Az önálló gazdasági népiskolák és az OMGE.

Átírás

1 Meztazdasd! ftépöktütds XVI. tvfoyam, 4~ szám. (GAZDASÁGI NÉPISKOLA) Kskunhaas, ápriis A GAZDASÁGI SZAKT ANITÖK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉN,EK HIVAT ALOS~KÓZLÖNYE Etifizetési dj: egész évre 8 peng. Az eo- FELELŐS SZERKE&ZTÖ Megjeenik augusztus kivétee!, e havonta. fizetési és hirdetési djak a Gazdas6gi Szak Szerkeaztség és kiadóhivata: Kir.kunhaaa untók Orsz4gos EgyesUiete pénzt6rinak Teir NAGY JÓZSEF BÉLA Gazdasig NépskoJa. -Az Egyesüet ta) a kevire az caekkadmin kuidendk. a apot tagdijuk feében kapj61. It. ap kiadiiért fee: Nagy József Béa Kakunhaas. Kadótuajdonos. a Gazda&6g Szaktanítók Orazigoa Egyesüete, Makó. Az önáó gazdasági népiskoák és az OMGE. Irta : VISSZHANG. A~ O. M. G. E. irodami és tanügyi szakosztáya Budiapesten a Kijzteek székháza tanácstermében f. évi február hó 20.-é.n tarto tta üését a SiOkásos keretek között. E gyüés efoyásiró rész~es be SJZámoót közö a :.Közteekc f. évi márciub 1. száma. A& igen érdekes és értékes vitábó1 nem mehetünk e szó nékü Buday Barn! a»köz!eekc főszerkesztőjének oraégo ecr61iiettk nagyon becsüt tazteetbei tagjnak a következő kijeentései meett:»a küön szaktanitó s gazdasági népskoá aak kft foi)'atékosiéta van. Egyik az, hogy a aaktaat6k a tfik evart Gná6 tev,kenyaérre aem efg avatottak. Itt meg ke jegyecni, hogy a ga1zdasági szaktanitóképzés is,.ami háboru eőtt a födmüveésügyi konnány doga vot,c a kutusz. mfdu:er kezeibe c:suszott, aki azonban a uakaa t6k ktpzaére akamas n'aette aem radekezk. másik bba pedf az, íogy a ntaszmtnsztert a gazdasai ntpik ok fegyeete nempontjábó aem timogatjak megfeeő suer6k. Ezze szemben a födmüveésügyi kormány mezörazdasági uakskoái kitünő vidéki központomak kina~kozaá aak arr.1 a céra, hogy a körzetikbe esö ~razda ica nfpbf( okat fejd(yeeik ai vegyék.«a fenti kijeentésse e gyüésen senki sem.,rzát szembe, igy az mint közvéemény megy át assanként a köztudatba. Nézzünk tehé.t egaább mi, az éneketek, e kijeentések'ke szembe. A feett ne ájunk vitába, hogy a szaktanitók mennyiben ava tottak nem csak azért, mert érdeketek vagyunt, hainen1 fetenni a z országos egyesüetünk egyik tiszteetbei tagjáró, hogy ne saját tapasztaatai aapjin áapitsa meg a szaktanitöknek :.a tőük evárt önáó tevékenységre nem nem eég avatottc-ságát. Tehát e feett a vita heyett inkább keressük annak az okát, hogy tuajdonképen ki az oka ennek a megájapitott nem ke6 avatottságnak? A &Zak.tanitóság, a magas, európai nivón is esőheyen áó tanítóság krémjébö regrutaódott s onnan van kivio.gatva, ez vitán feü á, mert a. gazdasági szaktan-itói páyára a mutban csak. egyes rendü okevée garzdasági páya iránu szeretet-érző, - a tajnitéikép!zö gazdasági szaktanár, többnyire a födmüveésügyi minisztérium szakközegének =.... ajánásáva ehetett csak, ugy a férfiaknak, mint a nőknek, bejutni. A nőkné ma is ez a heyzet. A férfiakná a kikéj;zés f<m"ditottja a mutbani áapotnak, ma, esőrendü gazdasági akadémiai okevée, fiata gazdák vétetnek fe, szabáyszerü fnitói okevé m~rzésére, oy szigoru feéteek meett, mintha reijuk egy uradami. jószigkorminyzói dotátió vá.ma. De nézzük meg e téren a 160 tagbó áó státus össze téteét, meynek fee férfi, fee Jic5. A frfiak között van egy azaz: 1 oy kartárs, aki az egyik mintaszerü iskoánk szervezc5je, megteremtője vot, a kezdetek kezdetén, Aki ép e reátennettsér géné fogja ett hivatott e páyira. A ki, minden reátermettsége és hivatottsága dacára, még mindemeett evégezte a födmüveesügyi minisztérium minden oy tanfoyamát, amey a tanitóság részérő megköze!ithetö vot. Továbbá a férfi kartársak között kb. 40 oy gazdasági szaktanító van, akiket a födmüve1ésügyi minisztérium annak idején a födmives iskoákná két éves ösztöndijaskodás meett képeztetett ki. Kb. 20 oy férfi kartársunk is van, aki a födmiveésügyi min.isztéf'ium a háboru aatt megszünt komáromi gazdasági tanttóképzojét végezte s ma mind jórészben iskoa-vezetöi áásban e~ egyén. Végü kb. 20 oy férfi kartársunk van, aki vagy a tanitó okevé megszerzése eőtt vagy pedig az után gazdasági akadémiai képesitést

2 ' szerzett. A nök kb.: 80...as étszámábó kb. 6-7 kartárs van oyan, aki tanitónó képesités meett tanitónők ri:szére a födmiveésügyi mnisztérium köönböző tanfoyamainak evégzése után, a szaktanitómi páyára vaó reátermettsége is gyakorauag beig.ajzova - meg a meg nem akotott. kecske,: méti gapr.dasági s~nitónő képző feáitá$11 eőtb időben - szaktanitónői ~zést nyert. E 6-? kvtá.rsnő kivéteéve, tehát összes női ~kartársn~ a kecskeméti gazdasági szaktanitönö képzőben vagyts a födmiveésügyi :nünüsztérium intézetében nyertek ietve ma is nyernek gajzdasági szakképzést. Igen- igen szomoru doqg a fesz61aónak, tehát az intézmény éetrehivásának S61k évében a:z 8 megáa- 'tása amey iiiiz avatottság' mértékét kifogásoja. P 1 '. érdek6ben nem ett vona szany fontos mtézmény. k 8 megfe. bad a födmüveésügyi m!usztéruiim refo--' ftt kereszti nem vinni, ezt egy em eő J:UIVI\GO + fetéve, berötőn át enézni vaóságos bün vo., hogy ha a megáapitott :.nem eég avatottság«heyt ádó tény! Mert egy perctg. sem anndook e.~. '- arra, hogy a nem eég avatottság a szaktanitó taj. nitói képességére és müködésére vonatkozik. ~ert, haa erre VOIIIIIoau.w"" "''-..k, ezt mi.r egyenesen.. vissza keene utasitanunk, mert ehhez szakszeruség szempontjámi a paedag6gie1 fekészütségge rendekezo hivatott tényezök jogosutak hozzászöni és biráatot mondani. -. A fentebb idéjett megáaptásunk érdekes ~ze ~ hogy az áittauk, hogy a gazxasági szaktanitóképzés a kutuszmintsztértum kezébe csuszott át, eki a7jonban akamas intézette nem rendekezik. Ez átitasbó tény 8Z, hogy a kutuszmniszter szektanitóképzésre..akamas it~zette nem rendekezik. Dy intézetre nincs s semmi szüksége, mert az tévedés, hogy 8 kutuszminisztérium gazd:asági szaktanítóképzésse fog:akoznék, hogy az :.átcsuszott vona a kezébe.«tévedés az, hogy a kutuszminisztériurn iskoaink tanerőinek gazdasági képzését maga hatáskörébe vette vona át, ezt soha sem tette. Csak 1arró gondoskodott, hogy iskoaink férfit;an. erö!nékü ne PJ.aradjanak s a födrniveésügyi mnisztérium áta mndenesetre kitünő képesitést nyujtó abdémiát végzett, esőreruiü gazdasági képesitesse!rendekezo ifjaknak ehetövé tette ezt, hogy tanitót, ~gógai képesitést ~ nyerhessenek. Azt hiszem, hogy a paedagógiai képesités ehetövé tétee a kutuszrninsztérium Jtezébe nem átcsuszott, hanem mindtg erősen ~tt jog, köeesség vot J\ igazdasági szaktanitó gazdasági képzése mindig a ökimüveésügyi kormányzat hatáskörében vot, mert u igazán.nem ényeges, hogy vaaki myen sorrendben szerzi meg ~ét okeveét. Az ig~ rnindegy, hogy vaaki eőbb esz-e tanitó, azután gazdász,!vagy megforditva. A ku1tuszi'iinisztérium 81Zza, hogy ma a gazdasági sr.aktanitót d:nevez6st, két okevéhez köti és ezek közü egyik 8 gazdasági akadémia ett, az,a szaktanitósé.g régi óhajanák betejesüése, 1mert e Jret okevé birtokában jogga áithatja, hogy ö többre képes és hivtását betöteni is akamasabb, mtnt mások ez övékhez hasonó egy gmdasági pkeveükke. Mindg az vot!z erzésem, hogy 8 gazdasági szaktanítói Iy módon IV'8ó kinevezés, & megodas, mey fogyasztja 8IZ éiásnéküi gazdatisztek ezrekre menő számait is, csak eismerést hozhat a kutuszminiszter ur On.agymétóságának. - Csaódtam! A második hibája sko'!ái.nkruk Buday Bama Oméitősiga szerint, 111. szakfeügyeet ma á8p0ta, mert 64 iskoánk feügyeetébő hiányoznak 8.szat ~'kc, I.Ok a mezoga.zoasagt SzaK!s{oitkc vezet6i. közi kerünének ki, kik támogatnák a kutuszmi.us,ztérumot. í Mieőtt e kérdésben szerény vé!eményt monda. nánk, szükséges a következő tényt megáapitadi, hogy ez a jeenegi 64 - bár eég nehezen s.za. porodó iskoa - nem az Iskoák egy faj&, hanem eváaszthatatan szerves része annak az iskoának IIIIIDeyet iköte!ezö ismétő-oktatásnak neveznek, me}ynek egyik tipusa.több mint 2000, széjje az országban IVÁ:J'ja, hogy mikor rendekezik a magyar közoktatás oy anyagi ~r6ve, hogy a mindemapi isko)a keretébő kis?.akadva, mtnt önáó gazdasági népisk~ a gazdasági népoktatás erősebb bástyája egyen, mint ma. Ezek az ugynevezett g'rdasqt tové.bbképzö iskoák azonban i eendő AJarnpogárra 6'Zetben egy-ugyananozn intézmények és tén~eg egyikbő a másikba bármikor átépbet, mert a!kettő az ő szempontjábó, egyik a másiktó csak abban küönbözik, hogy az önáó gazdaségi népiskoában magasabb képesitésse és igy több gazdasági tudássa rende:kező tanerők tanitanak és megfeeőbb gyakof"ó terüette rendekeznek, és oktatási idő, mey nyári féévben mndkét tipusná egyforma, de 111. téi féév 5 hónapjaban az önáó gazdasági népisikoé.ban :nem 6, hanem 7, beu óra. "Ez a 2, heti Pra az, iiu1i tuaidonkép az, amey érzékehető a )tanuó eőtt és aki érzi s azt Ez az évi S0-86 óra, mi bizonyos föényt nyujt az öné.hó iskoáknak i gazdasági továbbképző isko!ák feett. Ez s~ koák ;mindkét tipusának feügyeete mnden vitán feü á -.- hogy egy kézbe ke egyen, me.rt ennek ~áasztása egy ujabb kétfejüséget okozna az áiami ~gazgatásban. Tehát több ezer sko~ szakfeügyeetérő,van szó, nemcsa k az 64 iskoánkró, meyek (övendékei nemcsak fiuk, hanem 60 százaékig eányo k. Ha ezeket az iskoákat a mezögazdasági szakiskoák feügyeete aá osztanák be, ugy tfzok hiviii.té.suk.tejesitéséve fe keene, hogy

