Magyar giazdanevelés

Átírás

1 XVII. évfoyam. 2. szám. Ceg~ci augusztus ho. Mezögazdasági Népoktatás MEZÖGAZDASÁGI É:S TANOGYI SZAKLAP A GAZI;>ASÁGI SZAKTANtTÖK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Eőfizetési dij: egész évre 8 pengó. Az eófizeési és hirdetési díjak 11 Gazdasági Szak Ianiők Orsz. Egyesüete pénztórának Túrkevére az! csekkszámán küdendók. A ap kiadásáért fee: Győrfy Géza. Cegéd. - FELELOS SZERKESZTÖ GYÖRFY GÉZA Megjeenik havonkinl Szerkeszóség Cegéd 2. Kiadóhivata Turkeve. Az egyesüet agjai a apo.. agdijuk fejében kapják... Kiadótuajdonos: a Gazdasági Szakianiók Országos Ecyeaiete. Makó. Magyar giazdaneveés rta : Laurentzy VUmos dr. A történemi magyar éek ekövetkezendő megakotásáná egyik egfőbb kérdés az, mi esz a magyar födde, mi esz annak népéve? Vajjon ekövetkezett-e már az a komoy népi poitika, amey évtizedes közöny:isség után őszinte éekke fordu a magyar nép feé. A kiegyezés után bekövetkezett váratan fe endüésben gazdasági termeésünk, amey eső sorban érintette a föd népének sorsát, nem a egter mészetesebb útat követte. Azt, ameynek födrajzi adottságai és történemieg kifejődött népi feté teei meg votak Törvényhozási intézkedésekke nem azt a foyamatot indították meg, hogy áan dóan szaporodó tökebefektetésse, szakszerű rátanitássa a magyar födnek kincseit miné jobban kiaknázzák és oy áandóan mind tökéetesebbé vaó agrárgazdasági rendszert építsenek ki, amey a magyar födön éő nép étfetéteeinek eginkább megfee. Hanem eheyett, megszédítve a nyugati pédáktó, egyszerre viágkereskedemesdit és vi ágiparosdit akartunk játszani. A túméretezésnek ez egyodaú erőszakoása közepette természetesen a mezögazdákodás racionáis feépítésére már nem jutott eég áami és ép ezért eég népi erő sem. Mig ez a mesterkét fejődés a nemzet erejét tejesen efogata, addig a magyar föd és annak népe ádozata ett egy kereskedemi-ipari tökeura om szűkkebű önzésének. Ezen kivü a népi törne gek hiszékenységét és jóakaratú nekiinduásait pe dig a poitikai pártok hasznáták ki nem egyszer eég eketenü. Hiába jajdutak fe ezek miatt eőreátó föd és népimádók: Károyi, Vadnai, Bernát, Darányi, Maiáth, Czetter. Komor jósataikat egtöbbször föényes kézegyintésse intézték e. A magyar népi éek igy aztán ma már sok heyen a hitetenség, nadrágos gyűöet szédítő örvényének széein támoyog. 'Szorgos kezek pedig cétudatos " " *i ~'"~.= ságga munkáják az agrárnihiizmusnak kiméyíté sét. Az ügyesen eácázott háttérbö, ennek a ravasz izgatásnak eredménye gyanánt, időnként a parasztforradaom titkos tüzének vésztjósó fénye parázsik eő. Iyen poitikai égkörben természetesen nem szüethetett meg a föd népének sajátos éetére sza bott egységes és ogikusan megszervezett iskoa rendszer. A gazda gyermekek kényteenek votak a minde\ütt kézné evő és a köztudatban minden utat megnyitó gimnáziumba özöneni. Nagy része nem birt az ö eki viágátó idegen tanumányok ban haadni és e emaradozott. Fébemaradt, de nadrágos ember ett beőe. Urrá enni csak a küsöségekben tudott és hogy ezt a küszínt megtarthassa, assanként epocsékota az apai örökséget és végeg eszakadt a födtő. A nyomorúság be vitte végü a városba. E szomorú és egészségtee~ fejődésnek eredménye az a ehangoó díjnok-írnok tipus, ameybe az ember épten-nyomon beeütkö zött. Az eárvut föd idegen kézre jutott és az á tauk képviset éekbirtokáomány, szétszóródva a város ezerfajta éetében, epusztut. A fau meg szégyenítö függésbe jutott a várossa, mert nem vot művet, szakképzett és eki önáóságga bíró vezető gazdaosztáya. A föd népe feé az átaános figyeem a viág háborúva kapcsoatosan fordut. Mindenkit meg epett az a tejesítő képesség, mit a hadraket ma gyar nép mutatott, mint katona és pogár. Akik veük együtt küzdöttek, az idegenek is, meggyözöd tek.arró, hogy emberi értékeik nem közönségesek. Az oyan szívesen kifigurázott magyar paraszt, a viágháború egkomoyabb értéke gyanánt ett köz ismertté. Aiarnfenntartó jeentősége még fokozó dott a kommunizmu, aatt, mikor heyes történe

