdték meg működésüket. A nukleáris biztonságtechnikával foglalkozó szakemberek érdeklődésének homlokterében

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A dolgozók képzésének és támogatásának szerepe az ergonómiai programok sikerében

A dolgozók képzésének és támogatásának szerepe az ergonómiai programok sikerében ERGONÓMIA 5.1 A dolgozók képzésének és támogatásának szerepe az ergonómiai programok sikerében Tárgyszavak: ergonómia; képzés; részvétel; visszacsatolás; támogatás; kockázatkezelés; kísérlet. A munkavégzést

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben

A termékkísérő szolgáltatások szervezeti helye az iparvállalatokon belül

A termékkísérő szolgáltatások szervezeti helye az iparvállalatokon belül A VÁLLALATOK IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZÉSE A termékkísérő szolgáltatások szervezeti helye az iparvállalatokon belül Az utóbbi időben az iparvállalatok egyre több olyan szolgáltatást kínálnak ügyfeleiknek, amelyek

Részletesebben

OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA

OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA Eszközcsomag a vállalati igények, a szakképzési kínálat és az emberi tőke kapacitásainak hatékony összehangolására Adaptáljuk! OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA

Részletesebben

MUNKAIDŐ. A munkaidő- és műszaktervek. A Merck KgaA vállalat

MUNKAIDŐ. A munkaidő- és műszaktervek. A Merck KgaA vállalat MUNKAIDŐ A munkaidő- és műszaktervek számítógépes elkészítése egy német vállalatnál A munkaszervezés új formái napjainkban korábban ismeretlen mértékben határozzák meg a napi munka tartalmát. A magas bérszintű

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szám János. Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szám János. Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen. A követelménymodul megnevezése: Szám János Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) A követelménymodul

Részletesebben

BBBZ kódex --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 4.3.2.5 Hajócsavar-gyártás

BBBZ kódex --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 4.3.2.5 Hajócsavar-gyártás 4.3.2.5 Hajócsavar-gyártás A hajócsavarok gyártása erősen speciális tevékenység, amelynél olyan eszközökre is szükség van, mint a nagy méretű öntvények készítéséhez használt berendezések, azok megmunkálására

Részletesebben

Mit kell és mit célszerű szabályozni a vállalkozáson belül?

Mit kell és mit célszerű szabályozni a vállalkozáson belül? Jó, ha tudod! Mit kell és mit célszerű szabályozni a vállalkozáson belül? A számviteli törvény előírásai szerint a számviteli politikában kell szabályozni azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat,

Részletesebben

Bevezetés 2. Aggregált terv készítése (esettanulmány) 3. Megoldás 3. Aggregált termelési terv összeállítása 8. Érzékenységvizsgálat 12

Bevezetés 2. Aggregált terv készítése (esettanulmány) 3. Megoldás 3. Aggregált termelési terv összeállítása 8. Érzékenységvizsgálat 12 Bevezetés 2 Aggregált terv készítése (esettanulmány) 3 Megoldás 3 Zéró raktárkészlet stratégia 4 Állandó munkaerőszint stratégia 5 Az optimális megoldás lineáris programozással 6 Aggregált termelési terv

Részletesebben

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Üzemfenntartás pontozásos értékelésének tapasztalatai

Üzemfenntartás pontozásos értékelésének tapasztalatai AZ ÜZEMFENNTARTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.01 Üzemfenntartás pontozásos értékelésének tapasztalatai Tárgyszavak: mutatószám; kohászat; kiegyensúlyozott értékelőkártya; üzemfenntartási stratégia. Egy német

Részletesebben

Nem feltétlenül, és akkor sem biztos, hogy azonnal. Az alábbiakban ennek az elhatározásához adunk néhány meggondolandó szempontot és tapasztalatot.

Nem feltétlenül, és akkor sem biztos, hogy azonnal. Az alábbiakban ennek az elhatározásához adunk néhány meggondolandó szempontot és tapasztalatot. 343. Az EU-jövôkép készítés jelentôsége, funkciói 1. Kell-e minden vállalkozásnak EU-jövôképet készítenie? Nem feltétlenül, és akkor sem biztos, hogy azonnal. Az alábbiakban ennek az elhatározásához adunk

Részletesebben

Tárgyszavak: celluláris gondolkodás; gyártási cella; irodai cella; információszállítási cella; adminisztrációs tevékenység.