3 hagyjanak, de vajon mit csinánának ~ eányoktatás SI8i, i8!1dihez igazán nem értenének? Ami 54 iskoánk 35 éves rnut után, mint más éetképes intézmény r- a me.zögudasági szakiskoákná 1s ezt áthatjuk.- '8ga termei ki az ö emberei. körébő! szakfeügyeetét. Náunk is a kettős képesités :ujabban a kettős okevé jogosttja fe arra status\dk ptgjait, hogy tanfeügyeői iskoa-átogatói min&égben, ~nt a kir. tanfeügyeői hivata, e közigazgatási ~zerv, törvényben györerezö jogán, átogassa meg - szakszerüségi vé:eményt nyivánit son.- a továbbképző, gazdasági népskoákró. Ami az 54 iskoa már megevő szakfeügyeetét iéti, 81Dnak megfeeő, önáó kifejesztésére, arra van nekünk eég jó követésre akamas pédánk, a ku~ ttis'ztárcii keretében, a győgypaeda:gógiai. intézetek s.zakszerü feügyeete. Ezek az intézetek európai hirre 1tettek szert, ooha a szakminésztériwn, neveze- tesen: népjóéti minisztérium nen. támogatja öket - szakfeügyeiette. Taán más jóva anná inkább. Hivatkozik Buday Barna ömétósága indokoásában [.rra is, hogy a szakfeügyeet kérdésében tényeg vou már egyszer megegyezés az önáó g.armasági népiskoákra vonatkozó!ag a két minisztérium között. De ugyebár ez 1908-ban vot, ami kor még iskoánk a k~etek~rezdietén votak, kezdő éves egyének kezében, de. már azóta intézményünk kinötte a gyermekcipőit keserves tapasztaatok árán megtanut önáóan jáirni és kötve hiszi statuszunk, hogy ő e ne tudná átni sáját ig.c\zgatá.sát. Küönben a mai áapot is megegyezik a hivatkozott évi Apponyi törvényjavasat in~ tencióiva is, mey azt is mondja, hogy keő tapasztaatta, szo.gáatta rendekező szaktanító is megbizható az önáó gazdasági népiskoák szakfeügyeetéve.. J Mit IS szerettünk Az OMGE irodami és oktatásügyi szakosztá yáinak f. évi febr. 21-én tartott ütésén ami isko áinkat, statusurikat érdekete, ami azokró ehang ZJOtt, az reánk mind csak keemeten és bántó vot. Fetéteezzük azonban azt, hogy ez mind minden - sértöszándéknéküi, a heyzet nem ismerésébő fakadó bántaom vot csupán. - Mert mi az in tézményünkért, a közért évtizedeken magwtkra ha~ gyatva, emberfeetti küzde~embe feőröve, beeőszüve dogoztunk és ezek dacára keett hananunk igen sokunknak e fájó krit1kát, amey ott ehangwtt. Vajon, mikor e kritikát az aátámasztó tények aapján a heyszínen összegyüjtettek, az iető gyüj, tök egyideüeg nem haottak e suyos probiémák ró is, ameyek ez intézmény fejődésének akadáyai? Nem haottuk..e ez intézmény munkásait ért suyos megnem érdemet ebánásró is? Mert nem ett vona szabad az ietőnek arró a mére~ efeedkezni, ameyiknek u'gyebár két serpenyője Vn? A su yokka szemben értéket is keett vona adni. A méreg nyeve csak mutatja az igazságos mérést, ha a méreg nyevét heyre bientetjük Aáirjuk, hogy az OM.GE e szakosztáya hivatott minden gazdasági oktatást figyeni - egyen az e hazában bárki kezében - de azt is aáirjk, ami fő, taán főbb hivatott s ezeket az intézményeket támogatni! Az OMGE hirdeti, hogy ö nem társadami osztáyképvseet, igy még kevésbé ehet tehát bármiy magas áami hivata egondoásának vágyainak egyszerü szócsöve. űneki hivatása ma vona még haani? rta K-6. gastán csak egy eoogga ke törődni és ez az, hogy az átaa kritizát intézmény, ameyet a. köz tar~ e1, mennyiben fee meg hivatásának és ha ne bézségeket át eőtte, azokat az utbó segit etoni és ugy az intézményt is, mint munkásait is min den vonatkozásban segíti. A keemeten kritika meett jó esett vona ha'ani többek között azt a status séremet, amit a gazdasági szaktanitóság eszenvedett. Szerettük vona, ha szóvátétetik s egyidejüeg rnint a szakosztáy kivánsága s, ehangzik az is, hogy a gazdasági szaktanitóság részére azonos ebánási mód kéretik a korm6nytó, mint a miyen a födmüveésügyi minisztériwn asó szako!ttatási. státusában van. Hangsuyozva, hogy ezt minden bánto megküönböztetés nékü, mint ahogy ott, egyenő ebánásban részesüi az 6 gymn. és tanintézeti (6 meg S évi) vagy 8 gymn. és akadémiai (8 meg 3 évi). Ugy náunk is a régebbi (4 meg 4 meg 2 év aatti), vagy a nőkné (4 meg 5 meg 2 év aatti), vagy a férfiakná ujabban (8 meg S meg t év aatti) megsze('(:zhetó képesitésüek egyeriö ebánásban ré szesitendők. Hisz náunk is a két siéső képesiés köiött csak ugy két év küönbség van, mint a tanin~!é~ze és akadémiai képesités között. Sőt az egyenő e bánás eve és módja kiterjesztendő vona arra a néhány egyénre is, akik még mint :.aapitók«kerütek a tanítói okevée és időszaki tanfoyamok ka e páyára, az egyenő ebánássa, az egyenő munka végzésénp.k megbecsü1ését bizonytva. Ami

4 müködésének hivatésa, sőt köteessége azt azonná kép a födmüveésügyi szakoktatána is i&mert~nk észre venni és tejes erejéve, erköcsi suyava ut egy kivaó tanirt, - ehet, hogy mtr nyugdi)ba eromboni. Mi, iy cseekedetet vé.runk van - aki födmives iskoa evégzés& u OM:GE-tö. ut6ni, tanintézeti végbionyitvánnya ksüt be a szaktanités Jó esett vona, hogy S'Zóvitéteett vona az 18, ügyi sté.tusba, anékü, hogy öt ezért küön ebé. hogy a niiképen a födmve1ésigyi niiniszterium gazdasági szaktantónőinek 6s a szaidskoik tanerőinek is tanári cimük van, ugy a kutus.zminisztértum bánésban részeaitették vona.. Szerettük vona, ba az OMGE szaroszté.ya ez szaktanítóinak is e eim végre megadassék szintén, a:a akaomma, hogy ép oy szere!ette emete vona egyeno ebánés evéb<s kifoyóag. örömme haottuk vona, ha az is megéapittatik, hogy az ön fe szavát stétusunk fizetési osztáiyokba vaó núkénti beosztésaért mint a födmiveésügyi minisztérium szakoktatásénak m unkásaiért annak idején éó gazdasagi szaktantók mun'katejesitménye sokka nehezebb, képesitésük paedagógiai szempontbó mege~. Jó esett vona, ba szövátétetett vona nemcsak szakszerübb, többodaubb, mint 111 födmveésügyi rendfokozés, hanem a födmiveésügyi miniszterium asóbbfoko szaktanítási Intézményeké ehet. Smrettük vona az eismerés hangját ha:lan arró, hogy asóbu szakoktatési intézeteiné müködő ta~nerök terményjárandóségaiik reánk vaó kiterjes~ is szóvététerett vona az egyenő ebánás eve aapján, müködnek, gamas.égi és paedagógiai formái tejes 'tskoéinkn61 a tanerok két ktünő okevé aapjén kikeene, hogy járjon nekünk is, mint a hasonó képesité3 birtokaban vanik, am nem mondható e mtm.kakört betötő iami Usztvise161mek. Nem akarjuk hinni, hogy ezek minda.zért maradtak e, mert. Sajnos, mi még támogatist az Omgé-ben S>ha minden szakoktat.ésügy intézmény oktatóiró nem a födmiveésigyi korményzat feügyeete aatt müködünk. Mert nem ararjuk hinni azt, hogy-ezért ettünk mostoba gyermekek, mert nem a födmiveésiigyi sem kaptunk, kriukat, oyat, amit nem tettünk ki az abakba, anné többet, taan tu sokat is! Pedig, hogy menn.yire szükséges vona, keese és érdemes enne a t6.mogatésunk és megbocsijtás miniszteritm rezortjé.ba. tartozunk. Hisszük, hogy sz.émunkra azér~, mert a kutusz kormé.nyzat resortj,aban magasabb érdekek ke, hogy vezérejék a~ OMGE-t! Hisszük, hogy ezek mind csak a véetenü történtek igy és nem méskép, mondj-* meg 6szntén véetenü és nem egész jó! dogozunk, aétimasztjuk azza, hogy a köte Je2J1 oktatis aapjén a nemzet többségének gyermekeinek gazdaségi oktatésa a m kezünkbe van etéve. Nagy szó ez! Nagynak keene enni az Omge Az éiami közigazgatis más-más resortjé.ban eótt is, még nagyobbnak, mint mi eottünk. dogozók közé nem ehet az igazságtaanság materéve anyagi és erköcsi váaszfaakat épiteni, ha Mi, igazan nem tudunk ényeget átni abban, hogy a gazdaségi oktatis meyik mniszterium kezében ha iyent aakit ki a kegyeuen éet, az erre hivatott van. Ez igazán sem nem eső, de nem is -- - függeten, erköcsi testüetek közvéeményt itányitó második, hanem sokadik kérdés ami szemünkben. 1 GERGEI.Y FÉLE Ko L um B u 8 SZABADALMAZOTT KELTETŐ- ÉS NEVELŐGÉPEK LÁMPAMÉLKŰLI MELEGVIZfŰTÉ88EL, VALAMINT LÁMPA ÉS MELEGVIZfŰTÉ88EL 50, too, 200, 300, ~. 600 és 800 toj4s befoganók~ ~~tcn2 és 1930 év mode - A gyakoratban fényesen 1 P:::::~zamra berendezett,::.:::,;::~::::::: bev 4 t, Óak, baromfteay ::.k.:::.:~~~meroevi LegJobb to)ókbó sz4rmazó fehér amerikai eghorn tyukok. Te~yéaztoJ4s és naposcsibe ead4s Csapó fészek eent'rzés és torzskt'nyvezés. Az 61om4ny vérvizsgiat aapj4n fehérhaamené.. mentes... ergtakarminyok Amerikai boxes termeisre berendezett mih uet, fajméz és csemege épesméz V41aszbéyeg eenében d)ta1an szakoktat4s. GERGELY BÉLA BUDATÉTÉNY VASUTI ÁLLOMÁS : BUDAFOK MA V. EZELOTT: KAPOLNA UTCA 85. SZ. (PEST MEGYE) MOST Utca v nok meg SÁNDOR UTCA 3 v61tozta6aa foytan 8