2 MEZoGAZDASAGINaPOKTATAs mi érzékke nemcsak a csábitásnak áott eent, hanem a terrornak is. A nemzetnek feébresztett Jeikiismerete beátta, hogy a föd népét fe ke emeni, áambiztonságunk és történemi fennmaradásunk érdekében a modern éet követete magas kuturfokig. Ezze az új födmíves nemzedékke ke pótonunk azt a nagy emberhiányt is, amey a fesőbb osztáyokban, a történemi kiétség természetes következménye gyanánt, egyre nagyobbodik. Ugyanakkor pedig ejövendő éetfeadatunk számára eő ke őket készíteni szakmüvetség nyújtása áta. Főcénak azt tartva, hogy megmaradjanak eki egyéniségük nek azon a taaján, ho a egbiztosabban érzik magukat, tehát az agrárkörnyezetben. Legtermészetesebb tehát az vona, hogy a gazdagyermekek iy kifejezetten gazdaneveést p. ne a gimnáziumban kapják meg, hanem abban az iskoában, mey őket egyben a egsajátosabb fogakozáara képzi ki, tehát a mezőgazdasági iskoákban. Arra is keene törekedni, hogy ez agrártömegekbő szeektáódjanak 'ki a szaktudósok, de a más tudós eemek is. Innen szivároghassanak fe a társadaom szerkezetének hajszácsövein, a appangó ősi tehetségek. A mesterséges visszatartás nem is métányos a gazdatársadaom megbecsüése szempontjábó sem. Azok a eendő, egmagasabb közgazdasági ismereteket esajátított vezető egyéniségek, kik már gyermekkoruktó kezdve a föd ekéve összenőttek, a födművesség tudományos rendszerének is bizonyára jobb megértői esznek, mint bárki más. A vaóban nagy perspektivájú népi poitika cékitűzése, meynek nyomait mindenütt átjuk, csak az ehet, hogy a föd népét eássa, az eemi iskoátó fe az egyetemig, a ehető egtöbb átaános és szakmüvetségge és az újjá a kotandó magyar éek aapjává tegye a két történemi akotó és az áambizton gondoatot: a nemzethű8éget ságoti Szemétetési eszközök tárgyak tanításáná fiú rta : Matós István. (Foytatú,) a gazdasági osztáyokban. MáT rég megfeedkeztem azon rövidke cikkemrö, meyet még év öszén a gazdasági népiskoák akkor emaradt kongresszusáva kapcsoatos kiá.ettás akadmáva irtam. De ha a szerkesztöi fiókbó eökeriit és napviágot átott, úgy a beigért foytatá!,& sem maradhat e, anná is inkább, mert a gazda~ági tárgyak tanitásának megkönnyítéséné a szemétetési e!zközök fehaszná:)ása, azoknak ibeszerzése 1 ih. &:szegyűjtése idöszeríiségébs ma sem veszített. Könnyebb á.ttekinthetés végett a háziag ekészíthető, összegyűjhets és beszerezhets sze,métetési eszközöket tárgyak Ezerint csopo'tosítottam. A taajmiveé8 68 növénytermeés tanításához szükségesek: Gyűjtemény a heyi taajokat akotó ásványokbó és ta'ajnemekbs, ~My utóbbiikat tanuóinkka együtt gyűjthetünk össze és a könnyebb összehasonf.dtás végett iijvegfedeíi Jádikában hey~unk e. Te~esí.tési ejárásokat szemétets magunkkészitette modeek va_gy ;képek, fevéte$. Taajmiveési-, magtisztitó-, vets, arató-, csépis és terményt kiemeis gépek, eszközeink : eke, fogas,.tárcsás-, á.nc- és tüskeborona, henger egy és többszörös kapáógépek, rosu, triör, szeektor, kézi és fogatos vetögépek, fűkaszáók és ógerebyék stb. amennyi ben nem vonának, úgy azoknak miniatür modejeit, vagy ább képeit szerezzük be. Trágyateop Mzi ekészttését és a trágya heyes kezeéét bemutató mode, vagy kép, míitrágya gyíijtemény, műtrágyi\szóró gép képe, hazai (iskoai) mütrágyázási kiréretekrsi ftf.ivéteek, képek és grafikonok. Csriz tató készuék, vetéímaggyíijtemény. A vidéken termet niezágazdasági és ugyancsak az eöforduó gxomnövények gyíijteménye. NövényápoiLás eszközök és növényvédemi anyagok gyűjteménye. M~őgazdaságra hasznos és káros áatok preparátrumai, faiképei, fejooésüket, éetmódjukat és kártéteüket fetüntető képek, fevéteek stb. (nagyon m~fee'.jnek erre~ céra a "Növimyvédeemnek" szines meék~tei). A hazai kir.gazdaságoknak, iskoánknak termésátagait fetüntet() grafi 'konok. Termények heyes e ra.ktározását p. magtári berendezést, takarmányrépa kupacoását sz~étetö modeek, fevéte!iek és képe,k. Az áa.ttenyésztés körében szükségea.ek: áatszobrok, áati csontváz, az ájatok küs&-, beis szerveit, csontvázát ismertető képek. Áattenyésztési faitábák (Juhász fée), mé.wek a testrészeknek gyakorj. hibás ewátozásait, p. oviikná Ubáásait stb. tüntetnék fe. Az üatfajtákat i'iiidette,ts szines képek. ~ áatgyógyászatban eggyaorabban hasznát eszközök, anyagok (ázmérs, irrigoáitor, wrócsap stb.). Az áati éissködöket, betegségeket szemiéitető preparátumok, vagy képek. Taka111DányeökészítS, fiweszts gépe_k, eszközök: répavágó, szecskavágó, morzsoó, da.ráó stb. Ló és szarvasmarha fogazata, pata, szarv, p&tkógyiijtemény, gya.pjírgyűjtemény. Tejkamra berendezése, és tejkezeési eszközök: fecsatoható fejsszék, fejssajtár, Uax tejszürö, úszós tejmérs, tejszáhtó kaniil, fajsúymérií, zsítmeghat ározó, kisgazdaságok részére is beszerezhets fööző, köpüs gépek, vajgyúró eszközök és tejhíits stb. Baromfitenyésztési eszközök: keiitetögép, ptűanya, önetet() és itató, tojásvizsgáó ámpa, tojásméreg, csapófészek, tömsgép, ábgyíri, számjezs stb. Végü a egszükséges@b méhtenyésztési eiizközök és gépe"', (Foy.tatása következik.)