Tárgyszavak: celluláris gondolkodás; gyártási cella; irodai cella; információszállítási cella; adminisztrációs tevékenység. A VÁLLALATVEZETÉS EGYES TERÜLETEI Az irodai munka korszerűsítése. A celluláris elv érvényesítése A különböző vállalati szervezeteknél az elmúlt két évtizedben végrehajtott reorganizáció elkerülte az irodai

Részletesebben

Az üzemi méréstechnika hat szabálya

Az üzemi méréstechnika hat szabálya TECHNIKA Az üzemi méréstechnika hat szabálya Tárgyszavak: mérés; méréstechnika; számítógépes; szoftver; adatfeldolgozás; optikai ellenőrzés; mérőrendszer; integrált. A méretek felvétele és a mérési adatok

Részletesebben

Adatfeldolgozó központok energiafelhasználása

Adatfeldolgozó központok energiafelhasználása BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 7 8. sz. 2006. p. 81 87. Racionális energiafelhasználás, energiatakarékosság Adatfeldolgozó központok energiafelhasználása Az adatfeldolgozó

Részletesebben

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2008. március Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

Az informatikai stratégia kialakításának és megvalósításának irányelvei

Az informatikai stratégia kialakításának és megvalósításának irányelvei Az informatikai stratégia kialakításának és megvalósításának irányelvei 50 40 30 20 10 0 35 30 25 20 15 10 5 0 MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Készült a brit kormány informatikai központja által

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat Gépészmérnöki és Informatikai Kar Mérnök Informatikus szak Logisztikai Rendszerek szakirány Korszerű raktározási rendszerek Szakdolgozat Készítette: Buczkó Balázs KOKIOC 3770 Sajószentpéter, Ady Endre

Részletesebben

Adatkezelési Tájékoztató

Adatkezelési Tájékoztató Adatkezelési Tájékoztató Az adatok kezelésével összefüggésben a Nyomtatóalkatrész.hu Kft. (továbbiakban: Szolgáltató) mint adatkezelő, ezúton tájékoztatja az érintetteket (továbbiakban: Felhasználó) a

Részletesebben

Targoncák ergonómiai és formatervezése

Targoncák ergonómiai és formatervezése BME OMIKK LOGISZTIKA 11. k. 6. sz. 2006. november december. p. 58 66. Tanulmánytár * Szállítási logisztika Targoncák ergonómiai és formatervezése A formatervezési követelmények lényege a műszaki innováció

Részletesebben

INTEGRÁLT ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER

INTEGRÁLT ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER INTEGRÁLT ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER Professzionál Zrt. 20 ÉVE ÚTON AZ INFORMATIKA VILÁGÁBAN A Professzionál Zrt-t 1989-ben alapították a Professzionál Kisszövetkezet jogutódjaként. Az elmúlt két évtizedben

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló

Részletesebben

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez: A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra

Részletesebben

Gépgyártó cégek karbantartó javító szolgáltatásainak szerepe a piaci versenyben

Gépgyártó cégek karbantartó javító szolgáltatásainak szerepe a piaci versenyben AZ ÜZEMFENNTARTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.01 2.08 Gépgyártó cégek karbantartó javító szolgáltatásainak szerepe a piaci versenyben Tárgyszavak: szerviz; szolgáltatás; piac; gépgyártás; szerszámgép. A gépiparban

Részletesebben

Határtalan jelentések

Határtalan jelentések Minőségi munka hatékonyabban Határtalan jelentések Áttekintés A vállalat neve: PepsiAmericas Iparági szektor: élelmiszer-kereskedelem Megoldási terület: üzleti intelligencia Microsoft megoldás: SQL Server

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

A vezetést szolgáló személyügyi controlling

A vezetést szolgáló személyügyi controlling LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az

