A FEJLETT ORSZÁGOK TERMÉKENYSÉGÉNEK ALAKULÁSA* DR. KLINGER ANDRÁS

Átírás

1 A FEJLETT ORSZÁGOK TERMÉKENYSÉGÉNEK ALAKULÁSA* DR. KLINGER ANDRÁS A tények felvázolásához talán mindegy, hogy m ilyen m utatót alkalm azunk: jól szem lélteti a helyzetet a teljes term ékenységi m u tató (total fertility rate) is, de ugyanazt a tren d et kapjuk, ha a korábban alkalm azott m utatót, a nettó reprodukciós arányszám ot alkalmazzuk. Ez utóbbi talán azért szemléletesebb, m ert önmagában jelzi, hogy az adott időszak n ap tári term ékenységi arán y ai a jövőbeni népesség fogyását vagy növekedését, ill. a népesség stabilizálódását jelentik-e. Ha e m u tató k at részben becsült adatok alapján kiszám ítjuk az ún. alacsony term ékenységű országok m indegyikére (e tekintetben valam ennyi európai országot számításba vettük A lbánia kivételével a Szovjetuniót, valam int az Európán kívüli országok közül Japánt, az Egyesült Államokat, Kanadát, Ausztráliát és Üj-Zélandot vagyis szám szerint 28 ország adatát), akkor a második világháború utáni trendeket figyelembe véve, az alábbi általánosításokat teh etjü k: 1. Az országokat a jelenlegi nettó reprodukciós arányszám nagysága és a hetvenes években észlelt trendjei alapján három nagy csoportba oszthatjuk: a) első csoportba sorolhatjuk az észak- és nyugat-európai országokat (Írország kivételével). Ezekre az jellemző, hogy között mindegyikben az arányszám nagysága 1 a la tt volt. A szóródás sem tú l nagy: legalacsonyabb (0,7 körüli) a Német Szövetségi Köztársaságban és Svájcban; alig m agasabb ennél (0,8 körüli) H ollandiában, F innországban, Svédországban, Ausztriában, Belgiumban, Dániában, A ngliában és W alesben; egyelőre viszonylag m agasabb (0,9 körüli) N orvégiában, O laszországban és Franciaországban. A negatív reprodukció ezekben az országokban különböző időponttól kezdődően jelentkezik (de az általános, hogy m egjelenése óta folyam atosan negatív érték et m utat). Legham arabb * A V ilá g T e r m é k e n y s é g i V iz s g á l a t K o n f e r e n c i á j a (W o rld F e r t i l i t y S u r v e y C o n f e re n c e ) L o n d o n, j ú l i u s p l e n á r i s ü lé s é h e z (A f e j l e t t o r s z á g o k t e r m é k e n y s é g é t b e f o ly á s o ló té n y e z ő k ) f e l k é r t h o z z á s z ó lá s.