3 'io"\'1" : ~---~:_ ~.:-,)::.'.. ",.:. :... '.. ~... ', MEZOGAZDAIIAGI NU'OKTAT.&S 3 Gazdasági neveés Nagyon sok ezó esik gazdasági dktatá~ró, szakoktatásró, szem~tet6 oktatásró, gyakorati ok~tásró, szóva mindenfée o~tatásró_; dieben nagyon ke;veset haunk, vagy egyá.jtaán nem, gazda~ági neveésrő. Pedig, 1ha van nemzetneveés, hazafias-, vaásoa s.tb. nevetés, miér.t ne ehetne gazdasági neveés is? Most, amikor nem eégszünk és nem eégedhetünk meg a tömego~tatássa, hanem "minőségre ke dogoznunk", nem t"thatjuk eégség~ek a száraz ismeretek nyujtását, betanítását, sőt még a szemé~:ető oktatásná sem áha.un k meg.többet ke tennünk. Anná ie> inkább, mert még hajékony, munká.':ható, fiata anyag van a k~ünkben. Ezt a fiata anyagot nem caak oktatni, hanem neveni is ke és ehet, épenségcsak oktatni,!hanem neveni is keh és ehet, ésp~ig gazdasági gondoucozd~ra, gazdasági tevékenjjségre. Téves vona az a fefogás, hogy a neveés csak az t\emi isk<f.ára tartozik s a g~zdasági iskoában csa:k oiktatá:aró ehet szó. Igenis itt is nevenünk ke, csakhogy más irányban. Az eemi iskoai neveési céok meiié egy új ne~ési cé sorakozik, amey ezeket a neveési céokat tf.jesen új BZinezette átja e. P. a gyenndteket a társadaomnak gazdaságiag haeznos pogáraivá.neveni. Ebben!bennfogatatik az, hogy Ú/gy magán, mint nemzetgazdaságiag haszno.:. pogárokká igyekezzünk tenni, tehát törekvést, tanuási vágyat ébresszünk fd bennük. Hogy szakásos kifejezésse éjek, haadó gazda vájék ibeíi~iik. A gazdasági is koákban a kisgazdáknak, szegényebb iparosoknak és az u. n. nincsteeneknek a gyermekei járnak. Egy kissé módosabb.gazda már pogáriba, vagy gimnáziumba jáiratja gye.rmekét. A tanuók.nagy azázaéka oyan, hogy csaádjuknak nincsen födje egyátaájban, vagy egfejebb egy kis kertje. A kiekunha.asi iskoában 58 fiú tanuó -közü 6-nak van 5 kh.-ná több födje i. szüeiknek, 6nak 2-5 kh. 12-nek 2 khodig, Uhnak csak kerteeskéje és 16 nak semmije sincs. 58 ta111uó közü 18-nak f(yidmíves, 19- nek napszámoa, 14-ne'k iparos, 7-nek egyéb fogakozású az apja. Kisebb községekben, főkép aho nincsen tanyarendszer, bizonyára a födmívesek j!vára vá!tozik meg ez a kép, p. DerecE:ke. Ezt a vagyoni küönbsége,t nem ovesszük tekintetbe akkor, amikor a gyermekekben a gazdákodás i:ránti vágyat igyekszünk feketeni és a heyes, okszerü gazdá:koáásra vaó törekcdéat akarjuk beéjük oktatni. A p:;azdákodás iránti vágy feébredé~ ff.nött korára takarékossá teszi, azért, hogy majd egaább egy kis házacskát, 'kertec~. két azerezzen, aho gazdá:kodási vágyát kieégíthesse. Ha a tanuóknak csak kis száza~a a mj neveésiink hatása aatt igyekszik k~tet, födet 'izerezni; neve munkánk eredményes vot, hazánknak, társadamunknak hasznos munkát végeztünk. Eenben tekintetbe ke vennunk a fent~ített küönbeége.t akkor, amikor a gazdákodási vágy feébresztése után az egyes gyerek vagyoni heyzetének és egyéniségének egmegfee16bb gazdasági ág titkaba igyekszünk bevezetni. Me.rt fötétenü igyekeznünk ke megismerni minden növendékünk vagyoni