Részletesebben

Követelmények a megbízható működés terén. Információbiztonsági osztályozás a megbízható működés szempontjából. T - T üz T

Követelmények a megbízható működés terén. Információbiztonsági osztályozás a megbízható működés szempontjából. T - T üz T Követelmények a megbízható működés terén Információbiztonsági osztályozás a megbízható működés szempontjából Megbízható működés Az informatikai rendszerek megbízható működését úgy értelmezzük, hogy az

Részletesebben

MEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések

MEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések MEMO/11/197 Brüsszel, 2011. március 28. MEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések A téma jelentősége A közlekedés alapvetően fontos gazdaságunk és társadalmunk számára, a mobilitás pedig nélkülözhetetlen

Részletesebben

A villamos áram élettani hatásaival tisztában kell lenni az érintésvédelem kialakítása, a balesetek megelőzése céljából.

A villamos áram élettani hatásaival tisztában kell lenni az érintésvédelem kialakítása, a balesetek megelőzése céljából. 3.M. 3. L. 1, Bevezetés 3.M. 3. L. 1.1, Az alapszerelések értelmezése Részben a fentiekben leírtakból következően már behatárolt a téma, illetve az alapszerelések értelmezése. Tehát a leggyakrabban előforduló

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,

Részletesebben

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Fröccsöntés irányzatok és újdonságok Az európai műanyag-feldolgozók, gép- és vezérlésgyártók képviselői együtt vitatták meg a fröccsöntés fejlesztési lehetőségeit és az előrelépés

Részletesebben

(Gondolatok az épített környezethez kapcsolódóan) A "fenntartható fejlődés" típusú forgatókönyv érvényesülésének esete

(Gondolatok az épített környezethez kapcsolódóan) A fenntartható fejlődés típusú forgatókönyv érvényesülésének esete A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE (Gondolatok az épített környezethez kapcsolódóan) A "fenntartható fejlődés" típusú forgatókönyv érvényesülésének esete A "fenntartható fejlődés"

Részletesebben

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),

Részletesebben

Gyártási folyamatok tervezése

Gyártási folyamatok tervezése Gyártási folyamatok tervezése Dr. Kardos Károly, Jósvai János 2006. március 28. 2 Tartalomjegyzék 1. Gyártási folyamatok, bevezetés 9 1.1. Gyártó vállalatok modellezése.................. 9 1.1.1. Számítógéppel

Részletesebben

ÉFE A NYUGODT ÉPÍTKEZÉSÉRT

ÉFE A NYUGODT ÉPÍTKEZÉSÉRT ÉPÍTKEZŐK FOGYASZTÓVÉDELMI EGYESÜLETE Association of Building-trade Consumer Protection ÉFE A NYUGODT ÉPÍTKEZÉSÉRT Prevenciós Program eszközeinek ismertetése A prevenció az egyetlen járható út - A Nyugodt

Részletesebben

A szoftverek és a vezetői kreativitás szerepe a vállalati teljesítmény mérésében és irányításában

A szoftverek és a vezetői kreativitás szerepe a vállalati teljesítmény mérésében és irányításában A VÁLLALATOK IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZÉSE A szoftverek és a vezetői kreativitás szerepe a vállalati teljesítmény mérésében és irányításában A vállalatok jövője szempontjából meghatározó jelentőségű döntéseket

Részletesebben

Bosch IP Bevezetés az IP technológiába és a CCTV jövőjébe. Bosch IP hálózati videotermékek ismertetője

Bosch IP Bevezetés az IP technológiába és a CCTV jövőjébe. Bosch IP hálózati videotermékek ismertetője Bosch IP Bevezetés az IP technológiába és a CCTV jövőjébe Bosch IP hálózati videotermékek ismertetője 2 3 A CCTV technológiában bekövetkezett változások hajtóerejét három fő követelmény adta. Az első,

Részletesebben

Mielőbbi válaszát várva, üdvözlettel: Lukács András elnök

Mielőbbi válaszát várva, üdvözlettel: Lukács András elnök Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest Budapest, 2006. szeptember 14. Tisztelt Miniszter Úr! Ismételten szeretnénk felhívni a figyelmét egy olyan