2 336 DR. KLINGER ANDRAS m ár a hatvanas évek vége óta - találkozunk 1 alatti érték kel D ániában, Finnországban, Svédországban; alig valam ivel későbben m utatkozott ilyen érték óta Belgiumban, az N SZK-ban és Svájcban. A vizsgált országcsoportban viszonylag új jelenség a negatív reprodukció m ivel 1975 óta jelen t kezett Franciaországban, N orvégiában és Olaszországban. M ajdnem egységesen elm ondhatjuk azt is, hogy a rep ro dukció zuhanása a hetvenes években, de még inkább az elm últ öt évben 1975 és 1979 között volt észlelhető. A hatvanas évek első felében még m ajd m indenütt jelentős reprodukciót m értek ami sok helyen a második világháború utáni években tapasztalt baby-boom végkifejleteként volt felfogható, m ásutt pedig egy másodlagos hullám hegyet jele n te tt a term ékenységben. Figyelem re méltó, hogy a csökkenés m értéke től között ott volt a legszám ottevőbb, ahol a jelenlegi reprodukciós együttható a legalacsonyabb. így ebben a periódusban a nettó reprodukciós együttható ötéves átlaga Hollandiában felével, az NSZK-ban, Svájcban, valam int F innországban, A usztriában, A ngliában és W alesben 40%-kal, a többi e csoportba tartozó országban pedig m integy 30% -kal esett vissza. Legkisebb a csökkenés Olaszországban (de itt is 20%-os). Lényegében e csoportba sorolhatók az Európán kívüli alacsony term ékenységű országok is. Ezekben is a nettó rep ro d u k ciós együttható értéke 0,9 körül van - Űj-Zéland kivételével, ahol egy á rn y a lattal m ég m eghaladja az 1-et. A 60-as évek első feléhez viszonyított zuhanás aránya is hasonló: az Egyesült Államokban és Kanadában közel 50, Ausztráliában és Üj-Zélandon pedig több m int 40%-os. Csupán Japánban tapasztaltunk kisebb m érték ű visszaesést: 7% -ot; b) az országok m ásik csoportját egyes dél-európai országok és Írország alkotják. Ezekben a nettó reprodukciós ará n y szám nagysága még m eghaladja az 1-et. Legmagasabb és a fejlődő országok szintjéhez hasonló Írországban (1,7); de 1.1 1,2 között van a m ásik három országban is (Görögország, Portugália, Spanyolország). Az e csoportba tartozó országokban az arányszám csökkenése az eltelt húsz évben sokkal kisebb m értékű volt, m int az a) csoport esetében. Leginkább Spanyolországban volt észlelhető (közel 20%). A görög adatok még kisebb emelkedést, az ír és portugál adatok pedig csak kis csökkenést m utatnak; c) Európa országainak harm adik csoportját az európai szocialista országok jelentik term ékenységük nagysága és trendje tekintetében. Ezek m indegyikében az NDK kivételével átlagában a nettó reprodukciós együttható értéke m eghaladta az 1-et. Igaz, hogy a különbségek elég nagyok: B ulgáriában, Jugoszláviában és M agyarországon ugyanis e m utató alig volt az egység felett; ezzel szem ben Rom ániában még 1,2-öt, a Szovjet-

3 A FEJLETT ORSZÁGOK T E R M Ê К E N Y S Ë G E 337 unióban, Csehszlovákiában és Lengyelországban pedig 1,1 körüli értéket m utatott. Ami a trendet illeti, ezekben az országokban általában alig m utatkozik csökkenés a hetvenes évek m ásodik felében a rep ro dukció nagyságában. Két országban pedig Rom ániában és M agyarországon közel 20%-os em elkedés m utatkozik a re produkciós m utatóban és a többi országban sem látszik 3-14%- nál nagyobb visszaesés (az NDK kivételével, ahol m ásirányú tren d jelentkezett: a hatvanas évek első felének m agasabb te r m ékenységét a hetvenes évek első felében egy mélypont, m ajd kism értékű em elkedés követte). A trendet illetően arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a legtöbb kelet-európai országban a m ásodik világháborút követően a nyugat-európai országoktól eltérő folyam at volt tapasztalható. Alig volt tapasztalható ugyanis a második világháború u tán lényeges baby-boom (talán a legnagyobb em berveszteséget és születéskiesést szenvedett Lengyelország és a Szovjetunió kivételével); és akkor, amikor a nyugat- és észak-európai országokban még tartott a magasabb term ékenység korszaka a szocialista országokban születési hullámvölgy jelentkezett. így Csehszlovákiában, Bulgáriában az NDK-ban m ár a hatvanas évek végén találkoztunk negatív reprodukcióval, legtovább Magyarországon tarto tt: 1958 és 1973 között m inden évben 1 alatt volt a reprodukció értéke. 