heyzetét, s6t az egyéni-aégét, hajamait is, hogy a egmegfe~őbb egyéni neveést nyújthassuk. Csak a gyermekek akikre otthon egy biz()nyos nagyságú.gazdaeág 'VRr, vagyis mezögazdaságg:a f()gakoznak szüei, bizonyára több érdekődést tanusitanak a mezőgazdaság irá:nt, mint azok, akik otthon csak egy kis kertet átak.a:kiknek m.eg BejiD!J!.i födjük aincs, vaószinü, hogy inkább a kertéi!zet iránt tiehet bennük érdek ödést keteni, májr csak azért is, mert egy kis ke.rtes házheyet könnyebben szerezhet, mint mezőgazdasági terüetet. Vannak oyano'_t küönösen városban, akik egy-két osztáyt evégez.nek, azután meg iparosnak mennek. Az,Uyene;kben is a gyümöocskertészet, szőészet iránti haja}ot tapasztahatjuk, vagy ke érdeik!16déaüket feke!tenünk. Az ip&ros,.ha egy kis pénzecskét ösazegrüjt, orögtön igyekszik egy kis kertet szerezni gyimöcsösse, 111.őőve, hogy egyen ho ünnepnapjait, pihenis óráit keeme,sen etöteni. Mindezeket tekintetbe véve föt~te.nü eszerint ke az egyes egyénne mezőgazdaeágga, vagy ke,rtésze;tte fogakozni aaposabban. Az eddigiekbő ki-tunik, hogy a gyümöcskertészet, szőészet a gazdasági népiskoák tananyagában n~zetgazdasági f()ntosságáná fogva is igen nagy szerepet ke hogy betötsön..a:nná is inkább, mer.t a kisgazdák gyümöcstenne.ésben taj.án eghátrább vannak, sőt egyes vidékeken Eeho sincsenek. Nem akarom azt mondani, hogy a gazdasági isko~ák tananyagában nem foga e neki megfeeő he.yet. Csak cé;iaim érdekében fejtettem ki eheyütt is a kertgazdaság fontosságát. A neveésnek - tudjuk - ige,n hathatós eazköze a munka, a tevékenység. A gyenne~nek tevék.enységi készségét fötétenü fe ke hasznánunk a neveé,be,n. Utat ke~i engednünk ebbei ösztönének megnyivánuá aához és azt heyes irány'ban veze.tnünk. Ha sikerüt vaamey tárgy iránt az érdekődésüket és cseekvőképességüket feke teni, hacsak ehet rögtön módot is adjunk ahhoz, hogy azt végre. is hajtsák. Mos.t akarom összehozni a gazdasági neveést és a tevékenységet a gyümöcstermeésset Hogy épen a gyümöcsészette, az egyrészt ~>.Zért van, mert ezt ige,n fontosnak tartom, másrészt n.-!rt ezze egkönnyebb. (~n si a doog könnybe b és egyszerübb odaját fogom meg. Nagyrészt azért, mert az egész eszme, meyet itt fevetettem, még kiforrottan bennem, de gondoom, hogy módját ehet majd ejteni annak, hogy más tárgyakka is ösue ehe,ssen hozni. Törekedni fogok ezt a tárgyat aaposabban kiméyíteni és minden tárg;v.ra kiterjeszteni.) Azért a eg-könnyebb, t:nert ebben a tárgyban ehet eghamarabb ige,n er<ss cseekvési vágyat feketeni és azt kivitere is vinni. Ta paszta tam, hogy a gyerekek a szemzésse, o~tássa igen igen sze. retnek fogakozni. Nagyon azeretnének ök maguk otani, szemezni és i.gen nagy a vágyuk arra, hogy f'6dménye&:on is végezzék azt. A nagyközönség, meye~ a gazdasá.gi iskoa érdeke, a gazdasági oktatás csúcspontját az otani tudásban átja. "Hát még otani sem tamtották meg." - Kérdezhenénk. :Qs nem egészen heyteenü. A napokban történt, hogy gazdaság~ téren B:,. ~- Y tr-: :.= "..----~~~~~~---1!111 ~-~.: '.