5 Mert a nemzet szemponti,ábó az a ~ényeg, hogy e. tanitásunk megfee-e e eendő nép gyennekének s azt megtanitja-e ugy gazdákodni, hogy Us birtokának ne csak robo:tosa, hanem bodog éve IJC5je is egyen. A köz szempontjábó étj a. nép érdekébő igazán mindegy, hogy az áam a gazdasági tudására meyik zsebébő adja a reáva:ót. Az OMGE-ben iy gondokozás, iy hangnemben vaó beszéd és tett többet érne mint a ekicsinyő bántamak egész özöne. Avagy az egymást meg nem értés átka még mindig befeiegzi a magyar eget még akkor is, ha az összefogás hoz'á is meg a szebb és jobb magyar jövőt?! Jó Isren! A ka,napéperek dacára is, hozd e a szebb magyar jövőt! Tisztet Hagatóság! Legutóbb arró beszégettünk, hogy miként iehetnök gazdákodásunskat jövedemezöbbé, miyen anyagi eőnyökke járna a konyhakertészet-, gyümöcskertészkedés és a mezögazdasági kettös termeés fokozottabb fekaroása. Mindannyiok józan beátására biztam, hogy adott viszonyaik közt, anyagi erejükhöz képest, mibö m.ennyit vaósitsanak meg. Meg vagyok gyözödve, hogy fejtegetéseim nem tévesztették e hatásukat. Aminthogy szivesen átom azt is, hogy az áami mintate!epen tett átogatásunk óta, a méneskari áatorvos ur tanuságos e!öadása után, mind gyakrabban fordunak meg gazdabarátaim ovaikka a fedeztető heyiségben. Kivánom, hogy ez akaomma se egyenék szavaim a pusztába kiátóé. Mut eöadásombó, az idö rövidsége miatt, e keett hagynom a haszonáatok tenyésztésére vonatkozó mondanivaóimat. Ezutta tehát ezt szeretném mindannyiok egmeegebb figyemébe ajánani. Iö, hogy errő is beszégessünk, hiszen az áattenyésztés a gazdákodásunknak oyan fontos kiegészitöje, amey nékü okszerü, cétudato5 gazdákodás e sem képzehető. epen ezért nem hagyhatom 11zó nékü azt a szomoro. vaóságot sem, amit e:ég gyakran áthattunk mostanában, hogy a. suyos anyagi gondokka küzködő gazdatársunk e gondterhes napokban értékes és nehezen pótohat1 törzsjószágainak eadásáva iparkodott könnyíteni váságos heyzetén. Hogy az ebbő származó kár miyen suyasan érinti a~: országos érdekeket is, arró taán fe:es!eges beszéni. Ugyanekkor az a. remény is vigasztahat, hogy a gazdasági krizisen az emut tée átestünk s az élet terhe is enyhüni fog. Visszatérve beszégetésünk eejtett fonaához, áithatom, hogy eredményes növénytermeést á'ati erö és e!egendö trágyamennyiség hiányában nem üzhetünk. A közmondás is azt tartja, hogy aho trágya van, ott kenyérben iincs hiány. Számitásba kej azonkivü vennünk, hogy a gazda áatait még a mai nehéz viszonyok közt is efogadható áron értékesitheti. Nem ke irón a számitáshoz, vonjunk párhuzamot az áatértékes.ités és a me~:ögazda.iági termények árviszonyai közt. Azonna tiszta képet nyerünk arró, hogy az áatenyésztés jövedemezősége matt»em hanyagoható e. en természetesen a szaktudássa üzött, áattenyésztésre gondook, nem pedig arra a tengődésre, amiyen sorsban sinyödik a jószág igen sok gazdáná, mert vagy nem szivesen tér e a. megszokott hibás tenyésztési ejárástó, vagy nincs birtokában az Gazdaköri eőadás. Irta : ZIMMER FERENC. áattenyésztéshez szükséges ismereteknek. Ezért tehát esősorban azokat az átaános irányeveket ismertetem meg hagatóimma, meyek betartásáva, ha nem is máró-honapra, <W rövid idö mután áattenyésztését jövedemezőbbé teheti, továbbá megemitem még azokat szempontokat, meyeknek szem eőtt tartásáva értékesebbé teheti sertéstenyésztést és baromfitartást. Manapság már e!engedheteten keéke az áattartásnak a takarmánytermesztés. Mindazonáta téves vona azt hinni, hogy takarmánytermeésre csak azért ebet szükség, hogy abbó áataink trágyát készitseuk Nem bizony. Céunk esősorban az ehet, hogy a tak~mán,yt ~yan jószágga etessük fe, amey azt jó értékesiti, azaz á~~ a t~öeröt áatainkban fönntartjuk, ietve gyare.ptjuk. Hogy nem mindenik áat értékesiti egyformán a fogyasztott takarmányt, arra pédaképen egyik gazdatársunk ké.t tehenét ho.zom fe, m.ayek közü az egyik eéstö-désig átag 6 hter tejet ad naponként, mig a másik csak bo"jas korában ad tejet, de késöbb csak annyit, amennyive a bo"jut fenn tudja tartani, 30 heti tejeés után pedig eapaszt; ~tt ~d a kettő ugyanannyi takarmányt fogyasztott. Egy1k ád év tejet, a másik 1800 itert. A tej iterjét 20 fiérjéve számítva (náunk), egyik 160 P é~kü tejet adott, mig a másik 360 P-t jövedemeett. Pedig hát nem ritka az oyan tehén sem, amey söt 3000 ieren feü is teje. Az iyen magas tejhozaroot azonban csak c~tudatos ~yészanyagkiváasztás me.ett érhetjük e. Ehhez azonban hozzáértésre van szükség, mert ha a terineés fefokozását tuzásba visszük egyodauan, ugy ez a szervezet eenáóképességének rovására fog menn. Mndannyiunk eött Ismert t6ny, az, hogy tenyészáataink ~ tuajdonságaikat átörökik. Aatainknak ezen tuajdonságát, mint egyedüi képességet, a cétudatos tenyésztés szogáatába áithatjuk. Az egyes fajtákná a -- A szeabami ö~ó cazdasárt aépiakoiaá kapható szép miraboán sziva vadcsemete 100 drb. kéut 2.50 P-ért, két éves gedicsia csemete 100 drb. kéjt 2 P-ért. Cserébe is kaphatók a csemeték ugyanannyi vadama, vadkörte, vagy sa.jmeggy csemetéért.