Részletesebben

Sikeres oktatási és nevelési utak Ajánlások az átmenetek szervezéséhez

Sikeres oktatási és nevelési utak Ajánlások az átmenetek szervezéséhez Sikeres oktatási és nevelési utak Ajánlások az átmenetek szervezéséhez 2. RÉSZ: Alsó tagozatból felső tagozatba és általános iskolából középiskolába 2 Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen Ungarndeutsches

Részletesebben

Tárgyszavak: vásárlói hűség; válságkezelés; vevőkapcsolat; CRM.

Tárgyszavak: vásárlói hűség; válságkezelés; vevőkapcsolat; CRM. A MARKETING ESZKÖZEI A vevő a király továbbra is Ha egy vállalat válságba kerül, kezdetben a működési költségek csökkentésére összpontosít. A vevők megtartását célzó (vevőorientált) intézkedések gyakran

Részletesebben

erő/nyomaték további kapcsolások, terhelések első kapcsolás, terhelés oldás, leterhelés deformáció

erő/nyomaték további kapcsolások, terhelések első kapcsolás, terhelés oldás, leterhelés deformáció 00/3 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS QUALITY ASSURANCE R&R VIZSGÁLATOK FEJLESZTÉSE TRENDES JELLEMZŐ MÉRÉSI RENDSZERÉRE DEVELOPMENT OF R&R STUDIES ON THE MEASURING SYSTEM OF TREND CHARACTERISTIC GREGÁSZ TIBOR PATAKI

Részletesebben

Rendszerterv. 1. Funkcionális terv. 1.1. Feladat leírása:

Rendszerterv. 1. Funkcionális terv. 1.1. Feladat leírása: Rendszerterv 1. Funkcionális terv 1.1. Feladat leírása: A feladat egy GPS-képes eszközökön futó alkalmazás, illetve ennek szerver oldali párjának létrehozása. A program a szerveren tárolt adatbázis alapján

Részletesebben

2.4. A szervezeti formák 2.4.1. A szervezetek strukturális jellemzői

2.4. A szervezeti formák 2.4.1. A szervezetek strukturális jellemzői 2.4. A szervezeti formák 2.4.1. A szervezetek strukturális jellemzői Munkamegosztás és annak szabályozása A munkamegosztás egy nagyobb feladat részfeladatokra bontása és egyes szervezeti egységekhez történő

Részletesebben

Minőségirányítás az építőiparban. Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök 2013.

Minőségirányítás az építőiparban. Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök 2013. Minőségirányítás az építőiparban Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök 2013. Minőség és megfelelőség A dolgok minőségét azok a tulajdonságaik és jellemzőik adják, amelyek képessé teszik arra, hogy igényeket,

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről

325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről 325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Következtetések

Részletesebben

12. előadás: Az ingatlan-nyilvántartás korszerűsítése

12. előadás: Az ingatlan-nyilvántartás korszerűsítése 12. előadás: Az ingatlan-nyilvántartás korszerűsítése Az állami földnyilvántartás gépi feldolgozása Az állami földnyilvántartás a földekre vonatkozó népgazdasági tervezésnek, statisztikai adatgyűjtésnek,

Részletesebben

A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT. 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL

A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT. 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL A főtitkár 2009/03/05 Réf.: D(2009) 9352 A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL (az Eljárási

Részletesebben

Minőségmenedzsment alapok

Minőségmenedzsment alapok MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN (BMEGT20A001) Z ALAPKÉRDÉSEK 2007/08/2 félév 3. zárthelyi dolgozat Minőségmenedzsment alapok Tesztek (A zh-n nem ugyanebben a sorrendben szerepelnek a válaszok, egy

Részletesebben

Szakmai zárójelentés

Szakmai zárójelentés Szakmai zárójelentés A csoporttechnológia (Group Technology = GT) elvi és módszertani alapjaihoz, valamint a kapcsolódó módszerek informatikai alkalmazásaihoz kötődő kutatómunkával a Miskolci Egyetem Alkalmazott