2. A zt is alá kell húznunk, hogy az európai országokban tapasztalt negatív reprodukció korántsem olyan jelenség, ami csak az 1970-es évekre lenne jellemző. A m ásodik világháború előtti évtizedben m int közism ert m ár a legtöbb európai országban je lentkezett hasonló tendencia. A harm incas évek folyam án csaknem m inden észak- és nyugat-európai országban a nettó reprodukciós együttható értéke 0,8 0,9-es szintre süllyedt vissza. Igaz, hogy bizonyos kivételek voltak a m ai képhez képest: a jelenlegivel szem ben pozitív volt a m utató értéke Hollandiában és Olaszországban és a tengerentúli országok közül Jap án b an és K anadában. De figyelem re méltó, hogy a jelenlegi szocialista országok közül az 1930-as években negatív reprodukciót tap asztalh attu n k Csehszlovákiában és Magyarországon is. M ásutt ugyanúgy m int most pozitív volt ez az érték (mind K elet-, m ind D él-európában). M indez nem kívánja azt aláhúzni, hogy ciklikusság tapasztalható a term ékenység trendjében, csupán azt, hogy e jelenségek nem újak, és azt is, hogy más történelm i körülm ények között is az igen alacsony term ékenységet egy m agasabb term ékenységű időszak követte. Talán azt az állítást is m eg lehet kockáztatni, hogy a két világháború közötti trendben és a m ásodik világháború u tán i folyam atban az is azonosság, hogy a háborús születéskiesések kom penzációjaként létrejövő és hosszabb ideig ható születésszám emelkedést a m egváltozott gazdasági és ezzel járó társadalm i körülm ények h a tá sára nagyarányú és negatív reprodukciót kiváltó csökkenés követte. Ezt a párhuzam osságot olvashatjuk le az 1929-es világgaz

4 338 DR. KLINGER ANDRAS dasági válságot ill. az 1973-as olajár-robbanást követő recessió után létrejövő születéskorlátozásból. Ügy is kifejezhetjük a különbséget, hogy amíg az első csoportba sorolható nyugat- és észak-európai, illetőleg tengerentúli országokban a term ékenység hosszú táv ú tren d jéb en három fázis különböztethető m eg (a csökkenés, am ely a m ásodik világháború kitöréséig ta rto tt; a viszonylagos növekedés korszaka az ötvenes évekig; a gyors visszaesés időszaka a hetvenes évek folyamán); addig a m ásodik csoportba sorolt dél-európai országokban a viszonylag lassúbb csökkenés szinte folyamatos volt; végül az európai szocialista országokban a m ásodik világháborút követően kevésbé volt észlelhetően egyértelm ű, baby-boom -jellegű növekedés, a 60-as évek m élypontját pedig a hetvenes években viszonylagos m agasabb szintű stabilizálódás követte. Ez utóbbiban biztos szerepe van annak, hogy ezen országok többségében, felism erve a negatív reprodukciónak a távlati népgazdaság-fejlesztési elgondolások szem pontjából m utatkozó problémáit, különböző pozitív népesedéspolitikai intézkedéseket fogadtak el. Ezek zöme a gyerm ekes családok tám ogatásának fokozásában látta a legalább egyszerű reprodukció elérésének útját. Az intézkedések, am elyek a hatvanas évek vége, de m éginkább a h etvenes évek első felében láttak napvilágot főleg Csehszlovákiában, az NDK-ban, M agyarországon, B ulgáriában bizonyosan hozzájárultak a jelenlegi helyzet kialakulásához. Az eltelt idő rövidsége azonban nem teszi lehetővé annak a következtetésnek a levonását, hogy hatásuk m ennyiben lesz tartós, vagyis csupán a naptári