6 6 kivánatos jó tuajdonságok hozzávetőeg mér B kü1sörö is fei.smerhetők. Tudni ke tehát B kü1ső tuajdonságokbó a be1s6kre következtetni. Későbbi eöadásaink egyikén szó kerü még errő, Vásárásná a fajtatuajdohságokra nagy gondot is fordítsunk. Könnyen beszerezhető, céjainknak megfeeő, viszonyaink közé egjobban iö és piaci keresetnek örvendő áatokat tartsunk. Tenyészanyagunk kiváasztásáva és megfeeő tartássa eérhetjük, hogy a jó tuajdooságok egyenesen átörökődnek az utódokra. A borjwá p6dáu heyes tartás és megfeeő gondozás meett 1 éves korig a küsö és besö átörökithetö tuajdonságok kifejődnek, a sertés 6 hónapos korára éri e) ezt a fejettségi fokot. Eőfordu viszont az is, hogy ha a fajtiszta áatot keresztezeffe pároztatjuk, vaameyik öseinek kiváatos vagy káros tuajdonságát mint visszaütést, magán visei. AsZI&Iint, hogy mey tuajdonságokban üt vissza az ösére áatunk, vátozik az értékük is. D& nemcsak az anyaáat kiváasztása kiván nagy körü!ekintést, hanem nagy suyt ke heyezni az apaáat kivá asztására küönösen, rnert p, egy-egy csődör után évenként &0-60 esikóra számithatu.nk. Rossz apaáat eront~ hatja az egész község áományának értékét. Apaáat' vásárásáná inkább jobb árat adjwk, semmint értékt.e!en utódokat kapjunk. Azt mondtam az eóbb, hogy céunknak megfeeöen váasszuk meg a jószágot. Legyünk figyeemme födjenkre, a takarmányra, az értékesítés ebetöségeire, a egeőre és természetesen a vásáráshoz rendeke.ésünkre áó tökére. Ennek megfeeöen váasszuk ki az igásovat, a jó tejeő tehenet, vagy a zsirsertést. Ha egy fajtábó származó áatokat pároztatunk tenyésztésünkben, ugy betenyésztést üzünk, amiyen p. a febérszörü magyar marha, vagy a mangaica sertés tisztá vérü tenyésztése. Ha pedig másböian szerezzük be az azonosfajtaiju apaáatot, ugy az ezze vaó pároztatássa rirfrissitést viszünk be tenyészetünkbe, Arnikor küönbözö fajta áatokat pároztatunk egymássa, p. pirostarka 1ebeaet magyar bikáva, vagy mangaicát Lincon sertésse, akkor keresztezés á be a tenyésztésben. A tenyészáatok azármazását és jó tuajdonságaikat törzskönyvbe (pedigree) jegyzik be. Ha törzskönyvvezett apaáatot szerzünk be, ugy kisebb a tenyésztési eredményben vaó csaódás esbetösége, mert nagyon fontos, hogy tenyészetünkben bibátan egészséges áatok egyenek. Ne egyen rossz azemq, csonthibás, pókos, hóyagos, duzzadt izüetü csukóju, tüdő, sziv beteg, hörgös, patahibás, rossz áásu Mat. Amiként az apaáattó evárjuk:, hogy. viseje magán a bimjeeget, középérett egyen; ugyanugy evárjuk az anyaá.att61, hogy a nöstényje!eg már küsejérö is eovasbató tegyen: kisebb fej, finomabb bör, öbös méy törzs, oszopos ábak, szé'!es far, egyenetes eoszásu szörözet, arányos test, bimjeeg nékü, r Ami pedig a pánj.ztat4st ieti, gyakoratbó tudjut mindannyian, hogy mi eőnye va'n a kézbö} vaó pároztatásnak a vadpárzássa szemben. A bika sokszor napokig kiséri a foyató tehenet a:,guyában és rontja ~át. A rüheő kocának a kanhoz vaó v&ijetéséve pedig a fiadz6s idejét szabáyozhatjuk:. UradaJ.maknáJ a guyatenyésztést üzik. Itt csoportban történik a párzás. Me.rt Uyen nagyfon tasságga bir a tenyésztésben az apaáat szerepe, azért érthető, hogy az. apaáatot kiváasztásáná az áami fe. ügyeet is szerephez jut. A rokontenyésztés (vérfertőzés) ekerüése rniatt a b~t 3 ~ utáo, a kant 2 év után cseréjük fe. Az eredményes párz4st követi a fogamzás és az áatfajonként vátozó vemhes idö. A vemhesség némije8 észrevehető a fogamzás után bizonyos idö muva az áat magatartásán, fee idön tu pedig nehézkesebbé váik, háta kissé meghajik, a has megnövekszik (jobboda) és az áat tögyeni kezd. Eéskor a szüöut nyiisa megduzzad, a faroktö pedig behorpad. Eéskor a marháná gyakran váik szükségessé a beavatkozás, főként a rosszu gondozottná - óná ritkábban van erre szükség. A vemhes áat jó bánásmódot és bóséges takarmányozást kiván, hogy jó erőben maradjon. A napi háromszori etetés eengedheteten; eőbb több száas és kevert takarmányt etetünk kevesebb abrakka, késöbb fokozatosan több abrak féét adunk. Eés eőtt ismét keve9ebb abrakot kap. Friss ivóvizre, tiszta váyura, keő amozúra és föként a tisztaságra áandóan egyen gondunk. Az eés nehézkességét egtöbbször a rendeenes fek. vés okozza, mey esetben ajánatos áatorvost hívni. Ha eés után pár óra muva az áuat poka ebnent, tisztogassuk meg a nemzöszerveket, az ujsszüött ködökét, ha vére.znék, seyemszáa kössük e és a bészurkot tisztt6 feccstejet itassuk vee. Az anyát pedig angyos korpúmosékka itassuk: meg. A borjut nevehetjük a maga természetes utján, de nevebetjük mesterségesen s. Sokan az utóbbit tartják jobbnak. A borju rninden 7 kg. éősuyára átag 1 iter angyos tejet számíthatunk tápáéku. Ha a szop6s áat nem jutna eegendő tejhez, azt a fakó szörö2:etérö, ées bátáró, nyugtaanságáró észrevehetjük. Az &n]át a azoptatás ideje aatt jobban takarmányozzuk, több répét, kukoricadarát, azonkivü nyáron zöd takarmányt szecskázva, daráva keverve sózva adunk és gyakrabban itatunk. A tőgyet angyos viz:ie mosogatjuk és szárazra töröjük. A borju az esö héten naponta &-ször, a második héte111 naponként 4-szer, a harmadik héttó naponta háromszor, egy hónapos kora után pedig amyiszor szoptatjuk:, ahány szor fejjük a tehen et. Mondhatnók azt is, hogy annyi hónapig szopjon az ujszüött, ahány évig tartott az anya növekedése. Igy a kanca 6 hónapos kor41g. A szop6s Az Orszácos Mezficazdasác Koncreszszus Káfásra vad készoiidisben na feedkezzetek mea szaainyes könyv- és eytfeményfáronkró

7 1 borjut 3 hét után gyenge réti szénáva, kevés dará!t zabba kinégatjuk, ivóvizet napo nta adunk és három hónapos korában fokozatosan eváasztjuk. Egy éves koráig - mint mondottam - azután is jó furtjuk, Két éves. korban már közepes egeöve is beéri. Aacsony jászo meett a gyakort hajás erősiti a hátat. Gyakorott tenyésztők azt mondják, annyi ideig tartsuk jó abrakon a borjut, amennyi Ideig tejen vot, A egeőn majd a jobb heyet jeöjük ki számukra, ha eegendő eeséget nem taánámk, a egocsóbb tartást jeentő egeőn, ugy pótojuk jászobó. Azon együnk, hogy téi istáózáshoz jó erőbe kerüjenek. Ogyejünk azonkivü a növendék áatok patáinak heyes növésére, időközönként hozzuk rendbe. Iyen gondozás meett módunk esz az utódokban a kivánatos jó tuajdonságokat is eöáitani, A ménteepen haottakhoz pedig csak annyit kivánok füzni, hogy a ótenyésztési keriiietek tenyészirányának megáapításáná is a taaj- és takarmányviszonyokat veszik esősorban figyeembe, ameett hogy tekintette vannak a vidéken jó tenyésző fajtákra is. Az istáó egyen eegendő nagy és magas, tiszta, szeöztethetö, tágas férőhey, száraz aapzat, megfeeő ajtókka és abakokka eátva. A követ~zökben a sertés- és baromfitenyésztés egy két fontosabb kérdésérő emékezem meg röviden. A busés zsírsertéstenyésztés jövedemezöbb hozama föött sok vita foyik. Gyakran esik szó arró, hogy maradjunk-e a bevát ma.ng-ajica zsirsertésné, avagy térjünk-e át a bustermeő fajták tenyésztésére? Tagadhatatan, hogy a nagy városok piacai11 a bussertés nagyobb keresetnek örvend. Pédáu a budapesti sertésvásáron is a zsírsertés éősuyáért pengöt fizetnek, mig ugyanekkor a südő bussertés kg.-ja pengő. Vannak, akik azt tart ják, hogy a zsírtermeő sertés fajtáknak nincs jövöjü,k; a kisgazda viszont sok esetben n<hezen barátkozik meg (értbeő okokbó) az uj tenyészirány gondoatáva. A bussertés keresettebb votának okát abban átjuk, hogy az éemiszerpiac ma kevesebb zsírt fogyaszt és a nagy tömegben piacra kerüö amerikai zsírra mi küfödi viszonyatban a versenyt fe nem vehetjük. Azt tartják, hogy a rostos husu zsíros szedett vagy uradami ( kg.) maogaica vásárása nagy tökebefektetésse jár; a bus efogy, a zsir pedig csak assan értékesithető, mg a hussüdö tenyésztésné a pénz gyorsabban forog és a termés áandó keresetnek örv<nd, akár mint karmo.nádi-, töke bus-, füstöt sonka-, karaj ke.rü a fogyasztó eé. Tenyésztésné számonunk ke azza, ho~y a bussertés 8 hónapos korában ivar érett és ~on~pos korá ban már maiaco vet; mig a mangahca IVar érettsége hónapos korában jeentkezik s csak 5-7 maaocot vet. A bussertés suygyarapodása is kedvezőb~. Viszont a mangaica igényte.enebb, azon k' 1vu " a e g eőt JS jobban értékesiti, mg a bussertés kisebb férőh<yen is tartható, de tiszta heyet kiván. Lábaik gyengébbek és.a napsütés iránt érzékenyebbe:t. A növendéksertéssei f~;ödése idején a burgonyán és tengerio kivü eessunk fehérjében gazdag borsót, óbabot, bükkö~.yt stb. Le.gy~n gondunk ezendvü a mész és foszforszukséget kjege sztésére is, mert amit ebben az időben emuasztottunk, azt többé nem pótohatjuk. Tenyésztésre csak oyan koca aó hagyjunk maacot, mey aó ega!ább 6 drb. fejett jó maac neveődött fe, Láttam a környéken Lincon keresztezésü mangai~ cákat, Ezek rendszerint nagyobbak, szaporábbak, de eg'yutta igényesebbek is. Ha már most arra a kérdésre kcene feeni, eszerint meyik fajta me!ett törjünk pácát, azt mondhatnók: a heyi viszonyokhoz képest azt, ameyik egjobb keresetnek örvend, Ha az értékesiés ehetőség-é megvan s ha a egeő sem kiváó, kisérejük meg a bussertés!, mert hiszen a sertésanyag tunyomó része kisgazda kezén van s törekedniök ke szaporább, nagyobb testü, hizékony jószág eőáitására. A baromfitenyésztésben főként a téi magas tojáshozamra törekedjünk, mert a téi tojástermeés nyujtja e. tiszta hasznot. A1. évi etojt tojásbó egaább drb. essen a téi tojó idöszakra, a töbobi az eiöáitási kötséget fedezi. A téi tojástermeést befoyásoja az 61, az etetés és a tojók eiszármazása. Az ó viágos, szeőztethető, védett, mérséket hömérséketii, áandóan tisztántartott tartózkodási heyü szagájon a baromfinak. Sötét, piszkos óban nem tojnak jó, A foytonos kapargájássa végzett izommunka e~gedheteten számukra. A már emondott tenyésztési evek nagyjában a baromfitenyésztésre is vonatkoztathatók. Kötetéshez -szabáyos aaku, egyenetes vastag héju és nagyságu 14 napná nem idősebb tojást hasznájunk. Nyugodtan üö, jó erőben evő, szeid kotóst váasszunk. Az apró baromfi takarmányozása és gondozása is nagy gondot igénye. Ha az itt emondottakat a mut eőadásomban haottakka kiegészítve gazdákodásunkba átvisszük, ugy biztosan hiszem, hogy áattenyésztésünk nemcsak a magunk bodoguását segíti eő, hanem nemzetgazdasági szempontbó is értékes munkát végeztünk, - Kívánom, hogy ugy egyen!.r Szeged-asóközpoat gazdasági iskoáná fajtiszta és szép kdiemn to bóaapo pekingi gácsérok vannak eadók, á 8 pengös árban. POLÓNYIJH:.A.NÓ ny. máv. fofeiugyeio érdekes és értékes rnüvét "A magyar paragi baromfi védeme" cirnü rnunkát az önáó gazdasági népiskoáknak és azok tanerőinek eőáitási áron 4 peng6 50 fi~r~r"t bérmentve küdi meg. - Megrendehető a szerzőné : Budapest V. Kossuth L11jos-tér 14:

8 ' ~..! ~ i ~. A magyar Aföd-kérdés egyik sürgósen megodandó föadata még az afödi ~gazda- viág baromfitenyésztési i\gye IS. Országos hiba a m kvá6 magyar paragi baromfinknak megrontása mndenfée kofödi kutúrfajtákka. Irta, PÁKOZDY LÁSZLÓ ny. törv. hatósági 61atorvos, a Hódmez6vás6rheyi Haszonbaromfitenyésztók Szövetkezetének ügyv. enöke Az Aföd prob~mái között az agrár termeési- szórakozások egyike a sport-baromfiteny~sztés. Dváság sürgős és tisztázandó kérdései közé tarto- sze és koronája ez ennek a termeési ágnak. Mert.zik a baromfiteaynztái iráyzat és az ezze szoro- az egyes fajták küemieg egkiváóbb egyedei egysan összefüggö ajtakérdé DJIIIYópoJitta jutt.ttá- szersmind hasznositési szempontbó is értékes éu 1a. Iadk szoktak enni. Eme tenyésztési irányzatot azon- JI: ajtakérdés tudományos kiséretek és gyakor- ban esak inteigens és tanuni vágyó szakemberek.ati tapaszta!ati megfigyeések aapján tisztárottnak nek merjük ajánani. tekinthető. Ezek szerint a Dunamedence és hegy- Az egyodau termeési céra kitenyésztett tyukvidékeinek éghajata aatt is díszenek a küfödi szár- féeségek :esak mechanizát üzemekben, zárt udvamazésu tyukfajták, ha igényeiknek megfeeő zárt rokban vagy tenyészteepeken termebeök haszon Udvarokban vagy feny~szteepeken tartatnak és na. De ott is csak akkor, hogyha az üzemvezetési megfeeő takarmányozásban is részesünek. De a kiakuáció heyi piaci árakat és az "éftékesitisi fausi és tanyai szabadtenyészetekben csak keresz- ehetőségeket veszi a jövedeem aapjáu. ~zési céra hasznostthatók. Mert tisztavérben az Fogyasztási gócpontokhoz közeedő körzetekben éemezésökre forditott gazdasági termevényeinket ésszerübb az egyodau termeés, mint a kettőshosem bus, sem tojás aakjában vissza nem téritik a 2mu baromfitenyésztés. VisJOnt i fogyasztási gócfogyasztási piacokon eérhető árak meijett. Eghaj- pontoktó távo!eső fausi és tanyai gazdaságokban, etunk és gazdasági viszonyaink között néhány év aho csak mebéküzemként vezethető be a barom -aatt degeneráódnak a sr.abadtenyészetekben. E- fitenyésztés, az egyodau termeési irányzat teje- -söpri őket a mechanizát üzemektő etérő termé- sen kizárja a jövedemezőséget. Mert a távo115iágok szetes éebnód kérehetetensége. arányában emekednek az értékesítésse járó fuvar A baromfitenyésztési Irányzat - nemzetgazda- kötségek és a piacozássa jaró munkaveszteség is a &ági szempontbó - három irányu cékitüzésse biz- termeési kötségek rovására számoandó e. tosithatja a jövedeme.zöségét: Az értékesítés kérdése az östermeés intézméa) az egyodau 'bus vagy tojá.s termeés cé- nyes megszervezése, termeőszövetkezetek Iétesités6 jára kitenyésztett tyukféeségek termeéséve; né-kü, küönösen a hivatásos kereskedeem kikapb) kettős hozamu bus és tojás termeésre egy- csoására irányuó csucsintézmények éetreketéséve formán akamas tyuk és egyéb szárnyasok tenyész- meg nem odható! A rermeószövetrezeteket tehát téséve és termeéséve; ~nt, a favakban és a tanyai központok, ovasóc) a sport-tenyésztéssei is ehet jövedemet biz- vagy gazdakörök átszervezéséve és továbbfejesztositani. De eme tenyésztési irányzatná tökéetes téséve ke megkezdeni. Mert eme intézmények nem szakismeret meett még jó hirnév és a megbizha- annyira kuturhá.zak, mint inkább a maom aatti tóság is szükséges eőfetétee a jövedemezöségnek. poitikum és a kortézia gyakorati iskoái, meyeket Téves az a nézet, hogy sporszerüen csak a -, _-. ====ro ~ tüfödi. tyukféesége:kke érdemes fog'la11koznf, érdemes arra minden szárnyas fajta; rá sem 'fizet az :Gyfmöesfa vaccaemeték, dabia és chrysanthea :tenyészt-6, aki kéreheteten kritikáva piac-érett mum, r korban (6-8 hét) már etávoitja a egkisebb kü- IJÖkeres dutviayok, eöbajtott eam1a a 1 taemi hibában eedz6 áatokat a hibátanok közü eoiu gamók, kbigaée viraipaudtü ~ csak arokat hagyja meg, ameyek kiáitási pé~ dányoknak igérkeznek. A egszebb és egnemesebb =~~;.~~aszi száitásra a KauJai611 Gadaag gj)

9 a fetörekvő poitikusok és demagógok us:ródeszká nak s1.0ktak fehasznáni. Aho még az agrár érdekekke eentétes és nem zetközieg megszervezett közgazdasági intézmények e nem söpörték gróf Károyi Sándor ikot6sait, a Hangya és 8 Hiteszövetkezeti aakuatokat, ottan ejjeknek a szerveknek a védőszárnyai aatt ke ki épiteni a termeószövetkezeteket Az &termeés, köztük a nem mechanizát baromfitenyésztés jövedemezősége az átaános gazda~ azakismere1ek intenzitásátó függ eginkább. Asófoku gazdasági oktatésügyünk ehanyagoása, nem a jeen, Iumern a mut büne. Ez az oka annak, hogy a többtenneés je~zava aatt megindut szabadoktatási irányzatok katasztróféisan kiméyítették a favak és a tanyaviág gazdasági vá'ságát. Jawás ezen a té ren csak az esetben várható, hogyha a fausi és a tanyai ismétö-iskoákat átszervezik a tanonc-iskoák mintájára, gazdasági iskoákká. A szabadoktatáscik tárgyait tudományos intézmények és tarsadami szervezetek eenőrzése aá ke heyezni. Mert a köze mutban a többterme!és jeszava mögött rejő bank kereskedemi és gyáripari érdekek suggerá!ásáva végzetesen befoyásoták a jóhiszemü és a ko,rra haadni akaró óstermeöket. Oyan gépek és fejsze. reések beszerzésére ösztönözték a kisgazdákat is, hogy készpénzze történt vásárás meett a birtok jövedebnezóségét semmivé, hitebe vésárássa és a hite megvonésáva pedig födnéküi proetárokká tették a favak és 8 tanyaviág százait és ezreit. A baromfitenyésztéssei kapcsoatos többterme ési irányzat mögött s fajta-érdekek huzódtak meg, oyan tyukfajtáké, ameyeket a fausi és a tanyai gaz daságokben haszonna termeni nem :Jehet Mert Je. származott ivadékaikat az exportörök Vi.Sszautasitják. Teve vannak veök a küföd összes piaea. ~s azok ka versenyezni nem tudnak. Eenben a hazai ég hajat és e gazdasági viszonyaink áta természetes uton egyéni fajtává kiaakut hazai tyukáomá nyunkbó és iermevényeikb& beátható dc'jn beü nem :tudunk annyit termenf, mnt amennyit azok bó a!kivite kereskedeem haszonna értékesi1eni nem tudna a kifödön. Ezt a termeési igazatot sem ehet meserséges irányzatokka a gazdasági éét törvénysjjerüségeinek utjáró etéríteni és a keresiet és knáat követke.z. ményeit kikerüni. Nem a többtermeés jeszaváva ke a nemzet 'egmegbizhatóbb eemeit féreve.zétni, hanem az ősugar áta kitermet vágmérka jeegü haszonbaromfiakbó ocsón, sokat és minőségieg miné jobbat termeni engedni a paarasztokna.k! Mert ~~dnak, ha a termeés fötényezoit - a termeési céra akamas tokét és a munka ehetősé gét - e nem vonjék mesterséges eszközökke tőük. Minden evágott magyar kakas fejét nem tudja kárpótoni 10 eghorn éő Jrakas, de semmifée kutur-kak&s sem! Ki fog ezért késöbb feeni!? A bünbak keresése nem segit ki bennünket a gazdasági váságbó. Három évve ezeott, iiikor rámutattam B Pesti Hiriapc hasábjain az ehibá zott.tenyésztési rányzatra, akkor sem a bünbak keresése vot a céunk, hanem a semmibe vett, az áam mostoha gyermekének, a magyar parasztnak és ezeréves tyukjának az igazsága adta kezembe a toat. Akkor Horácius szavaiva végeztem rásomat: :.S fractus abatur orbis, mpavfdum ferent ruinae.c (S még ha az egész viág eomik és ö&z dü fs, Emet :fejére huanak a romok...), figyemeztetvén azokat, akiknek vagyonát azóta etemette a divattyukok tenyésztése. Es most azza vég zem, hogy: Ne b6atid a magyart, ba ma,yar vao ert a magy ar fr.adft.a ebet &'Gfrotét J6rata&. keresztre s eb-et feszte, de skar6t BOru 6I bbabodat 6dU - meroidi: toat 9 Bármifée tanszer, taneszköz és Iaboratoriumi feszereés a egjobb minőségben és egmétányosabb áron Fi, es Bartus ka aboratoriumi feszereési-, üvegtechnikai cikkek- és tanszergyárában szerezhetö be Budapest, 1., Bertaan-u. 26