4 4 A OEILÍDI I&ZD&S!&IISIOL& nagyteijesitményú, magas vérú yorkschirei sertéstenyésztésbó már 1 P. 20 fiérért száit tenyész maacokat Per kgrr ab C e g é d. Nagytestú, kiváó téi tojó, nemesített fehér magyar, töbszörösen díjazott fehér eghorn és nemesitett magyar kendermagos t y ú k o k t ó sz á r m a z ó ketetö tojások darabját Oegédea 20 érért adja. A baromfiteep áami eenórzés aatt tii. ehá vt'rfefrissiés szemponjtibó is ajánom a tirsint'zeeknek enyt'szojásaink beszerzt'st'. számot tevő ember gazdagyüéaen fzóvá tette. hogy a gyerekeket nem tanítjuk meg otani, szemezni. Az oyan otási gyakor:at azonban nem eé$. amiyent té- en a tanterembe,n ehet végezni száraz g;tyakk.!. ök eredményt is szerenének átni. Mé~ egy fenőtt embernek is nagy örömet szerez az akotás, egy új nrm~s fának az éetre hozása, az eső néhány szemzés~nck megfogamzása, meye bizonyít\ a átja tudá>át.. képeaségét. Addig egy embe,r sem meri azt!ondan m~gáró, hogy tud o~tani, szemezni, amíg ezt ki nt>m próbáta és az eredmény meg nem erősítette. Ezért a gyerme,ket is hiába tanítjuk száraz gayakon otani: mégsem tud, nincs bizama önmagához, mert ered ményt nem átott. Otthon nincs mindenkinek módja ahhoz, hogy hazamenve az iskoai haás után rögtön neki fogjon otani. S ha erre bíznánk csak a bt>gyakoriást, nagyon kétes vona tanítámnk e.redménre. Módot ke tehát nekünk adni arra, hogy az iskoánkban vezetésünkke ezt meg is tehease. Ezt megtt'iet jük össze. szeptei'berben, amikor is az a.''vó szemzé>t még nagyon jó ehet végezni.!:s pedig az eső osztáyosokkat Az efő osztáyosok természetes:n a gyü möcskertészethez még mit ~em ér.enek. Attó azonban nem ke fénünk, hogy ezze a tanumány rendj:::o szerint sok ismeretnek eébe vágunk. Nekünk ugyanis nem kategóriákat, rendszereket k~ tanítanunk. A rendszerek csak a tudósoknak vaók. A téi féévben esz ugyis bőven időnk a azétszort ismereteket, ietve ezt a közbe efő ismeretegységet rendezni, megfeeő heyre beie,sztni. Szptemberben tehát az eső órákban p. két tanítási egységben eőkészítjuk a szemzést. Egyikben a fa szövettanát dogozzuk fe kii:'önös te'kintette a cambium fonto~ságára. A másikban a szemzést magá: s utána rögtön következzék begyakorásképen a S!E'mzéo keresztüvitee. E szemzés céjára ne sajnájon az is - 1\IEZOGAZDASAGI Ni:POKTATAS koa rászánni ocsóbb fajta csemetét és a faiakoában egy kis heye't. A faiskoa rentab_i'itásának eseteg rovására me'g ke ezt tenni, mert küönben a mi ifko'ánknak ezirányú tanítása cre'dményteen IE'sz. Minden g~ erekrt ju~>~on vadonc szemzé.sre'. A szemzésbe a gyerekek~t megfet'ö szerszámma eátva egye'nként, szemi-yes feügyektünk ahtt ke be;\'e'zetni. Két szemt't is tegyen beh a gyerek egy részt gyakorat, másrészt biztonsúr; kedvéért. De ne c.gyfzerre. hanem h:1 e~ sz'r végig ért visszafe(> jövet te-gye' a másodikat. Igy mire az ~söhöz visszaér, a második.szem már g~ akor:ott:m kerü bee. 1\íg a eg e~ő szemzés egrosszabb vot s tán meg S'm e'cdnc, a t>gutosó egjobb esz és m~.>g is fog e1 edni. g~ min den fájában efz kgaúbb egy jó szt m. Ettti k zdve ezt az 5-10 drb. fát sajátjúnak ke, hogy tekints.. Azaz, kiki a maga fáját kt zeni fogja harmamv, s ko ráig, amikor i.s már a koronaaap kiabkításút is maga fogja vezetni. Ezek:ő a fákbó~ e~ -két kiiz<'pes minö ségüt a végén nt'ki ajándékozunk, mint s:1j:ít munk:íjának a ~ ümöcsét. Ezt má1 szc'mz< skoi' közi\ni kc'i! veük, hogy anná nagyobb t gyc n a buzgaom. A nyári szünidö aatti teendöket magunk \'t g, zt'!jiik. Azon ban fog akadni oyan búzgó gyer'k, aki m< g nyúron is <>fog átogatni, hogy a fáit megnézze, ;s a sziiksé ge,s munkákat evégezze rajt:!. Ugyanígy ehet avassza nehány vadonco: o' t:ís sa nemesíteni tanumúny céjábó. -~ \iko1 a fáját megkapja, az eüteté.s ismereteit ft 'W.nít:'e és be- mutava hazabocsátjuk s ezt ö is otthon azonna \'Í'gTt' is hajtja kapott fáival Igy a tanuókat föt\tenü gazdasági tevék,.nységre nevejük. ~s ez a fontos, a Í'\';k, nys,;g, me t csak ezzd mozdíthatjuk <'ii gazdáink haadiu;ú:. Ehhez hasonóan más tárgykö1 be khe,t b'i k: ;csoni a tt vékenysí. g'- Cs.1k az a fonto., hogy 'Z m robotmunka egyen. N' azt érezz~ a tanuó, ho~y ez: az iskoa hasznáért ke csinánia, han, m azért ~~i-aá ~atják.~:ee, hogy ö 'ki 'gyt'n b ő'c h:tszna, ö tanu ~'J.n b'.oe. Ki~kunham. C<c c Z /f!í-11, o. un;d,.~:n f, 1\indt n mcz,'\guzdus<it:i szukukuh.inuk, ~zakuniunnk t'n ~:azd,mnk n<'kiiözheeen POLÓNYIMANÓ kivtió gyakorinti szakmunktija:.. A magyar paragi baromfi védeme.. ;.S.. Baromfinemesités eméetben és gyakoratban" Ára Nzuktnnitóknak és e upra hiveikozáknak 6 ' hen 4.:,o ' <'s ""' <'zt>n kivü ingyen mct'kt'<<'n knoitik Monár Pá:.Honan ehet a yukenyt's1.és a fau ée:enek könnyöje?" eim ü könyve in. - M<'~:rt nd.. hcö a Mogyar 'nrn!(i Buromfiaku Nt m<'siök Orszigns Szindikátusini: Budupes 72. Post" fiók 22.