év(ek) születés-szám át képesek időszakosan felemelni, vagy pedig a term ékenység a befejezett gyermekszám szintjét is növelik. Bizonyos jelek különösen a m agyar adatok alapján a rra u ta l nak, hogy egyelőre m ég csak az előbbiről beszélhetünk: a term é kenység tényleges szintje alig em elkedett és a hetvenes évek m á sodik felének növekedési tendenciája egyelőre inkább időszaki jellegű és a szülések közötti időszak m egrövidülésének, a m ásodik gyerm ekek nagyobb arán y ú m egszületésének az eredm énye. Ha ez legalább az egygyermekes családok arányának csökkenésével járna ha nem is eredm ényezné a három gyerm ekes családok szám ának növekedését bizonyos tartós, reprodukciót növelő eredm énye lehetne. 3. A különbségek nem csak a reprodukciós m utatók nagyságában, hanem a családok nagyságának átlaga mellett, azok tagszerinti megoszlásában is m egm utatkoznak. Nehéz e tek in tetb en egyértelm ű képet festeni, m ivel a rendelkezésre álló információk eléggé szűkek. Még kevés ország World F ertility Survey adata áll rendelkezésre és az 1980 körüli népszám lálások term ékenységi és családstatisztikai inform ációi még csak később kerülnek publikálásra. De első rátekintésre is azt m ondhatjuk, hogy a kettő körüli, vagy az alatti átlagos családnagyság, ami a legtöbb európai ország jelenlegi helyzetét jellem zi, többféle m egoszlásból alakult ki. Vélem ényem szerint m in d en ü tt jellemző, hogy az átlaghoz egy

5 A FEJLETT ORSZÁGOK TERMÉKENYSÉGE 339 re közeledik a modus: vagyis egyre több családban kívánnak és még többen valósítanak meg két gyerm eket. De ez a kettő körüli családnagyság átlag mégis k ét alapvető típ u st form ál, am inek különbségei kezdenek egyre jobban kialakulni az európai országokban különösen a m ost házasuló fiataloknál: a) az átlagtól elég nagy a szóródás: egyre nagyobb számban találunk gyerm ektelen házaspárokat (és ezek aránya még inkább számottevő, ha a házasságra nem lépő és gyerm eket világra nem hozók egyre növekvő arán y át is szám ításba vesszük). Ilyen különbséget m u ta t pl. egy N SZK-beli és egy m agyar term é kenységét m ost befejező kohorsz adata: az előbbi házas népességben 14, az utóbbiban 6% a gyerm ektelenek aránya. A m ásik véglet, hogy m ég m indig viszonylag m agas bár m indenütt egyre csökkenő az európai viszonylatban magas term ékenységűnek számító négy és több gyerm ekesek aránya: ez a példaként e m lített k ét országban 5 és 3% között van (de ta lálunk ennél nagyobb különbségeket is); b) a m ásik típusnál a 2-es modus értéke még nagyobb és a szóródás csak az egygyerm ekesek között m utatkozik a három gyerm ekesek csökkenő aránya terhére. Bizonyos szem pontból népesedéspolitikai intézkedések szempontjából ez a helyzet m ódosítható. Tekintettel arra, hogy a házasságkötéskor lényegében m indenki úgy gondolja, hogy gyerm eket fog szülni és kevesen kívánnak csak egy gyerm eket, és csak életük folyam án főleg gazdasági-szociális okokból csökkentik családnagyság terv ü k e t 0-ra vagy 1-re (az általában elképzelt 2-vel szemben), kellő társadalom politikai segítséggel elérhető lenne, hogy az eredeti elképzelés m egvalósításával a családok átlagos nagysága a két gyerm ek irányában növekedjen. így például m agyar adatok alapján kiszám ítható, ha a gyerm ektelen családok a ránya a meddőségi m inim um ban m aradna ezt közelíti m ár ma is és az egygyerm ekeseké nem lenne magasabb az eredeti kívánságnál (és a m ásodlagos sterilitás előfordulásánál) a jelenlegi tre n d e t előrebecslő 1,6-os átlagos családnagysággal szemben 1,9 átlag lenne elérhető, m ajdnem annyi, m int a fiatal házasok kívánsága, am i kissé m eghaladja a 2-őt. Természetesen ezzel nem érhető el az egyszerű reprodukcióhoz szükséges 2,3-as teljes term ékenységi m utató. Ehhez ugyanis a három gyerm ekesek arán y án ak kellene a k ív án t 14%-os arányról 30% -ra em elkednie, am i a jelenlegi körülm ények között nem látszik m egvalósíthatónak. 