10 JO Hazafias szempontok a baromfitenyésztésben. Irta : POLÓNYI MANÓ. A nemzetek éetében, annak agrikuturáis törekvéseiben is átjuk mként váik ki egyik-másik gazdasági ágazatban egy speciás fejemény, amey már eső kifejődésében magára vonja a termeő küönös figyeimét s átaa másakét is, hogy azt a rendesné nagyobb figye!emme ;ke[ kisérni s küönös gondozásban részesíteni, hogy az abban szunnyadó de már is fekinákozá beértéket mindinkább kifej Jes.zteni és közhasznositani ehessen. Amidön pedig közismertté kezd váni, hogy azon agnkuauráis fejemény hazai éghaj118tt és taaji (biotop)) jeegzetességének befoyása a~att aiakut ki egy bizonyos speciáitássá, a nemzet azt kebére veszi, sajátjának 'ekinu, nemzeti kincscsé nyivánítja Egyik-másik iyen nemzeti speci::itás kiaakuásához ho évtizedek, ho hosszabb-rövidebb időszakok szükségesek s vannak speciaitások, améyek évszázad okon keresztü nem csak fennáanak, de az idők foyamán még jobban finomunak és még értékáóbbaká vának. Iyen speciéitás p. mináunk a Tokaj hegyaja aszu bora, ameynek viághire közismeert s fejedemek, meg Crösusoknak bájitau szogá. Kormányzatunk miiókat ádoz a h~~yaja rekonstruá!ásár~, hogy ezt a nemzeti kincset a jövő számára is átmentse ezt ugyancsak hazafias szempontbó tartja eengedheteten szükségességnek. Szöészetünk csemegefajtái a mut évben arattak diadat a várnküfödön s öregbitették ebbei bevéteeinket és hírünket, a kecskeméti kajszi barack, a körösi meggy, a makói hagyma, a szegedi rózsapaprika, a baatoni fogas viágutját járja s ezekhez hasonó még számos küönegesség ékesiti nemzeti rátartásun(at. E:vszázados mutra tekint vissza egyik-másik iyen agrikuturáis fejemény, mint a nemzet verejtékes munkájának, fáradozásának és ádozatkészségének gyümöcse. Biza~om az ősi erényben növete, serkentette amknak a vidékeknek és tájaknak népét, hogy egész ekéve ápoja, szeretetéve meengesse, izmainak megfeszitéséve szogája apáró-fiura, nemzedékrö-nemzedékre magyar röghöz nőtt eme k:ncseit. K ormányzataink böcs e!őreátássa őrködtek núndenkoron a feett, hogy eme fejemé-nyek bet ~rtéke továbbra fejesztessék s ha eőrenem átott körumények zavaróeg hatottak közre, a kért erköcsi s anyagi aátá:masztá>sa sohasem fu:tartadtak. Kötsége!öirányzataikban a nemz~ti és hazafias szempontra hivatkozássa ezekre mindig fed~zetet tudtak taáni s ugyanezek a szempontok vezéreték honatyáinkat is, amidön azokat eisösorba'' szavazták meg. Anná érthetet:enebb rejtéy eőttem, miért nem nyivánu meg ez a jóakarat s atyai gondoskodás az ezer éves mutra visszatekintő magy;u házi szárnyasaink rránt ugy k.:>rmányzatunk, mint honatyáink részérő!? A vtágháboru e~ötti időpontig dédegetett;ei voitak a magyar paragak a Darányi-érának s már akkoriban Európaszert~ a magyar házi szárnyas dominá'.ta a várnküfödi hevzetet, s számova az észa knyugati áamok iinom~tabb igényeive, az értékesi~si szervek egyidejü meghagatásáva, idöszakonként oyan heyidegen kor rektorokka igyekezett a mieinket fokozatosan fe:. javitani, amiáta kezdeteges vámküfömi bevéteeinket sikerüt 20 mi!rió P-rő év végéig 96.6 P-re hatványozni. Azóta ujabbi 18 esztendő mut e, a magyar parag;ak husminösége miben sem vá! tooott, a természet szabad öe a maga gazdagon teritett asztaáva ma is rendekezésünkre ái s ha ma is, mint annak eőtte exportőreink hiz8:1dáiba s a küföd igényeinek megfeeöen kikészitve piacra kerü, a egkapósabb cikket képezi. A cseppvérkeresztezéssei.testsuyban, husminöségben s a tojáshéj pigmentá!á6ban az exportőrök kivánamainak megfee!ően fejavított magyar paragiaik mi kivánni vaót sem hagytak fenn. A magyar paragiak kettős hoza.musága vot a döntő s óvakodtak attó, hogy a tojáskozamot, a bushozam rovására fokozzák, amennyiben a köztenyésztésben a tavaszi ketetések, a csirkeszaporitást szogáták, ezek gyorsnövése, gyo'i's iouasodása s ugyanoyan piacérettsége ebegett a,tenyésztök szeme eőtt s megeéeégedtek a többi időszakon át eért tojáseredménynye, ami nekik quasi ingy~nszerzemény vot. Köz ben a Kétassoony-nap közti idöszakban ősz feé U:jbó csirkét szapoitottak s ezeket is jó értékesitették. Hogy a tojáshozam ekként nem áhatott arányban amazza sem mennyiségi:eg, sem térfogatiag, az nagyon t ermészetes, hisz egészen más rendetetésük vo!t és van a magyar paragiaknak sper=-=~-:-~ ~: '.,'. ~.e/z-ó ~/.eiéiee/t,. '.??~ /uz.vi, r~2eak., ': - SINGER VARRÓGÉP RÉSZV.... TÁRS. 1. fákuzet aa. ora z.,.g mn den nagyobb viarosaiban

11 eiéis nemreti szempontunkbó kmteu szemszögbö nézve,mint ra!diigytestü, kés& fejődő, későn to Jasodó, kés& piacérett idegen fajtáknak, főeg ami dön azokat a rojáshozam forszírozása szempontjábó, ra magyar paragiakka etentétesen ke ta:t$' mányozn s küönfée drága menükke traktán. Az óta azonban a tudományos vié.g nagyot haadt. SZakkönyveimben, sajtóközeményeimben reámutat- 118m azokra a 1ermészetrajzi jeenségekre s ezeket mé.sodaró is megerősitették ugyancsak neves szak. férfiak. Nevezeresen megdőt a.z a hiedeem, hogy a szárnyasok tojóképessége átörökitö faj~e:egzetesség; eenben megáapitás t nyert, hogy az nem egyes fajté.knak veeszü!etett s utódaira is átruházó faj ijeegzetesség, hanem egy oyan termeői kész ég, a mey minden fajtában, igy paragiakban is megvan s ép ugy fokozható, stabiizáható vagy c:so"kkenthető, aszerint, amint az annrak megfeeöen kezetetik. J:;gykor minden kuturfajta paragi vot s csak az emberek értemisége tette egyiket-másikat azzá ramivé ett. Egyszóva megé.iapitást nyert, bogf a tojókészség egy nem stabiizát fetétees fejemény, u. n. termeő ikészség, ameyet a sze. rint ehet fejeszteni, éandósitani, csökkenteni vagy egészben megszüntjetn.i, amint IB:Z emberi akarat, a ke ötudássa s szakérteemme azt irényitani óhajtja. Megszámáhatatan eset s péda tanusitja ezt. Igy egutóbbi szakkönyvemben»a magyar paragi baromfi védeme«eimme, annak I. része XX-ik fe. jezetében a 112-ik odaon S p. ajatubran A :magyar áatfo.rgabni r. t. igazgatója«kein Jenő Hód mezövésé.rhey, nyiatkozik.»heyes ta~rmányo~ és keő gondozis meett minden tyuk JObban tojik, mint ehanyagot, piszkos udvaron és heytee~, hi- HIREK. ányos etetés meett. Megfigyeésem szerint Angfibó szeméyesen homtt, több tojóversenyt nyert egyedek utódai (ooeheste.r 1926, wembey 1928) Idehaza Magyarorszé.gon, gazdék kezén még so-at sem tojt, viszont az ismereten heyrőt származó és a vásárheyi to jásbó Angiában ketetett tyukok iva dékai megközetették az évi 200 drbt, heyes tartás és takarmányozás meettc. Ehhez hasonó számtaan hazai pédra sorarozik s igy a gyakoratbajn is beigazoódo tt a tudiooná.nyos kutatás federit:ése. A Darányi-éra ennek a hazafias szempontbó is inspirát igazságnak feismerésében foytatta Je akcióját s 16 éven át arra nem forditott annyit, mint mostani ko.rmá.nyzatunk 1 év aatt s mégf8. sikerre áta a sarat. Mi okbó irtják ki évenie mind fokozatosábban a magyar kakasokat, ~eyek tuajdonképpeni aapját képezték és képezik véghirü baro mfhusq.nknak, s ameyek tisztavérben nemesitett pédányait e!oz.ö kormányzatunk hazai korrektorok gyanánt a köztenyésztésben oy eredményesen fehasznu. Miért nem teszi vizsgáódás vagy riséretezés té.rgyáv6, mennyiben fe!enek meg a gyakoratban a tudományos szakviág fefedezései, hi szen van ezen céra eég intézménye s mé.r 1-2 év &aatti eredménybő saját maga is meggy6zödhetik, mey odaon van az igazság. - A baromfitenyésztésben is meg ke nyivén\dnia ama hazafias nemzeti szempontnak, amey ezer éves mutra visszatedntó házi szárnyasainirat jogga meginet, ehhez sokka több jussa van, mnt a bevezetésben fesorot más agrikuturáis ~i'eményeinknak, ameyek vaamennyten együttvéve sem érik fe baromfitermékeink várnküfödi bevéteeit S..mty bit. A Miniszter Ur Onagymétósé.ga a mezöturi önáó gazdasági nép.skoához Nagy Lenke gazdasági suktanitónőt rendete ki Ideigenes szogáattétere. K6ayv- ts gytqtem!uyttr fejieutése. A székesfehérvári ön6ó gazdasági népiskoában e" heyezett G. Sz. O. E. Könyv és Gyüjteménytára részére Berr.e:dter Béa megb. könyvtáros még a mut év foyamán tikérte a cinkotai m. kir. á!ami tanitóképző intézet kv616 vezetőjét, Tabódy Ida aapitványi högy, igazgatónöt, hogy kézimunka mnta-rajzokat adomá.nyozni sziveskedjék. A mntarajzok Zaa Mária rajztanárnő ve~jbtése m~.~ett ekészütek s most kapta meg azokat KönyV' és GyuJW ménytárunk. A mintarajmk nem csak értékes és hasznos szagáatot esznek hivatva végezni a női kézimunkaoktatás terén, de magas müvész becsük foytán 6andó djszei. Jesznek könyvtárermünknek és ki6itásainknak. ~ oktató intézmények közös együttmüködését Iy szép pédá va eösegitö adományáért az Igazgatónő Oméitóságának Egyesüetünk nevében Bernekker Béa mondott köszönetet. Abtduúok. A Székesfehérvári Gazdakör foyó évi március h6 to-én Székes IBbér. 6 ott SZII'VILSII18Iha teoyész611at káitá.s és bikavásárt rendezett, mejre a székesfehérvári ön6116 gazda$6gi népiskoa 4 drb..szarvasmarhát nevezett be. Ezekbö 1 drb. eb6a, 1 4tib. 2 éve> Ü1~, 1 drb. 7 hóaapos üsz6 az I. dijat, 1 drb. egy éves bika pedig a ID. dijat nyerte e, A d:ja és jutamak ünnepéyes kio6zt6sa márc. 16-én történt s e. akaomma nagy érdekődés ny.iri nut meg az iskoa kivoáó szarvasmarha tenyészanyag,a ran t, Febvú Szaretette ajánom kartársaim figyemébe azon ma.rgyüjtemény számára Igen akamas és tetsj&tös, feü). gömböyded, au tapas és dugóva e:átható 1 és fé ejiter nagyságu fioákat, meyeket egy turi üveges készftte1ne részünkre egyik üvenyárra, métányos áron, ha egaább pár száz darabot megrendenénk, hoey a modet érdemes egfen neki eöáitan.. Megrendeni szándékot menny.ség közését az iskoánk emére kérem, azuün az árakat 1s megadja....