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 2007 Fóliák, tulajdonságok

Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 2007 Fóliák, tulajdonságok 2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Kaba Város Önkormányzata

Kaba Város Önkormányzata Kaba Város Önkormányzata Pályázati intézkedési terület: Önkormányzati fenntartásban, vagy működtetésben álló intézményekkel különösen köznevelési-oktatási, valamint szociális, közművelődési, gyermekvédelmi

Részletesebben

Az építésgépesítés célja:

Az építésgépesítés célja: Építőipari, gépesítés célja, fokozatai, gépgazdálkodás feladatai, teendői, gépi munkaidő felosztása, teljesítmények dokumentálása a gyakorlatban, gépnaplók, gépköltségek, jelentési kötelezettségek gépekről.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2008.7.18 COM(2008) 480 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK

Részletesebben

1.3. Néhány meghatározás A kézikönyv pontos megértéséhez mindenekelôtt néhány fogalmat kell tisztáznunk, melyek az alábbiak:

1.3. Néhány meghatározás A kézikönyv pontos megértéséhez mindenekelôtt néhány fogalmat kell tisztáznunk, melyek az alábbiak: KÖSZÖNTÔ 2 Kedves Olvasó! Az 1997-es területfejlesztési Phare Program Tanácsadási és képzési program kis- és középvállalkozásoknak címû tanácsadói projektje keretében elkészült beszállítói kézikönyvet

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a Társadalombiztosítási Alap kezelőjénél végzett szárnvevőszéki vizsgálatok hasznosulásának utóellenőrzéséről 1992. augusztus 110. - 2 - Az ellenőrzést vezette: Barnberger Mária (az

Részletesebben

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról A 29. CIKK ALAPJÁN LÉTREHOZOTT ADATVÉDELMI MUNKACSOPORT 01197/11/HU WP187 15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról Elfogadva 2011. július 13-án Ez a munkacsoport a 95/46/EK irányelv

Részletesebben

DSI működésre. tervezve. Hogyan fog kinézni a jövő informatikai infrastruktúrája? Egész szoftverrendszerek egy

DSI működésre. tervezve. Hogyan fog kinézni a jövő informatikai infrastruktúrája? Egész szoftverrendszerek egy DSI működésre tervezve A Microsoft Dynamic Systems Initiative (DSI, dinamikus rendszerek kezdeményezése) névre hallgató koncepciójának mottója: Design for Operations. Célja olyan dinamikus, rugalmas rendszerek

Részletesebben

MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT

MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT Aki házat épített vagy felújított úgy, hogy nem lépte túl a tervezett költségeket, időben elkészült, ráadásul az elképzelt minőségben, az átesett első projektmenedzseri munkáján.

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

ALAPKÖVEK A JÓ STRATÉGIÁHOZ

ALAPKÖVEK A JÓ STRATÉGIÁHOZ Varsányi Judit: ALAPKÖVEK A JÓ STRATÉGIÁHOZ Megjelent a Marketing folyóirat 1990/2. számában A cikk szerzője a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa. Technológusként és fejlesztő mérnökként

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A KUMULÁCIÓ JELENTŐSÉGE NEMZETKÖZI

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Emelt Szintű etanácsadó Képzés

Emelt Szintű etanácsadó Képzés Emelt Szintű etanácsadó Képzés Kulturális innováció az Észak-magyarországi régióban REKÉP Regionális Kultúra Építő Projekt TÁMOP 3.2.3/08/2 Eszterházy Károly Főiskola Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

AJÁNLÁSA. a központi közigazgatási szervek szoftverfejlesztéseihez kapcsolódó minőségbiztosításra és minőségirányításra vonatkozóan

AJÁNLÁSA. a központi közigazgatási szervek szoftverfejlesztéseihez kapcsolódó minőségbiztosításra és minőségirányításra vonatkozóan KORMÁNYZATI INFORMATIKAI EGYEZTETŐ TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG 24. SZÁMÚ AJÁNLÁSA a központi közigazgatási szervek szoftverfejlesztéseihez kapcsolódó minőségbiztosításra és minőségirányításra vonatkozóan 2005.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉS A KSH-STRATÉGIÁRÓL (2006)