4. Végül még egy gondolatot szeretnék kifejteni. A vita társrvát képező dolgozat összefoglalójában behatóan foglalkozik a védekezési m ódszerek elterjedésével és azok változásával. K ét vonatkozásra azonban kevésbé tér ki, holott ezek is erősen hatnak az alacsony term ékenységű országok term ékenységi folyam atára. T erm észetesen a felhasznált felvételek zöme erre kevésbé ad lehetőséget, m ivel a vizsgálatok term észete nem igen adott m ódott a sterilizáció és a m űvi abortusz elterjedésének beható elem zésére. Az

6 340 DR. KLINGER ANDRÁS idő rövidsége m iatt e hozzászólás keretében sem foglalkozhatunk ezzel részletesen, csak inkább rövid m egjegyzés erejéig. Kezdeném először a m űvi abortuszok kérdésével. A nnak ellenére, hogy Európa csaknem m inden országában erősen elterjedőben vannak a m odern fogam zásgátló m ódszerek, egyre nagyobb jelentősége van a m űvi abortusznak, m int a családtervezés eszközének. Ez m ár abból is megm utatkozik, hogy a 28 európai és tengerentúli alacsony term ékenységű országból 21-ben valam ilyen m ódon a m ű vi abortusz végrehajtása legalizálva van. Sokban a legalizálásra csak a legutóbbi években került sor (Ausztria, NDK, NSZK, Olaszország), m ásutt főleg a skandináv állam okban teljesen liberális jogszabályokat fogadtak el. Ism ét m ásutt így a kelet-európai országok közül néhányban bizonyos szigorítások következtek be az engedélyezési gyakorlatban. Azon országok nagyrészében így Belgiumban, Görögországban, Hollandiában, Svájcban ahol bár nem legális az abortusz, mégis sokan élnek ezzel születéskorlátozásul. Az abortuszok gyakorisága a jogszabályok változásai m iatt is eléggé eltérő m ódon alakult Európában. A legtöbb észak- és n y u gat-európai országban a legális m űvi abortuszok szám a erősen növekedett; ugyanakkor a kelet-európai országokban, ahol a 60-as évek folyam án az abortusz arány igen magas volt, jelentékeny visszaesés következett be. így M agyarországon az ezer éves nőre jutó m űvi abortuszok szám a a hatvanas években tap asztalt 80-as érték ről 35-re csökkent, de m ég így is m agasabb, m int a legtöbb északeurópai országban, am elyekben egyébként növekedést tapasztalunk (Dániában a hetvenes évek folyam án 9-ről 25-re, Norvégiában 11- ről 20-ra, Svédországban 10-ről 19-re, Finnországban 14-ről 19-re); vagy az Egyesült Államokban, ahol legutóbb 26, vagy Angliában, ahol 11-re becsülték ezt az arányt. De a tendencia különbsége m égis szám ottevő. V iszonylag új jelenség az önkéntes sterilizáció elterjedése a fejlett országokban. Sok helyen szabadon engedélyezik, m ásutt tiltó jogszabályok hiányában gyakorolják. K ifejezetten tiltó jogszabály kevés európai országban ism eretes, inkább csak a szocialista országokra jellemző az, hogy csupán orvosi indikáció alapján hajtják végre. A rendelkezésre álló inform ációk kevéssé teszik lehetővé egy á l talános kép m egfestését, különösen m ivel elterjedése eléggé növekszik. V annak azonban olyan becslések, hogy bizonyos országokban így elsősorban az Egyesült Államokban és Angliában, esetleg Kanada egyes részein a éves nők egyötöde-egynegyede olyan családban él, ahol a házaspárok valam elyike sterilizált. Megközelítheti ez az arány a 10% -ot Franciaországban, Hollandiában, A usztráliában, Japánban, de nem sokkal alacsonyabb ennél B elgium ban sem. M indenesetre e jelenség további növekedése szintén erősen befolyásolhatja a jövőbeni term ékenységi helyzetet, különösen m ivel olyan jelek is vannak, hogy ezen operációra bizonyos esetekben gyerm ektelen vagy egygyermekes fiatal házasok esetében is sor kerül.