12 12 TIDifoyamok SHbet~J'VÚ'Oi. A székes!ehé"v'ári önáó gazdasági népiskoáiá a foyó tanévben a következő tanfoya!iidkat rendiezték: fafaragó, kere-, seprü, kosárkötő és szamafonó-tanfoyamokat a fiwtövendékek részére, - raffia-fedogozó, sza. bász-varrászati, géphímző és három háztartási tanfoyamot a eányok részére. A tanfoyamokat szép számma átogatták nemcsak az intézst tanuót, die a serdüő födmives tiuk és eányok egyaránt. Készüt 130 d.rb. küönfée faeszköz, 320 di'b. küönfé!e füzvesszökosár, kas stb., 36 drb. szamakosár, 140 drb. cirokseprü, 120 drb. küönfée kee, 28 cfrb. raffiarnunka, 81 drb. szabász-varrászati és 45 d'b. géphímzett készítmény. A tanfoyamok átag 6 hétig tartottak s azokat megátogatta Shvoy Lajos püspök ' Oexceentiája, wamint több érdeködö szüö és kiseazda. Raptiot u,ert a mez6tu4 gazdaúe aépikoa. Hann.inckét évig vot közös hajékban megtürt az iskoa, egy Pet6~1 korabei csárdaépüetben, níig a M~ter U' Onagymétós4ga tavay egy nemes gesztussa heg nem szüntette a s.iramas áapotot A suyos anyag,! gondda küzdö iskoafenntartó várost SO.OOO pengövei segitette meg a Minisztérium a.z épitkezésben, meyhez & város tégát, cserepet adván, épitett három tantermet, háztartási konyhát, kamrát, szertárt, irodát és igazgatói akást magáb!ij fogaó szép épüetet. Egy régi épüetet mosókonyhává, fáskamrákká átaakitott; meékheyiségeket ujonnan, betonjárdákat, tégakerítést és kapukat építtetett. Az iskoát modern butorzatta és tejes háztartási oktatási feszereésse mintaszerüen eátta. Az építkezés téga és cserép értékéve ejyütt P, a butorzat konyhabutorokka, munkatermt feszereésset és 4 szeméyes vasábu keményfa padokka p há& ta'tási konyhai feszereése 358 P, ÖSSme&en ~göt képvise a m.odemü feszerejt uj iskoa. Téi t&dfoyamo a mez6tu' razcaúc aépakoüu. Az uj építkezés módot adott az iskoának hivatúa tejes betötésére. A tervbe vett tanfoyamokbó a fiuk kefekötő tanfoyama már korábban be!ejezödött, meyen 40 tanuó 400 darab küönfée kefét kötött 9 szép eredménnye sajátitotta e a kefekötést Február hónapban gyümöcstermeési és faápoási tanfoyamot tartott az igazgató, gyakorati ber tatásse, áandó hagató részére. A tanfoyarnon résztvett 18 munkásember,i.s, kik a akosság gyümöcsfá~t az igazgató dijtaan utasitása aapján megnyes,ik, permetezik. Már eddig 1500 darab fa gondozására kértek munkást és utbagazitást. Végére járnak a Csepe-gyár varrógépeive beáitott géphímző tanfoyamok is, meyeken Nagy Lenke gazdisági szaktanítónő és a gyár egy oktatónője vezetéséve 19 eány növendék, 7 fenőtt gazdaány és 17 urinö sajátitotta e a géphimzést. skoa:itogatisok bejeedésére nyomtatott eveezö-apok kaphatók Bernekker Béáná, Székesfehérvár, drb.-ként 2 fjérért. (Ara postabéyegekben beküdhetö). HIVATALOS KOZLEMÉNYEK. A Magyar Kiráyi Vaás- és Közoktatásügyi Min.isztertö szám. Igazgató Urat Jász-Nagykun-Szonok várm. iskoánkivüi népmüve!ési bizottságának e!öterjesztésére a W. b szám aatt ket vkm. ren.de!et aapján Jász Nagykunr-Szonok várm. Iskoánkivüi népmüve!ési bizottsága tagjává az évi januir hó 1-tö az évi december hó 31-ig terjedő 3 éves népmüveési idöszak ta'tamára kinevezem. Egyben fekérem Igazgató Urat, hogy a megnevezett bizottságat munkájában min6 hathatósabban sziveskedjék támogatn!.... Budapest, évi február hó 17-én sz. Az önáó gazdasági iskoa tekintetes igazgatóságának Fegyvernek. Fenti szám aatt beterjesztett jeentésébö' örömme értesütem, hogy az iskoa az emut évben. miy szép eredményt ért e s nyivános kiáításkor is miy szép eredménnye vett részt. Fogadja ezért Igazgató ur, vaamint a tanijestüet tagjai is őszinte eismerésemet s munkákodjanak továbbra is hasonó buzgaomma és sikerre. Szonok, március 13. A mniszter heyett: Hivata főnök heyett: Ptd:ty s. k. áamtitkár. r. Kovies Jus s. k. kir. tanfeükyeö.

13 13 J6sz-Nagykun-Smnok vármegyei iskoánkivüi n6pmüve ' ~gy bimttsár- S1J0Inok. Szám: 811-teSt. ' Nagysáeos ben e6rt faradhatatan, eredményes munkájáért eisme~s6ve és köszönetéve tüntete ki Igazgató unt, vaamint arró ts, hogy u nté7.et: több országos 15 kiáitáson i ajka1omma nyert eso dijakat, érmeket, okeveeket. Fogadja Igazgató Ur Bi1JOttságunk gratuátióját mnd két ritka, megtiszteo ktüntet.ésekért, Kádár Kámán gazdasági iskoai a'azgató IV'ak Fegyvernek. Titkáru.nknak évi január hó 15-én tett hivataos átogatásábó kifoyóag örömme értesütünk arró, hogy V. K. Minister Ur őnagymétósága ugy a-. ezetése aatt mező- Bhary stv._ s. k. pzdasági iskoáná, vaamint iskoánkivüi tevékenységé- ügyv. ein. kir. tant. Hazafias üdvözj6sse Smnok, január st. (P. H.) Yi* SzaJiunirJ La)os s. k. várm. népm. titkár. Itt GAZDÁLKODÁS. Az utóbbi 10 évben számos panasz hangzott e, hoify hogy buzatermésünk fejesztése heyteen irányban történt. A nemesiés munkája csak a mennyiségre terjed ki. A minóségi termeésre nem forditottak eegendő gondot, ami miatt a magyar buza értékesttése egyre nehezebbé vát. A Pesti Na{.tó páyázatainak az a céja, hogy magyar kisgazda figyeimét hivja fe a buzanemesiés heyes irányára, hogy bevonva ebbe a munkába ezrek és ezrek figyeimét és szorgamát, visszaszerezzük az európai pracon azt a rangot és tekintéyt, ameyet a magyar buza hosszu idon át kiérdemdt. Idei buzapáyázat fetéteei a következök: T.tszteetdij ezutta s a Sebestyén Arnod~méksereg esz, ameyre most js csak a mezőgazdasági iskoák páyázhatnak, A tavayi dijat a Fegyverneki m. kir. áami Mezögazdasági Iskoa nyerte és a sereg, amey az intézet egszebb eméket közé van besorozva, az egymást követő tanuó generációknak hirdeti a rávésett jeszavakat: A magyar buzáért 1 A.magyar népért! A magyar födért! Második f&iijra országosan ehet páyázn. Ez a dj 200 pengöt tesz k s az a céja, hogy kiterjessze a magyar aemes buza termeését az országnak arra akamas összes 1erüetere. Harmadik dij ttz: aranykaász-gyürübó á, az orszái bármey buzatenne!oje bárhoman páyazhat. A következo dijakat nem országosan, hanem kamarai terüetenként tüúk k. Ebbe a csoportba tartozik 5, egyenként 100 pengos tszteetdij, ameybó minden mezö gazdasági kama' terüetére egyet-egyet fognak megáaptani és kiosztani. Husz djj, amey egyenként 50 pengőt képvise, esz következő dijcsoport, amibfi mnden kamara terüetére - dij jut. Végi o aranykaász-eyürü tiznek Iri, núnden ka az UJ buzapáyáza t. mara terüetére 8-8 gyürüt. A fent már fesorot páyadijakon kivü az idén be akarják vonni a buzanemesiés iránti érd.eködésbe magukat a községeket is. Ebbö a cébó tüzik ki az aábbi dijakat, amikre tehát a községek eöjáróságai révén Lehet páyázn.t. Ezekh.e.z a páyázatokhoz a következő feszereés ke: Az e!öjáróság kezdeményezésére megaakitott fausi buzat»rá6 bizottságokba fe ke kérni ~szvétere a feekezetek papjait, a jegyzöt, a birót, a tanttót és a gazdasági bizottságok ottani képviseőit. Ez a bizottság sz6. többségge áapítja meg, hogy a községnek ki a egderekabb, egjobb skerü buzatermeő kisgazdája? Ennek a jövő évi termésébő aratási jeegü kosz:orut, vagy koronát ke fonni. Ezt azérí: kérik ebben a formában, mert a küdemény igy a fau gazdasági törekvéseinek koszorujé.* és koronáját s2imboizája. Ugyancsak beküdiendö az ieo buzafajta kicsépet szemeib& egaább 5 kió. A kqi- Eadó 2 drb. aig haszn.át Gergey-fée petróeum ámps 400-as kefef6cép üzemképes áapotban átadva darabonként 350 P-ért. Mindegyik géphez ngyen adok egy fürészporkáyhát a ketető heyiség fütésére. Ezenkivü eiadó egy drb. emyős müanya 70 P-ért. Kiskunhaas, Bem-ucca 7. XERESZTBS JOZSEF