5 ,//) ' ' MEZOOAZDA8AOI~KTATA ~K Ü L Ö N F É L É K=-=--- A magyar búza viágsikere. Hivataos meg1wapitá.sok - a kétségbenemvonható számok és mérések - Igazoják, hogy a magyar búza ez évben döntö sikert ért e a viágpacon, Az idei búzaminöség kiváóságát m 1tatja az a tény, hogy 81 kióna könynyebb fajsúyú bú1:11 nem termett 1\agyarországon. Minden szerénytet,nség nékü emondhatjuk, hogy ebben a sikerben némi része van az önáó GazdasAgi Népiskoáknak s, mey Intézmények ötven évi cétudatos, ktartó munka\ Jukka nagyban ho z\jai.rutak annak az értemes, komoy gazda nemzedéknek ~. kne'\~éséhez, mey ezt a kmagasó eredményt e tudta érni. A:r. aá.bbakba! Ismertetjük a födmfveésügy mnsztérum vonatkozó jeentését: A födmveésüg~oi mnisztérium a búzatermeés egységestésére irányu ó terv végrehajtása Eorán áami een. örzás meet vaó szaporttás céjábó 19SZ szén az ország küönbözö vidékein fek\'ö 850 gazdaiágnak mnségbúzavetamagot osztott k. E vetö:nagbó származó Idei búzatermésbő átagmnh\kat vettek ameyeket a Vetéímagvzsgió Aomá& ~s a Gabona- és Usztkséret Aomás részetes '\'zsgáattwk vetett aá. A szaporitó gazdaságok áta ezideig beküdött mntámak kétharmad részét vzsgitác. meg és e vimgáatok azt ::nutatjá.k, hogy a koiz tásra kerüt mnöi!pgb67.avetömagtermésnck hektouters6- ya ) Idiogramm között mozog, vagyis 81 kogrammnai könnyebb fajsúy6 búza egyátaan nem fordu em. A száraz sk4rtartao:n megáapitásán kivü kterjesztetté: még a ~bsgáatokat az 1000 szemsúy, nedves ~kértartaom, vzfe evöképesség, duzzaóasi d! és eagyuás fok megá.uaptására s és az igy nyert összes eredmények egybevetése azt igazota, hogy a kiosztott mnó ségbúzavetőmag terméséböj őröhető iszt - tekintet né kü arra, hogy a 'bzát mey országrészben termeték - 78 százaékban megfre annak a kiváaomnak és eörasnak, ameyet a kuiföd piac a Mantoba-b6záva szemben támaszt. Mive pedig a búza a sikérmennység szempontjábó aratás után bizonyos fermentáódáson, utóérés foyamaton megy ker!'sztü, okvetenü számitani ehet arra, J1ugy a fennmaradó 22 százaék is - a;neybö mostsmár ktünő iszt őj'ö)he~ö - az ut66r6s foyamat befejezése utan még annyira megjevu, hogy ez a 2Z százaék s eéri az ebb 78 száza!~ maségfokát. Fetét!enü kivánatos tehát, hogy a gazdák nemcsak ország!)s érdekbő, ~s az eddiginé nagyobb mértékben tér jenek At e mnségbt\zának tenneésére. Az eenőrzés aatt kitermet, Ietve szaporitott bú zábó :nég körübeü vagon 411 a Növénytermeési HivatanA a pzciak rendekezésére, amey!nyég akar kedvezménye. kéop6jjzj\r eenében, akár pedc csere 6t- JAn ve~ta Igénybe, Tekintette a vetési idö közeségére, az iyen vetőmagot ig:!nyö gazdák igénybejeentésikke meöbb fordujanak a Növénytermeési Hivatahoz (Budapest, v., Kosuth Lajos-tér ). Fehivás A Mezögazda&\g NépoktatAs szerkesztsége fekéri az önáú Gazdasági Népiskoik gazgatót4gat, hojd" skoák termés eredm6nyet Ietve a várbató eredményt egy tájékoztato cikkben fogaják össze 6II ehet4aeg 2 hétea beü, de egaáijb szeptember hó végéig a szer"-thöz ktudjék meg. Igen kivánatos vona. ba ebben a t4jékoztat6 közeményben az egyes Iskoák jeeznék azt s, hogy terményben, tenyész áuatokban, racsemetékbea. van-e és menny feesegük 6II hogy hajandók vonanak-e fe!esegüket eseteg csere dtjád. s vaameyik m4s tes~ér sko Iának Atencedn 6II miyen fetéteek mett. A szerkesztség 6gy gondoja, hogy az