7 A FEJLETT ORSZÁGOK T E R M Ë К E N Y S É G E E zer lakosra ju tó élveszü letések alakulása (évi, vagy év i átlagos m u ta tó k) Д и н а м и к а ж иво р о ж д ен и й н а 1000 человек (годовые, среднегодовые п о к а за т ели ) L iv e births p er 1000 p o p ulation (yearly or yea rly average indices)

8 342 DR. KLINGER ANDRAS 2. A n etto reprodukciós e g yü tth a tó k alakulása Д инсимика нет т о коэф ф ициент ов воспроизводст ва N et reproduction rates

9 A FEJLETT ORSZÁGOK TERMÉKENYSÉGE 343 К Д И Н А М И К Е ПЛОДОВИТОСТИ Р А ЗВ И Т Ы Х СТРАН Резюме Возможно, что для изложения фактов все равно какой показатель применяется: положение иллюстрируется хорошо коэффициентом общей плодовитости, но получается та-же самая тенденция при использовании раньше примененного показателя нетто коэффициента воспроизводства. Этот последний показывается более наглядным возможно потому, что он сам указывает, разве коэффициенты плодовитости календаря данного периода означают уменьшение или рост будущего населения или стабилизацию населения. Если мы рассчитываем эти показатели отчасти на основе оцененных данных для каждой из так называемых стран низкой плодовитости (в этом отношении были учтены все европейские страны за исключением Албании, СССР, а также из стран вне Европы Япония, США, Канада, Австралия и Новая Зеландия, то есть данные 28 стран), то принимая во внимание тенденции после второй мировой войны, мы можем сделать следующие общие выводы: 1. На основе теперешнего значения нетто коэффициента воспроизводства и наблюдаемых за 1970-ые годы тенденций страны могут быть включены в следующие три больших группы: а) К первой группе относятся страны Северной и Западной Европы (за исключением Ирландии). В этих странах отрицательное воспроизводство появляется начиная с разных сроков (но общей чертой считается, что с момента своего появления оно показывает беспрерывно отрицательную величину). б) Некоторые страны Южной Европы и Ирландия составляют вторую группу стран. В относящихся к этой группе странах за последние 20 лет коэффициент снизился в гораздо меньшей мере, чем в группе а). Это наблюдалось больше всего в Испании (примерно 20%). Данные Греции показывают еще небольшое повышение, а данные Ирландии и Португалии только небольшое снижение. с) Третья группа европейских стран состоит из европейских социалистических стран в отношении величины и тенденции плодовитости. В каждой из этих стран за исключением ГДР в среднем за гг. значение нетто коэффициента воспроизводства было выше 1. Правда что имеются довольно большие разницы: в Болгарии, Югославии и Венгрии этот показатель едва превысил 1 ; в противоположность этому в Румынии он составил еще 1,2, в СССР, Чехословакии и Польше этот коэффициент был около 1,1. 2. Следует подчеркнуть и то, что наблюдаемое в европейских странах отрицательное воспроизводство является характерным не только для 1970 ых годов. В декаде перед второй мировой войной как общеизвестно похож ая тенденция появилась уж е в большинстве европейских стран. За 1930-ые годы величина нетто коэффициента воспроизводства снизилась опять до уровня 0,8 0,9 почти во всех странах Северной и Западной Европы. Вышеуказанным мы не желаем подчеркнуть, что имеется цикличность в тенденции плодовитости, но только то, что эти явления не показываются новыми и что также и при прочих исторических обстоятельствах за очень низкой плодовитостью следовал период с более высокой плодовитостью. 3. Разницы выражаются не только в величине коэффициентов воспроизводства, но кроме средней величины семей, также и в их распределении по членам. Однако, даже на первый взгляд можно сказать, что средняя величина семьи с числом детей около или меньше двух, которая характерна для теперешнего положения большинства европейских стран, создалась из разных распределений.