14 14 4eményhez, am~yet ugy ke csomagohü, hogy össze ne törjön a száitásban, csatoni ke a községi biráóbizott ság vezetőinek aáirásáva eátott bimzonyitványt. Ebben azt is jeezni ke, hogy a páyázatra ajánott kisgazdának eseteg a hasonó buzát termeő töb':.6 községbei kisgaz. déknak mekkora az esörendü feesege a jövö év i ter mésbö? : Mdnden község csak egy koszoruva és a hozzá csatoandó magküdeménnye vehet r~szt s az igy beérkező koszorukat és buzamintákat vidéki buzakiáítási köruton, -ugy mint az idén - az egész országnak be fogják mu- ~~ I. 25 község közt eosztva, 125 gazda részére fognak egyenkint 75 kió szuperfoszfátot és ugyanott 75 gazda részére 43 kió mésznitrogént eosztás céjábó rendeke zésre bocsátani, a páyanyertes kisgazda nevére küdve, aki az eöjáróságga J6gegyezve fogja kijeöni, hogy a küdött mütrágyán mey öt gazdatársáva osztozik? E dij csoportunk értéke 3000 pengő. II. öt sze!ektor rostát osztanak szét kamarai kerü etenként, a Hofherr-Schrantz-Ciayton-Schutt!eworth rt. kitünö gyártmányábó szá:itva és a heyszinén szakszerü utasítássa átadva. A szeektorok fajsuy szerint osztáyaz. zák a vetőmagot ötfeé. E dijcsop ortnak értéke 4860 P. A páyázat határideje Juius 15-ike, de a páyázatokat már juius 6-tó kezdve be ehet küdeni a meegebb taafu vidékekrő. Ugy, mint az utó!}bi években, jövőre is megfee~ számu dipomát fognak a díjnyertesek és az egyébként érdemesek között szétosztani. Nemsokára e fog készüni részetes páyázati fetéte, ameyet mindazok megkapnak majd, akiket a verseny érdeke, Addig is esetrö-esetre rendszerint a héti vasár napi mezögazdasági meéketen fognak beszámoni a páyázat eökészüeteirö és fejeményeirö. mezőgazda Iskoáink a budapesti or~zágos sági kiáitáson. A nagymétóságu vaás és közoktatásügyi mi Disztérium az idén is ehetövé tetre azt, hogy isko áink részt vehessenek a március hó én Budapesten megtartott országos versenygazdasági ki.atitéson. Mint a mutban, ugy az idén is, a házüpari cso portban kaptunk heyet. Kiáitásunk gazdag anyaga három fükében vot eheyezve. Egyik fülke tömve vot szebbné szebb, értékesebbn.é-értékeseb!.j női ké zimunkákka, a másik meg háztartási készitmé nyekke, a harmadikban pedig a éves fiuk háziipari munkái kerütek bemutatásra. örömme áapíthatjuk meg, hogy iskaáink már kinöttek a három fükébö, mert az annyira zsufot vot mindegyik, hogy oda már több anyag e sem férhetett vona s igy mint tudjuk, a bejeentett anyagnak feét sem tudtuk ki!áitaani, a heyszük vota miatt. Igy kiáitásunk jobban csak demonstra tiv jeegü vot, mert nem tudott tejesen hü ké pet nyujtani arró a feéitékeheteten nagy mun káró, mey iskoáinkban foyik. Ennek bemutatása a szegedi kongresszusra vár. A baromfikiáitáson nyert ujabb diia{ szintén iskaáink fejődésképességé. igazoják. Fehér eghornna a cegédi iskoa két eső díjat, a derecskei és Seghami iskoa egy-egy eső, a csongrádi iskoa egy második, a jászberényi iskoa pedig egy harmadik díjat nyert. Nemesitett mauar kend ermagossa a debreceni II. sz. is\{oa egy második díjat nyert. Fehér wyandotteva a cegédi iskoa egy negyedik díjat nyert. Rhode Isand redde a csanádpaotai. iswa egy harmadik, a kiskunféegyh,ázai iskoa egy harmadik, a makói iskoa egy harmadik, a szé{esfehér vri iskoa pedig egy negyedik díjat nyert. Pekingi kacsáva a szegedi-asóközponti iskoa egy eső.. és egy második díjat nyert. Nemesitett mauar paragi Judda a fegyverneki iskoa egy második dijat nyert. Emeacieni x magyar adda az abonyi iskoa egy második, a jászberényi iskoa egy harmadik di )at nyert. Emeeni Judda a s!ged-asóközponti iskoa egy második díjat nyert. Nemeatett fehér mauar puykava a kiskunféegyház.ai iskoa egy harmadik díjat nyert. Bro.nzpuyk6va a székesfehérvári iskoa egy eső és két második díjat nyert. SzerkesztSi üzenetek. Lapunk ovasóinak és maakatáriabak bodogs6gtejes, vidám busvéti Üiepeket kvidddk. n g y e n és bérmentesitve küdjük meg b á r k i n ek Z O L L E R :.,A modern s z a m a k a p t á r" cimú könyvét 3 napos tanumányozáara. Megtartása eaetén a könyv ára : 2.- pang Aki tőkebefektetés nékü akar méhéazetre berendez(edni, annak e könyv néküözheteten.

15 15 TakarDá.nyoka;t b~rjden'tve &zá.uit;juk R. kat. Mezögazdaság Iskoa BaromDieepe Gyöngyös (Heves megye) A baromfitenyésztés csak f~hérjetakarmányok etetése meett ehet jövedemező. Mive az egyes gazdaságoknak sem akamas készüékük nincs a keveréktanumányok ekészitésére, sem nem tud ják a keverék készítéséhez szükséges anyagokat ocsón beszerezni és sokszor nem is tudják ekészíteni megfeeóen, ehatároztuk, hogy ocsó áron s fetétenü megbizható minőségben baromfitakarmányokat hozunk forgaomba. PoJDbá.t; z&á.kokban forg-a.ojdb& hozunk: 1. TaJes takarinykbyeréket. 2. Ertakarminykeréket. 3. Csontsztat..A. teje t;aka.rjdá.nykever~k 't&r'tajd&; Carnarina husiszt. TipirtyUiiszt. Haszt. Vériszt. Csontiszt. Szejadara. Napraforgó. magpogácaa. Tigmagpogácsa. Szénaavas mész. Faazénpor. Ées meaott kvaro. Jódki Konyhasct Kénpor. Buzadara. ArpadarL Zabdara. Tengeridara. Az erőtakarmánykeverékben a buza, árpa, zab, tengeridara és korpa kivéteéve min den van. E carákat egyes teepeken is beekavarhatják az erótakarmányba. 50 kg. er61akarmtfnyho:z ke 100 kg. iy dara s korpa. Hogy C ttfuosdg a szdittftnd ne drdgit.on, a 11 a 1 u i u 11 a r d i j a t magunkra 11dajuk s áraink ab vevő vasutáomásáig értendők. Egy mázsa tejes takarmánykeverék 30 pengő, egy mázsa erőtakarmánykeverék 41! pengő a megrendeő vasutáomására száitva. A zsákokért darabonként 80 fiért számitunk. Száítás utánvétte, vagy az összeg eőzetes bekü dése meett. Ab Gyöngyös 2 P. ve ocsóbb 1 q csontiszt ab Gyöngyös 35 P. - Csibék ré szére küön összeáításu takarmányke\'eréket készítünk ugyaniyen árak meett. Baromfiteepünkrő ajánjuk: eghornkakasokat darabonként 10 pengőért, rhode iriand kakasokat 12 pengőért, pekingi gdesirokat s toi6kat, óriási tojáshozamu khoki tojóka dara bonként 20 pengőért. Németorsztfyb6 toidsb6 importd, tejesen idegen vérü khaki gácsérokat 10 pengőért darabonként. Csomagoásért darabonként 50 tiiért számitunk fe. Csncsia-, ha11anna uast nyuak darabja 8 P. Szép tenyészáatok. Magyarország egnagyobb ketető központja épü teepünkön - Csibéink éeterősek, szépen fejettek. Birketefid csak vérvizsgát teepekró váaunk. Bérketetési dij tojásonként 10 fiér, amit a tojások küdéséve egyszerre ke beküdeni. Küön díj a kike csibék után nem fizetendő. Kacsatojások ketetését nem váajuk. -Naposcsibe csaknem korátan mennyiségben jegyezhető: március végig 80 fiér, ápriisban 60 fiér, májusban 50 fiér, junusban 40 fiér darabonként. Csomagoás önkötségi áron. Eőzetes ekötésekné a véteér 25 százaéka fizetendő. Enékü a kötés reánk np.m köteező. Nagyobb vétené engedmny. - Leghorn és rhode te~ysztojdsok. darabonként 40 fiérért. Khaki és pekingi tojások darabonként 80 fiérért. 100 pengős tojás vé tené a tojásokat akamazottunk vasuton, tejesen ingyen száítja a megrendeőhőz. 90 sz6zaé kos csiraképességi garanciát váaunk. Araink ocsók, mert mindent vagóntéteben szerzünk be és nem a haszonért dogozunk, hanem a szakszerü baromfitenyésztés propagáásáért Tessék számoni s akkor bebizonyu, hogy nem ehet otthon néhány mázsás bus és haiszt beszerzese meett a takarmányokat árainkért eőáitani. Faiskoa termékek. Bokorrózsák drb ként 50f. Pöszmétecsemeték 100 drb ként 35 P, 1000 drb. 300 P.

16 ,... 6 ~ 111 kir. vas 6s k6zoktaüsuar 111nsz1er fr sz. rende!e6ve, CHivaaos K6zr6nv 1930 Jun. 1) az tanavra kzr61a9o an enged61ve1:et ÖNÁLLÓ GAZDASÁGI NEPISKOLAI TANKÖNYVEK Az 6nii6 sa.zdas4trf népakoják az idei tanévtő kezdve már saját küöneges tankönyvüket adhatják fiu és eánytanuóik kezébe. Gondos eőkészitéi után megjeent a gazdajjági népiskoai szakpedagógusok uj tankönyvének 1. Gazdaeányok köny~; 6 két kötete Űazdafiuk könyve EJsJ rész EJsJ rész a gazdasági népiskoák a gazdasági népiskoák. eányosztáya számára I. fiuosztáya számára Szerkesztette Szerkesztette GÉHER LAJOS GÉHER LAJOS gazd. népisk. Igazgató, szakfe1qgye6 gar:d. népsk Igazgató, szakfengyeo Engedéyezve 884-0!J VCM. sz rendeette. Az es6o&ztd[j106 t6tetek munkatdrsai: Bora Jgnic K4ponay József P4payné Fekete Juia De4k Katain Nagy Jözsef Béa Pgnc:r.ky Ferenc GyOrfy Géza Nagy Károy Rácz S4ndor. Vitéz Gyuay stv4n Obingemé Czirmes n!n Sebők S4ndor IdAzeek a hivataos brab61 : "A tanköny szeeme hazafias, a jöv6t megapozó. Méy vaáserköcsi neveést túz ki céu, ennek szogáatában á és fontos hivatást tejesít." "Tudomány, módszer, eóadás és terjedeem tekintetében az iskoa követeményeíenk megfee. Az iskoa tantervét és utasításait betartja. Az eddig megjeent iy arányu tanköny vekné sokkata jobb és ut;:;: megfeeőbb.",a könyv neme~ akam;,~; knyvaorozata 6vr' 6ve fokozato11n eg61zoi k; tanévben tehét o1ztéy vétozatanu az aébb feeorot öné6 gazdaaég népakoa nyveket ha1znéj1: ABONYIN~ KERESZTURY MARGIT : Ovas6 i1 tankönyv a- e6nyisko6k II. és III.) osztáya számára. (Eng. sz. 6.3,986!1928. UJLAKI VILMOS-VARGA MÁRTON: Ova16 é1 osztatya számára. tánkönyv a fiuiskoák II. és IIJ. (Eng. sz. 61,4.38j1928.) Tankönyvjegyzék, árjegyzék, bevt:zetés céjábó kivánt tiszteetpédányok meg- kntdését a veakedj k bizaommatanknyv-oazt~yunkt611eveez61apon kémi. F R A N K L I N - T A R S U L A T magyar irodami intézet B 11 d a p es t, IV.~ E g y e t e In -u t c a 4.