egyes akoak közt a kapcsoatot ez6ton s szorosatjá 6II közvedetebbé ehetne tenni ameett, hojd" ezek a eikkek az sko6k Intenziv gazdasagi mnnkajaró a nyuvánc~ua&ot s keigkép. pen t4jékoztatnák. fajéeaztéi azétküdéae. A M. Kir. AmpeoogaJ Intézet ebben az évben s terme eadásra fajér..;ztöket éa pedig IetieBak endea, hanem süritett, nagy cui.;ortartamú n1uatok frjeaztébére ib. Ez utóbbiikná kiiön;~e! font;,s, sőt szükséges a fajéesztő akamazása. Nagyohb hatás eé1 ése végett szükséges az éesztőfajták cészeri' megváaszása, pédáu aszujeegü, sürtett, kénezctt. rothadt, vörös stb. mustra mndég a megfeeő éesztőt ~ ' hasznáni. A mecrendeésné tehát meg ke irni: 1. a ent és pontos cimet; 2. muyen fajtaju és mennyi mu~tot t,:vánnak beotan; 3. rothadt-e a szöö, kénezik-e a mustojt s menny a hozzávetőeges cukortartama; 4. mkor c,z a szüret. Az éesztő ekésztése két he. tet vesz Igénybe, tc:!!át azt a szüret eőtt két-három hétte ke kén1. A szöüsrazdák érdeke, hogy a fesorot adatokat pontosan rjác. 'ICg 1:1 az éesztő mervaiasztasit U n tézetre bizzák, nengy pédáu kénezett mustot beotsanak oyan ée~ztővc amey aszut jó erjeszt UJD"&n, de nem tür a kéneúst. vagy fordtva. Az ée1ztö ára ada gonkint 8 pengö (U;rgge, portóva, ajánási djja ei)'ttt). Az ös~zeget ehet eőre beküdeni, vagy kuejezetten ke kérni az utánvétee:rést. Az intézet arra kéri a E!IÖiösrudác.at, hogy a jövó év tavaszán a beotás eredményét fe" szótás bevárása no\kü, közárdekbö közöjék. A fajéeutő megrendehető ~ M. Kir. Ampeoógai Intézetné, BLIdapest, 11., Herman Ottó-út 15...J' v- ~ '... " - ~ "~ -;..

6 8.. ~GAZDASAGIN&POKTATAS a hajduszoboszói gyógyfürdő Tudnivaók Az idö kissé.n.r ejirt, de rajtunk kivü e:ö okok miatt apunkat eöbb nem Aiott módunkban közrea.dn. Mnthogy azonba.n, a szeszéyes nyiiri döjá.rás utá.n ked-. vezöbb nyiirutóra és a fürdödény a hajdszobosi~ó gyógyftrdön okt. 15-ig tart, érdemeanek tartjuk ovaeónkat a fürdöhaazné.atá.ró és a "Rádi Lajos üdüöhá.z génybevéteérö tijékoztatn. A bajd1uzobo&z61 TS és '78 fokgir gazos-gyógyvize& bgforraiiok CBODka baz6dk nagyszeru termébeti kincsei. A 73 fkos höforris 1090 méter méységbö tör eö, mg a 78 fokos viz egy 2032 méter méységü ~éyfrás eredménye.. E vizek itjik e a hajduszoboszó hévvizfürdist, mey né&'y nagym~asbeton mede!cébö, zárt medence- és k6dtürdökbö,.,~~,.j.s dörz:öö heységekbö, vetke:zö és ötözö kabiikíkj~'i'ü1kékbö s egyébg szükséges épüetekböj AU. A vasbetoiuiiedenoék közü kettö strand~rectence, 50x61.5 és 50x2é méter méretekke. Efs' az 11gynevezc! t gyógymedence, me)ynek nagysiga 15x31 méter s v>.g J a negyedik a gyerme'!t-medence 12x24 méter mérett;!. A stra.ndmedencék vizének hömérsékete 25-.JO fok :... A gyógymededcéé : fok C. Kidfürdök e!'irao sz~rint. Dr. Damady 1-oá.D egyetemitanú \J~&ineooJ'... szakvéeményében a h&jd. szobos.ó! I. s II, Ezá:.n( ::Morráa?k vizének orvosi haazoaibatóápra vonaf"ozó&ó az aáb Iti.kat emehetjük k1. A hajduszoboazó vizek konybaós-111gos-jódos hévvizek, igen nagy ntrumhydrocarbonat tartaomma. Töménységük s össze.