10 344 DR. KLINGER ANDRÁS П о м оем у, в езд е х а р а к т е р н о, что м одус п р и б л и ж а е т с я все б о л ьш е и больш е к среднем у зн ачен и ю : то есть во все больш ем и больш ем к оличестве семей ж елаю т им еть 2 детей, а количество сем ей, к о торы е р еал и зи р у ю т своего ж е л а н и я им еть 2 детей ещ е вы ш е. 4. Н а к о н е ц, я х о тел бы и зл о ж и т ь ещ е одн у м ы сль. О б су ж д аем ая с т а т ь я в своем резю м е за н и м ается подробн о р асп р о стр ан ен и ем п р о ти в о зач ато ч н ы х м етодов и и х и зм ен ением. О д н ако, о н а м еньш е го ворит о д в у х а с п ектах, н есм отря н а то, что они си льн о д ей ствую т н а п роцесс п л о д о ви то сти стр ан н и зк о й п лодови тости. К о н еч н о, б ольш и н ство и с п о л ь зо в ан н ы х обслед ован и й п р ед о став л я ет м ен ьш е возмон-ш остей д л я этого, т а к к а к х а р а к т е р обсл ед ован и й не п о зв о л я л много п р о водить п одробн ы й ан а л и з р а с п р о стр ан ен и я стери л и зац и и и и скусств ен н ы х абортов. Р асп р о стр ан ен и е сам овольн ой стерил и зац и и счи тается отн оси тел ьн о новы м явлен и ем в р а з в и ты х стр ан ах. Pia м н оги х м естах о н а р а зр е ш а е т с я свободно, н а д р у г и х м естах она п р о во д и тся за неим ением зап р е т и т е л ь н ы х зак о н о в. В ы р аж ен н о за п р е ти тел ьн ы й за к о н су щ еств у ет в м ал о ч и сл ен н ы х европей ск и х с т р а н а х ; х а р а к тер н о скорее то л ько д л я со ц и ал и сти ч еск и х стран, что стери л и за ц и я п р о водится то л ько по п р ед л о ж ен и ю в р ача. ON THE FERTILITY OF THE DEVELOPED COUNTRIES S u m m a ry F or outlining th e facts, m aybe, it is q u ite th e sam e w hich in d icato r is used: th e situ atio n is illu stra te d w ell by th e to ta l fertility rate, too, b u t w e obtain th e sam e tren d also on basis of th e in d icato r used form erly, th e n et repro d u ctio n rate. T his la tte r is m ore expressive, m aybe, because it indicates itself w h eth er th e cale n d ar fe rtility rates of th e given period m ean th e d e crease o r in crease of th e fu tu re populatio n an d th e stab ilizatio n of th e population, respectively. If w e calculate th ese in d icato rs p a rtly on basis of estim ated d ata for each of the so-called lo w -fe rtility countries (in this re s pect all th e E uropean countries except fo r A lb an ia w ere tak en into account, th e USSR, as w ell as of th e countries outside E urope Jap an, th e USA, C anada, A u stralia and N ew -Z ealand i. e. th e d ata of alto g eth er 28 countries!, th en considering th e tre n d s a fte r W orld W ar II th e follow ing g eneral statem en ts can be m ade: 1. O n basis of th e size of th e p resen t n et repro d u ctio n rates and th e tren d s observed in th e seventies th e countries can be divided in th ree m ajo r groups : a) T he first group contains th e countries of N o rth - and W est-e urope 'ex cep t for Ireland). In these countries the neg ativ e rep ro d u ctio n ap p eared a t d ifferen t dates (but it is a general fact th a t since its ap p earan ce it has show n continuously a negative value). b) T he countries of S o u th -E u ro p e and Irelan d form th e second group. In this group d u rin g the last tw