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉS A KSH-STRATÉGIÁRÓL (2006) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉS A KSH-STRATÉGIÁRÓL (2006) Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978 963 235 102 5 FELELÕS KIADÓ: Dr. Pukli Péter, a KSH elnöke KÉSZÜLT: a KSH Tervezési

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA EN EN EN AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.01.27. COM(2005) 14 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

A KOMBINÁLT MOBILITÁS MINT A MOBILITÁSKREATÍV VASÚTVÁLLALATOK MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSA

A KOMBINÁLT MOBILITÁS MINT A MOBILITÁSKREATÍV VASÚTVÁLLALATOK MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSA STRATÉGIA TERVEZÉS TECHNOLÓGIA Közlekedéstudományi Konferencia Győr A KOMBINÁLT MOBILITÁS MINT A MOBILITÁSKREATÍV VASÚTVÁLLALATOK MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSA Dr. Rixer Attila Széchenyi István Egyetem Közlekedési

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

ARZENÁL KERESKEDELEMFEJLESZTŐ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG BESZÁLLÍTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA

ARZENÁL KERESKEDELEMFEJLESZTŐ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG BESZÁLLÍTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA ARZENÁL KERESKEDELEMFEJLESZTŐ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 1095 Budapest, Soroksári út 158. Cégjegyzékszám: 01-09-062149 Adószám: 10247132-2-44 BESZÁLLÍTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA ELŐZMÉNYEK A. Felismerve azt

Részletesebben

Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai

Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai Cseh Gábor Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Bevezetés A veszélyes helyzetek azonosítására,

Részletesebben

SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY

SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja 1970. IX. 22. (CE-781) Nemzetközi osztályozás: G Ot n 1/00, G 01 n 3/00, G 01 n 25/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel

Részletesebben

Tartalom. CCNA Discovery 4 9. fejezet Ajánlatkészítés

Tartalom. CCNA Discovery 4 9. fejezet Ajánlatkészítés 9. Ajánlatkészítés Tartalom 9.1 Az ajánlathoz szükséges információk összegyűjtése 9.2 A kivitelezési terv elkészítése 9.3 A kivitelezés tervezése 9.4 Az ajánlat elkészítése és bemutatása Az ajánlathoz

Részletesebben

A logisztikai rendszer tervezésének alapesetei

A logisztikai rendszer tervezésének alapesetei A logisztikai rendszer tervezésének alapesetei a meglévő rendszer korszerűsítését kell elvégezni, gyenge pontjait, szűk keresztmetszeteit kell megszűntetni, adott gyártórendszernek kell megtervezni a logisztikai

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor

Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat eredmények és továbblépési lehetőségek A területi szemlélet szociális ágazaton belüli meghonosítása

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

12. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás:... 21 13.

12. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás:... 21 13. H Á Z I R E N D Tartalom 1. Bevezető rendelkezések... 4 1.1. Jogi háttér... 4 1.2. Alapelvek... 4 1.3. A Házirend nyilvánossága... 4 1.4. A Házirend elfogadásának, felülvizsgálatának és módosításának szabályai...

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések

Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Összetett érvelések Hosszabb szövegekben vagy beszédekben számos esetben találkozunk összetett érvelésekkel. (Lásd előző dián a 22-es csapdájának

Részletesebben

Elméleti tribológia és méréstechnika Összefüggések felület- és kenőanyag-minőség, súrlódás és kopás között

Elméleti tribológia és méréstechnika Összefüggések felület- és kenőanyag-minőség, súrlódás és kopás között ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.03 Elméleti tribológia és méréstechnika Összefüggések felület- és kenőanyag-minőség, súrlódás és kopás között Tárgyszavak: tribológia; kenés; kenőanyag; mérés; kenőolaj.

Részletesebben

AOSZ. Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál

AOSZ. Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál AOSZ Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál Szeleczki István: Kérdőíves felmérés szervezetfejlesztői összefoglaló (kutatási

Részletesebben