éte ük szempnntjibó igen köze á.anak az emberi szövetntdvek ÖS3Zetéte~éhez, mey matt jogga ehet öket,,födbö: fakadt vérsavó"nak nevezni, :nint ahogy ~ ezt a kifejezést hasonó ös~zetéte:ü francia gy6gyfürdök faszná.já.k, tnt I!'Pegvizü Lós strandfürdö, a bajduszoboszió Európában eyyedü' i a maga nemében s mive "a hajduszobosr.ió viz maga sem mis, mnt traskor tengerek feidézett szeeme", ateng.:r fürdöket heyette~ithet. v6kún\kban a viz gyógyhatásit :konyhasó, natrumhydrocubonat és J6d tartai:ná.dii fogva fejti k. Akama~.az emésztöszervek tr,vékenysé&"éntk serkentésére, a mrigyek eviasztá.e.anar és a be:k mozgá.eanak fokozásá.ra. a éegzés és a k\"iasztás ezervenek tdütségre hajó, vagy düu hurutos bá.dta:ma:nak kezeésére; b:zonyos akati zavarok és 'Uiy&gcserebetegséfi~k kedvező befoyisiira és jódtartam!nt fogva aka;mas a goyva megeőzésére, Ietve gyógyit ásé.ra. Fürdkrá.kbaa hasznáható csont"érüésekné, törésekné s ezek követkcv.ményené. Kvá.ó hatis rheumatkus megbetegedésekné,!zo:ncs111, neurtsek, schá.s, neuragá.k, 8Zerv1 degb\jok és kbvekezménye, igy apopexia, tabes, myetts gyermekbénuábok eredmónyesen keze hetök. Haszná.ható vaódi köszvény, ehzi<! een. Kedvezően befoyásoja a Lkrophuosst, a Iymphatikus diathesst, a rachitist atb. Nbgy.:\gyászat betegségekdé kvió hatás. Ezenkivü a vérkeringési szervek szá.mos betegsége gyógy. kezeésére ak~ma1.»centrum«kiadóváaat Rt. IX., Közteek u. 1. és "Rádi Lajos üdüöházunk" igénybevéteérö. A "Rádi LaJos üdüóház" ieénybevéteére nézve közöjük "A Gazdasá.gi Szaktanit6k Orazágos Egyesüete RAd11..ajoa Vdü16há.7.úno.k" szervezet szabá.yzatibó az aibbt kvonatot: Az igénybevéte rendszerint eire vaó Jeentkezis út Ján történik. Jee~ tkezés é&zóvu vagy Irásban há.zgo~dnokka közendő, iney akaomma bejeentendö az gényb~véte kezdő napj. tartama és a szoba miyen~ége (egy vagy több ágyas) Pevéte a jeentkezés sorrendjében történik. J e;entkezés efag3dásiró és beosztásiiró húgonddok ütesti jeentkezőket meynek vétee utá.d 3 napon beü a jeentkező kötees az Igénybevenni óhtjtott időre a szobadjat gondnokna:t eőre beküdeni. Tnnek emuasztisa akként fog vétetn!, minth& jeentkező Igényésrő emondott vona. Az eöre bejeentett üdüést c caak azon esetben hosszsbbtbat6 meg, ha szoba á rendekezésre. Bejeentett üdüés! tarta."j ejirta Eött etivozott vendég t már befizetett szobadj visszatér!tésre csak akkor tarthat Igényt, ha heyét azonna mássa ehet betöteni. Szoba hasznáati djak: Egy igyas sznba ríja naponitént tagoknak nem tagoknak Kettő,. 1,40 p 1.50 p 2.- nem tagoknak 2.20 " Pótigy btrme:y szj.>aban naponként tagokn~k " nem tagoknak -.70., Lgyszeri ágynemüt zat viiitás ágyanként tagokn. -.80,, nem tagoknak 1.- " Az üdüőben ' 'o3ztois neir. köteező. A:ner.ny b:m a vendégek b:n óha,i'.pnak étkezni. az Udü:öhá.z gondnoka kttünöen fözö nőrö 0 ( nro~kodik. Egyébkt<nt a türdö vendég- 16jében oc116 pogú.r és diétú.s koszt kaphat6. Fürdójegy- dijszabás: Szabadfürdöjegy fenötteknek P ts7\\ i seiöknek ( vasuti arcképes igazo:vány femutatása eenében),.--.8) gy rmekeknek '1 tanuóknak (12 éve' korig, tanuóknak közép'ko Ia-:i.t.ogais igazoisa me.iett) ----,.-.40 Kidfürctjegy , ti>ztvseöknek " -.9 J Füzetjegy szabadfü öbe (H drb.) ,, 8.5:i tszvise:öknek (12 drb.) --, gye mekemók (12 drb ) <..;serké~z~k, b.koák :a Jega Ub 1(1 föbö á:ó cs:~- J;Ortb:m eq feügye e mcett fürödnek, szemé;y mként sza;badfurdöte ,, -.30 Pakoó- é& pihenőjegy ,5:! Nyugszék bér;etje&y fénapra " -.10 Beépőjegy hétitönapra (furcteer~ mm jogoct) - " -.10 vasir- és ünnp.pnapra (futdésre nem jogos:.t,, -.20 Nyomdaigazgató: Bornemisza (.;ábor. / ' ~