e n ty years th e ra te declined to a m uch sm aller e x ten t th a n in case of group a). It could be sta te d m ost of a ll in S pain (nearly 20 p er cent). T he d a ta of G reece still in d icate a slig h t increase, th e figures of Irelan d a n d P o rtugal, how ever, only a sm all decrease. c) T he E uropean socialist countries rep resen t th e th ird group of countries of E urope in resp ect of th e size and tre n d of th e ir fertility. In each of these countries except for th e GDR on th e averag e of the n et rep ro d u ctio n ra te w as over 1. It is tru e th a t th e d iffe r ences a re ra th e r sig n ifican t: nam ely in B ulgaria, Y ugoslavia and H ungary this in d icato r w as scarcely over 1; in R oum ania, how ever, it w as 1.2, in the USSR, C zechoslovakia a n d P oland aro u n d 1.1.

11 A FEJLETT ORSZÁGOK TERMÉKENYSÉGE W e have to stress also th e fact th a t th e neg ativ e rep ro d u ctio n observed in th e E uropean co u n tries is ch aracteristic not only of th e 1970s. In th e decade p rio r to W orld W ar II as it is w ell know n a sim ilar te n dency could be observed in th e m ajo rity of th e E uropean countries. D uring the 1930s th e n et rep roduction ra te fell to alm o st in a ll th e countries of N o rth - an d W est-e urope. W ith a ll th is w e d o n t w a n t to stress th a t th e fe rtility tren d is of a cyclic ch aracter, only th a t these phen o m en a a re not new and th a t also u n d er o th er h isto rical circum stances th e very low fertility w as follow ed by a period w ith a h ig h er fertility. 3. T here a re differences not only in the size of rep ro d u ctio n rates, but beside th e av erag e of fam ily size also in th e d istrib u tio n of fam ilies by m em bers. Even a t th e first sight, how ever, w e can say th a t the average fam ily size w ith aro u n d tw o children or less w h ich is ch aracteristic of th e p resen t situ atio n of m ost E uropean countries developed from v a ria n t d istributions. In m y opinion it is ch aracteristic ev ery w h ere th a t th e m ode gets n e arer and n e a re r to th e av erage: i. e. m ore and m ore fam ilies desire and even m ore of th em realize th eir desire to h ave tw o children. 4. F in ally I should like to m ention an o th e r idea. T he S u m m ary of the discussed p ap er deals thoro u g h ly w ith the sp read in g of co n tracep tiv e m ethods and th e ir changes. It tre a ts less, how ever, tw o aspects though they, too, ex ert a g reat influence on th e fe rtility process of lo w -fertility countries. N aturally, th e m ajo rity of th e su rv ey s used gives less o p p o rtu n ity for this because th e c h a ra c te r of th e studies scarcely p erm itted to an aly se thoro u g h ly th e sp read ing of sterilizatio n and in d u ced ab o rtio n s. T he sp read in g of v o lu n tary s te rilization is relativ ely a new phenom enon in th e developed countries. In m any places they are au th o rized freely, in o th er places they are carried out because th ere a re no p ro h ib itin g rules. E xplicitely p ro h ib itin g legal rules a re know n in few E uropean countries, it is ra th e r ch aracteristic only of th e socialist countries th a t th ese operations a re c arried out only on basis of m edical indication.